Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-23 / 30. szám
6. OLDAL fi I R A n if* Thursday, July 23, 1964 John Glenn asztronauta és felesége egy Houston, Tcx.-ban tartott vacsora után újságírókkal beszélt, majd James Webb a NASA főnöke (bai) és Robert Gilruth a Manned Spacecraft Certer önöké (jobb) kijelentették, hogy vissza óhajtják kapni Glennt az űrprogramba. A bevándorlási törvény megjavítása világpolitikai érdek - mondja Rusk WASHINGTON.— Dean Rusk külügyminiszter megjelent a képviselőház bevándorlási bizottsága előtt éri szót emelt a Kennedy és Johnson elnökök által kezdeményezett bevándorlási törvényreform mielőbbi megvalósítása érdekében, hangsúlyozva azt a szempontot, amelynek figyelembevétele az ő külön hatáskörébe tartozik: azt, hogy tekintettel az Egyesült Államok megváltozott világpolitikai helyzetére, a szabad nemzetek vezérlésére a jelenleg érvényben levő bevándorlási törvény mennyire, ártalmas és a javasolt reform milyen parancsoló szükségesség. Mint mindenki tudja, a mostani törvények alapja a nemzeti kvóta rendszer és mindenki tudja azt is, hogy ez a kvóta rendszer különbséget tesz kívánatos é » kevésbbé kívánatos bevándorlók közt. A kevésbbé kívánatos népek közé tartozik a magyar nép is. Ennek a, megkülönböztetésnek akar véget vetni a két elnök által kezdeményezett és a kongresszus mindkét háza előtt fekvő egész sereg módosítási javaslat. Rusk külügyminiszter külpolitikai szempontból taglalta a helyzetet, kiindulva a kvóta rendszer megszületéséből. A kvóta rendszer, ahogyan több mint 40 év előtt megszületett és nagyjában még, ma is érvényben van, eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az Egyesült Államok nemzetiségi tagoltsága, megmaradjon úgy, amint volt; 1920-ban: minden nép százalékszerüen úgy legyep tovább is bevándorlás utján képviselve, mint 19'20-ban. gyobb arányban képvisel- Tehát, példának okáért, a magyarság ne legyen nagyobb arányban képviselve a nemzet népi összetételében, mint volt 1920-ban. Igen ám, mondta Rusk külügyminiszter, de eltekintve a kvóta rendszer minden méltánytalanságától — nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a, 20-as évek óta nagy változások történtek Amerikában és a nagyvilágban. A második világháború óta Amerika uj szerepet kapott a világpolitikában, vezető szerepet.A vezér felé fordulnak a szemek minden irányból. Könnyű elképzelni, miképp 'vélekednek Amerikáról oly nemzetek fiai, akiknek mostoha, megszégyenítően csekély szám u kvótákat dob oda a jelenleg érvényben levő törvény. Azt látják, hogy Amerika a bevándorolni szándékozóktól nem azt kérdi, hogy mit tudnak és mivel tudnák szolgálni Amerika gazdagságát, kultúráját, nagyságát, hanem azt kérdi: hol, születtél? És mivel az ittszületett és ott-született közt nagy ür tátong a bevándorlási törvényben, idegen népek milliói elfogultnak és igazságtalannak vélhetik Amerikát Ilyen szigorú ítélet azonban nem igazságos. Amerika nemcsak egy méltánytalan szabályt — nemzeti kvótákat — alkalmazott, hanem a háború óta egész sereg törvénymódosítást hajtott végre, amelyek az alaptörvény méltánytalanságait enyhítették. Például: 1948, Displaced Persons törvény.— 1953, menekült-segélyezési törvény. 1960, a Menekültek Évében uj menekültsegélyezés. Ezeknek a törvényeknek [alapján ezerszámra bejöttek Amerikába olyanok,— akiknek a kvóta rendszer alapján máskülönben évekig kellett volna várniok arra, hogy kvótaszámuk sorrakerüljön. 1957 óta öt alkalommal a kongresszus uj törvényeket hozott, amelyek lehetővé tették a kvótánfelüli bevándorlást. A magyar újságolvasót nem kell egyébre emlékeztetni, mint á szabadságharc-utáni korlátlan bebocsátásra. Mindezeknek a törvény szigorát enyhítő reformoknak eredményét számok igazolják: 1953 és 1962 közt 2,599,34) bevándorló (látogatókon, stb. kívül) jött az országba é3 ezek közül csak 34 százalék, tehát csak minden harmadik jött be kvótán, kétharmadrész kvótán felül, tehát kedvezményesen nyert bebocsáttatást. Mindezek a tények és számok azt mutatják — folytatta fejtegetéseit Rusk külügyminiszter — , hogy az igazságtalan kvóta rendszer rpsszalása a nagyvilágban nem teljesen jogosult, ellenkezőleg, a bevándorlásnak, főleg a kommunista rabság és üldözés elől való menekülésnek favorizálása igenis: tanúsága annak, hogy Amerika törvényhozása és népe jóindulattal és megbecsüléssel fogadja idegen nemzetek ide kívánkozó fiait, mégpedig nem ok nélkül, hiszen köztudott tény az, hogy bevándorlók mindenkor gazdagitották anyagi és szellemi javakkal Amerikát — nemcsak bizonyos észak és nyugat-európai nemzetek fiai, hanem minden nemzet fiai. A kongresszus előtt fekvő javaslatoknak lényege az, hogy szakítani kell a nemzeti kvóták rendszerével, öt év alatt fokozatosan meg kell' szüntetni a nemzeti kvótákat) és az ötödik év után — miA Great Smoky Mountains National Parkjának, amely nagy turista látványosság most van a 30-ik születésnapjaa. Legmagasabb pontja a Clingman’s Peak, mintegy 6643 láb magas, a kilátó toronnyal. után már nem lesznek nem-; és mig régen a a bevándorlók zeti kvóták — már csak egy közt túlnyomóan tanulatlan világkvóta lesz. És gondos- emberek voltak, ma nagyobb kodás történik arról is, hogy számban kérnek bevándora jövőben egyetlen nemzet lási vízumot különös képse jusson aránytalan előny- zettséggel biró emberek. A! höz; evégből a törvényterve- törvénytervezet az évenként zet kiköti, hogy egyetlen bevándorlást nem növeli, minemzetnek sem juthat egy vei nem a bevándorlók száévben több, mint a világkvóta mán van a hangsúly, hanem 10 százaléka. A bevándorlás! a bevándorlók minőségén, vízumok szétosztásánál a jöj A mai világhelyzet clővőben a fő szempontok ezek mozdítja az ilyen válogatást, lesznek: Szakmai tudás és amennyiben most, a világgyakorlottság, erkölcsi és háború óta, nem olyanok szellemi színvonal, rokon- kopogtatnak Amerika kaság Amerikában élő szemé- púján, akik hazájukban nem lyekkel családok egyesibe- tudtak boldogulni, hanem se). Ezek méltányosabb olyanok, akik tudásuk, képszempontok, mint a szüle- zettségük, emberi kvalitátési hely véletlenjének döntő saik révén odahaz jól boljelentősége. | dogulhatnának s csak azért A bevándorlási törvény-1 veszik kezükbe a vándorbonek ma azért is egészen tot, mert hazájukban álmásnak kell lennie, mint datlan állapotok vannak, eddig, mert egészen más | Nem a nincstelenségtől szatermészetü a mai bevándor-1 badulni, hanem azért jönnek, lás, mint volt a régi. Régeb- mert Amerika szabadságot ben a fiatalabb elem ural- és több boldogulási lehetősékodott, ma legnagyobb szám- ] get Ígér nekik. Ilyképpen ban idősebb férfiak óhajta- j Amerika abba a kedvező nak Amerikába jönni és több | helyzetbe jut, hogy értékes nő akar jönni, mint azelőtt, emberekkel gazdagodhat Megszületett a 37-ik független afrikai állam, Malawi. Dr. Hastings Sanda, (bal a zászlórúd alatt) és Sir Glyn Jones angol okormányzó figyelik, amint felvonják az uj állam zászlaját. Lechner Ödön — Emlékezés egy nagy Maxwell Taylor tábornok, vietnami U. S. nagykövet, "ontos tárgyalásokat folytat Viet Nam vezetőjével, Nguyen Khanh tábornokkal, annak saigoni hivatalában. A kongresszus és a hangulatcsinálák A hangulatcsinálók munkáját, akik a kongresszusi törvényhozókat b e f o 1 y ásolni igyekeznek, a legtöbb külföldi államban veszedelmesnek tartják és elítélik. Összetévesztik őket azokkal, akiket például Magyarországon ki járóknak neveznek. A külföld azt hiszi, hogy ez a néhány kijáró erőszakos viselkedésével letöri a nép által választott képviselők akaratát é.3 igy néhány érdekelt ember legyőzi a többség véleményét, ami nem egyeztethető össze a hangoztatott demokratikus ' elvekkel. Pedig nem igy áll a dolog. A hangulatcsináló (lobbyist) valamely amerikai érdekképviselet megbízottja és igy nem néhány ember érdekében, hanem rendszerint nagyobb csoport nevében buzgőlkodik. A legbefolyásosabb lobbyists az, aki a legtöbb embert képviseli. Ha a hangulatcsinálást betiltanák, megfosztanák az amerikai társadalom jelentős szervezett rétegeit attól, hogy szavukat hallassák, ami az alkotmányba ütköznék. A képviselő vagy szenátor, akit a hangulatcsináló felkeres, meghallgathatja bizonyos érdekképviseletek véleményét, hogy minden oldalról tájékoztatva , legyen, amikor szavazásra kerül a sor. Veteránok, uniók, fogyasztók. mezőgazdák, kereskedelmi és ipari kamarák, orvosok, vagy a női egye! sületek bíznak meg ilyen képviselőket Washington- I ban. Aki a fennforgó kér- J désekben tisztán akar látni, I kell, hogy a másik fél véleményét is meghallgassa. . . Washington hemzseg a hangulatosul álóktól, de az állami I fővárosokban, a városi köz- I igazgatások körül is szerepel- I nek ilyen érdekképviselők, akik rendszerint jó fizetést húznak, de meg is dolgoznak érte. A hangulatcsinálóknak joguk van ahhoz, amit tesznek. A “Bill of Rights” első cikke mond.ia ki, hogy a kongresszus nem korlátozhatja a szólásszabadságot és a polgárokat nem akadályozhatja meg abban, hogy sérelmeikkel a kormányhoz forduljanak. v De van-e szabály a visszaélések ellen ? Természetesen van. Azt, aki pénzt kér, vagy elfogad azért, hogy szövetségi, állami vagy vá| rosi törvényhozó testületben bizonyos irányban adja le szavazatát, rendkívül szi! goruan büntetik. Az 1946-i Reform Act például előírja, hogy a lobbyisták e foglalkozásukat bejelenteni tartoznak a szervezet megne, vezésével, amelyet képviselnek és a pénzösszeg megjelölésével. amit szolgálataikért felvesznek. Harmincegy államnak hasonló törvénye | van. Washingtonban ma több mint ezer lobbyistát tartanak nyilván. AiCNS magyar építőművészre Ritkaság, hogy egy építész delibb egyéniség sem tépheti vészeiből kölcsönzött diszitőoly nagymértékben rányomja egyénisége bélyegét alkotásaira, mint azt Lechner Ödön tette, az ötven esztendeje elhunyt kiváló művész. Elég egy ellen jellegzetes épületét tüzetesebben megfigyelni, hegy a többit már teljes bizonyossággal megkülönböztessük mindenki másétól. Aki látta Budapesten az Iparművészeti Muzeum Üllői úti palotáját, már ismerősként tekinti a Földtani Injtézet, a Szabadság téri volt Postatakarékpénztár épület csipkés oromzatait, színes majolikadíszeit, a kőbányai templomot, vagy a kecskeméti városi tanács-háza hasonló kiképzésű homlokzatát. Külcnö'iegesek ezek az -épületek, nemcsak mert alkotójuk kivételesen színes és eredeti egyéniség volt, hanem mert szándékosan törekedett valami egészen uj stilus létrehozására a magyar építőművésze tbc a. Pályafutása kezdetén, a múlt század utolsó harmadában, amikor az egész európai építészet a nagy történelmi stílusok felmelegítéséből merített ihletet, ő maga is a reneszánsz és a- barokk szellemében tervezett. Ennek nyomait viseli az Operaházzal szemben álló, díszes, hatalmas bérház és a szegedi városi tanácsház-a. Amikor pedig Európa-szerte egyre erősebbé vált a hagyományokkal való szakítás mozgalma, benne is feltámadt az el- I lenkezés: . . nem tartom művészi feladatnak, hogy ok nélkül, egy egészen uj műremek megalkotásánál ne a magunkét csináljuk, hanem más kornak -a kihalt form-anyelvét próbáljuk utána- dadogni” — irta. Eszményképe a magyar nemzeti stilus megalkotása lett, és mivel nem akart semmilyen, előző kor formaeredményeire támaszkodni, önerejéből kívánta létrahozni. Mint hogy azonban még a legereki magát korából, ő sem tehetett egyebet, mnt nagy akar va, akaratlanul a meglevő kullturkxncsre támaszkodott. A magyarok ősi művészetében építészeti emlékekre nem találhatott, ezért vándorlásaik kiindulópontján, Ázsiában kutatott fel motívumokat. Uj törekvéseinek jegyében fogant, már sajátosan egyéni -épületein irldi-ai reneszánsz, gótikus és szecessziós elemek ötvöződnek, a nemzeti jelleget pedig a népmüelemek hangsúlyozzák. Mégsem a sokféleség, hanem az egységes művészeti hatás az ua-rlkodó bennünk — ez pedig Lechner Ödön határozott és jelentős egyéniségének köszönhető. Ezért nem lehettek meg legjobb tanítványai sem továbbél tetői müvsé-zetémek, amely nem ismételhető és nem is folytatható, azonban merész újrakezdésével mindvéégig -értékes hagyománya marad a századforduló magyar s európai építészetének. Dr. Francois (Papa Doc) Duvalier, Haiti vaskezü elnöke, felkérte állama nemzetgyűlését, válassza meg örökös elnöknek, amit az meg is tett. A felső képek a kampányt mutatják. Alól a lakosság táncol és felvonulással ünnepli az eseményt. t <
