Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
6-IK OLDAL híradó Thursday, March 31, 1966 A 91 éves Ransom Ilanner újságokat hordott ki Crawíordsville, Ind.-ban 1928 óta. Jetzajháboru Franciaországban l NIZZA, Francia Riviéra. — bennünket, a kereskedelmi ka Baj van a jet repülőgépek okozta zajjal. Jetzaj miatt kártérítési perek szélviharába keverednek légiforgalmi tár Saságok. Mennyi bajt okoz a |et repülőgépek rémitő huho gása! Egy ló szivattakot kapott, menten kimúlt. Egy nőstény minkpatkányt őrületbe kergetett a jetiár ma, felfalta ajszülött kicsinyeit. A hires ízes burgundi vörösbor megsavanyodott. Amerika viet íiami agresszióját emlegetik pap nap mellett a baloldali, lapok, hangos 'agresszió ellen tiltakoznak a mérsékelt ele mek. Kis- és középsúlyú kár térítése perek után most Niz iában, a Földközi-tenger azúr Jfék ege alatt sor került i hagy zaj perre. * Einar Rossow építési vállal kozó bérházat épített a fürdő part közelében. Szép nevet gdott a háznak: Oiseau Bleu — Kék madár. És bérlők, la kók nem jelentkeztek. Meri ott mindenki tudja, hogy közeli repülőtéren naponta több, mint 50 jet repülőgép száll fel és száll le és mind egyik eget verő zajt csap. Fé Ug üres maradt a Kék ma (Jár. Megharagudott az építő, jetzaj pert indított Air Fran ce ellen, azért éppen az álla mi igazgatás alatt álló Ah Frahce ellen, mert énnek van legtöbb jel je és azok mind éktelen lármát csapnak a nap minden órájában. Air France azzal a jogászi okoskodással próbál védekez ni, hogy a zajcsinálási panasz rossz címre ment: Kék Ma dárnak a nizzai kereskedelmi kamarát kell perelnie, mert az igazgatja a repülőteret, az le lelős mindenért, ami a repülő téren lent és fent végbemegy. “Mi ott szádunk fel, ott szál funk le. ahová irányítanak mara emberei.” Különben is, valami ravaszság bújik meg a oer mögött, fejtegette a repülővállalat ügyvédje: Ez a ra vasz fickó a repülőtértől alig 80 méternyire rakta a Kék Madár fészkét; nyilván arra számított, hogy kártérítési perekből több jövedelemre te hét szert, mint lakások kiadásából. Kék Madár pert nyert első évi törvény “idevágó” rendel kezését: “Légi jármű privát tulajdonban levő ingatlan fe lett nem közlekedhet olykép pen, hogy sértené a tulaj do nos jogait.” Nos, mondta a felperes képviselője, alperes kétségtelenül megsértette fel peres jogait, amennyiben je'i repülőgépei 115 decibel hang erőt produkálnak, 45 decibellel többet, mint amennyit az em meri fül és idegzet elbír. Kék aMdár pert nyert első fokon és most a fellebezési bi róság elvben helyben hagyta az elmarasztaló Ítéletet, csak a kártérítés nagyságának mesgszabását hagyta később re. Kék Madárnak alkalmaznia kell oly eszközöket és be rendezéseket, amelyek tompítják a kivülrő jövő zajt a bíróság meg fogja vizsgálni, hogy Kék Madár e tekintetben megtett-e minden lehe lös, és ennek a vizsgálatnak eredményétől függ, hogy mek kora kártérítés illeti meg Rossow urat. 11,5 decibel hangerősségii vihar moraj lőtt végig Francia ország földjein és szigetein, amikor hire ment a nizzai zaj perben hozott ítéletnek. Szom széclperek áradata árasztotta el a párisi Orly repülőteret a. corsicai Bastia repülőteret és már. zajcsináló centrumokat. És mind a szomszédok az Air France-t vádolták meg rossz szomszédsággal! “Sacrebleu — ter inget téti — kiáltott el kétségbeesetten Air Fran e vezérigazgatója. — Ennek i zajos murinak rossz vége esz, ki tudja hány millió frankos pereket fognak még érzékeny fülii, viszketős te nyerü szomszédok a nyakunkba varrni!” Ilogy az első nagy zajper győzelmes Kék Madara 400 ezer dollárnyi kártérítést, vagy valamivel vagy sokkal kevesebbet fog kapni, azt még nem lehet tudni. De Kék Ma dár szomszédai már tudják azt, hogy Einar Rossow ur a közelben megvásárolt két bér házat és a lakásokat kiadti süketeknek és süketnémák nak. George Hamilton színész a los angelesi repülőtérről a városba viszi Lynda Bird Johnsont, az elnök lányát. 1,800,000 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A READER’S DIGEST PÉLDÁNYSZÁMA Angol kutyák életszínvonalat emeli az amerikai gazdagság Az űrsétán, mely elmnradl. ilyen felszerelést kellett volna selnie David Scottnak, az idő előtt lehozott Gemini 8-on. CHAPPAQUA, N. Y. - Az időszaki sajtó történetében uj korszakot nyitott meg a Reader’s Digest című amerikai folyóirat. 1500 olvasóval kezdte és példányszáma 1,800,000 százalékkal nőtt máig és még egyre nő. Ez a százalékszám egyike az amerikai világcsodáknak. DeWitt -és Lila Acheson Wallace 1922-ben indították meg az újfajta magazint, amely kivonatosan közölte más magazinok legjobbnak ítélt cikkeit. Az első szerkesztőség és kiadóhivatal a newyorki bohémnegyed, -Greenwich Village egyik kocsmájának pincehelyiségében volt. Onnan a hamarosan népszerűvé lett Digest átköltözött Pleasantville, N. Y.-ba, egy garázsba. Ketten, hárman, négyen végezték az első időben a cikkek válogatását, rövidítését, a magazin összeállttá sát és ma — 8200 munkatársa, szerkesztője, alkalmazottja van a mammutvállalatnak, köztük 5600 külföldi. Meri tudni kell, bogy a Reader’s Digest nemzetközi folyóirat, igazi világlap. Ma az egész üzem Chappaqua városban van, de a postai cim a régi: Pleasantville, mert olyan szép hangzású név ... A Digest példányszáma ma 27 millió körül van, ebből 16 és fél milliót Amerikában adnak el. A Digest az egyedüli folyóirat a világon, amely saját hazáján kivül, idegen or szagokban (Kanada, Anglia. Német ország, Franciaország) egymilliónál nagyobb példányszámban kel el. A kommunis ta Kínában havonta csak 40 Digostet vásárolnak — Mao & Co., a nagyfejüek. A Digest a legolvasottabb, legelterjed tebb magazin a következő országokban: Kanada, Mexico Venezuela, Argentina, Brazillá, Chile, Dél-Afrika és India. Tizennégy nyelvű kiadásokban jelenik meg és van kü lön kiadása vakok számára. * ** * Tipikus amerikai nagyvállalat a Reader’s Digest. Fő jellemvonásai: nagy, egyre nagyobb és még egyre nagyobbodik. Üzleti formája corpora tion (részvénytársaság), be vétele a múlt évben több mint 300 millió dollár volt, profitja pedig — az Acheson—Wallace család hétpecsétes titka — pár tucat millió dollár. Ez a nagy eladás és nagy haszon nem egyedül a magazinból származik, hanem könyvekből és hanglemezekből is. Tavaly megvásárolták a Funk & Wag nails lexikon kiadó vállalatot, januárban megjelentették az első Reader’s Digest Almanacot, nyáron kiadják a le xikális nagyszótárt, tegnap megvették a National Advertising Service hirdetésszerző vállalatot, holnap megint vesznek valamit, valami nagyot... De az alappillér továbbra is a magazin marad, a többi mind fölépitmány. A magazin 1955 márciusáig hirdetések nélkül jelent meg s amikor áttért a hirdetési üzletre, kiderült, hogy ez is jó üzlet — mint minden, amihez ők hozzányúl nak. * * * A magazin egy és más váltó záson ment át az évtizedek során. Kezdetben azt nyújtotta, amit a címében Ígért: digestot, kivonatokat, azután egyre több eredeti cikket toldották a kivágások közé s a múlt évben már többségben volt az eredeti irás — 59 százalék. Visszakivonást is esi nál a magazin. Ez a furcsa szó azt jelenti, hogy Reader’s Digest munkatársai Írnak cikkeket, ezek megjelennek valamely folyóiratban és a Reader’s Digest onnan veszi át saját termékét. Miért ez a furcsa szóval kifejezett furcsaság? Azért, mondja Reader’s Digest egyik igazgatója, hogy megőrizzék a magazin digest jellegét. Történt egyszer, hogy a Reader’s Digest kivonatolva közölt ilyen ‘'kitelepített” cikket és a kivonat 468 szóval hosszabb volt, mint a “kivonatolt” cikk... *; * * Sok változás van, de egyben nincs változás: Ott állnak az élen az első nap óta az alapítók, a DeWitt Wallace házaspár. A férj 76 éves, a feleség sem fiatal. Ők a fő-főrészvényesek, a részvények 90 százaléka az övék és a pro fit oroszlánrésze is az övék. A férjnek is, a feleségnek is pap volt a papája. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Reader’s Digest a lelki, erkölcsi értékeket kihangsúlyozza, a kezdeményezés és önsegély dicséretét prédikálja. De nem feledkezik meg arról sem, hogy a mai társadalom, kiilö nősen az ifjúság, a baseball kedvelője és a sex megszállottja ... Magasabb szinten Reader’s Digest szélmalomharcot folytat, az orthodox kapitalizmus szellemében, a népjóléti állam “kinövései” ellen, amelyeknek egyike a munkanélküli segély. Segítsen magán mindenki úgy, ahogy tud. És úgy, ahogy nem tud ... A magazin kedvenc témája az átkos cigaretta. Büszkén mutatnak rá, hogy már első számában, 1922-ben óvta az embereket a cigarettázástól Legutóbbi, 37-ik, anti-cigaretta cikkében egy Harvard professzorról, az Országos Egészségügyi Szolgálat tanácsadójáról van szó, aki társszerzője volt a Szolgálat által a mull évben a cigaretta ellen kihir detett megsemmisítő ítéletnek és aki — naponta négy pakli cigarettát szívott és tüdőrákban halt meg. Az egyik Digest-cikkiró, akinek eddig nyolc anti-cigaretta cikke je lent meg, naponta két pakli nál többet nem szív ... Ami a sexi cikkeket illeti, mindegyik számban kell egynek lenni. Miért? Azért, mondja a cirkulációs’ osztály vezetője, mert növeli a cirkulációt. De: az iskolák részére készülő kiadásokból kimarad a sex . . . Általában azt lehet mondani: A forró kályhái nem ölelik keblükre DeWitt Wallacék. — Születésszabályozás? Igen, ha tetszik. De amely országoknak túlnyomórészben katolikus lakosságuk van, oda “kitakarított” magazin megy. Négerek egyenjogúsítása? Jogos követelés, kétségkívül, de — a Dél-Afrikába menő kiadásokból kitakarítják a Civil Rights cikkeket. Megalkuvásnélküli antikommunizmus népszerű itt és sok más országban, de — a finn kiadásból jobb kihagyni a nagyon harcias cikkeket, nehogy a finnek “jószomszédaidai”, az oroszok megharagudjanak. Whisky, gin, vodka? Italhirdetést az amerikai kiadásba nem vesznék fel, de — a nagyvilágnak nem prédikálnak vizet. Hirdetési politikájuk kényesen válogatós, de a hirdetésnek meggyőződéses hívei — 1955 március óta. Ők maguk 'vi két millió dollárt költenek újság és TV-hirdetésre. Népszerű a Reader’s Digest? Az előfizetők 74 százaléka megújítja előfizetését. LONDON. Az angol font több oldalról támadás alatt áll s Anglia nemeztközi fizetési egyenlege veszélyes ingado zásnak van kitéve. Ebben a kényes financiális helyzetben a dollármilliókat behozó Be atle zenebonáié bogarak mel let nagy szolgálatot tesznek Angliának a hires, pedigrés angol kutyák. Drága áron exportálják a tisztavérü kutyákat Amerikába. A londoni United Kingdom Kennel Club jelentése szerint a múlt évben a családfával rendelkező angol kutyák 1,4 millió dollárral gazdagították Anglia dollárkészletét, az angol font fedezetét. Nem egészen uj ez a kutyaexport; Anglia mindig is fő szállítója volt a legjobb minőségű kutyáknak, amelyeket amerikaiak tenyésztés vagy kutyakiállitások céljára vásároltak. Csak az egyre növekvő mennyiség uj. Oly nagy Amerikában a kereslet elsőosztályú angol kutyák iránt, hogy már nincsen elég “áru” Angliában és Mr. John Brownell, az American Kennel Club igazgatója közli, hogy emiatt most már lassan-lassan sor kerül másodosztályú angol kutyák behozatalára is; olyan kutyákat is importálnak, amelyek nem ütik meg a kiállítási mértéket. Walt Disney számlájára írják az angol kutyák egyre fokozódó népszerűségét. Disney 1963-ban TV-programján felvonultatott Welsh Pembroke Corgi kutyákat. Ezzel egy csapásra népszerű lett Amerikában egy kutyafajta, amelyet addig nem is ismertek. A TV- studiót valósággal megroha mozták kutyabarátok, többet akartak tudni a Corgikról. Va lósággal forrpontra hágott a Corgi lelkesedés, amikor Angliából hire jött annak, hogy ott a Corgi kutyákat Queen’s dbg néven nevezik, azért, mert az angol uralkodócsaládnak, jelenleg Erzsébet királynőnek, walesi Corgi kutyái vannak. Királyi, kiarálynői kutya — ez varázsszó lett a kutyabará tok társadalmában. Nem olcsó az angol kutya. A csupán pedigrés kutyák árai 140 dollárnál kezdődnek, le némely versenygyöztes bajnok kutyáért elkérnek 2800 dollárt is. A tengerentúli szállítás 5C—175 dollárba kerül, ennyit csak nemesfajtákra lehet költeni. Az angol—amerikai kutya export-importnak van egy nagyon érdekes kísérőjelensége: sok kiállítási minőségi kutya második . generációja Amerikában a családnak, főleg a gyerekeknek dédelgetett kedvence lesz. Hát ez hiba ? —■ lehetne kérdezni. Bizony hiba, mondják Kennel Club szakértők, mert ez magas osztályból alacsonyabb osztályba való lefokozást jelent. És az oka ennek? Nagyon érdekes. A másodgenerációs Corgi és másfajta angol kutyák magasabbak és nehezebbek, mint szüleik s ennélfogva nem ütik meg a fajtájukra kimért mértéket, mondja Robert Graff newyorki flimproducer és elismert kutyaszakértő. Senkisem tudja bizonysággal állítani, hogy mi az oka az angol származású kutya elpuhulásának, minőségvesztésének amerikai földön; valószínűnek tartják, hogy ez a kedvezőbb éghajlatnak és, főleg a jobb táplálásnak tudható - be. Az amerikai prosperitásnak' árnyoldala is van — a kutyák világában is. A kutyák behozatala Amerikában csak csekély formalitással jár; ha angol egészségi bizonylattal jön, az amerikai vámhivatal minden további nélkül beengedi. Nem ilyen könnyű a kutyaküikereskedelem a másik irányban, Amerikából Angliába. A külföldről jött kutyákat Angliában vesztegzárba helyezik, hat hónapig is eltart fogságuk, mialatt az egészségügyi hatóság feltétlen bizonyosságot szerez affelől, hogy a kutyák szerveetében nem rejtőzik a veszettség csirája. Talán inkább a külföldi kutyák versenyét akarják az angolok hátráltatni, vélik amerikai kétkedő Tamások . . . A folvótolokot a Olomini 8-rnI voltok föl. Fölső: A Gomini 8 űrhajó 200 lábnyi távolságban van az Agenától. Alsó: Közvetlenül azelőtt, hogy a Gém ini 8 összeérintette orrát az Agena orrával.
