Hiradó, 1961. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-25 / 21. szám
Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM WftlftAflftftfkS jfUtűL fltlAjUáJutlL iü fitäHL ÚmU/O^. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1961. MÁJUS 25 Találkozás Becsben — Kelet és Nyugat határán, ahol lefékez a párizsi expressvonat, mint a nemes paripa, amelynek rozsdás szög fúródott a patájába. A nyugati utas számára Bécs az utolsó állomás — aki még tovább akar menni, annak a szive már nem könnyű. Idáig élvezet volt, ami ezután következik: feladat, kötelesség és egy kicsit temetőbe indulás. Bécs még áll. Bécs valahogy mindig megúszta. Kétségtelen, hogy Bécs nem hagyta magát, de ezen kívül a Nyugat mindig is érezte, hogy kötelességei vannak vele szemben. Idáig nem hatoltak el a tatárok és a törökök is ott hagyták a zápfogukat. Bécs dacol az idővel, a történelemmel. Bécsben még élnek öregek, akikben a császárváros emléke egyre fakul s azóta születtek sokan fiatalok, akik uj problémákról beszélgetnek a barokkkávéházakban. És ezek az öregek és fiatalok találkoztak a történelem egy pillanatában, amikor oly forrón magukhoz ölelték a magyar forradalom menekültjeit. Szive volt akkor Bécsnek. Talán először a történelemben. Vagy legalább is, akkor látta meg a világ először, hogy van szive. Mi magyarok, akkor láttuk először. Kennedy és Kruscsev itt találkozik a napokban, hogy “megismerkedjenek egymással.” A “semleges” Bécs valószínűleg alkalmas hely erre, a hires város lakói már megértek egy-két csodát. Vendégül látták ők már Kruscsevet, aki el akart menni ebbe a városba, hogy az osztrákok háláját a világ nyilvánossága előtt is elkönyvelje. Az osztrákok udvariasak voltak hozzá, de fagyosak, amilyenek csak ők tudnak lenni, ha valakit utálnak. Nem valószínű, hogy ezúttal is rajongnak majd érte. Az “ismerkedés eredménye” aligha nem nulla lesz. Volt és még van egy régi nyugati tétel, hogy beszélgetni kell a szovjet emberekkel, mert azalatt legalább nem folyamodnák semmi erőszakos eszközhöz. Ezt a tételt a szovjet ve> zetők már csak az Isten tudja hányszor döntötték meg, de azért vannak nyugati államférfiak, akik makacsul hisznek benne. A szovjet vezetők beszélgetnek és cselekszenek, a kommunista tanok dinamikája szerint, “jobb belátásra” nem hajlanak, mert a kutyából szalonna nem. lesz. Kruscsev, miközben beszélget és ismerkedik, nem parancsol megálljt a földalatti és föld feletti kommunista erőknek, mert be akarja — és sajnos, be is tudja — bizonyítani a világnak, hogy háború nélkül is lehet nyerni. Erre a legutóbbi példa Kuba és Laos. Bécs előtt állva, kénytelenek vagyunk keserűen megállapítani mi is, mint ahogy tették már annyian mások, hogy Kennedy stratégiája valahol félre csúszott. Az elnök határozott felfogása volt, hogy addig nem hajlandó Kruscsevvel találkozni, amig a szovjet diktátor nem szolgál erre rá, tehát nem enyhíti a hidegháborús feszültséget. A “személyes diplomácia” úgy látszik, nem dobható sutba, ahogy azt még nemrégiben Washingtonban oly meggyőződéssel hirdették. Rusk külügyminiszter lassan felveszi a néhai Dulles iramát, Johnson alelnök éppen most járta be egész Délkeletázsiát és Kennedy elnök gyors egymásutánban — Ottawa után — Párizsba és Bécsbe látogat. Vájjon eszébe jut-e Kennedyinek majd Bécsben, hogy nem messze van oda a magyar határ, amelyen belül néhány évvel ezelőtt Kruscsev a történelem egyik legaljasabb gaztették hajtotta végre? Ha eszébe jut sem említi, mert az ismerkedésnek illem szabályai vannak. Elveszthetik “menekült jogukat” a hazalátogatók (FEC) A régi enekültek igen kevés érdeklődést mutatnak a budapesti kormány állampolgársági és utickmány rendelete iránt. Úgy vélik, hogy akik felülnek a csalogatásnak és “konzuli'útlevelet” kérnek és kapnap, előnytelenebb helyzetbe kerülnek, mint amilyenben ezideig voltak. Kiteszik magukat annak, hogy menedékjogukat a befogadó ország bevonja, sőt még tartózkodási engedélyt sem kapnak. Nem is beszélve arról, hogy egy magyar “konzuli útlevéllel” utazni Nyugateurópában még a genfi egyezmény alapján kiállított utiokmánnyal szemben is — nagyfokú korlátozást jelentene. Franciaországi menekültekkel történt meg a következő eset: a “Magyarok Világszövetsége” meghívására táf-sasutazást rendeztek. A résztvevők zöme nem menekült, hanem rég kivándorolt magyar volt. Néhány 1956-os menekült is érdeklődött, hogy garantálják-e a visszaté-MÁJUS 27-ÉN SZABADSÁGTÜNTETÉS LESZ NEW YORKBAN! A katholikus és protestáns egyházak, a Szabadságharcos Szövetség és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége teljes erővel dolgoznak annak a tüntetésnek sikerén, melyet a szovjet delegáció épülete előtt rendeznek május 27-én, szombaton d. u. 3 órakor New Yorkban, a Park Avenue és 68-ik utca sarkán. A katholikus templomokban Slezák Imre, New Yorkban Gáspár Jánoc, Passaic, Huber Antal, Carteret, Lányi Vince Woodbridge és Máriaföldi Lukács New Brunswickon tartottak megrázó beszédeket papok és a parasztság üldözéséről Magyarországon s kérték híveiket, hogy tömegesen jelenjenek meg a május 27-ki tüntetésen, mert szavuk ez alkalommal helyettesíti az üldözöttek jajkiáltását, kiknek nincsen módjukban panaszkodni és segítségül hivni a világ lelkiismeretét. Kovács Imre new yorki í'eformátus lelkész múlt vasárnapi szónoklatában elmondotta, milyen üldözésnek vannak kitéve Magyarországon és Erdélyben a protestáns papok és kérte, hogy még azok is jöjjenek el a tüntetésre, akik eddig bármely okból távoltartották magukat. A Szabadságharcos Szövetség május 20-án New Yorkban értekezletet tartott, amelyen Dálnoki Veres Lajos tábornok vezetésével egyhangú tapssal fogadták Fábián Béla felszólalását, aki azt mondotta: “Ha mi nem hallatjuk hangunkat az utcán, a világ süket marad s elnémul az otthoniak jajgatása, mely nemcsak az egekhez, de a földiekhez is segítségért kiált.” Ez az egyhangúság, mely mellett elhallgat minden kisebb-nagyobb egye netlenség, remélhetővé teszi, hogy a szombati, május 27-iki tüntetésen mindenki, akinek szive van, résztvesz és ezzel a részvételével kifejezésre juttatja háláját az Istennel szemben, hogy itt élhet ebben az országban s nem a mai Magyarországon, a szenvedések földjén. A magyar asszonyok, mint mindenkor, most is fokozott mértékben veszik ki részüket az impozánsnak induló megnyilatkozásban. MAGYARORSZÁGRÓL JÖTT UTAS AZ ÚJABB EGYHÁZÜLDÖZÉSRŐL (FEC) Egy Magyarországon járt utas az újból fellángolt egyházüldözésről a következőket mondotta: “Hónapok óta egyik leggyakoribb beszéd-tárgy Magyarországon a lelkészek letartóztatása. Nyilvánosan nem tanácsos a tárgyat érinteni, de baráti és családi körben annál többször említik. A hivatalos jelentést már hetekkel megelőzően elterjedt a hire Budapesrést. A válasz kedvező volt: “A- ki a láttamozási megkapta, mehet és vissza is térhet.” Többen nem hittek ennek, de néhányan mégis elutaztak. Ezeket visszatérésükkor a francia határon figyelmeztették, hogy ideiglenesen engedélyezik ugyan beutazásukat, de a párizsi magyar követségtől szerezzenek útlevelet és annak alapján tartózkodási engedélyt, mert politikai menedékjogukat elvesztették. Rev. Leslie J. Carey az Amerikai Magyar Református Egyesület district managere Nt. Kecskeméthy József ,az Amerikai Magyar Református Egyesület központi titkára Rév. Leslie J. Carey-t (Nt. Kerekes J. Lászlót) nevezte ki az egyesület New Jersey-i és Kelet- Pennsylvaniai szervezési kerületének managerévé. A Washingtonban székelő 65 éves Református Egyesület jelenlegi vagyona 11 millió dollár, tagsága pedig meghaladja a 44,000-et. New Jerseyben összesen 22 osztálya van az egyesületnek. Rev. Carey személye jól ismert New Jerseyben és általában itt keleten. A debreceni Református Theologia elvégzéses után ösztöndíjjal jött az Egyesült Államokba a princetoni egyetemre. Pennsylvániában, Connecticutban, Wisconsinban szolgált magyar református gyülekezeteknél, a Perth Amboy-i Kálvin János református egyháznak is lelkésze volt, legutóbb pedig a Manville-i Református Egyháznak. A Rétén a lelkészek őrizetbevételének. A számot illetően egészen különböző változatok voltak forgalomban. A hírek mindenesetre kivétel nélkül többről szóltak, mint amennyit hivatalosan jelentettek. Minden jóravaló keresztény ember felháborodással beszél az egyházellenes élű akcióról. Az előrelátók azt mondják, hogy ez a kezdet és további ‘terrorintézkedésekkel’ számolnak. Aki a közelmúltban a vallásellenes intéz kedéseket kellőképen értékelte (atheista tanfolyamok rendezése, a kommunista erkölcsök hangoztatása, a pedagógusok világnézeti átképzésének meggyorsítása), annak a terror ilyen formában való kirobbanása nem lehetett s nem is volt meglepetés. Az előjelekből látni lehetett, hogy valami készül. A hívők reakciója elemi, emberi: a megtámadott mellé állnak és segítséget nyújtanak. Többen járnak templomba, ezzel is demonstrálják egyházhoztartozásukat és szolidaritásukat az egyházzal, másrészt meg sokan fogadkoznak, hogy ezentúl többet fognak adakozni, mint eddig.” Kikotyogott hadititok Júniusban kilövik a második amerikai világ-ür utast Jólinformált helyről származik az a hir, hogy az Egyesült Államok junius 26, vagy 27-én kilövi a világűrbe a második asztronom-tudóst, még pedig John H. Glenn, vagy Virgil J. Grisson személyében. A Mercury-program hét asztronomja közül rájuk esett most a választás, de hogy kettőjük közül ki lesz a következő löveg utasa, az még nem biztos. A második löveg célja alapjában véve ugyanaz, mint az elsőé volt. Az 500-millió dolláros Mercury-program keretében még két, esetleg 3 Redstone-löveget küldenek ki a világűrbe a Shepardéhoz hasonló kapszulával. És mig Gagarin orosz “Space Columbus” állítólagos (?) útja csak egyszer kerülte meg földgömbünket, az amerikai légürutasok legalább 3 orbitban fognak körülmenni a földgolyó körül. MEMORIAL DAY A 2-ik Vatikáni Zsinat LESLIE J. CAREY formátus Egyesületnél Nt. FerenCzy Pál helyét fogja betölteni, aki a keleti körzet főfelügyelője lett. Ismét kiszivárgott egy féltve őrzött amerikai hadi-, illetve hadászati titok. Az úgynevezett “Project Caesar” egy olyan tengerfenéki lehallgató készülék-láncolat, a m e 1 ynek segítségével bármilyen ellenséges tengeralattjáró útirányát és manőverét pontosan még lehet figyelni. A nagy titkot, ami most már nem titok többé, maga R. B. Pirié, U. S. altengernagy kottyantotta ki egy avatóbeszéd alkalmával. (És nem került courtmarshal - bíróság elé.) Persze az újságok kapva-kaptak a “hir” továbbadásán s a titkot ma már az ellenség is tudja. A Rómában megjelenő. “Civita Cattolica” közli, hogy a vasfüggöny, mögötti katolikus egyházakat a vörösek eltiltották a Második Vatikáni Zsinat előkészítő munkájában való részvételtől. A bizottságnak 699 tagja van, akik összesen 63 nemzetet képviselnek. A kinevezett tagok között vannak kardinálisok, prelátusok, lelkészek és világia. Északamerikát 70, Dél- és Közép-Amerikát pedig 43 bizottsági tag képviseli az előkészítő munkában. A bizottság legtöbb tagja, számszerűit 528, európai. KEDD, MÁJUS 30 Hősök Napja 800 AMERIKAI ÜNNEPELTE KOSSUTHOT IOWÁBAN A Demokrata Nemzetiségi csoportok feje Sen. Hubert H. Humphrey Minnesota állami szövetségi szenátort nevezte ki John M. Bailey, a Democratic National Committee elnöke a párt Nationalities Division-jának elnökévé, G. Mennen Williams michigani kormányzó helyébe, aki Washingtonban helyettes külügyminiszter lett. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Tudomásunk szerint öt postahivatal, vagy kisebb telep viseli Kossuth Apánk nevét szerte az Egyesült Államok területén. New York, Pennsylvania, Indiana, Mississippi és Iowa államban találhatjuk ezeket, magyar azonban alig lakik a környékükön. Az Iowa állam északi részén levő Kossuth-megyében sem él magyar honfitársunk, viszont a 26,000 lakosú és 28 járásra felosztott vármegye székhelyén, a 6,000 lélekszámú Algonában tudatosan ápolják a Kossuth kultuszt. Az Amerikai Magyar Szövetség kezdeményezésére alakult ottani Kossuth County Historical Society május elején rendezte évi bankettjét, melyre Kubáért Berlin... Elhihető és mégis merész spekuláció látott napvilágot egyik New York-i lapban. A lap állítása szerint a kubai felszabadító invázió idején Khrushchev azt üzente Kennedy elnökünknek, hogy “amenynyiben az Egyesült Államok beleavatkozik a Castro diktatúrája elleni harcba, a Szovjetunió azonnal kikergeti a nyugati szövetséges haderőket Berlinből.” A híradás szerint Kennedy elnök erre hirtelen lefújta az amerikai légierő és más amerikai alakulatok részvételét az invázióban és minden további segítséget megvont a felkelő kubaiaktól. A new yorki lap “hírét” azzal adjuk tovább, hogy Washingtonból megerősítést nem nyert; a Kennedy kormány külpolitikai ügyekben egyébként sem nagyon közlékeny és sokkal többet elhallgat a nyilvánosságból, mint az előző kormányok. Talán helyes is ez igy, mert nagyon sok diplomáciai kudarcnak a túlságos előzetes szellőztetés volt az oka. Bár kételkedünk a^ban, hogy Kennedy meghátralt volna a Berlinnel kapcsolatos fenyegetés folytán a Szovjet diktátor előtt, a kérdésre, hogy mit várhatunk az uj elnöktől s milyen lesz a magatartása a vörös cárral szemben, majd csak a bécsi “tereíere” fog az amerikai népnek némi választ adni. Chicagóból Sinkó János, a közszeretetben álló gyáros és neje, Sinkó Jolanda, az Am. Magyar Szövetség- országos alelnöke utazott ki a több mint 400 mérföld távolságra levő Algonába. Kossuth érdemeinek méltatására a Szövetség központi titkárát, Báchkai Bélát kérték fel, aki Washingtonból utazott Iowába erre az alkalomra. Hosszabb előkészítés után ekkor történt meg egy rézből remekbe készült magyar címer átadása, mely ezentúl Kossuth County hivatalos jelvénye. A három láb magas és a két angyallal 4 láb széles címert a megyei hivatalok székhelyéül is szolgáló uj Court House márvány lépcsőházában ,a bejárattal szemben helyezik el, megfelelő magyarázó szöveggel, mely a cimer történelmi fejlődését, valamint az egyes mezők magyarázatát tartalmazza. Másnap Law Day lévén, két csoportban több mint 500 high school növendéknek magyarázta el Báchkai titkár a magyar cimer jelentőségét és Kossuth államférfim géniuszát. Kitért arra is, hogy ha amerikai vezető körök a magyar szabadság-próféta ittjártakor megértették volna hivó szavát — akkor nemcsak sohase tört volna ki a nemzet-emészto polgárháború, de talán a két világháború is elkerülhető lett volna. Nem is szólva arról, hogy Kelet-Európa közel 100 millió Amerika-barát népe őrizhetné keleti határainkat ahelyett, hogy a szomszédos Kubában épülő orosz rakéta-kilövő állások veszélyeztetik ma biztonságunkat. Az Amerikai Magyar Református Egyesület nagylelkűsége folytán valamennyi Kossuth megyei könyvtár és középiskola megkapta a közelmúltban elhunyt new yorki neves-festőművész, Raskó Aurél élethü Kossuth képét, mely berámázottan fogja hirdetni ezentúl a megye “keresztapjának” halhatatlanságát. Ugyancsak megkapták Kossuth amerikai beszédeinek Nt. Sebestyén Endre szerkesztésében m e g j e 1 e nt gyűjteményét. A nagy patriótánkról elnevezett iowai megye igy ezentúl még büszkébb lesz Kossuthra. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEBELT POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEA8BEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD
