Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-23 / 4. szám

3. OLDAU ' Thursday, Jan. 23, 1964. HIRADÖ AZ Amerikai Magyar Filmgyártó Vállalat bemutatja “CSATTANÓ SZERELEM” cimü zenés vigjátékát NEW BRUNSWICKON AZ ATLÉTA KLUB DÍSZTERMÉBEN (198 Somerset Si., New Brunswick, N. J.) VASÁRNAP, JANUÁR 26-ÁN délután 2 órai kezdettel (este 7-ig folytatólagosan)) AMERIKÁBAN KÉSZÜLT MAGYAR FILM! Főszerepekben: SZABÓ SÁNDOR, FARAGÓ EL­LY, LOMBY JENŐ, FÁY KISS DÓRA Szereplők: NAGY LAJOS, LÁSZLÓ L. KATALIN, GÁTHY TIBOR, KÖRMENDY ÁRPÁD, DR. SUGÁR LÁSZLÓ, BARÁT SÁNDOR. HAVASSY MIMI, SZAMOSSY MELINDA. Székely Müvész-Est New Yorkban Január 25-én, szombaton este 7:30 kezdettel a New| York-i Town Hallban (123 West 43rd St.) nagy Székely Művész Est lesz, melynek tiszta jövedelmét rászoru­ló erdélyi diákok segélyezé­sére fordítják a rendezők. Az Est rendezői: Rózsa Al­bert, Nagy Rozália és Boldi­zsár Matild. Szereplői pedig: Szabó Sándor színművész-, Rózsa Albert hegedűmű­vész, Kemény Gizi zongo­raművész, Somody Pál, 'Tesz­­ler Zoltán zongoraművész, Vasady Imre baritonéne­kes, Ádám Éva drámai szop­ránénekes, Flórián Tibor köl­tő, Kovács István (verbun­kos tánc), a Hungária Tánc­­csoport, a Szt. László Ének­kar, Képeskönyv tánccso­port. Az énekszámokat Dr. Herz Ottó kiséri zongorán, a táncokhoz a zenét az erdélyi népi zenekar adja, Filu veze­tésével. Jegyezze fel magának min­denki a dátumot és helyet s legyen ott ezen a művészi él­vezetet nyújtó szép estélyen, mert jótékony célt szolgál ve­le! “Csattané szerelem*' Szabó Sándor, aki a leg­utóbbi idők egyik legna­gyobb színművésze volt Ma­­[ gyarországon, ahonnan az 1956-os szabadságharc le­verése után menekült el, több más jeles színésszel összeállva megalapította az Amerikai Magyar Film­gyártó Vállalat”-ot, amely­nek első Amerikában ké­szült magyar filmje a “Csat­tanó szerelem”. S ennek a kitünően sikerült magyar filmnek a bemutatója New Brunswickon 1964 január 26-án lesz-, a Magyar Ameri­kai Atléta Klub dísztermé­ben (198 Somerset St.), dél­után 2 órától este 7-ig, foly­tatólagosan. A “Csattanó szerelem” fi­gyelemre méltó próbálko­zás; olyan magyar fiiin, amely milliós filmgyártási költségek helyett aránylag kevés költséggel, de rendkí­vül nagy odaadással és a szereplők és készítők leg­jobb tudásával jött létre. Minden magyarnak, aki sze­reti a jó magyar filmeket, ér­demes ezt a filmet megnézni, nemcsak a meséje és felvé­telei szempontjából, de azért AKI EGYSZER MEGKÓTOLJA A MI KÉSZÍT­MÉNYEINKET. MINDIG TÖLÜNK FOG VENNI! Óhazai módra készült finom buzakenyér, vizes zsemle, apró­sütemény különlegességek, igazi magyar torták, magyaros készítmények: Krémesek, rétesek, stb. SÍPOS' BAKERY 295 Smith St. Perth Amboy. N. J. Tel.: HI 2-2041 SIPOS GYÖRGY, tulajdonos MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN működő t itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­adatot 8 ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON EMLÉKET ELHUNYT SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Minden adomány az adóbe­­vallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, N. J. Hitem és meggyőződésem: irta: L. B. Johnson szenátor Nem lehet kétséges, hogy az elkövetkező elnökválasztá­son a demokrata párt jelölt­je Lyndon Baines Johnson el­nök lesz. Erre a tényre való tekintettel, úgy hisszük, nem érdektelen, ha Mr. Johnson politikai meggyőződését is­mertetjük. Lyndon B. Johnson a ne­­gyedévenkint megjelenő “Te­xas Quarterly” nevű folyó­iratba irta a fenti cimü cik­ket 1959-ben, akkor, amikor még texasi szenátor volt. Az alábbiakban ismertet­jük az azóta elnökké lett, volt texasi szenátor politikai meggyőződését, úgy, amint azt ő maga irta, 1959-ben. •— Mint szabad ember, mint amerikai, mint az Egye­sült Államok szenátora és de­mokrata — sorrendben igy, egyúttal liberális vagyok, konzervatív, texasi, adófize­tő polgár, földbirtokos, üzlet­ember, fogyasztó, apa és vá­lasztó-polgár — nem vagyok már olyan fiatal, mint ami­lyen voltam és nem vagyok olyan idős, mint amilyen kort még elérhetek — és mindez én vagyok, nem pontosan le­rögzített sorrendben. — Nem hiszem, hogy a laltak bármelyike ellentmon dana a mondat második felé­is, hogy lássa: mit tud a magyar talentum létrehoz­ni, még ilyen nehéz körülmé­nyek között is! A filmen Szabó Sándoron kivül a főszerepeket a követ­kezők alakítják: Faragó El­ly, Lomby Jenő, Fáy Kiss Dóra, a többi szereplők pe­dig: Nagy Lajos, László L. Katalin, Gáthy Tibor, Kör­­mendy Árpád, Dr. Sugár László, Barát Sándor, Havas­­sy Mimi és Szamosi Melinda. Jegyek a január 28-i New Brunswick-i bemutatóra kaphatók elővételben is az Atléta Klubban, (a bár­tendernél), de a bemutató napján a pénztárnál min­denki megveheti jegyét, lesz elég hely, hiszen a Klub dísz­terme közel ezer sze­­mllyt befogadó, mondat második felében fog-Husvéti társasutazás Magyarországra Biró Péter és Fia Irodája New Brunswickon bejelen­­| ti, hogy 1964. március 22-én társasutazást indít Magyar­­országra, rendkívül kedvező áron. A csoport utasai ápri­lis 12-én térnek vissza Bu­dapestről s az oda-vissza “Jet” repülőgépen megtett utazás ára személyenként 518.40 dollár. Mindazok, akik ilyen ked­vező áron szeretnének láto­gatóba menni Husvétra Ma­gyarországra, jelentkezze­nek akár személyesen, akár levélileg Biró Péter és Fial Irodájában, New Brun­swickon (98 French St. Te­lefon: VI. 6-1000). A Biró Iroda mindenkinek gyor­san, pontosan elintézi uta­zása ügyét, beszerzi a szük­séges iratokat, útlevelet, ví­zumot, stb. s minden tekin­tetben lelkiismeretes, nagy­szerű szolgálatot nyújt ügy­feleinek. 1964 julius 8-án újabb tár­sasutazást tervez a Biró Iroda Magyarországra, szin­tén “jet” repülőgéppel s aki­nek ez az időpont jobban megfelel, szintén jelentkez­het már most a Biró Irodá­ban. Az utazásokra vonat­kozó további információt lapunk mai számában kö­zölt hirdetésük adja meg, vagy pedig forduljanak ol­vasóink közvetlenül a Bí­ró Péter és Fiai irodájá­hoz, 98 French St. New Bruns wick, N.J. ( ben foglaltaknak. Követke­zésképpen, nem vagyok ké­pes politikai meggyőződése­met egy-vagy két szóban ösz­­szefoglalni. — Szivem mélyéből felláza­dok az ellen, hogy bármelyik amerikai polgárt egyszerűen születési, gazdasági körülmé­nyei, foglalkozása, vagy pe­dig faji származása és vallá­sa alapján ítéljenek meg. — Gyűlölöm az olykor meg ismétlődő kérdést, amelyet felteszünk egymásnak: — Mi az ön politikai meg­győződése? — Nem szeretem a kérdést, -két okból. Egyrészt azért, mert alattomos, másrészt azért, mert gyermekes. Ed­digi életemben úgy találtam, hogy politikai meggyőződé­sünk életünk tapasztalatain épülnek fel. — Az Úristen egyetlen em­bert sem teremtett olyan egy­szerűnek, vagy életét olyan világosnak, hogy életünk ta­pasztalatait egyetlen jelző­ben össze tudjuk foglalni. — Meggyőződésem, hogy az amerikai szabadság sark­köve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy önálló politikai meggyőződését kialakítsa. Al­kotmányunk jellemzően hatá­rozott ebben a tekintetben: sem nemzeti, sem gazdasági, sem társadalmi, sem vallási dogmát nem ir elő. Amerikai életünk alapvető lényege — és talán végső szelleme: á kormány politikáját a nép ! irányítja, nemzetünk alapve­tő törvényeinek tiszteletben tartásával. — Manapság egyre inkább arra a veszélyes útra léptünk, hogy az egyén elmerül a tö­megben, az egyént egyre in­kább a dogma egyenruhájá­ba öltöztetjük. Amennyiben nem részesülnék oUhan a ki­tüntető megtiszteltetésben, hogy hazámat és népemet, mint szenátor szolgálom, so­ha sem érkeztem volna el az egyéniség olyan megbecsülé­séhez, mint amilyenhez ilyen körülmények között elérkez­tem. — Törvényhozásunk első­rendű célja, hogy 534 megvá­lasztott egyén segítségével nemzeti döntéseket hozzunk és mintegy 174 millió polgár nevében és jóváhagyásával eldöntsük az utat, amelyen nemzetünknek haladnia kell. — Amennyiben merev dog­mák vezetnének bennünket, semmivel sem lenne több okunk ülésezni, mint ameny­­nyi a Legfelsőbb Szovjet Ta­nácsnak van. — íme, néhány alapvető politikai meggyőződésem: — Mindenekelőtt hiszem, hogy minden amerikai pol­gárnak van valami mondani­valója és minden amerikai polgár jogot formálhat ah­hoz, hogy meghallgassák. — Másodszor: hiszem, hogy minden nemzeti problémára van egy megfelelő nemzeti válasz és mivel ezt hiszem, nem hiszem, hogy minden kérdésnek szükségszerűen két oldala van. — Harmadszor: hiszem, hogy az amerikai kormány el­sőrendű feladata fizikai és emberi erőforrásaink telj es mértékű felszínre hozatala és az egyén elidegeníthetetlen jogainak védelme. — Negyedszer: hiszem, hogy az amerikai kormány fe­lelőssége rejlik a fizikai és emberi erőforrások késede­lem nélküli felszínre hozata­lában és mindenki számára, minden lehetőség biztosítása, a törvényes keretek között, korlátlanul, egyenlő módon. — Ezek az alapelvek, ter­mészetesen, egyszerűek és mindenki számára érthetőek. Hozzá kell tennem: ezek az alapelvek, természetesen, éle­tem 50 esztendejének tapasz­talataiból szűrődtek le. — Visszatérve, az első alapelvre, elismerem, hogy a jelen körülmények között túlságosan idealisztikusnak s megvalósithatatlannak tűnik. Jómagam Texasban szület­tem, rokonaimnak nagyrésze ott él, meglehetősen távol a közügyektől. Tudom, hogy sokkal nehezebb lenne közöt­tük egy egyetértő határozatot hozni, mint * amilyen bonyo­lult ez éppen az Egyesült Ál­lamok szenátusában.-r— Az a tény azonban, hogy rononaim távol élnek a köz­­ügyektől, Texasban, politikai kérdésekben általában kevés­sé tájékozottak, nem jelenti azt, hogy amikor Washington­ban politikai határozatot ho­zunk, nem kell rájuk tekin­tettel lennünk. Még az a tény sem jelent semmit, hogy vé­leményük esetleg a kisebbség véleménye. Rendíthetetlenül és megingathatatlanul hiszek a kisebbségek érdemeiben, véleményének értékében és a kisebbségek jogaiban. — Kötelességünk, hogy a kisebbség álláspontját figye­lembe vegyük: ragaszkodá­sunk a többség általános el­véhez, túlságosan leegyszerű­sítené a problémákat. Hiszem, hogy a többség igazsága — bármennyire igazság is — nem tartalmazza a teljes igaz­ságot. — Tudom, hogy fizikai le­hetetlenség volna mindig mind a 174 millió amerikai véleményét meghallgatnunk. Éppen ezért választjuk tör­vényhozóinkat, kisebb, vagy nagyobb körökben. A nehéz­ségek akkor kezdődnek, ami­kor egyes különleges esetek­ben, valamilyen okból, nem hallgatjuk meg választóink véleményét és ebben a kü­lönleges kérdésben, olyan döntést hozunk, amely nem egyezik véleményünkkel. — Általános politikai frá­zis, hogy — tekintettel a két törvényhozó nagy pártra — minden kérdésnek két oldala van. A két párt léte azonban nem jelenti szükségképpen a kérdések két oldalának létét, egyúttal. Ezt a frázist lelki­ismeretünk megnyugtatására alkalmazzuk. így érvelünk: mivel minden problémának két oldala van, két ellenkező válasz is megfelelő lehet. A szavazás eldöntötte a kérdést s a többség véleménye a két megfelelő válasz közül a; egyik, fogadjuk tehát el a többség döntését, a két helyes válasz közül az egyiket s nem szükséges további mérle gelés tárgyává tennünk a pro blémát. — Ez az elmélet — úgy hi­szem — ellentmond ameri­kai gondolkodásmódunknak. Nem hiszem, hogy mindaddig megtaláltuk a helyes válaszl egy kérdésre, amig a nemzeti választ nem találtuk meg függetlenül az egyszerű több­ségi döntéstől. Az egyes kér désekre olyan nemzeti választ kell találnunk, amellyel min­den jószándéku és értelmes ember egyetért. — Hiszem továbbá, hogy nemzetünk fejlődésének ma­gyarázata abban a tényben rejlik, hogy mindig alkalmaz­kodni tudunk a megváltozott körülményekhez. Egyre fejlő­dő ismereteinket a változó időkhöz alkalmaztuk. — Az Egyesült, Államok ti­zennyolcadik századbeli al­kotmánya együtt nőtt, széle­sedett, bővült és változott a változó idővel. Bizonyos szük­séges és elfogadott módosítá­sokkal, ez az alkotmány ma is szilárd, a huszadik század második felében. —• Nemzetünk, mint min­den nemzet, birtokában van bizonyos erőforrásunknak: nemzeti kötelességünk, hogy erőforrásainkat önmagunk ja­ERDÉLYI HARANGSZÓ A székely menekültek, az erdélyi diákok megsegítésére Székely Művész Estet rendeznek Január 25-én, szombaton este 7:30-kor a TOWN HALL-ban (123 West 43rd Street, New York City) ahol a magyar emigráció legkiválóbb művészei lépnek feljnmt: SZABÓ SÁNDOR színművész, RÓZSA ALBERT hegedümü vész, TESZLÉRI ZOLTÁN zongoraművész, KEMÉNY GIZI színművésznő, SOMOD! PÁL a Nemzeti Színház v. tagja, ÁDÁM ÉVA drámai szoprán, FLÓRIÁN TIBOR erdélyi költő. Zongorán kísér: Dr. HERZ OTTÓ. KOVÁCS ISTVÁN, verbunkos tánc. "HUNGÁRIA TÁNC­CSOPORT" Székelyfonó, Kállai kettős, SOMOGYI BALÁZS vezetésével. A Szent László Énekkar: KÉPES-KÖNYV TÁNC­CSOPORT: Erdőháti sarkantyus. — Koreográfusok: KOVÁCS ISTVÁN. BÖJTI GYÖRGY.Diszlei: GERŐ DEZSŐ. MEGNYITÓ: Nagy Rozália. Beszélet mond. Dr. Németh László. Konferál: Dékány Lászl. Ruhákat tervezte: Boldizsár Matild. vára kiaknázzuk. — Mint olyan ember, aki Texasban született, különle­gesen érzem ennek a jelentő­ségét. Különösen büszke va­gyok a Colorado folyó kifej­lesztésére és hasznossá tételé­re. Mindenekelőtt, nem a gá­takra és a folyó megfékezésé­re vagyok büszke, hanem ar­ra, hogy végetvetettünk a te­rület kiaknázatlanságának. ■— Ez a terület, amely az én fiatalkoromban még ter­méketlen volt, ha termő és nemzetgazdaságunk termelé­sének egyik létfontosságú ré­sze. Ami még ennél is fonto­sabb: a terület emberi erőfor­rásait jobban kihasználjuk, mint ezelőtt. A fiatalok szá­mára uj lehetőségek és uj te­rületek nyiltak meg, ha más vonalon nem, legalább is a fa­lusi otthonok villanyerővel való ellátásának vonalán. — A fentieket a követke­zőkkel szeretném befejezni: ezek jellemzik politikai meg­győződésemet. Természetes, hogy egyetlen meggyőződés sem adhat választ a felmerü­lő problémákra. A meggyőző­dések arra valók, hogy azok utján és azok segítségével megpróbáljuk megtalálni a választ a felmerülő problé­mákra. — Személyes meggyőződé­sem alapján, demokrata va­gyok, mert úgy érzem, hogy ebben a pártban tudom véle­ményemet a legmegfelelőb­ben kifejezésre juttatni. Min­denekelőtt azonban, amint azt cikkem elején hangsú­lyoztam: szabad ember és amerikai polgár vagyok s ez a két tényező mindennél fon­tosabb számára. — A fent elmondottakban hiszek — és a fent elmondot­tak miatt hiszek azokban. FORDS PLAYHOUSE MAGYAR MOZI 537 New Brunswick Ave. Fords. N. J. Tel.: Hl 2-0343 Széles Cinemascope vászon! Csak egy nap jövő szerdán, JANUAR 29-ÉN ESTE 6-TÓL folyfaiólagosan Két kitűnő magyar film egy műsoron: "NE KÉRDEZD. KI VOLTAM" Valamint: "szmiusz" HÁROM ÓRÁS NAGYSZERŰ SZÓRAKOZÁS! HÚSVÉTI TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA KEDVEZŐ ÁRON INDULÁS "JET" GÉPEN 19S4 MÁRCIUS 22-ÉN VISSZA BUDAPESTRŐL ÁPRILIS 12-ÉN $518.40 Bíró Péter és Fiai Irodája jelenti, hogy mindenki, aki a fenii időpontban kedvező áron szeretne Magyarországra HUSVÉT­­KOR látogatási tenni, azt most megteheti! Egyszersmint bejelenti a BÍRÓ IRODA azt is hogy 1964 JULIUS 8-ÁN egy újabb NAGY TÁRSASUTAZÁST rendeznek, ugyan­csak “jet” repülőgéppel BUDAPESTRE s jelentkezéseket erre az utazásra is már most elfogadnak. Amint tudvalevő: aki a BÍRÓ IRODA által utazik, az csak kel­lemes, kedves emlékekről beszélhet visszatérése után . . . Akiket érdekel ezen társasutazások bármelyike, minél hama­rább lépjenek érintkezésbe velünk további tudnivalókért. A BÍRÓ PÉTER ÉS FIAI IRODÁJÁBAN akár szmélyesen, akár levélileg szívesen megadják az információkat s mindent pon­tosan, gyorsan elintéznek az utazással kapcsolatban! Érdeklődők levélileg, vagy személyesen forduljanak BIRD PÉTER ÉS FIAI UTAZÁSI IRODÁJÁHOZ 98 French Street New Brunswick, N. J. Tel.: VI 6-1000 Nyitva naponta 9-5-ig, csütörtök este 8-ig, szomalon déli 12-ig. MAGYAH-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NÉV/ BRUNSWICK. N. J TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén- bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT Mrs. Anna K. Botz, tulajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents