Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-02 / 27. szám
6. OLDAL H t R a n_A Thursday, July 2, 1964 Pesti újságíró látogatása a torontói magyar színházban James Brock motel manager lezárt irodájában ül (bal) St. Augustine, Fla.-ban, miközben négerek akarnak benyomulni az étterembe. Rendőröket hivott, akik mind a 30 tüntetőt letartóztatták. BUDAPEST— A Népszabadság riportere Szabó László, Torontóban járt, az ukrán kulturházban megtekintette a “Végre egy uriasszony” cimü vígjáték előadását, a Torontói Magyar Művész Szinház rendezésében, Bársony Rózsi vendégsztárral a főszerepben, figyelte a közönéget s előadás után kikérdezte egyrőlmásról, mindenről a szinház igazgatóját, Kertész Sándort. Aztán megírta a riportját,— amely budapesti tükörből sugározza vissza a pesti vendég kanadai élményét. Riportjából közöljük a következő részleteket: Megtelik a nézőtér. Lehetnek körülbelül négyszázan. Figyelem az arcokat. Észrevehetően, csupa középkorú vagy idős ember jött el: fiatalt egyet-kettőt ha látok.Érdektelen lenne a • fiatalok számára a magyar szinház, mert elangolosodnak? Ittlétem alatt már sokat beszélgettünk magyar szülőkkel erről. A fiatalok bizony unják azt a nosztalgiát, amelylyel szüleik saját fiatalságukba révedeznek. . . Valaki az előadás előtt azt mondta, figyeljem majd meg, hogyan fognak könnyezni őszülő emberek, noha a darab táncos vígjáték. Eljönnek a színházba magyar szót hallani, magyar darabot látni, magyarul ábrándozni, és — sírni. És valóban: amikor felment a függöny, és a gróf huszáros-magyarosan öszszecsapta a bokáját — szomszédaim szemében megcsillant a könnycsepp. Úgy hi szem, hogy ettől a pillanattól otthon érezték magukat. ! A szünetben úgy helyez-1 kedem a büfé környékén,1 hogy halljam, miről beszélgetnek a nézők. Persze azJ előadásról. Dicsérik a két, főszereplő játékát, örülnekj a szórakozásnak, az eseménynek. Az előadás után találkoztam Kertész Sándorral egy közeli étteremben. Kissé fáradtan ült le asztalomhoz ez az ötven év körüli ember, aki immár nyolc éve birkózik az élettel azért, hogy egzisztenciáját a színészi pályán biztositsa, s ezt persze egy magyar anyanyelvű színész csak magyar színházban tudja megtenni. — El sem tudja képzelni, mi munka, fáradság van abban, hogy ma már stabilizálódott ez a szinház.-—Százhatvanezer magyar él Kanadában, s ebből Torontóban vagy harmincezer. . . Gondolom, van igényük a magyar színházra. . . — Ez a szerencse. Mert Kanadában vagyunk, uram, neon Európában. S mégis mi tudtuk megcsinálni és fenntartani az egyetlen állandó magyar színházat Nyugaton . . . Persze, az itteni magyarok segítségével. Hallatlan nagy erkölcsi s anyagi támogatást kaptunk tőlük. Kertész Sándor a mikolci Nemzeti Szinház rendezője volt 1956-ig. Hogy mi oka volt eljönni hazulról, nem firtatom. Évekig próbálkozott idekinn egy állandó színészi együttes felállításával : először nagy nevekkel, mint Halmai Imre, Szabó Sándor, Pongrácz Imre, de aztán rájött, hogy ezeknek nem tud biztos megélhetést adni csak a színpadból s igy gyűjtötte össze azokat, akik napközben máshol dolgoznak, s este tisztes gázsiért a magyar színházban ját szanak. — Ma már tudom biztosítani a színészeknek, hogy ha egész nap igénybe veszem őket, megkapják a munkahelyük fizetéskiesését, plusz a próbagázsit is. Torontóban él húsz hivatásos. j színész, ebből 14 nálunk játszik. . . Szolid tehetséggel j terjesztik a magyar szót, sőt a magyar kultúrát. Ránézek, kérdőn, vájjon mit ért magyar kultúrán?. . Csak nem ezt a ma esti darabot? Észreveszi és válaszol : — Ez kikapcsolódás. Olyan darabot kellett keresni, melyben Bársony Rózsi már játszott, tehát nem kellett neki teljesen újonnan betanulnia a szerepet. S itt ilyen darab is kell: könnyű, szórakoztató, semmitmondó. . . Alkalmazkodni kell a . darabválasztásnál a színészi lehetőségekhez, a közönség igényéhez, s persze anyagi helyzetünkhöz is. Én vagyok az igazgató, a főrendező, a gazdasági ügyintéző s még; játszom is. . . A feleségem nappal kozmetikai szalonban dolgozik, este a szinház adminisztrációját intézi, s ráadásul még háziasszony is. — Mi a közönség igénye? —Ami otthon. . . jjj darabot jó előadásban. . . Tudom, Nyolc személy közül 6 meghalt, amikor a Continental Trailways egy autóbusza a Lake Portehartrainba zuhant, egy megrakott bárka által vágott nyíláson, New Orleans, La. közelében. hogy ez a mai nem volt éppen jó darab. . . De bemutattunk mi már Shakespeare-t és Csárdáskirálynőt, komoly, klasszikus magyar darabokat és operettet is. . . Valahogy igy; két komoly mondanivalója és egy könnyű, szórakoztató. • • Aztán arról beszélgetünk: milyen a közönség? —r- Hálás, nagyon hálás. Különben nem tudnánk létezni. Előadások végén többször odajöttek már hozzám könnyezve, s megfogták a karomat: “Kertész ur, ott hon voltunk ezen az estén. . ” Ennél nagyobb dicséretet magyar színész itt kinn nem kaphat! Ezért adom bele minden energiámat, nappalomat és éjszakámat, hogy egy ici-pici pesti színházi kuli túrát ideteremtsek. S talán sikerült, bár a jövő bizonytalan: öregszünk, s a fiatalok, bármennyire is sirnak a szülők, elangolosodnak, ha bírják is még a magyar nyelvet. Persze, szivükben azért magyarok. Aztán az amerikai földrészen élő nevesebb magyar színészekre terelődik a szó. Kertész szerint velük nem nagyon lehet együtt dolgozni egy magyar színházban — részben anyagi igényeik, részben művészi allűrjeik miatt. Halmai Imre Chicagóban a nagybátyja áruházában elárusító, Szabó Sándor és Szörényi Éva egyegy amerikai televízióállomás alkalmazottjai, nem éppen művészi produkciókban. —Otthonról kellene néhány neves színészt turnéra kihozni —rcsap át egy másik témára. — Itt volt hat hónapig Horváth Jenő zeneszerző-zongorista, az itteni magyarok a tenyerükön hordozták. Felekinek, Latabár Kálmánnak, Honthy Hannának kelleníp ide kijönni turnéra. . . Hü, mi lenne itt! Késő éjszakába nyúlt a beszélgetés, amelyből újra és újra kicsengett a féltő szó: őrizni, ápolni akarják Kanadában a magyar kultúrát. Edward M. Kennedy szenátor Célig öntudatlanul fekszik a mentökocsiban, miután repülőgépe lezuhant Barnes Airport. Westfield. Mass, közelében. A szenátornak eltört a hátgerince. HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT A gyári szemináriumban az előadó felteszi a kérdést: — Mi a fejetlenség? Izgatottan felkiált az előadó: — Nem, nem! Most -nem a mezőgazdaságról beszélünk! Azt mondja egy orosz elvtárs a másiknak: — Nincs már messze az idő, amikor az egész világ kommunista lesz. Ijedten szól a másik: —És akkor honnan fogunk búzát kapni? A nyugati újságíró Budapestre látogat és meg-1 lépettén tapasztalja, hogyj hosszú sorban állnak az emberek egy helység előtt. “Miért állnak sorban?”— kérdi az idegenvezető tol-1 mácstól. “Színházjegyért” — feleli az. Továbbmennek, s nemsokára ismét egy hosszú sort látnak. “Hát ezek miért állnak sorban ?” “Ezek is színházjegyért” —hangzik a felelet, s ötször, hatszor megismétlődik a jelenet. Hazatérve az újságíró, cikket ir a magyarok kulturszomjáról: “Szinte minden utcasarkon van szinház, amely előtt hosszú sorok állnak jegyekért. Ami azonban különösen érdekes, hogy mindegyik színházban — ugyanazt a darabot adják, cime: “Hentes és mészáros.” — Látják kérem ezt az uj gépet ? E'z egymaga húsz munkás munkáját végzi el. — És ki irányítja a gépet? — Tartunk hozzá huszonöt mérnököt. . . — Három kiló ötven mondja boldogan a nővér. — És mennyiért adják kilóját? HALLOTTA MÁR... . . . hogy 1957-ben Kruscsev bejelentette, hogy a szovjet 1961-ben le fogja pipálni Amerikát: “Majd meglátjuk, hol nagyobb a jólét!” . . . hogy Oroszországban a lakosságnak 80 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban —szemben az amerikai 10 százalékkal. Egy orosz farmer annyit termel, amennyi elegendő neki és még hat személynek, egy amerikai farmer 219 személynek elegendő élelmet termel. De nemcsak a mennyiségben van különbség, hanem a minőségben is: Az orosz paraszt főleg kevéssé tápláló, úgy nevezett keményítős élelmiszereket termel, az amerikai farmer magasabb fehérje (protein) tartalmú táplálékot nyújt a nlépn'elk. ... hogy az orosz mezőgazdasági munkások termelékenysége megfelel ‘1870 évi amerikai produktivitásnak. . . . hogy Oroszországban,—> éppen úgy, mint a szovjetcsatlós országokban az állami gazdaságok és kolhozok termelése nem lévén kielégítő, megengedik a kényszerszövetkezetekbe terelt mezőgazdasági munkásoknak, hogy egy kis területen saját családjuk részére szabadon termeljenek. Oroszországban az ilyen “háztáji gazdaságok” a bevetett terület 3.3 százalékát teszik ki és a mezőgazdasági termelésnek nem 3.3 százalékát, — hanem 33 százalékát produkálják (hús, zsir, tej, vaj, tojás termelésnek 50 százalékát) . . . . hogy a második világháború előtt Magyarorzág búzát exportált, ma búzát importál. Egy japán nő szomorúan tekint a megrepedezett talajra, a földrengés után, mely Niigata városát érte és a legnagyobb volt 1923 óta. NEVESSÜNK — Tegnap kölcsönadtam neked az autómat, ma reggel pedig szőke hajszálakat találtam az ülésen. — Nézd öregem. Én megmagyarázom neked. —Nekem te ne magyarázz semmit, mutasd be a nőt. —Doktor ur, szeretnék száz évig élni. — Ennél mi sem egyszerűbb. Ne igyon, ne dohányozzék; kerülje az asszonyokat. —i És akkor száz évig fogok élnj? — Nem. De az élete olyan unalmas lesz, hogy minden esztendő tíznek tűnik majd. — Egyszerűen nem bírom elviselni a férjemet. . . Úgy izgatom magamat a viselkedése miatt, hogy állandóan fogyok. — Miért nem válsz el tőle? — Megvárom, amig elérem a 120 font testsúlyomat. Povács egy idegen városba érkezik és hotel után érdeklődik. — Mondja, kérem — szólít meg egy férfit — , melyik a legjobb szálloda a városban? — Vannak, akik a Fehér Bárányt tartják a legjobbnak, és vannak viszont, akik az Arany Kakast szeretik jobban. De azt elárulhatom, önnek, hogy bármelyikbe is megy a kettő közül, aludni úgy sem fog tudni. — És mjért? Kohn Madridba kerül és mindenáron meg akar nézni egy bikaviadalt. Pénze nincs, hogy a borsos áru belépőjegyet megfizesse. Odaáll tehát az egyik bejárathoz és figyel. Ringó járású spanyol érkezik és foghegyről ennyit mond a jegyszedőnek:-— Matador. És bemegy. Aztán egy másik: — Piccador — és bemegy. Kohn erre nekirugaszkodik. Odaszól: — Izidor. És bemegy. . . A káplár vezényel: Bal, jobb, bal, jotb, mire a bakák emelgetik a lábaikat. Valaki | elvéti a dörgést, úgy hogy a káplár két lábat lát egymás mellett, azután egy hézagot, mire .nagyot ordít: — Melyik marha emelte fel mind a két lábát? Peter Hall (fenn jobbra) ügyvédje válóperi keresetet nyújtott be Hall felesége Leslie Caron színésznő ellen, azzal a váddal, hogy megcsalta Warren Beatty (lenn jobbra) színésszel Jamaicában, Beverly Hüls, Calif.-ban és Chicagóban. / — Mert egész éjjel azon fog sopánkodni, hogy miért nem ment inkább a másik hotelbe. — , | Kongóban egy szülőotthon ablakán benéz egy néger és látja, hogy éppen egy uj-^ szülöttet mérnek. Bekiabál a nyitott ablakon: —Mennyi a súlya ?
