Hiradó, 1962. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-17 / 20. szám

PERTH AMBOY HERALD Second Class postage paid at Perth Amboy, N J. JA* (Ufa. Xun&UUiUL WuOApOpUC £jdUsuL OiuL fiubJlöJuuL JUt, fiVUtk (ImAo^ VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM PERTH~AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. MÁJUS 17 “Erdély magyar!” ... Ezt hirdeti a Szövetség Jamestown, Virginia-i bronz emléktáblája “KRISZTUSÉRT ÉS HAZÁÉRT” . . . Magyar zecsemájosok idáig nem voltak, de úgy lát­szik, az oly sok mindenben meg­­hentergett politikai emigráció még tartogat egy-két meglepe­tést, — sajnos sohasem a kelle­mesek közül. A fenti kövérbetükkel szedett szó bizonyára “kínaiul” hangzik a legtöbb magyarnak. Zecse máj (kiejtés szerint) május tizedi­két jelenti — románul, egyben pedig a legnagyobb nemzeti ün­nepet. A “zecse máj” pedig az­ért kerül most ezekre a hasá­bokra, mert az idén a magyarok is segítettek ünnepelni az emig­­rácíós román politikai testület­nek. Nevezetesen a Magyar Bi­zottság, valamint annak lazán kapcsolt és már egyáltalán nem kapcsolt részei jelentek meg a román ünnepélyen zecsemá­­jozni. Egyik new yorki barátunk mondta el nekünk, hogy a ma­gyar emigrációk politikusok — állítólag!—nem ismertük a “ze­cse máj” jelentőségét. A romá­nok úgy tájékoztatták őket, hogy ez a nap az első világhábo­rú idején a németek felett vívott győzelem emlékünnepe. Ez igy elég szépen hangzik s ugy-e el is hihető, hogy az első világháborúban Mackensen né­met hadseregét ripityomra ver­te az; akkori román ármádia? Állítólag a Magyar Bizottság el is hitte. Mindenesetre megje­lent az ünnepélyen, mezei hadai­val együtt, ami kétségtelenül út­törő, eddigelé példátlan cseleke­detnek számit. A gyengébbek kedvéért (és ide számit a Magyar Bi­zottság is) — a Zecse máj hár­mas román ünnep. Egyrészt azért ünnepük, mert a múlt szá­zad közepén a Havasalföld és Moldova egy fejedelem, Kuza Sándor alatt egyesült. Másod­szor azért, mert ezen a napon ‘verték meg’ a németeket, 1917- ben, ahogy ezt a románok ön­magukkal és másokkal szeret­nék elhitetni. Lássuk csak, néhány szóban, milyen is volt az a hires román győzelem? A román kormány akkori árulása elég váratlanul érte a Központi Hatalmakat, az orosz frontról kellett elvonni né­hány hadosztályt, a büntetőhad­járat végrehajtására. A néme­tek Orsovánál léptek román te­rületre, a románok pedig oly gyorsan szaladtak keleti irány­ba, hogy utolérni őket nem lehe­tett. Magát Bukarestet, a fővá­rost is sorsára hagyták. Néhány egészen jelentéktelen csetepatén kívül Mackensen tábornoknak sok tennivalója nem akadt. Kü­lönben sem volt már oka a futó nyulakat üldözni, mert a romá­nok előbb Bukarestben, később Foksánban fegyverszünetért és békéért könyörögtek. Macken­­sennek nem is állt már rendel­kezésére a hadsereg, mert ennek túlnyomó részét átvezényelték a keleti arcvonalra, az oroszokkal szembe. A románoknak sikerült Mol­­dovában, Marasesti-nál beás­­níok magukat és ezúttal vissza­puskáztak a román haderő ron­csait felszámoló német alakula­toknak. A németek az ott jelent­kező román haderő maradvá­nyát a szó teljes értelmében le­­kászabolták, de aztán nem men­tek tovább, mert a Központi Ha­talmak vezérkara, mint előbb említettük, lefújta a további ül­dözést. Tehát ez volna az a hires ro­mán győzelem, melyről nem tud különben az első világháború e­­gyetlen neves történésze sem. A Magyar Bizottság — állítólag! — ezt a “győzelmet” segített ün­nepelni, amihez — szerintünk .— szintén ízlés kell. Abban az időtájban, ugyanis, amikor a románok, a bocskort is elhányva rohantak Moldovában észak fe­lé, az erdélyi Marosvásárhely felett, a Mogyorós tetőn egy szé­kely hadosztály adott történel­mi leckét a betörőknek. Ezt a székely hadosztályt is a keleti arcvonalról kellett elhozni. Ak­kor hangzott el az elkeseredett székelyek szájából ez a mon­dás: “Úristen, most ne segíts, csak csodálkozz!” A csata rövid volt. A krónika szerint egyetlen román sem menekült meg a Mo­gyorós-tetőn, — ezt az ütköze­tet annyire szégyelték a Kárpá­tokon túl, hogy még a román hadtörténelem sem említi meg. Erdély elrablásának ülnek emlékünnepet harmadsor­ban május tizedikén a románok. Az első két évforduló az idők so­rán elhomályosult és csak azt ünnepelték, hogy Erdélyt, az á­­rulás diját megkaphatták. Mint ismeretes, moszkvai pa­rancsra Kádár János elmondta hírhedt beszédét, amely szerint Magyarország örökre lemond Erdélyről ... De arról nincs hir, hogy a román követség május tizediki ünnepélyén valaha is megjelent volna. Ezt még ő is túlzásnak találja. Rádióhiradás következtben Erdélyben is tudomást szereztek már, hogy a new yorki zecsemá­josok közt magyarok is voltak, akik a szabad magyar emigrá­ciós politika letéteményeseinek tartják magukat. Lehet, hogy nem is sírtak. Ta­lán nincs is már könnyük. Kivégzések a Szovjetben Moszkvában tartózkodó nyu­gati diplomaták jelentik, hogy az elmúlt esztendő során a szov­jet újságok jelentése- alapján megállapítható, hogy több mint 200 személyt végeztek ki a Szovjetunióban különböző bűn­cselekményekért. Érdekes tudni, hogy 1947 s 1950 között hivata­losan nem volt halálbüntetés a Szovjetunióban, de 1950-ben új­ra bevezették és attól kezdve egyre több cselekményre terjesz­tik ki a halálbüntetést. A legna­gyobb “bűn” természetesen a rendszer elleni tevékenység a Szovjetunióban. Világtelevizió Az amerikai sajtó szerint va­lószínűleg már az idén nyáron megvalósul a terv, hogy Ame­rika és Europa között televi­­zióhálózatot létesítenek. Köz­vetítő állomásokul mübolygók szolgálnak majd. A tervek szerint kezdetben csak 20 perces műsort adnak naponta, később azonban ha majd tökéletesítik a továbbítási rendszert, hosszabb műsorokat is sugároznak. A hálózatba a keleteurópai államokat is be­kapcsolják. Carteret, N. J.-ben egy ma­gyar “kolbásztöltő,” aki Perth Amboyban a piacon szokta sa­játkészítésű áruját eladogatni, olyan disznó húsából készített kolbászt, amelyben a súlyos természetű trichinozis beteg­séget okozó parányi férgek tö­mege tanyázott. Ennek követ­kezménye az lett, hogy Middle­sex megyében március közepé­től április végéig összesen 32 súlyos megbetegedés történt. (1961-ben egész New Jersey államban összesen 8 trichino­zis megbetegedés történt, mig most egyetlen megyében rövid 6 hét leforgása alatt 32 ilyen esetet számol az orvosi króni­ka!) New Jerseyben csak a mar­hahúst kell államilag megvizs­gáltatni, a disznóhusra nem terjed ki a kötelező vizsgálat alá bocsátás. (Hogy miért nem, ezt joggal kérdezhetjük.) A disznóhusból készült kolbász-Uj Szovjet Alkotmány Kruscsev a Legfelső Szovjet ülésen bejelentette, hogy a Szovjetuniónak uj Alkotmány­ra van szüksége, mert a jelen­legi Alkotmány, amit 1936-ban fogadtak el Sztálin alatt, már nem jó. Az uj Alkotmány a kruscsovi “elmeéletet” foglal­ná magába és megalapozná az alkotmányban is a “békés együttélés” gondolatát, illetve a békés győzelmet a kapitaliz­mus felett, mely — mondja Kruscsi — magától is elpusztul majd. Az uj Alkotmány szerint a Szovjetunió nem proletár-dik­tatúra többé, hanem proletár­demokrácia. “Nike-Zeus” A New Mexico államban le­vő White Sands kísérleti állo­másról jelenti a U. S. hadsereg, hogy a legújabb tipusu raké­­talöveg-elháritó rakéta ,a Nike- Zeüs a kísérletek során tökéle­tesen bevált. Legutóbb a Nike- Zeus egy kísérlet során telibe talált egy “ellenséges” távolsá­gi rakéta-löveget. amely má­sodpercenként 3 mérföldes se­bességgel volt útban a földi célpont felé. árut ha nem megbízható he­lyen vásároljuk és előzetes sü­tés, vagy főzés nélkül esszük meg, az nagyon könnyen okoz­hat bajt, még pedig egészen komoly bajt szervezetünkben. “A trichinozis parányi, mik­roszkopikus főzőcskéi gyom­runkon át bejutnak az izom­szövetekbe és azokat onnan többé eltávolítani nem lehet” — mondotta Dr. Lang József, Perth Amboy-i magyar orvo­sunk, akitől felvilágosítást kér­tünk a Middlesex megyében előfordult 32 megbetegedéssel kapcsolatban, melyek áldoza­tai mind magyarok voltak. Sze­rencsére a modern orvostudo­mány Cortison-nal tudja orvo­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Ki lesz az “első”... Washingtoni kormánykörök­ben az a vélemény alakult ki, hogy a nukleáris fegyverkezé­si verseny épugy, mint az űrku­tatás az elkövetkező években minden képzeletet túlhaladó terheket ró a Szovjetunióra. Ezért Moszkva, végül is kény­telen lesz a hidegháború ira­mának véget vetni. Az Egyesült Államoknak ed­dig minden ujább nukleáris fegyvere kétannyiba került, mint az előző, legújabban azonban a “legújabb típusok” megépitése már az előzőnek öt­szörösébe kerül. Ugyanígy van ez a Szovjetben'is és ilyen ter­heket az amúgy is kritikus helyzetben levő Szovjet köz­gazdaság aligha bir el sokáig. James E. Webb, a U. S. űr­kutatási ügyek adminisztráto­ra nemrég Washingtonban egy televició-interju során úgy nyi­latkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok totális indusztriális ere­je lehetővé fogja tenni, hogy még ebben az évtizedben, a Szovjetuniót megelőzve, em­bert küldjünk fel tanulmányo­zási célból a holdba és onnan vissza is hozzuk azt. Ehhez, -— az adminisztrátor szerint — akkora felkészültségre van szükség, amekkorát a Szovjet gazdasági ereje nem bir el, de Amerikáé igen. A U. S. lökőerőben máris túl­haladta a Szovjetunió 800,000 fontosát, mert mi már 1.3 mil­lió fontos lökőerőt tudunk egy­­egy ürlöveg “mögé” helyezni. Közel egy éve annak, hogy nem volt nyílt politikai tüntetés Fidel Castro rendszere ellen Cubában. A szovjet-módra nyers erővel sakkban tartott jámbor kubai nép tűr, szen­ved, szinte mukkanni sem mer. Az elmúlt napokban azonban mégis, egészen váratlanul na­gyobb tömeg vonult fel Havan­nában és a politikai foglyok szabadonbocsátását követelte. Castro “rendőrsége” csakha­mar megjelent a színen és szét­verte a tüntetőket, sokakat le­tartóztatva. Egyesek az uru­guayi követségre menekültek a letartóztatás elől. Kuba népe már nem sokáig tűri a vörös uralmat . . . s egy napon az egész szigetország felkel, hogy lerázza nyakáról a béklyót . . . S akkor, remél­jük, az Egyesült Államok nem lesz tétlen, hanem segítségére fog sietni a szabadságukat visszaszerezni kívánó kubaiak­nak ! Törvényjavaslat a vásárlók védelmére Kennedy elnök törvényja­vaslatot nyújtott be a Kong­resszushoz — a vásárló közön­ség védelmére — a káros hatá­sú orvosságok, a magas kama­­tott szedők és megtévesztő hir­detések ellen. Ez az első üzenete az elnök- [ nek a vevőközönség védelmére. Szigorú törvényt kér az el­nök a veszélyes orvosságok és rossz kozmetikai szerek ellen. Szenátor Hart, a jogi bizott­ság elnöke meleg szavakkal emlékezett meg e törvényja­vaslattal kapcsolatban Kenne­dy elnökről, mert ő az első el­nök, aki kéri a Kongressszust a vásárló közönség megvédésé­re. Amerikába jön azMTK Hírek szerint a budapesti MTK labdarugó csapata junius végén az Egyesült Államokba jön, mint az International Fut­ball Liga egyik szereplője. Úgy tudjuk, hogy egyelőre még csak egy New Yorkban ját­szandó mérkőzésen vesz részt a magyar futballcsapat. “Pro Christo et Patria” — ezt mondotta e régi, 360 éves angol metszet szerint Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem John Smith angol zsoldos­kapitánynak, midőn 1602-ben bátorságáért és leleményessé­géért nemessé avatta. A kép alján Székely Mózes fővezér látható, amint a négy­szögekben csoportosult csapa­tai jelenlétében átveszi a Smith által egyéni párviadalban le­győzött három török basa fejét és paripáit. Ugyanez a kalan­dos életű Smith volt az, aki a legelső angol gyarmatot Virgi­nia Colony néven Amerikában Kalandos életű “ángliust” a­­vatott nemessé Báthori Zsig­mond erdélyi fejedelem 360 év­vel ezelőtt. John Smith ugyanis vitézül megverekedett a törökök­kel, több várnak a felmentésé­ben szerzett érdemeket, sőt, 3 basa fejét egyéni párbajban le­vágta. Báthori bőkezűen meg­­j utalmazta, mikor visszatért Angliába: 300 dukátos övvel, é­­vi 2,500 arany nyugdíjjal és minden országra szóló útlevél­lel .. . Az Erzsébet angol királynőről Virginiának elnevezett újvilági első angol kolónia vezére azóta is sokat emlegetett első kor­mányzója lett Smith, aki a mai Virginia területének nyolcszo­rosát irányította; ő volt az első admirális emellett s felmérte az Atlanti óceán partvidékét, sőt a New England elnevezést elsőnek használta, tehát alapitója s ke­resztapja lett az itteni uj világ­nak. Erdélyi nemessé avatásának 360-ik és partraszállásának 355- ik évforlulóján maradandó for­mában rögzíti John Smith ma­gyar vonatkozásait az Amerikai Magyar Szövetség. A sokmilliós költséggel létesített Jamestown Festival Park főépületén bronz emléktábla hívja fel évente több mint egy millió amerikai turis­ta figyelmét: Erdély hagyomá­nyai még amerikai megnyilatko­zásaikban is magyarok! Messze vidékről jelentették be honfitársaink ez ünnepségen va­ló megjelenésüket. Meghívókat csak a \ magyar lapok utján, e sorok révén küldünk ki; minden hazafias magyar hivalatos tehát. A távol lakók már szombaton, junius 2-án érkeznek a szom­szédos Wilüamsburgba, mely az Egyesült Államok egyik leghíre­sebb, legtanulságosabb látvá­nyossága, modern hotelekkel, minta-faluval. Vasárnap reggel 10-kor vonul a magyar küldöttség az 50 ame­rikai állam lobogóival ékesített Jamestown-i árkádon keresztül a Smith vitorlásáról elnevezett “Discovery” torony felé. Az Old World Pavilion kapujában Vir­megalapitotta és ezért az Egye­sült Államok történelmében ál­talános elismerést kap. Az Amerikai Magyar Szö­vetség 355 évvel ezelőtti part­raszállása helyén most bronz táblával hívja fel évente több mint egymillió turista figyel­mét arra, hogy Smith magyar földön sajátította el államfér­fiad tulapdonságait. Egyes Írá­sok szerint Smith magyar vi­tézt is hozott magával, Görgé­­nyi Ede személyében, akiről azonban mindeddig nem sike­rült részletesebb adatokat fel­kutatni. ginia kormánya nevében Lewis McMurran képviselő és Parke Rouse, a történelmi muzeum i­­gazgatója várja a vendégeket. Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Dr. Székely Imre orszá­gos alelnök Szarka Lajossal, a philadelphiai parádés gálabál főrendezőjével együtt leplezi le a bronz táblát. New England magyarjai képviseletében Vin­­cze Sándor, az AMSz bridgepor­­ti osztályának elnöke köszönti a Jamestown Foundation ameri­kai vezetőségét. Közvetlenül a világi ünnepség után a Smith kapitány életében épült templom romtornyában Nt. Nagy Emil, bridgeporti ref. lelkész, az ünnepség legál­dozatosabb felkarolója tart is­tentiszteletet. Ennek során, a­­kárcsak a leleplezéskor, a bridgeportiak pompás énekkara régi zsoltárokat és magyar dal­lamokat ad elő, a fáradhatatlan Egry Ethel karnagy vezényleté­vel. A templom falán nagy be­tűk hirdetik, hogy ott tartották az első amerikai törvényhozást, továbbá, hogy Smith Erdély fe­jedelmétől, Báthoritól nyerte nemességét. Az Amerika-felfe­­dező erdélyi vitéz szobrára sza­badságharcosaink küldöttsége helyez piros-fehér-zöld szalag­gal ékesített babérkoszorút. Ezután következik az emlék­ünnepség befejező, egyházi ré­sze. Mivel azonban Jamestown­­ban katolikus templom nincs, Williamsburgban, a William & Mary University szomszédságá­ban levő St. Bede’s Catholic Church meghívására Dr. Szelé­­nyi Imre theofogiai tanár mond szentmisét s tart szentbeszédet a zarándoklat záró pontjaként Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat,, nog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. A jövendőt nem adom! Irta: SAJÓ SÁNDOR CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEA8BEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER. STATEN ISLAND AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP 32 SÚLYOS MEGBETEGEDÉS NYERS KOLBÁSZEVÉSTŐL Kuba népe türelmét veszti Most már eszmélek, ó, most már megértem Én nemzetemnek árva sorsát, Tudom, mért volt oly bus a gyermekségem: Azért, mert nincsen Magyarország! A múltat már nem kérem számon, Hogy bubán nőttem, azt se bánom, — De a jövendőt nem adom! A süket lelkek még nem hallják, Én hallom már az Isten hangját: Én népem, segíts magadon! ős földünkön most ur a gazság, De él az Isten s van igazság, És az igazság: hatalom, — Már jövendőkbe forr'a vérem: Most nincs hazám, de — úgy segéljen! Lesz még, mert visszafoglalom! Amikor én születtem A csonka ország gyermekének, Már szomorú volt itt az élet. Csak nőttem, növekedtem A nyomorúság kenyerén S ez nem tejben, csak könnyben ázott — Apám ki tudja, hol csatázott, Anyám meg egyre sirt szegény . . . Tavasz jött s Husvét, tél s Karácsony, Számunkra gond a gond után: Karácsonykor nem volt kalácsom, Husvétkor nem volt uj ruhám . . . Amikor én születtem Gyermeknek lenni, hajh! nem volt öröm; Úgy nőttem, növekedtem, Mint árva fűszál porladó kövön . . . (* Sajó Sándor mély hazafias érzésekkel ivott költeményei valamikor iskolai tankönyvek disezi voltak . . . Legismertebbek a “Magyar ének 1919-ben” és “Hit” cimü gyönyörű költeményei. Fenti költe­ményében a “trianoni nemzedék” üzen . . . két vesztett háború nyo­morúságába született magyar nemzedék ... az agg költő szivén és szaván keresztül. A vers fájdalmas szépségét a mai fiatal magyar generáció számára való ismétlődő aktualitása jelenti.—Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents