Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-01 / 26. szám
6. oldal it i R \ n fi Thursday, July 1. 1965 MARGIT, A VÍGSZÍNHÁZ SÚGÓJA MEGSÚGJA A SÚGÁS TITKAIT — Kilenckor nehezen ébredtem. Nyomasztóan sokat súgtam az éjjel — mondja Margit. — Éjjel? — Álmodom minden éjjel. Mindig a Cyranót súgom — súgva mondja. Pedig délelőtt van, s csak ketten ülünk a Vígszínház társalgójában. A próbákon és este a sugólyukból súg. Éjjel az álmaiban. Napközben megszokásból. Csak suttogni tud, ham gosan bezélni nem. Harminchárom éve súg már. Mindig a hang fölött beszél. — Azt súgtam az éjjel: Hallott az Arisztofánesz Nagy állatjáról uraságod? Tán ez: A Hippokampelefantokamelosz, Hordott ilyen hus-diszt elől... — Az orrmonológ e néhány sorát mindig feladom a színésznek. Elsuttogtam a Hippokampelefantokameloszt. — Hálásan nézett. — Megreggeliztem és a két unokával a próbákra bejöttem. Az egyik — nyolcéves kislány — útközben bevallotta, hogy Pálos Györgybe szerelmes. Istenem! Valamikor a mamájának is tetszett. A másik — hétéves fiú — az utat végigbohóckodta. Mindenáron színész akart lenni. Szavalt is a Zártajtók mögött cimü darabból. Folyvást azt kiabálta: “A ruha zavar... vesse le hamar’ . A szeme fekete, s mély, mint egy szénfal. :— Világos szemekkel is lehet súgni? — kérdem. — Azt hiszem. Talán. A szeme olyan, hogy a tekintetét mindjárt elkapja az ember. Ez a színésznek jó. Egész biztosan jó. Micsoda ez a nő ? Holdsugár ?- Mindig csak az árnyéka valaminek ? Bolygó, mély kering a napja körül? Nem is hang, csak hang fölötti rezgés? Soha nem remekmű, soha nem ragyogás, mindig másolat csupán? Nehéz lehet mindig másodpéldányban élni. — Sohasem akart eredeti lenni ? — Súgni szeretek. Én nagyon szeretek súgni. — Már az iskolában is súgott? — Mindig azt mondtam, a súgás nem segít. Ott soha sem súgtam. Tizenegykor kezdődnek Ibsen John Gabriel Borkmanjának a próbái. Beült a sugólyukba, elhelyezkedett felcsapható párnás székén, lábát a lábtartóra fektette, föltette orra nyergére a szemüveget, fölkattintotta a villanyt, fellapozta a sugópéldányt és Páger felé nézett. Páger (Borkman) a nézőtérnek háttal állt. A zongorára támaszkodott. Lassan a nézőtér J ** pest tett... — A művészi szünetet ki kell várni. Miután néhány lépést tett, nem előbb, feladtam a szöveget: “Vájjon sejti-e, hol hallottam először ezt a zenét?” — Harminchárom éve súgok. Nincs két színész, akinek egyformán kellene súgni. Elég nekem két három próba. Már tudom, ki ez az ember. Egy este száz szónál kevesebbet súgok. A szövegnek csupán a két-három százalékát. A legnagyobb bűn súgni, ha nem kell, a legnagyobb hiba nem súgni, ha kell. Mikor kell feladni ezt a két-három százalékot? Ezen fordul meg minden. Csortosnak mindig súgni kellett. Csortos sohasem tudta a szerepet. — A Vasgyáros egyik előadásán éltem át pályám legkínosabb pillanatát. A szerep szerint Csortos azt kell mond{Édes anyanyelvűnk! Kétszer több vagy kétszer kevesebb? Ez a kérdés, mindennapi természetessége ellenére is meghökkent némelyeket. Egy olvasó zavarosnak és logikátlannak véli ezt a mondatot: “A plutónium ára több mint kétszer alacsonyabb, mint az urán 235-é.” A kétszer szó — irja — kettővel való szorzást jelent, itt pedig csökkentésről, osztásról van szó, tehát törtszámot kell használnunk. Az “ára kétszer alacsonyabb” helyes magyarsággal igy hangzik szerinte: “feleanyiba kerül”. Valóban, helyes, sőt egyszerűbb is igy, de nem Ítélhetjük el a másik kifejezésmódot sem. Igaz, hogy a -szór, -szer, -szőr számhatározói rag a szórzás kifejezője, és valamely mennyiség növelését, többszörösét jelzi (kétszer több, ötször nagyobb). De már igen régen használjuk csökkentő értelemben is (ezerszer kisebb), mint ahogy a számnevek is jelölhetnek pozitív és negativ értéket egyaránt, előjelük szerint: plusz 10 fok, mínusz 10 fok. Egészen természetesek az ilyen kifejezések: “Ez a szobormiásolat ötször kisebb, mint az eredeti,” Mondhatjuk persze törtszámnévvel is: ötödé, ez azonban néha nehézkessé teszi a bonyolultabb mondatot. A nyelvben egyébként sokszor találkozunk hasonló “logikátlanságokkal”: sokkal kevesebb, egy kevéssel több, jóval rosszabb, stb. Meg is ütközhetnénk rajtuk, ha nem tudnánk, hogy a nyelv nemcsak a tiszta logika terméke, hanem az emberi lélek, a gondolkodás sajátos bonyolultságát tükrözi. ja: “Egy- kettő, három.” Beusztattam az első szót: -‘Egy” súgtam nyitott szájjal, mert súgni mindig nyitott, kerekre nyilt szájjal kell. S mindig úgy, hogy a színészre nézek. — Utánam mondta: “Egy”. Azzal megállt. A lábával dobbantott egyet: — Én tudom, mi jön, kedves — mondta hangosan, a nézőtér előtt —, de amig maga nem mondja, én nem mondom ! A próba egy után véget ért. A súgó hazament. Megebédelt. Ebéd után az unokákkal a Gellérthegyre sétálni ment. — Séta közben eszembe jutott szegény Mányai. Én a premier után már könyv nélkül tudom a szöveget. Egyszer a minisztérium bekérte egy darab sugópéldányát és nem küldte időben vissza. Már egyet csöngettek, mikor ez kiderült. A dologról csak a titkárnő és én tudtunk. Egy vadidegen másik darabot terítettem magam elé, hogy a színészek semmit se vehessenek észre és végigsugtam az előadást emlékezetből. Előadás után mindent elmeséltünk Mányainak, akinek mindig súgni kellett. “Istenem, Margit!”, suttogta és remegni kezdett. — Este Miller Közjátékát súgtam. Nyolcvan hat oldal. Már kívülről tudom. Előadás előtt Molnár Tibor jött hozzám. “Vigyázz rám, Margit”, erre kért. Aki indiszponált, arra mindig figj rolyxi lroll. Lo sem, követem, nézem az arcát, minden mozdulatát figyelem. Vigyáztam rá. Várkonyi? Ha a szövegét elfelejtené is, értelmét úgy ismeri, hogy képes azonnal megfogalmazni a saját szavaival. De van, aki ctven előadás után sem képes elmondani egy-egy mondatot és mindig ugyanazt a mondatot. Ismerek ezeket a mondatokat. Kisérem. Ránézek. Egymásra nézünk. Feladom. Beusztatom. Minden színész más. Az Amerikai Élektránál nem súgok egyetlen sort sem. Az Amerikai Elektrát mindenki ismeri. A Vígszínház bolygója, aki már harminchárom éve kering a remeklés napja körül, előadás után hazatért. Nyugtalanul aludt, mint mindig. — Álmomban megint Cyrano haldoklott a színen. Haldoklása közben felém fordult húsos, büszke orrával. Szeme a duzzadt, nagy orr fölött riadtan reszketett. Tekintetünk összeért. Feladtam a szöveget: Csak arra kérem ... ha szivemhez ér A nagy hideg s bennem megáll a Vér: Két bus halott emlékét ápolja itt a házban, És engem is gyászoljon az érte hordott gyászban. — Hálásan nézett, a haldokló csendjével a tekintetén. Ruffy Péter, Budapest A Whittier Collegeban, Whittier, Calif.-ban a vizsgázó ünnepségekre rpóbálva, Richard Nixon volt alelnök és Bob Hope orrversenyt rendeznek. KEMPER BUDAPESTEN A KATONAI BÍRÓSÁG ELŐTT BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: Április 1-én előzetes letartóztatásba helyezték Drixler Jakab budaörsi és H. Varga Zoltán budapesti lakosokat nyugat-német hirszerzőszerv részére történt kémkedés gyanúja miatt. A bűnügyet a budapesti katonai bíróság tárgyalta. A tárgyalás során megállapították, hogy Drixler Jakab 1961 nyarán rokonlátogatáson volt . Nyugat-Németországban. Kint tartózkodása- ------------Í ~.x------Jjjr_ NUMIZMATIKAI KIÁLLÍTÁS ROCHESTER, N. Y. - A New York állami éremgyüjtők szövetsége (Empire State Numismatic Association) Rochesterben tartotta tavaszi konvencióját s ezen az állam Hevenyészett faházak egy rakáson, ahová a kiáradt South Platte River sodorta őket Littleton, Colo.- mm(^en részéből élem, régi ban. pénz, papírpénz, stb. gyüjtgk szerző szerv beszervezte a Magyar Népköztársaság elleni kémkedésre. Drixler kémkiképzésben részesült és azt a feladatot kapta, hogy küldjön jelentéseket katonai objektumokról. Kémfelszereléssel is ellátták s havonta 200 nyugat-német márkát helyeztek neki kilátásba. Hazajövetele után a kémtevékenységbe bevonta munkatársát, H. Varga Zoltánt, akivel közösen több katonai objektumról titkos Írással irt kém jelentést küldtek megbízóiknak. A tárgyaláson a bizonyítási eljárás során a kémfelszereléseket és a kémutasitásokat bemutatták. A katonai bíróság Drixler Jakabot és H. Varga Zoltánt bűnösnek mondotta ki hűtlenség bűntettében. Drixler Jakabot 8 évi szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra, H. Varga Zoltánt 5 évi szabadságvesztésre és részleges vagyonelkobzásra Ítélte. Ezenkívül Drixlert tiz, H. Vargát hat évre eltiltották a közügyektől. A férfit, akit szeretnek a nők — szeretik a nőstényszunyogok is . . . hogy az 1871 októberi nagy chicagói tűzvész 196 millió dollárnyi anyagi kárt okozott. . .. hogy a múlt évben amerikai látogatók csaknem egymillió dollárt költöttek Becsben és más ausztriai helyeken. . . . hogy Uruguay, a legkisebb kiterjedésű dél-amerikai ország, 56-szorta nagyobb, mint az Egyesült Államok legkisebb állama, Rhode Island. . . . hogy az első amerikai gazolin-állomás Columbus, O.ban, 1917-ben nyilt meg. . . . hogy a könyveket kikölcsönző könyvtár Benjámin Franklin eszméje volt s idővel elterjedt az egész országban. . . . hogy a vakokat vezető kutyák, mivel szinvakok, nem a zöld, hanem a piros forgalmi jelzésekre ügyelnek, hanem a kocsiforgalom folyására, illetőleg leállására). . . . hogy Amerikában a legtöbb erdőtűz vasárnapokon támad. . . . hogy Amerikában a college diákok száma 1940-ben egy és fél millió volt, 1955- ben 2.7 millió, ebben az évben valamivel több, mint 5 millió — 1975-ben, becslés szerint, 8 és fél millió lesz. . . . hogy Monaco három városa, játékkaszinója és tengermuzeuma együttesen feleannyi területet foglalnak el, mint a Central Park New lőrkban. . . . hogy a ma előirt orvosságok háromnegyedrésze 15 év előtt még ismeretlen volt. . . . hogy az amerikai vegetáriánusok számát három millióra bescülik. . . . hogy az első amerikai ujságirónő Ann Franklin volt — Benjamin Franklin sógornője. A Newport Mercury cimü lapot szerkesztette, fiának 1762-ben bekövetkezett halála után. . . . hogy országos hivatalokban a dohány és candy standokat vakoknak adják bérbe. Jelenleg 2641 vak férfi és nő árusít ily standokon. bemutaták kincseiket. Charles Z. Mihályi glenfieldi real estates három szekrényben bemutatta amerikai és magyarországi Szabadkőmives Páholyok érmeit. Tizenhat magyar példány ritkaság ma már, mert a páholyokat a nácik feloszlatták, tagjaikat elhurcolták; ezek a páholyok ma már csak a múlt emlékei. Mihályi már sokszor kapott kitüntetést, több százat. Most az Empire State Numismatic Association tüntette ki kiállított ritka érmeiért. Mihályit meghívták, hogy állítsa ki magyar gyűjteménye egy részét Kingston, New York és Binghamton városokban. Mihályi a Whitman Numismatic Journal felkérésére megírta a magyar pénz ezeréves történetét. NEW YORK. — A cim, amelyet ez irás fölé tettünk, frivolnak tetszik, de — komoly tudományos megismerésen alapul. Az Amerikai Orvos Szövetség országos konvencióján a newyorki Coliseumban Dr. Howard I. Maiback bőrgyógyász állította fel ezt a tantételt. Dr. Maiback és néhány szakorvos beszámolt nagyarányú kísérletekről, amelyeket a hadvezetőség megbízásából ezer emberen végeztek, annak felderítése végett, hogy mi vonzza a moszkitókat és mi az, amitől a moszkitók idegenkednek. A hadvezetőség ezt azért akarja tudni, hogy védelmet tudjon biztosítani a katonáknak, akik moszkitók által fertőzött messze tájakon teljesítenek szolgálatot. A Californiai Egyetem (San Francisco) éveken át folytatott kutatásainak As kisprjeteinek gyakorlati célja mosz,kitó-üző pilulá felfedezése volt. Afc eddigi vizsgálatok eredményeképpen megteremtettek egy pilulát, amelyet DEET-nek neveztek el (vegyészeti nevén: N, N-diethyl-m-toluamide); ez nem nyújt feltétlen védelmet szunyógcsipás ellen, de utat mutat a végső, sikeres megoldás felé. Feljegyzésre érdemes tény az, hogy három személy esetében a DEET tökéletes szúnyogmentességet hozott. A newyorki orvosgyüMsen Dr. A. W. A. Brown, a Western Ontario Egyetem állattan tanára, arra zz egyáltalán nem meglepő megfigyelésre mutatott rá, hogy a nőstény moszkitók előszeretettel férfiakra szállnak. Legjobban szeretik a fekvő, ágyban fekvő férfiakat. És — tette hozzá a profeszor — válogatósak, akárcsak a mi hölgyeink. Mi vonzza őket a férfiakhoz? Leginkább a testnevvesség, az izzadt test. A test melege a második lényeges tényező. HAIFA, Izráel. — Egy libériái fiatalember az akkói tengerészeti iskolában folytatja tanulmányait. Egy napon egy mellette elhaladó teherautóról leszólt hozzá két férfi, csak egy szót mondtak: “Kusi!” A libériái, aki Akkón megtanulta a héber nyelvet, tudta, hogy ez a szó négert jelent és tudta azt is, hogy Izraelben sértésnek tekintik, ha valakinek ezt a szót odakiáltják. Nagyon megharagudott ezért a minden ok nélkül történt sértésért, felugrott a truckra és erélyesen felszólította a két férfit, hogy hajtsanak el vele a rendőrségre. A megijedt sértegetők engedelmeskedtek s a rendőrségen a libériái feljelentést tett ellenük. A járásbiró előtt a két fér-És ha a férfi sex hormonokat izzad ki, ez valóságos csemege a nőstény moszkitónak. Ebből a felismerésből kiindulva keresték a kutató tudósok oly vegyszer elemeit (pilula formájában vagy más formában), amely a szúnyogokat vonzza és megkönnyíti, hogy azokat csapdába csaljuk. A nőstény moszkitó legkedvesebb kedvencei világos bőrű férfiak, akik világos öltönyt és inget hordanak, de — nem piros vagy lila színűt. De szeretik a fehér-fekete csíkos vagy kockás öltözéket is. NE BÁNTSD AZ INDIÁNT DENVER, Colo. — Haladni • akart a korral, autót akart venni egy indián. Felvett egy : pénzintézetben 475 dollár köl- . csont, elkezdett autózni, de nem sokáig tudott autózni, ; ■mert a kölcsön havi részlete- • it nem tudta megfizetni. A : pénzintézet visszavette az au- i 6t és eladta (állítása szerint) 5 dollárért és perelte az in- ! diánt a teljes kölcsönösszeg, kamatok és ügyvédi költségek : fizetésére. A megyei bíróság előtt az indián ügyvédje a kereset elutasítását kérte, hivatkozva egy 1871. évi országos törvényre, amely úgy szól, hogy indiánnak csak úgy lehet üzletet kö' ni, ha előbb annak részleteit és feltételeit a belügyminisztérium j óváhagyj a. Minthogy ebben az esetben nem volt sem bejelentés a minisztériumnak, sem jóváhagyás, a kölcsönszerződés érvénytelen volt. A megyei bíró elutasította a keresetet. Ha ez az ítélet végső fokon megerősítést nyer, több mint félmilló amerikai őslakó védve lesz egyrészt könnyelmű adósságcsinálás, másrészt anyagi károsodás ellen. fi azzal védekezett, hogy a libériái részegen bandukolt az utcán és fenyegetően viselkedett velük szemben. Ezt a mesét a bíró nem fogadta el és egy-egy havi börtönre és 150 font ($50) pénzbírságra Ítélte a Kusi-kiáltókat. MÉGEGY KENNEDY-KÖNYV NEW YORK. — Theodore S. Soronsen, JFK politikai tanácsadóinak és beszédiróinak egyike, jelenleg egyetemi tanár, szorgalmasan dolgozik nagy Kennedy-könyvén. A címe egyszerűen “Kennedy” lesz és a kiadók a keményfedelű és a papirfedelü kiadás jogáért 700,000 dollár jövedelmet garantáltak Sorensennek. "NÉGER!" - KIÁLTOTTÁK KETTEN - EGY HÓNAPOT KAPTAK MINDKETTEN
