Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-25 / 30. szám
6. OLDAL HÍRADÓ JULY 25, 1963 Bunkósbottal verték széjjel a kanadai köztársaság kormányát (Canadian Scene) — Valószínűtlennek hangzik, de volt valaha Kanadában egy terület, bár igen kicsi és szervezetlen, amely köztársaságnak nevezte magát. Élete nem volt hosszú. Caledoniai Köztársaságnak nevezték. Később Manitobái Köztársaság lett a neve, Portage La Prairie fővárossal. E különös államalakulat megalapítója egy fantasztikus ember volt, Thomas Spence, aki Fort Garryből jött (a mai Winnipeg) 1866-lban, épen egy évvel a Konfederáció előtt. Ez időben az ontariói határtól a Sziklás Hegységig és az amerikai határtól az Északi Jeges Tengerig elterülő terület Rupert Országa nevet viselte és a Hudson’s Bay Társaság kormányzása alatt állott, egyl670-ben kiadott királyi kiváltságlevél alapján. E hatalmas területen a Királyné Joga érvényesült (Law of the Queen), de a kormányzás elég laza volt. A közigazgatás nem politikai, hanem inkább kereskedelmi célokat szolgált. Spence a nagy és fantasztikus elgondolások embere volt. Fort Garrybe érve, azt várta, hogy a Konfederáció mindjárt megalakul, ha összehív egy népi közgyűlést az Atlanti és Csendes Óceánok között levő összes angol birtokok egyesülésének megvitatására. 1867-ben Spence Portage LaPrairie-be költözött, amely akkoriban igen kis település volt még. Alig 14 éve alapították. Itt kikiáltotta a Köztársaságot és megtette magát első enökének. Egyik barátját, egy Findlay Ray nevű embert külügyminiszterré nevezte ki, több más kétes alakot pedig más miniszterekké. A különös köztársaság kormányzása jobbára abból állott, hogy elnöke és barátai vámot szedtek mniden területére bevit táru után és a bevett pénzért whiskyt vettek. A csekélyszámu lakosság körében bőven volt panasz ezen újfajta adóval szemben, de Spence barátai minden ellenállást elhallgattattak. A Caledoniai Köztársaságnak, avagy a Manitobái Republikának az lett a végzete, hogy egy egyszerű suszter, a skót származású MacPherson ellene fordult. Igaz, hogy néhány barátja is csatlakozott a mozgalomhoz. Ez a kis hősies csoport egyszerűen azzal buktatta meg a kormányt ,hogy annak tagjait egy szép napon bunkóbottal elpáholták. így let tvége az egyetlen köztársaságnak, amely Kanada határai között valaha is fennállott. A köztársaság elnöke, Thomas Spence a kormányzat és az állam felbomlása után elhagyta Portage La Prairiet és lényegesen szerényebb foglalkozást folytatott; sót bányászott a Manitoba tó partján. HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Cipicsek büszkén száll ki most vásárolt rozoga autójából. — Neked ilyen jól megy? — kérdi csodálkozva a barátja. — Villamoson olcsóbban közlekedhetnél. Cipicsek vigyorogva válaszól: — Bolond vagy te! Hát láttál már olyan villamost, ahol hitelbe adják a jegyet? * * * Az udvarban vidám kotkodácsolnak a tyúkok. Szorgalmasan tojnak szép nagy tojáskákat. Julcsa örömmel látja ezt és további, még jobb produkcióra buzdítja a tyúkokat: — Nagyobbakat, még nagyobbakat, tyukocskáim! A piacra lesz, nem a közértnek! * * * — Miért volt szesztilalom Magyarországon a választás idején? — Nehogy két pártot lássanak a választók. * * * Krucsev Kádárral az orosz csapatoknak Magyarországról való kivonásáról tanácskozik. A dolgot mindenképpen az oroszok tekintélyének sérelme nélkül kellene végrehajtani. De hogyan? Kádár tanácsára a problémát a rabbi elé viszik. Mert ha valaki tanáccsal szolgálhat, úgy csak a zsidó rabbi lehet az \ 20 éves Michael Hughes jelenleg 4.19 font súlyú. A fiatalember egy „t louisi kórházban 200 fontra akar lefogyni. Cliff Robertson színész, aki a “Pt-109“ c. filmben Kennedyt alakítja, az elnök édesanyjának megmutatja a filmben szereplő hajó modelját. A TÜDŐS. AKI TELEFONON TANÍT NEW YORK. — Mississippi államnak van egy olyan törvénye — és még ma is érvényben van, — amely szerint négerek számára fenntartott állami kollégiumoknak tilos fehér professzort alkalmazniuk, sőt, fehér professzornak még vendégelőadóként is tilos előadást tartania ilyen kollégiumokban. Mississippi állam két néger kollégiumának hallgatói azonban feltétlenül meg akarták hallgatni a Columbia University hires, idős irodalomtörténészét, Moses Hadast. Hadas azonban, aki fehérbőrű, Mississippi állam törvényei értelmében nem adhat elő a néger kollégiumban. A tanulók és a professzor is, érdékesmódon oldották meg a kérdést. A professzornak el sem kellett hagynia manhattani lakását. Hadas egyszerűen interurbán telefonbeszélgetés utján tartotta meg előadását. Hangját a tanterem egyik különleges erősítő készüléke felerősítette és a tanulók a székeken ülve nyugodtan hallgatták az előadást. A professzor előadásának a következő volt a cime: A Görög Dráma Vallásos Gyökerei. A telefonszámla összesen 100 dollár volt, amelyet a diákok szívesen kifizettek a professzornak, aki cserébe viszont nem kért tiszteletdijat az élvezetes egyórás előadásért. A telefon-tanításnak olyan sikere volt, hogy már több déli állam néger egyeteme felkérte Moses Hadast hasonló előadások tartására. Hadas mosolyogva mondotta az újságíróknak: — Nagyon szívesen teszek eleget a kéréseknek, azt hiszem azonban, hogy mindenekelőtt azokat az állami törvényeket kellene megváltoztatni, amelyek megtiltják fehér professzoroknak, hogy néger egyetemen adjanak elő. Moses Hadas legközelebbi két előadását North Carolinába és Louisianáiba fogja “telefonon közyetiteni.” Meghalt a Profumo botrány egyik főszereplője, H LONDGN. — Egy csehországi születésű szőke nő, aki azt állította magáról, hogy model a foglalkozása és Eugene Ivánon szovjet diplomata poker-partnere volt, a közelmúltban kijelentette, hogy Ivanov—- aki ChristineKeeler barátjaként vált az ismeretes botrány főszereplőjévé. — a vasfüggöny mögött meghalt. A “The London Daily Express” cimü lap intervjut közölt a modellel, aki Ylia Su- chencknek nevezte magát. A lány 22 éves. Ismeretes, hogy Eugene Ivanovct, aki a londoni szovjet követségen mint helyettes tengerészeti attasé teljesített szolgálatot, még a Profumo botrány előtt visszahívták Moszkvába. Ylia később megpróbált összeköttetésbe került volt barátjával, de leveleire választ nem kapott. Egyik közös ismerősüktől tudta meg, hogy Ivanov — egyelőre ismeretlen körülmények közöt t— a Szovjetunióban meghalt. A lap végül azt is elmondotta, hogy barátja volt dr. Stephen Wardnak, annak az orvosnak is, aki Christine Keelert Profumonak bemutatta. Ward — akiről kiderült, hogy egész call-girl hálózatot irányított — most áll egy londoni bíróság előtt. hiszen a zsidók kivonulásának Egyiptomból alapos ismerője ő. A két kommunista vezér tehát a rabbihoz azzal a kéréssel fordul, mondaná el nekik, hogy a hires egyiptomi kivonulás tulajdonképpen hogyan is ment végbe. A rabbi szerint a dolog nagyon egyszerű volt: “Vonultunk egy kicsit, aztán imádkoztunk, megint vonultunk és megint imádkoztunk, míg a végén a Szentföldön találtuk magunkat.” — De rabbi uram, mondja most Kádár, — maga tudja, hogy mi istentagadók vagyunk, nálunk ez az imádkozás nem lehetséges. — Nem baj, — feleli a rabbi, — maguk csak vonuljanak, mi majd imádkozunk. * * * A pesti Sominelimpexnél két ember dolgozik Csadálatos szerzetek. Ahogy elkezdődik valamilyer ropgyülés vagy osztályértekezlet, ők ketten — mintha csak összebeszélnének, — rögtön elszunditanak Az egyik egy volt kisiparos, akit a világon semmisem érdekel. A másik a csoportbizalmi, egy nagyor aktiv elvtárs, akit meg annyi mindenérdekel reggeltől délutánig, hogy mire valamilyen gyűlés kezdődik lecsukódik a szeme a fáradtságtól. —Mégis csak szégyenletes dolog — fakadt ki valaki ellenük —, hogy ez a két ember, ahogy az értekezlet elkezdődik ,azonnyomban elalszik. — Az igaz, hogy elalszik—tette hozzá Sáfrány Ede a maga bölcsességét, — de az egyik egészen más politikai szemszögből alszik el, mint a másik! Ne általánosítsunk, emberék! VITA A HÁZIASSZONY PROFITJÁRÓL LONDON — Lady Summerskill indította meg a nagy vitát a feleség profitjáról, vagy mondjuk igy: haszonrészesedéséről. Mindjárt meg fogjuk érteni — sokan bizony nem fogják megérteni -—, hogyon csinálhat profitot a feleség, a háziasszony, hiszen ő pénzt nem szerez, csak kiad és amit kiad, azt a háztartás céljaira adja ki, nem pedig kamatot vagy osztalékot hozó üzletekre. De előbb lássuk, ki ez a Lady. Dr. Edith Summerskill a polgári neve, illetőleg volt a polgári neve, mígnem a doktor asszonyt, a korábbi munkáspárti kormány országos biztositási miniszterét, a király bárói rangra emelte avégből, hogy a Lordök Házának tagja lehessen s a felsőházban a munkásságot képviselhesse. Mondani sem kell, hogy a Doktor Lady a női egyenjogúság egyik jeles előharcosa. Lady Summerskill törvényjavaslatot jelentett be, mely úgy szó]» hogy a feleségnek törvény alapján igénye van a háztartási kiadásoknál elért megtakarítások felére. A profitcsinálásnak ez a Lady által elképzelt módja az, hogy a feleség, aki ennyi meg ennyi fontot és shillinget kap hetenkint a konyhára és a háztartás ellátására, abból bizonyos részt okos gazdálkodással megspórolhat. Ez a megspórolt pénz a profit, aminek felét a Lady a háziasszonynak akarja juttatni törvény erejével. Szeretet és százalékok Még elő sem terjesztette javaslatát a Lady, de a nagy vita a. politikai berkekben és a konyhákban és ebédlőkben már megkezdődött. Csak egy ponton egyeznek a vélemények, senkisem vitatja el a régi versike igazát: “A férfi munkál naplementig — a nőt munkától fel nem mentik.” Vita tárgya az, hogy a háziasszony munkáját lehet-e financiális nevezőre hozni? A Daily Mail ezt tagadja, mondván, hogy az asszony munkálkodását nem financiális szempontok irányítják, hanem a szeretet és a háziasság ősi ösztöne. Valamiképpen persze jutalmat érdemel a háziasszony, de nem pénzben, százalékokban kifejezhető jutalmat. Bizony szó van százalékokról is. Sokan kérdik: Ha elismerjük a háziasszony igényét a spórolással elért profitra, miért ítéljük oda neki a profitnak csak a felét, miért nem az egészet? Azért csak a felét, mondja az ellenpárt, mert háztartási deficit is előfordulhat, sőt gyakran előfordul, hogy a háztartási pénz, amit az asszony kap, nem elég és akkor pótolni kell — és az asszony nem pótolhatja a hiányt. “Annyi baj legyen!” Azt kérdezte a Ladytöl egy kételkedő Thomas: nem gon! dolja-e, hogy javaslatának az I lehet a következménye, hogy ; a feleség elkezd szenvedélyesen spórolni, lefölözi a vacsora menüt, éhezteti a férjét? A Lady, aki, mint már tud- 1 juk, M. D., orvosnő, megfe! lelt a kérdésre: “Annyi baj legyen. A mi férfiaink úgyis kelleténél többet esznek. Örüljenek, ha a feleség fölöz, ebből jó származhat, a pocáik zsugorodása. A férj elveszti a pocakj át, elegánsabb karcsú termete lesz és amit a fölözéssel a feleség megspórolt, abból szépittetheti magát...” Mi a véleménye Mrs. Baryl ; Maudlingnak ? A misszisz véj leménye jelenleg azért figye- i lemreméltó, mert az ő férje , ma Anglia pénzügyminisztere. Nos, a Mrs. Maudling véleménye az, hogy háztartás és profit sehogysem férnek össze; jobb megoldás az, hogy a férj adjon a feleségnek a háztartási költségvetésen felül költőpénzt.- Másképp vélekedik Mrs. James Callaghan és ennek a hölgynek véleménye a jövőben valószinüleg többet fog nyomni a latban, mint Mrs. Maudling véleménye, mert ... a Macmillan kormány tekintélyét ugyancsak megtépázta a Christine szerelmi és kémkedési affér s valószínű, hogy Labour Party kormánya lesz a közeljövőben Angliának és abban a kormányban Mrs. Jamas Callaghan férje lesz a fináncminiszter. Nos, Mrs. Callaghan úgy vélekedik, hogy Lady Summerskill eszméje és javaslata nagyon okos, mert fegyvert adna zsugori férjek feleségeinek a kezébe. Fő az egyenlőség! Miután igy megismertük konzervatív és munkáspárti személyiségek véleményeit, forduljunk a két nagy párt közt a keskeny középuton menetelő liberális párt szoknyás szószólója felé. Mrs. Laura Grimond, a párt vezérének felesége, kijelentette, hogy ő mindenképpen célszerűnek véli a férj-feleség egyenlőségnek mielőbbi törvénybeiktatását. A házassági és válási jog reformját előkészítő királyi bizottság már megtette az erre vonatkozó ajánlásokat, de mind e mai napig hiába várnak a feleségek oly törvényre, amely a bizottság ajánlásait törvényerővel ruháznál fel. Egyáltalán, már egy évtized óta állandóan napirenden tartják az angol közéletben az egyenlőség kérdését, de kézzelfogható eredmény még nem mutatkozik. Meglehetősen általános a felfogás, hogy Lady Summerskill javaslata sohasem fog törvénnyé válni, mindenesetre azonban uj, erős lendületet fog adni a nők egyenjogúsági törekvésének. A Venezuelában tartózkodó Castro-barat kommunista csoport két vezetője. A szervezet azt reméli, hogy megdöntheti Betancourt elnök uralmát. A HIVŐ SZABADGONDOLKODÓ Rousseau, a nagy francia gondolkodó — amint a “Francia irodalmi szalonok” cimü most megjelent dokumentum-gyűjteményben egy korabeli szemtanú beszámolójában is olvashatjuk — egyszer egy előkelő párisi társaságban vallási vitába keveredett. A társaság egyik tagja, Saint-Lambert költő, gúnyosan és kíméletlenül támadta a vallás mindennemű megnyilatkozását és fogalmát. Rousseau, aki egyébként nem volt barátja az egyháznak és a kereszténységből csupán az evangéliumok, erkölcsiségét fogadta el, udviriasan és szerényen, de határozottan vitába szállt a I költővel és igyekezett megvédeni a vallás lényegét, főképpen pedig az Isten-hitet és magát Isten eszményét. Ellenfele erre élcelődve megkérdezte, hogyan lehetséges, hogy ilyen okos ember védelmére kél Isten eszményének. Erre mondotta Rousseau az alábbi vallomást: — Ha gyávaságnak lehet nevezni, amikor valaki eltűri, hogy távol levő barátjáról rosszat mondjanak, akkor egyenesen bűnnek tartom elsivelni, hogy a jelenlevő Istenről mondjanak rosszat ... Én uraim, hiszek Istenben . . . Bajra: a Baltch házaspár (nem igazi nevük) a washingtoni tárgyalás előtt: Jobbra Egorov és felesége,, Brooklyn, N. Y.-ban. A két házaspár 1957 óta kémkedett a szovjet javára.
