Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-06 / 27. szám

polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul (Xtdn* WungeuucuL ThuaAfiafuuc frtitsuL and. fiuMáAjuL in fiüfdk. űmhoy VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM PERTHrAMBOY, NEW JERSEY ° * Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. JULIUS 6 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Külföldi turisták Amerikában HOGYAN KOLHOZOSI­­TOTTAK PUSZTACSÓN? (FEC) A vasmegyei Puszta­­csó községben tavaly kezdődött meg a termelőszövetkezeti szer­­yezés. Ezt megelőzően a falu­ban sohasem volt termelőszövet­kezet. Egy reggel három teher­autó állít meg a tanácsháza előtt: a kőszegi textilgyár mun­kásait hozta, kb. 60-at. Már elő­ző este elkészítették a tanácshá­zán a szervezők beosztását: min­den házhoz félóránként újabb fszervező-pár érkezett, akik egy­­egy látogatás után visszatértek p tanácsházára, beszámolni az illető gazda véleményéről s esze­rint kapta utasítását a követke­ző pár. Az első pár beszámolt a gazdának a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről, a többi már a belépés érdekében agitált. Ko­moly ellenállás nem volt a köz­ségben s igy erőszak alkalmazá­sára nem került sor. A puszta­­psóikat annyira megrémítette a szomszédos h o r v ál t h zsidányi brutális szervezkedés hire, hogy inkább engedtek a rábeszélés­nek. Első nap csak hárman lép­tek be, másnap azonban min­denki aláírta a belépési nyilat­kozatot. A szervezők a termelőszövet­kezeti iodában hagyták a tiz iv papirt a szervezés beosztásá­val. Minden ivén öt név szere­pelt, alattuk ilyen megjegyzése­ket lehetett olvasni: “Nyakára ^árni”; “makacs”; “ráiijeszte­­pi”; “behivatni”; “kulákcseme­­fe,” stb. Az alakuló közgyűlésen a falu kétharmad része részegen jelent meg. A gazdák elkesere­désükben leitták magukat. “El­adtam mindenem, áldomást jszunk” — mondották. Ha már aláírta valaki a belépési nyilat­kozatot, mondhatott, amit Kennedy elnök üzenetet kül­dött a Kongresszusnak, amely­ben hangsúlyozza, hogy Ame­rika katonai hatalmát minden­kor polgári ellenőrzés alatt kell tartani. Ez az elv, amelyet Kennedy elnök hangsúlyoz, ré­gi amerikai hagyományokban gyökerezik. A 1 k o t m ányunk tervezői tudatában voltak an­nak, hogy a megszervezett ka­tonaság olyan tényező, amely­­lyel politikailag is számítani kell. Tudták, hogy zsanokság, ra törő elemek a katonai erőt felhasználhatják arra, hogy a polgárság jogait megnyirbál­ják. Gondoskodtak tehát arról, hogy a rendelkezésre álló fegy­veres erőt ilyen célokra fel­használni ne lehessen. A visszaélések megakadá­lyozásának egyik feltétele az, hogy olyan embereket bizzunk meg a katonaság vezérletével, akiknek személye garancia ar­ra, hogy zsarnokságot szolgál­ni nem fognak. így George Washingtont, köztársaságunk első elnökét és az ország ka­tonai vezérét, egyszersmind a polgári erények megtestesítő­jeként tiszteljük. Itt gyökere­zik a hagyomány, amelyhez az Egyesült Államok történelmé­nek egész folyamán hü ma­radt. Amerikai alkotmányunk ki­­fejezetten is lefektette a kato­nai hatalom feletti polgári el­lenőrzés szabályait. Előírta, hogy a nép által szabadon vá­lasztott elnök legyen a fegy­veres erők legfelsőbb parancs­noka. A hadüzenet jogát a kongresszus magának tartotta fenn. A fegyveres hatalom akart, meg volt engedve. A bol­tokat erre az időre ellátták bő­ségesen étellel, itallal. Régebben hónapokig nem láttak sört a fa­luban, most egyszerre korlátlan mennyiségben volt. GOMBOZNAK A VÖRÖS CSILLAGGAL Az általános iskolák tanulói pjabban jó feleleteikért egy-egy kis ötágú piros csillagot kap­nak, melyeket fel kell varrni a gyerekek zubbonyára. Van gye­rek, akinek már vagy 25 csilla­got is kellene viselni. A szülői értekezleten viszont mindig fel­hozzák, hogy a szülők nem for­dítanak gondot arra, hogy a csil­lagokat felvarrják a gyerekek ruháira s igy a gyerekek nem hordják “büszkén,” hanem zse­­hükbee dugdossák s még az is élőfordul, hogy “gomboznak” vele. MEGDÖBBENTŐ ORGIÁK A FIATALOK KÖZÖTT Miután az utóbbi hónapokban a hatóságok erélyes intézkedése­ket tettek a “galerik” feloszlatá­sára, illetve megsemmisítésére, ,sokan a fiatalok közül a szülői otthonba tették át szórakozása­ik helyét. így aztán a fiatalság pőrében “party” láz ütött ki. , Ezek a “party”-k azonban 'pem ártatlan összejövetelek, hol csak táncra gyűl össze a fiatal­ság, hanem valóságos orgiákká fajulnak abban a pillanatban, ha a szülők elhagyják a lakást ,azzal, hogy “hadd mulasson egy Jdcsit a fiatalság.” Egy főorvos jakásán tartott ilyen orgián egy fiatal leány meghalt és az eset kivizsgálása kapcsán derült ki az ifjúság “újfajta szórakozá­sa.” pénzügyi szükségleteinek kie­légítését még más szabályokkal is korlátozták. így leszögezték, hogy legfeljebb két évi időtar­tamra lehessen csak a pénz­ügyi szükségletet előre meg­szavaztatni; a haderő szolgá­lati szabályait a Kongresszus­nak kell jóváhagynia. A kato­naság fenntartásához szüksé­ges adók kivetését ugyancsak a Kongresszusnak tartották fenn. A polgárság felsőbbségét a katonai erő felett tehát az amerikai alkotmány mondotta ki. Kennedy elnöknek a kong­resszushoz szóló üzenete e ha­gyományosan követett elvet tükrözi vissza. Azt, hogy az Egyesült Államok beleavatkoz­zék-e katonai konfliktusokba — külső támadás vagy fenye­getés elhárítására — azt pol­gári hatóság, nem pedig tábor­nokok fogják eldönteni. Ideér­tetődik a döntés afelett is, hogy korlátolt területen elharapód­zott ellenségeskedést teljes ka­tonai erővel nyomjunk-e el vagy atomfegyvereket alkal­mazzunk-e? Kongresszus e jogaitól elte­kintve, a végrehajtó hatalom részéről is a polgárság bizalmá­ból megválasztott elnök hatá­roz a polgárság jogait ily gyö­keresen érintő kérdésekben. “Sohasem fogom az Alkot­mányban megállapított felelős­ségemet másokra áthárítani” — mondotta Amerika elnöke. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. így tozitják el szép magyar nyelvünket Ahogy forgatjuk a magyar­­országi lapokat, olvassuk a po­litikai híreket, közleményeket, nemcsak azok tartalma döbbent meg bennünket, hanem a cikkek nyelve is. Amióta a magyar nép fölött a szovjet által irányított kommunista párt uralkodik, szép magyar nyelvünk is eltor­zult. Uj, politikai tolvajnyelv született, amely éppen olyan tá­vol áll Kossuth, Deák, Petőfi, Arany nyelvétől, mint amennyi­re idegen a nép léikétől maga a rendszer. Nem beszélünk most azokról az erőszakosan alkalmazott ide­gen szavakról amelyek csak ar­ra jók, hogy elködösitsék a dol­gok lényegét. A “szektás” a “re­vizionista” és a többiek, megle­hetősen zavaros fogalmakat ta­karnak s azok tartalmi jelentő­sége időről-időre változik. De mit szóljunk az ilyen kifejezé­sekhez, mint “irányt veszünk a termelés emelésére,” vagy “a té­nyeket jelentjük a párt felé,” “menetközben javítjuk a hibá­kat,” “jobb vagy baloldali elhaj­lók,” “beiskoláztatás,” “kispol­gári csökevény” és igy tovább, a végtelenségig. Mi äz oka ennek a különös je­lenségnek? Az nem vitáls, hogy a párt vezetői lélekben nem ma­gyarok — hiszen egy idegen ha­talom kiszolgálói, ügynökei. De elfelejtettek magyarul beszélni is? Nem. A helyzet az, hogy eze­ket a kifejezéseket, szólamokat is oroszból foditották le. Ha már nem tudják megvalós.itani, hogy a magyar nép oroszul be­széljen — pedig mennyit fára­doznak ezirányban — akkor legalább a magyart beszéljék — oroszosán. Az ilyen “kincstári nyelven” irt cikkeket a magyar nép — tartalmi érdektelenségüktől el­tekintve — már csak azért sem olvassa el, mert — nem érti. E- zek az írások úgy hatnak az ol­vasóra, mintha jeges télben még külön hideg vizet zúdítaná­nak a nyakába. A magyar a hi­vatalos nyomtatványokból, — a­­melyeket ujsáignak neveznek — csak azokat a híreket futja át, amelyek közvetlenül érintik. A politikai elmefuttatásokat, ame­lyek tele vannak az említett frá­zisokkal, csak a pártiskolákban és a kapcsolt részén “tanulmá­nyozzák,” hogy azokat később “kijegyzetelve” fel tudják mon­dani a magyarnak álcázott szov­jet tanítók “felé” . . . (Jó Pásztor, Cleveland, O.) Meghalt Duch J. András, Trenton volt magyar polgármestere A közelmúltban a Bethlehemi Hiradó-ban egy cikk jelent meg arról, hogy egy ottani magyar ember polgármesternek pályá­zik s ha győz az őszi választá-DUCH J. ANDRÁS son, “ő lesz az élső magyar em­ber, aki amerikai város polgár­mesteri székébe kerül” — irta a “lendületeset” mondani akaró cikkíró . . . Elhatároztuk, hogy egy kis cikkecskében elmondjuk és felvilágosit j uV a Bethlehemi Híradó c. laptársunk cikkíróját is, hogy: New Jersey állam fő­városának, Trentonnak a pol­gármestere is magyar volt, Duch J. András ... és Carteret, N.J. jelenlegi polgármestere is ma­gyar ember: Skiba István, aki már több, mint egy évtizeddel ezelőtt is volt polgármestere en­nek a nevezetes ipari városnak, stb. stb. . . . Szomorú alkalom adódott most, hogy mindezt igy beveze­tőül elmondjuk e megrendítő rö­vid kis hírrel kapcsolatban: Duch J. András, Trenton város volt polgármestere, több termi­nuson át volt válrosi tanácsos, városi rendőrbiró és megyei fő­ügyész junius 25-én, 66 éves ko­rában Olaszországban váratla­nul elhunyt. Özvegye, akivel vi­lágkörüli utón volt, táviratban értesítette Duch Jánost, Duch J. András testvér-öccsét a szomo­rú hírről. A holttestet repülőgé­pen hazahozták s itt temették el, Trentonban Duch J. Andrást a magyarság és egész Trenton és környéke nagy részvétével. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapotl "Magyarország különbekét köt...” Nevess, hahotázz olvasó! Ilyent ritkán haliassz! Kádár János, Magyarország moszkvai főbohóca propaganda­­kőrútra indult s ennek során “dörgedelmes beszédeket” mon­dott. Megjelent a zalai olajme­zőkön, Lovásziban, megtenkin­­tette a váci dunai cement és mészmü építkezéseket (?) és a váci “képcső-gyárat” (ez nyil­ván televízió képvetitő-lámpá­­kat gyártó hely.—Szerk.), Be­szédeiben követelte a két Né­metországgal külön megkötendő békét, mert ha nem — úgy­mond — “Magyarország külön­békét köt Kelet-Németország­­gal” . . . Nem is tudtuk, hogy eddig hadban állott Magyaország Ke­­let-Németországgal . . .! Mióta? Hogy is volt csak? . . . Hogyan lehetne a történelmet még job­ban összekuszálni, még összeza­­vartabbá tenni ? ... Ki állt harc­ban kivel, mikor? . . . (Szegény magyarországi gyermekek, váj­jon miket tanulnak az iskolában az elmúlt, mondjuk: 20 esztendő történelmével kapcsolatban... ? Ha az ország jelenlegi “feje” ilyen hülyeségeket beszél). KATANGA Katanga tartomány hivatalosan kivonta magát a Kongó köztár­saság közösségéből. Erről az el­határozásáról a katangai kor­mány levélileg értesítette Joseph Kasavubut, a Kongó elnökét, Dag Hammarskjöldöt, a UN fő­titkárát a'kongói parlament kép­viselőit és szenátorait. Katanga tartomány a Kongó leggazda­gabb területe. KUWAIT A Perzsa-öböl sarkában fek­vő Kuwait tartomány pár nap­pal ezelőtt nyerte el független­ségét az angoloktól. Alig ünne­pelték az első szabad napokat, amikor Kassem, Irak miniszter­­elnöke bejelentette, hogy Irak igényt tart Kuwaitra. A kuwaiti kormány az arab államok segít­ségét kérte az iraki katonai fe­nyegetéssel szemben. Kuwait Saud Arábia, Szíria és Irak után a leggazdagabb olaj ország közel­­keleten. Anglia azonnal csapatokat küldött a független kis állam ön­állóságának biztosítására; a U. N. pedig rendkívüli ülésen tárgyalta ezt a legújabb “béke­fenyegető” incidenst . . . Az amerikai kormány tájé­koztató füzetet adott ki külföl­di turisták részére, azzal a cél­zattal, hogy minél többen láto­gassák meg Amerikát. Eddig az volt a hivatalos álláspont, hogy a külföldiek ideédesgeté­­se nem a kormány feladata, ha­nem a magánérdekeltségeké és hogy a hajózási vállalatok, vas­utak, repülőjáratok, szállodák, utazási irodák és üdülőhelyek igazgatósága végezze el ezt a munkát. Most az amerikai kereske­­delmügyi minisztérium vette kezébe a dolgot és turista-tájé­koztatót ad ki angol, francia, német és spanyol nyelven. Pla­kátokat is készítenek külföldi használatra, a kereskedelmi miniszter: Luther H. Hodges pedig ez év májusában öt eu­rópai országot látogat meg, hogy a minisztérium akcióját alátámassza. A kormány uj politikájának egyszerű magyarázata van. Amikor az ország aranykész­lete csökkenőben van, fontos, hogy mindent megtegyünk, hogy külföldi fizetési eszközök­ben való készletünk szaporod­jék. Amerikai turisták túlsók dollárt hagynak külföldön, mig a külföld turistái Amerikában csak keveset költenek. Ameri­kai látogatók 2,700 millió dol­lárt költöttek el idegen orszá­gokban tavaly, mig a minket látogató külföldiek csak 1,000 millió dollárt hagytak az or­szágban. Amikor Amerika kül­kereskedelmi mérlege évi 3,800 millió dollár hiányt mutat fel, fontos volna a turisták forgal­mának egyenlegét, a fenti 1,700 millió dollárt megszün­tetni, vagy legalább is csökken­teni. Mr. Hodges szerint Ameri­kát könnyű volna vonzóbbá tenni a külföldiek szemében. Többféle javaslatot vet fel eb­ből a célból. Elsősorban is érez­tetni kell a külföldiekkel, hogy az amerikai közönség szívesen látja őket. Minthogy a legtöbb ameri­kai polgár nem beszél idegen nyelveket, ezt az akadályt mi­nél előbb le kellene győzni, úgy hogy az olasz gyáros, a német tanár ,a francia ügyvéd, vagy a spanyol orvos köny­­nyen kapjon lakást a szállodá­ban, kiszolgálást a vendéglő­ben és amikor körutat tesz a városban, tudja pontosan, hogy miféle látványosság az, ami a szeme elé tárul — sőt miféle történelmi jelentőségű helyeket jár be. A kereskedelmügyi minisz­ter javasolja, például, hogy nagyobb városokban, vagy üdülőhelyeken a vendéglők többnyelvű étlapot adjanak a turisták kezébe. Külön címtá­rakat kell készíteni azokról a szállodákról, vendéglőkről és üzletekről, amelyeknek ide­gen nyelveket beszélő alkal­mazottaik vannak és a helyi hatóságok foglalják jegyzékbe azoknak a nevét, akik idegen nyelven képesek és hajlandók külföldi vendégeket kalauzol­ni. Ajánlja továbbá, hogy a turista központokban idegen­­nyelvű helyi útleírásokat hoz­zanak forgalomba. Mr. Hodges ezeket az ötle­teket csak példaképen említi meg, mert szerinte rengeteg más mód is van arra, hogy az ^tartózkodást kellemessé te­gyük mindenki számára. Az csak természetes, hogy a meg­elégedett látogató megindítja más látogatók ideözönlését. Hivatalos részről, a látogatói vizűm megszerzéséhez szüksé­ges formaságok egyrészét mel- • lőzni fogják s a belépésnél a vám- és útlevél - vizsgálatot egyszerűsítik. Vélem ényünk szerint ez volna a legfontosabb és sürgősebb teendő, ami a leg­több eredményre is vezetne. American Council Csípő Lajos elláto­gat Magyaror­szágra Csípő Lajos közismert, régi Perth Amboy-i közjegyző és uta­zási iroda tulajdonos hosszú év­tizedek után ismét ellátogat Ma­gyarországra, szülőföldjére, a­­hová vasárnap, julius 9-én iáidul el feleségével és azzal a “ki£$n­­duló-csoporttal,” amelyet az amboyi magyar református egy­ház szervezett hónapokom‘át. Az egyház lelkésze, Nt. Árahám Dezső Hollandiáig együtt megy a csoporttal, Mrs. Ábraháro-a­­zonban elmegy velük Magyaror­szágra is, majd átmegy Erdély­be, szüleinek földjére ... A cso­port résztvevői legtöbbnyire 28- napos óhazai útra mennek, de van, aki csak két hétig lesz oda­át. A társasutazás résztvevői a következők: Mrs. Flora Nasta, 417 Fayette St., Mrs. Emma Hack, 749 Cortland St., Mrs. Rose Stok, 388 Thomas St., Czin­­fcota József, 800 Amboy Ave., Kovács Sáindor, 422 Leon Ave., Mrs. Mary Kazal, 755 Cortland St., Tóth M. István és neje, 322 Market St., Kardos János, 441 Lawrie St., Mrs. Mary Kato, 579 Smith St., Perth Amboy, Tomkó Ferenc és neje, 102 Li­berty St. Fords, Mrs. Anna Bi­­hary, 9 Madison Ave. Fords, Mrs. Mary Kovács, 84 Second St. Woodbridge, Mrs. Anna Bi­­no, 83 Birch St. Port Reading, Mrs. Frances Varga és fia Emil, 71 Magnolia Rd. Iselin, John Rampaeck és neje, 28 Belmont Ave. Old Bridge, Tóth István és neje, 315 Wood Ave. North Brunswick, Szabó Sándor és ne­­jej, 51 Jersey Ave. New Bruns­wick, Mrs. E. Schmidt, Loudon­­ville, N.Y., Mrs. Goldie Szinyei, Roebling, Varga György, Cly­­mer, Pa. és Mrs. Rose O. Bren­ner, Erie, Pa. A Fehér Ház költségvetése A kongresszus a Fehér Ház évi költségvetését $11,264,000- ban hagyta jóvá, szemben az el­nök által igényelt 11,561,000 dollárral. BERLIN Kennedy elnökünk erélyes ki­jelentéseire, hogy a Nyugat egyöntetűen és “minden áron” kész megvédeni Nyugat Berlint, Kruschev gyorsan és szépszeré­vel “visszatáncolt” s elnökünk? höz küldött 4th of July alkalmi üdvözletében már békés hango­kat penget ... A Berlinben állomásozó U. 'S. csapatok a közeljövőben soroza­tos nagyszabású hadgyakorlato­kat fognak tartani, hogy a Szov­jetunió lássa, hogy Amerika a berlini kérdésben nem enged s fegyverhez nyúló szándéka eltö­kélt, ha ezt Kruschev kiprovo­kálná! . . . A LÁTHATATLAN LOBOGÓ Irta: VASS ALBERT Konok hűséggel hordozom az uttalan bozótokon. Seb a váltam és seb a markom, de fogom, viszem és megtartom. Mert valami még megmaradt. Görcs zsibbasztja a markomat, de markomban még itt a SZÓ: a láthatatlan lobogó! EreklyéÁ. Kincsem. Fegyverem. Magosra tartom s lengetem! És védem, foggal és körömmel! Vak dühvei és őrült örömmel! És mentem, mindeneken által, intépő, végső akarással! Dúlt otthonom rég összedőlt. Kifordult alólam a föld. Polgári és katonai hatalom Amerikában Társaimat ár elsodorta. Mögöttem ég a poklok pokla. Előttem vad sziklák merednek. De nekivágok a meredeknek! Mert élek még! Ha törten is, ha vérben is, ha görcsben is, még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott, de harcom végig harcolom s a lobogót megmarkolom! Megmarkolom és nem hagyom, ha le is szakad a két karom, ha két lábam térdig kopik: de feljutok a csúcsokig! S utolsó jussomat, a SZÓT, ezt a szent, tépett lobogót kitűzöm fent az ormokon s a csillagoknak meglobogtatom!

Next

/
Thumbnails
Contents