Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-26 / 52. szám
8. OLDAL H i li A D ó Thursday, Dec. 26, 1963 A Sinatra fiú elrablásának izgalmas napjaiban sokan elcsodálkoztak, hogyan sikerült Frank Sinatranak szinte pillanatnyilag előteremteni a tengersok 10 és 20 dolláros bankót, amelyből 240,000 dollárnyit váltságdijul oda kellett dobni a gazfickóknak. Hart Alfréd, a los angelesi City Bank magyarszármazásu elnöke teremtette elő nagy sietséggel a szükséges “aprópénzt.” Három évvel ezelőtt Hart volt a clevelandi “Night in Budapest” díszvendége. Olyan jól érezte magát, hogy a következő évben is visszajött legjobb barátjával, Joe Pasternákkal. :J: * * Huszonnégy órán belül szerencse és csalódás érte Farkas Györgyöt, a newyorki Alexander’s Department Stores igazgatóságának elnökét. A Parke-Bernet galéria árverésén megtetszett neki egy gyönyörű festmény, Signac francia impresszionista festő müve; licitálni kezdett és nem kis örömére senkisem licitálta túl őt. így egy remek Signac boldog tulajdonosának érezte magát — másnapig. Másnap ugyanis Parke-Bernet értesitette, hogy tévedés történt: az árverésen megfeledkeztek egy korábban Írásban tett ajánlatról, amely az ő utolsó ajánlatánál magasabb volt. . . Lenne-e szives Mr. Farkas a képet annak az urnák átengedni — haszonnal? Farkas György azt felelte, hogy a dologba a bossnak is beleszólása van. — A boss — Mrs. Farkas — igent mondott. Az a miszter megkaphatja a Signacot, ha ad 5000 dollárt a bronxi Beth Abraham Home öregek otthonának. Újabb 24 óra elmúltával csekk jött Farkas György címére —- nem 5000 dolláros, hanem 10,000 dolláros csekk. Henry Ford II aláírásával. . . * * * Emlékeztető . . . Stilwell oklahomai városban diftéria járvány tört ki. A városi egészségügyi hivatal nyomban beszerzett elegendő oltóanyagot és már az első napon több mint ezer gyermeket és számos idős embert is beoltottak és remélik, hogy a járványt sikerül hamarosan elfojtani. A gyermekek, méginkább szüleik emlékeztetnek arra — emlékeztetni kellene őket arra —, hogy a rendkívül veszedelmes betegség elleni védekezés úttörője magyar tudós volt: a New Yorkban élő 86 éves Dr. Schick Béla, az orvosi körökben jólismert “Schick próba” feltalálója. Vaszary János újságíró, színpadi szerző Spanyolországban elhunyt. Legismertebb müvei: Angyalt vettem feleségül, Házasság, Ketten egyedül, Jóházból való urilány. Darabjait nyugati színpadokon is előadták s több müvét megfilmesítették. Magyarországról való menekülése után Madridban telepedett meg, ahol nemcsak sorra irta spanyol nyelven darabjait, de színtársulatot is szervezett. Kiváló színpadi rendező is volt. ’ . ej: ijs Budapesten meghalt Kacsóh Pongrácné Nagy Rózsa, a ‘‘János vitéz” szerzőjének özvegye. 78 éves korában. Halvány Károly báró, a nemrég Budapesten elhunyt Hatvány Lajos fia, aki ez év elején hosszas bujkálás után kiszökött Magyarországról, Hollywoodba érkezett leányához, Mrs. Rowe-hoz. Hatvány Károly a német megszállás idején, később pedig az orosz és kommunista terror alatt száz és száz üldözöttön segített. Megjárta a Gestapo-börtÖ- nöket, az ÁVH Andrássy-uti kazamatáit is, az 56-os forradalom idején súlyos hátsebet kapott. * * * Molnár Ferenc és az örökkévalóság... Az emigráns Írók és költők londoni PEN világszövetségének magas irodalmi színvonalú folyóiratában, az “Arena”-ban olvastuk ezt a régi, de itt még nem hallott, nem olvasott Molnár anekdotát. Benedek Károly, a Becsben élő magyar és nemzétközi (német, francia, spanyol) iró és ujságiró jegyezte fel: A párisi Odeon színházban volt a “Hattyú” premierje. Az előadás után egy este a Francia Akadémia “halhatatlanjai” banketet rendeztek Molnár Ferenc tiszteletére. A banket után Molnár és Benedek irodalmi múló sikerekről és halhatatlan irodalmi alkotásokról beszélgettek. “Miután a francia halhatatlanok ünnepeltek — mondotta Molnár Ferenc, — magam is kezdem hinni, hogy a halhatatlanok közül való vagyok. Mert hát mit jelent a halhatatlanság? Tiz évet jelent, barátom!” Horompó Pál most 69 esztendős és 51 évvel ezelőtt hagyta el Magyarországot. A törpe termetű emberke hosszú ideig volt a Ringling Brothers & Barnum és a Bailey cirkusz bohóca. Horompó Pál 1959-ben vonult vissza a cirkuszi szerepléstől, amikor egy zsúfolásig tömöt autóbusz elgázolta és három hónapot kellett kórházban töltenie. Felépülése után már nem tért vissza a cirkusz porondjára, ahol évtizedeken keresztül felnőttek és gyerekek ezreit nevettette meg. Horompó ezután Tampában (Fia.) telepedett le. Horompó nemrégiben 'kihozatta Magyarországról 65 éves húgát, özv. Jung Gábornét. Jungné Vecsésen született és soha nem járt még távolabb Budapestnél, az amerikai utazás valóságos kalandnak számított szemében. Amikor a j két testvér 51 év után találkozott a tampai repülőtéren, ki-1 derült, hogy Horompó már elfelejtett magyarul és tolmácsok utján tudott csak beszélgetni húgával. Tolmácsok voltak: Bélaváry József, valamint Herczegh András és felesége. Horompó Pálra és Amerikába kivándorolt nővérére, most nagy feladat vár: özv. Jung Gábornénak meg kell tanulnia angolul, a Barnum cirkusz volt, magyarszármazásu bohócának pedig mielőbb magyarul kell tanulnia, hogy húgával beszélgetni tudjon. * S|i * Magyar sikerek: A Metropolitan nagy sikerrel ujitotta fel Wagner “Az Istenek alkonya” cimü operáját. A newyorki kritika dicsérte az előadás két magyar szereplőjét: Ernszier Dezsői és Ordassy Carloiiái. Ugyanakkor, a newyorki York Theatreben nagy sikerrel mutatták be a “Burning” cimü drámát. A sikerben osztozkodott Máté Jenő, a darab egyik főszereplője is. Régi és uj egydollárosok. Egyik is, másik is 100 centet ér. A különbség: Fent Federal Keserve Note, az uj bonkó; lent Silver Certificate a régi. A BETLEHEMI CSILLAG Irta: Nagy A. Dezső, adventista lelkipásztor Mielőtt a Messiás meg- kincskeresés, nem könyörsziiletett volna, megérkezése télén elnyomás, hanem irgamár évszázadokkal előre lett. lom, szeretet és béke Istenhirdetve. Az édeni tragédia nel! i után Isten az embernek .meg- Sötét van, éjfél van ismét. Ígérte, hogy eljön az asszony oly sötét azonban soha nem magva, aki a kigyó fejét megtapossa. Végül is az történt, hogy a mennyei tróntól Gábriel angyal el lett küldve egy Sziizhöz, Betlehembe. Az angyal közölte vele, hogy a Messiás általa fog testet ölteni. Minthogy egy elesett angyal vitte az első emberpárt lázadásba, éppúgy Isten egy jó angyal által szólott a Sziizhöz, mint második Évához. Mária a nagy megbízatást el is fogadta, és ezen találkozás idejétől megérkezett Isten Fia, kilenc hónapra, és lábait megvetette a judeai Betlehemben. Izráel várta ugyan a Messiást, arra azonban nem is gondoltak, hogy ott messze a keleten valaki megszületett, akire milliók vártak. így dicsőítése is más irányból kellett jöjjön. “Napkeletről bölcsek j övének Jeruzsálem be, ezt mondván: hol van a zsidók királya aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten és azért jövőnk, hogy tisztességet tegyünk neki.” Honnan tudták a bölcsek a Messiás születésének idejét? Az írásokból! Meg lett jövendölve: “Csillag származik Jákobból és királyi pálca Izraelből!” Midőn a bölcsek meglátták a jelet az égen, elindultak a nagy útra és a csillag vezette őket. Mikor Betlehembe megérkeztek, “megálla az csillag a 'hely fölött, ahol a gyermek vala.” “És kincseiket kitárva, ajándékot adának neki: aranyat, tömjént és mirhát.” Itt van a karácsony, ad•ent heteket élünk és mégis oly nyugtalan a szivünk.. A tudomány világa az ürkorszakból az ürkorszakba lendítette. Emberek nyugtalanul kísérleteznek Isten távoli egeinek kozmikus erőivel. Űrhajókat repítenek földkörüli utakra az űrbe. Azon versenyesnek, ki fog befutni a Holdba elsőnek? De minek is felmenni oda, amikor még itt lent is oly sok a megoldatlan probléma? Mint régen a zsidó nép prófétái, úgy sir ismét a világ Szabaditóért, Megváltóért, aki őket az örvényből kivezetné. Megtanultuk az. atombombát készíteni, de azt nem tudjuk, hogyan lehet egymással békésen élni. Mi segíthet? Nem atombombákra, sem nem űrhajókra, hanem megváltó gondolatokra, más életfelspgásokra van szükségünk! A gyűlöletet a szeretet kell felváltsa. Ez az uj törvény, amiről sokszor megfeledkeznek a világ irányitói! Építsük ki életünkben a krisztusi hit világát és annak erkölcsi tanításait! Menjen viszsza a világ a betlehemi jászolhoz és Annak tanításához Akiről az lett megírva; “Széjjeljárt jót tévén!” Tanulja meg az emberiség, hogy az élet nem csupán lehet, hogy ne láthatnánk a csillagokat. Ha mi engedjük magunkat azon csillag által vezetni, mely a bölcseket vezette, úgy mi is eljutunk oda, ahol az Életnek Fejedelme, az Ur Krisztus lakozik. Ahol minden fájdalom, üldözés megszűnik. Ahol milliárd angyal kiáltja: “Szent, szent, szent, az Ur, a Mindenható Isten, Aki vagyon és Aki eljövendő!” Három billió nép él a földön, de a nagy tömegből két billió azt sem tudja, hogy Jézus megszületett! Hogyan állasz Te a lelki téren? Iamered-é Jézust? Van-é hely szivedben részére ? Ameriks kiilíigyeit nem intézhetjük, biin-számláit rendbe hozhatjuk. A betlehemi csillag feléd is hinti fénylő sugarait! Jézus születése részedre is jelenthet örömet! Engedd hát, hogy téged is ezen csillag vezessen az újévben, és meglátod, hogy csalódott és megtört szivednek békéjét és nyugalmát találod meg az élő Krisztusban! KÍSÉRT a kommunista múlt BROOKLYN, N.Y. — Egy litván folyóirat 79 éves szerkesztője ellen a szövetségi bíróság előtt eljárás indult meg amerikai állampolgárságának megvonására. Anthony Bimba szerkesztő 1927- április elsején kapta meg az állampolgárságot és most, 36 évvel utóbb, az állampolgárság elvesztése fenyegeti azért, mert akkor, egy hónappal honosítása előtt, a brocktoni (Mass.) városi bíróság a kormány erőszakkal való megdöntésére irányuló izgatás miatt 100 dollár pénzbírságra ítélte és 3 ezt a tényt honosítása alkalmával elhallgatta. Tudvalevő, hogy aki honosításért folyamodik, köteles személyét és múltját illető minden lényeges körülményt megemlíteni. Egy, a litván szerkesztő esetében később fennforgóit körülmény nem játszik szerepet az eljárásban, mert a honosítás után történt: Uk^hhís valamivel később a brocktoni ügyész elejtette a vádat. Hogy miért jutott felszínre ez a régi eset, annak magyarázata a következő: 1957 márciusában Gordon Scherer ohioi republikánus képviselő a képviselőház Amerika-el!enes felforgató mozgalmakat vizsgáló bizottsága előtt azt állította, hogy a koreai háború idején egyes idegennyelvű lapok oly cikkeket közöltek, amelyek hazaáruló szellemet árultak el. A képviselő azt követelte, hogy a bevándorlási és honosítási hatóságok vonják meg az állampolgárságot honosított “aktiv kommunistáktól” és mint ilyent említette többek közt; Antony Bimbát. Bimba az első világháború előtt, 1914 junius 3.-án jött Amerikába, tehát csaknem fél évszázad elmúltával vár reá, 79 éves korában, a sors, hogy elveszti állampolgárságát. Az ügy érdekességéhez tartozik még ez: Az állampolgárság megvonása rendszerint deportálást is von maga után, merthiszen ami ok a honosítás visszavonására, az ok deportálásra is. Litván szülőhazájába azonban senkit sem deportál Amerika, mert Litvániának ma amerikai álláspont, szerint nincsen törvényes kormánya. Litvániát a szovjet a Sztalin-Hitler paktum értelmében, a kommunistanáci országbíró alku értelmében, a szovjet erőszakkal bekebelezte Oroszországba és a mai napig nem adta | vissza a litván népnek füg-1 getlenségét, önálló államisá-! gát. Amerika nem ismeri el, hogy a litvánok földje szovjet terület s a litván népre ráerőszakolt tartományi kor- j mányzat joggal kormányoz za azt a területet. A háború óta már ismételten kifejezésre juttatta Amerika kormánya ezt az álláspontját, igy többek közt oly esetekben, amikor állítólag háborús bűntetteket elkövetett litvánok kiadatását kérte a szovjet Washingtontól. VÉCSEY IMRE MEGHALT CLEVELAND, O. — Vécsey Imre, lapjaink hirdetési igazgatója, hétfőn reggel befejezte áldásos életét. Egy emberöltőn keresztül szolgálta lapjainkat, tudásával és rátermettségével mintaképül szolgált szerkesztőségünk minden tagjának. Vécsey Imre ismert alakja volt Cleveland társadalmának; a magyar negyedben, a 11437 Buckeye Roadon lakott nővérével Kende Gézáné, született Vécsey Annával, aki a Szabadság volt főszerkesztőjének, Kende Gézának özvegye. Nővérén kívül gyászolja számos rokonán és barátján kívül, öccse, Vécsey Jenő és családja. E szomorú órákban vállalatunk, szerkesztőségünk, valamint a műszaki személyzet minden tagja fájó szívvel emlékszik vissza a kiváló munkatársra, a fáradhatatlan tisztviselőre és a legjobb, legmelegebb szivii barátra. Hetvenedik születésnapját az elmúlt napokban nem ünnepelhettük együtt, mivel december 14-én, hirtelen megbetegedett és a St. Alexis kórházba vitték, ahol operációnak vetették alá. Lapunk e főmunkatársának emlékét szerkesztőségünk, kiadóhivatalunk és a nyomda minden tagja mélyen a szivében fogja őrizni. IXXEKOMAN LONDON. — Sir John Kartonért rendőr jött a házba, mert Lady Barton azt kérte, hogy vigyék el a férjét megfigyelésre az elme gyógyintézetbe. Sir John méltatlankodva, dühösen, hangosan felkiáltott: “Hogy mert maga az én házamba betolakodni?! Az én házam az én vái-am!” A rendőr erre azt felehette volna, hogy a Mental Health Act alapján neki joga volt a házba belépni; de még .mielőtt Sir Johnnak ezt a jogi leckét adhatta volna, a haragos nagyur öklével oly hatalmas ütést mért az orrára, hogy az betört. Sir John felmentő ítéletet Bepillantás a Nixen paradicsomba NEW YORK. — Még mindig nagyban folyik a Nixon család berendezkedése a város előkelő lakónegyedében vásárolt Fifth Ave. apartmentben, Rockefeller kormányzóék apartmen tjének tőszomszédságában. Bennfentesek azt mondják, hogy Richard Nixon szerény, végtelenül rokonszenves felesége Patricia nem utánozza az ujmilliomosokat és a többi törtetőket, akik pazarlással igyekeznek emelni személyi nagyságukat, tekintélyüket, társadalmi állásukat. A törtetők saját kis társadalmában köztudott dolog, hogy egy powder room — hölgyvendégek részére fenntartott szoba — berendezése legalább 25,000 dollár költséggel — kötelező. Ezt a társadalmi, vagy inkább társasági törvényt azonban Pat Nixon nem tartja sem a maga, sem a férje tekintélyének mesterséges felfokozása érdekében kötelezőnek, ő alig 5000 dollárt költött a hölgyi szoba berendezésére. Ami pedig a fürdőszoba berendezését illeti, Pat Nixon követi a marokkói király, a barodai maharáni, Bob Hope és Debbie Reynolds példáját és minden kádra és mosdóra arany csapot szereltet fel, finom Ízléssel: akantusz virág formájában, amely tudvalevőleg a régi görögök korinthosi oszlopainak felső koszorudisze. De persze, mert szerény, nem a drága vizcsapok közt válogat — Sherle Wagner hires fürdőszoba berendező segítségével — hanem a olcsóbbakat keresi a drágaságok piacán. Árakat a newyorki pletykarovatok mindentudói nem említenek, csak annyit árulnak el, hiteles forrásra hivatkozva, hogy a legolcsóbb ilyenfajta drágaságnak 150 dollár az ára darabonkint. Amikor a powder room berendezése beteljesedett, Pat Nixon meghívott egész sereg kis előkelőséget: nézzék meg! E meghívottak közt voltak többek között: Barbara Hutton, akit milliós Woolworth örökség emelt pénzarisztokrata polcra, Mrs. Vincent Astor, aki az első amerikai milliomos őssel dicsekedhet, Frank Sinatra, akinek egy 240,000 dolláros extra kiadás meg se kottyan, David Sarnoff tábornok, a Radio Corporation of America elnöke. Megjegyzés: Jane Mansfield és Hargitay Miki palotájának fürdőszobáiban is a márvány fürdőkádakat és mosdókat arany csapok díszítik. Még egy megjegyzés: Barry Goldwater szenátor fürdőszobáját, amelyet ugyancsak a hires Sherle Wagner rendezett be, sokkal drágább és előkelőbb, mint az, amelyet most Pat Nixon tervez.- LENIN - SZTÁLIN - KRUSCSEV - VITA A BÉCSI FORUM HASÁBJAIN “Lenin alaptétele meghaladott”. Az első, aki ezt nyíltan, világosan meg merte imi, Lukács György kommunista filozófus és esztétikus. Lukács Györgynek — aki a Nagy Imra kormány kultuszminisztere volt, börtönbe került, ahonnan hahamar kiszabadult ugyan, de egészen a legutóbbi hónapokig Magyarországon közlési tilalom alatt állott — tanulmánya jelent meg a Forum cimü bécsi antikommunista szellemű kulturális folyóiratban a kinai-szovjet vitáról, amelyet máris Európaszerte idéznek. A tanulmány eddig megjelent első részében Lukács György megállapítja, hogy “Leninnek a tétele a szükségszerű összefüggésről az imperializmus és a világ újrafelosztásáért vivott háborúk között, akkor, az első világháború idején helytálló volt. Azonban Kruscsev szakított azzal a történelem alatt meghaladottnak bizonyult lenini tétellel, hogy a világháborúk elkerülhetetlenek, éppen olyan hajthatatlanul, mint ahogy Lenin kapott az elsőfokú bíróságtól és ezt az ítéletet helybenhagyta Lord Parker, Anglia főbírája, kinyilatkoztatva döntésének indokolásában: “Ha egy ház ura nem köteles magát alávetni szabadsága korlátozásának, én nem hiszem, hogy egy ökölcsapással való védekezése jogosulatlan erőszakosság lenne. Egy angol polgár háza még mindig a vára.” St. Gallen, Svájc. — A kanton! törvényhozó testület előtt állandó őrt áll egy rendőr, akinek feladata és kötelessége elkergetni aszszonyokat és leányokat, akik tüsarku cipővel akarnak az ülésterembe menni. A kantom parlament elnöke ezt kénytelen volt elrendelni mert a tüsarkok sok kárt okoztak a padlókon és a szőnyegeken. Terjessze lapunkat! a maga idejében megtörte Marxnak azt a tételét, hogy a proletárforradalmaknak a fejlett államokban kell kezdődniük és csak nemzetközileg lehetnek sikeresek. Lenin éppenugy a marxista módszer alapján szakított Marx tételével, mint ahogy egy félévszázaddal később Kruscsev Lenin tétele alapján érvénytelenítette a lenini módszert. Mindkét esetben a történeti fejlődés elismeréséről volt szó, amalynek alapján hamisnak bizonyult az, ami valamikor helyes volt, s a megváltozott jelen kerékkötődének, ami egykor haladó volt.” Lukács György a kínaiak főbűnét abban látja, hogy ragaszkodnak Lenin eredeti koncepciójához, az imperialista és a szocialista államok közti háború elkerülhetetlenségéhez. Salvador de Madriaga, a kiváló spanyol kulturtörténész, az oxfordi egyetem professzora, válaszol Lukács Györgynek, ki a Fórumban megjelent tanulmányában azt állította, hogy a merev és kérlelhetetlen antibolsevizimus, mely semmiféle változást nem hajlandó tudomásul venni a szovjet államok életében, voltaképpen a sztálinizmus útjait egyehgeti. Madriaga válaszában megállapítja: “A sztálinizmusnak két komponense van. Az egyik magától Sztálintól származik, t.i. őrjöngő hatalomvágya és félelme vetélytársáitól, a másik Lenintől származik: vagy igazat adsz nekem, vagy lövök! Ezt az alapelvet Kruscsev nem tagadta meg, csak jégretette. ” Günther Nenning, a Forum főszerkesztője leszögezi a vitához fűzött megjegyzésében, hogy Madriagának “semmiféle antisztálinizmus nem elegendő, ameddig kommunizmus marad. , , s hasonlóképpen semmiféle antisztalinista, antikommunista demokratikus szocializmus se, 'jehát egyáltalán semmisem érdekli, ami nem azonos az ő liberalizmusával. Éppen ezért nein' érdekli - a világ belső fejlődése sem.” W jaqyah aqyuakq írja: RIPORTER
