Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

4. OLD AE híradó Founded in 1921 PERTH AMBGY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő 303 Maple Street, Perth Amboy, N. J. Szerkesztőség — Editorial Office: Telefon — Telephone: VAlley 6-3661 If no answed — Ha nincs válasz Liberty 8-1369 Subscription rates: $6.00 for one year Előfizetési ára: $6.00 egy évre Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Second class postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices. NEW YORK VÁROS SZÜLETÉSNAPJA Aránylag kevesen tudtak arról, hogy New York City — ez a hatalmas metropolis — a napokban ünne­pelte fennállásának 300-ik évfordulóját.1 Csak egy tu­catnyi ember jelent meg Bowling Green kis parkjában, ahol rövid beszédek méltatták a jubileumot. Az ünnepségen sem Wagner polgármester, sem a jubileum rendezésére alakult bizottság vezetője Edwin Weisl nem jelent meg. A polgármestert egyéb elfog­laltsága akadályozta meg a résztvételben, Weisl pedig éppen abban az időben ebédelt a Fehér Házban, közeli barátjával, Johnson elnökkel. Ha a polgármester és New York népe nem is jelent meg az ünnepségen, há nem is akartak ezúttal talál­kozni a történelemmel, — a jubileumon ott volt George Washington. Nem azért, mintha Washingtonnak köze lett volna New York városának születésnapjához. Ő 68 évvel azután született, hogy egy angol ezredes el­foglalta az álmos kis holland falucskát, amelynek ak­kor Nieuw Amsterdam volt a neve. Ez a falucska Man­hattan sziget egyik csücskében tengődött. Nevét ké­sőbb patronusáról York hercegétől kapta. De ezen az évfordulón mégis megjelent George Washington. Mégpedig úgy, hogy egy Henry M. Du­bois nevű polgár megszemélyesítette őt. Úgy látszik va­lahányszor szükség van arra, hogy Amreika atyja meg­jelenjék egy new yorki ünnepségen, Mr. Dubois az, aki felidézi az ország első elnökének képét. Helyes-e az, hogy élő személy képében jelentkez­zék George Washington? Úgy véljük, nem. Washing­­> ton képe minden amerikai polgár szivében él, eleveneb­ben, mint sok valóban élő barátja! De ha képe egyesek­­‘ ben el is halványodott, szelleme annál nagyobb és ele­venebb erővel hat ma, megbolydult világunkban. A háromszázéves New York City, ma a világ egyik legnagyobb metropolisa. Hogy ilyen naggyá és hatal­massá nőt, hogy az ország főütőerévé vált, abban nagy szerepe volt az Egyesült Államok első elnökének — és azoknak az amerikaiaknak, akik sokszor életüket feláldozásával tették világvárossá New Yorkot és Ame­rikát a földkerekség leghatalmasabb, leggazdagabb ál­lamává. Thursday, September 17, 1964 Robert F. Kennedy, szenátusi kampányát reggel 6.30 előtt kezdte el New Yorkban, a Fulton halpiacon, ahol a halárusok nagy lelke­sedéssel üdvözölték. Kruscsev Besztercebányán a rabok szabadságáról szónokolt TELEFON A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Amikor Alexander Graham Bell a telefont felta­lálta, nem is sejtette, milyen széles távlatok nyilnak meg egykor világraszóló felfedezése előtt. A telefon BUDAPEST, (EEG). — Kruscsevet még kínai elvtár­sainak sértegetései sem inger­ük fel annyira, mint amikor a rabnemzetek sorsát hozza fel a világsajtó. Az úgynevezett “szlovák nemzeti felkelés” 20- ik év fordulóján tar­tott ünnepségre ö is elment Besztercebányára és dühöd­­ten tiltakozott az ellen, mint­ha Kelet-Európára szovj et szuronyok erőszakolták volna rá a kommunizmust. “A nyu­gati propaganda mind a mai napig azt hangoztatja — mon­dotta Kruscsev, -— hogy a szocializmust a szovjet szuro­nyok vitték el á kelet-európai országokba. Egyesek Kelet- Európa leigázásáról beszélnek és folytonosan azt a régi nó­tát fújják,, hogy a szocializ­must kívülről kényszeritették rá Kelet-Európa országaira. Az Egyesült Államokban most is minden évben 'lejátsszák a leigázott népek hetének bohó­zatát. A népi demokratikus rendszer már 20 éves, de az imperialistáknak még mindig olyan lázálmaik vannak, hogy felszabadítják Kelet-Európa népeit. , — Felvetődik a kérdés hogy | kitől mitől kell a népeket fel- I szabadítani. Hiszen a szocia­­[ lista rendszert ezeknek az or­szágoknak népei maguk vá­lasztották ! j “Nem imperialista urak!— t Nem azért harcoltak a népek az “idegen hódítók” ellen, a saját földesuraik és tőké­seik ellen, hogy ismét nyakuk­ba ültessék a kizsákmányoló­­kat! A kelet-európai népek már régen és visszavonhatat­lanul maguk döntöttek sor­sukról és nem is gondolnak lasztották a kommunizmust, hanem kívülről 'kényszeritet­ték rájuk.” Kruscsev állításait maga a történelem cáfolta meg, hi­szen alig múlik el egy eszten­dő anélkül, hogy valamelyik keleteurópai ország , meg ne kísérelné valamilyen formá­ban visszaállítani független­ségét és megdönteni vagy megváltoztatni a kommunista arra, hogy ezt megbánják. Mi jól tudjuk, hogy az imperia­listák azért beszélnek a szuro­nyokon hozott szabadságról, hogy elleplezzék a dolgozó tö­megek előtt a szocializmus ugyanis már régen kilépett abból a keretből, amely egy­szerűen a hírközlés célját szolgálja, Telefonnal ma már őrködni lehet a béke felett, sőt — amint a legújabb hi­­rek mondják’ — politikai kampányt is lehet vezetni. Johnson elnök és Humphrey demokrata alelnök-je­­lölt felesége ‘‘találták fel” ezt a mai időkre és talán kis­sé az asszonyokra is jellemző korteskedési módszert. A két hölgy egy-egy asszonyt hiv fel majd a U. S. ötven államában, és a felhívottakat arra kéri: hivják fel tiz barátnőjüket, és kérjék meg őket arra, hogy ők is hívja­nak fel tiz — baráti vagy ismerősi körükhöz tartozó — személyt. S mindegyikük kérje meg a többieket, hogy regisztráljanak és szavazzanak, — a demokrata jelöl­tekre. A módszer határozottan ötletes, ha nem is éppen uj. Hiszen ki ne emlékeznék a hólabda néven ismert já­tékra, amelynek lényege nagyjában ugyanez volt. A játékban érdekelt személyek egy tucatnyi ismerősük­nek Írtak, és arra kérték őket, Írjanak ők is tovább má­soknak. így, hólabdaszerűen dagadt az áradat, amely­nek egyetlen haszonélvezője a posta volt. Mert az érde­keltek — akik azt állították, hogy a hólabdaszerü leve­lezés szerencsét hoz a résztvevőknek — csak ráfizet­tek erre a játékra. Ez a hólabda — telefonálás azonban már valóban fontos és jelentős cél jegyében folyik le. Nem lehet tud­ni, milyen sikerrel jár majd a két feleség fáradozása; de bármiképpen is alakuljanak a dolgok, annyi bizo­nyos, hogy a két hölgy buzgalma minden elismerést megérdemel. Mert ezúttal nem csupán mint feleségek támogatják férjeiket, hanem mint amerikai polgárok — politikai ideáljaikat. Alexander Graham Bell korszakalkotó találmánya időnként sok bosszúságot okozott azoknak, akik kény­telenek voltak várakozni addig, amig a hosszan cse­vegő asszonyok befejezik telefonbeszélgetéseiket. Ez a beszéd azonban rövid és velős lesz. És remélhetőleg — sikeres is. nagy “vonzóerejét...!” Fél­nek a Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok példájá­nak erejétől, s ezért azt pró­bálják bebeszélni a szocialista országok dolgozóinak, bogy a néptömegek nem önként vá­­uralmat. Elég csak az 1953-as keletnémet felkelésre, az 56- os poznani eseményekre és a magyar forradalomra, vagy a jelenlegi román elszakadási próbálkozásokra utalni. A szo­cializmus nagy “vonzóereje“ megjegyzésre pedig a legjobb választ a hárommillió kelet­német adta emg, akik Berli­nen át menekültek el Kélet- Németországból, amig a falat fel nem .építették, vagy az ä kétszázötvenezer magyar, aki a forradalom leverése Után hagyta el az országot .Ha oly nagy a hűség a szocializmus­hoz, akkor minek kell akna­mezőkkel, szögesdrótokkal és géppuskás őrtornyokkal lezár­­| ni a határt minden olyan ke­leteurópai országban, amely­nek szomszédja egy szabad or­szág ? De azt a vitát, hogy szaba- j dok-e a keleteurópai népek, vagy sem, igen egyszerűen el lehetne dönteni: engedjék meg nekik, hogy szabadon vá­laszthassanak. Biztosítsák Ke­­let-Európának az önrendelke­zési jogot, ami Kruscsevturk is jól jönne, mert lefedezhet­né a hátát az egyre mérgese­dő és elmélyülő kinai viszály­ban. Besztercebányán kiok­tatta a nyugati katonai szak­írókat a Schliffen-doktrináról, ami köztudottan azt Jelenti, hogy a németek mindig eb vesztik a háborút, ha két fron-TANÁRNŐ A BÁRPULTNÁL... TOKIO. — Himeji japán vá­roskában történt. Egy iskola­­köteles fiatalember sétálga­tott a szórakozónegyedben, volt egy kis pénze és nem tu­dott ellentállni a sok színes, hívogató bárreklámnak, be­tért az egyik szórakozóhelyre, helyet foglalt a bárpultnál és rendelt egy dupla whiskyt. A -kiszolgáló hölgy és a vendé­gek egymásra néztek. A talál­­kozás valóban drámai volt. A fiatalember ugyanis a bár­hölgyben felismerte tanárnő­­jjét. Éppen azt, aki nem is oly régén hosszas előadást tar­tott a diákoknak és felhívta figyelmüket az éjszakai élet ártalmasságára és szigoru­­an fenyegetőzött, ha közülük bármelyik beteszi lábát egy éjszakai szórakozóhelyre. A fiatalember másnap elme­sélte a furcsa esetét diáktár­sainak és ahogy az már ilyen­kor lenni szokott, a hir vil­lámgyorsan elterjedt és az igazgatónak is fülébe jutott. Összehivták a tantestületi konferenciát, ahol a tanárnő védekezésképpen kijelentette, hogy szüksége volt mellékjö­vedelemre, mert a férje egy tőzsdei spekulációnál teljesen tönkrement, hirtelen nem ka­pott más állást és különben is, a bárban lényegesen többet keres, mint az iskolában. A tantestületben parázs vi­ta keletkezett a nem minden­napi ügy felett. Egyesek úgy vélték, hogy semmiképpén se egyeztethető össze a tánárnöi kenységgel; a tanárnőt azon­nal el kell bocsátani. Mások li­­berálisabban gondolkodtak, s kifejtették, hogy semmiyen törvény nem tiltja az ilyen jel­legű másodállást. A vita vé­gül is kompromisszummal végződött, a tanárnőt egyelő­re felfüggsztették állásából, ő pedig haladéktalanul vissza­tért a bárba, ahol a forgalom nagymértékben fellendült. ton kényszerülitek harcolni. Szerinte a második világhábo­rúban a, nyugatiak partraszál­lása" előtt is megvolt 'a máso­dik front, s ez a front a népek ellenállási frontja volt. Igaz, a népek ellenállása ma már a Szovjetuniónak is második frontja, rperthiszen Moszkvá­ban már nyíltan beszélnek ar­ról, hogy keleti határaikat ki­nai támadás esetén fegyver­rel is megvédik . .. Független Magyar Református Egyház V'V ’ . /■.... •' \.y- 4 í. 229 East 82nd Street New York 28. N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészi hivatal minden délelőtt 9—12 között, nyitva van. Istentiszteletet tartunk minden vasárnap d. e. 10:30 órakor. r I VÁ M IUI P NIT Q KAve- kakaó. tea. szövet, vászon VHIlllVIEII I U GYAPJUFONAL, CIPÓ. ÉPÍTŐANYAG. KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő cinizeitek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKK A csomagoktól $ MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I reWGYNöKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK HÉ SZERE ü. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone LEhigh 5-3535 245 East 80th Si. NEW YORK 21. N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM Bejárat a 2nd Ave.-ről Igen, egy nagy előnye a Villamos Fűtésnek az, hogy minden szobának saját hőmérsék­let-ellenőrző berendezése van. Mivel min­den szobában külön thermostat van, a csa­lád minden egyes tagja úgy állíthatja be azt amint kényelmének legjobban megfelel. Ez annyit jelent, hogy a baby szobáját sokkal melegebben lehet tartani, a konyhát hűvö­sebben, a nappali szobát pedig a legmegfe­lelőbb hőmérsékleten. A szobáknak külön hőmérsékleti szabályozása csak egyike azok­nak a sokféle “extráknak” amit a Villamos Fűtés nyyjt; zajtalan, megbizható, automa­tikus, tiáztá. Ha uj házat épit, vagy vásáról, ragaszkodjék a modern Villamos Fűtéshez. Most, hála a Public Service speciális uj ala­csony, az egész házra vonatkozó villamos fűtési díjszabásának, a Villamos Fűtés sok­­kal. kevesebbe kerül, mint bármikor ezelőtt. Teljes felvilágosításért forduljon már most a Public Servicéhez. Ugyancsak szívesen se­gítünk Qnnek költségmentesen uj Villamos Fűtési berendezésének megtervezésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents