Hiradó, 1962. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-01 / 9. szám

PERTH AMBOY HERALD Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul Only* MungaAium. YbuaApapüL iditsuL muL fiuUihhad. ül fiafdk. VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. MÁRCIUS 1 Az amerikai magyarok “országgyűlése” ezekben a napokban talán arra serkenti minden jóérzésü hon­fitársunkat, hogy nézzen bele a saját leikébe és próbáljon fe­leletet adni kérdésekre, mint például erre: megtett-e min­dent összefogásunk érdeké­ben? Talán ne kezdjük ott, hogy miért van szükség az amerikai magyarokat összefogó szerve­zetre, nevezetesen az Ameri­kai Magyar Szövetségre. Az utóbbi időkben a széthúzó erők szorgalmasak voltak; rontot­tak, bontottak, ahol csak lehe­tett. Még azt sem mérnök mon­dani, hogy ezek a széthúzok — arról lehet rájuk ismerni, hogy rendkívül hangosak — nem volnának derék magyar embe­rek. De valami nagy, alapvető hiba van bennük: kicsinyes ösztöneiknek nem hajlandók határt szabni, saját, rendsze­rint hibás véleményüket tökéle­tes igazságoknak próbálják feltüntetni és ha ellenszegü­lésre találnak, törnek-zuznak maguk körül. És törni-zuzni próbálják — többek közt — nemes intézményünket, az Amerikai Magyar Szövetséget. Teleki Pál mondta egyszer, hogy mi, magyarok ezer esz­tendővel ezelőtt is tanácskoz­tunk — lóháton. Azokban az időkben is, amikor még a ma­gyar népnek nem volt hazája, hanem a végtelen keleti sztep­péken vándorolt, harcolt, min­den akadályon keresztül törve nyugat felé. Nyilván már akkor is voltak kérdések, amelyek a magyart a magyartól elválasz­tották. Viszont fontosabbak voltak azok, amelyek össze­kapcsolták ; igy lett ebből a vándornépből nemzet, igy lett országa és igy lett neki irigyel­ten szép történelme sok évszá­zadon keresztül. Közben any­­nyi szenvedésen ment és megy keresztül a nemzet, hogy bár­hová vetődött fiainak pompás politikai érettségről kellene tanúságot tenniök. A gyűlölködés hangja néha, úgy látszik, mintha elbo­rítana mindent. Eszelősek ro­hanásznak szanaszét, írnak, ki­abálnak, vagdalkoznak. Saj­nos, sohasem az ellenséget próbálják ütni, hanem patinás intézményeinket s köztük a Magyar Szövetséget igyekez­nek feldúlni. A Magyar Szövetség nem olyan erős vár, amelynek a fa­lait lehetetlen lerombolni, — főleg, ha belülről végzik ezt a hitvány munkát olyanok, akik pedig éppen a megvédé­sére volnának hivatva. Pedig tudniok kellepe, hogy a Szö­vetség rombolásával saját kar­jainkat, lábainkat vágják le, a Kárpátok közt nyomorgó nem­zet érdekében felemelt szavun­kat némitják el. Sokféle az Amerikába szakadt magyar — ez kétségtelen, nemcsak évjá­ratban, hanem főleg belpoliti­kai színezetben. Dehát a ma­gyar “belpolitikának” (ami nincs), mi köze a mi összefogá­sunkhoz? A Szövetséget vala­milyen belpolitikai színezetre festeni őrültség volna, abban a pillanatban elvesztené egyete­mességét és vele együtt a sú­lyát, amit pedig még mindig képvisel az amerikai kormány­nál, sőt néhány jelentős nem­zetközi intézménynél is. Nem tetszik valakinek a Szövetség vezetősége? Tessék, tegyen ellene, de a demokrati­kus játékszabályok tökéletes betartásával. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül az beszél több ember nevében, aki a leg­hangosabban ordítozik. Ezek­nek az esztelen orditozóknak felhívjuk a figyelmét arra, hogy az amerikai magyarság túlnyomó többsége józan és bölcs, nem fogózik a handa­­bandázók szekerébe. De ezeknek a józan töme­geknek is üzenetet küld a phi­ladelphiai konvenció: a Szö­vetség anyagi helyzete siral­mas és éppen ezért ténykedé­se szűk korlátok közé szorul. Az az amerikai magyarság, amelyik annyi nagy intéz­ményt, egyházat és mást ho­zott létre, áldozzon a Szövet­ségre is, különben egyetlen fi­zetéses alkalmazottjának a rendes jövedelmet sem tudja biztosítani, más költségekről nem is beszélve. Aki többet várna a Szövet­ségtől, adjon többet. Különben ez a szép intézmény csak ár­nyék lesz — és csúnya árnyat vet reánk, amerikai magya­rokra. Az “American Nazi Party” titkára ma­gyar nyilas? (FEC) A Budapesten meg­jelenő Hétfői Hirek február 5-i számában cikket közölt, mely szerint John Pali, az Amerikai Náci Párt nemzetkö­zi titkára eredeti nevén Pál János, ki 1939-ben csatlako­zott a Nyilaskeresztes Párthoz és annak egyik vezetője lett. 1944 nyarán a “Keleti Harco­sok Bajtársi Szövetsége” cimü szervezet “stratégiai és ideoló­giai osztályának” volt a veze­tője. Szerepe az volt, hogy a szovjet csapatok kegyetlen­kedéseiről “rémmeséket” ter­jesszen a civil lakosság között. Ugyanakkor brosúrákat és pla­kátokat adott ki, melyekben az amerikai bombázók legénysé­gét “repülő banditáknak” bé­lyegezte. A lap szerint Pál János tevé­kenysége tulment a pszihológi­­ai és propaganda-hadviselés keretein. Személyesen ellen­őrizte a lelőtt repülők kihall­gatásait és résztvett azok meg­­kinzásában. így például 1944 junius 27-én egy USA repülő­hadnagyot és egy hadnagyot vertek meg Pápán kegyetlenül az ő rendeletére, kik pedig sú­lyos sebesültek voltak. 1945- ben emiatt az amerikai ható­ságok körözték is, de nyoma veszett. Pár évvel később John Pali néven az Egyesült Államokban bukkant fel, hol a horogkeresztes jelvényt vi­selő Náci Párt nemzetközi tit­kára lett. A Hétfői Hirek cik­két a magyar rádió idegennyel­­vü adásaiban is közölte. (Kíváncsian várjuk annak kiderítését, hogy megfelelt-e a valóságnak a vasfüggöny mö­gül jött híradás. — Szerk.) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! Október 11-én kez­dődik a Keresztény Világtanács XXIII. János pápa — a Va­tikánból érkező híradás szerint — a Világtanács megnyitási időpontját 1962 október 11-ben állapította meg. A legutolsó Világ Tanács 100 évvel ezelőtt volt. A tanácskozáson mintegy 3 ezer főpap vesz részt, akik első­sorban a katolikus egyház belső ügyeivel fognak foglalkozni. A hirek szerint a Világta­nács a folyton növekedő keresz­tény egység mozgalma elől sem akar kitérni, ezt is beiktatta tárgysorozatába és valószínű­leg valamilyen formában dön­tést is hoz ez ügyben. A pápa rendeletére meghívót küldenek a különböző keresztény egyházak megfigyelői részére is. János pápa a felhalmozódó ügyek gyors lebonyolítása érde­kében már egy titkársáígot is munkába állított. Az “automation” ellensúlyozása Kennedy elnökünk a legutób­bi sajtókonferenciáján kijelen­tette, hogy az automation (az önműködő gépek fokozodó hasz­nálata) következtében növeke­dő munkanélküliség a hatvanas évek elsőrendű nagy problémá­ja s hetenkint 25,000 uj munka­­alkalom teremtésére van szük­ség annak ellensúlyozására. Az elnök február 19-én, mint már az ország helyzetéről szóló üzenetében jelezte, két billió dollár megszavazását kérte a kongresszustól, hogy azon eset­ben, ha gazdasági visszaesés állna be, haladéktalanul megin­díthassa a közmunka építkezé­seket. A javaslatnak a republikánu­sok és néhány demokrata részé­ről ellenzéke mutatkozik. A kor­mány azonban azon állásponton van, hogy ha most prosperitás van is, “a tetőt nem télen kell kijavítani, hanem amikor süt a nap.” Elnöki látogatás Brazília elnöke, Joao Goulart Kennedy elnök meghívására áp­rilis 3-án az Egyesült Államok­ba érkezik. Az elnöki látogatást nagy várakozás előzi meg Wa­shingtonban, tekintettel arra, hogy Brazília elnöke az utóbbi időben “balra tolódott.” Nem titok többé... Tizennyolc esztendő után most hozta nyilvánosságra a haditengerészet Kennedy elnök testvérének, Joseph P. Kennedy tengerészrepülő hadnagynak hő­si halálát, illetve a halált körül­vevő titkos eseményeket. A jelentés szerint, a legidő­sebb Kennedy-fiu önként jelent­kezett egy robbanóanyaggal megrakott repülőgép vezetésére, melyet a német rakéta-kilövőhe­lyek ellen akartak küldeni elek­tromos irányítással, —- a sze­mélyzet kiugrása után. Mielőtt azonban az előre kijelölt helyen a pilóta és társa kiugorhattak volna, a repülőgépen robbanás következett be s Joseph P. Ken­nedy és Willford W. Willy halá­lát lelte. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG NAGYJELENTŐSÉGŰ KONVENCIÓJA Philadelphiában, a “testvéri szeretet városában” e hét végén tartja háromévenkénti konvencióját az amerikai magyar egyhá­zak, egyesületek és a mellettük megingathatatlanul, hűséggel ki­tartó magyar sajtó által támogatott és fenntartott, több mint fél­évszázados múltú Amerikai Magyar Szövetség. Jelképes amerikai városunk, Philadelphia, — az; Egjresült Rádióháboru Kelet- Nyugat között (FEC) A BBC 1962-es év­könyvének adatai szerint az 1950-ben Kelet-Nyugat között kitört “rádióháboruban” 1960- ban a kommunista államok blokkja erősen megelőzte a Nyugatot. Hetenként 2785 órán át sugározta propagan­dáját a nem-kommunista álla­mok felé. Ebből a keleteurópai csatlósállamok 1104, a Szov­jetunió 994, Vörös Kina 687 órát teljesített. Ezzel szemben a nyugati rádiók együttes tel­jesítménye 1229 óra hetenkint. A rádióháboru kitörésének évében, 1950-ben még igy állt a helyzet: London BBC 643, Szovjetunió 533, Amerika Hangja 497, keleteurópai csat­lósállamok 412, Peking 66 órai adás. Az elmúlt 10 évben más álla­mok is bekapcsolódtak a rá­­dióháboruba, Nasser’ “Arabok- Hangja” cimü adása heti 336, Nyugat-Németország heti 326 és Izrael heti 91 órai adással. A Nyugat egyáltalán nem tart fenn zavaróállomást. A kommunista blokk többet költ az igen költséges zavarás fenn­tartására, mint a Nyugat az egész propaganda-adásra. Ke­let-Európábán csak Lengyel­­ország szüntette be a zavarást 1956-ban, de területét az újon­nan megerősített szovjet, cseh és keletnémet zavaróállomások nagyrészt fedik. Hivatalos statisztikai adatok szerint különben Kelet-Európá­­ban 1000 lakosra 104, Nyugat- Európában 261, az Egyesült Államokban 866 rádióvevőké­szülék jut. Meghalt... élt... újra meghalt.. Dr. Jerome A. Streem cleve­landi fogorvos 37 éves korában szívroham következtében meg­halt, hajd szabályszei'viien holt­nak nyilvánították. A holtnak nyilvánítás után 75 perccel a te­metkezési intézet boncoló ter­mében újra dobogni kezdett a szive. Azonnal kórházba szállí­tották, ahol egy nap múlva újra megállt a szive, de orvosi beavat­kozással ismét dobogni kezdett. Öt nappal később azonban min­den orvosi segítség hiábavaló­nak bizonyult: a fiatal orvos szive ezúttal végleg megállt. Az érdekes eset Amerikaszerte nagy feltűnést keltett. Levego-sinen szaladó vonat... Az angol vasutak vezérigazga­tója közölte terveit a nyilvános­sággal. Azt reméli, hogy néhány éven belül a brit vasutak kere­kek nélküli szerelvényekkel fog­nak rendelkezni, melyek légsző­nyegen fognak haladni órisái sebességgel — a sínek felett, a­­nélkül, hogy érintenék azokat. Vörös-Kuba ellen Rusk U.S. külügyminiszter két magasrangu külügyi tisztvi­selőt küldött Párizsba, hogy az ott állandóan ülésező 15-nemze­­tes NATO-tanács előtt a szövet­séges kormányokat megnyerjék annak, hogy azok a maguk ré­széről is csatlakozzanak a kom­munista Kuba elleni külkereske­delmi blokádhoz, amelyet a Pun­ta Del Este-i konferencián hatá­rozott el Washington és' a dél­amerikai államok szervezete. Orosz Jenő a Rutgers Egyetemen előadó Orosz Jenő (Eugene Oross) diplomás város-tervezési szak­ember, — aki BS fokozatát és Master diplomáját a Rutgers Egyetemen szerezte, város­­tervezési második Master dip­lomáját pedig a University of Pennsylvania-n nyerte —: most abban a kitüntetésben része­sült, hogy a Rutgers Egyetem New Brunswickon előadójául hívta meg. A város-tervezési szaktárgy hallgatóinak két kurzuson, négyszer hetenként tart előadást Orosz Jenő, aki privát prakszisában, mint vá­ros-tervezési szakember, töb­bek között Ocean megyének tervezési tanácsadója, vala­mint Point Pleasant Beach­­nak,, Franklin Township-nek (Somerset megyében), East Brunswicknak, Lacey Town­ship-nek, Little Egg Harbor­­nak, Bay Headnek, Long Beach-nek, stb. Irodája Oross Associates néven New Bruns­wickon, a Livingston Ave. 90 sz. alatt van. Orosz Jenő New Brunswick-i magyar szülők gyermeke, aki Trentonból, Szamosszegi Jenő­­né és néhai Szamosszegi Jenő ottani szerkesztőnk bájos le­ányát, Marikát vette feleségül. Kedves kötelességet teljesí­tünk, amikor Jenőnek erről a kitüntető megbizatásáról adunk hirt, aki mint a város­­építészet kiváló szakembere már az állam egyetemén ta­nítja a diákokat. Gratulálunk és sok sikert kívánunk neki to­vábbi életutján is! 42 millió katolikus Amerikában A National Catholic Welfare Conference most kiadott jelenté­se szerint az Egyesült Államok­ban élő katolikusok száma 42,-104,000-re emelkedett, ami a la­kosság 22.9 százalékának felel meg. USA a katolikusok lélekszá­­ma tekintetében harmadik he­lyen van. Első helyen Brazília áll, ahol a világ 550 millió kato­likusa közül 62,734,533, vagyis a lakosság 93.5 százaléka él. Má­sodik helyen Olaszország áll: katolikusainak száma 48,712,- 515, vagyis 99.5 százaléka. Államok “születésének” színhelye — valóban jól választott szín­helye lesz ezúttal Szövetségünk nagygyűlésének, mert soha a tör­ténelem során talán nagyobb szükség magyarok között testvéri szeretetre, a testvéri szeretet és összetartás kifejezésére nem volt, mint napjainkban! S reméljjük, hisszük, hogy a testvéri szeretet városában az amerikai magyarság egyházi és világi reprezentán­sai ezen a gyűlésen egy közösen kiadott deklarációban tudtára fogjájk adni a viláíg minden magyarjának, hogy az amerikai ma­gyarság — minden ármánykodás és mesterségesen szított kivül­­ről jövő gyűlölködés-hadjárat ellenére is — egy táborban van, összetart s figyelő, őriző, éber szemét közösen fenntartott szerve­zeti intézménye; az Amerikai Magyar Szövetség által rajta tart­ja mindenen, a legkisebb személyi ügytől a legnagyobb horderejű nemzetközi fejleményekig, ami a vasfüggönyön belől rabságban szenvedő, vagy azon kívül a világ bármely részében hazát talált magyarságra nézve jelentőséggel bir! H« * H« Erős, határozott “megállj” kiáltás kell legyen az Amerikai Magyar Szövetség 1962 évi konvenciója mindazok felé, akik osto­ba, rosszindulatú, vagy átlátszóan nyilvánvaló ártani akaró szán­dékkal Szövetségünk ellen, — annak összetétele, működése és vá­lasztott vezetősége ellen — akár egy rossz szót is szólnak. Ke­ményen odaütő, férfias állásfoglaláís kell legyen ez a konvenció mindazokkal szemben, akik ahelyett, hogy az “őrségváltásra” be­csületes szándékuk és elgondolásaik tisztességes módon történő kinyilatkoztatásával, igaz magyar szívvel készülnének fel — mert eljön az idő, amikor mindent, amit az amerikai magyarság ebben a hazában az elmúlt közel száz esztendő alatt alkotott, felépített, . , . templomainkat, magyar végvárainkat, egyleteinket, sajtónkat, mindent az újabban érkezetteknek, az utánunk jövőknek fogunk átadni! — ahelyett hogy erre az őrségváltásra annak tisztességes rendje s módja szerint készülődnének, a lehető legostobább, leg­gyalázatosabb utakat-módokat próbálják felhasználni arra, hogy vezetöszerephez jussanak s kezükbe kaparintsák sorra intézmé­nyeinket! Vannak ilyen maguknak “nagy nevet csinált” óriások közöttük, ezek azonban csak azoknak a szemében nagyok, vezetés­re hivatottak, “tiszták,” akiket sikerült elbolonditaniok, beteg gondolkodásúvá maszlagolniok . . . Ezek az emberek ahogy jöttek, úgy fognak eltűnni “Magyar-Amerikából,” a legelső alkalommal, ahogy követőik rájönnek turpisságukra, vagy ahogy valahol más­hol valami jobb alkalom, zsirosabb falat kínálkozik számukra! Ma­­itt holnap-ott emberkék ezek, akiknek nagyhangú ujságcikkezé­­seikre, vagy suttogó “smear-kampányukra” komoly gondolkozásu amerikai magyar nem szabad semmit adjon . . . akiknek kezébe semmit sem szabad engednünk jutni, semmit abból, ami a miénk, ami “Magyar-Amerika”! A testvéri szeretet, a tisztességes ma­gyar érzés gázlói, rombolói ezek, — akik egyik, vagy másik sok­évtizedes hűséges magyar munkában eltöltött múltú vezetőembe­rünket szemelik ki aljas rágalomhadjáratuk, személy- és név­mocskoló szándékú kerge cikkezésük célpontjául, azt remélve s azzal az elgondolással, hogy céljukat vagy igy, vagy úgy végül is elérik, mert az, akit támadnak, majd csak kedvét veszti s félreáll, visszavonul, vagy pádig az elbolonditott tömeg előtt hitelét veszti. A testvéri szeretet, a romlatlan, tiszta, jó magyart egymás­ban meglátás és megbecsülés csodákat művelni tudó nagy alkalma lehet ez a philadelphiai “országgyűlés” most, amikor az amerikai magyarság együttes, egyöntetű szaváthallatása lehet az a meg­nyilatkozás, amely az érzelem- és gondolat-áradatok útvesztőjében irányt mutathat, irányt szabhat az amerikai magyarság egész jö­vendőjének! Mert erre most nagy-nagy szükség van! Most van szükség, amikor talán még nem késő, amikor talán még van mód arra, hogy magunkhoz öleljük azokat a tőlünk idegenkedő magyar testvéreket, akiknek lelki sebei még nem gyógyultak be, a legki­sebb “érintésre” érzékenyek s tétován állnak, várnak, . . . egy lé­pést se mernek tenni . . . Akik, sokan, ma még inkább hajlamosak hinni a velük együtt, vagy egy időben érkezett egynémely gonosz­nak, mint a tisztességesnek, akivel már itt találkoztak ..-..! Rá­juk is gondolnunk kell. De másra is: Odaáiti, szenvedő magyar testvéreink néma tekintete rajtunk van, amerikai magyarok! ők hisznek bennünk, bíznak bennünk! Eddig sem volt okuk csalatkozni bennünk, — két világháború ide­jén és után mindig helyén volt az amerikai magyarság esze s szi­ve! — ezután se legyen alkalmuk s okuk csalódni bennünk! Az Amerikai Magyar Szövetség, intézményes átfogó nagy szerveze­tünk hivatása magaslatán áll, ha a mögéje felsorakozó egyházak, egyletek és sajtó legteljesebb támogatáséival működhet tovább. A magunk részéről ezt a támogatást, mint a múltban mindig, a jövőben is felajánljuk és biztosítjuk Szövetségünknek s van okunk hinni, hogy mások is, sokan-sokan igy gondolkoznak . . . * * * Meggyőződésünk, hogy a Szövetség irodáját minden áron, to­vábbra is fenn kell tartanunk Washingtonban, az iroda vezetésé­vel megbízott Bácskai Béla központi titkárt pedig nem leváltani kell, hanem segíteni azzal, hogy az irodista-munkára megfelelő erőt biztosítunk számára. Bácskai főtitkár nagyon is megfelel, tö­kéletesen beleillik abba a feladatkörbe, amelybe őt hosszú évekkel ezelőtt választottunk; személye mindenképen alkalmas a hivatalos fórumok előtti magyarság-képviseletre, — a központi irodában azonban egy segédtitkár-félére is szükség van! ❖ * ❖ Philadelphiában e hét végén egész Amerika magyarsága kép­viselve lesz. Aki számit valamit és akire számíthat a magyarság, az ott lesz ezen a konvención, becsületes szándékkal, odaadó ér­zésekkel . . . jóakarattal ... s ez a legfontosabb! Jövőt tervezni, jövőt építeni, magyar jövendőt munkálni csak igy lehet, . . . csak igy szabad! Igaz összefogással! polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents