Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-28 / 4. szám

- 6-IK OLDAL Thursday, Jan. 28. 1965 A mi drága honatyáink — és a haza még drágább bölcsei tative irodájába. Mit látunk? A képviselő személyes irodá­ja szemkápráztatóan fényiizé­­ses: nehéz dupla ajtó diófából — még a beépített ruhaszek­­rények falai is diófából, ne­héz faltól-failig szőnyeg, fal­ba épített páncélszekrény, falba épített iratszekrények. Közvetlenül a főnöki nagyiro­­da mellett kitchenette, refri­­geratorral és minden konyhai kényelmi eszközzel, két mos­dószoba, nagyobb irodahelyi­ségek a személyzet részére, nagy fogadóterem. :je rjc Ennyit a “belsőségről”. — Mit látunk kint az udvarban? 20x60 lábnyi uszoda, kék-fe­hér kockákkal kicsempézve. Testgyakorló terem, 112 láb hosszú, 40 láb széles, Zuhany­szobák, vizgyógyászati für­dők, gőzfürdő. Öt étterem é3 cafeteria, nem 169, hanem 700 személy befogadóképes­séggel. Egy tucat ebédutáni pihenő-szoba, hangfogó meny­­nyezettel és hangfogó falak­kal. Kilenc bizottsági tanács­kozóterem, mindegyik emelet­­magasságú, padsorokkal, pá­holyokkal. Miután körülnéztünk a Rayburn palotában kívül és belül, rövide-bben végezhetünk a Cannon és a Longworth há­zakkal. Ezek kevésbbbé fény­űzően vannak építve és be­­rendezvé és renoválásra szo­rulnak. A kétszobás irodákat háromszobásokká fogják át­alakítani 18 és fél millió dol­lár költséggel. Maga a legfőbb épület, a Capitol, a kongresszus két há­Aki a nagy kolerajárványra emlékszik __ 100 évesnél fiatalabb nem lehet... zának közös, kupolás palotája is örökkön-örökké renoválás­ra szorul s a legújabb javítási munkálatokra 22 millió dol­lár van előirányozva. Most látogassunk el a sze­nátorok privát irodáiba. Úgy a régi, mint az 1959-ben 25 millió dolláros költséggel épült uj szenátusi irodaház­ban minden egyes szenátor­nak öt vagy több szobából ál­ló privát irodája van. Itt is van iroda, testgyakorló te­rem, gőzfürdő, napozó. És a szenátorok használatára már régóta van földalatti vasút, nem kell azt a pár száz lépés utat a Capitolba gyalog meg­tenni. Az amerikai demokráciá­ban minden honpolgár egyen­lő, de a honatyák és a haza bölcsei egyenlőbbek. Jó ha tudjuk KÉRDÉS: Mit, milyen erőt] sincs a hun népnévhez. Végső jelent a lóerő? forrásuk az Onugor török FELELET; A lóerő nem'népnév. Ez eredetileg tu­erő, hanem a munkateljesít­ménynek a technikában hasz­nálatos egysége. Egy lóerő teljesítmény másodpercen­ként 75 méterkilogramm munkát jelent, tehát a telje­sítménye annak a gépnek, amely 1 másodperc alatt 75 kg súlyt 1 méter magasra emel, vagy ezzel egyenértékű munkát végez. Az elnevezés James Watt­tói, a gőzgép feltalálójától származik. Watt megállapí­totta, hogy egy igen erős igás­­ló 1 ló teljesítménnyel dolgo­zik: az átlagos erejű ló tel­jesítménye azonban ennek csak mintegy fele. * * * KÉRDÉS: Honnan ered a Magyarországot jelentő Hun­gária, Hongrie, Hungary? Van-e valami kapcsolata a hun népnévvel? FELELET: — A Magyar­­országot jelentő angol Hunga­ry, francia Hongrie, német : Ungarn, román Ungaria, orosz Vengrija, lengyel Wen­­gry stb. névnek semmi köze la j dohképpen a bolgár-török­­ség egyik részének volt a sa­ját neve. Minthogy azonban a magyarság hosszabb ideig élt együtt a bolgár-törökökkel — ennek emléke a számos tö­rök eredetű kölcsönszó a ma­gyar nyelvben —, idegenek a magyarságra is alkalmazni kezdték az Onugor, később pedig az ebből az alakból fej­lődött Ongur nevet. Ez az utóbbi alak kerülhetett át a szlávságba és lett belőle az ó-egyházi szlávban Ongrin, többesszámban ongri. A szláv nyelvekből aztán átkerült a név egyéb európai nyelvekbe, mégpedig az eredeti ongrin, ongri alakban. A név szláv alakja a továb­biakban az ó-felnémetben Un­gar, latinositva Ungarus, a többes számban Ungari ala­kot öltött. * * * KÉRDÉS: Mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre több a keserű uborka? FELELET; Az uborka ke­serűségének okát már régóta kutatják. Bar sikerült e je­lenség körülményeit felderíte­ni, a valódi élettani ok mind­máig ismeretlen. Azt megál­lapították, hogy az erősen trá­gyázott melegágyi földben termesztett uborkák nagy tö­mege lesz keserű. Ha ehhez a talaj és a levegő szárazsága járul és állandó erős napsütés éri, úgyszólván az egész ter­més megkeseredik. Okozhatja a keserű izt a túlságosan sok lótrágya használata, különö­sen homoktalajban, ezenkívül az is, hogy forró napsütésben hideg vízzel öntözik. Kissé agyagos földben termesztett, este, vagy korán reggel bő­ven öntözött és erős napsütés­ben szalmával vagy náddal árnyékolt uborka között rit­kábban akad keserű izü. s|c KÉRDÉS: Mi a különbség az idegbántalom, az ideggyen. geség és az idegkimerülés kö­zött, vagy azonos fogalmak-e ? FELELET; A kérdezett fo­galmak egymástól . eltérőek. Az emberek idegrendszeri megbetegedései részben szer­vi elváltozással járnak, rész­ben csak az idegrendszeri mű­ködés változik meg. A szervi elváltozásokkal járó idegrend­szeri megbetegedéseket neve­zik idegbántalomnak (neuro­­pathia). Az ideggyengeség (neurasthenia) alkati álla­pot, amikor a külvilágból ér­kező hatásokra a szokásostól eltórően jóval nagyobb reak­cióval válaszol a szervezet. Ezek az un. gyenge idegzetű emberek, akik pl. ajtócsukó­­dásra Í3 összerezzenek, vagy könnyen sírnak. Az idegkime­rültség (exhaustio) átmeneti állapot, amelyet túlzott szel­lemi vagy fizikai megerőlte­tés vált ki. A testi és lelki fá­radtság olyan fokú lehet, hogy a beteg átmenetileg munkaképtelenné válik. HALLOTTA MÁR . . . . . . hogy Skótországban az ősi nemzeti kelta nyelvet öt és egynegyed millió lakos kö­zül alig 90,000 érti. Írország­ban még kevesebb azoknak a száma, akik tudják az ir nyel­vet. ; KASPI-TENGERPART. — < Ramazán Alikisijev belgyó­■ gyász. A dagesztáni “lak” | ■ nemzetiséghez tartozik, de be­szél még négy kaukázusi nyel­ven, sőt üzbégül is. Maga3, iz­mos. Áprilistól októberig min­den reggel már hat órakor a Kaspi-tenger sós vizében úszik. Apja szokatlanul erős kolhozparaszt volt, egyedül. megevett egy bárányt, ujjai ^ közt összetörte a juh legkemé-: nyebb csontját is. Alikisijev, úgy beszél apjáról, mint mese­beli hősről, szinte sugalmaz- J va, hogy a mese is lehet — igaz. Alikisijev másfél évtizede foglalkozik a hosszú élet tit­kának felderítésével. Hosszú életű ember annyira sok van, az alig egymillió lakosú tar­­- tományban, Dagesztánban, mint semelyik más szovjet köztársaságban. Éppen ez ösz­­' tökélte a tudományos felderí­tő munkára. Járni kezdte a hegyi falva­kat. A sok évet megélt embe­rek leginkább az ezer méter­nél magasabban fekvő helye­ken találhatók. Kérdőíveket vitt magával, és ötven-hatvan választ gyűjtött be egy-egy aggastyánról. Kifaggatta őket táplálkozásukról, mun­kájuk természetéről, sőt, ne­mi életükről is. Több mint 640 száz éven felüli férfit és nőt, több mint 16 ezer nyolc­van évnél idősebbet hallga­tott ki. — Hogyan tudta megállapi­tani, hogy valóban száz éven felüliek ezek az aggok? | —• Régen nem voltak anya­könyvek. A mohamedán mul­­lahok sem jegyezték fel a szü-1 letéseket és halálozásokat. A legtöbb családban a Koránba jegyezte be az apa az újszü­lött nevét, születési idejét. Ez | volt az egyik forrásom. S I ezenkívül a történelmi esemé- I nyék, amelyekről zajlásukkor ! mindenki tudott, tehát az ag­­[ goknak emlékezniük kell rá, ha valóban éltek akkor. Ilyen volt a Samil vezette felkelés, amely jó száz éve ért véget Samil leveretésével és elfoga­­tásával. S a múlt évszázad ! második felében a nagy kole­­; ra járvány. Aki a kolera-jár­­ványra emlékszik régibb, mint a járvány . . . Érdekes, hogy a száz éven j felüliek egytől-egyik a mező­­| gazdaságban túlnyomórészt az állattenyésztésben dolgoz­nak. Alikisijev megemlítette, a ! nála járt riportereknek, hogy i vizsgálatai során megismer­kedett a 120 éves dargin nem­zetiségű Bahmudova Mumi­­nát asszonnyal, akit ma is fel­keres minden esztendőben. — Miért? Talán megtet­szett ? Alikisijev elnevette magát, i — Megtetszett, de nem ő, hanem a dédunokája, akivel .' a vizsgálat idején ismerked­tem meg: Ö a feleségem. A dagesztáni öregek étlap-WASHINGTON — Amikor ! a múlt évben a kongresszus ^ I könnyűszerrel, az uniók bér­­| harcaiból ismert fegyverek használata nélkül, felemelte saját tagjainak, a képviselők­­sét 22,500 dollárról 30,000 nek és a szenátoroknak fizeté- j dollárra, sokan sokallták ezt a bőkezű fizetésemelést, vagy drágasági pótlékot, vagy ne­vezzük akárhogyan. Leghan­gosabban ellenezte a fizetés­­emelést Lausche ohiói szená­tor, a virginiai Byrd mellett a szenátus juniur spórolómes­tere. ő megkockáztatta azt a merész állítást, hogy a sze- j nátori (és képviselői) tiszt­ség oly nagy tekintélyt köl-! csönöz viselőjének, amelyért, j ha kell, akár áldozatot is hoz- j nak, illetőleg hoznának. Hogy ( mennyire igaza volt Lausche i | szenátornak, azt könnyen fel­ismerhetjük, ha ismerjük né­mely szenátusi választási kampány financiális oldalát. A hat évi mandátum idejére szóló 180,000 dollár szenátusi j fizetés elnyerésére, példának okáért New York államban, a két versenytárs egyenkint | két millió dollárt költött. I De hagyjuk ezt a financiális | vitát. Vegyük közelebbről ' | szemügyre a kongresszus sze­­', mélyzeti financiáit. Hamar rájövünk arra, hogy 30,000 ■ dollár évi fizetés — egy zacs- 1 kó peanuts. Egy szenátor az adófizető népnek nem évi ' 30,000, hanem évi 357,000 ; |------•----------------------------­goiroskodás övezi. — Azt tapasztaltam, hogy minél magasabban laknak az ’ emberek, annál hosszabb éle- 1! tüek. ’ De a hegyi falvakban sem J mindenki Matuzsálem —j mondja Alikisijev. — Véle­* menyem szerint az emberek­­' nek nem hosszú, szerény éle­tet kell élniök, hanem hosszú ’ és jómódú életet. A tanulsá- I gokat leszűrtem vizsgálataim­­! ból. A remeteéletet nem, de az . egyszerű életmódot igenis l; hirdetem. Melyek azok a tanácsok, ja igen egyszerű. Birkahusle­* vés tésztával, kenyér, külön­­; böző hegyi füvek, sajt, juhtu­­. ró, birkahús, semmi szesz, _ semmi dohány, kevés viz. Na­­. ponta csak egyszer-kétszer ét­­. keznek, általában keveset. Némely öregben olyan szívós az élet, hogy például Telmeko­­va Asura, aki most körülbelül 150 éves lehet, 24 kilósra " aszott ősze. Érdekes, hogy >> sok öregnek nem él már sem d gyereke, sem unokája. Még - sincsenek elhagyatva, mert Dagesztánban az öregeket i- szinte vallásos tisztelet és : Alan Ginzberg költő a tüntetők egy csoportját vezeti New Yorkban, mely követeli, hogy bocsássák szabadon a foglyokat, akiket mari­juana birtoklásáért tartóztattak le. dollárjába kerül, egy képvise­lőre évi 133,000 dollárt köl­tünk. Hogyan? — kérdi a jám­bor és bőkezű adófizető. Hát úgy, kérem szépen, hogy azon a 30,000 dolláron felül a hon­atya és a hazabölcse még an­nak sokszorosát kapja kisegí­tő személyzetének fizetésére. Hogy hányszorosát, azt a sze­­nátor, illetőleg a képviselő ál­lamának népessége határozza meg. Nagy népességű állam, például New York vagy Cali-1 fornia szenátora akár 170,000 dollárt is költhet irodai sze­mélyzetére, kisebb államok szenátorai csak körülbelül 100,000 dollárig mehetnek. Ami pedig a képviselőket ille­ti, több mint 50,000 dollárt költhetnek személyzetre, ha választókerületének félmilllió vagy több lakosa van. A szenátorok és képviselők személyzeteinek fizetése je-1 lenleg évi 35 millió dollár. Eh­hez még hozzá kell számítani a különböző bizottságok és al­bizottságok személyzetének fizetését, amely az évi 20,000 dollárt is eléri. Az országos törvényhozás, illetőleg törvényhozók finan-1 ciális mérlegét összegezve, megállapíthatjuk, hogy a kongresszus “üzemi költsége” egy évre 107 millió dollár. Tiz évvel ezelőtt még “csak” 75 millió dollár volt. * * * Most nézzünk körül a tör­vényhozók házatáján, vagyis a Capitol szomszédságában le­vő épületekben, amelyekben a képviselők és a szenátorok vát irodái vannak. Négy ilyen ház, pontosában palota övezi a kongresszus kupolás palo­táját: Régi szenátusi iroda­épület, Uj szenátusi iroda­épület, Longworth épület (a képviselőház5 egykori elnöké­ről elnevezné), Cannon épü­let (a képveselőház korábbi vaskezü elnökéről elnevezve), és a legújabb, legnagyobb, legragyogóbb és egyben a leg­drágább képviselői iroda épü­let, amelyet nemrég avattak fel névadójának, a nemrég el­hunyt veterán képviselőházi elnök Sam Rayburnek szobra leleplezésével. Erről a Sam Raybum Buil­­dingről szóljunk először. Ez a hatalmas márvány palota, a hozzá tartozó, a Capitolhoz vezető földalatti vasúttal, 1220 kocsit befogadó garázs­­zsal, 122 mlilió dollárba ke­rült. 169 képviselő kap ebben a házban irodahelyiségeket. Amolyan előkelő irodaépület ez, amilyeneket minden nagy­városban látni lehet, többnyi­re felhőkarcolók formájában. Egy iroda épület 169 irodával — 122 millió dollár! Ameri­kát régebben a korlátlan lehe­tőségek hazájának nevezték, most bátran, de nem adófize­tő büszkességgel, a korlátlan költekezés hazájának is lehet nevezni. Amikor elkezdték tervezni a Sam Rayburn há­zat, 64 millió dollárra becsüli­­ték a költségeket, az korlát­lan szabadsággal 122 millió magasságba repült. >!í ;Jí Most nézzünk körül bent a házban és az udvarban. 169 iroda, persze mindegyik több szobából áll. Egy-egy iroda kiterjedése 1600 négyzetláb, — több, mint sok családi ott­hon. Egy-egy ilyen iroda épí­tési és berendezési költsége 580,000 dollár volt. De ha hoz­zászámítjuk a hozzátartozó extrákat, subway, garázs, ker­tek. stb., bátran említhetünk irodánkint 721,000 dollár költ­séget. E sorok tisztelt olvasó­jának saját kertes családi há­za van, amelynek mortgage adósságát már régen megfi­zette. Mennyibe került a há­za? Ugye, 721,000 dollárnál, még 508,000 dollárnál is ke­vesebbe! Lépjünk be Hon. Represen­e-Johnson elnök egy turara viszi egy golfkocsin az LBJ ranchon a lá­­e- fogató kanadai miniszterelnököt, Lester B. Pearsont. A háttérben ib Dean Rusk amerikai és Paul Martin, kanadai külügyminiszterek. Bartonville, 111.-ban, szülei otthonában Kent Hannah-nak 5000 autórendszámtáblája van, köztük az igen ritka 1912-ből származó Sascathevan tábla. Forrás egy otthon pázsitján Peoria, 111.-ban. A legnagyobb hidegben is felbuggyan belőle a víz.

Next

/
Thumbnails
Contents