Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-02 / 14. szám

í

6. OLDAL

fílRADö

Thursday, 1964, April 2

A iiicssxi jövendő titkait

fürkészi a biiiiII ismerője

Goldwater for President! — Los Angelesben.

AZ OROSZ CSODA

be az ilyen filmeket? — veti fel a kérdést a Kortárs.

“Elsőként ott van az a hiedelem, hogy a felülről jött javaslat csak helyes lehet... de, mert az Orosz Csodáról van szó, elképzelhető, egy másik érzelem is, a félelem at* tói, hogy a- film elutasítását görbe szemmel nézik a felettesek (tanár, igazgató), ideológiai, világnézeti bizonytalansággal vádolják... A tanárok jelentős hányada kedvezőtlenül nyilatkozott az akcióról — megtörténte után. Még annak a gimnáziumnak az igazgatója is, ahol minden jól sikerült, ahol a diákok nem hallgattak zsebrádiót és nem dobálták egymást papirgálacsinnal, azon a véleményen volt, hogy csak az egyik részéi vetítené le, ha újból megrendezhetné a mozilátogatást.

Arra ő sem gondolt, hogy előre megnézze a filmet.

— Hogyan gondolja ----- kérdezte, hogy én, egyszerű kis igazgató létemre kétségbe in erűéin vonni á felülről jött rendelet helyességéit

—-— •— C—

BUDAPEST, (EEC). — A budapesti iskolák 10-14 éves diákjait kirendelték “Az orosz csoda’ cimii film bemutatójára, s a Kortárs c. folyóirat lesújtó véleményt közöl az eredményről.

A négyórás filmet nemzetközi és orosz anyagból válogatták össze a készítői, akik korszerű beállításban igyekeztek a közönség elé tárni mindazt, ami 1917 óta a Szovjetunióban, vagy vele kapcsolatban történt.

A magyarul beszélő filmet a diákok “szorgalmi időben”, vagyis tanulás helyett tekintették meg. A Kortárs szerint a tömegesen kivezényelt gyerekek több helyen a megjegyzések, horkolások, röhögések és egyéb ‘balhék’ tömkelegéi vonultatták Fel, a moziéiba dóst ' cirkuszi ' 'élőadássá

' •• i

változtatlak. Volt olyan iskola, ahol a tanárok és az Ifjú Gárda tagjai kordont álltak szünetben, bogy a szökéseket; megéli adályozzák.

Másutt a gyerekek egész idő alatt csapkodták az ajtókat, ki-be 'szaladgállak'.

— Bennünket mindig ilyen filmékhez visznek — nyilatkozott az egyik harmadikos. — Tavaly, vagy tavalyelőtt például a “Fiatalok voltunk” cimü bolgár filmet láttuk, igaz, szünetben meglógtam. A villamoson találkoztam az osztályfőnökömmel: ő is lelépett, jót röhögtünk.

De akkor miért mutatják

lósággal kikényszerítik a forradalmat.

Az Alliance for Progress' nem vezethet célhoz, ha latin-amerikai kormányok csak elfogadják a dollármilliókat és semmitsem tesznek a szegény népmilliók sorsának javítására,. Az amerikai dollármilliókat a gazdagok vágják zsebre és a helyzet, ahelyett, hogy javulna, még rosszabbodik ily körülmények közt. Latin-Amerika á kommunizmus Ígérettől d je.

Lángoló szereiéin

BROOKLYN, N. Y. — Kora reggel cirkáló rendőrök egy házból kiáltásokat hallottak: “Tűz! Ég a ház! Egy őrült járt itt!”

Nem égett a ház, csak egy lakásban támadt tűz Miss Mc- Iver lakásában. A tűzoltók hamar eloltották a kis tüzet, a rendőrség pedig hozzálátott az “őrült” kinyomozásához. Nem tartott sokáig, mig megtalálták Koron Holmes 27 éves elektronikus raktári munkást, aki már két héttel azelőtt Miss Mclvert megverte és tüzhalállal fenyegette meg, mert nem viszonozta szerelmét. Akkor letartóztatták cs az eljárás még folyamatban volt, amikor Holmes lángoló szerelme a vádnak gyújtogatásra való megtoldását eredményezte.

Tavaszi “római orgia” volt az indiannpnUsi egyetemen, df) diákot pen: négyen a városi biró előtt.

na hatalmának ieiexezesere. 1

Mi módja lenne, amig egy- t általán mód van erre? Elő- i szőr: megvonni Kínától min- 1 den gazdasági segélyt. Aztán, i ha a kínaiak mégis atombom- i bákat gyártanának, megfe-| s nyegetni őket, és ha a fenve. ' getés nem használ, lerombol- t ni atomgyártó üzemeiket. 1

Más kérdés, hogy lehetsé- J ges-e megegyezés Amerika és a Szovjet közt addig, amig a ( Szovjet kommunista világfor- j ^ vadalomra van felesküdve?! Toynbee úgy véli, hogy a Szovjet idővel be fogja érni ^ a hazai kommunizmussal és ! le fog mondani a kommunizmus terjesztésének program- s járói, ha azt látja, hogy ez a 1 politika nem felel meg Orosz- . ország nemzeti érdekeinek. A kommunista eszméket váltig < hangoztatni fogják, de gya- a korlatban nemzeti érdekeiket í fogják védeni. Emlékezzünk 1 arra, hogy a kereszténység i nem mond le alapvető hittéte- i leiről, de belenyugszik abba, ; hogy azokat sok nép nem is. i meri el, nem fogadja el. Vagy kérdezzünk meg egy moha- { medán theológust, lomtárba < dobták-e ők a szent háborút ? I ] Óh nem, fogja felelni, mi ra-j] gaszkodunk az elvhez, hogy 11 szent háborút folytatunk a hi- i tetlenek ellen, de most ez nem ! ] lehetséges, most fegyverszü-j < net. van .. . Es emlékezzünk j arra is, hogy minden fórra- J s dalom idővel elveszti harcias \ szellemét és lendületét. A ha- 1 talmas francia forradalom a klasszikus példa erre és az i oroszok nagy októberi fórra- I dalma is meg fogja változtat- .i üt természetét. Oroszország- i ban felülkerekedik a teclihi- • ka és a tudomány embereinek befolyásos rétegé, aihelyet I nem lehet felülről dirigálni, i Némelyek vallani fogják ap kommunista eszméket, néme-i nyék nyiltan megtagadják ; azokat, némelyek formálisan, bent maradnak a pártban, de ; nem hisznek többé a párt eszméiben. :

AMERIKA JÖVŐJE

Amerika eiérte-e már ha- . talmának tetőpontját és most ( már a hanyatlás következik? : Vagy még egyre jobb jővén- , dő, gazdaság, hatalmi gyarapodás vár a nemzetre?

Igen, nem, — nem tudom — ezek nem feleltek ilyen nagy kérdésre. Toynbee nem ilyen egyszerűen felel:

f ' - ■

Még nem lehet tisztán látni, inert még megoldatlan azj amerikai életben a két véglet 1 közti kiegyenlítődés. A két I véglet: messzemenő személyi!

’ szabadság és messzemenő gé- ■

’ pesités. A modern iparosodott " társadalom a szakadatlan nagyobbodás felé halad, a kis üzletes és iparos egyre sze-|

’ gényebb helyzetbe szorul. — Ezek a kisemberek az ameri-1 kai nemzetalakulás idején! gazdaságilag függetlenek voltak, maguknak dolgoztak. Ma' az átlagos amerikai a nagy iparnak és a nagy üzletnek alkalmazottja — igaz, jó fizetéssel, sok esetben nagysze-J rü fizetéssel, de mégis, nem magának dolgozik, hanem egy1 nagy szervezetnek tagja, úgy, is lehetne mondani: alkatrésze.

És ez a nagystílűén kialakult szervezet — a gazdag és gépesített ipari társadalom— nem működik hiba nélkül. A j szabad gazdálkodás rendsze- I re egyet s mást nem tud, vagy nem tud jól. Például: nem tud a munkából kiöregedettekről érdemük szerint gondoskodni. És ha az egyén és a család nem találja meg a gondoskodás módját, ez a társadalomra, az államra vár.

Másik példa: a gép, az egy•e tökéletesebb gép, az aulomalikus gép, az eszes gép, i határtalan munkaerővel bió gép. Ez a gép kiszorítja nunkahelyéről az embert és na már tapasztaljuk, hogy sokakat nem munkanélkülivé tesz, hanem alkalmazhatatlanná. Sokan, nagyon so<an vannak, akik megfelelő képzettség és eszesség vagy •avaszság hijján nem tudnak nunkához jutni a gépek-ural;a gazdasági rendben. Amerikában sokan vannak szegélyek és ezek szegényebbek, mint Amerika szegényei vaaha is voltak.

Merész állításnak tetszik ez s magyarázatra, megvilágításra szorul. Toynbee megad- j ía a magyarázatot:

Régebben többen voltak sze- ( fények, többségben voltak, vagy legalábbis oly nagy volt j i számuk, hogy sorsukra fel ( kellett figyelni. Ma a szegényebb kisebb számban vannak, kisebbséget képeznek és 1 a társadalom megfeledkezik i róluk. 1

Egyszóval: Amerika nagyon 1 jazdag és mégis, az öregeiről ! ás a tartósan, állandóan mun- > íátlanságra kényszerülőkről I nem tud gondoskodni a szaoad gazdaság rendjének kerétében. Ez tűrhetetlen álla- , pót: szegénység a nagy gaz- ( lagság közepette. j

Ez az állapot nem tarthat { soká. Eljön az idő — részben már itt is van —, amikor a j társadalom, az állam átvállal- j ja azokat a kötelességeket (az . öregekkel és a niunkanélkü- , bekkel szemben), amelyeket j a kereslet és a kinálat törve- ( uye szerint működő szabad gazdálkodás nem tud telj esi- | leni. Amerika jövője a népjóléti állam felé mutat. Johnson sünök., hadjárata a szegénység : dien jó kezdet.

Égy pillantás a jövőbe, mikor az Egyesült -Államokban . nem lesz többé 'szegénység. j Paradicsomi állapotok lesznek itt akkor? Amerika gazdagsága, civilizációja még tovább ( fog nőni, erősödni?

Minden attól függ, hogyan , fog akkor élni az amerikai ( ember. Ha naponta csak pár órát kell dolgoznia, rengeteg szabad ideje lesz, mivel fogja tölteni az időt? Ez a nagy | kérdés! Ha az amerikai em- . bér szabadidejét a televízió előtt, a bárban, a kuglizóban fogja tölteni, nem nézhetünk bizalommal a jövő elé. Az amerikai civilizáció lendületét a haszontalanul elpocsékolt, ráérő idő nem fütheti.

DÉLI SZOMSZÉDAINK

A latin-amerikai helyzet aggasztó, ijesztő. A Kennedy-féle Aliance for Progressz program megvalósitása feltétlen szükséges lenne. De a kilátások cseppet sem kecsegtetők. Mindenütt Latin-Amerikában egy gazdag és befolyásos kisebbség uralkodik s ez a réteg vak: nem látja szükségességét annak, hogy fennmaradását áldozatok utján biztosítsa. Amerikában és Európában a gazdagok készséggel viselik a magas adók terhét, annak tudatában, hogy ezzel biztosítják magukat az elégedetlen tömeg fellázadása ellen, amely ahhoz vezethet. hogy ők, a gazdagok, min! dent elvesztenek. így viselkednek messzelátó, civilizált ^ emberek. Latin-Amerikában azonban azt látjuk, hogy az j uralkodó osztályok reszketnek a lázongó nép haragjától, i félnek a forradalomtól, de — mégsem engednek egy inccsel sem előjogaikból. A hatalmukhoz és gazdagságukhoz ragaszkodnak az utolsó percig, akkor aztán egy hatalmas robbanás mindenüket eltemet. Azt lehet mondani: va-De Gaulle ünnepélyes fogadtatásban részesült Mexico Cityben.

WASHINGTON. — A közvéleménykutató részyénytársaság küldöncei bekopogtatnak egy házba és az ott talált férfit vagy nőt vagy fiút vagy lányt kikérdezik egyről ! s másról. Mit gondolnak, dobjanak-e le robbanó és gyujtó! bombákat a kommunista I Észak-Vietnam fővárosára és l; "gyáraira? “Igen” — “Nem”, 4 —“Nem tudom”. Legokosabb 1 a három felelet közül a “Nem í tudom”.

A U.S. News cimü magas! színvonalú washingtoni folyó« irat nem egyszerű polgárok- i hoz fordul, hogy feleletet kap. : jón sorsdöntő kérdésekre, ha,j nem — tudókhoz és értőkhöz, i Vájjon vannak-e ilyenek? — Vanngk-e szaktudósok s szakl értők, akik a múltat helye- I sen értelmezik és a jövőt előli re tudják látni? Arnold J. | Toynbee világhírű angol tör- V ténelemtudósról ezt nem lelj: hét mondani, hiszen ezt senki- I ről sem lehet és nincs kivétel, j Mégis, ha mindentudót nem | kérdezhetünk meg, megkérj dezzük a sokattudót. És ilyen j egy pár társával, Arnold J. ; Toynbee. Röviden bemutatjuk: 75 éves, könyvek közt öregedett meg. Tízkötetes ta.] nulmányt irt “A történelem f tanulmányozása” címen. — | 1921-ben kezdte el és 1954- *ben fejezte be. 80 éven át 'igazgatója volt az Angol Kiíj rályi Nemzetközi Intézetnek, í Megalapított és mcgs/ervT

Ízeit egy történglipi,- pufii ikai és diplomáciai luttató-inléze • tét, amelyet aztán béjjtva^: I toltak az angol külügyüihiLsz. 1 tériumba.

Í Toynbee történelmi és po| litikai elméleteivel a tudomá- i hyos világ nem minden ppn• ton ért egyet, de tudományom j tekintélyét az "egész világ el; ismeri,. Épnek elő,reböpsátás^val. olvassuk;mpslt, mi a y.éle> menye korunk fő sorsdöntc ] problémáiról.

| . .

T AZ EURÓPAI

j RABNEMZETEK JÖVŐJE

Én azt hiszem — mondja 1 Toynbee —, hogy Oroszország nem tudja megemészteni • a közép- és keleteurópai nem- 1 zeteket. Meg tudja emészteni a Kaukázus és Közép- Ázsia népeit, mert ezek elírniradott népek, amelyeknek í i Szovjetunió a civilizáció kapu ját jelenti. Egészen más ; •; helyzet Kelét- és Közép-Euró ; pában. Az ottani, most orosz csatlós sorban élő népek ugj érzik -— és joggal —, hogj i. «.ők a civilizációnak magasaiul fokán állnak, mint az oros: nép. És jegyezzük meg ma gunknak jól: Olyan nép

amelynek magasabb a civili i zációja, végül is nem tud be lenyugodni abba, hogy ala csonyabb civilizációju né] uralkodjék fölötte.

Igen ám, de hogyan lehet a | orosz uralom alól felszaba

1 dúlni? Ir

Toynbee a közelmúlt esemé| nyeire utalva felel erre a kér- p elésre: 1 I

Nézzük Lengyeiország ese- \ tét. A lengyelek okosan jár- f tak el. kiverekedték maguk- i nak a fügegtlenség legna- t gyobb lehetőségét, ami a kő- c rülmények közt elérhető volt \ anélkül, hogy szakadás állt 11 ! volna be köztük és az oroszok t I közt. Sikerült nekik elkerül-1 p ni azt, amit a szovjet a ma-! i gyár nép ellen elkövetett, j a Mármost felmerül a kérdés: c mi következik még Közép-Eu- s répában? Ilyesmik biztosan ! s meg fognak ismétlődni. Sok függ attól, hogy miképpen fog alakulni a helyzet Orosz- ; ország, Amerika és Németország közt. Ha Oroszország j bizhatná abban, hogy Német- ‘ ország nem fogja Amerikai I ^ segítséggel megtámadni, rá- j ^ ébredne arra, hogy a csatlós. , országokat nem tudja megemészteni és ezért nincs ér- ( telnie annak, hogy a csatlós- ^ országok felett uralkodjék.

c

MARAKODÓ 1

KOMMUNISTA :

TESTVÉREK

i

Az orosz-kinai konfliktus 1 komoly-e? Erre a kérdésre a tudós azt feleli, hogy a szaka- ] dék még tovább ki fog mélyülni. Téves nézet, hogy itt csupán marxista elméleti nézet- ^ eltérésről van szó és hogy a Kreml és Peking között csak ab km ,-i kérdésben van élté.rés, hogy mi módon kell eltemetni a szabad világot. Nem igy van. Az ellentétnek nié- ' Iyebb okai vannak és ez idő^ vei fokozatosan egyre világosabbá lesz, amint Kína fokozatosan függetleníti magái a , Szovjetuniótól .és. később pe- • dig szembe is száll vele. így képzeli- el a -várható- fejleményeket Tüyiibeé: 'Élőször azt ; fogja mondani az oroszoknak Kínál Mi nem függünk tőletek. Aztán: Mi nemcsak füg- 1 getlenek vagyunk tőletek, hanem erősebbek is vagyunk, ! mint ti. Aztán keményebb I lesz a hang: Mi vissza fogjuk venni tőletek azt, amit ti elvettetek tőlünk.

Az oroszok tudják, hogy ez igy lesz és aggódnak. Tudják,

■ a történelmi tényeket. Egyek , len európai hatalom sem ra■ I bolt annyit Kina földjéből,

i mint a nagy Szovjetunió. Az!- J 1850 évi térkép azt mutatja,!

. I hogy kínai föld volt egy nagy i

'! része a mostani Szovjetunió I , ...

' | kelet-sziberiai reszellek, vala-i mint a most orosz csatlós Kül:1 sö Mongólia. A kínaiak ezt -nem felejtik el, sohasem fogyják elfelejteni.

Háborút nem fognak kezdeni a szovjet ellen, amelynek atombombái vannak. Más] képpen fognak eljárni. Mindenekelőtt kínaiakat fognak í becsempészni azokra a terü- letekre, amelveketre mint kiad területre igényt tartanak.

Én — jegyzi meg ezen a j >onton Toynbee — 1929-ben vinából Szibérián át utaztam ússza Európába. Amig kínai öldön voltam, mindenütt íyüzsgő embertömeget látom. Aztán áthaladva a kinai>rosz határon, az egyvágányú /asut mentén csak itt-ott látam kis településeket. eMglöbbenő volt a különbség a néles Kina és a néptelen Szibé- j da közt —- olyan, mint két /izszint, itt magas vizszint, itt alacsony vizszint. A két1 szint elementális erővel igyekszik kiegyenlítődni.

Minden kínai, kommunista /agy nem kommunista egyetért abban, hogy Kinának visziza kell nyernie azt a helyét i világban, amelyet 1840 dőlt, az úgynevezett ópnumnáboru előtt elfoglalt. A kilaiak szemével nézve, Kina ősidőktől kezdve, egészen az ípium-háboruig a civilizált világ központja volt. 1840- oen az angolok megtámadták, íztán jöttek a franciák, azok Is megtámadták, és a kinaiik úgy érezték, hogy jöttek a világ másik részéből barbá. :ok és a nyakukra ültek. Vérig alázva érezték magukat. És most tanúi vagyunk a negalázottak felágaskodásáíak. Mármost: ha a kínaiak így vélik, hogy a kommunizmus hozzásegíti őket.helyzetük visszaállításához, támogatni fogják a kommunista rendet, mégha egyébként ez leni is tetszik nekik.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUNIÓ

A nagy kérdésről,; hogy íiz Egyesült Államok és a Szovjetunió' közt összecsapásra — leszámolásra kerül-e sor, vagy meg tudnak-e férni egymás mellett, Toynbee igy vélekedik:

Amerika és a Szovjet viszonya idővel javulni fog. Közös érdekeik vannak. Az atommonopólium közös nagy érdekük. Ha nem tudják egymás közti viszonyukat elrendezni, idővel más országoknak is lesz atombombájuk és akkor Amerika és a Szovjet el vészük a világ feletti egyedülálló hatalmukat, elvesztik a világproblémák elrendezésének lehetőségeit. Viszont, ha egymásközt meg tudnak állapodni, együttesen rendet tudnak teremteni a világon. Ez éppen eléggé nyomós ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeálljaiiak egymással.

De felmerül a kérdés: Ha Amerika és a Szovjet összeállnak, hogyan tudják megakadályozni, hogy Kina és más országok atomhatalmakká ne váljanak? Toynbee szerint erre ma megvan és a közeljövőben is meglesz a módjuk, de ha 20—25 évig késlekednek, már nem lesz módjuk Ki-