Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-08 / 36. szám
CAKTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul fitw/fl, XungaAian. WjunApafuUL ßdifaL and, fiubüdJtad, in, fiadtk, ümbny VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM NO. 36. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1960. SZEPTEMBER 8 Összes csatlósait és csahosait hozza magával Hruscsov az ENSz szeptember 20-iki közgyűlésére, igy tehát Kádárt is, aki nem miniszterelnök ugyan, tehát nem kormány, illetve államfő, hanem csupán a párt vezére, de ilyen kicsiségek nem zavarják a vasfüggöny mögötti vizeket. Hogy Hruscsovéknak milyen mértékben sikerül megzavarniok az ENSz vizeit, — az a jövő zenéje. Kádár János csak parányi báb a Hruscsov kezében s még parányibb a világpolitika színpadán. Ebből a szempontból jelenléte alig több a semminél. Minket, mágyarokat, mégis kihoz a sodrunkból az a hir, hogy Kádár esetleg idejön, ide mer jönni. Az 1956-os forradalom Magyarországának első számú szovjet cinkosa nem egészen négy év múlva be meri tenni a lábát Amerikába és itt, mint “nemes eszmék bajnoka” tetszeleg az első számú világfórumon, ahol jónéhány Ízben határozatilag megbélyegezték a szabadságharc eltipróit, igy Kádárt is. Vájjon akad-e a népeknek ebben az előkelő testületében valaki, aki Kádár Jánosnak és gazdájának, Hruscsovnak odavágja, az egész világ fülehallatára: gyilkos! Vagy éngedik, hogy learassák a vörös céloknak megfelelő propaganda-hasznot s majd a markukba röhögve távozzanak? E- rősen tartunk attól, hogy igy lesz. Az egész Amerika, sőt az egész szabad világ megvetése kellene kisérje ezeknek a szovjet embereknek minden lépését, mert az amerikai magyarok felháborodásának bármilyen kifejezése sem elég. A magyarok tüntetése egymagában nem elég, — az amerikaiak felháborodásának megnyilatkozását szere tnők most látni. Vannak-e vájjon amerikai tömegek, amelyek nem tudják megbocsátani Hruscsovnak, hogy az Egyesült Államok elnökével oly durván viselkedett Párizsban? Vannak-e amerikai tömegek, amelyek megmozdulnak nemcsak a három centes béremelés, hanem a népek szabadságának érdekében is? Mi, magyarok tüntethetünk, pár százan, vagy akár pár ezren is, de ezzel, de ezzel a történelem nem vesz más fordulatot, ahogy azt már tapasztaltuk. De ha tüntető amerikai tömegek lepik el az ENSz palota tájékát, ennek a világvisszhangja egész más lehet. A magyarok tüntettek már legalább százötvenszer a sztálini £s hruscsovi bűnözők ellen. Megpróbáltuk felrázni az amerikaiakat, magunk mellé állítani őket, de — valljuk be — ez nem sikerült, még a forradalom napjaiban sem. A párizsi egyetemi halgatók 1956 októberében és novemberében kimentek az utcára s tüntetett az egész szabad Európa ifjúsága, de a Hunter College hallgatói az avenue másik oldaláról nézték, amikor az amerikai magyarok felvonultak a szovjet delegáció elé. Talán tiz-tizenöt amerikai diákon kívül a többi nem érezte, hogy Budapesten az utcákon nemcsak ennyi történik: szovjet harckocsik gázolnak halálra gyermekeket, asszonyokat, férfiakat. Nem akarták, vagy nem érezték a történelem viharát. S ha most sem érzik meg, mi magyarok erről nem tehetünk. Csak abban reménykedünk, hogy egyszer majd rádöbbennek mulasztásukra és az ifjúság ellenállhatatlan lendületével gondolkodóba ejtik Hruscsovot és cinkosait. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL bizonyította isten LÉTÉT . . . (FC) A “Könyvtáros” cimü folyóiratban jelent meg az alábbi cikk: “. . . Örömmel kell üdvözölni azt a kísérletet, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kezdeményezett. A könyvtár néhány fiatal — a filozófia, etika és vallástudomány kérdései iránt érdeklődő — olvasója kérésére vitát szervezett “Etika és vallás” cimmel. A könyvtár vitavezetőnek Barna László főiskolai tanárt kérte fel, a vitán résztvevők meghívását a kezdeményezők vállalták. Eredetileg 8-10, harmadik és negyedikes diák részv,telét jelentették be, de az ankét napján már jóval a megkezdés előtt 15 diák sétált fel és alá a könyvtár előtt. Megkérdezték, hogy értékeli a marxizmus Voltaire filozófiáját. Az egyik legaktívabb vitázó hivatkozott Voltairenak arra a kijelentésére, hogyha nem volna Isten, ki kellene találni. Bizonyította az Isten létét és szükségességét azzal, hogy Ady is isteiihivő volt és hogy a túlvilág tudata vigasztaló azok számára, akik életükben semmi olyan nagy alkotásra nem képseek, hogy nevük örökre fennmaradjon. (‘Könnyű Marxnak, meg Leninnek . . . ’ —• mondta.) Felugrott erre egy másik diák és kipirult arccal vágta oda, hogy nem is érti, hogy lehet ma, 1960-ban isten-probléma, ‘én egy óra alatt meg tudok győzni valakit, hogy az Isten csak egyes emberek képzeletének a szüleménye.’ Egy harmadik azt kérte, magyarázza meg Barna elvtárs, hogyan lehetséges az, hogy 15 évvel a felszabadulás után még mindig vannak templomba járók. A vita legfőbb tanulságát talán ebben foglalhatnánk öszsze: rendkívül figyelemreméltó jelenség, hogy az élet kapuéban álló fiatalok mohó érdeklődéssé keresik a világézeti kérdéseket feltáró irodalmat, hog nem siklanak el a bennük hullámokat vető kérdések fölött, hogy minden lelkesedésükkel kutatják, kérik és várják a feleletet az életüket befolyásoló kérdésekre.” MI A VÉLEMÉNY HATÁRŐRÖKRŐL? (FEC) Egy nemrég menekült katona szerint a határőröket nem szereti a polgári lakosság. Haragszanak rájuk, Amerika fontolgat Tudvalevő, hogy MacMillan angol miniszterelnök és Adenauer német kancellár fontos és sikeres kecsegtető tárgyalásokat folytatnak az európai gazdasági összefogás érdekében. Washingtoni kormányköröktől nyert értesülés szerint az Egyesült Államok kormánya örömmel üdvözli a két európai államférfi fáradozását a szép cél érdekében, amel, ha sikerre visz, kiküszöböli majd az európai gazadsági blokk és a kis szabadkereskedelmi zóna útjában álló nehézségeket. Amerika hajlandó erejét a siker érdekében latbavetni, ha a majdan összemüködő 13 európai állam egymásközti árucsere forgalmában egy külállammal — mint pl. Amerikával — nem fog vámtarifái tekintetben előnytelen meg különböztetéssel élni. Ily esetben a washingtoni kormány minden további lépésétől mereven elzárkózna. Castro sorsa ... Cuba diktátora, Fidel Castro bizonyára szintén jól tudja, hogy mi történt egyes délamerikai országokban, ahol a diktátorok összeütközésbe kerültek az egyházi vezetőkkel. Argentínában 1954 novemberben Copello bíboros tiltakozott ePron két uj törvénye ellen, amelyek a válálst és a prostitúciót megengedték. Peron papokat és magasállásu katolikus személyeket börtönöztetett be és megengedte, hogy templomokat gyújtsanak fel szélsőséges elemek. 1955-ben, miután Peron két püspököt kiutasított, a bíboros kiátkozta a diktátort. Három hónap múlva kitört a forradalom : a diktátor megbukott. Colombiában 1956 februárban Crisanto luque bíboros felemelte a szavát Panilla diktátor ellen, aki a bogotai úgynevezett bikaviadali rendőrségi vérengzést jóváhagyta. Május 9-én pedig két diák megölése és templomok megszentségtelenitése miatt ítélte el a bíboros Panillát. Másnap a diktátor kimenekült az országból. Venezuelában 1957 májusban Rafael Arias Bianco caracasi érsek megbírálta Perez Jimenez diktátort, mert nem tett semmit Venezuelában a nagyszámú embertelen nyomorban sínylődő emberekért ugyanakkor, amikor a diktátor és klikkje gazdagságban tobzódott. Nemsokára a Jimenez öt papot bebörtönöztetett, de még ugyanabban a hónapban Jimenez diktáturájának csúfos vége lett. Hir szerint Manuel Arteaga havanai bizorosérsek az eumult héten megfedte Fidel Castro politikáját Kubában. Az ilyen köriilmznyek között gyakorolt egyházi kritika mindig előjele volt a diktátorok bukásának. mert elfogják a menekülőket. Nem úgy néznek rájuk, mint sorozott katonákra, hanem mint a rendszer kiszolgálóira. Nem látják be, hogy kényszerhelyzetben vannak. Ha valakinek a területén átszökik egy menekülő és kimutatható az őr hibája, figyelmetlensége, akkor 10-12 hónapig büntető századhoz rakják, utána pedig belső alakulatnál kell leszolgálnia a hátralevő katona idejét. A szabadságos határőrök fa(Fplyt. a 4-ik oldalon) Senator Kennedy szept. 15‘én Jersey-be jön Senator John Kennedy demokrata elnökjelölt szeptember 15-én New Jerseybe jön és több városban fog beszédet tartani. Délután 2 órakor New Brunswickon, az uj bírósági épület előtt nagy demokrata rally lesz, amelyen alkalmunk lesz elnökjelöltünket személyesen meghallgatni. Ez a rendkívül megnyerő modorú, kedvesen mosolygó arcú, nagymüveltségü és fiatal elnökjelölt minden színpadias, előre kitervezett hókuszpókusz nélkül beszél a választókhoz és elbeszélget akárkivel, aki közelébe jut. Legyünk ott a brunswicki demokrata rally-n minél többen, adjunk méltó fogadtatást ennek az emböÄek, aki'— könnyen meglehet, sőt valószínű ! — 1961 januárjától ennek a hatalmas országnak az elnöke lesz. Van mondanivalója bőven és amit mond, okosan, értelmesen mondja. Voltunk egy sajtóértekezleten a múltkoriban, ahol a kérdések egész' seregét adták fel neki s ő minden kérdésre “to the point” nagyszerűen megfelelt. Tudja, hogy milyen feladat, milyen szerep vár rá a Fehér Házban s mik ennek a követelményei és azt is jól tudja, készen vannak a tervei rá; hogy milyen téren mit kell tennie, mit tervez tenni. Ez pedig ennek az országnak minden lakóját érdekli, sőt, a világ minden népe kíváncsian lesi, várja, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke s milyen tervekkel indulnak az elnökjelöltek neki a nagy választási küzdelemnek. Csütörtökön, szeptember 15- én délután 2 órakor New Brunswickon az uj bírósági épület előtt találkozunk! A haza szolgálatában Ifj. Diénes László (Leslie A. Dienes), lapunk szerkesztőjének és feleségének fia augusztus 21-én félévi önkéntes katonai szolgálatra bevonult Fort Dix, N. J.-be a National Guard-hoz, ahol alapkiképzést kap. Leslie — aki a múlt héten sikeresen végezte el a Rutgers Egyetem egyik nyári tanfolyamát, amellyel a fél év alatt elveszített “pontjait” részben pótolta — februárban visszamegy a Missouri Egyetemre, ahol az első évet már sikeresen elvégezte s ahol zsurnalisztikái tanulmányait tovább fogja folytatni. MINDEN szóra érdemes magyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! Tüntetés New Yorkban a a hóhérok idejövetele ellen Az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására a világ két legsötétebb alakja is jelezte idejövetelét: Kruschev, a Szovjetek diktátora, Budapest véreskezü hóhéra fel akar szólalni a UN-ben s előzetes híradások szerint szeptember 19-én táján érkezik meg New orkba. Ugyanekkor jön, hírek szerint, Kádár János is, a másik budapesti hóhér, a mai kommunista Magyar ország “feje,” az 1956-os szabadságharc utáni idők legelvetemültebb hazaárulója. New York és környéke magyarsága, más rab-nemzetek itteni fiaival együtt hatalmas tüntetést rendez szeptember 11-én, vasárnap délután 3 órakor az orosz delegáció Park Ave. és 68-ik utca sarkán levő épülete előtt, tiltakozásul ezeknek a hívatlan vendégeknek idejövetele ellen. Tiltakozó feliratú táblák és tüntetők tömege fogja kiáltani vasárnap, hogy ezeknek a hóhéroknak nincs és nem lehet helye Amerikában, a szabadság hazájában, se egy napra, se egy perc-Ha nem ez volt a Brunswickkörnyéki sokszoros gyilkos igazi neve s ez csak felvett név — amint ezt több újság irta — hogyan “ismerhettek” rá mégis egyes tanuk, akik levélben és személyesen is egyre-másra jelentkeznek, hogy még Európából, Magyarországról ismerik Fekecset? A kérdést annak nyomán tesszük most igy fel, hogy olvastuk a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapban (melynek szerkesztője több Fekecscikket és cikkrészletet vett át tőlünk a forrás megjelölésével) — hogy jelentkezett egy tanú, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, Elmondotta, hogy “Fekecs Budapesten, a Toldy Ferenc reálgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Az egész iskolában Fekecs volt az egyetlen tanuló, aki angolul és franciául beszélt. 1953-ban érettségizett. Ugyanebben az évben halt meg az apja, aki 30 évig szolgált a pénzügyőrségnél és ezredesi rangig jutott el. A kommunista kormány Fekecs Miklós apjának disztemetést rendezett, ahol a szónok úgy emlékezett meg az elhalt pénzügyőri vezetőtiszt fiáról, hogy: ‘Éppen olyan jó kommunistát nevelünk a gyerekből, mint amilyen az apja volt.’ A kommunisták meg is tartották ígéretüket és Fekecs Miklós az érettségi után tiszti iskolába került. Mint hadnagyot, mert tehetségesnek és megbízhatónak nyilvánították, a kémelháritóhoz osztották be. 1955- ben került börtönbe, állítólag 15 évi fegyházra Ítélték, de erről biztosat mondani senki sem tud. Érdekes az, hogy 1956- ban, amikor a szabadságharc kitört, elsőként sikerült elhagynia a börtönt, de úgy látszik csak azért, hogy nyugat felé elsőként hagyja el Magyarországot is. Az az informátorunk, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, a hatszoros gyilkosság szörnytettével kapcsolatban a következőket mondotta : — Ki tudja, hogy otthoni előéletében hány hasonló gyilkosság terheli lelkét? Hiszen állandóan revolverrel járt és igen veszélyes beosztású tiszt volt. Informátorunk arra kért, hogy neve maradjon ismeretlen, mert egyáltalán nem biztos afelől, hogy azok, akik Fekecs valódi kilétét és múltját feltárják, nem hivják-e ki maguk ellen a magyarországi kommunista hatalom bosszúját ...” * Mi a neve, igazi neve-e ez,’ vagy felvett név, nem fontos. Egy megrögzött gonosztevő, akire a villanyos-szék vár. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt héten sok amerikai lap első oldalon közölte azt a fényképet, amit az Elizabethi kórházban fekvő Fekecsről készített egy ügyes riporter. Fekecs szemei nyitva vannak s szinte látni lehet a képen, hogy éberen figyeli, mi megy végbe körülötte. Az ápolónők utasítására ujjait már mozgatja, aszerint, hogy milyen utasítást adnak neki. Tehát már eszméleténél van, hall és nem sérült meg az agya annyira, hogy ne értene meg mondatokat. Érdekes megemlíteni azt is, hogy Middlesex megye nem hajlandó a kórházi számlát fizetni, mondván, hogy Fekecs az öngyilkossági kísérletet ott követte el Union Countyban, tehát azt a megyét terheli a számla. Fekecset egyébként a napokban átszállítják egy Middlesex megyei kórházba. A januári North Brunswick-i négyes gyilkosság akkori ujságtudósitásait olvasva szemünkbe ötlik egy részlet: valaki jelentette, hogy a gyilkosság utáni órában látta azt a bizonyos taxit s benne a gyilkost, amint megállt a Somerset St. sarkán New Brunswickon, az egyetem kapuja közelében s valakivel “beszélgetett.” A rendőrség akkor kérdést intézett az újságok utján a közönséghez : ki beszélgetett a taxi vezetőjével (Fekeccsel, amint azt most már tudjuk), de senki sem jelentkezett. Érdekes ezt a kérdést most még egyszer feltenni és “feszegetni.” A “koronatanú” még nem jelentkezett. Donna dühöng... 140-mérföldes sebességű szélvésszel közeledik az orkán (hurricane) Amerika partjai felé. E sorok Írásakor Floridától mintegy 300 mérföldnyire jár délkeleti irányban az orkán, aminek a meterológusok ABC-sorrendben (lévén az idén ez a negyedik) Donna nevet adtak. Lehet, hogy minket, északiakat elkerül majd, vagy elveszti erejét, mire ideér, de “szelét” azért érezni fogjuk hétfőn, vagy kedden. re . . . ide ne jöjjenek, még akkor se, ha az Egyesült Nemzetek gyűlésére jönnek, ahová joguk van jönni. Akkor inkább a UN tegye át székhelyét más országba, de ezekre a gonosztevőkre itt semmi szükség sincs! Nem Amerika hivatalos vendégeiként jönnek, tehát még testi biztonságuk sincs itt. (Nem fogják őket titkosrendőrök és egyenruhás közegek ezrei védeni, mint Kruschevet tavaly ősszel!) A vásárnapi tüntetésre soha nem látott hatalmas tömegek felsorakozása várható, annál is inkább, mert ez most már nemcsak a magyarság ügye: egész Amerika és az egész szabad világ ügye! Elnökünk' pár hónappal ezelőtt nem mehetett el Tokyoba, az utolsó percben lefújták útját. Kruschevnek és Kádár Jánosnak se ajánlatos idejönni . . . ezt kell a vasárnapi tüntetéssel úgy nekik, mint kormányunknak és a közvéleménynek tudomására adni. Anélkül, hogy bármilyen súlyos következményekkel járó cselekedetre biztatnánk, vagy bujtogatnánk olvasóinkat, őszintén és nyíltan megírjuk véleményünket (mint ahogy már hetekkel ezelőtt is vezércikkünkben utaltunk erre) : a legnagyobb szemtelenség és merészség Budapest hóhérai részéről az, hogy ide akarják dugni az orrukat, ide ebbe az országba, ahol a magyar szabadságharcnak soksok ezer menekültje van . . . ide, ebbe a hazába, ahol a “felszabadító” orosz seregek elől menekültek sok hányódás után végre hazát találtak annakidején. Ki garantálja, ki áll jót azért, hogy1 testi épségükben bántalom nem esik? Ki védi meg őket a tömeg dühétől? Az elkeseredés, a gyűlölet olykor nem ismer határt, kordában nem tartható s ha édesanyjára, testvéreire gondolva — akik odaát szenvednek a vörös rabságban, vagy akiket ezek a hóhérok gyilkoltattak meg — valaki valami borzalmasat követ el, rajtunk ne keressék a hibát! A hiba ott lesz, ha beengedik Amerikába ezeket a gazembereket... ha idemerészkednek. Nemcsak a magyar, de a vasfüggönyön belül nyögő népek sokasága: lengyelek, németek, bugárok, románok s ki tudná felsorolni hány nemzet itteni fiai éreznek határtalan gyűlöletet Kruschev főhóhér és apró bohóc-hóhérai iránt . . . gyűlöletet, amit kioltott emberi életek ezrei, százezrei igazolnak, gyűlöletet, amit embermilliók rabságbantartása igazol . . . gyűlöletet, amint, jaj, de nehéz fékezni, ha a szívsebek felszakadnak! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP KENNEDY SZENÁTOR “FEKECS” í Vasárnap, szeptember 11-én délután 3 órára legyen ott New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán mindenki, aki úgy érzi, hogy véleméyét, állásfoglalását a hóhérokkal szemben nyilvánitani kell, testvérei iránti kötelessége nyilvánitani! Minél erősebb, minél hangosabb lesz ez a “vélemény-nyilvánítás,’ ’ez a vasárnapi tüntetés, annál valószínűbb, hogy a hóhérolt meggondolják, s nem mernek majd idejönni, vagy kormányunk fogja idejöttüket letiltani.
