Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-30 / 39. szám

6. oldal WIR A n A Thursday Sepi. 30, 1965 A szabad világ és a szovjet világ hidegháborújáról sokat olvasunk, beszélünk és gon­dolkozunk. Ritkábban esik szó egy másik háborúságról, mely most folyik: a tudományos kutatás, kísérletezés s a tech: nikai vívmányok gyakorlati értékesítése terén. Mig a hi­degháború ellenségek közt fo­lyik s a gyengébb fél az erő­sebbet lepipálni és eltemetni szeretné, a tudományos csen­­desháboru barátok, szövetsé­gesek közt folyik. Itt az erő­sebb fél Amerika, a másik ol­dalon sorakoznak barátaink, köztük — nem tréfa! — De Gaulle tábornok, elnök, a fran­cia csoda nagy és magas ál­­modója. Az, hogy tudományos ku­tatás és technológiai gyakor lati eredmények terén Ameri­ka vezet, talán még a laikus közönség sorában is ismert tény. Ennek megállapításával ezt az írást mindjárt be is fejezhetnék. De a dolog nem ily egyszerű. A dolgok alaku­lása, ellenkezőleg, nagyon ér­dekes, mondhatni: izgalma­san érdekes. Hogyan s miért történt, hogy Amerika “lepi­pálta” Európát? Jk ^ ❖ Az angol példa egymagában feleletet ad erre a kérdésre, ha nem akadna több példa. Korunk technológiai vívmá­nyainak csúcsán a computer áll, a csodagép, a majdnem­­mirident-tudó gép, amely — nem utolsósorban — átmene­tileg érzékeny munkanélküli­séget okoz. Nos, kik kezdték, kik indították el ezt a vihart, amely felkavarta az egész ipa­ri termelést, üzemvezetést, üzleti számításokat, piaci ku­tatásokat? Az angolok kezd­ték! A világ első computer cső dagépeit 1951-ben az angliai Cambridge Egyetemen é? Manchester egyetemén mutat ták be sikerrel. Egy évvel ké sőbb Angliában már haszná latba veték az első gépet. És mit látunk ma? Az amerikai computer uralja a világpia cot. Szinte versenytárs nélkül, mindenesetre komoly konkur rens nélkül áll az egész vilá­gon. Az egész világon — bele értve Angliát is! A múlt év ben Angliában 284 computert adtak el és ezek közül 144 amerikai computer volt. Atombomba ... Ha ezt a fé lelmetes szót halljuk, nyom ban a Manhattan Project lép emlékezetünkbe. De legyünk igazságosak, valljuk be, amit nem is tagadhatnánk, hiszen a tudomány titkai előbb-ütóbb nyilt titokká válnak. Nos, a háború előtti években az atombontási kísérletek terén angol tudósok vezettek. Kí­sérleteik egyre közelebb hoz­ták az eredményt — az első amerikai atombomba megte­remtését. Az atomenergia nemcsak pusztításra alkalmas fegyvert adott az ember kezébe. A jó­lét szoglálatára és növelésére is kihasználható, egyebek kö­zött villanyáram fejlesztésé re. A háború után ebben az irányban megkezdődött a tu dományos kutatás és a gya korlati munka. 1956. augusz tusában működésbe lépett az első atomhajtásos villany­áram telep. Hol? Angliában, Calder Hallban. Társasutazás az óhazába jet repülőgépen! Pár óra alatt leszállás a Ferihegyen! Ko losszális! Köszönjük az ango! tudósoknak, hogy ezt lehetővé tették. Az első jethajtásos személyszállító repülőgépet az angolok 1949-ben kipróbálták és már három évvel utóbb, 1952-ben szélsebesen szelte a levegőt az óceán felett az an­gol Comet. Férfiak örömére az uj sta­inless borotvapenge. Gillette Personna, Schick . . . Mind az amerikai borotvapengegyárak angol Wilkinson fegyvergyár­tó vállalat szabadalmát hasz­nálják. ❖ * * alacsonyabb ár győz, hanem a jobb technológia kerekedik felül. Például a jobb gépet Amerikától vásárolják, ha másutt olcsóbb gépet lehet is kapni. Az amerikai gyárt­mány azért jobb, mert renge­teg kutató munka van mö­götte ; egész sereg leguj abt iparban a termelési költse gek 20—25 százaléka — ku­tatási, kísérletezési költség. “Ilyen tempóban mi nem tu­dunk versenyt futni”, mond ta egy francia vezető tudós A legújabb ipari forradalom tulajdonképpen tudományos forradalom, ész és pénz a dön tő fegyverek. Emlékezzünk az iskolai történelemkönyvből a régi mondásra: A háború hoz három dolog szükséges — pénz, pénz és pénz. A tudo­­mánoys világ csendes háború­jához több mint ez a három dolog szükséges — ezer meg ezer agy és kéz. 10,000 lako­­sonkint ennyi a tudományos kutatók száma: Amerikában 23, Angliában 9,7, Nyugat- Németországban egyenként 8. Franciaországban 6. (És, ám­bár ebben az Írásban csak a szabad világban folyó tudo­mányos csendesháboruról van szó, mégis megemlítésre mél­tónak tartjuk az oroszorszá­gi számot: 18,5. Az orosz koh mány, főleg a fegyverkezés örökös fejlesztése érdekében, a legnagyobb erőfeszitéseket teszi, hogy ne maradjon el az amerikai fejlődés mögött.) “Amerikai újítási iparról” is beszélnek. Mint minden va Amerika vezet ma ezen a té­ren és amazon, minden téren. Miért ? Azért, mert gazda­gabb. Több pénze van és több tudósa, több mérnöke, több technikusa — amerikaiak, an­golok, németek, franciák, bel­gák. Az 1952—1961 évtizedet felölelő statisztika szerint Amerikába jött Európából, legfőképpen Angiiból és Nyu­­gat-Németországból 30,000 mérnök, 14,000 fizika tudós, 9000 más szakmabeli tudós. És ezeknek a “bevándorlók­nak” száma azóta nőttön nő, Amerikában ma 800,000 tu­dós, mérnök, technikus mü köclik az uj iparokban, ame ’yek csupán olyasmit produ kainak, amik még nemrég is­meretlenek voltak. Amerikr ma tudományos elméleti és gyakorlati kutatásra, kísérle­tezésekre, próbákra évi 20 ezer millió dollárt költ. Ilyen költekezést’ egyetlenegy nyu gáti ország sem engedhet meg magának. Ezért jön Ame­rikába a nagy tudós és tech nikus áradat: mert itt nem­csak többet lehet keresni, ha­nem tcbb és jobb laboratóriu­mi és üzemi felszerelés köny­­nyebbé és eredményesebbé te­szi a munkát. Összehasonlitá sül legyen elég annak meg­említése, hogy a Nagy Char­les hazája, Franciaország, mindössze évi egy és egyhar­­mad milliárdot költ ilyen cé­lokra. (Úgy az amerikai, mint a francia számadatokban az állam és a privát ipar kiadá­sai együtt szerepelnek, és ugyanez áll a többi országok esetében is, amelyeknek meg­felelő adatait azért hagyjuk el, mert egy példa mindent megmond. “Legújabb ipari forradalom­ról” beszélnek. Az jellemzi legújabban a világpiacot, hogy ma a versenyben nem az A dzsungel mocsara elrothasztotta az amerikai katonák cipőit, most újakat kaptak, a követelményeknek megfelelően. lamirevaló ipar, ez is big busi­ness. Nem hinné az ember: az újítási ipar több embert fog­lalkoztat, mint a banküzlet. Négyszer olyan nagy üzlet, mint a légi szállítás. Annyi, mint egyharmada az egész amerikai nagykereskedelem nek. Évi 20 billió dolláros bu­siness még amerikai fogalmak szerint is mammut business. MEZTELENRE ETTE MAGÁT MANILA. — Megette az in gét és ruháját Isodoro Mara­bi fülöpszigeti húszéves fia­talember, aki egy hónapot há­nyódott a tengeren kis csónak­jában. Amikor megmentették, elmondta, hogy éppen bőrsa­ruját készült elfogyasztani kinzó éhségében. Fáradt tűzoltók feltöltik Santa Rosa, Calif.-ban. a szivattyú-kocsi tartályát egy patakból, miközben előttük egy ház ég, Húsz év után bűnösnek érzi magát BUDAPEST. — Bene János igazgatóhelyettese, volt ma Ferenc 51 éves hegesztő cso­portvezető budapesti, Kiss Ár­pád 38 éves darukezelő mis­kolci és dr. Stirling Károly 62 éves nyugdíjas volt válla­lati főkönyvelő, pécsi lakos, háborús bünperét kezdte tár­gyalni szerdán a fővárosi bí­róság. 1944 őszén Stirling Károly ", kassai fiúnevelő intézet Emmett McClure (bal) egy 25 centest dobott be Marietta, Ga.-ban a Lockheed-Georgia Co. kávé­­automatáiába és a kávéval egy Jefferson 5 centest kapott vissza, mely állítólag 50,000 dollárt ér, gyár katonatiszt, a Turul és Keleti Arcvonal Bajtársi Szö­vetségének tagja, a magyar és német katonai szervek megbízásából terroralakula­tot hozott létre, amely magát I. Magyar Petőfi Rohamdan­dárnak nevezte, mivel a terű létén működő partizáncsoport is Petőfi nevét vette fel. Stirling az intézet növendé­keiből mintegy 30 fiatalt vá­lasztott ki .akiknek a kikép­zését azonnal megkezdték a tornai grófi kastélyban. A ké­sőbb mintegy kétszáznyira növekedett bandának ez a cso­port lett a magja. Kiss Árpád akkor, mint fiatalkorú került a különleges alakulatba. Ennek aza lakulatnak a ve­zetője Bene János Ferenc, fa­­nagykereskedő, a rongyos­gárda egykori tagja. Bene kapcsolatban állt Darabos Lászlóval, a kassai nyilaspárt vezetőjével is. Darabost ké­sőbb a csehszlovák biróság kivégeztette. A Bene parancs­noksága alatt működő alakú lat 1944 decemberétől 1945 januárjáig több akciót hajtott végre, s mintegy 30—35 par­tizánt, illetve partizángyanus személyt vett őrizetbe, akik nek egy részét átadta a német és magyar katonai szervek­nek, a tábori csendőrségnek. Közülük a vádirat szerint mintegy tiz embert Benéék csoportja gyilkolt meg, Bene közvetlen részvételével vagy utasításával. Az egyik kivég zőosztagnak, amely három embert végzett ki, tagja volt Kiss Árpád is. A .holttestek exhumálása alkalmával kiderült, hogy a kegyelmet jelentő golyót bor­zalmas kínzások előzték meg Bizonyítanak a kinyomott sze­mek és a letépett körmök. így gyilkoltak meg egy terhes anyát is, Filcsakova Máriát, akit férje keresése közben fogtak el. Filcsakovát kegyet­lenül megkinozták, falhoz ál­lították és körlülövöldözték. Egy golyó eltalálta, haslövést kapott és elvérzett. Hasonlóan kegyetlen módon kinozt'ák a Petőfi partizánbri­gád két elfogott tagját, Mát­rai Lászlót és Tóth Gyulát is. Mátrai László, akinek a kínzások során kezét, lábát el törték, egy óvatlan pillanat­ban az örök fegyverével fej­­belőtte magát. Társát a ban­da tagjai végezték ki A biróság a bünügy tárgya­lását a vádirat ismertetésével és az elsőrendű vádlott Bene János Ferenc kihallgatásával kezdte meg. A vádlott a kér­désre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: “Amit akkor tettem, azt ma, húsz év távlatából bűn­nek tartom, de akkor hazafias cselekedetnek tekintettem.” Egyéként a részletekre vo-CSENDESHÄBORU A TUDOMÁNY MEZEIÉN PŰRGE, FERDEORRU & CO. BUDAPEST. — “Pörge, Jimmy, Johny, Ferdeorru Jan esi, Hoszu Laci, Művész, Sző rös” és társaik az év elején verődtek össze. Naphosszat a Bihari utcai italboltban ta nyáztak. Közben átrándultal a Marx téri tejvendéglőbe, hogy néhány falatot nyelje nek a töméntelen fröccsre. Amikor leszállt az este, a Do hány utcai Diófa vendéglőber ütötték fel főhadiszállásukat. Záróra után a díszes tár­saság tagjai a Villa Negrának nevezett, kimustrált autó­buszban iszogattak. Hajnal­ban a társaság elvonult. Mint­hogy csak kettő-háromnak volt lakása, a többiek a Nyu­gati pályaudvar egyik tornyá­ban kerestek éjszakai szállást, egyenként másztak fel létrán. Amikor hivatalos szervek fel­fedezték, hogy a hívatlan ven­dégek ott alusszák ki mámo­rukat, s ez a lehetőség meg szűnt, a budaörsi barlangokat keresték fel. így ment ez hétről hétre. Miből tellett a társaság tag­jainak erre a fényűzőnek ugyan nem mondható, de költ­séges életmódra ? — Hiszen egyikük sem dolgozott, és tud valévően az ételért és italért mindenütt fizetni kell. A fő­­kapitányság nyomozói csak­hamar választ találtak a kér-I désre. Peregi János, 39 éves fog­lalkozás nélküli, bár több gyermeke van, hónapokig “el­felejtett” tartásdijat fizetni. Prágai Mihály 23 éves gépko­csivezetőnek, amikor összeis­­medkedett cimboráival, 2000 forintos állása volt. Úgy érez­te azonban, hogy az uj kör­nyezetben uj élet kezdődhet munka nélkül. Otthagyta hát állását/ A 25 éves Roszner László és a 23 éves Szűcs László már jel ismerték a bör­tönöket — belülről. A 22-éves Göllei Ferenc vidékről jött fel, a fővárosba munkát keresni,; de ahelyett, hogy munkát vál­lalt volna, a társasághoz csat­lakozott. Hangyási Jánost cs Megye­­si Lajost — mindketten 21í évesek —, már csak a börtön­ben tudták kihallgatni a nyo­mozók, időközben ugyanis esedékessé vált régebbi bűn­cselekményeik miatt kiszabott büntetésük kitöltése. Brezvai Sándor, alig 21 éves, s már ismert markecoló (ittas em­bereket kifosztó), aki betege­sen undorodott mindenféle munkától. A 32 éves Gyéme­­si Ferenc is veszélyes bűnöző, Farkas Anna — a társaság egyetlen nőtagja — közveszé­lyes munkakerülő. A banda 11. és 12. tagja a 39 éves Ker­ti Sándor és a 35 éves Almási Albert, a rendőrségen büsz­kén színésznek vallották ma­gukat. Ezúttal azonban meg­buktak szerepükben. A banda tagjai hangyaszor­galommal követék el a leg­különbözőbb bűncselekménye­ket. Az italboltokban részeg emberekkel italt fizettettek maguknak, majd meglopták őket. Elvittek mindent, ami a kezük ügyébe került, orkán­kabáttól ételhordóig. Loptak a pályaudvarokon, a vonato­kon még a Markó utcai bíró­ság folyosóján is. Vikendh'á­­zakat fosztogattak, autókat törtek fel. Egyik éjszaka Hangyási és Prágai, mint nyomozók, ittas férfit igazoltattak, majd meg­verték, taxiba ültették, s ki­mentek vele a Margitszigetre. Ott kifosztották. Nehéz lenne felsorolni a sok gazembersé­get, amit néhány hónap alatt elkövettek. A postatakarékpénztár alkonya John A. Gronouski, az Egye­sült Államok volt postaügyi ninisztere, azt kérte a kong­­esszustól, hogy egyezzék be­­e a postatakarékpénztár in­­ézményének a beszüntetésé­­>e. Szerinte a postatakarék­pénztár egy letűnt korszak sökevénye. A felszámolás le­bonyolítását fokozatosan két évre tervezte és kérte a kong­resszust, hogy bizonyos ha­­áridőt állapítson meg, ame­lyen túl kamatot többé ner| űzetnek. A kongresszus 1910-ben ál­lította fel az első postataka­rékpénztárát, sok évvel az­után, hogy a magyar kirá­lyi postatakarékpénztár meg­kezdte működését. Itt a célja az volt, hogy kisemberek, földmivesek és olyan beván­dorlók szükségleteit elégítse ki, akik falvakban laknak, tá vol. minden pénzintézeti fiók­natkozó kikérdezésnél újra meg újra azt állítja, hogy nem emlékezik, rossz az era lékezőtehetsége. A tárgyalás több napig fo.f tartani. tói. Az 1910-es években a be­vándorlók milliói érkeztek Amerika partjaira, akik meg­szokták, hogy postatakarék­pénztár álljon a rendelkezé­sükre. Az amerikai postatakarék­pénztár 1947-ben érte el mű­ködésének csúcspontját, ami­kor 4,200,000 betevője volt, de ma már csak egymillió amerikainak van ilyen szám­lája. A. betétek összege 3400 millió dollárról 416 millióra csökkent, az átlagos egyenleg 808 dollárról 387 dolárra. Mi az oka ennek az óriási visszaesésnek, amikor a ma­gánbankok takarékbetétjei so* ha nem álmodott magasságba szökkentek? A felelet egysze­rű. A kamat, amit a postata­karékpénztár fizet csak 2% évente, mig a bankok, taka­rékpénztárak, savings-and­­loan association-ok 4—5% ka­matot térítenek meg. A pos­­tatakarékpénztári betétnek már az az egykor egyedüli elő­nye sem áll fenne, hogy Uncle Sam jótáll érte, mert F. D. Roosevelt óta minden bank­betét 10,000 dollár erejéig iztositva van. Pakisztán elnöke Mohamed Ayub Khan, térképen kiséri a háború folyását Pakisztán és India között.

Next

/
Thumbnails
Contents