Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-08 / 27. szám
4-IK OLDAL nr » f? a n i* Thursday, July 8, 1965 Founded in 1921 PERTH AMBGY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő 303 Maple Slreel, Perth Amboy, N. J. Szerkesztőség— Editorial Office: Telefon — Telephone: VAlley 6-3661 If no answed — Ha nincs válasz Liberty 8-1369 Subscription rates: $6.00 for one year Előfizetési ára: $6.00 egy évre Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Second class postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices. A COMMONWEALTH BIZOTTSÁG Annak ellenére' hogy a British Commonwealth vietnami közvetitő bizottságának szándékai mindenrold Wilson, angol miniszterelnök, helyesen cselekedett-e politikai taktikai szempontból, amikor a bizottságot életrehivta. Nem lehetett kétséges, hogy a bizottság közvetitését Amerika elfogadja, valamint az sem lehetett kétséges’ hogy a bizottság közvetítését a kommunisták elutasítják. Mindkét oldalon pontosan az történt, amit vártunk, pontosan az történt, amit várni lehetett. A Commonwealth bizottság kudarca (mert hiszen, mi másnak tekinthetnők?) semmiképpen sem erősítette Harold Wilson és az angol Labor Party amugyis ingó és bizonytalan helyzetét. Óhatatlanul is arra kell gondolnunk, hogy Mr. Wilson ezúttal kevésbé bizonyult előrelátónak mint az európai közös piac esetében. Angliának az európai közös piachoz való csatlakozásának kérdését Harold Wilson nem vette elő, mert nagyon helyesen, úgy vélte: a majdnem bizonyos kudarc véglegesen letaglózhatná a Labor Partyt. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból azonban' Wilson vállalta a vietnami ügyben a Commonwealth bizottság előrelátható kudarcát. ■ í ‘ • t ' " •' l i ' ’•: - 7 V. A Labor Party balszárnya amugyis majdnem nyíltan Amerika-ellenes a vietnami kérdésben. A Labor Party jobbszárnya viszont egyre határozottabban hangoztatja’ hogy a Commonwealth közvetitő bizottság életrehivása mindenképpen taktikai hiba volt. Sajnálatos körülmény, hogy Mr. Wilson — jószándéka ellenére sem — segítette az amerikai érdekeket’ viszont saját magának és pártjának okozott felesleges és szükségtelen problémát. KÜLÖNÖS TELEFON-HATÁROZAT A napokban Los Angelesben egy Arthur Garrett nevű férfi egy utcai telefonfülkéből akart telefonálni, a telefon azonban nem működött és Garrett tizcentese bennmaradt a készülékben. Arthur Garrett pontos ember, ezért hát elment a telefonvállalat igazgatóságához és visszakövetelte a tizcentest. (mellesleg megjegyezve: az odamenetelte pontosan 29 cent értékű gazolinba került.) Mr. Garrett végülis visszakapta tizcentesét, ezután azonban beperelte a telefonvállalatot. Keresetében azt állította, hogy a vállalat tisztviselői gorombák voltak vele. A bíróság a következő mulatságos döntést hozta: — A gorombáskodás kétségkívül úgy felizgatta a felperest, hogy eszmei károsodását 1,500,000 dollárban állapíthatjuk meg. Ebből pontosan egy dollár a gyakorlati károsodás- amelynek megfizetésére kötelezzük a telefonvállalatot. A telefonvállalat ügyvédje “megnyugodott” az Ítéletben és mindjárt személyesen, nyugta ellenében, ki is fizette az egy dollárt a felperesnek. A különös esettel kapcsolatban szeretnők megjegyezni, hogy Mr. Garrett magatartása semmiképpen sem rokonszenves. Tapasztalatunk az, hogy az Egyesült Államok mindegyik városában a telefonvállalatok alkalmazottai a világ legudvariasabb tisztviselői. Olyan udvariasak, hogy az gyakorta már kínos. Őszintén szeretnők’ ha az egyéb vállalatok alkalmazottai legalább félannyira lennének udvariasak. Lehetséges, hogy a telefonvállalat tisztviselői kifejezést adtak csodálkozásuknak, hogy Mr. Garrett egy tizcentes érdekében pénzt költ és időt pazarol. Mellesleg: Arthur Gareth aki ilyen (enyhén kifejezve) jelentéktelen dologgal zaklatta a bíróságot’ büntetést érdemelne. u. s. - részvénytársaság Egyszer volt, régen volt, az Osztrák—Magyar Monarchia fénykorában, Lemberg városában, az egyetemen, volt egy szemtelen fiatal jogász, aki elkezdett politizálni, népgyüléseken szónokolt és egyik beszédében a dicsőséges és hatalmas Monarchiát részvénytársaságnak csúfolta. Kapott ezért négyhónapi fogházat. A jogászból idővel ügyvéd lett, Dr. Korkes — ez volt a neve — Bécs egyik kéteshirü nevezetessége lett s a bolondházban zárult le változatos karrierje. Itt bezzeg nem zárják dutyiba azt, aki az Egyesült Államokat egy nagy részvénytársaságnak nevezi. Mert szabad országban élünk, itt az igazat éppen úgy szabad mondani és írni, mint a hamisságot. Amerikának most valamivel több, mint 190 millió lakosa van s valamivel több, mint 20 milliónak vannak részvényei. Ez jóval több, mint 20 százalék, mert hiszen a gyermekek millióit és a lakosságnak egyik-másik csoportját számításon kívül kell hagyni. Húsz millió részvénytulajdonos — sok ? Háromszor anynyi, mint volt 1952-ben. Egyre több amerikai vásárol részvényeket. A részvénytulajdonosok száma leginkább a Nyugat és Dél államaiból nő évről évre. Minden ötödik részvénytulajdonos déli államban él. Államok szerint: California van az élen, második helyre szorította vissza New York államot. Több mint két és fél millió részvényes van Californiában. Rétegeződés jelei világosan mutatkoznak. A részvénypiacot újabban azok árasztják el, akik részesednek a mostani nagy ipari és üzleti fellendülés dollárokban kifejezhető áldásaiban: igazgatók -és munkások, és akik közbenső állásban vannak. amerikai gazdasági élet irányításában. Az igazság az, hogy az egyes részvényeseknek, a részvényesek millióinak semmi beleszólásuk nincsen az ipari és üzleti vállalatok vezetésébe. A részvényesek közgyűlésén ugyan bármelyik felszólalhat s aki a ve-i zetőséghez kérdéseket intéz, többnyire feleletet kap. Például ; Az egyik ipari nagyváb lalat közgyűlésén egy részvényes ezt kérdezte az elnöktől, MacArthur tábornoktól: “Igaz-e, elnök ur, hogy önnek 100,000 dollár a fizetése ?” MacArthur ezt felelte: “Ahhoz magának semmi köze sincs, hogy nekem mennyi a fizetésem.” Van egy hires hölgy — neve itt ne említessék —, aki a részvényesek közgyűlésein azzal szórakozik, hogy az igazgatók idegeit tépdesi. A játék sokszor azzal végződik, hogy a hölgyet két markos teremőr megmarkolja és kiteszi az előszobába. * * * A részvénytársaságok (korporációk) ügyeit az igazgatóság intézi. Az igazgatói állásokat az a néhány személy, vagy cég osztogatja, akiknek és amelyeknek birtokában annyi részvény van, hogy a közgyűlésen a szavazattöbbségük biztosítva van; a részvényesek igazi többsége az ország minden részében széjjelszórva él, a közgyűlésen nem képviseltetik magukat, átengedik a “többséget” a kisebbségnek. Csakis a profitból való részesedésre, az osztalékra van jogosultságuk a részvényeseknek. Annyi osztalékot kapnak, amennyit az igazgatóság szétosztani jónak lát. Öt százalékot, vagy többet, vagy kevesebbet, vagy — semmit. A részvényeseknek van egy előjoguk, amellyel a gazdasági élet más elemei nem rendelkeznek : nincsen financiális felelősségük. Ha a vállalat csődbe megy, az adósságokat nem lehet a részvényeseken' behajtani. A jó részvény jó pénzbefektetés, mert a dollár vásárlóerejének lassú, de fel nem tartóztatható csökkenése nem érinti az értéket; ha kisebb a dollár, többe kerül, többet ér a részvény. Ez az értékállandóság vonzza leginkább az embereket a tőzsdeügynökségek irodáiba. A General Motors vagy DuPont vagy IBM részvény jobb befektetés, mint háztulajdon, amely az évek folyamán sokat vészit értékéből. VELENCE ALKONYA * * * A newyorki tőzsde vezetősége vizsgálódásai során a következő érdekes adatokat gyűjtötte össze; Ma minden 6 felnőtt amerikai közül egynek vannak részvényei; 1952- ben csak minden 16 közül egy volt -részvénytulajdonos. A mai részvényesek birtokában átlag 3—4 vállalat részvényei vannak. A részvényeket a legtöbb esetben a családfő, a férfi vásárolja, -de nagyon sokszor a felesége nevében és részére. A részvénytulajdonosok legtöbbje középkorú, 45^54 közt. Jobbmódu családokban — természetesen — több részvénytulajdonos van. De — nem több részvény. Mert a kisebbjövedelmüek sokszorta számosabbak és összességükben több részvénnyel bírnak, mint a kisebbszámu gazdagok. A részvényesek háromnegyedrésze a 3—15 ezer dollár évi jövedelműek birtokában van. Foglalkozások szerint: Orvosok és más diplomások vannak az élen. (Tudvalevő, hivatalos statisztikákban kimutatott tény, hogy az orvosok átlagos keresete a legmagasabb az országban.) Főleg városi emberek fektetik fölös pénzüket értékpa-' pirókba. A vidéki lakosságnak mindössze 3,4 százaléka bir részvényekkel. A lakosság legnagyobb százalékának vannak részvényei a következő államokban, a felsorolás rendjében: Connecticut, Delaware, New Jersey, Vermont, New York, New Hamshire, Massachusetts, California. A newyorki tőzsde jóstehetséggel is megáldott elnöke, Keith Funston, azt jósolja, hogy 1970-ben már 25 millió lesz az amerikai részvénytulajdonosok száma. * ❖ * Közgazdasági mese az, hogy a tömeges részvénytulajdon a tömegek részvételét jelenti az Velence költözködik. M-estré-ben, a hosszú Sz-abadsághid túlsó oldalán uj nagyváros születik, Velence életének súlypontja a történelmi városrészből, a lagúnák Velencéjéből egyre inkább ide helyeződik át. A velenceiek, főleg a fiatalok, tömegesen költöznek át Mestrébe. 1951-ben a lagúnák Velencéjének még 174,000 lakosa volt, 1963-ban már csak 134,0000. 1950-ben a velencei iskolás gyermekek száma 13.000 volt, tiz évvel későbben már csak 6000. Sokan már arra gondolnak, hogy a várost “nyugdíjba kellene küldeni” — persze tisztes nyugdíjjal. E szerint az elképzelés szerint a régi Velence múzeum lenne. Mások szerint szállodai várossá kellene átalakitani, esetleg lehetne irodaváros vagy az “agytrösztök” városa. A tenger már legalább 50 éve veszélyezteti Velencét. Ötven év alatt a városban alig javítottak bármit is. A Lido főbejáratánál egy szigeten állt a Szent András-erőd. Sanrnicheli hires alkotása, amely még a 16. század derekán épült; ez 1950. június 25-én összeomlott, belezuhant a tengerbe, pedig ott volt a tenger felől Velence főkapuja. Velence szomorú arca üdvözli mindazokat, akik a tenger felől közelitik meg. Ha nem sikerül mielőbb pénzt biztosítani a város megmentésére, akkor a lagúnák Velencéje néhány év múlva a Szent András-erőd sorsára j uthat. A Rabszolgák Partja 1930- ban a tengerfenék kotrása következtében csúszni kezdett. 15 év alatt teljesen újjá kellett építeni. Az alapozást helyenként 11—12 méterrel a tengerszint alá helyezték. Poveglia szigetét a Szent András-erődéhez hasonló veszély fenyegeti. Az elmúlt harminc év alatt a Canale Grande partján 32 épület alapozását kellett nagyrészben újjáépíteni. De ezeken kivül is sok a veszélyes hely. Senki sem tudja pontosan, hogy tulajdonképpen mi is történik a lagúnák városában. A lakások fele sürgős tatarozásra szorul, 22.000 helyiség életveszélyes élapotban van, 4200-at sürgősen le kell bontani, 14,000 lakhatatlannak nyilvánított házban még mindig élnek családok. És még ez sem minden. Velence lassan-lassan a tengerbe süllyed, erózió rombolja “külső védőfalait” és a lagúnák szigeteinek egy részét, a tengerszint pedig egyre emelkedik. Kiváló tudósokból álló bizottság látott muknához, hogy a baj okát megállapítsa, és sürgős megoldást javasoljon. A bizottság 1962-ben kezdett dolgozni, de egy év múlva a pénz elfogyott és a kutatást abbahagyták. LUCI FELNŐTT WASHINGTON — Éri már felnőtt vagyok és már nem vagyok serdülőkorú — mondotta tizennyolcadik születésnapja alkalmából Luci Baines Johnson, az elnök leány,a. Terjessze lapunkat Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN. N. Y.-Lan A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő HIRES MAGYAR NYARALÓHELY Töltse nálunk weekendjéi és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: Pine Hill 2401 Posta címünk: CASMIR'S LODGE, BIG INDIAN, N. Y. GYÖNYÖRŰ ÚSZÓMEDENCE! Mérsékelt heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York, N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 you save 0» ^ W ways with a frost-free refrigerator^ freezer 1. KEVESEBBET KELL VÁSÁROLNI JÁRNI! A jégszekrényben sokkal több fér el, így egyszerre sokkal többet vásárolhat. 2. IDŐT TAKARÍT MEG. Dupla adagokat főzhet egyszerre. Felét feltálalja, másik felét lefagyasztja és elteszi máskorra. 3. NEM JÖN KELLEMETLEN HELYZETBE! Mindig jó háziasszony lesz . . . váratlan vendégek számára a legkülönbözőbb ételek állnak rendelkezésére. 4. PÉNZT TAKARÍT MEG! Kihasználhatja az alkalmi vételek lehetőségeit. 5. MEGKÍMÉLI MAGÁT SOK BABRA-MUNKÁT6L! A jégszekrényt soha sem kell kifagyasztani, a ráfagyott jégdarabokat lefeszegetni, kiolvasztani. Legyen supermarket-ja konyhájában! Tekintse meg a legújabb Fagymentes Jégszekrény - Fagyasztó modeleket ismerős szaküzletében vagy Department Store-ban. Bu^a 1 Refrigerator freezer 1,176-65 PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY Taxpaying Servant of a Great State it I IfÁMMPEJTPQ KÁVÉ, kakaó, tea, szövet, vászon I WHIfilvIK-fll I GYAPJUFONAL. CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HAZ1ARTASI és IPARCIKKEK megrendelhetők I MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA 'i lerülelén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok $ leljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól ; I MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80th St. NEW YORK 21, N.Y. BRACK MIKLŐS, igazgató UJ CÍM Bejárat a 2nd Ave.-ről
