Hiradó, 1962. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-18 / 3. szám

Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEABBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only* ditutoaxian. Vbua&papaA. £diituL jsuicL fiubJUAhjut in. fhudk. dmho/f VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. JANUÁR 18 Egész Európa egyesül, gazdaságilag is, poli­tikailag is, még a hatvanas években, jósolja Ben Gurion iz­raeli miniszterelnök. — Ez azt jelenti, — mondja, — hogy Oroszország visszavonul “ter­mészetes” határai közé, az eu­­rázsiai közösségbe és a jelenleg rab közép-keleteurópai orszá­gok önként csatlakoznak Nyu­­gateurópához. Ben Gurion nem mondja meg, mire alapítja jóslatát, de kétségtelen, hogy ő egyike a vi­lág legreálisabb embereinek. Azt, például, nem jósolja, hogy Izrael és az arab orszá­gok közt ölelkező lesz a vi­szony. Mostanság sokan Írják le és mondják ki, hogy a szakadat­lanul erősödő, máris gazdasági nagyhatalomnak számitó Nyu­­gateurópa előbb-utóbb “magá­hoz szívja” a mostani rab or­szágok közül azokat, amelyek kulturálisan nyugatiak és igy engednek ennek a szívó erő­nek. Adenauer, Stevenson és még mellettük az államférfiak egész sora úgy véli, hogy a kommuinsta vörös csillag fénye egyre halványul, ha nincs is le­­tünöben. A legutóbbi erőpróbá­kon a demokratikus szabad or­szágok előretörtek. A kommu­nizmus nem a jövő zenéje, ahogy azt Kruscsev makacsul hajtogatja még mindig láza­san — de talán a beteg ember lázasságával. Egy biztos: Nyugateurópa sok­kal gyorsabban halad a gazda^ sági és politikai egység utján, mint azt előre kitervezték. Kommunista szaknyelven: túl­teljesítik a normát. Pedig nincs is korbács, amely terelje a nyugateurópai országokat. De a szellemileg nagyon is érzékeny európaiak nem elégesznek meg már az el­méletekkel, hanem a tettek sík­ján mozognak, főleg, mert az összefogás nagy áldásait nap mint nap érzik. (Folyt, a 4-ik oldalon) Edward J. Patten kongresszusi kép­viselőnek pályázik Ezeken a hasábokon mi is többször hitet tettünk, hogy igenis, Nyugateurópa lesz az a hatalom, amely magához öle­li a mostani rab országokat. Ez a pompás, fiatal Európa, amelyet szinte divat volt “öreg­nek” titulálni, mert az volt a vélemény, hogy eljárt felette az idő és a történelem. És most ámulatba ejti a világot fiatal izmaival, csodás lendületével. A kommunista világ hanyatlásának kisebb-nagyobb jelei minden nap szaporodnak. Volt idő, amikor Moszkvában adták ki a parancsot a világ mindenféle. vörös emberének. Ezek az idők elmúltak. Ma már a kruscsevizmus mellett van maoizmus, titoizmus, hodzsa­­izmus, gomulkaizmus — ezek mind-mind repesztik belülről­­kivülről a vasfüggönyt s ha a kommunista világot sokminden is tartja össze még, a porlasz­tó erőket lebecsülni nem sza­bad. A kommunista v i 1 á gban megszűnt a vasfegyelem, mely bilincs gyanánt fogta össze a birodalmat és gyarmatait. Szokták aztán a kommuniz­must amolyan vallás-félének is nevezni, de most vájjon melyik tanban higyjen a vörös ember? Abban-e, amelyiket Kruscsev tanít, vagy abban, amelyiknek hirdetője Mao, Hodzsa, vagy Tito? Legutóbb Kádár vette védelmébe Kruscsevet, a moszkvai Pravda hasábjain. Ez önmagában is eléggé mutatja, hová jutott a Kreml mindenha­tó ura? ! Nyugateurópa viszont mérföldes léptekkel ha­lad a nagy cél felé s most, hogy az illető országok megegyez­tek a mezőgazdasági termé­nyek dolgában is, egy fogas kérdés újból eltűnt az útból. EDWARD J. PATTEN Edward J. Patten perth am­­boyi ügyvéd, Meyner kormány­zó kormányának volt “államtit­kára,” volt Middlesex megyei főjegyző és Perth Amboy-i pol­gármester bejelentette, hogy a felállítandó 15-ik kongresszusi kerületnek, Middlesex megyé­nek washingtoni képviselői po­zíciójára pályázik. Mint ismeretes, erre a kong­resszusi képviselőségre annak­idején George Otlowski megyei Freeholder, lengyel lapkiadó je­lentette be elsőnek, hogy pályáz­ni fog. A megyei demokrata ve­zérek január első napjaiban ösz­­szeültek, hogy az idei demokrata jelöltek listáját összeállítsák, de végleges eredményre nem jutot­tak egyik állás tekintetében sem. így a kongresszusi képviselői pozíció, illetve jelöltség tekinte­tében sincs még a párt főembe­reinek hivalatos döntése, habár \ most már nemcsak Patten és Ot­lowski, de több más jelölt is van erre a jelöltségre az előválaszra, köztük Jamison megyei sheriff is. Úgy halljuk, hogy Jamison le­mond Patten javára. A Middlesex megyei Freehol­­deri állásokra (valószínűleg 3 ilyen üresedést kell majd betöl­teni az őszi választáson) a párt­nak még nincsenek hivatalos je­löltjei, habár ezekre a pozíciók­ra is számos jelölt-jelölt van már. (Lapunk szerkesztőjének, Diénes Lászlónak jelölése mel­lett a magyarság köreiből szá­mos komoly megnyilatkozás tör­tént már eddig is a megyében s a magyar demokrata körök for­mális indorzálása is több helyről várható, ami azutáln eldöntheti, hogy jelöli-e őt hivatalosan a párt, vagy pádig mint független demokrata fog az előválasztáson jelöltségét kérni a szavazóktól. Ez utóbbi tekintetében azonban még ő maga sem döntött végle­gesen.) AZ UJ KORMÁNYZÓ ÉS CSALÁDJA Kedd, 1962 január 16 nemcsak Richard J. Hughes, New Jersey állam uj korímányzója számára volt élete legnevezetesebb napja, de egész családja számára is . . . Képünkön, melyet a Monitor c. katolikus lap szí­vességéből közlünk, Hughes kormányzó és családja látható a beiktatás napjain, a St. Mary’s r. k. kated­­rális főbejárata előtt, az ünnepélyes alkalomból tartott püspöki nagymise után. EGY FALUSI TÖRTÉNET: “GENEDIPOSTÁJA” (FEC) Az Uj írás, a fiatal magyarországi i r ó n e mzedék tavaly megindított folyóirata, a fenti címmel riportot közöl egy falusi szövetkezet életéből s a tagokkal folytatott beszélgeté­sekről. — Úgy mondja itt mindenki, szétmegyünk. Ahogy 53-ban, meg 56-ban szétmentek. Mi ak­kor nem voltunk még bent — teszi hozzá magyarázólag. — S miért mennének szét? A nagy házban egyedül va­gyunk, Veronika mégis sutto­­góra fogja a hangját: — Hroscsov megígérte Ge­­nedinek, amikor találkoztak. Genedi csak igy volt hajlandó találkozni vele. —Ezt meg honnan tudja? — írás is van róla. Minden­kinek kiosztották nálunk. Azt az írást egyenesen az amerikai követnek kell küldeni. — Hol az az irás? — Az uramnál. — S mi van benne? — Azt én nem tudhatom. Az uram töltötte ki. Megvárom András bácsit. Az öreg röstelkedés nélkül húz elő kabátja zsebéből egy összehaj­tott kérdőivet. Azonnal ráisme­rek. A gödöllői Agráregyetem marxista tanszékének fiatal munkatársa állította össze a kérdéseket, igy akart tájéko­zódni a parasztság hangulatá­ról. Volt itt, a másik szövetke­zetben, háromhónapos gazda­sági munkán egy kiváló kollé­ga, vele küldte le. A kolléga össze is szedte az iveket — de ugylátszik, néhány mégis elkal­lódott. Olvasom az első kérdést: Mi­ért lépett be a szövetkezetbe? — András bácsi válasza: Mert mindenki belépett. — A máso­dik kérdés: Hogy élt azelőtt? — Hat holdon gazdálkodtam, Müfogak a tehe­neknek Colombiában egy fogtechnikus hirdetést tett közzé, amelyben azt állítja, hogy az általa készí­tett müfogakkal a tehenek élet­kora tiz évvel meghosszabbitha­­tó és tejelése jóval fokozható. A tehén a müfogakkal jobban tud rágni és kérődzni, hirdeti a fog­­technikus, aki saját tehenén pró­bálta ki az eredményt, ami meg­lepő volt. két tehenem volt, két lovam. Házam is van. András bácsi még vagy tiz kérdésre válas zolt röviden, de az utolsó kérdésre teleirta a papír alját. Ez a kérdés igy hangzott: Hogyan képzeli el élete alakulását? — András bácsi gazdálkodási tapasztala­taira hivatkozva kifejtette, a földet nem bn-aászal, de már ősszel fel kell szántani, mély­szántással és az állatállományt jobban kell gondozni, ha azt akarja a tagság, hogy már jö­vőre többet osszanak 40 forint­nál egy munkaegységre. — Együtt csinálták Veroni­ka nénivel ? — mutatok a vá­laszra. — Már hogy csináltuk volna. Nem tud írást . . . Forgatom a kérdőivet, átte­szem egyik kezemből a má­sikba. Csak megkérdem: — És az amerikai követségre kell küldeni? — Oda. Mindenki azt mond­ja, még Nagy sógor is. — Mások is kitöltötték? — Sokan. — S mind ezt válaszolták? — Ugyan! Titkosan töltötte ki mindenki, csak az utolsó kérdésre irtunk egyforma vá­laszt, mert abban már meg­egyeztünk. Visszaadnám a kérdőivet, de András bácsi nem veszi át. — Ha megkérhetném az elv­társat, hogy elküldje. Meg­írtam én a címet, csak nem tu­dom, hova küldjem. Ha eljut­tatná. Nézem a külső lapot, rajta a cim: Genedi Elnöknek, Budapest, Amerikai Követség. Hát persze, hogy eljuttatom. Már miért ne? * (Az.Uj írás riportere elfe­lejtette kellőképen kommen­tálni a fenti intervjut, illetve a Kennedy elnökhöz szánt ma­gyarországi beadványokat. Pe­dig jaj de igazában benne van ebben a “falusi történetben” szegény magyarországi test­véreinek minden vágya, re­ménykedése, bizodalma! Aki tud olvasni a szavak és sorok között, aki ismeri a magyar ember észjárását, az azonnal látja, mi forog a fejükben ezeknek az egyszerű magyar gazdaembereknek. De nem­csak nekik, hanem a rab-or­szág lakói 95 százalékának is! — Szerk.) A Pápa kiközösí­tette Castrot XXIII. János Pápa rendelet­tel kiközösitette Fidel Castrot, Cuba kommunista diktátorát a római katolikus egyházból. A pápai döntés jelentősége abban áll, hogy Kuba népe csaknem tel­jesen katolikus és a tömegek ma is a római katolikus Egyház irá­nyítása alatt állnak. így tehát joggal hihető, hogy a Pápa dön­tése siettetni fogja és elő fogja segíteni Castro csúfos bukását. Választások 1962-ben Ebben az évben az Egyesült Államok 50 államának 100 sze­nátora közül 37-nek az állásra kerül betöltésre. A washingtoni képviselőházat teljesen újból választjuk és 35 uj kormányzót is fog választani az ország népe, illetve 35 állam népe. 1962 nem elnökválasztó év ugyan, de az idei választások­nak mégis nagy jelentősége lesz! Fütött keztyü Angliában egy szakmai gyűlé­sen bemutattak a villannyal füt­hető alsónemüt és keztyüt. A be­mutatott újdonságok nem kísér­leti stádiumban vannak, hanem azokat már gyártják is és az an­gol pilóták, tengerészek és sark­kutatók már használják is. Hasz­nálatuk bizonyába alkalmas lesz rendőröknek, postásoknak és ál­talában mindazoknak, akik hi­deg téli időben sokáig vannak a szabadban. A füthető keztyü és alsónemü kisméretű batériákkal volt megoldható, de hogy meny­nyiben lesz praktikus, azt csak a gyakorlati használat fogja megmondani. A nátha gyógyszere Salysbury angol városkában, egy biológiai laboratóriumban évekig tartó kísérletezés után a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a közönséges nát­hát nem egy, de több fajta virus okozza. És a kísérletezők, sok­ezer próba után előállították a nátha gyógyszerét. Dr. Alec Isaccs londoni orvos a nátha ál­lítólagos gyógyszerének a felta­lálója; az Interferon nevű uj gyógyszer az álomkór ellen is ha­tásos, mondja a jelentés. Kíván­csian várjuk! Az elmúlt ‘Liszt-év’ margójára 1961-ben ünnepelte a nyu­gati műveltségű emberiség Liszt Ferenc születésének 150- ik évfordulóját, ünnepségek egész sorát rendezték emléké­nek tiszteletére. 1811-1886: olyan élet határ­­kövi ezek az évszámok, ami­lyenhez hasonló egy sincs a zene történetében. Olyan kar­rieré, amely páratlan. Ez az élet egyetlen nagy diadalme­net. Diadalmenet, amely hat évtizeden át tartott. Doborjánban kezdődött, a tiszttartói lakban s átvonult Sopronon, Bécsen, Pesten, Pá­­rison, Weimáron, Rómán, de Angliát és Oroszországot is ut­­baejtette, az egész müveit Eu­rópát s Bayreuthban ért véget. Véget ért? Nem. Ma is tart még. Ma is tapsol a világ a “hangok nagy tanárjának.” Amerre a menet vonult, Eu­rópa legjobbpjai álltak sorfa­lat. Ki tudná felsorolni a gró­fokat és hercegeket, akik ba­bért és aranyat szórtak a mű­vész lába elé? Nincs helyünk rá, hogy minden kis herceget felsoroljunk, de a királyok kö­zött ott találjuk magát Bee­thovent is, továbbá Paganinit, Chopint, Musset-et, Berliozt és Wagnert, Vörösmartyt, Szé­chenyit, Apponyi Albertet, I. Ferenc Józsefet, IX. Piust, II. Lajost — nem! a királyokat sincs hely felsorolni. Kit ünnepeltek? Ki volt Liszt Ferenc? A kortársak ilyen szavakkal emlékeznek meg róla: lovag, hős, fejede­lem, szuverén, démon, varázsló. Az volt, valóban. Csodalény; A zongora legnagyobb művésze. A legnagyobb? “Le seul” — mondták Párisban. Az egyet­len! A zongora Paganinije. Pá­ratlanul termékeny zeneszer­ző. Müveinek száma megha­ladja az 1,200-at. De ez a szám jelentéktelen semmiség a müvek súlyához képest. Az uj zene egyik őse ő. Európa taní­tómestere. Tanítványainak szá­ma 500-nál is több. Tanított zongorát, hegedűt, csellót, or­gonát és hárfát; éneket, ve­zénylést, zeneszerzést és irás­­müvészetet. De még ennél is többet: idealizmust tanított, a leghatásosabb pedagógiai esz­közzel, személyes példaadás­sal, egy életen keresztül! Bá­torságra és szerénységre, nagy­lelkűségre, á 1 d ozatkészségre, önzetlenségre nevelt nemzedé­keket. “Le génié oblige”: a lángész kötelez, hirdette, de nem szavakkal, cselekedetek­kel ! Egymaga többet segített munkával és pénzzel, mint akármelyik korabeli uralkodó. S mások számára tört utat. Hol lenne Wagner Richard nélkü­le? Egész életében másokért verekedett. Költőtársaiért, Ber­liozért, Chopinért, Corneliusért s amikor figyelmeztették, hogy mennyire merített Wagner az ő müveiből, szerényen igy fe­lelt: “így legalább fennmarad, amit írtam.” Filozófus volt, iró, kritikus, nemcsak zeneköltő, zongora­­művész, tanitómester. Lángész volt és világfi, pedig csak em­ber akart lenni, mert meggyő­ződése szerint, “jelentékeny embernek kell lenni ahhoz, hogy jóravaló muzsikus válhas­son valakiből.” Magyar volt. Életének java­részét külföldön töltötte. A nyelve nem volt magyar, de magyar volt a vére. Mindent elsöprő temperamentuma . . . szilajsága, lendülete, önérzete, eleganciája. Magyar volt a szertelensége, utol érhetetlen gavallériája. Mindig magyar­nak vallotta magát; töményte­len pénzt küldött Ínséges test­véreinek ; mindent megtett Magyarországért, amit tehe­tett; a magyar zenei kultúrá­nak úgyszólván minden intéz­ménye összeforrott a nevével. Európa népszerűsége nagyobb, mint volt Hunyadi Jánosé, Rá­kóczié, Kossuthé vagy Pető­fié. Elmondhatjuk róla, hogy mind a mai napig ő a leghíre­sebb magyar. A szabadság korának fia volt. Forradalmár a fejedelmi udvarokban is. Az ő és kortár­sai szemében a szellem és tu­dás jelentette a rangot és a "szabadság a boldogságot. Tisz­teletet, megbecsülést követelt az egyéniségnek és megvetés­sel fordult el a zsarnokoktól. Zenéjében a kor uralkodó, ve­zérlő eszméi tükröződnek, ő lelkes apostola volt ezeknek az eszméknek. Kortárs, figyelj a költő szavára, amely idők tá­volából érkezik! Érezd át és légy büszke arra, hogy Liszt fajtánk egyik csillaga. «(Chicago és Környéke) H0LD-LÖVEG Jövő hétfőn, január 22-én Amerika kilövi első olyan hold­­lövegét, amelyben televíziós le­adókészülék lesz és közvetlen képeket fog visszaküldeni föl­dünkre. A löveg 66 óra alatt teszi majd meg az utat a holdba (ha sikeres lesz). Törökország ameri­kai segélyt kér Inonü török' miniszterelnök tanácskozásokat tartott Ame­rika ankarai követével, mely­nek során kifejezte azon kí­vánságát, hogy Törökország 200 millió dollár értékű gazda­sági segítséget szeretne kapni Amerikától. “Perth Amboy Days” A jövő héten, január 25, 26 és 27-én, csütörtökön, pénteken és szombaton lesznek Perth Amboyban a szokásos éveleji vásári napok. Ezeken a napo­kon a Perth Amboy Chamber of Commerce Retail Division­­hoz tartozó összes üzletekben mélyen leszállított áron vehe­tünk meg mindent. Készül­jünk fel tehát ezekre az olcsó­­sági napokra Perth Amboy­ban ! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents