Hiradó, 1961. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-01 / 22. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD JJul Only, 2funqnhifiM 7lauxápapa\. ßdiisid. muL fiuhliAhad iü ßaJdk, dmbotf CARTERET, WOODBRIDGE, FORDE, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent Óhazai katolikusnak álcázott vörös lap cikke “Kuba győzelméről” Adtai E. Stevenson, Amerika képviselője az Egyesült Nemzetekben A szovjet erők kitakarodása Magyarországról i s m é te Iten felbukkan, mint hir s ezúttal a budapesti kormány meg is tett mindent, hogy bejárja a vilá­got. A Magyar Távirati Irodán keresztül adták ki a világ saj­tójának Kádár János beszédé­nek azt a részét, amely a Szov­jet haderő esetleges távozását érzékelteti. Csak érzékelteti. Kádár nem mond semmit, csak játszik a szavakkal s nyilván öröme te­lik abban, hogy ezt a szegény magyar nép — no és a nagyvi­lág — bőségesen magyarázza. Azt mondta: “A Vörös Had­sereg nem véd meg bennünket az idők véltelenségéig.” Ezt a mondatot úgy lehetne magya­rázni Magyarországon is, kül­földön is, hogy a szovjet had­erő kivonására készülnek. Mi­kor? Úgy is lehet érteni, hogy még az idén, de lehet, hogy 100 év múlva . . . Kádár nem első ízben tölt hiú reményeket a magyar lel­­kekbe. Beszélt ő már igy több ízben is, ha jól emlékszünk egyszer Győrben, egyszer Cse­pelen, egy-két évvel ezelőtt. Célozgatott, példálózott a szovjet haderő kivonásának le­hetőségéről, ami nem követke­zett be s nem várható, hogy be­következzék, főleg Kádár kí­vánságára nem. Kádár és rend­szere szószerint a szovjet szu­ronyok hegyén nyugszik; a magyarországi proletárdiktatú­ra erősen megsinylené még azt is, ha a szovjet haderő Csapig visszavonulna, Csaptól, illetve Záhonytól csak egy ugrás volna Budapest — s mégcsak nem is nagy — de a magyarországi kommunisták még ezt a kocká­zatot sem vállalhatják. Kádár maszlagát senki sem eszi meg, legke­­vésbbé a politikai magasiskolát végzett magyar nép. Kádár beszédét nem is kell másnak tekinteni, mint a csúcsértekezlet egyik tüneté­nek. Moszkvából kapta a pa­rancsot Kádár ennek a beszéd­nek az elmondására és a kom­munista távközlő apparátus rögtön gondoskodott arról, hogy ezt öt világrészben ismer­tesse. Szintén parancsra. Moszkva azt mondja köz­vetve, Kádár száján keresztül, Kennedynek: “Én hajlandó vagyok egy lépéssel visszahú­zódni, igazán nem tekintem a szovjet haderő mai vonalát vég­legesnek, feltéve, ha Amerika feladja európai támaszpont­jait, tehát kivonul az egész földrészről.” Tehát a régi nóta. Ugyanezt elmondja majd Bécsben Krus­­csev közvetlenül is Kennedy el­nöknek. De a szovjet jószán­dékról miért ne szerezne a vi­lág minél hamarabb tudo­mást? Szóval, Kádár kijelentésé­nek semmi, de semmi jelentő­sége nincs. A szovjet félreveze­tő gépezet egy nyikordulása volt csupán. Kár vele törődni. Ha majd a szovjet haderő ki­vonul, azt nem Kádár jelenti be. Erdély állapotáról számol be az egyik nagy ame­rikai lap utazó munkatársa és a hiányzó kockákat megkapjuk máshonnét. Nem mindegy, hogy melyik kommunista országban él a ma­gyar; az erdélyiek sorsa a leg­­szörnyübb. Kettős vasfüggöny mögé zárva, az uralkodó nép kénye-kedvének kitéve, a kol­dussá tett erdélyi magyarok­nak nincs egy jó napjuk, de még egy jó percük sincs. Számukra már az is megvál­tásnak számitana, ha a ma­gyarországi kommunista ura­lom alá kerülhetnének. A ro­mánok türelmetlensége, rossz­­indulata nem ismer határt. Még a magyarországi kommu­nista is nehezen kap vizumot egy erdélyi látogatásra. Öröknek tűnő sötétség, átha­tolhatatlan köd üllepedik Er­délyre s vajmi kevés vigaszta­ló van abban, hogy ennek a sötétségnek egyrészét “auto­nómnak” nevezik. Ez, rövid néhány sorban, Erdély mai siralmas históri­ája. Vörös-Kina gazda­ságiösszeomlás elölt áll A kommunizmus rendszere Kínában sem működik olyan nagyszerűen, ahogy azt a vö­rösek mindenáron el akarják hitetni a világgal. Kommunista- Kinában olyan súlyos gazdasá­gi helyzet van, hogy a pekingi kormány nem tudja tartani a gyeplőt egy, vagy másfél évnél tovább. Ezt ottani megfigyelők mondják. Ez az oka annak, hogy Peking most nem játszhat döntő szerepet a nemzetközi politikában. Hong-Kongban ál­lomásozó amerikai diplomaták azonban máskép vélekednek. Szerintük tény, hogy vörös Kí­nában nagy gazdasági vissza­esés van a rossz termés ered­­ményeképen, komoly jele azon­ban nincs annak, hogy a kom­munista kormányzat a közeljö­vőben megbukik. A valóság az, hogy ahol az emberek száját egy marék rizs­­zsel be lehet tömni (s ezt Kíná­ban és talán csakis Kínában le­het megtenni!) ott a “vörös pa­radicsom” megvalósítása a leg­könnyebb, hacsak a nagy halak fel nem élik a kicsinyeket, ahogy ez általában a kommu­nistáknál szokás. Párt-tagokat verbuválnak... Az eddigi Kremlin-politiká­­val szemben Kruscsev most egymillió uj párttaggal akarja felduzzasztani a szovjet kom­munista pártot. Főleg fiatalo­kat akar verbuválni: földműve­seket, gyári szakmunkásokat és 35-40 év közötti munkavezető­ket. Szaporodunk... Washingtoni statisztikai adatok szerint 1960-ban közel 3 millióval szaporodott az Egyesült Államok lakossága. Tavaly áprilisban, az akkori hivatalos jelentés szerint 180 millió körül volt a lakosság száma, 1961 április 1-én pedig 182,952,00. Ez a legnagyobb egy évi szaporulat eddig az Egyesült Államok történetében. A magyarországon megjele­nő, kommunista irányítás alatt levő “Katolikus Szó” c. lap ve­zércikke igy ir: “Az egyre növekvő világos­ság egyik világítótornya ma Kuba, mely ezekben a drámai napokban nemcsak maga sza­badságát és uj életét védte meg az agresszorokkal szemben, hanem a világ békéjét is a vi­lágreakció ellen. Amikor tehát mi, katolikus papok, a Béke­mozgalom célkitűzéséhez híven ... a magunk tiltakozásának is hangot adunk, felszólalásunk­ban katolikus öntudatunk is megnyilatkozik. Hisszük és re­méljük, hogy a kubai vihar tisztitó vihar volt, melynek Egy kis “világ­­statisztika” Az Egyesült Nemzetek 1960 évi évkönyvében található részletes adatok szerint a vilá­gon közel 2 trillió cigaretta fo­gyott el az 1959 évi 1 trillióval szemben, 239 millió hektoliter bor fogyott el sz 1959 évi 185 millió hektoliterrel szemben, 381 millió hektó sört ittak meg, az 1959-es 260 millióval szem­ben. A használatban levő rádióké­szülékek száma az egész vilá­gon 365 millió, mig a televíziók száma 86 miliő. (Mint jellemző körülményt említjük meg, hogy a 365 millió rádiókészülékből az Egyesült Államok lakói 169 milliót használnak, mig a Szovjetunió lakói csak 40 mil­liót. A 86 millió TV készülék­ből a U. S.-ben 53 milliót hasz­nálnak, szemben a Szovjettel, ahol mindössze 3 millió TV ké­szülék van használatban.) Az évkönyv számot ad a vi­lágon forgalomban levő autók számáról is. Eszerint 91 millió személykocsi volt a múlt évben forgalomban, amiből közel 60 millió személykocsi az Egyesült Államokban futott. Az 1,000 főre eső autók átlagos száma 48 világviszonylatban, mig ugyanez a szám az Egyesült Államokra vonatkoztatva 355 volt. Meddig tart a laosi békekonferencia? Aki kiváncsi arra, hogy med­dig fog tartani a genfi laosi bé­kekonferencia, az vegye figye­lembe a pekingi kommunista kormány szállodai szobafogla­lását ebben a városban. A kí­nai delegátusok száma 160; a Hotel Metropole szállónak majd minden szobáját lefoglal­ták — hat hónapra! Ugyanak­kor 20 limousine-autót is bérel­tek, ugyanannyi időre. Egyre többen menekülnek Bonni híradás szerint ezidén még inkább nő a keletnémet “szovjetparadicsomból” mene­külők száma, szemben a múlt év hasonló időszakának 50,- 333333 számával. Egyik érde­kes hir arról ad számot, hogy egy juhász 500 juhból álló nyá­jával együtt menekült át Nyu­­gat-Berlinbe, ahol menedékjo­got kapott és a juhnyájat ide­iglenesen egy ottani farmer őrizetére bízták. sodrában láthatóvá válik mind­nyájunk számára, melyik a bé­ke útja ... Ki ksegitik szétsu­gározni a béke világosságát s kik azok, akik elvakultságuk dühében a végpusztulás pokoli erőit akarják rászabadítani a földre.” Állami ösztöndíjat nyertek Olchváry Pál, Olchváry Ist­ván és neje, new brunswicki lakosok középiskolát most vég­ző kisebbik fia is abban a ki­tüntetésben részesült, hogy megkapta a New Jersey Álla­mi ösztöndíjat. A. N. J. Depart­ment of Education május 29-én kiadott jelentésében megyén­ként fel vannak sorolva mind­azon diákok, akik scholarship­­et kaptak; Middlesex megyé­ben összesen 14 magyar diák nevét találtuk a kitüntetett ösz­töndíjasok között: Árvay József (Woodbridge), Bakos Erzsébet, Bodnár István és Olchváry Pál (New Bruns­wick), Bogdán Richard (Spots­wood), Breza Carol, Kovács Patricia és Sipos Patricia (Car­teret), Czech Francine és Fo­gas Erzsébet (Bords), Ifj. Ros­ta József (North Brunswick), Kasko Ferenc (Monmouth Junction), Kish Erzsébet (Perth Amboy) és Sass Roger (Sayreville). Büszkék lehetnek szüleik ezekre a jó tanulmányi előme­netelő gyermekekre! Csak $100 értékig szabad behozni A képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek alapján amerikai turisták a jö­vőben az eddigi 500 dollárral szemben csak 100 dollár érté­kű külföldi árut hozhatnak be vámmentesen. Az uj törvény a javaslat sze­rint 1963 julius 1-ig marad ér­vényben. Repülő televízió Amerikában már kipróbál­tuk az oktatás célját szolgáló repülő televíziót. A televízió­adás egy DC-6 gépről történt és az elemi és középiskolák ké­szülékein került felvételre. Az első ilyen levegőből történt ta­nítást mintegy félmillió gyer­mek látta és hallgatta Indiana államban. Tervek vannak ar­ra, hogy jövő évtől kezdve rendszeresítik a repülő-televi­­zió tanítást több “remote” he­lyen Amerikában. Ritka csontbaj Little Rock, Ark.-ban 18 hó­nappal ezelőtt született egy fiúgyermek, kinek csontjai annyira törékenyek, hogy nem szabad sírnia, nem szabad kö­högnie és szinte mozdulatla­nul kell feküdnie. A szeren­csétlen csöppségnek már eddig tizenötször volt lábtörése, tíz­szer volt kartörése és 10 bordá­ja volt eltörve úgy, hogy életé­nek 95 százalékát már eddig is sínekben töltötte. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Újfajta, színes dol­lár-bankjegyek lesznek Az Egyesült Államok kincs­tára azzal a tervvel foglalko­zik, hogy újfajta dollár-bank­jegyeket bocsát ki, még pedig olymódon, hogy a különböző címletű pénzeknek különböző színe lesz. Az 1-dolláros, te­gyük fel, zöld szinü marad, az 5-dolláros sárga, a 10-es piros, a 20-as kék lesz, stb. (Per­sze ezek nem a végleges ki­választott színek, ezt csak mi írjuk igy magyarázatképen. — Szerk.) Ily módon könnyebben lehet a bankókat megkülön­böztetni. Mrs. Elizabeth R. Smith, az Egyesült Államok kincstárnoka Dillon pénzügy­­miniszterhez küldött jelentésé­ben közölte, hogy a szövetségi kormány pénznyomdája már kipróbálta a különböző szinü dollár-bankjegyek gyakorlati értékét és azt hasznosnak ta­lálta. Uj megfigyelőto­rony az osztrák­magyar határon (FEC) Nemrég fejezték be katonai- és polgári-ruhás mun­kások egy kb. 20 méter magas figyelőtorony építését a Ják melletti határszakaszon. A to­rony nemcsak magasabb, de alakilag és szerkezetileg is el­üt az eddig felállitottaktól, ál­lítólag, mert nagyhatósugaru fényszórót szerelnek rá. Hir szerint ilyen különleges tor­nyokat a határnak nehezen át­tekinthető helyein fognak fel­állítani, ahol eddig mindkét irányú illegális határátlépések gyakrabban fordultak elő. Szülőhazánkat igy “védik” a vörösek, hogy a jámbor pol­gár, aki szerintük “boldog és megelégedett” a kommunista paradicsomban, valahogy ki ne szökhessen onnan. 93 éves ikrek Az Egyesült Államok legidő­sebb hármas-ikrei — akiket Hit, Remény és Szeretet néven ismer a világ — a Framing­ham, Mass.-i kórházban elér­ték 93-ik életévüket. Már két éve gondozzák őket a kórház­ban. A három testvér: Mrs. Annie Faith McDonnell, Mrs. Ellen Hope Daniels és Mrs. Nora Charity Murphy az ország minden részéből sok üdvözletét kapott és a kórházi személyzet szép ünnepélyt rendezett tisz­teletükre. Mindhárman özve­gyek Európa után Dél-Amerika Kennedy elnökünk elhatá­rozta, hogy ez év júliusában személyesen látogat meg több délamerikai országot, mert a kommunisták egyre nagyobb nyomás alatt tartják a Pan- American Union államait. Az első ország Uruguay lesz az amerikai elnök látogatásának sorozatában, majd Brazília és Equador utbaejtése van az elő­zetes tervekben. Dél-amerikai útja során ismerteti az elnök az uj 600-millió dolláros köl­csön tervét a nagy gazdasági bajokkal küzdő országok szak­embereivel. Adlai E. Stevenson többek között arról nevezetes, hogy meg tudja őrizni a humorát minden körülmények között és saját magán is tud nevetni. Két­szer is sikertelen maradt az el­nökválasztáson, hosszú és fára­­dalmas munka után. Az 1956-i választás előtt két nappal lá­nyának fiúgyermeke született. Bukása után az elnökjelölt igy vigasztalta barátait: “Nincs okotok sajnálni engem. Ha el is vesztettem a választást, nyer­tem egy unokát!” Adlai E. Stevenson hivatásá­nál fogva ügyvéd, ügyvédi cé­gének székhelye Chicago és a volt elnökjelölt ezt a várost te­kinti otthonának, bár 61 évvel ezelőtt Los Angelesben szüle­tett. Hat éves volt, amikor szü­leivel Illinoisba költözködött. Közhivatalokhoz való vonzó­dása családi örökség. Nagyap­ja, akit szintén Adlai E. Steven­­sonnak hívtak, az Egyesült Ál­lamok alelnöke volt, Grover Cleveland elnöksége idején; a mi Stevenson-unk atyja pedig Illinois államban a Secre^iry of State hivatalát töltötte be. Stevenson 1922-ben végezte el Princetonban egyetemi ta­nulmányait, de azután még Chicagóban jogi tanulmányo­kat folytatott, ügyvédi gyakor­latát többször félbe kellett sza­kítania, hogy közhivatali meg­bízatásokat vállaljon. Illinois állam kormányzója volt, mi­előtt elnökjelöltségét 1956-ban elnyerte. A United Nations iránti ér­deklődése 1945-re vezethető vissza. Akkor még nem ez volt a neve ennek a szervezetnek, amely San Franciscóban kez­dett tanácskozni, hogy első közgyűlését Londonba hívják össze. Csak a második közgyű­lést tartották Lake Success-ben, New York államban. Stevenson kezdettől fogva lelkesen karol­ta fel az eszmét és bízott a végleges sikerben. Most, amikor nagykövetté nevezték ki az Egyesült Nem­zetekhez, a tiszteletére rende­zett banketten dramatikusan jellemezte az Egyesült Nemze­tek jelentőségét a mai forrongó világban: “Birodalmak bukása bom­lást és zavart hozott magával a világtörténelem minden sza­kában. Most talán a legszéle­sebb körű bomlásnak vagyunk tanúi, amikor rövid 15 év le­forgása alatt a birodalmi köte­lékek, amelyek a nyugateuró­pai hatalmakat Ázsia és Afrika népeihez kötötték, egyszerre megsemmisültek. Azt hiszem, hogy a történelemben ehhez hasonló nagyarányú fordulat még sohasem következett be ilyen káprázatosán rövid idő alatt.” “El kell készülnünk arra, hogy féltékenység, zavarok és összeütközések követik ezt a felfordulást. így volt ez a múlt­ban és ez volna várható a jö­vőben is. Az uj dolog az, amit az Egyesült Nemzetek Szövet­sége vállalt magára, hogy: ki­küszöböli, vagy legalább is le­csökkenti a múltban ilyen al­kalmakkor bekövetkezett ször­nyű erölcsi és anyagi vesztesé­geket, emberi életben és földi javakban.” “Forradalmi újítás az, amit az Egyesült Nemzetek végez és örvendetes fordulat a világ­­történelem megismétlődő ciklu­saiban.” 10 éven belől a holdban leszünk J. F. Kennedy elnök multhe­­ti, a Kongresszus mindkét háza előtt elmondott beszédében töb­bek között utalt arra, hogy a világűr meghódítására irányuló kelet-nyugat közötti versen­gésben a végső győzelem, a di­adalmas elsőség mennyire fon­tos. Ezért sokbillió dolláros vi­lágűr-utazási befektetést kért kongresszustól, hogy legké­sőbb 1970-ig élő embert lőhes­sünk ki a holdba s azt onnan élve vissza is hozzuk. És fő­leg, hogy elsők legyünk ennek elérésében! THURSDAY — 1961. JUNIUS 1 MI A MAGYAR? Magyarok voltak Magyarország nélkül, Magyarok vannak Magyarország nélkül. Magyarok lesznek Magyarország nélkül. Mert az országnál mélyebb a magyarság, Mert test az ország és lélek a nép — Keret az ország s az ország-keretben A magyarság fejedelmi Kép . . . Két évtized idegen keretben .4 Kép, a lényeg alig változott, Oltárképpé magasztosult talán, Bár nyomta a keret, az átkozott, A régi, rokon, ismerős keretben Ne felejtsük: ez is csak foglalat — Jobban hat a neki való keretben, De mégis csak a Kép az, aki hat, Csikoroghat az államgépezet, Mert minden állam test és csikorog — De Arany János dallama örök, S Petőfin nem fognak ki divatok! Vannak bolondjai a szerelemnek, S őrültjei a honfi-láznak is — De néha nagyon is hamar kisül, Hogy mindez maló, balga és hamis. Vannak korszakos szörnyű tévedések És vad politikai divatok — De néha egy-egy költő mondja el Joggal: az állam mostan én vagyok. Két évtizedes idegen kertben Mi megláttuk az örök lényeget — Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet gyilkolni a, lelkeket! REMÉNYIK SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents