Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

hi Ra í) *-8. OLDAT,

OCT. 17. 1963

P írja: RIPORTER jjj

DARVAS MIKLÓS, a világhírű magyar táncművész, hosszabb párisi tartózkodás után, visszatért állandó lakhelyére, New Yorkba. Első útja a Second avénuei Eriké vendéglőbe vezetett, ahol az amerikai művészvilág több ismert személyisegének társaságában, a hajnali órákig évezte GALLAY ELSIE zongora és énekszámait.

Darvas elmondotta magyar barátainak ,hogy a “How I made two millions in the stock market?” cimü, nagysikerű könyvéből zenés vígjáték készül. A bemutató jövő tavasszal lesz a Broadwayn és a főszerepet maga Darvas Miklós fogja játszani.

Hí ❖ íJ«

SZABÓ SÁNDOR, a kiváló magyar színész, aki két év óta egyfolytában játsza az “Oh Dad, Poor Dad!” cimü nagysikerül amerikai vígjáték egyik főszerepét, a közeljövőben, Londonban is fellép, ugyanennek a darabnak ugyanebben a szerepében.

Hí ❖

FEJÉR GYÖRGY, a népszerű magyar zongoraművész akiről országszerte megemlékezett az amerikai sajtó abból az alkalomból, hogy Mrs. John F. Kennedy, az elnök felesége húgának debütáns partyjjn játszott, nyári vakációja után, újra fellép a new yorki Cafe Carlyleben. Megnyitó estéjén az amérikai és a magyar társadalom szihe-jáva megjelent. |

Hí Hí Hí

A new yorki Budapest vendéglő egyre népszerűbb lesz az amerikai művész és iróvilágban. Nemrégiben JULES STYNE, a világhírű zeneszerző tért be, nagyobb társasággal. St'yne, a “Gypsy” cimü operett és más nagysikerű Broadway darabok szerzője, két halászlevet evett és lelkesen dicsérte a népszerű magyar vendéglő kitűnő konyháját.

Hí Hí H*

DORÁTI ANTALT a londoni BBC vezető karnagyává szerződtette.

Hí Hí H«

Egy PETER LORRE elég Peter Lorre! — ez az elve a híres hollywoodi magyar jellemszinésznek. És ezt az elvét birói parancsba foglalta Wolfson los angelesi biró. Egy Eugene Weingand nevű fiatalember birói engedélyt kért, hogy nevét Peter Lorre-ra változtathassa. A biró — az egy és egyedüli Peter Lorre közbelépésére — a névváltoztatási kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a kérelem mögött önző érdek húzódik meg: Weingand gyümölcsöztetni szeretné Peter Lorre hírnevét.

■ * Hs H«

Ha magyar vagy legalábbis magyarszármazásu RON PATAKY színházi kritikus, magyar-olasz házassági szenzációja lesz a Broadway és Hollywood színházi életének. Azt rebesgetik Anna Maria Alberghetti olasz énekesnő házatáján, hogy Anna Maria Patakyval nincsen ugyan eljegyezve, de — nem puszta pletyka az, amit a szinészvilágban suttognak.

Hí Hí Hí

MÁTRAI LÁSZLÓ, a jeles magyar filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében résztvett a 13-ik nemzetközi filozófus-kongresszuson Mexico Cityben.

H« Hí H«

Az idei salzburgi zenei fesztiválon Mozart Varázsfuvola operáját magyar karmester, KERTÉSZ ISTVÁN veszényelte.

H« He H«

New Yorkban az American Council of Learned Societies tudományos világszótár készítésének tervét dolgozza ki most. A munkában résztvesz a társaság meghívására New Yorkba jött DR. ORSZÁGH LÁSZLÓ, a debreceni Kossuth Lajos egyetem germanisztikai tanszékének professzora.

He He Hí

A német és a svájci sajtó részletes beszámolókat közölt KEMÉNY ZOLTÁN magyar plasztikai művész hannoveri kiállításáról.

Kemény Zoltán 56 éves, Zürichben él. 1930-ben ment Parisba, ahol mint festő és világítótestek konstruktőre működött. 1949-ben lépett a nyilvánosság eé sajátos félreliefjei ven, amelyek európaszerte nagy visszhangot keltettek.

Hí Hí Hí

GÁBOR ZSAZSA a clevelandi KYW televízión több napon át szerepelt Mike Douglas programján. A programokat felvették tap-re és a szalagokat már megvásárolták TV. állómások Buffalo, Cincinnati és Milwaukee városokban. És utánuk biztosan még több TV állomás következik ...

“Kissé ideges voltam ezeken a programokon — vallotta be Zsazsa —, mert ezek délutáni programok . . . ott nem lehet olyan szabadon beszélgetni, mint a késő esti Jack Paar programokon, amelyeket csak felnőtték néznek és hallgatnak . . .”

Hí Hí Hí

Kodály Zoltán Izraelben járt, résztvett két zenei kongresszuson Jeruzsaálemben.

Sajtókonferencián érdekesen nyilatkozott a rádióról és a televízióról. A rádió nagy elterjedtsége nagyban elősegítette a zenei kultúra elterjedését, mondotta, de mindjárt hozzátette, hogy a rádió amolyan kétélű fegyver: behozza az otthonokba a jó muzsikát, de behozza a rossz muzsikát is. A népzenétől egyenes ut vezet a klasszikus zenéhez, de a tánczene zsákutcába vezet ... A rádiónak talán legnagyobb veszélye az, hogy nyomban ki lehet kapcsolni, amikor komoly zenét közvetítenek.

Ami pedig á televíziót illeti, ez alapvető fokon a zenei oktatás szolgálatába állítható. Eszerint Kodály Zoltán barátja a televíziónak? Az egyik újságíró megkérdezte, van-e lakásában televízió? Erre a kérdésre a mester klasszikus tömörséggel dupla feleletet adott: “Nincs és nem is lesz soha.”

Hí Hs ❖

Budapesten meleg ünneplésben részesítették 75-ik születésnapja alkalmából Füst Milánt, a kiváló irót és költőt, a Nyugat folyóirat törzsgárdájának tagját, sok világszerte ismert, több nyelvre lefordított könyv szerzőjét. Füst Milán sok év óta az irodalomtörténet professzora a budapesti egyetemen. - ,

GALAMB ATTILA, az alig tiz éves szakszofon- és klare

A győzhetetlen Armada legyőzetése Amerika jövőjét biztosította

Három és háromnegyed évszázada, hogy a sapnyol flotta Anglia ellen indított vállalkozása katasztrofális vereséggel végződött. A kortársakat megdöbbentette és a történetírókat azóta is élénken foglalkoztatja a nagy esemény, hiszen nem kisebb dologról volt szó, mint az akkori világ legnagyobb katonai hatalmának, legerősebb hajóhadának kudarcáról egy olyan országgal szemben, mely addig az európai politika küzdőterén másodrendű szerepet játszott.

VILÁGBIRODALMI

ÁBRÁND

II. Fülöp spanyol király hatalmas birodalmában a nap sohasem nyugodott le. övé volt Spanyolországon kívül Itália nagy része, Németalföld, az amerikai

gyarmatbirodalom, s miután 1580-ban Portugália trónját is megszerezte, a portugál kereskedelem afrikai, indiai és indonéziai támaszpontjával is ő rendelkezett. De nemcsak e hatalmas birodalom, hanem egy győzelmesen előretörő világnézeti mozgalom, az ellenreformáció is az ő vezetése alatt állott. A reformáció forradalmi irányzataitól megrettent

uralkodóosztály nagy része Euröpa-szerte a pápaság körül tömörült, amelynek a legfőbb támogatója a sapnyol király és a spanyol eredetű jezsuita rend volt. II. Fülöp egy spanyol uralom alá rendelt katolikus Európáról s az Európán kívüli világ spanyol gyarmattá változtatásáról álmodott. Fanatikusan hitte, hogy Istentől rendelt hivatása e tervet .megvalósítani s minden ellenállást, elsősorban azt, amely a reformáció eszmevilágába öltözött, .eltiporni. Még trónörökös korában mint Mária angol királynő férje részt vett az angliai protestantizmus véres üldözésében, tartós gyűlöletet ébresztve az angol népben Spanyolország ellen. Mária halálával — 1558 -ban — ennek a protestáns

féltestvére, Erzsébet került Anglia trónjára. II. Fülöp akkor már spanyol király, őt is feleségül kérte, hogy országával együtt “megmentse az eretnekségtől”. Az ifjú királynő azonban kitért a kétes megtiszteltetés elől, mert a spanyol házasságnak már a gondolata is felháborodást keltett az erőszakos ellenreformációt megelégelt angol közvéleményben. Spanyolország és Anglia utjai elváltak, hogy nemsokára ellenségesen keresztezzék egymást.

A spanyol világuralmi törekvésekkel szemben az ellenállás a németalföldi szabadságharchoz kapcsolódva bontakozott ki. A hollandiak hősi harcát Franciaország és Anglia titokban támogatta. II.Fülöp ennek úgy akart végét vetni, hogy befolyása alatt álló kormányzatot próbált hatalomra juttatni a két országban. A protestánsok (a “hugenották”) és a katolikusok között egyensulyozgató III. Henrik francia királyt a hugenották kiirtására akarta bírni, s ezért “szent szövetséget” kötött a katolikus Guise-hercegekkel, hogy általuk gyakoroljon nyomást a francia belpolitikára. Angliában pedig a katolikus politika engedel mes eszközének kínálkozó Stuart Mária skót királynői akarta Erzsébet helyett a trónra juttatni. Stuart Mária férjgyilkosság gyanúja alatt Erzsébet fogságában volt s II. Fülöp és a pápa buzdi tására jezsuita ügynökök, az egyik összeesküvést a másik után szervezték kiszabadi tására és Erzsébet meggyilkolására.

A spanyol-angol viszony egyre feszültebbé vált, s í kortársak szemében oly fon tos vallási okok mögött foko zatosan kibontakozó gazdasági versengés miatt a végsőkig kiéleződött. Amióta a pápa 1494-ben kettéosztotta a gyarmatosítandó világot a spanyolok és a portugálok között, Amerikára — Brazília kivételével — a sapnyol

király tartott kizárólagosan igényt, — egyedül spanyol hajók kereskedhettek az “uj világ” kincseivel, s ha más ország hajósai behatoltak az amerikai vizekre, ellenségnek, kalóznak tekintették' őket.

Kisebb kalóz expedíciók után már nyílt kihívásnak számított az angol Francis Drake megjelenése az amerikai vizeken. 1577 és 1580 közt körülhajózta a földet, vakmerő bátorsággal játszva ki spanyol és portugál üldözőit. Erzsébet királynő lovaggá ütötte és vice-admirálissá nevezte ki a merész !kalandort, akinek példáját számosán követték. A nyolcvanas évek elején Drake mellett mások hajói is járták az amerikai vizeket, megrohanva és kifosztva a spányol hajókat, s 1584-ben sor került az első amerikai angol gyarmat, Virginia megalapítására is.

Ekkor már nyílt hadiállapot következett be Spanyolország és Anglia közt, s nemsokára angol csapatok jelentek meg Németalföldön a felkelők megsegítésére. A küzdelem vallási jelszavak alatt folyt, az angol kalózok az igaz hit bajnokaiként ütöttek rajta az amerkiai ezüstbányák kincseit szál litó hajókon, s a pápai udvar hivatalosan kijelentette, — hogy “aki elteszi láb alól Erzsébet királynőt azzal a kegyes szándékkal, hogy ezzel Istennek szolgál, nem követ el bűnt, sőt érdemeket szerez.” 1584-ben II. Fülöp ugyanilyen “kegyes szándékkal” gyilkoltatta meg a hollandi szabadságharc vezérét Orániai Vilmost, s Erzsébet nem várta meg, amig őr ákerül a sor, 1587-ben az életére törő katolikus összeesküvőket és trónjelőlijüket, Stuart Máriát kivégeztette. A pápa kiátkozta az “eretnek és gyilkos” királynőt, s II. Fülöp keresztesháborut indított megbüntetésére és Anglia meghódítására.

Az egyesitett spanyol-portugál hajóhad, a “győzhetetlen aramda”, mely 1588 junius 8-án Medina Sidonia herceg vezetése alatt 30,000 emberrel a fedélzetén Lisszabonból kihajózott, a kortársak szemében valóban győzhetetlennek látszott. 130 nagyméretű hadihajóból és 30 szállitóhajóból állott, rendkívül erős tüzérséggel. Nagy tengeri ütközeteket ez ideig csak i Földközi-tengeren és a Perjsa-öbölben vívtak, ahol a spanyol, illetve portugál gyarmatosítók a mohamedán flottákkal mérkőztek, ezeken a tengereken pedig a leglakalmasabb hadihaj ótipus a hosszú, viszonylag lapos, evezők hajtotta gálya volt, az ókor öröksége. Az ókori hagyományok folytatódtak a harcmodorban is, amely nem

volt más, mint a szárazföldi hadviselés átvitele a hajók fedélzetére. Nem a hajók harcoltak, hanem az emberek; a hajó tulajdonképpen csak szállította a hadserget, s a cél az ellenséges hajó megcsáklyázása és elözönlése volt; a csatát a fedélzetén vívott kézitusa döntötte el. Mivel oldalt az evezősorok miatt ágyukat elhelyezni nem tudtak, s a hajó, hosszúsága miatt nagy célpontot nyújtva, oldalról különösen sebezhető volt, a gálya hadmozdulatai arra irányultak, hogy mindvégig szembefordulva, a hajóorrban elhelyezett ágyukból tüzelve közelítse meg az ellenfelet, s hosszában simuljon hozzá a lehet őszéles fronton való elözönlés érdekében. így zajlott le még 1571-ben is a spanyolok győztes tengeri csatája Lepantonál a törökök ellen.

A RÉGI AZ UJ ELLEN

A gálya azonban alkalmatlan volt az óceánjárásra; ott a rövid, kerek formájú, vitorlás hajó biztonságosabban és gyorsabban haladt. E'zen a hajótipuson oldalt helyezték el az ágyukat, de csak könnyű tüzérséget birt meg. Hadihajónak ezért nem is építettek kerekhajót, hanem az a gályának és a kerekhajónak egy kombinációját, a galleont tervezték meg, mely egyaránt használt vitorlát és evezőt, s elől hátul és oldalt ágyukkal volt felszerelve. Ilyen hajókból állt a “győzhetetlen armada”.

Vele szemben az angolok körülbelül ugyanannyi, de jóval kisebb méretű kerekhajót tudtak kiállítani, melyeknek egyetlen előnye fürgeségükben rejlett. Erre a tulajdonságukra épült az angol kalózok által kialakított harcmodor, mely szakított a megrohanás és a fedélzeti közelharc hagyományaival, s a hajót nem katonaszállitásra, hanem mozgó ütegként használta, a döntő csapást az oldalt elhelyezett ágyuk sortüzével mérve az ellenségre. A siker feltétele a könnyű, rövid ágyuk tüzerejének fokozása volt, s ez a 6-ik század második felében hatékonyabb puskaporkeverékek feltalálásával meg is valósult.

Persze, az újfajta tengeri hadviselet eddig csak apró össze csapásokban, meglepetésszerü rajtaütésekben próbálták ki, s nem lehetett tudni, hogy komoly, nagy ütközetekben beválik-e. Drake esküdött rá, hogy igen, s Erzsébet megbizott benne.

Drake a legjobb védekezésnek a támadást tartotta, s kérte, hogy saját kikötőjükben jephesse meg a spanyolokat. Erzsébet azonban reménykedett abban, hogy II. Fülöp elfogadja békeajánlatát, s nem akart provokációt. Mikor azutéán értesült a spanyol flotta elindulásáról, már későn adott engedélyt Drake vállalkozására, mert egy hatalmas vihar Plymouth kikötőjébe szorította az angol hajóhadat. Már feltűntek a spanyol vitorlák Anglia legdélibb sarkán, a Lizard-foknál, amikor az utolsó pillanatban hihetetlen bravúrral sikerült az angoloknak kihajózniuk. Az armada most már a németalföldi partok felé igyekezett, hogy az ott szállitóhajókon várakozó spanyol csapatokkal egyesülve erőszakolják ki az angliai partraszállást.

TŰZ A VIZEN!

A Calais előtt horgonyzó és a most arrafelé tartó spanyol hajók közé azonban az angolok 1588 augusztus 7-én éjszaka gyuj tóhaj ókat eresztettek. A spanyolok a nagy riadalomban elvagdalták a horgonyköteleket, s a dühöngő vihar Gravelingen felé. sodorta őket, ahol augusztus 8*ára virradólag az amgolok rájuk csaptak. Az erős hullámzásban ingadozó, magas építésű spanyol galleonok ágyúgolyói elsüvitettek a kis angol hajók felett, azok viszont annál eredményesebben tüzeltek, s mesteri vitorlakezeléssel manővereztek'* a viharban. A “győzhetetlen armada” siralmas roncsokká nőtt maradványai a széltől hajtva észak felé menekültek, és Skóciát, Írországot megkerülve vergődtek haza. A hajóknak és a legénységnek alig fele maradt meg.

II. Fülöp nagy önuralommal fogadta a csapást, s maga vigasztalta kétségbesett admirálisait, hogy nem viz és szél ellen küldte őt harcolni, bele kell hát nyugodni “Isten akaratába”. Anglia népe is égi csodának fogta fel az eseményt. “Deus afflavit et dissipati sunt” (Isten rájuk fújt és szétszórattak) — hirdette a győzelem emlékére vert érem. S valóban, olyan történelmi erők működtek itt, melyeket a kortársak nem láthattak tisztán, és ezért természetfeletti beavatkozásna khitték.

A “győzhetetlen armada” pusztulása a spanyol hataom hanyatlásának és Anglia tengeri uralmának kezdetét jelentette. Ezt a világtörténelmi fordulatot azonban nem a forgandó hadiszerencse szeszélye hozta létre, hanem a könyörtelen törvényszerűséggel ható gazdasági-társadalmi fejlődés. Spanyolország az elhaló régit, a feudalizmust képviselte, s az uj győzedelmeskedett a régi felett.

nétmüvész, aki nemrégiben fejezte be öthónapos koncert körútját, levizsgázott a hetedik és nyolcadik osztály tananyagából. Attila október 24-én kezdi meg fellépését a New York Rádió Cityben, ahová négyhetes szerződés köti.

Cushing bostoni (baloldalt) és Meyer chicagói érsek a Vatikáni Zsinaton.

Az angliai Oxford egyetemen sok amerikai diák is tanul és vesz részt csónakversenyeken.

Saugus, Mass.-ben leégett az iskola, 800 diák külön vakációt kapott.