Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-11 / 45. szám
VOL. 44. ÉVFOLYAM — No. 45. SZÁM 53 PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, Nov. 11, 1965 TÜNTETÉS A SOROZÁS ELLEN VOLT ILYESMI A MÚLTBAN IS NEW YORK. — Ami ezekben a napokban országszerte, New Yorktól San Franciscóig történik: tüntetés, izgatás a sorozás ellen, tüntetés a háború — a vietnami háború — ellen, nem újdonság, volt ilyesmi már régen is, nem egyszer. A régi és az uj “megmozdulások” közt hasonlóság és különbség van. A hasonlóság abban áll, hogy a háborúellenes tüntetésekben főleg az egyetemi diákság vett részt, a különbség a mostani és a száz év előtti newyorki nagy tüntetés közt az, hogy mig most csak szócsaták folynak és csak összetépett behívók pusztulnak el, 1863-ban New York utcáin vér folyt, 1200 vagy még több hősi halottja volt a háború elleni háború több napon át tartott csatájának. H« 5jí íj« George Washington idejében kezdődött... 1815-ben Andrew Jackson elnök New Orleansban erőszakkal szedte össze a fiatalságot a város védelmére... Az első világháború ellen a be-nem-avatkozás jelszavával folytak a katonai szolgálat elleni tüntetések... 1933-ban Alglia felől fújt a szél. Az Oxford Union, a hires régi angol egyetem vitaklubja viharos vita után határozatban kimondta, hogy ők — az angol diákok — semmi körülmények között sem hajlandók harcolni a királyért és a nemzetért... Az “oxfordi eskü” csakhamar csatakiáltás lett az Egyesült Államok számos egyetemén. A newyorki Columbia Egyetemen 200 diák megesküdött, hogy nem támogatják Amerika belépését semmiféle háborúba, bármely ország ellen irányulna az. De mindez “gyerekjáték” volt, összehasonlítva az 1863. évi sorozás-elleni lázadással. * * H* Lincoln elnök 1863. március 3-án aláírta az Országos Sorozási Törvényt. Minden férfi 18 és 45 közt katonaköteles. Minden városban sorsolás utján fognak bizonyos számú újoncot besorozni. Még senkisem tudhatta, hogy melyik városnak mennyi katonát kell kiállítania, New Yorkban mégis elterjedt a hir, hogy 12,500 lesz a behivandók száma. Ez a híresztelés nagynyugtalanságot keltett. New York akkor is, mint ma, a demokrata párt erős bástyája. Megindult az agitáció a republikánusok ellen. A lapok izgató cikkekben fejtegették, hogy a kötelező katonai szolgálatnak az a célja, hogy állandósítja a republikánus párt uralmát az országban. Az általános vád mellett különös vádakat is emeltek a republikánusok ellen. Kiadták a jelszót: “Gazdagok sorozási törvénye!” A jelszó arra utalt, hogy a törvény alapján a gazdagok könnyen kivonhatják magukat a katonai szolgálat alól, vagy 300 dollár felmentési adó fizetésével, vagy helyettes katona állításával, ami szintén pénzbe kerül. Júniusban Lincoln elnök 120,000 katonát kért New York, Pennsylvania, West Virginia államoktól, hogy vissza tudják verni Pennsylvaniából Lee tábornok déli katonaságát. New York és Brooklyn városok nyomban küldtek 17 ezredet. A republikánusok tapsoltak. Az ezredeket haladéktalanul Pennsylvaniába vezényelték, ahol válságos volt a katonai helyzet. Julius 11-én mentek Magyar protestáns bál New Yorkban NEW YORK. — November 12-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartják meg a hatodik Magyar Protestáns Bált a Pierre Hotel Grand Balltermében, a Fifth Ave. és 61- ik utca sarkán. Révay István és teljes zenekara zusikál. A műsor keretében fellépnek a Rapszódia és a Hungária népi táncegyüttesek. A bál tiszta jövedelmét ebben az évben is a diák-ösztöndijalap növelésére forditja a rendezőség és, mint az elmúlt évben is tették, a bál alkalmával ünnepélyes keretek között adják át az ösztöndijakat érdemes magyar egyetemi hallgatók továbbtanulásának elősegítésé re. Az ösztöndíj kezelő bizottság tagjai: Bertalan Imre (New Brunswick, Csordás Gábor (New York-, Eszenyi László (Washington), dr. Füzesi István (Hamden, Conn.), dr. Harsányi András (Carteret), Horváth János (New York), dr. Moór Artur (Hartford) és dr. Stuart Pál (Elizabeth). A KARÁCSONY az ajándékozás ideje. Csak az AVON ügynökei ajándékozhatják meg a vevőközönségel azzal az alkalommal, hogy beszerezzék az AVON ajándékkészleleket. Kezdje el MOST! Otthonában történő megbeszélés végett telefonáljon: New Brunswick környékén: KI 5-1345, Perth Amboy környékén: Hl 2-2462, Allenlown-Belhlehem környékén: 432-0916 számra. Á bál fővédnökei: Ft. Nagy Lajos, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke; Ft. György Árpád, a United Church of Christ Calvin Synodjának elnöke: Ft. Brachna Gábor evangélikus főesperes; Ft. dr. Szentiványi Sándor unitárius püspöki vikárius. A védnökök sorában amerikai magyar életünk mintegy hatvan ismert tagjának a nevével találkozunk. A részvételi dij személyenként 8 dollár (vacsora nélkül). Diákjegy 4 dollár. Jegyek már kaphatók a newyorki Független Magyar Református Egyház lelkészi hivatalában (229 East 82 St.; telefon: RE 4- 8144), Pasaié, Carteret, New Brunswick (Somerset St. és Perth Amboy lelkészi hivatalaiban; a Református Egysü-i let new yorki körzeti irodájában: 207 East 84 St.; Taliga Miklós COSMOS könyvkereskedésében: 1592 Second Ave., New York. Megjelenés estélyi ruhában. Amerika keleti partvidékének hatodik nagy protestáns seregszemléjére ezúton is szeretettel hiv és vár minden érdeklődőt a Magyar Protestáns Bál rendezősége. KIADÓ 3 szoba fűtéssel, november 15-re. Tel.: CH 9-0040. . át a tűzkeresztségen Gettys. burgnál. A gettysburgi iitkö zet a polgárháború döntő csa- i tája volt. Lincoln katonáinak ■ győzelmével végződött. Az akció sikeres befejezése után a newyorki és brooklyni ezrede két hazabocsátottták. De el tartott egy hétig, amig azok városukba érkeztek. És eközben New Yorkban csak egy ezred állomásozott, a “nyomorékok ezrede” — a háborúban korábban megsebesültek, valamint hozzájuk csatlakozott önkéntesek. Egy gyenge ezred katonaság volt New Yorkban éppen akkor, amikor kezdetét vette a bebivandók kisorsolása. Este 6-ig 1236 nevet ontott ki a forgó hordó. Másnap a Tribune napilap közölte a kisorsoltak névsorát. ❖ Hí Már kora reggel nyugtalanító hírek jártak a városban. Minden irányból férfiak és nők összeverődött, egyre nagyobb csoportjai meneteltek Manhattan közepe felé, botokkal, téglákkal, vasrudakka felfegyverzett tüntetők. Gyárak előtt megálltak, a munkásokat kiráncigálták a munkahelyükről és csatlakozásra kényszeritették őket. A Central Park előtt ütöttek tábort. Mindjárt akadtak szónokok. Szidták Lincolnt, a négereket és a háborút. “No draft!” plakátokat hordoztak körül. A sorozó bizottság hivatalában eközben tovább folyt a sorsolás. Egyszerre lövés dördült el. A tömeg megrohanta a helyiséget. A rendőri kordont könnyedén áttörték, a rendőrök menekülni kényszerültek. A tüntetők betörtek a hivatalba, összetörték a forgó hordót, a székeket, az asztalokat, aztán felgyújtották a házat. Jött az egyedüli katonai egység, a “nyomorékok ezrede”. Az invaldusok a lázongó tömeg közé lőttek. De — a legtöbb puskájuk vaktöltössel volt töltve. A sortüz csak hat tüntetőt teritett le. Ez volt az egyetlen sortüz, utána a lázadók megrohanták a katonákat, elvették tőlük a puskáikat. A most már diadalittas lázadók a fegyvertárhoz masíroztak. Ott 4000 puska és 200,0000 puskagolyó volt elraktározva. A tömeg megrohamozta a fegyvertárt, egy csoport behatolt abba a terembe, amelyben a fegyvereket őrizték, a kintiek ezalatt felgyújtották a faépületet és a fegyverek összeszedésével foglalatoskodók csapdába kerültek. Többen közülük felmásztak a ház tetejére és leugrottak, de sokkal többen bennégtek. Hogy hányán égtek benn, nem lehet tudni. Csak annyit jegyeztek fel, hogy amikor helyreállt a rend, 50 kosárban vitték ki az összeszedett elszenesedett maradványokat a Potter’s Field szegények temetőjébe. A Föld formája tulajdonképpen olyan, mint baloldali képünkön. Jobboldali kép: Az összes földtani információk közlésére alkalmaz mübolygót acélból küldik az űrbe, hogy mindenről pontos adatokat szolgáltasson. őt napon át tartottak a zavargások. Ezeknek a napoknak főbb eseményei voltak: A lázadók megrohanták a Fifth Avenuen levő Néger Árvaházat. A felügyelő és az 50 főnyi személyzet a hátsó ajtón át biztonságba vezette Repülés a Holdra... ...és az örökkévalóságba WASHINGTON. — Lelkesítő gondolat, hogy amerikai Űrrepülők egy napon leszállnak a Hold göröngyös talajára, egy mély kráter szélére, és ott kitűzik a csillagsávos lobogót. Nagy teljesítmény, ha sikerül, nagyobb csoda minden eddigi, évezredek és évmilliók óta történt csodánál. Megér 20 billiót, 30 billiót? Igen, mondják sokan. Nem, mondják sokan. Csakugyan lehetséges lesz a repülés a Holdra és a visszatérés a Földre ? ErrCrkevés szó esik mostanában. Még nem kaptunk egy rettenetes pofont: még nem kaptunk olyan hirt, hogy felszállt a mindenségbe egy vagy két vagy több amerikai Űrrepülő és — nem tértek vissza... Megszólalt most egy Űrrepülési szakértő. Azt mondja: Halvaszületett eszme. Túllőnek a célon a tudósok, akik John F. Kennedy elnököt rábeszélték a holdrepülési program kihirdetésére, elkapatta őket egy túlzott, tudományosan meg nem alapozható bizakodás és derűlátás. “Erős a meggyőződésem — mondta Dr. T. E. W. Schumann —, hogy sem amerikainak, sem orosznak nem fog sikerülni eljutni a Holdra és onnan viszszarepülni a Földre, legalábbis ebben az évszázadban nem. Ki ez a Dr. Schumann, aki ilyen kiábrándító nyilatkozatot tett? Világszerte ismert, tekintélyes Űrrepülési szakértő. A Dél-Afrikai Köztársaság Atom Energia Hivatalának alelnöke. Hazájában a Fűtőanyag Források Bizottságának igazgatója, fő meteorológus, az Időjárásfigyelő Hivatal igazgatója volt. 1956- ban Barcelonában a Nemzetközi Geofizikai Év dél-afrikai delegátusa volt. Azóta foglalkozik behatóan az Űrrepülés problémával. Az ezzel összefüggő technikai, mérnöki, matematikai és egyéb tanulmányait a nyugat-némétországi Göttingen egyetemén és az amerikai Yale Egyetemen folytatta. Amit ilyen ember mond, azt ugye komolyan kell venni. A mai ember általában úgy vélekedik, hogy a tudomány a néger gyermekeket, a közeli rendőrállomásra. De véletlenül bentmaradt a házban egy néger kislány, egy ágy alatt bujt meg. A lázadók darabokra tépték. Aztán felgyújtották a házat. Egy másik lázadó csoport megostromolta a Tribune épületét. A Tribune szerkesztője, Horace Greeley, a négerek felszabadításának előharcosa ‘esküdt ellenség’ volt. A rohamozok élén egy férfi kiadta a harci jelszót: “Felakasztjuk a vén Greeleyt egy vadalmafára és onnan egyenesen a pokolba küldjük!’ Azonnyomban felgyújtották a Tribune-házat, de a “vén Greeley” és az egész személyzet egy hátsó kijáraton át elmenekült. H« Hí Hí Ez az epizód az első napon játszódott le: John Kennedy rendőrfőnök, aki még nem értesült rendőreinek első vereségéről, kisétált a rendőrfőnökség épületéből, látni akar* ta, mi történik a városban. Egyedüli fegyvere bambusz sétapálcája volt. Egyszerre egy tömeggel állt szemben, a lázadók rávetették magukat, agybafőbe verték, félholtra taposták. De szerencséje volt, odasietett John Eagon népszerű politikus, felszedte a kövezetről az ájult, sok sebből vérző rendőrfőnököt és odakiáltott a tömeghez: “Kennedy halott, láthatjátok, mit akartok még egy halottól?” Nem akartak többet és Eagon a hóna alatt magával vitte a súlyosan megsérült John Kennedyt. ❖ Hí ❖ Seymour, New York állam kormányzója proklamálta, hogy lázadás folyik, Stanton hadügyminiszter pedig Gettysburgból öt ezredet küldött New Yorkba. Kedd este feleskettek 100 tisztet. Szerdán — az év legforróbb napján — öt négert az utcán agyonvertek. A lázadó utolsó gyülekezőhelyeire már nemcsak puskával, hanem ágyúval is lőttek, tucatszámra hulltak el a katonai szolgálat és a háború ellenségei. Csütörtökön és pénteken még egyre folytak a zavargások, végül, amikor már öt ezred szállt szembe a lázadókkal, ezek száma annyira megcsappant, hogy további akciókra képtelenek voltak. Csendes weekend következett az öt véres nap után. * * * A lázadók semmi eredményt nem értek el. Augusztus 19-én újra megkezdődtek a sorsolások és semmi rendzavarás nem történt. Félévvel utóbb egy néger ezred vonult fel a Broadwayn és a lakosság lelkesen ünnepelte Lincoln néger katonáit. és a technológia újabban, főleg a második világháború óta, oly hatalmas lendületet vett, hogy — semmisem tetszik lehetetlennek. A tudomány és a technika már eddig is csodákat müveit, miért ne hinnénk egyre újabb és újabb csodákban ? No, no — mondja Dr. Schumann —, nem egészen úgy van. Egy csoda nem mindig teremt uj csodát. Túlzás ez, hogy “minden lehetséges”. Sokminden van, ami eddig nem nyilvánult lehetségesnek é valószínűleg soha nem is lesz lehetséges. Legyen elég egy pár példa: Az időjárást nem tudjuk pontosan megjósolni. Élőlényt nem tudunk teremteni, még legkezdetlegesebb formában sem. Még száz példát lehetne felsorakoztatni. Hí Hí H« Térjünk vissza a holdrepüléshez, a holdrepülőkhöz. Hogyan képzelik el a nagy világűri kiruccanást az Apollo program tervezői? Egy hatalmas Satura V. rakétát öt hatalmas motor a magasságba röppent. Első fejezet. 38 és fél mérföld magasságban a rakéta alsó része leválik, a felső részt uj motorok nagyobb sebességgel továbbröpitik s végül az Apollo űrhajó — benne három űrhajóssal — elkezdi keringését a Hold körül. Második fejezet. A három űrhajós közül ketten kiszállnak saját külön űrhajójukban és elérik a Holdat. Az, aki az Appolóban bentmaradt, több napon át tovább kering a Hold körül és várja a két társ visszatérését a Holdról. Vissza is jönnek azok, miután alaposan kikémlelték a Holdnak azt a kis részét, amelyen pár napig kalandoztak. Harmadik fejezet. Az Apollo űrhajó útra kel, vissza a Földre. Keringés utáni leszállás a Földre már több ízben sikerült, most is sikerülhet. Mindez programszerűen megtörténhet. Ha minden simán megy. “Minden” — mit jelent ez? Egész sereg operációt, készülékek pontos működtetését, jelzések pontos felvételét és földi utasítások pontos követését. Mondjuk egyszerűen: száz feltétele van annak, hogy minden programszerűen történjék. De minden statisztikus tudja, hogy ahol számos tényező együttes működése a siker előfeltétele, mindig megtörténhet, hogy egyik-másik tényező nem működik előírás szerint. Egy hiba, egy tévedés — technikai hiba vagy emberi tévedés — az egész vállalkozás kudarcát vonhatja maga után. Halljuk, mit mond a statisztikus ilyen hiba valószinüségéről: Feldohunk egy ércpénzt, fej vagy irás, a valószínűség pontosan 50:50. Hatszor feldobjuk a pénzdarabot, 2 százalék a fej (vagy irás) valószínűsége. Annak, hogy tizszer egymásutná fej jöjjön ki, egytized százalék a valószínűsége. Annak, hogy tizszer egymásután fej jöjjön ki, egytized százalék a valószínűsége, vagyis 1000 eset közül 1 esetben várható. Ilyen veszélyes valószinüségi játék a repülés a Holdra és vissza a Földre. Hí Hí * Milyen veszélyek fenyegetnek ? Amikor a két asztronauta kiszáll az Apollo űrhajóból és kis űrhajóval megindul a Hold felé, megeshet, hogy egy parányi meteor irtózatos sebességgel beléütközik az egyikbe, átszurja védőöltözetét; ennek katasztrofális következménye lehet, odaveszhet az oxigén, amelynek hijján az űrhajós megfulladhat. De tegyük fel, hogy ilyen baleset nem történik. Tegyük fel, hogy sikerült a Hold talajára lépni és ott szabadon mozogni. Csak azután következik a nagy nehézség: viszszarepülni a nagy űrhajóhoz, amely a Hold körül kering. Egyszer, kétszer, tizszer sikerül azt már majdnem elérni, de csak majdnem. A nagy űrhajó is, a kis űrhajó is örökös, hihetetlen sebes mozgásban van. Mi lesz, ha tizedszer is csak közel jutnak egymáshoz, de nem tudnak egyesülni? Kifogy a hajtóerő. Vége. Nem lehet tovább próbálkozni. A kis űrhajó a két asztronautával keringeni fog a Hold körül száz évig, kétszáz évig, örökkön-örökké.. . A nagyobb űrhajó minden különös nehézség nélkül visszatérhet a Földre, úgy ahogy Glenn és a többiek visszatértek a Föld-körüli keringésről. A kis és a nagy űrhajó randevújának sikere egész sereg operációtól függ s elég egyetlenegy operáció elégtelensége — az egész találkozó füstbemegy. A, Hold-expedició sikerének valószinüsége minimális. Hí H« Hí Ezek után azt hihetné az olvasó, hogy Dr. Schumann az egész Apollo-programot elveti. Nem, ő csak a program módosítását ajánlja, több szerénységet és több lelkiismeretességet. Elégedjünk meg azzal, hogy az Appolo űrhajó keringve megközelíti a Holdat, nem mérföldekre, hanem pár száz lábnyira ilyen keringés módot adna rendkívül sok érdekes megfigyelésre és a 20 vagy több billió dollár árán elég szenzációval is szolgálna mindenkinek — a kortársaknak és a jövő nemzedéknek. A legközelebbi feladat Dr. Schumann szerint: tudós biztonsággal megvizsgáltatni az egész programot. Egy pártatlan, el nem kötelezett bizottság, amelyben amerikaiakon kívül más nemzetek fiai is helyet foglalnának — kétségkívül az Appolo program szerényebb méretekre korlátozását fogja javasolni. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javítását, átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484.
