Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-03 / 36. szám

6. OLDAL W ' R \ n a Thursday September 3. 1964 AZ 1964-ES ÉV LEGNAGYOBB ISKOLAI ÉRETTSÉGI BOTRÁNYA * PÁRIS. — Franciaország > közoktatási minisztere, az 52 éves Christian Fouchet és közvetlen alárendeltje, André , Jarry csaknem egy órán ke­resztül kiabáltak egymásra,1 i mégpedig olyan hangerősség­gel, hogy a párnázott ajtók mit sem segítettek s a meg­szeppent tisztviselők jól ki­­. hallották a folyosóra. Amint Jarry elhagyta a mi­niszteri szobát, már nem volt a közoktatásügyi minisztéri­um vizsga-osztályának főnö­ke. öthetes nyomozás után a miniszter megtalálta a sze­mélyt, aki felelős volt azért az átható érettségi-vizsga bot­rányért, amely alapjában ráz­ta meg az emberek bizalmát í a francia tanulmányi rend­szer utólérhetetlenségében. Az történt, hogy Marseille bárjaiban és kávéházaiban jú­niusban szigorúan titkos fi­lozófiai érettségi tételeket le­hetett vásárolni először 1500 frankért, majd később már 150 frankért. Amint a csalás nyilvános­ságra került, egész Francia­­országnak mintegy 60,000 fi­lozófiából érettségizettje, — reszketve várta a fejleménye­ket, hozzátartozóival együtt. Miután Franciaországban az érettségi vizsga mindenütt ugyanazon időben játszódik le és a nehéz, kidolgozandó tételeket Párisb.an a miniszté­riumban készítik el központi­lag az összes iskolák részére, jogos volt a félelem, hogy minden ezévben érettségizett­nek meg kell ismételnie a vizs­gát uj tételekkel. A közoktatásügyi miniszté­­t rium gyorsan reagált. Először 1 is .elrendelték, hogy Marseille j körzetében minden filozófiá­ból leérettségizettnek, akinek S érettségi kalkulusa, az előző átlageredménytől eltért, ’— I ugyanabból a tárgyból utóla­gos szóbeli vizsgát kell "ténnie. A, népharag először Marseíi­­te ellen fordult. A “Paris1 ; Presse” párisi tömeglap jelen­* tette; — Egész Marseille hi­bás. Nem akadt Marseilleben í egyetlen érettségizendő sem, \ ‘ aki nem ismerte volna előre a tételt. . =■*■' Fouchet közoktatásügyi mi­­; niszter feljelentést tett “isme­retlen tettes” ellen, majd a | minisztériumból egy “bizalmi j férfiút” küldött le Marseille­" be, a “diszkrét nyomozás le­t folytatására. Később pedig , felfüggesztette állásából, mi­nisztériumának azt a tisztvi­li t selőj ét, aki a marseillei kör­j zetert felelős. Most már mindenki biztos l volt benne, hogy az érettségi i titkok kiszivárgása a marseil­} lei helyi ellenőrző központban : történt, abban a városban, melynek polgármestere Gas­ton Deferre szocialista és még j hozzá Charles de Gaulle ellen­fele lesz a jövő évi elnökvá­­a lasztásokon. Miután azonban a rendőr­ség a diákok tucatjait kihall­gatta, mindinkább megerősö­dött a gyanú, hogy a szálak egyenesen nemcsak Párisba, hanem Fouchet minisztériu­mának vizsga-osztályába ve­zetnek. Ennek a vizsga-osztálynak j a szervezete egyedülálló pél­| dája a francia kormányzat központosító rendszerének. 90 : személlyel ellátja a vizsgázta­>! tusokat és tanulmányi verse­nyeket Franciaország összes magasabb iskoláiban. S hogy a központilag kidol­gozott vizsgatételek anyaga sohase szivároghassák ki, í Fouchet vizsgaosztálya jó de­. tektiv aprólékosságával egy csalhatatlan rendszert dolgo­zott ki. A tételek tárgyát kö­zépiskolai tanárok javasolják és ezeknek még legszűkebb családi körükben sem szabad ; még csak említést sem tenni erről. A tételeket lepecsételt borítékokban tartják páncél­­szekrényekben, mig az érett­ségi vizsgákra rendőri őrizet­tel, az egyes vidékekre és is­kolákba szállítják. Ezt a rend­szert annyira biztosnak tar­tották, hogy röviddel a bot­rány kipattanása előtt a “Candide” című párisi lap azt irta: — Csalás kizárva. Julius végén azután a szép 21 éves Daniele Maurel, a vizsga osztály egy tisztviselő­­nője bevallotta, hogy a vizs­gatételeket néhány érettségi­zendő barátjának Párisban el­árulta. Ezek egyike értesítet­te egy marseillesi iskolatárs­­nőjét, kinek bizalmas köréből az egyik érettségizendő fiatal­ember személyesen utazott Párisba, az értékes lelet átvé­telére. Ha kiderül, hogy a főváros nagyszámú diákja is ismerte előre az érettségi tételeket, lehetséges, hogy az egész ‘64- lehetséges, hogy az egész 1964-es francia érettségizőnak filozófiából újra le kell tennie a vizsgát, nem Mar­seille, hanem Páris hibájából. Fouchet közoktatásügyi mi­niszter nyomban visszahívta szabadságáról André Jarryt, a vizsga-osztály és az “áru­ló” Daniele Maurel főnökét és eltávolította a hivatalából. Az érdekes a dologban az, hogy a miniszter egyizben, még a júniusi érettségi vizs­gák előtt érdeklődött Jarry osztályfőnöknél a vizsgatéte­lek iránt s ez megtagadta fő­nökének a választ, azzal, hogy a tételeknek titokban kell maradniuk. PAPRIKA, LECSÓ. TENGERI PÓK... BUDAPEST — A negyedik olimpiai szereplésére készül Kuruez Antal, az olimpiko­­nck szakácsa. Helsinki, Mel­bourne és Róma után most Tokióban kíván hozzájárulni ahhoz, hogy valamennyi fér­fi és női versenyző jó erőn­létben legyen. A Royal Szál­ló 40 éves “chef”-je már két héttel ezelőtt megkapta a ren­dező bizottságtól az étkezé­sek teljes programját és az ezzel kapcsolatos tudnivaló­kat. — Talán most lesz a legne­hezebb dolgom, hiszen ezút­tal egyedül leszek, mint ma­gyar szakács — mondta. ■— A japánok nemzetközi kony­hát biztosítanak, amelyben az európai, az ázsiai és az amerikai sportolók egyaránt megtalálják majd a nekik legjobban megfelelő ételeket. Közölték, hogy speciális ma­gyar ételeket is készíthetünk amelyekhez minden anyagot biztosítanák. Ennek ellenére mi mégis viszünk majd ma­gunkkal piros és zöldpaprikát, szalámit, lecsót, egy-két fű­szert. Megkaptuk a teljes ét­rendet, amelyben szerepel a többi között reggelire na­rancs- és ananászlé, tojás, zabpehely, sonka, kolbász, pi­rított kenyér, tej, kávé, ka­kaó, tea, jam, ebédre és va­csorára kétfajta leves, hal és húsételek, sajtok, gyümöl­csök, édességeik. Található még a menükártyán tengeri p;lk és tengeri rák is a kü­lönböző tengeri halak mel­lett. Magas jutalom DAR-ES-SALAAM, Tanga­nyika. Tanganyika és Zanzi­­bár egyesült köztársaság kor­mánya felszólította a lakossá­got, vegyen részt abban a ne­mes versenyben, hogy az uj ál­­lamközösségnek, rövid, kife­jező és jólhangzó nevet adja­nak. A nyertes jutalom dija 1 25 dollár 50 cent, helyi pénz- I ben.: Terjessze lapunkat! JÓ HA EZT IS TUDJUK OHAZAI LEVÉL írja: NAGY LAJOS ÚJRA ÁLL RUDAPEST DÍSZE: AZ "ERZSÉRET-HID" BUDAPEST. — Begyógyult a Duna utolsó sebe is, újra összeköti Pestet és Budát az Erzsébet-hid. A régi hidat a századfordulón hat évig épi-j tették s a második világhábo­dik az amerikai Talbot Cent­rale, valamint az amszterda­mi központi pályaudvar csar­nokának felépítése is. ö tervezte az uj Erzsébet­­hidat; szépség és korszerűség Sávoy Pál mérnök, a hid tervezője, elsőnek megy át Pestről Budára. ruhán a visszavonuló fasiszta hadseregek katonája, Walter őrnagy egyetlen gombnyomás­sal döntötte hullámsirba. Könnyű rombolni, mennyi­vel nehezebb építeni! — ezt tükrözi Sávoly Pál mérnök ar­ca, aki most az uj hid utolsó simításait ellenőrzi. A derűs kedélyű, őszülő tervező Buda­pest hídjainak orvosa, gyó­gyítója, életrekeltője. A bo-[ nyolult számítások, a merész­­ivü vonalak e világszerte is­merj komponistája teremtő fantáziájával nemcsak Ma­gyarországon, "de — Ausztrá­liát kivéve minden kontinen­sen maradandó müveket alko-1 tott. Épített kábelhidat Indi­ában, völgyhidat Mexicoban, nyitható hidat Tien-Csinben, tervezett forditható óriáshi­­dat Kairóban, Nilus-hidat He­­luánban és az ő nevéhez füző­párosult a két part fölött le­­helet-finoman átivelő acéltest­ben. — Az volt a célom — mon­dotta a kiváló hidtervező —, hogy az uj Erzsébet-hidat kor­szerűbb és teherbíróbb formá­ban épitsuK újjá. Ezért nem lánc, hanem kábel-kivitelben készült, hiszen lánchidat már sehol a világon nem építenek, hacsak műemlék helyreállítá­sáról nincs szó. Az uj hid ke­vesebb anyagfelhasználás mellett nagyobb teherképes­­ségü, mint elődje volt. A régi hid 11,000 tonna acélból ké­szült, az uj 6,200 tonnát igé­nyelt. Teherbiróképessége — 3200 tonna, vagyis tgyidőben több mint 300 vasúti teherva­gont gördíthetnének keresztül rajta. A hatalmas súlyt 122 karvastagságu kábel tartja. A gyönyörű hidtest 290 mé­tert szel at pillér nélkül a viz felett, acéltestének teljes hossza pedig 380 méter. A ré­gi láncszerkezetü hid pálya­teste 11 méter széles volt, az uj hídé több mint 18 méter. Jellemző egyébként a nagy munkára, hogy több mint 440 ezer szegecset kellett az acél­testbe verniök a hidépitők­­nek. Nagy szakértelmüket di­cséri, hogy a kábelektől a leg­utolsó ■ szegecsig — minden anyag a magyar ipar terméke. A romantikus Gellérthegy­nek támaszkodó gyönyörű hid korszerűségében a mai -ma gyár valóságot tükrözi. Nin­csenek rajta cifra kapuk, fe­­j lesleges cikornyás díszítések, I simavonalu egyszerűségében is lenyűgözően merész és kor­szerű acélóriás! Uj gyönyörű I ékessége Budapestnek. Né­hány hét múlva, november kö­zepén már a forgalom is meg­indul Budapest legszebb hid­­,ian. 1 Sávoly Pált, a nagyszerű j tervezőt még most is naponta ! a hídon látjuk. Számításait el­lenőrzi, az acél “viselkedését” : veti össze terveivel. S a hid mindenben őt igazolja. Úgy hajol, leng, lélegzik, ahogy az idős mester papírtekercsein előírta számára. Ideje na­gyobb részét azonban már új­ra tervező asztala mellett töl­ti; vezetésével ebben az évben 300 uj hidat terveznek a szak­emberek. KÉRDÉS: Mi az oka és a miagvarázata annrk, hogy a Szahara sivatagban nappal 1 elviselhetetlen a bőség, éjjel I pedig téli hideg dermeszti : meg a vándort? j FELELET: — A sivatagi éghajlatot az jellemzi, hogv csak kivételesen esik az eső. Ezért állandó a szárazság. Derült égbolt alatt a nagyon száraz és tiszta levegőben a be- és kisugárzás zavartala­nul érvényesülhet. A levegő ugyanis nem közvetlenül a napsugárzástól melegszik fel, hanem a talaj melegszik át, és ez melegíti föl a vele érint­kező levegőt. Ugyancsak a ta­laj hül le, és hüti le a vele érintkező levegőt. Mihelyt a napsugárzás megszűnik, azon­nal megindul a kisugárzás, a lehűlés, és e zaddig tart, amíg újra ki nem süt a Nap. Ezért van éppen napfelkelte előtt a legnagyobb hideg. * * KÉRDÉS: —- Igaz-e, hogy gyümölcsevés után ártalmas vizet inni? FELELET: -— Nyáron a hasmenéssel járó betegségek száma megnő, és széles kör­ben elterjedt, régi tévhit az, hogy a gyümölcsevés után való vizivás okozhatja a has­menést, sőt vérhast. Ennek a vélekedésnek, amit sok szülő oly nagy igyekezettel magya­ráz gyermekének, semmi tu­dományos alapja nincs. A gyümölcsök és a viz össze­férhetetlensége már csak azért sem képzelhető el, mert a gyümölcsök 80 száza­léka amúgy is viz, és a nép­szerű limonádé, málnaszörp, és a többi gyümölcslevek sem másek, mint gyümölcs és viz keverékei. Az orvosterténészek sze­rint a tévhit a múlt század­ban lezajlott súlyos kolera­járványok idején keletkezett, amikor — például — az 1872- 73-as járvány idején majd­nem félmillió ember lett be­teg, és csaknem fele meg is h; it. A kodéra kórokozóját akikor még nem ismerte az orvostudomány, ezért a be­tegség kialakulásának körül­ményeit megfigyelve próbál­ták megtalálni a kiváltó oko­kat. Ma már tudjuk, hogy a járvány fő forrása a fertőzött SZEPTEMRERI KALENDARIUM Szeptember 3, 1939 — Ang­lia és Franciaország hadatü­­zennek Hitler Németországá­nak. — 1609 — Henray Hűd son angol tengerész, Hollan­dia szolgálatában, behajózott a folyóba, amely azóta az ő nevét Viselő. Szept, 5. — 190 év előtt Phi­ladelphiában összeült az első Continental Congress. Szept. 7. — Labor Day, mely nap 70 év óta a kongresszus határozatából törvényes ün­nepnap. Szept. 8. — 300 év előtt Pe­ter Stuyvestant, New Ams­terdam holland kormányzója, feladta a várost és a holland viz és a mosatlan gyümölcs fogyasztása volt. Akkor még nem ismerhették fel a kiét, önmagában is ható ártalom szerepét, hsrlcm — kétség­telenül helyesen tapogatózva — a viz és a gyümölcs együt­tes fogyasztására gyanakod­taLl. Koch Róbert azóta felfe­dezte a kolera-vibriót, és fel­ismerték a többi súlyos has­menéssel járó fertőző beteg­ség: a vérhas, a tífusz és a pa­­ratifusz terjedési módját is, és kidolgozták az ellenük va­ló védekezés szabályait. A la­kosság azonban még nemze­­dékről nemzedékre őrzi a té­ves védekezési módszer re­ceptjeit: a gyümölcs utáni vizivás tilalmát. Ennek az a kára, hogy a gyümölcsevés utáni vizivás tilalma gyakran ráttérbe szorítja a gyümöl­csök meg,mosásának rendkí­vül fontos egészségügyi sza­bályát. Sckán a gyümölcsö­ket mosatlanul elfogyasztják, siót gyermekeknek is kínál­ják, vagy csupán edényben mossák, pedig ennek tisztitó hatása a folyóvízben történő mosásnál lényegesen kisebb. A második szem gyümölcs­­snsmre ugyanis már rárakó­dik az előzőről lemosott szennyeződés. Kétségtelen, hogy egyes gyümölcsök érzékeny embe­reknél fertőzés nélkül is elő­idézhetnek rövid ideig tartó hasmenést: van, aki a must­ra, mások a barackra, ismét mások a dinnyére érzéke­nyek. Legtöbbször azonban az elfogyasztott gyümölcs mennyiségé a döntő, és a bajt a gyomor túlterhelése ckozza. Az ilyesféle enyhe hasmenés egy-két nap alatt nyomtala­nul gyógyul, és a bajt okozó gyümölcs,: illetőleg a túlter­helés elkerülésével többé nem is tér vissza. A 60 éves Freida G. Bell, egy özvegyasszony a most megépített Baltimore-Washington Parkway-n áll és azt állítja, hogy az útépítés során kis földjéből 3 akernyit kártalanítás nélkül kisajátítottak. Az özvegy vissza akarja perelni elvesztett földjét. gyarmatot az angol tengeré­­izeti túlerőnek s a város neve azóta: New York. Szept. 12. — Winston Chur­chill és felesége 56-ik házas­sági évfordulója. Szept. 13. — Az Alkotmány Hete első napja. Az Egyesült Államok alkotmányát 1787 szeptember 17-én Írták alá Philadelphiában. Szept. 14. — A Vatikáni Zsi­nat uj ülésszakának megnyi­tása. — New York városában megnyitnak az iskolák kapui. — 150 év előtt irta Francis Scott Key a Star Spangled Banner szövegét, melyet 1931- ben a kongresszus az ameri­kai nemzeti himnusszá hirde­tett ki. Szept. 18. — 1705. Ezen a napon két kalózhajó matrózai elfoglalták New York városát, egy napon át ők voltak az urak a város kocsmáiban, raboltak, egy embert megöltek, többe­ket megsebesítettek, végül angol tüzérség elűzte őket. Szept. 22. — Az ősz kezde­te este 7:17-kor (nyári idő­számítás szerint 8:17-kor).— 1776 — Nathan Hale-t az an­golok felakasztották, az ame­rikaiak részére való kémkedés miatt. ANGOL MUNKÁSOK LONDON — A munkaügyi minisztérium közli: áprilisban az angol gyári munkások heti jövedelme 17 font volt átlagó­­san és ez rekord eredménynek tekinthető. • KÉRDÉS: — Az érőben i levő szőlőben,, gyümölcsös­ben sck kárt tesznek a dara­: zsák, és a fürtöket jócskán • megdászmáljÉlk a rigók is. • Mit tehetnének ellenük? . 1 FELELET: — A rigók és a darazsaik ellen nagyon nehéz megvédeni a szőlőt és az egyéb gyümölcsöket. A rigó­kat nem szabad pusztítani, elleniük csak folytonos riasz­tással és madár ijeszt őkkel vé­dekezhetünk, i A darazsak ellen vannak ugyan szerek (Gézáról, Hun­­j gária Matador stb.) de ezeket l nem szabad az érésben lévő r j vagv érett fürtckre szórni, il­­t letőleg permetezni mert a f j szőlő felveszi e szerek kelle- 1 metlen szagát. Csökkenthet­jük a darázskárt, hjb megke­ressük és elpusztítják a kör­­( nyéken! — szomszédainkkal összefogva - a darázsfészlke- i két. Úgy is gyérithetjük a I számúikat, hogy néhány jól érett fürt bogyót egy kissé szétnyomjuik, és a tőkék kö­zelében a földre helyezzük, behintve őket az említett . idegmérgekkel: De irthatjuk még a darazst béfőttesüve­l- gekkel is: az üvegbe mézzel, , cukorral, gyümölcshulladék­­. kai édesített vizet » töltünk 1 (félig tele), azután papírral bfkötözzük, és a papír köze­péit ceruzával átbökjüfc. Az igy elkészített üvegeket a tő­kék között elhelyezzük. A da­razsak a lyukon keresztül be­hatolnak az üvegbe, de onnan ' többé nem tudnak kijönni, i röpködés közben beleesnek a folyadékba, és elpusztulnak. A legjobb eredményt, akkor érjük el, ha a darazsakat ta- i vasztól őszig irtjuk idegmé- i reggel kezelt különféle csa- i lekvár, stb.) kihelyezésével, -’eikvás stb.) kihelyezésével, c így ritkul meg legjobban a számuk.

Next

/
Thumbnails
Contents