Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-19 / 42. szám
PERTH AMBOY HERALD Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. jÄl ^CttHQfíhifíHr 97QÍÜAfiűfijfrt&liild- 1Iftii, filth.H&Jlßli. AH- fiühthm üinkül^. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM 1956 történetéhez tartozik, hogy a Szovjetunió akkor is—mint azóta annyiszor— hatalmas blöffel becsapta a világot, elsősorban a Nyugatot és ezzel a magyar forradálom sorsa megpecsételődött. A Szueznél támadó franciákat és angolokat Kruscsev rakétával fenyegette. Azt mondta: csak akkor hajlandó elállni szándékától, ha a francia és angol haderőket visszavonják. Amerika kétségbeesetten dolgozott, hogy rábírja Londont és Párizst a visszavonuláísra, •— ami aztán meg is történt. Egyben Washington mindent elkövetett — mint tudjuk, — hogy a magyar forradalommal kapcsolatosan “a Szovjetuniót ne izgassa.” A Szovjetuniónak akkoriban nem is volt rakétája. Rakéta helyett Kruscsev elsütötte a blöfföt és talált. Azóta Washingtonban már megállapították, hogy az 1956-os radkéta csak Kruscsev agyában volt kilövési állapotban, a valóságban nem. Dehát nem is ez a lényeges. A szovjet “csodafegyver” aligha működhetett volna jobban: a szuezi büntetőexpedició megbukott és a Nyugat szemérmesen elfordította a fejét, amikor Kruscsev vérbefoj tóttá a magyar forradalmat. Gagarin és Tityov űrrepülése is blöff, írja most — annyi más újság után — a National Review, pontról-pontra bebizonyítva, hogy a két szovjet “hős” a nylatkozatokban sok badarságot beszélt össze-vissza, de ezek közül semmi sem illik bele a tudományos képbe, abba, amit a tudományos űrkutatás idáig felmutat. Nem vagyunk szakemberek, nem tudunk hozzászólni, de az említett lap tudományos munkatársa határozottan állítja: ez is blöff, még pedig a javából. Moszkvai híradás szerint készen van a szovjet atomtengeralatti flotta, tehát Moszkvában ezt az amerikai előnyt is behozták . . . Távol vagyunk attól, hogy a kávéházi Konrád szerepében tetszelegjünk, de erősen kétségbe vonjuk a legújabb szovjet állítást. Vájjon meddig megy az, hogy Moszkvában tücsköt-bogarat összehordnak és a Nyugaton készpénznek veszik? Normális időkben ki törődik mindezzel? Dehát most nem élünk normális időket. Európa feladását követeli most a szovjet diktátor, nem többet és nem kevesebbet azért, hogy a berlini puskaporos hordóról leszerelje a kanócot. Mert mi más az, hogy a Nyugat oszlassa fel az Atlanti Szervezet NATO néven ismert katonai szövetséget, az amerikai támaszpontokkal együtt? És a Nyugat legértékesebb szövetségesei, a nyugatnémetek egyszerre azt sem tudják, voltaképen hol is állnak. Nyugati részről mindvégig biztatták őket, hogy Berlin kérdésében nincs engedmény, Németország kettéosztását nem ismerik el. Ezzel szemben most a “szovjet kormánynak teendő engedményekről” beszélnek széltében-hosszában, s ezek között arról, hogy a Nyugat ténylegesen elismeri a keletnémet bábkormányt, Játék a szavakkal. Kruscsev bejelentette a száz megatonos atombombát — újabb blöff? — s ezzel egyszerre a nyugati ellenállás minden diplomáciai és politikai vonalon egyszerre megrendült. Nem akarunk jósolgatni, de az az érzésünk, hogy a németeket nem ajánlatos most a hitükben megingatni. Egyszer majd Bonnban “feltalálják” azt, hogyhát ők közvetlenül is tárgyalhatnak Moszkvával és akkor nem kényszerülnek semmi vitustánc eljárására. S a nyugati szövetség akkor ténylegesen nagy, jóvá aligha tehető csapást szenvedne. A tanulság? Nem lehet mindig, mindenütt visszahúzódni! “VIGYÁZAT! KÉMEK!” v Mialatt a mai magyar kommunista kormány kifelé és különösen itt Amerikában mindent elkövet, hogy hazalátogatásra biztassa-csábitgassa a szülőhazáját régen nem látott magyarokat, ugyanakkor befelé máskép ravaszkodik. A budapesti rádió egyik adásában a nyugati turistákkal szemben tanúsítandó viselkedésre igy oktatták a hallgatókat: “Jönnek sokan, egyre többen, mert érdekesek lettünk és rájöttek, hogy nem is olyan nehéz ide bejönni. Érdekesek lettünk, mert nyugaton is nyilvánvalóak eredményeink. Azonkívül, milyen kalandos, érdekes lehet onyannak áttörni a vasfüggönyön kit odakint évek óta nyugati álhirekkel foglalkoztattak, idejönni és megnézni, mi az igazság ... És ha van alkalmunk külföldivel találkozni, akkor kötelességünk lerántani a leplet a nyugati ellenséges propagandáról is. Az állampolgári hűség különösen akkor kerül próbára, mikor külföldivel beszélgetünk . . . Vannak ezek között . . . kémek is, akik nem turisták, hanem küldetésből járják házainkat. A naiv magyar azt hiszi: mily udvarias, kedves emberrel találkozott . . . Az ilyen kérdezősködők várják a felvilágosításokat. A naiv magyar, aki oda van, hogy külföldivel bszélget, nagy igyekezetében, ha nem vigyáz, segít egy hírszerzőnek...” Vagyis: a szülőhazáját, szeretteit viszontlátni hazamenő magyar azért megy, mert a ma uralmon levő kommunisták és a járomban nyögő nemzet “érdekes lett” . . . Azért megy haza innen sok magyar, mert “nyugaton is nyilvánvalóak az ő eredményeik.” A magyar polgárnak kötelességévé teszik, hogy “lerántsa a leplet a nyugati ellenséges propagandáról is.” Csak szépet, jót mondjon mindarról, ami ma szülőhazánkban végbemegy . . . mert ha nem, ha megtalálja mondani az igazat, akkor “segít a hírszerzőnek” . . . A “hírszerző” ebben az esetben te vagy, magyar testvérem, aki hazalátogatsz, mert annyi év után hazavitt a szived, hogy még egyszer viszontlásd azt a drága földet, ahol születtél s viszontlásd azokat, akiket szeretsz . . . Buta, nagyon buta az ilyen kétkulcsos “turistaforgalmi propaganda,” tisztelt,IBUSZ urak! Cseppet sem csodálkoznánk azon, ha külföldi kirendeltségeik PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. OKTÓBER 19 MAGYAROK RÉSZTVÉTELE LINDEN, N. J. CENTENÁRIS ÜNNEPSÉGÉBEN Hungáriának hősei, kik magatokra hagyottan a lélekrázó nagy napokban és szörnyű éjszakákon át lángoló szenvedélyetekben puszta ököllel s tiszta hittel lobogtatták fennen a szabadságnak fenkölt zászlaját, És amikor elhulltatok volt megrendítették a zsarnok pokolba ágyazott fundamentumát: megrendítették sziveinket is. Mikor pedig vérázott lobogótok szegződött mint utolsó fegyver a Szovjetek tankjai ellen: belé borzongott az egész világ. S tett szócsata s jöttek Ítéletek, bírálatok s terméketlen viták. Mi lesz ő velük? mi hát? Mert nem várhattak a kétségbeesettek Amig az otromba Vad szovjeti csorda észtvesztett dühében golyóval, bombával, tüzével, vasával kemény leckét tanít s magyar hon fiait — apró gyerkőcöket — vérükben fürdeti s lángokkal égeti mig halmot emelnek a névteleneknek szétroncsolt testei. De hisz’ megmondta azt Stalin, a béna: (19^6-nak a telén) A magyar ügy csak vasúti probléma, Va-go-nok-é, mint mondta. Dermesztő ez, de tény. így mondta ő, a “jó öreg Jóska,” és kuncogott, amint a szót tagolta. Szeretnéd megtudni, ők hogyan dolgoznak, halál-vonat,juk mely pontosan robog pokol felé e gyilkos szindikátusoknak? Számukra csak formula a dolog: Rohand le és tereld egy nyájba őket egytől egyig a ronda zendülőket. Ne bánd, ha ifjú, vén, sovány, kövér! Repedjen bőre, törjön csontja Ungvár közel és addig csak elér a kancsukázott ember-csorda. És onnan a vonat tovább döcög, vagon vagon után a megbélyegzett néppel, mellüknek szegzett szuronyok között. Az ajtók zárva, sem viz, sem kenyér, Az orosz “rémbombák” Az Atombizottság nyilatkozata szerint a Kruscsev által kilátásba helyezett 10 megatonos bombán lázasan dolgoznak az oroszok. Ez az óriásbomba főleg gyuj tóhatásban pusztító: egy akkora területen, mint például Vermont állam, ez a bomba mindent lángra lobbanthat. A robbanás nyomában azután úgynevezett tüzviharok száguldanak majd ezernyi négyzetmérfőldön keresztül . . . A legutóbb robbantott egyik kísérleti bomba ereje olyan óriási, hogy ha ezt — mondjuk — New York városára dobnák, szempillantás alatt minden porrá zúzódna és égne ott, de még a 60 mérföldre fekvő Poughkeepsie, N.Y., vagy Trenton, N.J. is elpusztulna . . . Nyilvánvaló, hogy a kísérleti robbantásokkal az oroszok a világot akarják rémitgetni . . . amire mi is tudunk, ha kell, rémitő dolgokat mutogatni! Ez a “forró hidegháború”! leülni nincs ott egy tenyérnyi tér, de a vonat zörög irgalmatlan’ tovább s nem látja meg többé az otthonát, az, akit cipelnek benn rabszolgaságra s mint barmokat legyilkolásra. Lassan-lassan halad az áradat S amint viszik az élve holtakat, kik kinjokban egymást lehányják s van aki megronditja a ruháját, van ki megörül és vízért sikolt, csendes csak az, ki néma és halott mert préselten egy büz-sarokban állva amint vonatjuk ér az állomásra s ajtó nyitódik valahára: dögként esik a föld porába. Mondjam tovább?! Vagy ennyi már elég ismerni a kommunistáknak módszerét, mely egy utat ismer veszélyt ha lát? Az öklöt, puskatust s a kancsukát s kalapácsával a fejed beverni, saiiójával a nyakadat leszelni. A szétlőtt Pestnek romjai között hol száz Szovjet-tank fiúcskákat ölt, valahol sértetlenül találtak játékra szolgált ólom katonákat. A katona, amelynek teste cink nem érez és nem is gondolkozik } s acélt kevertek légyen is testéhez az ólom harcos semmit sem. érez — Az ólom-hőst le is gyilkolhatod, : elesik bár, de nem marad halott. I A vas-lovak s az ólom katonák \ harcolnak, hullnak s kezdnek uj csatát: csupán a hús, a csont érzékeny egy kicsit könnyen törik s hamar is vérezik, De amivel acél s vas fel nem ér, Mégis csak az ember-test az s a — vér . . . óh, gyermekek, kiket kóros okossá éhség érlel, Fiuk, kiket a gyűlölet emberré avatott: szétzúzott testetek s vak szemetek is kérlel és némult ajkatokról hangzó szavatok dorgálja a világot. — Bocsássátok meg A mindig későn s, jaj, mindig keveset, mely elvetélt terméketlen vitáikban és bujdosónak, rabnak hagy benneteket. Lázadjatok s tanácskozásainkra jöjjetek. Vádoljatok némán, de joggal s szenvedéllyel S egy Isten-ember áll majd a vád megett Csapzott hajában tövis marta vérrel Szól értetek s ő mond Ítéletet: “Engem tagad meg az, ki elhagy titeket!” BORSHY K. GYÖRGY Elnöki tanácsülés Kennedy elnök magához hivatta a hadsereg, a légierő és a haditengerészet parancsnokait, hogy megtárgyalja velük az éles világhelyzet katonai kilátásait. A tanácskozáson Norstad tábornok a NATO parancsnoka is megjelent. Elnökünk beszédkörutra megy Pierre Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára jelenti, hogy Kennedy elnök november hónapban beszámolót tart a népnek a kormány teljesítményéről és egyebekről. November 6-án az elnök Seattleben fog beszélni a Washington Egyetem 100 éves jubileumán és november 17-én Phoenixben, ahol szenátor Carl A. Hayden (D. Ariz.) 50 éves törvényhozói j u b i 1 e urnának lesz a szónoka. Hayden 50 éves szolgálata a szenátusban és a képviselőházban hosszabb bárki másénál. Salinger szerint 1 ehetséges, hogy az elnök más városokat is fel fog keresni kőrútja során. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Jugoszláv tiltakozás (?) A U. N. közgyűlésén Kocza Popovich, jugoszláv külügyminiszter beszédet tartott, amelyben tiltakozását jelentette- be a szovjet atomkisérletei ellen, melyeket rosszindulatú vállalkozásnak bélyegzett meg és amelyekért a felelősséget a Szovjetnek kell vállalnia az egész világ előtt. Ezen erőshangu kritika viszszatetszést okozott a kommunista delegátusok körében. Uj orvosság magas vérnyomás ellen A brit orvosi hetilap a Lancet legutóbbi számában két angol orvos nagy elismeréssel szól az uj magasvérnyomás elleni orvosságról, Guanethidine-ről. A két orvos kísérletei során az uj szer 65 magasvérnyomásu páciens közül 57-nél hatásosan csökkentette a vérnyomást és 45 esetben semmiféle mellékhatás nem mutatkozott. Az orvosságot reggel adják be és nem figyeltek meg olyan zavart okozó hatást, mint ami több más vérnyomás elleni szernél általában fel szokott lépni. és megbízottaik felemelnék szavukat ez ellen s követelnék, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, mert ellenkező esetben abbahagyják az óhazai látogató-utak 'hirdetését, csoport-utazások szervezését! Linden, N. J. most ünnepli 100-ik évét. Ebből az alkalomból október 14 és 24 között különböző ünnepségek folynak Lindenben. Október 21-én, tehát most szombaton lesz a jubiláns alkalomból a Nemzetiségek Napja, amelyen magyar részről a Lindeni Magyar Kerekasztal Társaság és számos szereplő vesz részt a programban. Este 6 :30- kor a football fielden szabadtéri ünnepély lesz, amelynek műsorán Leskó Jolánka két magyar dalt fog énekelni, majd Vasady Imre, a Magyar Operaház volt tagja énekel. A harmadik számban a newarki magyar róm. kát. egyházközség énekkara lép fel, Almássy Béla vezényletével. A magyar műsort a magyar himnusz együttes éneklése fogja bezárni. Esős időjárás esetén az ünnepély egy közeli iskola dísztermében lesz megtartva, ahová azonban csak 750 személy fér be. A szombati ünnepélyt parádés felvonulás vezeti be, amelyben legelői a magyar csoport halad. Magyar-ruhás nők és gyermekek mennek elől, majd magyar cserkészek és alakulatok követik őket a menetben. Reméljük, hogy az ünnepélyre más vidékekről is elmegy a magyarság most szombaton, hogy együtt demonstráljuk erőnket, kultúránkat, Amerika minden nemzetiségével együtt békésen, egyetértésben élni tudásunkat. A sportpályát, ahol az ünnepély lesz, a Lindegar St. Gibbons St., Dewitt St., Curtis St.-ek határolják. A parádé a Dewitt St.-i oldalon indul el. ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS MUTATKOZIK A MAGYAR INTÉZET GÁLABANKETTJE IRÁNT New Brunswick és környéke magyarsága méltóképen kívánja kifejezésre juttatni segítő készségét a Rutgers Egyetemen levő magyar tanszék s az azt fenntartó Amerikai Magyar Intézet felé. Az október 29-i díszvacsora rendezésére felkért Százas Bizottság munkához látott s a múlt keddi gyűlésen már komoly eredmény kialakulását jelenthette be Kára Péterné, a jegybizottság feje. Eddig már több mint 200 jegyet adtak el a bankettre s minden jel arra mutat, hogy az Atléta Klub hatalmas díszterme nem lesz elég nagy, hogy befogadja mindazokat, akik ezen a rendkívüli nagy találkozó-estén, ezen a demonstratív disz-banketten részt akarnak venni. (Siessen éppen ezért mindenki jegyének beszerzésével, mert csak annyi személyt ültetnek le, ahány jegy van nyomatva!) A bankett diszelnökségére New Brunswick magyar egyházainak lelkészeit kérte fel a Bizottság, amit valamennyien el is fogadtak. A Magyar Intézet vezetősége ezen a banketten nyújtja át az 1,000 dolláros, vagy ennél több adományt adóknak azt a disz-Használják ki a Szovjet gyengéjét! Edward J. Derwinski illinoisi republikánus képviselő a következőket mondotta a képviselőhálzban: “Az Egyesült Nemzetek legkritikusabb időszakába lép az uj ülésszakkal. A Szovjetunió, Vörös Kuba és a többi csatlós állam mindent elkövet majd a Kommunista Kina elismertetése érdekében. Csodálatos, hogy ebben az élet-halál harcban a külügyminisztérium nem fordít figyelmet a Szovjetunió gyenge pontjaira. Ezek a gyenge pontok : Kelet Európa, a Szovjetunió különböző nyelvű népei és a szovjet rendszerben megtalálható ideológiai ellentétek. Az elnyomott népek szabadságvágya, kultúrája és történelme olyan nemzei erő, melyet támogatnunk kell minden rendelkezésünkre álló eszközzel, ha békét és szabadságot akarunk teremteni a világon.” okmányt, amelyre büszke lehet akárki, legyen az magán személy, vagy szervezet. (Két országos egyletünk, a formátus Egyesület és a William Penn képviselői fogják átvenni ezen az estén a diszokmányt.) Hadgyakorlatok Kelet-Európábán (FEC) Szeptember 25-én Moszkvában hivatalosan közölték, hogy “a rarci kiképzés tervének megfelelően és a jelenlegi kiképzési év eredményeinek összegezése céljából ez év tkóbernovemberében hadgyakorlatokat tartanak a varsói szerződéshez tartozó országok fegyveres erőinek kötelékében lévő vezérkarok és csapatok. A hadgyakorlatokban a szárazföldi, a légi, a haditengerészeti erők és a légi utón szállított csapatok vesznek részt. A hadgyakorlatokat a varsói szerződés tagállamai területén tartják.” Magyarországról Ausztriába legutóbbi időben befutott hírek nagyarányú csapatmozdulatokról számolnak be, melyek színtere a Bakony és a Mecsek hegység. De Szombathely térségében is hasonló mozgolódást észleltek, sőt az egész nyugati határ mentén, elsősorban Kőszeg körül. Az újonnan érkezett szovjet csapatok létszámára vonatkozóan csak becslések vannak. Egyes hírforrások a magyarországi szovjet megszálló erők megkétszerezéséről tesznek említést. A szovjet és a keleteurópai csatlósállamok egyes alakulatainak közös hadgyakorlata erős nyugtalanságot, idegességet és félelmet keltett a magyar lakosság körében. Októberi emlékünnepély N. Y.-ban A magyar szabadságharc 5-ik évfordulója alkalmából New York magyarsága október 22-én este 7 órai kezdettel hatalmas emlékünnepélyt rendez a Hunter College dísztermében (68-ik utca és Park Ave. sarkán). Utána tüntetés lesz a Szovjet delegáció épülete előtt. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS» KE ABBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP Emlékeztető a magyar hazafiakra JOSEPH AUSLANDER (Az eredeti angol szöveg megjelent a Saturday Evening Post 1956 novemberi számában)
