Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-06 / 32. szám

6. OLDAL Thursday, August 6, 1964 TELEKI-TÉR AZ ÖRÖK VÁROSBAN Jé építészért Pestre kell menni Ebben a házban vásárolt magának 15 szobás öröklakást a Fifth Ave.-n Jacqueline Kennedy, néhai Kennedy elnök özvegye. Jensen dán szállodaigaz­gató 1960-ban át akarta, épittetni Kopenhága legelő-1 kelőbb táncos szórakozóhe­lyét, az Amabassadeurt. Az elkészült tervek azonban nem tetszettek neki. — Abban a magyarban len­ne csak bizalmam — jegyez­te meg egyik munkatársa előtt. —Kiben, uram? — Strohmayerben, aki ad Amabassadeurt huszonöt) ] évvel ezelőtt berendezte. — Ki tudja, létezik-e még1 annyi vihar után? — Kerítsék elő a föld alól1 is! Strohmayer Ferenc ter­vező építészt negyvennyolc órán belül megtalálták Bu­dapesten, meghívták Kopen­­hágába, megbízták a kopen­­hágai Ambassadeur és az os­lói Bristol szálló hotel-bárjá­nak újjáépítésével, kiváltót' tak a részére egy repülőbér-; letet, hogy bármikor késeden lem nélkül rendelkezésük* re állhasson és a sajtóban elnevezték repülő épitésznek. A nyolcgyerekes ferencvá­rosi asztalos fia és pesti mun­katársai átépítették és be­rendezték Skandinávia egyik legszebb szórakozóhelyét: “Az újjáépítést — irta a kopenhágai E'kstra Bladet a többi közt — Strohmayer Fe­renc budapesti magyar épí­tész vezeti. . . Még a menü­kártyát is Strohmayer ter­vezte. Úgyszintén az aszta­lokat, székeket, a lámpákat a pincérek uniformisát, sőt még az asztalok térítőit is. Készített néhány művészi üvegmunkát, eddig isme­retlen eljárás szerint. Nincs olyan iparága az építészet* nek, amely idegen lenne számára. Mindent ismer a, velejéig. Nem csoda, hogy tréfásan univerzálzseninek nevezik.” . 1963-ban Finnország fő­városában Helsinkiben fel­épült a Hotel Marski. Szó­rakozóhelyíségei azonban nem tetszettek Aki Mártó vezérigazgatónak. Tágasak, hidegek, nincs vonzcíerej ük, — mondta. —Ezen egyetlen ember tudna segíteni — jegyezte meg egy skandináviai ar­tista-ügynökség vezetője aki már látta az oslói Hotel Bristolt és a kopenhágai Am­­bassadeurt. A SAS légitársa­ság uj kopenhágai szállodá­jának a tánchelysége mindig üres. Az Ambassadeur pe­dig mindig zsúfolt. — És ki ez az ember? — kérdezte Marte. 69 volt. A szentmisékre nem jönnek mindig egyformán, de azért általában szépen jönnek a hivek. — Strochmayer építész Bu­dapestről. Marte a következő napon Budapestre repült, és meg­érkezésekor azt mondta a Du­na Szálló portásának: — Kérem, kerítse elő ne­kem Strohmayer építészt. — Hol dolgozik? — Semmit sem tudok. Azt sem, hogy mi a keresztneve. Csak azt tudom, hogy Buda­pesten él. Strohmayer Ferencet a volt Honvédelmi Minisztérium épületében, a KÖZTI (Közé­pületeket Tervező Intézet)—* várbeli kirendeltéségn ta­lálta meg a portás telefonja. Marte meghívta Helsinki­be, átadott neki egy repülő­bérletet, és felkérte arra, hogy a Hotel Marski szóra­kozóhelyiségéneik az építé­sére készítsen javaslatot. Strohmayer és munkatár­sai elkészítették a javaslatot, Marte pedig ismét Budapest­re jött, s szerződést kötött Strohmayerrel és munka­társaival a következő mun­kák elvégzésére: A Hotel Marskin kívül éttermeket és grill-bart ren­deznek be Helsinki Sillankor­­va nevű irodaházában, újjá­építik a Kalastajatorpe ha­lászkunyhó nyolcszáz sze­mélyes éttermét, és a tenge­ri sziklatömbre épített Gasi­­nót. Ilyen előzmények után találkoztam a várbeli KÖZTI- ben, később pedig Törpe­utcai otthonában Strohmayer Ferenccel. Almapiros arcú, karcsú, kék szemű férfi sie­tett elém; visszavonult sport­bajnoknak is nézhettem vol­na. Régi úszók, sportbajno­kok, egykori edzők őrzik meg ennyire azt a lekophatat­­lan rozsdavörös szint s az élet mozgékony, eleven ere­jét. Strohmayer Ferenc végig­­épitette az egész életét. A ré­gi világban csak Európában tizenhét szórakozóhelyisé­get rendezett be. Lokálokat, grill-bárokat és varietéket1 csinált. Épített az afrikai Oranban, Isztambulban, Var­sóban, Lodzban, Rigában, Oslóban, Kopenhágában és Stockholmban. És hívták Japánba és Amerikába. Neip ment. Strohmayer Ferenc dolgozni nagyon szeret. El­menni nem szeret. Most a bécsi Eden-bár bő­vítésének és egy nyugat-ber­lini varieté újjáépítésének1 a tervein is dolgozik. Közben futott be a Hilton szállodák vezetőinek a megkeresése:— vállalná-e az isztambuli Hil­­ton-szállodák szórakozóhe­lyiségeinek az újjáépítését,— mert ezek igen egyhangúak lettek. . . Ruffy Péter (Budapest) Rr. Béky Zoltán püspök, a Református Világszövetség kongresszusán Ft. Dr. Béky Zoltán püs-1 sen képviselte már a magyar Fl. Dr. Béky Zoltán sukat. A Világszövetségbe 94 önálló egyháztest tartozik a világ minden részéből és ezek több mint 50 millió re­formátus és presbiteriánüa egyháztagot képviselnek. Béky püspök bátor kiál­lásával nem egy világgyülé-és a református ügyet. Né­hány hónappal ezelőtt el­nökévé választotta őt az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület. Személyé­ben nemcsak az amerikai magyarság, hanem az egész világ magyarsága is kiváló vezetőt kapott. “Titkos hitoktatás“ és “államellenes tevékenység“ BUDAPEST.— (FEC) Meg­bízható forrásból szárma­zó értesülés szerint a bel­ügyminisztérium szervei né­hány hónappal ezelőtt le­tartóztatták Szabó József jezsuita atyát, volt mű­egyetemi katolikus lelkészt “titkos hitoktatás’’ címén. A most megtartott tárgya­láson Szabó atyát öt évi és öthónapi börtönre Ítélték. Ugyancsak elitélték Gerey Tamás egyetemi tanárt, “államellenes tevékenység” vádj ával. Büntetése három év és három hónap. A’TÁRSADALMI BÍRÓSÁGOK" CSŐDJE BUDAPEST.— (FEC) Hi­ába vezették be azt a rend­szert, hogy az állampolgá­rok maguk ítélkezzenek ki­sebb jogsértéseket és kihá­gásokat elkövető polgártár­saik ügyében, az úgynevezett “társadalmi bíróságok” csak nem működnek. Ezt állapí­totta meg keserűen a ma­gyar rádió egyik hírmagya­rázója: “A 3000 újonnan meg­választott testületből, 1200 még egyetlen tárgyalást sem. tartott és sok az olyan üzem, vállalalat, hivatal és intéz­mény, ahol mindössze egy­szer vagy kétszer állt vád­lott a közönség itélőszéke előtt. A legtöbb helyen a szakszervezeti bizottságok bátortalansága, bizonyta­lankodása, illetve a gazdasá­gi vezetők kényelemszere­tete akadályozta, hogy ez az uj és sokat ígérő igazság­szolgáltatás méltóképpen be­töltse hivatását. Sok igaz­gató, főmérnök, vagy osz­tályvezető úgy gondolkodik, hogy egyszerűbb, kényel­mesebb a fegyelmi, amely­nek kialakult, megszokott mechanizmusa gyorsabban torolja meg a vétségeket. Pe­dig sok eset megérdemelte volna a nagyobb nyilvánossá­got. 3-5, illetve 10-18 napos igazolatlan mulasztás, a bal­eset megelőzését szolgáló rendszabályok megsértése, nagy összegű selejtkár, mél­tatlan magatartás nőkkel szemben — mind megannyi ték a fiatalkorúak bűnö­zésének kérdéseit és a mi­nisztérium előterjesztése alapján kormányhatározat született a fiatalkorúak bű­nözésének megelőzésére és az utógondozásra. olyan vétség sorakozott az elmarasztaltak lajstromán, amely rendszeresen vissza­térő jelenség az üzem éle­tében. Egyes vezetők túl­zott tapintatból kímélik a közösség megkárosítóit, az üzemi szarkákat, az együtt­élés szabályainak megsér­tőit és más vétségek elkö­vetőit attól a kényelmetlen­ségtől, hogy munkatársaik előtt adjanak számot. janak magukba, lássák mán oe valahára. . . Aztán ördögi­­sivitó kacaj, egy tragiku­san elbukott hős végbucsuja rombadőlt életműve felett: nem lehet segíteni az embe­riségen, elég volt belőletek, mit nekem a kor vak-feketeó tudatlansága, majd az utolsó fohász, szemét megrendültén a szoborra emelte, vértanú társára ebben a szépre-jóra igazra érdemtelen világban. Giordano mio Bruno! én Brúnóm, én Giordanóm, hát látod ezt, látod ezt?. . . (A nyereményt egyébként soha sem sikerült megütnöm, va­lami svindli lehetett a dolog­ban, a tombolás beszervezett emberekkel játszhatott ősz­­sze, azok vitték el a Chian­­tit.) Karinthy Ferenc (Budapest) Sok az emberölés, válás BUDAPEST.-- (FEC) Dr. Markója Imre igazságügy­­miniszter-helyettes áttekin­tést adott á sajtónak a ma­gyarországi bűnügyekről, s a lapokban közölt beszámo­lójából kiderült, hogy igen magas a büntetőügyek szá­ma és a kommunista kor­mányzat bizonyos esetek­ben súlyosbítani akarja az Ítéleteket. A büntető ügyek fele “magánvádas” ügy, mon­dotta a miniszterhelyettes,— mert sok a becsületsértés és rágalmazás. A büntető ügyek másik felében sok az élet elleni bűn, a testi sértés és a foglalkozás körében elkö­­mindig magas a vagyon elle­ni bűncselekmények száma is. Ugyanakkor a gazdálko­dás rendjét sértő bűncse­lekmények alig kerülnek a bűnüldöző szervek elé, mert egyes gazdasági vezetők nem tesznek feljelentést, ha pazarló gazdálkodást,vagy hasonló bűncselekményt ész­lelnek. A polgári ügyszakban 205-210.000 ügyet tárgyal­tak évenkint. 1963-ban a pol­gári ügyek 32,2 százaléka házassági bontóper, szár­mazással és gyermektar­tással kapcsolatos per volt. Tavaly 29,300 bontópert, s 27,366 gyermektartási pert indítottak. Munkaügyi per 1,486 indult tavaly, főleg kártérítési és leltárhiány ügyekben. A fegyelmi ügyek száma csökkent a bíróság előtt. A nyugdíj perek száma is erősen csökkent az el­múlt években. Az élet és testi épség elleni büntettek száma nem emel­kedett, de e kategórián belül erősen emelkedett az em­berölések száma. Mivel e bűncselekmények elszapo­rodása nagy társadalmi ve­szélyességet rejt magában, szigorítják az Ítéleteket. Ugyancsak emelkedett a foglalkozás körében elkö­vetett veszélyeztetési ügyek száma, elsősorban a köz­lekedés terén. Itt is megálla­pították, hogy enyhe volt az ítélkezés. Végül felmér-A falusi hitélet BUDAPEST— (FEC) A magyarországi sajtó vagy rádió ritkán közöl hirt a fa­lusi papok tevékenységéről, éppen ezért figyelemreméltó az a rövid beszélgetés, amit. a budapesti rádió tudósítója a bodrogközi katolikus káp­lánnal folytatott, mert be­tekintést enged a falusi hit­életbe. A beszélgetésről szó­ló tudósítást igy adta le a rádió: Csoroncs Ferenc, a bodrog­közi róm.kath. egyházközség káplánja, szabad idejében a község rossz rádióit és te­levízióit, javítja. Lakásán jól felszerelt műhelyben dol­gozik, kb. 20 esztendeje fog­lalkozik elektrotechnikával. — Milyen a vallási élet itt Bodrogközön, ebben a 4,000 lakosú községben ? — Hát kérem szépen, men­jünk sorban: a hittan be­iratásunk még viszonylag jó. Jelenleg kb. 200 gyermek volt a községben az elmúlt évben hittanra beíratva. El is jártak rendesen. Az ösz­­szes tanuló létszám úgy 350- 360 között mozog. Van itt még négy pusztánk is, ahol szintén folyik hitoktatás. Motorkerékpárral járunk oda ki. Első áldozóink száma HÍRADÓ A Piazza Campo dei Fiori egy ugrásnyira volt a magyar Accademiától, a Rómában ’.anuló ösztöndíjasok főha-^ diszállásától. Középütt Gior­dano Bruno szobra áll, az eretnek filozófusé, akit ezen a téren elégettek, 1600 feb­ruár 17-én, körülötte reg­geltől estig zajos nyüzsgő zsibvásár, a római Teleki­tér. Az olasz népélet tanul­mányozóinak egy fél óra a Campo dei Fiorin fölér egy egyetemi félévvel. Az élelmiszeres bódékban I húsokat, szalámit, felvágot­tat, kenyérben sült és fűszer-, rel töltött sonkát árultak,— legalább százhuszféle sajtot, articsókát, endiviát, olaj­bogyót, szalmafonatos pa­lackokban fehér, vörös és rózsaszín bort, cukorkákat, fagylaltot, ragadós legyes nyalókát, nagy zöld üvegek­ben és ballonokban ecetet, olajat hordókban az apró, j Ízes cukorkát, a citrolot. Az­tán halakat, akrélát, vizát, lazacot, heringet, angolnát, félszeguszó szólt, polipot, nagyfej ü fekete tintahalat s egyéb tengeri herkentyű­ket, melyek kiugráltak a je­ges ládákból, köröttük sötét tócsa a napfényben izzó kö­vezeten, szörnyeteg ollójuk­kal lassan csápoló óriás rákokat, csigát, kagylót, oszt­rigát, teknőbékát. Ha csak fél szemmel rápillantottál vala­melyikre, a kereskedő or­dítozni kezdett, csapkodott a bárdjával, kését végighuzta a hal vékony bőrén, hogy mi­lyen friss, az orrod előtt ló­­bálta és himbálta, mámoros, dallamos ódákban magasz­talta, gesztikulálva rimán­­kodott, követelőzött, maj­­hogy hozzád nem vágta. . . Egy vérbajos, orrátlan-fület­­len öreg borsárus titokzatos, arccal föl-alá járkált, nya­kában tálca és rekedten sut­togott : pepe, pepe. Kapni lehetett továbbá: szentképet, borotvapengét, használt csillárt és füzetes ponyvaregényt kilóra, eleven törpepapagájt és bicikli­tömlőt, agyagkorsót, régi gramofonlemezt, bársony­nadrágot és az amerikai had­seregből kimustrált khaki­­szinü zubbonyt, érmelegi­­tőt, esőköpenyt, felfújha­tó gumicsónakot, igazi és müszivacsot, eredeti római érméket és hamisított re­neszánsz metszeteket, bé­lyeget, cipzárt, facsemetét, virágföldet. Aztán a világ legjobb folttisztitóját, mely­nek folytatólagos drámai be­mutatása megunhatatlan színházi élmény volt, állan­dó zsúfolt házakkal. Alkalomadtán gitárosok, citerások, trombitások is szórakoztatták, csekély díja­zás fejében, a zsibvásár há­lás közönségét, azonkívül egy' keménykalapos polgár, szi­■ góruan amatőr alapon, aki [ egyetlen hiba, kisiklás nél­■ kül végigénekelte a Mefisto­­■1 fele baszbariton lcoloratur ; nagyáriáját. l’| Legjobban azonban a tom­bolás embert szerettem, aki ; alkonyattájt tűnt fel a szobor . tövében: erősen őszülő, vö­­. rös-barázdált arcú, de mégis t izmos, jó kiállású férfi, esi' r kos matrózbluzban és pisz­kossárga vászonnadrágban. . | Letett egy, színes tizenkét 1! számozott mezőre osztott -! tárcsát, fölötte forgatható- mutató: jól megpörgette, és _' ahol ez megállt, az a szám , j nyerte a díszhelyen — a kel­- lékei szállítására szolgáló- ládikó tetején — kiállított s üveg Chianti bort. De persze , csak akkor kezdte el, ha 3 már mind a tizenkét számot- eladta. Egy ilyen karton húsz , lírába került s noha az ösz­­,, j töndij azokban a háború­- utáni nyomorúságos idők­­ben elég vékonyan, s olykor ,, több hetes késéssel csurgott | hazulról, a műélvezet ked­­s véért nemegyszer rászán­­-! tam azt a húszast.-I — Coraggio, coraggio! — t biztatta a kurázsira a gyiile­­-j kező közönséget: ez a csata­­_ kiáltás jelezte a produkció s kezdetét. Utána köveitke­­,- zett, a legizgalmasabb rész, -1 a bámészkodók rábeszélése a -játékra, egyre harsányabb- buzdításokkal és szélesebb a j taglejtésekkel: ne szalasz­­ev szák el a szerencséjüket, ezt,- a példa nélküli esélyt, húsz i- liráért egy egész üveg ere­­s, j deti Chiantit, tessék meg-1 nézni, még körbe is adta, i-J rajta a gyári védjegy. . . -Majd újra coraggio, coraggio, . a végén hosszan kitartott ó­­j val, aztán hatásos szünet, s, döbbent körültekintés: hogy­­i- hogy csak ennyien és ilyen > vonakodva jelentkeznek, hi­hető ez, való ez, nincs itt ,: valami félreértés, szüksé­t, ges-e egyáltalán a rábeszé­­s> lés, egyetlen szó is? Érde­­n mes-e ebben a süket értet­­i- lenségben, vesztegesse-e to­ri jvább is az idejét e méltat­­r-1 lan, balga közönyösökre,— l- akik igy mennek el életük i- j egyszeri nagy lehetősége mel­­i-! lett ?. . . A meghökkenés hir­­i- télén dühbe csapott át, a :s tombolás ember kezdte ösz­­ú szecsomagolni a hóbelevan­­>-1 cát, ő ezt nem csinálja to-Ivább, köszöni szépen, in­­t, j kább visszafizeti az eddig g: begyült húsz lírákat, látni r- se bírja, hogy csak állnak i- itt ostoba-némán és nem n vesznek számot, kihagynak í- egy ilyen soha vissza nem, térő szerencseszámot! Aztán í, megint könyörgésre fogta, s a kövezetre vetette magát, i-jesdekelt, hogy térjenek vég­­i- re észre, még nem késő, még y' nem veszett el semmi, száll­,i 64 éves Willie Wright kerékpárjáról integet New Yorkban, a Vi­lágkiállításon, ahová Palm Springs, Calif.-ből jött 5 hét alatt. Cai Be, a dél vietnami kormány egy előretolt katonai tábora igy fest a kommunista Viet Cong tá­madása után. A kommunisták megöltek 14 asszonyt és 26 gyereket, további 40 asszony megsebesült. pök héttőn Frankfurtba re­pült a Református Egyházak Világszövetségének kong­resszusára, ahol 6i5 ország református vezetői tartják négy évenkint kongresszu-

Next

/
Thumbnails
Contents