Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-08 / 36. szám

CAKTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul fitw/fl, XungaAian. WjunApafuUL ßdifaL and, fiubüdJtad, in, fiadtk, ümbny VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM NO. 36. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1960. SZEPTEMBER 8 Összes csatlósait és csahosait hozza magával Hruscsov az ENSz szeptember 20-iki közgyűlésére, igy tehát Kádárt is, aki nem miniszterel­nök ugyan, tehát nem kormány, illetve államfő, hanem csupán a párt vezére, de ilyen kicsisé­gek nem zavarják a vasfüggöny mögötti vizeket. Hogy Hruscso­­véknak milyen mértékben sike­rül megzavarniok az ENSz vi­zeit, — az a jövő zenéje. Kádár János csak parányi báb a Hruscsov kezében s még parányibb a világpolitika szín­padán. Ebből a szempontból je­lenléte alig több a semminél. Minket, mágyarokat, mégis ki­hoz a sodrunkból az a hir, hogy Kádár esetleg idejön, ide mer jönni. Az 1956-os forradalom Ma­gyarországának első számú szov­jet cinkosa nem egészen négy év múlva be meri tenni a lábát Amerikába és itt, mint “nemes eszmék bajnoka” tetszeleg az el­ső számú világfórumon, ahol jó­­néhány Ízben határozatilag meg­bélyegezték a szabadságharc el­­tipróit, igy Kádárt is. Vájjon akad-e a népeknek ebben az előkelő testületében valaki, aki Kádár Jánosnak és gazdájának, Hrus­­csovnak odavágja, az egész vi­lág fülehallatára: gyilkos! Vagy éngedik, hogy learassák a vörös céloknak megfelelő pro­paganda-hasznot s majd a mar­kukba röhögve távozzanak? E- rősen tartunk attól, hogy igy lesz. Az egész Amerika, sőt az egész szabad világ megvetése kellene kisérje ezeknek a szovjet embereknek minden lépését, mert az amerikai magyarok fel­háborodásának bármilyen kife­jezése sem elég. A magyarok tüntetése egymagában nem elég, — az amerikaiak felháborodásának megnyilatkozását szere tnők most látni. Vannak-e vájjon amerikai tömegek, amelyek nem tudják megbocsátani Hruscsovnak, hogy az Egye­sült Államok elnökével oly dur­ván viselkedett Párizsban? Vannak-e amerikai tömegek, amelyek megmozdulnak nem­csak a három centes béremelés, hanem a népek szabadságának érdekében is? Mi, magyarok tüntethetünk, pár százan, vagy akár pár ez­ren is, de ezzel, de ezzel a tör­ténelem nem vesz más fordu­latot, ahogy azt már tapasztal­tuk. De ha tüntető amerikai tömegek lepik el az ENSz palo­ta tájékát, ennek a világvissz­hangja egész más lehet. A ma­gyarok tüntettek már legalább százötvenszer a sztálini £s hruscsovi bűnözők ellen. Meg­próbáltuk felrázni az amerikai­akat, magunk mellé állítani őket, de — valljuk be — ez nem sikerült, még a forrada­lom napjaiban sem. A párizsi egyetemi halgatók 1956 októ­berében és novemberében ki­mentek az utcára s tüntetett az egész szabad Európa ifjúsága, de a Hunter College hallgatói az avenue másik oldaláról néz­ték, amikor az amerikai ma­gyarok felvonultak a szovjet delegáció elé. Talán tiz-tizenöt amerikai diákon kívül a többi nem érezte, hogy Budapesten az utcákon nemcsak ennyi tör­ténik: szovjet harckocsik gá­zolnak halálra gyermekeket, asszonyokat, férfiakat. Nem akarták, vagy nem érezték a történelem viharát. S ha most sem érzik meg, mi magyarok erről nem tehetünk. Csak ab­ban reménykedünk, hogy egy­szer majd rádöbbennek mu­lasztásukra és az ifjúság ellen­állhatatlan lendületével gon­dolkodóba ejtik Hruscsovot és cinkosait. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL bizonyította isten LÉTÉT . . . (FC) A “Könyvtáros” cimü folyóiratban jelent meg az alábbi cikk: “. . . Örömmel kell üdvözöl­ni azt a kísérletet, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kezdeményezett. A könyvtár néhány fiatal — a filozófia, etika és vallástudomány kér­dései iránt érdeklődő — olva­sója kérésére vitát szervezett “Etika és vallás” cimmel. A könyvtár vitavezetőnek Barna László főiskolai tanárt kérte fel, a vitán résztvevők meghívását a kezdeményezők vállalták. Eredetileg 8-10, har­madik és negyedikes diák rész­­v,telét jelentették be, de az an­két napján már jóval a meg­kezdés előtt 15 diák sétált fel és alá a könyvtár előtt. Megkérdezték, hogy értékeli a marxizmus Voltaire filozófiá­ját. Az egyik legaktívabb vitá­zó hivatkozott Voltairenak ar­ra a kijelentésére, hogyha nem volna Isten, ki kellene talál­ni. Bizonyította az Isten létét és szükségességét azzal, hogy Ady is isteiihivő volt és hogy a túlvilág tudata vigasztaló azok számára, akik életükben semmi olyan nagy alkotásra nem képseek, hogy nevük örök­re fennmaradjon. (‘Könnyű Marxnak, meg Leninnek . . . ’ —• mondta.) Felugrott erre egy másik diák és kipirult arc­cal vágta oda, hogy nem is ér­ti, hogy lehet ma, 1960-ban is­ten-probléma, ‘én egy óra alatt meg tudok győzni valakit, hogy az Isten csak egyes embe­rek képzeletének a szülemé­nye.’ Egy harmadik azt kérte, magyarázza meg Barna elv­társ, hogyan lehetséges az, hogy 15 évvel a felszabadulás után még mindig vannak temp­lomba járók. A vita legfőbb tanulságát ta­lán ebben foglalhatnánk ösz­­sze: rendkívül figyelemremél­tó jelenség, hogy az élet kapu­éban álló fiatalok mohó érdek­lődéssé keresik a világézeti kérdéseket feltáró irodalmat, hog nem siklanak el a bennük hullámokat vető kérdések fö­lött, hogy minden lelkesedé­sükkel kutatják, kérik és vár­ják a feleletet az életüket be­folyásoló kérdésekre.” MI A VÉLEMÉNY HATÁRŐRÖKRŐL? (FEC) Egy nemrég mene­kült katona szerint a határ­őröket nem szereti a polgári lakosság. Haragszanak rájuk, Amerika fontolgat Tudvalevő, hogy MacMillan angol miniszterelnök és Ade­nauer német kancellár fontos és sikeres kecsegtető tárgya­lásokat folytatnak az európai gazdasági összefogás érdeké­ben. Washingtoni kormánykörök­től nyert értesülés szerint az Egyesült Államok kormánya örömmel üdvözli a két európai államférfi fáradozását a szép cél érdekében, amel, ha sikerre visz, kiküszöböli majd az euró­pai gazadsági blokk és a kis szabadkereskedelmi zóna út­jában álló nehézségeket. Ame­rika hajlandó erejét a siker érdekében latbavetni, ha a majdan összemüködő 13 euró­pai állam egymásközti árucse­re forgalmában egy külállam­­mal — mint pl. Amerikával — nem fog vámtarifái tekintetben előnytelen meg különböztetés­­sel élni. Ily esetben a washing­toni kormány minden további lépésétől mereven elzárkózna. Castro sorsa ... Cuba diktátora, Fidel Castro bizonyára szintén jól tudja, hogy mi történt egyes délameri­kai országokban, ahol a diktáto­rok összeütközésbe kerültek az egyházi vezetőkkel. Argentínában 1954 novem­berben Copello bíboros tiltako­zott ePron két uj törvénye ellen, amelyek a válálst és a prostitú­ciót megengedték. Peron papo­kat és magasállásu katolikus személyeket börtönöztetett be és megengedte, hogy templomokat gyújtsanak fel szélsőséges ele­mek. 1955-ben, miután Peron két püspököt kiutasított, a bíbo­ros kiátkozta a diktátort. Há­rom hónap múlva kitört a for­radalom : a diktátor megbukott. Colombiában 1956 februárban Crisanto luque bíboros felemelte a szavát Panilla diktátor ellen, aki a bogotai úgynevezett bika­­viadali rendőrségi vérengzést jóváhagyta. Május 9-én pedig két diák megölése és templomok megszentségtelenitése miatt ítélte el a bíboros Panillát. Más­nap a diktátor kimenekült az országból. Venezuelában 1957 májusban Rafael Arias Bianco caracasi érsek megbírálta Perez Jimenez diktátort, mert nem tett semmit Venezuelában a nagyszámú embertelen nyomor­ban sínylődő emberekért ugyan­akkor, amikor a diktátor és klikkje gazdagságban tobzó­dott. Nemsokára a Jimenez öt papot bebörtönöztetett, de még ugyanabban a hónapban Jime­nez diktáturájának csúfos vége lett. Hir szerint Manuel Arteaga havanai bizorosérsek az eumult héten megfedte Fidel Castro po­litikáját Kubában. Az ilyen kö­­riilmznyek között gyakorolt egyházi kritika mindig előjele volt a diktátorok bukásának. mert elfogják a menekülőket. Nem úgy néznek rájuk, mint sorozott katonákra, hanem mint a rendszer kiszolgálóira. Nem látják be, hogy kényszer­­helyzetben vannak. Ha valaki­nek a területén átszökik egy menekülő és kimutatható az őr hibája, figyelmetlensége, ak­kor 10-12 hónapig büntető századhoz rakják, utána pe­dig belső alakulatnál kell le­szolgálnia a hátralevő katona idejét. A szabadságos határőrök fa­­(Fplyt. a 4-ik oldalon) Senator Kennedy szept. 15‘én Jersey-be jön Senator John Kennedy de­mokrata elnökjelölt szeptem­ber 15-én New Jerseybe jön és több városban fog beszédet tartani. Délután 2 órakor New Brunswickon, az uj bírósági épület előtt nagy demokrata rally lesz, amelyen alkalmunk lesz elnökjelöltünket szemé­lyesen meghallgatni. Ez a rendkívül megnyerő modorú, kedvesen mosolygó arcú, nagy­­müveltségü és fiatal elnökjelölt minden színpadias, előre ki­tervezett hókuszpókusz nélkül beszél a választókhoz és elbe­szélget akárkivel, aki közelébe jut. Legyünk ott a brunswicki demokrata rally-n minél töb­ben, adjunk méltó fogadtatást ennek az emböÄek, aki'— könnyen meglehet, sőt valószí­nű ! — 1961 januárjától ennek a hatalmas országnak az elnö­ke lesz. Van mondanivalója bőven és amit mond, okosan, értelmesen mondja. Voltunk egy sajtóértekezle­ten a múltkoriban, ahol a kér­dések egész' seregét adták fel neki s ő minden kérdésre “to the point” nagyszerűen meg­felelt. Tudja, hogy milyen fel­adat, milyen szerep vár rá a Fehér Házban s mik ennek a követelményei és azt is jól tud­ja, készen vannak a tervei rá; hogy milyen téren mit kell ten­nie, mit tervez tenni. Ez pedig ennek az országnak minden la­kóját érdekli, sőt, a világ min­den népe kíváncsian lesi, vár­ja, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke s milyen ter­vekkel indulnak az elnökjelöl­tek neki a nagy választási küz­delemnek. Csütörtökön, szeptember 15- én délután 2 órakor New Brunswickon az uj bírósági épület előtt találkozunk! A haza szolgálatában Ifj. Diénes László (Leslie A. Dienes), lapunk szerkesztőjének és feleségének fia augusztus 21-én félévi önkéntes katonai szolgálatra bevonult Fort Dix, N. J.-be a National Guard-hoz, ahol alapkiképzést kap. Leslie — aki a múlt héten si­keresen végezte el a Rutgers Egyetem egyik nyári tanfolya­mát, amellyel a fél év alatt elve­szített “pontjait” részben pótol­ta — februárban visszamegy a Missouri Egyetemre, ahol az el­ső évet már sikeresen elvégezte s ahol zsurnalisztikái tanulmá­nyait tovább fogja folytatni. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! Tüntetés New Yorkban a a hóhérok idejövetele ellen Az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására a világ két legsötétebb alakja is jelezte idejövetelét: Kruschev, a Szovjetek diktátora, Buda­pest véreskezü hóhéra fel akar szólalni a UN-ben s előzetes híradások szerint szeptember 19-én táján érkezik meg New orkba. Ugyanekkor jön, hírek szerint, Kádár János is, a má­sik budapesti hóhér, a mai kommunista Magyar ország “feje,” az 1956-os szabadság­­harc utáni idők legelvetemül­tebb hazaárulója. New York és környéke ma­gyarsága, más rab-nemzetek itteni fiaival együtt hatalmas tüntetést rendez szeptember 11-én, vasárnap délután 3 óra­kor az orosz delegáció Park Ave. és 68-ik utca sarkán levő épülete előtt, tiltakozásul ezek­nek a hívatlan vendégeknek idejövetele ellen. Tiltakozó fel­iratú táblák és tüntetők töme­ge fogja kiáltani vasárnap, hogy ezeknek a hóhéroknak nincs és nem lehet helye Ame­rikában, a szabadság hazájá­ban, se egy napra, se egy perc-Ha nem ez volt a Brunswick­­környéki sokszoros gyilkos igazi neve s ez csak felvett név — amint ezt több újság irta — hogyan “ismerhettek” rá még­is egyes tanuk, akik levélben és személyesen is egyre-másra jelentkeznek, hogy még Euró­pából, Magyarországról isme­rik Fekecset? A kérdést annak nyomán tesszük most igy fel, hogy ol­vastuk a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapban (mely­nek szerkesztője több Fekecs­­cikket és cikkrészletet vett át tőlünk a forrás megjelölésével) — hogy jelentkezett egy tanú, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, Elmondotta, hogy “Fekecs Budapesten, a Toldy Ferenc reálgimnáziumban vé­gezte középiskolai tanulmá­nyait. Az egész iskolában Fe­kecs volt az egyetlen tanuló, aki angolul és franciául be­szélt. 1953-ban érettségizett. Ugyanebben az évben halt meg az apja, aki 30 évig szolgált a pénzügyőrségnél és ezredesi rangig jutott el. A kommunista kormány Fekecs Miklós apjá­nak disztemetést rendezett, ahol a szónok úgy emlékezett meg az elhalt pénzügyőri ve­zetőtiszt fiáról, hogy: ‘Éppen olyan jó kommunistát neve­lünk a gyerekből, mint ami­lyen az apja volt.’ A kommunisták meg is tar­tották ígéretüket és Fekecs Miklós az érettségi után tiszti iskolába került. Mint hadna­gyot, mert tehetségesnek és megbízhatónak nyilvánították, a kémelháritóhoz osztották be. 1955- ben került börtönbe, állí­tólag 15 évi fegyházra Ítélték, de erről biztosat mondani sen­ki sem tud. Érdekes az, hogy 1956- ban, amikor a szabadság­­harc kitört, elsőként sikerült el­hagynia a börtönt, de úgy lát­szik csak azért, hogy nyugat felé elsőként hagyja el Ma­gyarországot is. Az az informá­torunk, aki hazulról ismeri Fe­kecs Miklóst, a hatszoros gyil­kosság szörnytettével kapcso­latban a következőket mondot­ta : — Ki tudja, hogy otthoni előéletében hány hasonló gyil­kosság terheli lelkét? Hiszen állandóan revolverrel járt és igen veszélyes beosztású tiszt volt. Informátorunk arra kért, hogy neve maradjon ismeret­len, mert egyáltalán nem biz­tos afelől, hogy azok, akik Fe­kecs valódi kilétét és múltját feltárják, nem hivják-e ki ma­guk ellen a magyarországi kommunista hatalom bosszú­ját ...” * Mi a neve, igazi neve-e ez,’ vagy felvett név, nem fontos. Egy megrögzött gonosztevő, akire a villanyos-szék vár. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt héten sok amerikai lap első oldalon közölte azt a fény­képet, amit az Elizabethi kór­házban fekvő Fekecsről készí­tett egy ügyes riporter. Fekecs szemei nyitva vannak s szinte látni lehet a képen, hogy ébe­ren figyeli, mi megy végbe kö­rülötte. Az ápolónők utasítására uj­jait már mozgatja, aszerint, hogy milyen utasítást adnak neki. Tehát már eszméleténél van, hall és nem sérült meg az agya annyira, hogy ne értene meg mondatokat. Érdekes megemlíteni azt is, hogy Middlesex megye nem hajlandó a kórházi számlát fi­zetni, mondván, hogy Fekecs az öngyilkossági kísérletet ott követte el Union Countyban, tehát azt a megyét terheli a számla. Fekecset egyébként a napokban átszállítják egy Middlesex megyei kórházba. A januári North Brunswick-i négyes gyilkosság akkori uj­­ságtudósitásait olvasva sze­münkbe ötlik egy részlet: va­laki jelentette, hogy a gyilkos­ság utáni órában látta azt a bizonyos taxit s benne a gyil­kost, amint megállt a Somerset St. sarkán New Brunswickon, az egyetem kapuja közelében s valakivel “beszélgetett.” A rendőrség akkor kérdést inté­zett az újságok utján a közön­séghez : ki beszélgetett a taxi vezetőjével (Fekeccsel, amint azt most már tudjuk), de sen­ki sem jelentkezett. Érdekes ezt a kérdést most még egyszer feltenni és “feszegetni.” A “koronatanú” még nem jelentkezett. Donna dühöng... 140-mérföldes sebességű szélvésszel közeledik az orkán (hurricane) Amerika partjai felé. E sorok Írásakor Floridá­tól mintegy 300 mérföldnyire jár délkeleti irányban az or­kán, aminek a meterológusok ABC-sorrendben (lévén az idén ez a negyedik) Donna nevet adtak. Lehet, hogy min­ket, északiakat elkerül majd, vagy elveszti erejét, mire ide­ér, de “szelét” azért érezni fogjuk hétfőn, vagy kedden. re . . . ide ne jöjjenek, még ak­kor se, ha az Egyesült Nemze­tek gyűlésére jönnek, ahová joguk van jönni. Akkor inkább a UN tegye át székhelyét más országba, de ezekre a gonosz­tevőkre itt semmi szükség sincs! Nem Amerika hivatalos vendégeiként jönnek, tehát még testi biztonságuk sincs itt. (Nem fogják őket titkosrendő­rök és egyenruhás közegek ez­rei védeni, mint Kruschevet ta­valy ősszel!) A vásárnapi tüntetésre soha nem látott hatalmas tömegek felsorakozása várható, annál is inkább, mert ez most már nem­csak a magyarság ügye: egész Amerika és az egész szabad világ ügye! Elnökünk' pár hó­nappal ezelőtt nem mehetett el Tokyoba, az utolsó percben le­fújták útját. Kruschevnek és Kádár Jánosnak se ajánlatos idejönni . . . ezt kell a vasár­napi tüntetéssel úgy nekik, mint kormányunknak és a köz­véleménynek tudomására adni. Anélkül, hogy bármilyen súlyos következményekkel já­ró cselekedetre biztatnánk, vagy bujtogatnánk olvasóin­kat, őszintén és nyíltan megír­juk véleményünket (mint ahogy már hetekkel ezelőtt is vezércikkünkben utaltunk er­re) : a legnagyobb szemtelen­ség és merészség Budapest hó­hérai részéről az, hogy ide akarják dugni az orrukat, ide ebbe az országba, ahol a ma­gyar szabadságharcnak sok­sok ezer menekültje van . . . ide, ebbe a hazába, ahol a “felszabadító” orosz seregek elől menekültek sok hányódás után végre hazát találtak an­nakidején. Ki garantálja, ki áll jót azért, hogy1 testi épségük­ben bántalom nem esik? Ki vé­di meg őket a tömeg dühétől? Az elkeseredés, a gyűlölet oly­kor nem ismer határt, kordá­ban nem tartható s ha édes­anyjára, testvéreire gondolva — akik odaát szenvednek a vörös rabságban, vagy akiket ezek a hóhérok gyilkoltattak meg — valaki valami borzal­masat követ el, rajtunk ne ke­ressék a hibát! A hiba ott lesz, ha beengedik Amerikába eze­ket a gazembereket... ha ide­merészkednek. Nemcsak a magyar, de a vasfüggönyön be­lül nyögő népek sokasága: len­gyelek, németek, bugárok, ro­mánok s ki tudná felsorolni hány nemzet itteni fiai éreznek határtalan gyűlöletet Kruschev főhóhér és apró bohóc-hóhérai iránt . . . gyűlöletet, amit kiol­tott emberi életek ezrei, száz­ezrei igazolnak, gyűlöletet, amit embermilliók rabságban­­tartása igazol . . . gyűlöletet, amint, jaj, de nehéz fékezni, ha a szívsebek felszakadnak! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP KENNEDY SZENÁTOR “FEKECS” í Vasárnap, szeptember 11-én délután 3 órára legyen ott New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán mindenki, aki úgy érzi, hogy véleméyét, állásfog­lalását a hóhérokkal szemben nyilvánitani kell, testvérei irán­ti kötelessége nyilvánitani! Mi­nél erősebb, minél hangosabb lesz ez a “vélemény-nyilvání­tás,’ ’ez a vasárnapi tüntetés, annál valószínűbb, hogy a hó­hérolt meggondolják, s nem mernek majd idejönni, vagy kormányunk fogja idejöttüket letiltani.

Next

/
Thumbnails
Contents