Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-11 / 45. szám

fi-IK OLDAL

Thursday, Nov. 11, 1965

Mi kell a boldogsághoz?

Egy font rizs, tiszta vagy tisztátalan vízben puhára főz ve, megszámlálhatatlan ázsiai millióknak a boldogság mini mumát és maximumát jelen ti.

Mi kell az amerikaiaknak a boldogsághoz? Erre a kérdés re csak időhöz kötött feleletet lehet adni, mert a minimális követelmény és a maximális lehetőség folyton változik. A minimális szükségletek, ame lyek nélkül elégedett életet az amerikai el sem tud képzelni: ezek: hajlék, élelem, ruházat, fűtés, világítás. Amit az amerikai ezekre a szükségletekre költ, az a boldog élet feltétlen követelménye. Amit ezeken felül költ, az — egy szóval — luxus! Ma a legmegbízhatóbb statisztikai kimutatások szerint az amerikai családok a szükségesre jövedelmük 52 százalékát költik, luxusra minden rendelkezésre álló, adó fizetése után megmaradó dollárból 48 cent jut. Ezek a százalékszámok többet jelen tenek; mint első tekintetre tetszik. Azt jelentik, hogy az amerikai családók — nagy általánosságban — oly magas életszínvonalon élnek, amilyenre az emberiség sokezer éves történetében a földkerekség egeytlen országában sem volt és nincsen példa.

8 ^ $

A százalékszámokat oldjuk fel egyszerű számokra. A múlt évben az amerikai családok szükséges dolgokra és szolgá latokra 208 ezer millió dollárt költöttek, valamivel több mint 200 ezer millió dollárt kényei mükr’e, fényűzésre, szórako zásra; és mindenféle hóbortok ra.

Régebben, nem is nagyon régen, másképp volt ez, és az összehasonlítás korábbi idők pénzköltésével még érdeke sebb, mint a fenti százalék és számadatok.

1875-ben, nagyapáink és dédapáink idejében 94 százalékot kellett költeni a puszta szükségletekre, igy csak a jövedelem 6 százaléka maradt arra, hogy az öregek (akkori fiatalok) kirúghassanak a hámból.

1929-ben már meglehető

sen általános volt a nemzeti jólét. A feltétlen szükséges kiadásokat már minden dollár hói 59 cent fedezte, 41 cent “felesleg” maradt minden jó ra, mi szem s szájnak ingere, beleértve párisi éjjeli lokálo kát és itáliai muzeumjárást.

1954-ben 56 volt 44 ellen.

A múlt évi 52:48 még min dig a szükségesnek előbbreva lóságát jelzi, de — tekintve, hogy a jelenlegi, már évek óta tartó prosperitás tartósnak, sőt emelkedőnek mutat kozik — könnyű megjósolni, hogy nemsokára másfelé billen a mérleg 2. sz. serpenyője: holnap-holnapután az lehet a helyzet, hogy még több luxus kell a boldogsághoz.

•i* 'k

A szükségest és a feleslegest nem lehet élesen elválasztani egymástól. Lehet valami szükséges és egyben lu xus. Például: A ház, amelyben lakunk, szükségesség, de kibővítve! kiszépitve, hasznos és szép tárgyakkal telerakva — luxus. A Federal Housing Authority közlése szerint minden 20 uj házban, amelynek mortgagét az F.H.A. garantálja, 19-ben manapság három hálószoba van, a házaknak csaknem kétharmadában két fürdőszoba van, minden öt ház közül négynek garázsa vagy carport ja van. Másik példa: mindennapi élelmünk szükségesség vagy luxus aszerint, hogy mit vásárol a háziasszony — ground meattől beef tenderloinig nagy a választék és nagy a különbség minőségben és árban. Az amerikaiakat, főleg az asszonyokat az jellemzi, hogy jó minőségre néznek (az árucédulától félretekintve), változatosságot követelnek meg a fűszerestől és akupermarkettól, és hogy mi a primőr, azt csak pesti ismerőstől vagy svájci vendégtől hallják, mert itt nincsenek gyümölcs és zöldség szezonok, itt minden évszakban mindent frissen lehet kapni.

•k í ■ *!:

Amiről a rizsben gazdag Ázsia szegény milliói még lázálomban sem álmodnak és amire egyes névszerint jól ismert közép-európai országok ban egy, két vagy több évig kell várni: az automobil Ame rikában elsőrangú szükséges ség. Annak, hogy nincsen minden egyes felnőtt (16 éven felüli) amerikainak au tója, talán fő akadálya az hogy egyes nagyvárosok főutcáin gyalog előbbre lehet jut ni, mint autóval. .. Statisztikai szám: az amerikai csa Adok 78 százalékának van egy autója, egyre több csa Adnak második vagy harmadik autót kell beszereznie, mert az ifjuur vagy a kisasszony elérte 16 ik születésnapját.

Minimális szükségességek továbbá a következők: Gáz vagy villanykályha, refrigerator, televízió. Minden négy család közül háromnak van automatikus mosógépe és vacum cleaner je. Alig van ház villamos piritó, keverő, kávé masina nélkül. Mindez a világ legtöbb részében luxus, Itt szükségesség. Ami Amerikában évez és évtizedek előtt luxus volt, az ma szükségesség.

■fi :J: *

Ami ma luxus, az holnap és holnapután — ha a prosperitás még sokáig tart — szűk ségessé lesz. Automatikus száritó és mosó-száritó kom bináció 1950-ben még ismeretien volt, ma luxus, a jövőben szükségesség lesz. Automatikus edénymosogató, fagyasz tó, ma minden 10 család kö zül egynek van, air conditioner minden 5 otthon közü' egyben van.

Amikor a családok többségé nek birtokában lesznek ezel a modern kényelmi berende zések, már a szükséges jók osztályába lesznek besorolan dók.

Ma még a jövő zenéje, hol nap “mindennapi luxus” lesz a szükségestől láthatatlan vo nallal elválasztva, a színes TV, az autóba beszerelt lég hűtés, az egész házat hütő air conditioner.

Mondani sem kell, hogy a városokban több kényelmei élveznek az emberek, mint a falvakban. A fent felsorolt százalékszámok és puszta szá

Hqrom évig építették a Jefferson National Expansion Memóriáit, mely a legnagyobb amerikai emlékmű. St. Louis-ban s egyben a város kapujakéntszolgál. Fenn: elhelyezik a 10 tonnás alapzatot. Jobbra a Mississippi folyó. Lenn: balra a belvárosi sport-stádium építés alatt.

HÍRADÓ

Felső kép: A 21 éves Luis Medina Perez, égy kubai menekült;Key West, Fia. sheriffjének kezében, miuátn el akart rabolni egy repülőgépet. Alsó kép: a repülőgép személyzete, amelyet fegyverrel tartott sakkban, de akik azután mégis ártalmatlanná tették.

mok országos statisztikai adatok, melyek magukba foglalják a városi és a vidéki életszínvonal adatait. így hát nem ehet semmi kétség, hogy a városokban, főleg a nagyobb ?s gazdagabb városokban, a módosabb családok lakta kül városokban az 52:48 arány a szükségességek és a luxustárgyak között a luxus javára módosul: a nagyobb jövedelmű családok jövedelmükből többet költenek kényelmi berendezésekre és szolgálatokra, mint a megélhetés alapvető szükségességeire.

* * *

Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában százmilliók az “egy font rizs” életszinvo aalon tengődnek. Amerika, ré fi hagyományaihoz híven, so kát segít, de még a sok sem elég. Különböző, technikai,

szállítási és külkereskedelmi akadályai vannak annak, hogy Amerika a fojtogató mezőgazdasági túltermelés béklyóiból kiszabadítsa magát. Előbb-utóbb utat-módot . kell találni arra, hogy az amerikai termésfeleslegekből (amelyeknek tárolása jelenleg naponta egymillió dollárba kerül) éhező népeket tápláljunk addig, amig azok maguk nem vál nak önellátókká. Ilyen programok foglalkoztatják az illetékes hatóságokat s már oly vélekedések is elhangzanak, hogy eljön az idő, amikor az amerikai mezőgazdasági termelést mesterséges és költséges korlátozás helyett inkább még növelni kell. Szinte természetesnek lehet mondani, hogy ilyen nézetek és javaslatok leghangosabban a Dakotákban hangzanak fel.

DOLOGTALANOKÉ A JÖVÖ?

HATFRORD, Conn. — Az “Élet tudománya” ápolásának otthona lesz egy uj épület a Trinity Collegium területén, ahol a napokban volt az első kapavágás. A kapavágási ce remónia ezúttal magasröptű hidományos fejtegetések illő alkalma volt. Az élet tudományának művelői szóltak a kö zönséghez. Milyen lesz a jö vőben az élet? — ez volt az okoskodások tárgya. Milyen hatással lesznek az emberre, az életre a technológia újabb ás újabb vívmányai és a computerek, eszes gépek, egyre szélesebbkcrü alkalmazási lehetőségei? Dr. Donald Lindsley, a University of California lélektan tanára, ezt az általános, vázlatos képet festette a jövő életről:

“Talán nem is fantasztikus az elképzelés, hogy a jövőben aránylag kevés ember fog minden szükséges munkát ellátni és az emberek tömegei, milliói tétlenségben fognak élni, unatkozni fognak, nem fogják tudni, mit kezdjenek sok szabad idejükkel, semmisem fogja érdekelni őket.”

A nők elé nem éppen ke csegtető jövő képét vetítette:

“Nézzünk szét az amerikai nő konyhájában. Háztartási készülékeket látunk, amelyek mind arra szolgálnak, hogy a ház asszonyának minél kevesebbet kelljen dolgoznia. Éle te elviselhető addig, amig otthon vannak a gyerekek. De mi vár rá azután? Minder háztartási munka könnyű és csak kevés időt vesz igénybe A nap legnagyobb részében nincs semmi tennivaló. Az

asszony unatkozik. Ideges lesz, idegbeteg. Más foglalatosság hijján elkezd enni, inni, meghízik. Idővel megrögzött alkoholista lesz. Lelki egyensúlyának megingása a bűn útjára is terelheti. ..”

Ez csak egy példa, mondta Lindsley professzor. Az ember helyett dolgozó automati kus gép és az ember helyett gondolkodó computer gép az egész emberiség életrendjét megváltoztathatja.

Dr. Ross MacFarland, a Harvard Egyetem pszichológusa azt fejtegette, hogy a jövőben az ember legnehezebben megoldható problémája az lesz, hogy mivel töltse, mire fordítsa egyre több szabad idejét. Ebben nagy veszély rajlik. Tudni kell, hogy az elmének éppen úgy, mint a testnek szüksége van gyakorlásra. Gyakoi'lás nélkül elsenyved a test és elenyved az elme. Mármost: mi lesz, ha a gondjaitól és feladataitól felszabadított embernek nem lesznek problémái? A Harvard tudós megkockáztatott egy érdekes jóslást: ‘Ha nem lesznek problémái az embernek, majd csinál magának problémákat.”

A Trinity College uj intézetében az élet tudományát — úgy is lehetne mondani: az életmű vészeiét — fogják tanulmányozni a lélektan és a lélekorvoslás tudósai. A cél: annak kikémlelése, hogy a munkatehertől megszabadult ember szabadidejét miképpen fordíthatja hasznos alkotásra, teremtésre, saját érdekében és a köz érdekében.

HÁROM KIS PANASZ ÉRKEZETT LUDAS MATYI CÍMERE

A Corvin Áruházban vásá rolt rolettánk, három heti használat után rugótörésben kiszenvedett. Ennek már több hónapja, de azóta hiába kere sem a szükséges méretet, sehol sem kapok. Rövidebb len ne, de azzal mit kezdjek? Há zilag nem toldhatom meg. Mép ha hosszabb lenne- Abból leg alább levághatnék.

P. Lászlóné, Budapesí

•I* $ -I"

A napokban kedvenc pipere szappanomból vásároltam egy darabot, mosáshoz. Már a ki bontásnál meglepődtem azon hogy a régi, megszokott rózsaszín helyett sötétpiros szinü szappan bukott ki az elegán: papirból. A szin nem számi — gondoltam. Bár ne gondol tam volna! Az én fehér blu zom pillanatok alatt rózsaszi nüvé változott tőle, mégpedig olyan tartósan, hogy sok kel mefestő üzem megirigyelhet né.

B. Éva, Buadpest

V -fi

Legkedvesebb ruhadarabom hiánycikké vált. Nem értem, hogyan történhetettt, de ez a

tény. Bejártam szép fővárosunkban legalább húsz szakizletet és áruházat — hiába. Amikor elsuttogtam, hogy az alsónadrág nylonból legyen és 3 ős szánra, mindenütt ezt a választ kaptam:

— Már nem gyártják. Fogalmunk sincs, miért. Mripona tucatszámra adhatnánk el belőle.

Azután ajánlani kezdtek heyette mást. Például habseyemből készültet. Előnye: nehezen szárad és sokkal hamarabb tönkremegy. Vagy hunionból valót. Ezt már majdnem megvettem, amikor kiderült, hogy a 4-es a legnagyobb.

Vagy leadok a csípőmből tiz ’entit, vagy lemondok ama hiányos ruhadarab viseléséről.

K. J., Budapest

NEVESSÜNK

Pétert az iskolában megkérdezi a tanár ur, hogy miért nevezik az orbáncot Orbánénak.

Péter igy felel:

— Azért, mert az orrot bánca.”

Pénzóriások Sudbury dombján

SUDBURY, Ont., Canada. — A város határában levő domb tetején áll a Centennial Numismatic Park — a Kanada 1967. évi 100 éves jubileuma alkalmára létesített park, amelynek látogatóit kanadai, amerikai és nemzetközi érme gyűjtőket a bejáratnál egy pénzóriás köszönti: egy 5-cenles nickel, olyan magas, mint egy ház. A nickelóriás nickelérc talapzaton áll.

A centenáris parknak nem egyedüli különös látványossá-, ba lesz az az 5-centes. Készül egy óriási amerikai féldolláros is, a Kennedy-féldolláros sokszorosan megnagyitott má sa. Ez 20 láb magas, 18 incs vastag lesz — kisebb, mint az 5-centes, amelynek átmérője 30 láb és vastagsága 24 incs. Mindenesetre elég nagy lesz és eléggé méltó emléke a mártírhalált halt elnöknek. A Kennedy féldolláros 15 láb magas talapzaton üvegturá ban lesz és ennek az üvegház nak tetején, márvány talap

zaton örökláng fog időtlen időkig az éjszakába világítani.

És mégegy emlékpénz fog ott állni: 12 láb átmérőjű angol 5-shilling — Sir Winston Churchill emlékére. A Kennedy és a Churchill emlékéremóriásokat 1967-ben, Kanada 100-ik születésnapján fogják leleplezni.

Miért éppen Kanada egyik kisebb városában ez a mámnut pénzkiállitás? Azért, mert Sudbury a világ legnagyobb nickel termelője, a világ nickeltermelésének 75 százalékát itt bányásszák. A Centennial Numismatic Parkot privát vállalkozás hozta létre. Úgy kezdődött a dolog, hogy két sudburyi lakos összeállt és chartert kért és kapott a park és a muzeum megalapítására. A park és a kiállítás látogatása ugyan díjtalan, de a vendégeknek eladnak emlékérmeket s ebből a jövedelemből tartják fenn intézményüket, őudbury büszkeségét. Az 5- ;entes óriás előállítási költsée 35,000 dollár volt . ..

December 18-án játszák le a Liberty Bowl-t az uj 3.7 millió dolláros Memphis stadionban.