Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-08 / 45. szám

I Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J, CARTERET, WOODBMDQH, FORDS, KEASBKY, METÜCHBN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. NOVEMBER 8 KONGRESSZUSI KÉPVISELŐNK RlEPR. EDWARD J. PATTEN (DEM. N. J.) akit Middlesex megye szavazópolgárainak nagy többsége washingtoni képviselőnek választott meg, az uj 15-ik kongresszusi kerületből. Ed Patten a magyarság régi, igaz barátja, akiben végre a megye le­­kossága méltó képviselőt kapott a törvényhozásban! líOV. 1117: ^MAGYAR HÉT A RUTGERS EGYETEMEN NOV. 11-ÉN, VASÁRNAP AZ ATLÉTA KLUB DÍSZ­TERMÉBEN A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA RENDE­ZENDŐ BANKETTEL KEZDŐDIK A “MAGYAR HÉT” Az idei választások eredménye A “diplomáciai nyelv” és az emberek igazi gondolko­zásmódja és beszédmodora kö­zött hogy mennyire nagy kü­lönbség van, annak kidombo­­ritására itt közöljük magyar fordításban azt a “beszélge­tést,” illetve levélváltást, ami Kennedy elnökünk és Kruscsev között folyt le a kubai krízis legforróbb, valósággal “világ­rengető” napjaiban. Mint ismeretes, október 27- én Kruscsev, közvetítő felhasz­nálásával alkudozást ajánlott fel Amerikával, amit elnökünk nagyon találóan “lókupeci al­kudozásnak” nevezett. Vagy­is: hogy a Szovjet leszereli a kubai kilövő-bázisokat, ha az Egyesült Államok ugyanezt te­szi a törökországi NATO bázi­sokon. Kennedy nem késleke­dett a válasszal: bármilyen tárgyalás és alkudozás felesle­ges; amig Kubában le nem szerelik a kilövő-telepeket és haza nem szállítják a Szovjet­be az atom-lövegeket és bom­bázó-repülőgépeket és be nem szüntetik a támadó jellegű ha­­diszállitmányok ideküldését, addig tárgyalásról szó sem le­het. Kruscsev sem vesztegette az időt (minden perc, minden pillanat végzetessé válhatott volna azokban az órákban!): beleegyezett abba, hogy UN ellenőrzés mellett leszerelteti a kubai orosz építményeket, stb. Ugyanekkor Kennedy el­nökünk hajlandónak mutatko­zott a kubai tengeri veszteg­zárt feloldani s egyben biztosí­tani a Szovjetet arról, hogy Kubát se mi, se más amerikai ország nem fogja megszállni. Október 28-án, vasárnap Kruscsev kijelentette, bogy a “világbéke érdekében” máris kiadta a parancsot a kubai bá­zis, illetve a távbombák és ki­lövőhelyeik azonnali leszerelé-Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi Vezetősége és Igaz­gatósága rendes őszi közgyűlést 1962 november 14-én, szerdán délelőtt 11 órai kezdettel tartja Pittsburghban, a Wm. Penn Fra­­ternális Egyesült székházának tanácstermében, melyet e célra az egyesület vezetősége felaján­lott a Szövetségnek. Ezen a gyűlésen fogják meg­választani az Igazgatóság elnö­két. Esedékes ezenkívül a köz­ponti titkári állással és a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos o­­lyan ügyek megtárgyalása, me­lyek az Igazgatóságra tartoznak. Amerikai magyar életünkben “szervezetileg” soha ilyen szét­esetten, ilyen tanácstalanul nem álltunk, mint manapság, amikor pedig a legnagyobb szükség len­ne egységünkre, egyetértésre közöttünk. A kommunisták és el­lenségeink, természetesen, igye­keznek minél jobban kihasználni ezt a számukra igen jó alkal­mat s hol itt, hol ott látunk, hal­lunk hivatkozást arra, hogy ők a magyarság képviselői, ők, az istentagadók, templomkerülők, mindenünnen kirúgott senkihá­ziak alkotják az amerikai ma­gyarságot. Az amerikai magyar­ság sokszázezre tömege; az is­sére, ládákba csomagolására és a Szovjetbe való visszaszállí­tására. (Légi-fényképészeink a héten már jelentették is, hogy a legújabban felvett képek bi­zonysága szerint ez meg is tör­tént, a telepekről sok minden eltűnt, habár egyes épületek még ott állnak.) Kennedy el­nökünk pedig “államférfiuhoz méltó cselekedetnek” minősí­tette a szovjet diktátor dönté­sét ebben az ügyben. Kruscsev “magá nlevele” Kennedy elnökünkhöz: “Nagyon megértem Elnök Ur és az amerikai népnek a kubai misszilek feletti aggo­dalmát, — irta Kruscsev sze­mélyes levelében — azok a misszilek, amelyeknek támadó hadászati jelleget minősitett Elnök Ur, tényleg félelmetes fegyverek. Ezt Ön is, Elnök Ur, én is jól tudjuk. Hogy a veszedelmes konfliktusnak vé­get vessünk és igy az amerikai és az orosz nép és minden nép békevágyának ügyét szolgál­juk, elrendeltem, hogy a kubai rakétainstallációkat a z o nnali hatállyal beszüntessék, illetve leszereljék, ládákba rakják és visszahajózzák a Szovjetunió­ba.” Kennedy hasonló túlzott ud­­variasságu válasza: “Szívesen fogadom Minisz­terelnök Urnák a kubai táv­bombáknak a UN felügyelete mellett történő leszerelését és azoknak a Szovjetunióba való visszaszállítását illető határo­zatát — irta Kennedy elnök Kruscsevhez intézett válaszle­velében — igy, a UN főtitkár közvetítésével biztosíthatjuk a karib tengermellék békéjét, őszintén remélem, hogy a ku­bai krízis múltán figyelmünket az általános leszerelés ügyére irányíthatjuk, ami által tovább enyhülhet a világkrizis. Ez vo­natkozik a NATO és a Varsói Paktum közötti viszonyra is.” tenfélő, egyházakhoz tartozó, magyar hagyományainkat féltve őrző, rabságban szenvedő ma­gyar testvéreink sorsát szivükön viselő magyarok hatalmas zöme pedig csendben van, hallgat, . . . tétlenül áll . . . Ha a Magyar Szövetség sok-sok mindent “egy kalap alatt” elintézni tudó, erre hivatott, igazán alkalmas szer­vezete mögé állna most minden becsületes érzésű magyar Ame­rikában, elsodorhatnánk, elti­porhatnánk, csirájában megfojt­hatnánk minden nyomorult ak­namunkát, magyar-ellenes meg­mozdulást, kommunista és szél­sőséges mesterkedést s egy utón, egy irányban, egy közös cél felé egyféleképen haladhatnánk, ma­gyarok! Nagyfontosságu, ko­moly eredményeget érhetnek el! Mert erőinket szétforgácsolva, százféleképen próbálkozva dol­gok elérésén . . . semmire sem megyünk soha! Amig van Magyar Szövetsé­günk, lehet még reményünk . . .! Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban, Mrs. Roosevelt meghalt Mrs. Franklin D. Roosevelt, néhai Roosevelt elnök özvegye 78 éves korában, november 7- én, new yorki otthonában meg­halt. Hetek óta súlyos beteg volt, vérszegénység, tüdőbaj bántotta s orvosai nyilván le­mondtak róla, amikor pár nap­pal ezelőtt hazaküldték a kór­házból, ahol kezelték. Leánya, Mrs. Halstead volt mellette halálos ágyánál, de azóta bizo­nyára New Yorkba érkeztek fiai: Franklin, Jr., James és Elliott és családjaik. Mrs. Rooseveltet Hyde Park, N. Y.-ban, a Hudson folyó partján levő birtokukon fogják eltemetni, férje közelében, ki­nek sir ja és egykori háza nem­zeti zarándokhely. A temeté­sen résztvesz John F. Kenne­dy, az Egyesült Államok elnö­ke is, aki nagy tisztelője volt Rooseveltnének s akinek elnök­­választási kampányában a volt elnök özvegye sokat segített. Mrs. Roosevelt nemcsak az Egyesült Államok 32-ik elnö­kének volt a felesége, az or­szág “first lady”-je, de ő maga személyileg is rendkívül aktív volt úgy a politikában, mint társadalmi és irodalmi téren is. Sokat irt, számos könyve jelent meg, lapok állandó rovatirója volt hosszú időn át s számtalan előadást tartott társadalmi és szociális mozgalmak során és érdekében. Férje halála után az Egyesült Nemzetekben az Emberi Jogok Bizottságának amerikai tagjává nevezték ki. Mrs. Roosevelt halálával, hogy úgy mondjuk: az ameri­kai történelem egy korszaka zárult le! A Szovjet “Mars”­­lövege Az Egyesült Államok Vé­­nusz-lövege útban van (vala­hol feleuton jár) a Vénusz­­felé és a jelekből Ítélve meg fog felelni a hozzáfűzött remé­nyeknek. Legújabban most a Szovjet küldött ki egy világ­­ür-löveget, még pedig a “Mars I” nevű mübolygót, amely min­denféle műszerekkel megrak­va, fantasztikus irammal in­dult el a Mars bolygó irányába. Számítások szerint kb. 7 hónap múlva érkezik a Mars közelé­be, ahonnan — ha minden jól megy — fényképfelvételeket fog küldeni vissza földünkre. A Tass hirügynökség jelentése szerint az uj orosz löveg mű­szerei nagyszerűen működnek, a löveg iránya tökéletes és az egész Mars-löveg sikeresnek mondható. (Majd meglátjuk!) Az elnök piros telefonja A washingtoni Fehér Házban, Kennedy elnök Íróasztalán van egy vörös telefonkészülék, amely kizárólag arra szolgál, hogy vég­veszély esetén az Egyesült Álla­mok elnöke felemelje a kagylót és kiadja az általános mozgósí­tási parancsot, illetve elrendelje az atomfegyverek bevezetését. Ezt a piros-szinü telefont — mely nyilván a vörös veszély miatt kapta eredetileg szinét — nemrég kicserélték más szinre. Nem azért, mintha a vörös ve­szély nem állna fenn, de mert már mindenki tudott róla, New Brunswickon, a Rutgers Egyetemen már évek óta, sike­res Magyar Hetet rendeznek az itt tanuló magyar diákok, az öregdiákokkal és más diák­­szervezetekkel, valamint az Amerikai Magyar Intézettel karöltve. Ebben az évben az állam egyetemén a Magyar Hetet az Amerikai Magyar In­tézet fogja rendezni, az emlí­tett diákszervezetek szoros együttműködésével és teljes be­kapcsolódásával. A Magyar Hét 1962 novem­ber 11-17 napjain lesz, művé­szi kiállítással, különböző elő­adásokkal, koncerttel, stb., az egyetem, illetve a Douglass College campusán levő külön­böző épületekben. A nevezetes hét megnyitó nagy eseménye pedig az a fényes díszvacsora lesz, amelyet tavaly a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub kezdeményezésére, az összes brunswicki magyar egyházak és szervezetek közre­működésével rendezett a ma­gyarság a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet ja­vára és amelyet ebben az év­ben is ugyanígy, közös össze­fogással rendez a magyarság. A vasárnapi nagy diszban­­kett rendező bizottsága élén az idén is Puskás Béla, az Atléta Klub elnöke áll. Az alkalom fővédnökei a brunswicki egy­házak lelkészei. A bizottság alelnöke: Kára Péterné, Varga Lajos, Gombár Oszkár, titkán ra: Diénes László, pénztárosa Kukor Vilmos, számvizsgálók: Horváth Lukács, Révész Béla, Somody Pál, fogadó-bizottság: Dolores McCarthy és Ifj. He­gedűs Mihály, jegy-bizottság Mrs. John Evans, bár-bizott­ság: Sohonyay József, konyha­bizottság: Gödry Mihályné, felszolgálás vezetője Ifj. He­gedűs Mihályné, sütemények: Molnár Ágostonná és Bodnár Istvánná, publicitás: Orosz Je­nő, Kosa Imre és Diénes Lász­ló, dekoráció: Tóth Lajosné. A jegyek a bankettre roha­mosan fogynak. (A múlt héten felsorolt helyeken és szemé­lyeknél talán lehet még igé­nyelni jegyet, ha valaki késve határozta volna el, hogy eljön erre a rendkívül szépnek Ígér­kező bankettre.) A Magyar Hét során ked­den, november 13-án egy CBS­­TV filmet fognak bemutatni “Report on Hungary” cimmel a Rutgers Classroom Building­­ben (Room 123) este 8 órakor. Utána vita-est. Szerdán, 14-én este 8:30-kor a Hungarian Quartet hangver­senye lesz a Vorhees Chapel­­ben (Douglass Campus). Belé­pődíj $1.50, diákjegy $1.00. Csütörtökön este 8-kor ugyancsak a Vorhees Chapel­­ben Prof. C. A. Maccartney, az Oxfordi Egyetem tanára fog előadást tartani Közép-Európá­­ról. Pénteken, nov. 16-án este 8- kor ugyanitt ismét Prof. Mac­cartney tart előadást. November 11-től 15-ig Do­­kumentális Kiállítás lesz a Ledge épületben “Magyaror­szág—1956” cimmel. Megte­kintés díjtalan, nyitva lesz na­ponta reggel 8-tól éjfélig. Az Amerikai Magyar Inté­zet javára szánt bármilyen adomány az adóbevallás során levonható. Csekkek erre a név­re és cimre küldendők: Amer­ican Hungarian Studies Foun­dation, P. O. Box 1084, New Brunswick, N. J. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett hireket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. Az 1962-ik évi országos vá­lasztások Amerikában a nem­zet szempontjából annyiban birtak jelentőséggel, hogy a törvényhozás egyharmadrésze választás alá került s ennek a választásnak a kimenetele az elnök és kormánya munkájára nagy kihatással bir. Nagy változást nem hoztak az idén a választások: a Kong­resszus összetétele majdnem ugyanolyan arányú maradt, mint volt; a Szenátusban ab­szolút többségű demokrata, a Képviselőházban is demokrata többségű. Az egyes államok kormányzói között is jóval több a demokrata-párti, mint a re­publikánus. (Californiában a kormányzóságra pályázó Nix­on, volt alelnök és elnökjelölt, elvesztette a csatát a demokra­ta Brown kormányzóval szem­ben s ezzel mintegy örökre be­fejezte politikai pályafutását.) New Yorkban Rockefeller kormányzó u j r a v á 1 a sztást nyert. (FEC) Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapít­ványa (National. Science Foun­dation) számbavette az 1956- as m$.srY» r- fau'üäa kvxh úján el­menekült és Amerikában lete­lepedett tudósokat és magas képzettségű mérnököket, vala­mint azok munkáját. Most kia­dott jelentésében megállapítot­ta, hogy “miután Hruscsov le­verte a magyar forradalmat,” az Amerikában elhelyezkedett 2,000 magyar tudós és mérnök rendkívül értékes szolgálato­kat tett az amerikai nemzet-Az 1956-os magyar forrada­lom hatodik évfordulóját a szabad világnak úgyszólván minden zugában megünnepel­ték. Elsősorban a külföldre szakadt magyarság, az egyko­ri szabadságharcosok tartottak ünnepségeket, sok helyen kife­jezetten azzal a célzattal, hogy a befogadó ország neves köz­életi személyiségeit és érdeklő­dőit meghiva, őket is emlékez­tessék a magyar nép hat évvel ezelőtti élet-halál harcára. De nemzetközi szervezetek is tartottak ünnepségeket, vagy adtak ki deklarációkat. New Yorkban az Európai Rab­nemzetek Szövetsége külön ülésen mérte fel a magyar for­dadalom jelentőségét, a Ma­gyarországon hat év óta történt változásokat és azok értelmét. Ugyanakkor d e k 1 a rációkkal kereste fel a szabad világ nemzeteit, az ENSz elnökét, melyekben a magyar nemzet önrendelkezési jogának visz­­szaállitását, a forradalom kö­veteléseinek m e g v a lósitását szorgalmazta. AVashingtonban, az Egyesült Államok fővárosában az ame­rikai szakszervezetek székhá­zának ablakai immár hatodik évben formálták ki fényből azt a hatalmas keresztet, amely az elesett magyar hősökre emlé­keztet. A november 4-ig min­den éjjel felgyűlő kereszt a szemközt fekvő szovjet követ­ség tagjait is emlékeztette. A sok ünnpség és megemlé-Itt, New Jerseyben az állami törvényhozás felső háza, az ál­lami Szenátus republikánus többségű maradt (1914-óta az!); 11-10 arányban, tehát eggyel többen vannak ott a re­publikánusok. (A General As­sembly azonban demokrata többségű.) Az uj, 15-ik Kongresszusi Kerület (Middlesex megye) demokrata képviselőt küldött Washingtonba, Edward J. Pat­ten megválasztásával. Magyar szempontból is nagy nyereség ez, mert Eddy Patten régi, igaz barátja a magyarságnak. Kennedy elnökünk meg van elégedve a választások ered­ményével. És ez a fontos! Fon­tos, hogy ezekben a nehéz időkben az ország elnöke mö­gött egy egységes nemzet áll­jon; a választási harcoknak vége s a megválasztottak egy dologban mind egyetértenek: valamennyien igaz hazafiak. Isten vezérelje Amerikát az igazak utján! gazdaságnak éppúgy, mint a szakterületüknek. Olyan idők­ben érkeztek, amikor Ameriká­ban hiány volt képzett tudomá­nyos munkaerőkben. A továbbiakban a jelentés megállapítja, hogy amig fenn­áll annak a lehetősége, hogy a magyar kommunista rezsim megtorlást vagy nyomást fejt­het ki a hozzátartozókkal szemben, nem hozza nyilvános­ságra a magyar mérnökök és tudósok kiváló tevékenységéről szóló részletes adatait. kezés között meg kell említe­ni az egyik New Jersey állam­beli kisváros amerikai polgá­rainak tüntetését. Október 21- én, vasárnap egy gépkocsi-ka­ravánnal járták végig a váro­sokat. A kocsik tetején hatal­mas táblákon ilyen feliratok állottak: “Emlékezzünk M a g y a ror­­szágra! Hat évvel ezelőtt tört ki a dicsőséges magyar forra­dalom! A szovjet Vörös Hadse­reg 30,000 fiatalt mészárolt le! Emlékezzünk és tanuljunk a magyar mártíroktól!” — stb. Az akciót kizárólag amerikai­ak kezdeményezték és hajtot­ták végre. Több amerikai állam kor­mányzója proklamációt adott ki és államában október 23-át a “Magyar Szabadság Napjá­vá” nyilvánította. így Califor­nia, Connecticut, Illinois, Indi­ana, Michigan, Minnesota, Ne­braska, New York, Ohio és Texas. Ugyanezt tette New York városának polgármeste­re, Robert Wagner is. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági gyűlése 2,000 magyar tudós és mérnök jelentős szerepe az Egyesült Államokban Világszerte megünnepelték a 6 év előtti magyar forradalom évfordulóját AMERICANIZATION AND POLCCAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP JJUL űttfo, Xnmqrrhinm TbuüáfitOpü/L frtituL SUtíL fitUkUáJutL JM. fiüA&. CLBtéttfL oÄSäßä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents