Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-17 / 33. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEABBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJvl OmUl diumoahiaic VhiwApapaA, ßäitsui and. fiuhluhod. úl PmmíPl dmbot^. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM PERTíTÁMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. AUGUSZTUS 17 A nagy zsarolások korszaka elérkezett, hozzá kell szoknunk egy egészen uj világhoz, amely­ben minden, de minden meges­­hetik. S annak az ellenkezője is. A régi fajta élet, amikor a nagy­szülők majdnem pontosan kör­vonalazták az unoka életét, min­den esetre anyagilag megalapoz­hatták azt, most erős, talán vég­zetes megrázkódtatást szenved. Moszkva nem vár! Kruscsev már öreg, nincs sok ideje. Még szeretné megérni azt a napot, a­­mikor eltemeti szőröstül-bőrös­­tül a szabad gazdálkodási rend­szeren alapuló világot, — ahogy megígérte. A zsaroló ordítását ezentúl szakadatlanul halljuk majd. Még sokáig és egyre erősebben. Halljuk majd a világűrből, a­­hogy a vörös ember átrepül a fe­jünk felett; a Kremlből, amint üvöltözve, toporzékolva követeli a térdrehullást. Szokjunk csak hozzá ehhez az élethez. Mindent meg lehet szokni és igy ezt is. Bizonyos idő múlva eljutunk oda, hogy nem is halljuk a zsaroló ordítá­sát. Az első világháború idején kint az arcvonalban nyugodtan aludtak a katonák, bent a fede­zékben, miközben bömböltek az ágyuk, ropogtak a géppuskák, ugattak az aknavetők. És ha hir­telen csend lett, felriadtak ál­mukból. “Hiányérzetük” tá­madt. Eljutunk oda, hogy mi is nyugtalanítónak ta­láljuk majd, ha Kruscsev nem ordít, hanem csendes napokat rendez magának. Érzékszer­veinknek nem tetszik majd ez a csend és inkább a vad zenebo­nát akarjuk, nem a nyugtalaní­tó némaságot. Persze, annál biztatóbb lesz ez a zenebona, ha mi sem hagy­juk nyugton Kruscsev idegeit. Értésére kell adnunk nem egy­szer és nem kétszer csupán, hogy az orditozástól nem esünk hanyatt és még attól nem ria­dunk meg, ha a hurt pattanásig feszíti. A berlini dráma uj felvonásai váltogatják egy­mást és benne minden jelenet megdöbbentő, idegekremenő; ir­­tózattal tölt el mindenkit. Ezt rendelte Hruscsov a világnak, mint nézőközönségnek. Hogy reszkessen és hulljon térdre a szovjet hatalom előtt, különben elpusztul. Idegháboru, vagy hideghábo­rú? Vájjon melyikbe lehet sorol­ni a nagy berlini játszmát? A Nyugat szeret kategóriákat ál­lítani, osztályozni, mert ponto­san meg akarja jelölni, hogy ép­pen most milyen háborút is ví­vunk. De nehéz ez az osztályozási mesterség is. Hruscsov és körü­lötte a többi őrültek nem logi­kus emberek, legalább is nyuga­ti értelemben véve nem.Eszeve­­szetten ordítoznak, hadonász­nak, uj szöges drótakadályokat húznak, a legkönyörtelenebbnek ismert vörös marshallt vezény­lik oda, harckocsik ágyúját sze­gezik a védtelen emberekkel szemben. A Kreml nemcsak á háborút akarja megnyerni — legyen az hideg, ideg-, vagy for­ró — hanem minden csatát is külön külön. A szovjet haditerv­ben veszteségi rovat egyszerűen nincs. A szovjet mindent belevet eb­be a küzdelembe, sőt még annál is többet. Csal, hazudik, rászed. Csak egy példát: Keletberlinben különleges hamisitómühelyt rendeztek be és ennek egyetlen feladata Amerika befeketitése ■— a feketék közt. Ez a műhely olyan okmányokat hoz forga­lomba és terjeszt az afrikai né­pek közt, ellátva a washingtoni külügyminisztérium vízjelével, pecsétjével és a miniszter alá­írásával, hogy senkinek sem le­het kétsége; Amerika meg akar­ja hódítani az egész fekete föld­részt. Sőt Ázsiát is. Vannak naiv afrikai és ázsiai diplomaták, a­­kik — pesti jassz kifejezés sze­rint — “megeszik a tésztát.” Háború van, ne legyen efelől kétségünk! Teljes erővel tombol. Igaz, vannak még eszközök, a­­melyeket nem vettek igénybe e­­gyelőre. De ez ne tévesszen meg senkit. Kár volna ámítani ma­gunkat azzal, hogy béke van. Nincs. Amiben élünk valami e­­gyéb, a történelemben példátlan állapot; a totális háború egy vál­faja. Roosevelt, N.J.-ben, ebben a 200-családos városká­ban 25 évvel ezelőtt valóságos földi paradicsomot teremtet­tek a ruhagyári munkások szá­mára, az akkori WPA szövet­ségi kormány tervek keretében. Most pedig a “New Deal” nagymesterének, néhai Frank­lin D. Roosevelt volt elnöknek az emlékére egy óriási amphi­theater építésére és a volt elnök szobrának elkészítésére tett lépéseket a kisközség népe. Ezzel a kis hírrel kapcso­latban eszünkbe jut az, hogy az amerikai vendégszeretetet és menedékjogot élvezők kö­zött vannak jónéhányan, külö­nösen magyarok között, akik néhai Roosevelt elnökünk em­lékét valósággal gyalázzák, nem gondolva arra, hogy ame­rikaiak ezreinek, százezrei­nek, millióinak jóérzését sértik ezzel. Mert Roosevelt kétbal­kezes külpolitikája, különösen élete utolsó éveiben, lehetett ártalmas népmilliókra nézve és, köztük a mi szerencsétlen ma­gyar Pépünkre nézve is . . .: Roosevelt átkos yaltai egyez­ménye járhatott súlyos követ­kezményekkel a lengyelekre, magyarokra nézve s valószínű­leg majd még reánk, amerikai­akra nézve is'. . . de elvitatha­tatlan tény, hogy belpolitikai téren, az ország gazdasági talpraállitása, stb., terén a Roosevelt adminisztráció 13 éve alatt óriási előrehaladás történt az Egyesült Államok­ban. Roosevelt sokat tett a köz­nép érdekében s ezt a nép nem felejti el! Amerikai szempont­ból Franklin Delano Roosevelt jó elnök volt és feltétlenül jó amerikai volt s Amerikában az ország 31-ik elnökét, jó elnökét szidni, ócsárolni, emlékét gya­­lázni egyszerűen — arcátlan­ság! Egy Marsalkó nevű, egy­kori Amerikát-szidó volt nyilas újságíró — aki a háború után Amerikába akart besurranni, de akit idejekorán elkaptak, Ellis Isl'ändra küldtek s,.azt£p kitessékeltek innen —•' dühében irhát most mindenféle komisz Amerika-ellenes cikket vala­hol Dél-Amerikában, vagy Né­metországban (nem tudjuk, hol van és nem is nagyon érde­­(Folyt. a 4-ik oldalon) A Szovjet tenger­alattjárói Nemrégiben Kruscsev azzal kérkedett nagy hangon, hogy Amerika nem első már az atomerőhajtásos teng eralatt­­járók terén sem, mert nekik is vannak ilyen buvárhajóik. Akár igaz, amit a vörös diktá­tor mond, akár nem, a valóság az, hogy a Szovjet tengeralatt­járó flotta több mint 400 mo­dern buvárhajóból áll, amely — háború esetén — nagy ve­szélyt jelenthet Amerika szá­mára. John S. Thach altengernagy, az Egyesült Államok csendes­­óceáni tengeralattjáró-ellenes egységeinek parancsnoka je­lentette nemrég, hogy a Csen­des-óceán vizeiben valószínű­leg cirkálnak már olyan orosz tengeralattjárók, amelyek atombombás rakétákkal van­nak ellátva. Nem valószinü azonban, hogy ezek ugyanúgy a viz alól képesek lövegeiket kilőni, mint a mi Polaris típu­sú tengeralattjáróink. Washingtoni, had itengeré­­szeti szakértők szerint a leg­fontosabb, hogy Amerika a Szovjet buvárhajók “ütőerejé­nek” semlegesítésére összpon­tosítsa ilyenirányú felkészülé­sét. Ha a Szovjetnek lesznek Polaris-tipusu atom-löveges bu­­várhajói, képes lesz Amerika minden nagyvárosát veszélyez­tetni. Szárazföldön, levegőben, vi­zen, viz alatt folyik a nagy fel­készülés mindkét oldalon egy szörnyűséges háborúra ... a lefegyverzésről senki sem akar már komolyan tárgyalni — hi­szen a Szovjettel nem is lehet! — s csak azok nem látják, hogy jön a háború, elkerülhe­tetlenül, akik strucc módjára veszély idején fejüket a ho­mokba dugják. A nagy készü­lődés közben pedig arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy van belső ellenség is: a köz­tünk bujkáló kommunisták, akik egy kis hazaárulásért nem fognak a szomszédba menni, hiszen már most, az arányagos “békeidőben” is árulgatják ezt a hazát! Jó lesz résen lenni! Rozsnyay Zoltán Amerikában Rozsnyay Zoltán, a Philhar­­monia Hungarica világhírűvé vált magyar zenekar megszerve­zője és volt karnagya bevándor­lási vízummal Amerikába érke­zett. A nagynevű karnagy már több hangverseny dirigálására kapott szerződést. Rozsnyay, sok más zenemű­vésszel együtt az 56-os magyar szabadságharc után menekült nyugatra. Atom-löveges mübolygó Az amerikai légierő egyik tá­bornoka figyelmeztette a kong­resszust, hogy a Szovjetunió hid­rogénbombával felszerelt mü­­bölygó előállításán dolgozik. A fegyveres mübolygó a földi állo­másról irányítva adott esetben a Földre zuhanhat és elpusztít­hatja azt a területet ahová irá­nyítják. A légierő tábornoka szerint Amerikának ezen a te­rületen is meg kell előzni a szov­jetet. A fegyveres bolygó egye­lőre csak a tervekben létezik, de aki elsőnek megvalósítja, az fö­lénybe jut ellenfele felett. $35,000,000 névtelen adomány princetoni egyetemnek Robert F. Gohen, a princetoni egyetem elnöke közölte, hogy egy jótevő, aki nevét titokban kívánja tartani 35 millió dollárt adományozott az egyetemnek egy Woodrow Wilson School of Public and International Af­fairs, politikai tudományos is­kolának a princetoni egyetem keretében való megvalósítására. Ez a legnagyobb adományok egyike a USA történelmében. A legnagyobb adományt egy egye­tem számára John D. Rockefel­ler tette, amikor 1890-ben 75 millió dollárt adott a chicagói egyetem megalapítására. Két bank egye­sülése A First Bank & Trust Co. Perth Amboyban, egyesült a Fords National Bank-kal, Fords, N. J. és környéke szin­tén régebbi alapítású bankjá­val. Úgy a First Banknál, mint a Ford-s banknál a vezetőség­ben és a tisztviselők között szá­mos magyar-származású férfit és nőt találunk s Perth Amboy és környéke píagyarsága már ezért is régen pártfogolja eze­ket a bankokat, mint általá­ban mindazokat, ahol magya­rok vannak. A két bank egyesitett vagyo­na meghaladja az 56 millió dollárt s felszereléseivel, ha­talmas tisztviselő - gárdájával, évtizedeken át szerzett gya­korlatával ezentúl még na­gyobb mértékben képes a nagyközönség szolgálatára áll­ni. Kruscsev fenyeget Kruscsov, aki háborús kije­lentéseivel hónapokon keresztül ijesztgette az egész világot, most méregbe gurult Kennedy elnök háborús készülődéseket beje­lentő beszéde miatt. Kruscsov nyugati diplomaták előtt kijelentette Moszkvában, hogy 200 millió ember pusztul el Berlin miatt, ha Amerika nem vonja ki csapatait ebben az esz­tendőben a német fővárosból. Ugyancsak kijelentette, hogy Anglia és Franciaország 10-10 hidrogénbombával letörölhető a térképről. Hruscsov szerint a szovjet hadsereg teljes készült­ségben várja a következő hón­­pokban bekövetkező eseménye­ket. (Persze, a Nyugat is!) Ellentmondó posta­­bélyegző ... Mint Amerikában, más or­szágokban is szokásos, hogy a posta bélyegzőkön, amelyek­kel a levelek bélyegeit lepecsé­telik, bizonyos jelszavak, mon­datok is vannak, mint pl.: “Imádkozzunk a békéért.” Aby angliai falu községi ta­nácsa nemrégiben levelet ka­pott a Közlekedési Tanácstól, amelynek postai bélyegzőjén ez a jelszó állt: “Vasúton utaz­hatsz legkényelmesebben!” A levélben pedig az az értesítés állt, hogy megszüntetik az Aby-i vasútállomást. Vagyis: utazz vasúton, jámbor abyi polgár, ha tudsz! A második szovjet világür-utas Ha lehet hinni a vörösöknek, akkor Gherman Titov immár a második szovjet világür-utas, aki egy lövegben 17-szer kerül­te meg földünket s aztán élve visszaereszkedett a földre. Érdekes, hogy Titov útja a vi­lágűrben hosszabb távolságú volt, mint tőlünk a hold, ami azt is jelentheti, hogy a Szov­jeték következő világür-lövege élő embert fog vinni egyenesen a holdba. S talán már a közel­jövőben. Ami felvetteti azután áít a kérdést is: vájjon, ha a Szov­­petnek sikerül kitűzni a vörös zászlót a holdban, magáénak mondhat-ja e a föld egyetlen bolygóját a fennálló nemzet­közi jogszokások és egyezmé­nyek értelmében s lesz-e jo­gunk nekünk hold-löveget ki­lőni azután? Repülőkatasztrófa Budapest felett Vasárnap, augusztus 6-án Budapest egyik legforgalma­sabb városnegyedében lezu­hant egy repülőgép, amelynek 20 utasa és 4 személyzete ször­nyethalt. A “Dakota” nevű re­pülőgép a magyar állami re­pülővonalak egyetlen amerikai gyártmányú gépe volt. A gép ismeretlen okból oly alacsony­ra ereszkedett le, hogy egy bérházba ütközött, kigyulladt s lezuhant annak kertjébe. A gépen levőkön kívül a szeren­csétlenségnek más áldozata nem volt. A gép utasai “turis­ták” voltak, — mondja a je­lentés — vidékiek és külföldi­ek, akik repülőgépről akarták megnézni a magyar fővárost. Cserkésznap Passaicon A passaici magyar cserké­szek, leányok, fiuk, öregcser­készek, 1961 augusztus 27-én, vasárnap a cserkész-otthon ja­vára nagy Cserkésznapot és uikniket rendeznek a garfieldi Magyar-Polgári Liga parkjá­ban (21 New Schley St., Gar­field, N. J.), melyre ezúton is meghívnak minden magyar testvért. Déli 12:30-kor zászlófelvo­nulással és a himnusz éneklésé­vel kezdődik a nap. Egy óra­kor tábori ebéd, 1:30-kor meg­nyílik a “Cserkészet 50 éve” ki­állítás, 2:30-kor cserkész­ügyességi versenyek lesznek, 3 :30-kor népi bemutatók, 4:30- kor “50 éves jubileumi meg­emlékezés,” 5 órakor cserkész­avatás, 5 :30-kor zászlólevonás és a cserkésznap befejezése. Műsor után az öregcserkészek nyári táncestélyt tartanak, me­lyen a Szivárvány közkedvelt zenekar muzsikál. Adomány $1.00, 14 éven aluliak beme­netele díjtalan. Lacikonyha, büfé, magyaros meleg és hideg ételek, lángos, töltöttkáposzta, csöves kukori­ca, görögdinnye, hűsítő ita­lok, stb. Legyünk ott minél többen — a magyar cserkészek támogatása közérdek! HÁZTARTÁSI alkalmazottat keres két-gyermekeá házaspár, Living­ston, N.J.-ben. Szép környezet, sa­ját szoba és fürdő, jé fizetés. Te­lefonáljon: Mrs. Breierd, OL. 3-5351. A Magyar Nemzeti Sport­­szövetség (New York) közlése szerint a legutóbbi hat hétben a szabadföldön élő magyar sportemberek a következő ki­emelkedő eredményeket érték el: Kanada országos vivóbaj­­noksága (Toronto), pártbajtőr egyéni számban első helyezett: Bakonyi Péter. Egyesült Államok országos vívóbajnoksága (Los Angeles), kard egyéni számban első he­lyezett: Magay Dániel, máso­dik helyezett: Hámori Jenő. A kilenc döntőben öt magját Vfer­­senyző szerepelt. — A kard­csapat bajnokságot a sanfran­­ciscoi Pannónia Atlétikai Klub csapata (Magay, Orbán, Bia­­gini) nyerte meg. A Moszkvában megrende­zésre kerülő öttusa világbaj­nokság mindkét angol válogató versenyét Bucskó József nyerte meg. A Portsmouth-ban meg­tartott első válogató verseny el­ső helyét Bucskó 4226, a Chel­­tenhamban megtartott máso­dik versenyt 4873 ponttal nyerte meg. Bucskó a szabad magyar színekben résztv.ett a Bern-ben megtartott nemzet­közi öttusa tornán és ott 3520 ponttal ötödik lett, erős nem­zetközi mezőnyben. Az Egyesült Államok Texas­ban (Fort Sam) megtartott or­szágos öttusa bajnokságán Pesthy Pál a harmadik helye­zést nyerte el. Az Egyesült Államok atlé­tikai bajnokságain (New York) a három mérföldes futó­bajnokságot Tábori László 13:50 perces idővel nyerte meg. Iglói Mihály edző legjobb amerikai tanítványai — Jim Beatty és Max Truex diadal­masan szerepeltek az ameri­kai atléták európai túráján. Párizsban megtartott nem­zetközi galamblövő tornán a Grand Prix számban Dóra Sán­dor második lett. A Deauville­ben megrendezett nemzetközi versenyek közül Dóra három­ban ért el első helyezést. Kanada országos vízilabda bajnokságát (Toronto) a To­ronto Hungária Vízilabda Klub csapata (Antal, Kotrás, Ko­vács, Hahn, Kiricsi, Szakács, Soos, Garay, Városi) nyerte meg. A torontói magyar fiuk ugyancsak megnyerték a leg­jobb amerikai és kanadai csa­patok számára kiirt Északame­rikai Vízilabda Kupát. Az Egyesült Államok vízi­labda bajnokságát a New York melletti Travers Islandon tar­tották meg. A Toronto-Hungá­­ria csapata nem tudta megvé­deni bajnokságát és a harma­dik lett. A bajnoki címet a New York Atlétikai Klub csa­pata nyerte meg. A csapat hét játékosából négy (Habus, Mol­nár, Verebély, Végh) volt ma­gyar. Az Egyesült Államok leg­erősebb labdarugó ligájának, a Német-Amerikai Ligának ez évi bajnokságát a new yorki Hungária Sport Klub csapata nyerte meg. A magyar fiuk egymásután háromszor nyertek bajnokságot és legutóbb ebben a felállításban szerepeltek: Henni I, — Cziotka, Reszne­­ki, Zsidó — Henni II, Pál, Bu­­gár, Kovács, Karsai II, Hu­berts, Domboro.vszky, illetve Máté, Németh, Vajai. Benkő Pál nemzetközi sakk­­nagymester erős mezőnyben megnyerte New York Állam sakk-bajnokságát. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinlcat, hogy aki valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. A szabad világban élő ma­gyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tizmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tizmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabad­sága érdekében. A tervek szerint minden or­szágban, minden magyar szer­vezet és egyén egy rövid, vilá­gos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást sze­rez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerű­ség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdések­re terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irá­nyul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szérvé­­hez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársa­ink érdekében biztosítson szé­les nyilvánosságot. Hangsú­lyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezet­nek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó ameri­kai is — egy szabad világ ér­dekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldhe­ti a megadott címre.) “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organiza­tion: 1. We demand, that the principle of self-determina­tion of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete with­drawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY Magyar sportolók legújabb sikerei Tizmillió aláirás követeli a magyar nép szabadságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents