Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-12 / 50. szám

H I R A 1^ 8. OtDAE Dec. 12, 1962 I W lnqijW i zqyvsdsiq 8 írja: RIPORTER KRAUSZ LÁSZLÓ, akit olvasóink úgy ismernek, mint a Cleveland Orchestra első hegedűsét és koncertmesterét és az akroni szimfonikus zenekar karmesterét, a közeljövő­ben, mint festőművész fog bemutatkozni. Válogatott fest­ményei és rajzai a Cleveland Temple Múzeumban kerülnek kiállításra. He H* Ht A francia televíziónak uj magyar sztárja van: Gál Anna, égj' ismert orvos és egy kiváló magyar Írónő 23 éves lánya, aki nyolc éves kora óta él Parisban. A budapesti Népopera bemutatta Cole Porter “Kiss Me Ka:e” című operettjét “Csókolj meg Kati” címmel. A darab több, mint két évig ment a Broadwayn és a jelek szerint a magyar fővárosban éppen olyan sikere lesz, mint Ameriká­ban volt. Hetekre előre elkeltek a jegyek. A Dynafuel tankhajó oldalában fúródott a baloda Ion látható Fernview norvég teherszállitó hajó. A Dynafuel kevéssel utóbb sekély vizben — a Cape Cod csatornában — félig elmerült. Elérkezve 86-ik évéhez, Dr. Schick Béla, korunk egyik legkiválóbb gyermekgyógyásza, nem születésnapot ünnepelt, hanem megünnepelte 50-ik évfordulóját annak, hogy a mün­cheni orvostudományi hetilap tudtuladta a tudományos vi­lágnak az ő nagyjelentőségű fefedezését: az azóta már vi­lágszerte ismert Schick próbát. A gyermek karjába bele­karcolt gyenge diftéria-méreg a karcolás helyét pirosra színezi, ha diftériára hajlamos. Amikor aztán, tiz évvel utóbb, tökéletesítették a századfordulón felfedezett ellen­mérget, a Schick próba lehetővé tette a diftéria elleni, vé­dőoltás általános bevezetését a civilizált országokban s en-. nek eredménye volt, hogy a világ sok részében, igy Ame­rikában is, a diftéria megszűnt a gyermekek réme lenni, (Ugyanúgy, mint. néhány évtizeddel utóbb. Dr. Jonas Pitts­burgh! tudós oltóanyaga csaknem teljességgel elhessegette a polio rémét. Amerikában a 30-as évek óta csak elvétve lépett fel kisebb diftéria-járvány. Dr. Schick Béla a Somogy megyei Balatonbogláron született, a gráci egyetemet végezte, Bécsben volt egyete­mi professzor, 1923-ban jött Amerikába, New Yorkban a Mount Sinai kórház gyermekgyógyász főorvosa lett, a Co­lumbia egyetemen is tanított 1942-ig, amikor, 65 éves korban, nyugalomba küldték. De ő mind e mai napig mint orvosi tanácsadó működik több new yorki kórházban. Jelentős ku­tatásokat végzett a vörheny, a tuberkulózis, a csecsemőtáp­lálás terén is. A gyermekeknek ez a nagy, barátja gyermek­­felen . .. . ;\ Bródy Sándor egyetlen Magyarországon élő fia, Bródy András, megírta emlékezéseit nagynevű regényíró, apjáról. A könyv, cime: “Apám regénye.” A budapesti Operaház 170 tagú ballettegyüttese és ze­nekara november 20-tól 23-ig nagy sikerrel szerepelt p Pá­­fisbari rendezett első nemzetközi balletfesztiyálon. A ^buda­pesti táncosok Bartók Béla világszerte ismert két pantomim­jét, a “Fából-faragott-Királyfit” és a “Csodálatos Mandarint” mutatták be. Az Operaház főzeneigazgatója, Ferencsik János Vezényelt. A szólótáncos Róna Viktor továbbra is Parisban marad, decemberben a Theatre de Da Champs Elysées-ben a balletfesztivál keretében egy francia balletegyüttessel tán­­coja a “Hamupipőke” hallétben a királyfi szerepét. Szigeti György akadémikus, a budapesti Műszaki Fizi­kai Kutatóintézet igazgatója, aki részt vett Washingtonban az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának 100 éves évfordulói ünnepségén, nyilatkozott a Kossuth Rádióban. “Kennedy elnök részvétele az ünnepi ülésen — mon­dotta Szigeti — kiemelkedő esemény volt, amikoris hangoz­tatta, hogy a tudomány nem elválasztani, hanem összekötni hivatott az egyes népeket . . . Érdekes megemlíteni, hogy az anyag természetéről szóló előadásszorozat első előadását V/igner Jenő magyarszármazásu amerikai tudós tartotta, aki közvetlenül az ülésszak után kapta meg a Nobel-dijat. Wig­­ner nagy megbecsülésnek örvend az ország tudományos köreiben és munkásságát rendkívül nagyra értékelik.” , A riporternek arra a kérdésére, hogy Amerikában kik­kel találkozott, Szigeti ezt válaszolta: Wigner, Szilárd Leó, a geofizika területéről Káplán, akik mind magyar születé­sűek. Aztán alkalmam volt találkozni a magyar születésű Márton Lászlóval, Vay Zoltánnal, a Massachusetts Institute of Technologyban Orován Egonnal. Tisza Lászlóval, akik mind az amerikai tudomány megbecsült munkatársai, de nem felejtették el magyar születésüket és azt, hogy legalább középiskoláikat, de sokan az egyetemet is, Magyarországon végezték. Hs * * Dohnányi Kristófot, néhai Dohnányi Ernő zeneszerző fiát a Kölni Rádió szimfonikus zenekara vezető karnagyának szerződtette három évre, a kasseli nemzeti színház zeneigaz­gatói állásának megtartásával. Kulka János, a hamburgi Állami Operaház vezető kar­nagya, ezévre a Wuppertali Városi Színház karnagya lett. A 34 éves karmester 1957 óta él Németországban. EMELKEDŐ EXPORT? WASHINGTON. — A föld­­mivelés ügyi minisztérium szakemberei úgy vélik, hogy Amerika mezőgazdasági ex­portja az elkövetkező eszten­dőben növekedni fog. VINSON VISSZAVONUL WASHINGTON. — Carl Virisön, a képviselőház had­ügyi bizottságának elnöké,' 1964-ben visszavonul a poli­tikai szerepléstől. Vinson 49 év óta képviselő — rekord­idő az amerikai politikában. TÚLÓRÁZÁS NEW YORK — Az AFL­­CIO nem reméli, hogy 1964- ben bevezetik a 35 órás mun­kahetet, azonban olyan tör­vényt kíván, amelynek értel­mében ? a túlórákért ne az alap-órabér másfélszeresét, hanem kétszeresét kelljen fi­zetni. Az “Ezer Nap” öröksége a Fehér Ház falai között Kennedy elnök számta­lanszor hangsúlyozta: el­j nökségnek első ezer napja i voltaképpen csak azt a célt | fogja szolgálni, hogy a reáhá­­ruló feladatokat körvona­­! lazza és megvalósításukhoz hozzáfogjon. A sors különös tragédiája az, hogy John Fitzgerald Kennedy alig töltött valami­vel többet, mint ezer napot a Fehér Házban, amikor Dal­lasban a gyilkos golyó kiol­totta életét. Különös jelentőséget kap­nak most az elnök szavai és különös, jelképes jelentő sége lett »-s-i az ezer napnak, amely tragikusan végződött s amelynek árnyékában most uj napok kezdődnek az uj elnök —- Lyndon John­son számára. Lyndon Johnson l,esz az, akinek be kell teljesítenie a célokat, ő az, aki. az első ezer nap előkészületei után a megvalósítás kellős, köze­pébe került, a feladatok sű­rűjének tömkelegébe. Vessünk egy rövid pillan­tást a férfire, aki alig töl­tött hosszabb időt, mint ezer napot a Fehér Ház falai kö­zött és aki az “ezer nap” ne­héz örökségét hagyta utódá­ra, a “texasi fiúra”. John Fitzgerald Kennedy olyan államférfi volt, aki nem hi,tt a látványos meg­nyilatkozásokban és a drá­mai beszédekben.. Éppen ezért, sajátságos, különle­ges beszédstílust fejlesz­tett ki. Ez a beszédstílus pusztán a mondanivaló leg­lényegesebbjét emelte ki, pontos adatokra és tényekre támaszkodva. Egészen különleges és egyedülálló képessége volt, azonban John Fitzgerald Kennedynek arra, hogy al­kalomadtán drámaivá tud­ja emelni mondanivalója tár­gyát és a mondanivaló kife­jezésmódját, egyaránt. Gon­dolunk itt, például, beiktatá si beszédére, valamint az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlése előtt elhang­zott legutóbbi beszédének egyes részleteire. John. F. Kennedy ezekben az esetekben anélkül tudott drámai lenni, hogy látványos és színpadias lett volna. Egyénisége varázsának egyi­ke volt ez a sajátos tulajdon­ság. Különleges humoráról is­merték az elnököt az újság­írók és azok az átlagpolgá­rok, akik a televíziós állomé sok által közvetiett elnöki sajtóértekezleteket hall­gatták. Furcsa, egészen egyéni hu­mora volt: new englandi szá­razságában is található, pár­szor öngunnyal is vegyitett. John Fitzgerald Kennedy rendkívül intelligens és éles humora, olykor kama­szossá enyhült és ilyenkor a gondterhelt arc vonásai kis­fiússá lágyultak. Egy Russel Baker nevű új­ságíró, aki az elnök mind­egyik sajtókonferenciáján résztvett, megjegyezte nem­régiben, hogy John Fitzge­rald Kennedy éles és átható pillantása mögött hideg, az elvek megvalósításáért a végső küzdeni tudó akarat rejtőzött. John Fitzgerald Kennedy első- és sajnálatraméltóan, utolsó — ezer napja a Fehér Házban, humoros és olykor megható sajtóértekezle­teken, száraz és olykor drá­mai magasságokba lendülő megnyilatkozásokon túl is, a kemény és céltudatos előké­szület időskaka volt. Ennek az ezer napnak az örökségét vette át most Lyn­don B. Johnson s az aláb­biakban körvonalazzuk: mit. rejtétt magában énnek az ezer napnak az időszaka, mi­lyen volt a Kennedy adminisztráció, mi jellemez­te az elnök munkáját, milye­nek tehát az egyes terüle­teken azok a diszpozíciók, amedlyekkel Lyndon Baines Johnson elnök indul? Az egyik örökség a saját­ságos Kennedy féle külpoli­tikai vonalvezetés. A siker­telen kubai invázió arra a leckére tanitotta meg Ken­nedy t (és ez alkalommal sa­ját kijelentését idézzük em­lékezetünkbe), hogy nem biz­hat meg az adminisztráció másod és harmadvonalbeli diplomatáiban. Nem bizhat meg egyetlen jelentés pon­tos értékelésében sem — vál­ságos helyzetekben önma­gának, személyesen kell, min­den értesítés pontosságát el­lenőriznie és személyesen kell minden jelentést elemez­nie és kiértékelnie. John Fitzgerald Kennedy egy egészen sajátságos kül­politikai vonalvezetést való­sított meg. Ennek a külpoli­tikai vonalvezetésnek minden legkisebb szála az ő kezében futott össze. Ennek érdeké­ben vállalta az egésznapos, megbeszélések minden ter­hét s azt, hogy a részletekre vonatkozó telefonhívások is hozzá fussanak be — akár Berlin, akár Franciaország, akár Dál-Vietnam a kérdés. Ez tehát az a külpolitikai vonalvezetés, az a módszer, amelyet Mr. Johnson örökölt s amelyet megtart, vagy el­vet — rajta áll. Ugyanez volt a helyzet bel­politikai vonalon is. Mindnyá­jan jól emlékezünk még, hogy a Missisippi államban történtek alkalmával, az el­nököt személyesen kellett tájékoztatni a néger-kérdés pillanatnyi állásáról, a le­­hető legapróbb részletekig. Ennek a fárasztó módszer­nek a bevezetése bőségesen igénybe vette az ezer napot. A módszer több Ízben bevált. Megtartja-e Lyndon B. John­son az örökséget, vagy nem — rajta áll. A Fehér Házban töltött 1000 nap alkalmával John Fitzgerald Kennedynek ne­héz feladattal kellett meg­birkóznia. A feladat lényege a követkazőkben foglalható össze: A demokrata párt ismert és elismert vezetőjéből pár­­tonkiviili államférfivá kel­lett válnia. Nem • kétséges, hogy Kennedynek volt ké­pessége és természetes haj­landósága arra, hogy párton­­kivüli államférfivá váljék. Nem rajta múlt, hogy ezt az igyekezetei nem koronázta siker és csak részleges ered­ményt ért el. A kongresszus tagjai nehezen tudtak elfe­ledkezni arról, hogy Kennedy elnök valamikor Massachu­setts állam demokrata szená­tora és a demokrata párt kimagasló politikai személyi­sége volt. A törvényhozók nehezen tudták elfelejteni, hogy Ken­­szenátor volt. Nehezen tud­ták elfelejteni és nyugodtan mondhatjuk: nehezen tudták megbocsátani. John Fitzgerald Kennedy tudatában volt ennek és min­den igyekezetével azon volt, hogy pártatlan legyen. A tör­vényhozókban fokozato­san erősödött Kennedy el­nök képe és fokozatosan hal­ványult Kennedy szenátor emléke. Ezt az örökséget kapta most Lyndon Johnson, a de­mokrata párt másik volt ve­zető személyisége: meggyőz­ni a kongresszust affelől, hogy Lyndon Johnson, volt texasi demokrata szenátor­ból Lyndon Johnson, az Egyesült Államok párton­­kivüli és pártok felett álló elnöke vált. Olyan örökség ez, amely­re vonatkozóan aligha van Mr. Johnsonnak választá­sa: olyan Kennedy féle tö­rekvés volt ez, amelyet min­denképpen meg kell valósí­tani. A szálas “texasi fiú” — csak a leglényegesebbet em­lítettük — ezeket az öröksé­geket kapta elődjétől, John nedy elnök egykor Kennedy F. Kennedytől. BOSZORKÁNY ÉGETÉS NDOLA, Eszak-Rhode­­sia, Africa. — Mupila Chiye­­su 28 éves benszülött azzal vádolta a nagyanyját, hogy boszorkánysággal kioltot­ta az édesanyja életét. Bosz­­szuból félholtra verte, aztán máglyára vetette a nagyany­ját. Az öregasszony súlyos égési sebekkel nagynehe­­zen hazavánszorgott és két nappal később meghalt, A gyilkos unoka hat évi börtön­­büntetést kapott. Hat város magyarsága a csatakvai Amerikai-Magyar Klubban Magyar irók, diákok, cser­készek és szabadságharcosok támogatásával kezdte el 1982 -ben a clevelandi szabadság­­harcos kör a Point Chautau­­quai kulturális és nemzet­­politikai találkozók meg­rendezését. Az idén a tavaly sikeresen elindított moz­galom tovább fejlődött, — amennyiben további egye­sületek és más városok ma­gyarsága is bekapcsolódott a “csatakvai-gondolat” tá­mogatásába, és az idei ma­gyar irodalmi találkozó részt­vevői határozatilag kimon­dották, hogy Csatakván idő­szerű egy önálló magyar szervezet megalakitása is. Ezt indokolja az üdülőtelep magyar jellegének évről-év­­re való erősödése, a környék­beli városok amerikai értel­miségének a magyar kérdé­sek iránt való nagy érdeklő­dése és különösen az, hogy A Chautauquan Institute ke­retében kitűnő lehetőség adódik arra, hogy a magyar kultúra értékei Amerika leg­­müértőbb közönsége előtt bemutatásra kerülhessenek. A csatakvai klub a nyár óta nagysikerű bajtársi va­csorát rendezett a szabadság­­harc megünneplésére, az ot­tani magyarság részvéte­lével és december 7-én a clevelandi és a buffaloi sza­badságharcos szervezetekkel közösen rendez angolnyel­­vü irodalmi estet James townban Tollas Tibor, a torontói Kodály-együttes és a clevelandi Cserkészek tánc­­csoportjának szereplésével. A klub a közelmúltban tartotta alakuló közgyűlé­sét Clevelandban. A gyűlést Hokky Károly nyitotta meg, majd a Klub ideiglenes ügy­intézője ismertette a Klub meg a laki f ásának előzmé­nyeit, céljait, alapszabály­tervezetét, — amelyhez töb­ben szóltak hozzá. A Klub céljai a magyar nyelv, a ma­gyar kultúra és a magyar nemzetismeret ápolása, ma­gyarnyelvű munkák kereté­ben; angolul a magyarság kulturális értékeinek és tör­ténelmi tapasztalatainak megismertetése és barátok szerzése a magyarság szá­mára. A közgyűlés által meg­választott tisztikar a követ­kező: Elnök :Frank Barry (West­­field,N.Y.) ügyvezető al­elnöki Dr. Lőte Pál, pénz­ügyi előadó: Gobóczy Zol­tán, szervező titkár: Szalay József (Pt. Chautauqua N.Y.) levelező titkár: Nancy Ket­­chy (Jamestown,N.Y.) jog­tanácsos: Gobozy István, vá­lasztmányi tagok; Dr. Va­­reska György, Kossányi Miklós, Szilágyi Pál (Cleve­land, O.) Dr. Szimonisz Lász­ló, Értavi B. József, Vizsolyi Dániel (Buffalo) Germán, József, Stephen E. Cartér (Jamestown), Neszlényi Je­nő, Teremy Gyula, Lőte La­jos (Rochester) Szabó Ele­mér, Geretta János, Halmos Milán (Youngtown), Maty­­tyasovszky Tamás (Toronto.) A tisztikar megválasz­tása után az ügyvezető al­­elnök a Klub városközi kul­turális munkáinak koordi­nálására és a szakszerűség biztosítására Kulturális Ta­nács felállítását javasolta.Az egyes városok közreműködőit ebben a tanácsban folyama­tosan hívják meg (minden városban erre a célra rövi­desen értekezleteket tar­tanak) . Az alakuló közgyű­lésen nagyrészt a clevelandi magyar élet reprezentánsai közül az alábbi személyisé­gekét választották meg a Tanácsba: Dr. Balló István, Dietrich Dénes, Dr. E'szterhás István, Fáik Viktor, Hokky Károly, Kálnoki-Kiss Tibor, B. Ko­vács Fréda, Nagy Frigyes, (Chicago), Petrash Lajos, Sárközy Jenő, Sirchich Lász­ló, Ft. Takács Gábor (Youngs town), Palasics János, Dobós Ferenc, Illés Lajos, Könnyű László, Kérecsertdi Kiss Már ton; Ft. Vitéz Baán (Far­rel); Zadubán György (Tői ronto). i " Ezután a közgyűlés tész­letésen foglalkozott a Chau­tauquan Institute Nyäri- Müvészí-Programj a során megszervezésre váró Ma­gyar-Hét, illetve Magyar-Náp kérdéseivel. Hozzászóíltak:— Hokky Károly, Gobóczy Zol­tán, Dr. Vareska György, Szilágyi Pál, Szabó Elemér, Dietrich Dénes, Krasznay Antal, Szentey Nándor, Fáik Viktor és mások. A tárgyalások eredmé­nyeképpen Curtis W. Haug­­ot, akit most választottak meg a Chautauquan Istitute elnökévé a közeljövőben négy­tagú magyar bizottság fog­ja felkeresni a nyári ma­gyar részvétel ügyében. MEGHALT A MEGTÉRT KÉMNŐ, A ROSENBERG ÚGY FŐ TANÚJA NEW HAVEN, Conn. — Hivatalos jelentés közölte, hogy Elizabeth Bentley, volt szovjet kémnő, 55 esztendős korában, meghalt. Miss Bentley alhasi operá­ción esett keresztül egy kór­házban, a műtét azonban nem sikerült. Elizabeth Bentley amerikai születésű volt, a második vi­lágháború kitörése előtt köz­vetlenül azonban, összekötte­tésbe került az Amerikában tartózkodó szovjet ügynökök­kel és attól fogva kémkedett a Szovjetunió számára. Később, 1945-ben, Miss Bentley egyszerre csak jelent­kezett az FBI főhadiszállásán. Közölte, hogy szovjet kém volt, sajnálja, ami történt és a jövőben minden informáci­ót megad az amerikai kor­mány számára a Szovjetunió­ról. Ettől kezdve Elizabeth Bentley együtt dolgozott az FBI ügynökeivel ós a Central Intelligence Agency vei. Az 1950-es években a Ro­senberg ügy egyik fő-tanuja volt. Miss Bentleynek közvet­len tudomása volt arról, hogy Julius és Ethel Rosenberg amerikai atomtitkokat adott el a Szovjetuniónak. Nem utolsó sorban a volt szovjet kémnő vallomása jut­tatta villamosszékbe a Rosen­berg házaspárt. Halála előtt Elizabeth Bent­ley egy Middletowni (Conn.) leányiskola angol tanárnője volt és mindenféle egyéb te­vékenységtől visszavonult. TERMELÉKENYSÉG WASHINGTON. — A ke­­reskedelemügyi minisztérium közli: 1955 óta Amerika olaj­­termelése 35 százalékkal, acéltermelése 45 százalékkal, automobil-termelése pedig 33 százalékkal emelkedett. VÖRÖS KÉMEK NYUGAT-BERLIN. — A nyugatberlini rendőrség le­tartóztatott egy hattagú ke­letnémet csoportot, amely kémtevékenységet folytatott. DOLORES LÁTOGAT HAVANA. — Dolores Ibár­ruri, a spanyol kommunista párt főtitkára, Moszkvából, néhánynápos látogatásra, Ku­ba fővárosába érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents