Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-11-28 / 48. szám

8. OLDAL ' Ű Iß A Dó NOV. 28. 1963 Kukorieadomb az utcán Hannibal, Mo.-ban . . . Nincs elég tárolóhely, nincs elég vasúti teherkocsi a Közép-Nyugaton. WASHINGTONI LEVEL KELL A BÚZA Bizony kell, nagyon kell az oroszoknak az amerikai búza. Jó lenne, miért ne, más búza is, de a másból kevés kapható. Nagyon érdekes, amit a földmivelésügyi mi­nisztérium szószólója mond erről a pikáns kérdésről. Hogy félreértés ne essék: nem politikailag pikáns a kérdés, hogy hol vásároljon a szovjet búzát, hanem főleg szállítási szempontból. Szov­jetek alkudozni próbálnak, mert az amerikai hajókkal való szállítás tonnánkint 10 dollárral az általános ár fe­lett van s Amerika mégis ra­gaszkodik amerikai haj ók igénybevételéhez. De, mond­ja szószólónk, hiába, mégis­csak rá kell fanyalodniok a drágább szállitásra, mert máskülönben az orosz népnek összébb kellene huzni a de­­rékszijját. Kanadához és a többi nagy búzatermelő or­szágokhoz hiába fordulna a szovjet kisegítésért. Egy­szerűen azért, mert Kanadá­nak ugyan van még 500 mil­lió bushel búzája, amit elad­hatna, de a kanadia kikötők teljesítőképességét már tel­jes mértékben igénybeveszi az 500 millió dolláros orosz rendelés. Ami pedig a többieket ille­ti: Ausztrália legfeljebb 36 millió bushel búzával szolgál­hatna Kruscsevéknek, né­hány északafrikai országnak összesen 8 millió bushel ex­portálható búzája van. Ha tehát a szovjet 150 millió bu­­shelt és a csatlósországok to­vábbi 50 millió bushelt akar­nak vásárolni, ezt csak az Egyesült Államoktól kap­hatják, ahol 1000 millió bu­shel buzafelesleg van. Hogy milyen kétségbeejtő a buzahiány Oroszországban, azt ijesztő világossággal mu­tatják meg ezek a hiteles ada­tok: A szovjet nagy mennyi­ségben árul Londonban ara­nyat, hogy búzáért fizetni tudjon. Drága arany ez. Bá­­nyászása unciánként körülbe­lül 60 dollárba kerül, a londo­ni vagy akármelyik más pénzpiacon azonban csak kö­rülbelül 35 dollárt adnak egy uncia aranyért. Ilyen rossz üzletet csak oly ország csi­nál, amely kényszerhely­zetben van. 200 CSEPP A TENGERBŐL Kommunistákkal minden alku nehéz, még ha kényszer­­helyzetben is vannak. Tegyük fel mégis, hogy létrejön a 200 millió bushel buzavételi üzlet. Mit jelent ez, a politi­kai szempontoktól eltekint­ve, az amerikai mezőgazda­ságnak? Enyhíteni fogja-e a fantasztikus termelékeny­­ség-okozta financiális ter­heket, lényegesen csökken teni fogja-e a termésfelesle geket? Ittt a felelet ezekre a kér­désekre, számokban: A (termésfelesleg j e len leg 1,947,000,000 bushel búza. Ha ebből elvisz az orosz 200 mil­lió bushelt, még mindig ma­rad 1,747,000,000 bushel fe­lesleg. Egész országok né­peit lehetne táplálni ily ren­geteg búzával. Ami pedig a kukorucatermést illeti: A jelenlegi amerikai felesleg 1,2:95,000,000 bushel. Ha az oroszok és magyar és más csatlósaik felvásárolnak 2.6 millió bushelt, még min­dig marad 1,292,400,000 bus­hel felesleg. Az amerikai polgárt, aki­nek adógarasaiból vásárolja a kormány a terményfeleslege­ket, még egy kis kérdés nyug­talanítja: Nem fogja-e a kommunista búzavásárlás megdrágítani mindennapi kenyerünket? Erre a kérdés­re is számokkal felel a föld­művelésügyi minisztérium: A 20 centes cipó kenyérben 2 és fél cent áru búza van. Ha tehát a búza ára vala­micskével emelkedik, ez nem lehet ok a kenyér árának fel­­emelésében. És, — mellesleg 1 megjegyezve nyáron ol­csóbb lett a kenyér. Miért j lenne tehát most drágább a I kenyér, ha valamivel drágul­na a liszt? A PÁCIENS ÉS A PÁCIENS Nehéz a Kennedy-féle Me­dicare javaslat vajúdása a kongresszusban. A Kerr-Mills-féle felemás megol­dásnak még mindig sok ba­rátja van s a Social Security keretében való megoldás financiális nehézségei soka­kat ijesztenek. No meg egyéb, nem annyira fon­tosabb, mint inkább sürgő­sebb intéznivalójuk is van a honatyáknak és a hon bölcseinek: a néger . . . hogy­­is mondjuk ... a néger for­radalom. Azt jósolják a Capi­tol Hill csillagjósai, hogy: ma néger forradalom, holnap Medicare háború. A holnap a kongresszus jövő évi ülés­szakát jelenti. Addig van idő bőven elmél­kedésre, tanulmányozásra, no meg anekdotázásra is. Itt a legfrissebb, legizesebb Medi­care anekdota, Made in Eng­land: Egy jól megtermett ángli­­us boldogan mesélte a glub­­ban, hogy a doktortól kapott pilulákat, amelyektől hét nap alatt hét fontot leadott a zsir­­párnájából. Hogy történt? Hát igy: A doktor rendelése szerint este lefekvés előtt vett be egy-egy pilulát. Min­degyik pilula álmot csinált. Minden álomban tündéri szépségű hölgyikét látott, no­sza rajta üldözőbe vette, de a tündérnek gyorsabbak voltak a lábai, nem tudta őt utol­érni ... és amikor csurom­vizesen izzadtan felébredt, egy fonttal kevesebbet mu­tatott a fiirdőszobábap a mérleg. Hét éjszakán hét tündért üldözött, hét fontot vesztett a testsúlyából. Nagyszerű! — kiáltott fel a barátja és mindjárt el­ment ahhoz a londoni csoda­doktorhoz, rendeljen neki abból a csodapilulából. őt is éjjelente különös álomba rin­gatták a pilulák. Rémes ál­mok voltak azok. Bősz em­berevők vették üldözőbe, ő rémülten menekült előlük s jó szerencse érzésével éb­redt fel: nem falták fel a kannibálok, ellenben testsú­lyából egy fontot vesztett. Hét nap és hét éjszaka után hét fontot fogyott. A jó eredmény meg is volt, mégis megkérdezte dok­tort: “Miért álmodott a bará­Kortesuton Concord, N.H.-ben, ‘Nelson Rockefeller kormányzó vezényli a zenekart az első “Rocke­feller for President” klub megnyitása alkalmával. tóm tündérrel, én pedig em­berevőkkel? Ezt felelte a dok­tor: “Azért, mert a maga barátja nem szociális hanem privát páciens.” HALLOTTA MAR . . . . . . hogy Napóleonról eddig körülbelül százezer köny­vet írtak különböző nyelve­ken. ' OLASZ TIKÉT ARÁT ITT FOGJA FIZETNI BIG SAM. A HÍRHEDT KÁBITÖSZER-ÜZÉR NEW YORK. — Settimo Accardo, 6 láb 2 incs magas szicíliai, Turinban szabály­talanul parkolta le autóját, kapott 10 dolláros tiketet, de nem fizette le az árát, hanem a forgalmi biró előtti tár­gyaláshoz ragaszkodott. A bíróságnak azonban sürgő­sebb dolga is volt, a forgalmi biró a tárgyalást nem tűzte ki és ennek folytán Settimo Accardo a pénzbírságot, ame­lyet később a turini biró kivet rá, Amerikában fogja megfizetni. Mert tudniilik Settimo Accardot, akit ré­gebben Bloomfield, N.J.-ben Big Sam néven ismertek a kábítószerek élvezői, üzérei, és ezek üldözői, az olasz kor­mány deportálta Amerikába. Talán nem egészen vilá­gos eddig a story. Itt a meg­világító háttere: Big Sam hírhedt kábítószer üzér volt s addig üzérkedett, mig elcsípték és vád alá helyezték. Nem egészen száz­ezer dollár biztosíték ellené­ben 1955-ben szabadlábra került, de veszni hagyta a biztosítékot és visszasom­­polygott szülőhazájába Olasz­országba. Néhány évvel ké­sőbb az amerikai nyomozók kiderítették hollétét és meg­indult a kiadatási eljárás. Három évig húzódott az. el­járás, az olasz kormány so­káig idegenkedett egy olasz embernek kiadatásától, vé­gül rnégjs engedett, mert ha olasz is volt, Big Sam születé­sénél fogva, amerikai állam­polgár lett honosítás utján. Most következik a tiz­­dolláros parkolási tikét sze­repe a storyban. Amikor Set­timo Aecardo-Big Samnek — Turinban kikézbesitették a deportálási végzést, ő szándékosan tilosba parkolt és — a deportálás elhalasz­tását kérte a bíróságtól, azzal az indokolással, hogy neki előbb ez a kis elintézni­valója van a forgalmi bíró­sággal. Big Sam furfangos terve nem sikerült, a turini bíróság jóváhagyta azonnali dcjoortátósát azzal a felté­tellel, hogy amikor az olasz bíróság a parkolási perben Ítéletet hoz, ezt az Ítéletet az amerikai bíróság végre­hajtsa. Ha igy lesz, ez lesz az első eset, hogy amerikai bíróság külföldi bíróság Ítéletét végrehajtja. Az igaz­ságszolgáltatás történeté­ben lesz egy uj kis fejezet ezzel a cimmel: A Big Sam affér. Big Sam repülőgépen meg­érkezett a newyorki Idlewild repülőtérre, ott nyomban hoz­zábilincselték egy detektiv­­hez és elvitték a szövetségi biró elé. A biró közölte vele, hogy hajlandó őt régi bün­­perének tárgyalásáig sza­badlábra helyezni, ha letétbe helyez félmillió dollár 'biz­tositékot. . . Hajókötél készítés — ujfundland módra. NEVESSÜNK! Hunyadi Sándort, Bródy Sándor törvénytelen fiát, a zsidó törvények miatt há­borgatták. Elpanaszolta ezt Sebestyén Gézának, a szín­házigazgatónak. — Az én anyám, Hunyadi Margit, a családfáját 600 év­re tudja visszavezetni, mondta. Mire Sebestyén igy vála­szolt : — Nem is az anyád 600 évé­vel van baj. Hanem az apád hatezer évével. SpJO AÍ MAGYAR-OSZTRÁK HIDEGHÁBORÚ (FEC) Az október 17-i bu­dapesti magyar-osztrák lab­darugó mérkőzés majdnem elmaradt az. utolsó pillanat­ban kitört “sportháboru” mi­att. Az osztrák válogatottal együtt vizűmért folyamo­dott Martin Maier is, a szo­ciáldemokraták napilap já-1 nak, az Arbeiter Zeitung c. újság sportrovatának szer­kesztője. Bár 12,000 oszt­ráknak adtak vízumot, — Maierét elutasították. Az osztrák Labdarugó Szö­vetség érdeklődésére a bécsi magyar követségen kijelen­tették, hogy a sportújságíró “nem kívánatos Magyaror­szágon, mert cikkeiben kri­tizálja a kommunista álla­mokat.” Maier kijelentette: “Az újságírónál szükséges jó lelkiismerettel rendelke­zem, hogy a dolgokat nevén nevezzem: a fekete fekete, a fehér fehér, a gáncs a mér­kőzésen gáncs éppúgy, mint ahogy a szögsdrót szöges­drót, az akna akna és a fal is fal.” Az osztrák Labdarugó Szö­vetség kijelentette, hogy ha Maier nem kap vízumot, a csapat nem megy Budapest­re, mire a követség meg­adta a vízumot, de másnap érvénytelenítették, s az oszt­rák válogatott nem utazott el. Martin Maier már-már le akart rnondasi az utazásról, hogy ne veszélyeztesse a mérkőzést, de az osztrák 'csapat tagjai kijelentették, MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET Megdöbbentő esemény történt Caniformában: tragikus módon meghalt Dán Klára, a neves magyar matematikusnő. Dán Klára az egykori budapesti Pannónia Báránybőrkiké­­szitő gyár tulajdonosának, Dán Károlynak a lánya. Már egé­szen fiatal korában kitűnt matematikai képességével. Neu­mann Jánoshoz ment feleségül, a világhírű magyar tudós­hoz, aki Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő mellett a magyar atom-agy tröszt tagja volt. Maga is sokat segített az urának tudományos munkájában. Neumann János halála után újra férjhezment. Második férje Kari Sckart, a San Diego-i egyetem fizikai tanára. Dán Károly már meghalt, özvegye és a család többi tagjai Londonban él­nek. Dán Károlyné nemrégiben Californiába utazott meg­látogatni a lányát. A látogatáson baleset érte, karját törte és kórházba került. Ott érte a tragédia hire: Dán Klárát holtan fogták ki a San Diego melletti La Jolla öböl vizéből. Állítólag öngyilkos lett. * * * v? Szeniendrey Gyula amerikai magyar egyetemi hallgató három évig tartó tanulmányúton járt Közel-Keleten. Onnan hozott egy nagyon érdekes hirt. Egyiptomban azt beszélik, hogy a szomszédos Szudán alsó sarkában, ahol Szudán, Abesszínia és Kenya hármas határa csücsökben fut össze, egy magyar település van. Nádas, mocsaras vidék ez. Állí­tólag egyik szigetén élnek a magyarok. Bőrük sörétes, de nem fekete, arcuk formája sem néger tipusu, Valószínű, hogy a magyar-török háborúk idején hadifogságba került magyarok leszármazottai. A törökök az elhurcolt foglyok egyrészét rabszolgává sáron adták el. így kerülhetett egy nagyobb csoportjuk Egyiptomba majd onnan Szudánba. Ott bennszülött nőkkel házasodtak össze, az évszázadok során erősen keveredtek, utódaik azonban nem lettek feketék. Szentendrey Gyula már nem jutott hozzá, hogy megkeres­se őket. Ez az érdekes feladat másokra vár. “Drukkolok” is egy kicsit. Kádárék talán e szerény rovat révén értesülnek a létezésükről és akkor jaj nekik. Kinyomozzák a címükét és sürgősen ingyen és bérmentve megküldik nekik a Ma­gyar Hírek című hazacsalogató nyomtatványt, sőt még nép­nevelőket is küldenek a nyakukba. Amitől pedig a magya­rok és a szudániak Istene mentse őket . . . * * * A mindig elegáns, mindig daliás tehetséges Lukács Pál újra megnősült. Uj felesége holland hölgy: Miss Anette Briesant. New Yorkban tartották az esküvőt.- : h’^m * * ❖ A forradalom után menekült magyar művészekből meg­alakult Bécsben a Philharmonica Hungarica, amelynek hire azóta bejárta a világot. A Philharmonica Hungarica az idei szezonban New Yorkba jön vendégszereplésre. Műsorán ter­mészetesen magyar müvek is szerepelnek. A többi között bemutatják Kodály Zoltán Variációk egy magyar népdalra cimü alkotását. * * * Legutóbb beszámoltam a tudományos pályán dolgozó svájci magyarokról. Utána egy olvasóm figyelmeztetett, miért megyek olyan messzire. Itt a szomszédban, Kanadá­ban is sikerrel működnek magyar értelmiségiek, miért nem irok azokról. Igaza van. Pótolom is az elmulasztottat. Az ottawai egyetemen és kutatóintézetekben magyarok egész sora dolgozik. Beznák Aladárné a fiziológiai tanszék vezetője, Vispianszky János és Móritz Dénes egyetemi előadó, Eidúsz László biológus, Annua Ernő biokémikus, Fűrész János vi­­ruskutató.Nánássy Andor atomfizikus, Rajháthy Tibor nö­vénykutató, Rappay Dénes bakteorológus, Szabó János ana­tómus, Tamási István statisztikus, Simon József a Kutató Tanács munkatársa, Harcsár Géza múzeumi előadó, Csaba Lajos könyvtáros. A csillagvizsgáló intézetnek három ma­gyar munkatársa is van, Kollár Ferenc, Vámosi Sándor és Nagy Dezső. Diplomások vezető állásban miniszteriutnolc­­ban és egyéb állami hivatalokban. Laky Barna, Kellner Pál, Czakó István, Bernolák Imre, Udvarhelyi Ödön és Babits Sándor. Ennyi — csak mutatóba. * * * No ezt se hittem volna . . . Amerika nem csak búzát, hanem normaemelési “szerszámot” is szállít a magyar népi demokráciának. A Szovjetunióban a Kruscsev féle ól-olva­dás ellenére is még mindig földalatti mozgalomnak számit a twist, óvják is a fiatalságot ettől a kapitalista-imperialista fertőzéstől. A magyar elvtársak azonban fenegyerekek, ha­lálmegvető bátorsággal dacolnak a moszkvai ortodoxiával és hivatalosan is “alkalmazásba vették” a twistet. Néhány szakértő ugyanis úgy vélekedett, hogy vérpezsdítő és izom­mozgató üteme jótékonyan hat a munkaképességre. Nosza azonnal kipróbálták. Az egyik textilgyárban 15 perces murt­­kaszünetet rendeltek el, a munkásoknak azonban a gépek mellett kellett maradniok. Ekkor Amerikából hozott lemez­ről felhangzott a twist-muzsika. A kísérlet bevált. Utána 23 százalékkal kevesebb volt munkaközben a hiba. Lehet, hogy ezután twist-szóval préselnek ki munkatöbbletet a magyar munkásokból? hogy ők nem játszanak. Erre megmozdult az UEFA, az UFA, a Magyar Labda­rugó Szövetség, éjjel-nappal tárgyaltak, s végül Budapest engedett és megadta a vízu­mot Maiernek. A válogatott egy napos késéssel, de Maier­­rel együtt érkezett meg Budapestre. A jövedelem forintban é3 schillingben megérte a kis presztízsveszteséget. A november 3.-i Kelet-Né­­metország elleni mérkőzés a magyar válogatott 400-ik mérkőzése volt. Hasonló hely­zetben egyetlen ország sincs az egész világon, legfeljebb Nagy-Britannia, ha összead­ják az angol, skót, walesi és észak-irországi válogatott játékait. A magyar labdaru­gó válogatott 1902 október 12-én Bécsben Ausztria ellen játszotta első hivatalos mér­kőzését. A négyszáz mérkő­zésből 222 magyar győze­lemmel, 82 döntetlennel és 9 vereséggel végződött. A ma­gyar játékosok 1116 gólt lőttek, 675-öt kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents