Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-07 / 27. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJuL OitÜl, 2(unffnhinn WamAfi/ifiaA- £dÍÍücL íUtxL fijubJitJuuL JUL fiil/dh, űnduuf. CARTEREf, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. A derék osztrákok újból bemutatták a magas is­koláját annak, hogy kell bánni egy Hruscsov féle vörös betyár­ral. Az osztrák szereti a szín­házat, a jó mulatságot, de amerre Hruscsov eljárt, mint az ország hivatalos vendége, alig akadt szájtátó. Az osztrákok újból tüntet­tek. Érzékeltették, hogy un­ják Hruscsovot minden het­­venkedésével. Unták a kom­munista világifjusági találko­zót is annak idején és ez a nagynak szánt megmozdulás, éppen az osztrákok viselkedé­se miatt a legteljesebb közöny jegyében zajlott le. Voltak idők, ismerjük be férfiasán, amikor mi nem sok­ra becsültük az osztrákokat. Opportunistáknak nevez tűk őket. Olyanoknak, akik szeret­nek jól élni és ennek érdekében feláldoznak mindent. Az elvei­ket, a legjobb barátaikat is. Sok keserűség is volt ben­nünk, amikor az osztrákokat csepültük. Történelmi keserű­ség. Ma már tudjuk, hogy nincs, nem volt igazunk. Az osztrákok először 1956-ban, a forradalom idején és után mu­tatták meg a világnak, hogy igenis van bennük hűség. És vannak elveik. Kétszázezer magyar tanú van arra, hogy az osztrákok néha tulmentek a köteles vendéglátáson és meg­mutatták a szivüket. Azóta azt is megtanultuk, hogy rendkívüli politikai ér­zékkel rendelkező nép, amely pontosan tudja, hogy mit kell, vagy mit nem kell tennie. , Arányérzéke van. Tudja, hogy a világpolitikai mérkő­zésben szerepet nem játszha­­tik. Nem is próbálkozik meg vele. De annyit tehet, hogy hi­degen, megvetően fogadja Hruscsovot, a minden vörösek cárját. S ezt meg is teszi. Meg meri tenni, a vasfüggöny árnyéká­ban. Kitűnő osztrákok! Hruscsov vádaskodása nem ismer határt. Nem kiméi semmit és senkit ezen az olda­lon. Néhány hónapig most ez Moszkva politikája s aztán va­lószínűleg újból mézédesre válik Hruscsov és társai hangja. Ez a néhány hónap — amig más elnök kerül a Fehér Házba — arra szolgál, hogy uj eszközök igény­­bevételével megpróbálják a nyu­gati szövetség eresztékeit lazíta­ni. Majd az őszön a szovjet pro­paganda saját színházának te­kinti a new yorki ENSz palotát s onnét próbálja a szabad világ népeit megosztani. Idáig a. szovjet taktika nem sok eredménnyel járt. A nyugati szövetség bírja a teherpróbát. De októberben újra bedobja Hruscsov a berlini ügyet s meg­próbálja újból használni a meg­félemlítés fegyverét, amelyet különben akkor ránt elő, amikor a, legtöbb eredményt reméli tőle. Elkészülhetünk más sakkhu­­záísokra is. Várható, hogy Castro légi és tengeri támaszpontot ajánl fel a Szovjetuniónak. El­képzelhető, hogy az újdonsült af­rikai országok egyrésze bekerül a szovjet bűvkörébe. “A kommunizmus meghódítja a világot s ehhez nem kell hábo­rú” — hirdeti most Hruscsov, miközben a hidegháború egész fegyvertárát szorgosan fényesí­tik és élesítik Moszkvában A moszkvai betyárok megpró­bálnak halásznit az amerikai vá­lasztás zavarosában. Amerika türelme végre elfogyott Castro szakállas kormányával szemben. Washing­tonban úgy döntöttek, hogy to­vább nem hizlalják a havannai kormányt, mert valahányszor uj falatot kap, harap, mint a vi­pera. Amerika egészen lecsökkenti a cukorkvótát s igy Kuba főter­ményének értékesítése . komoly gondot okoz Castronak. Addig legalább nem töri rosszban a fejét. MAGYAR tanár-házaspár otthonra vágyó magyar házvezetőnőt keres, bentlakással, Tarrytownban, New York mellett. Két gyermek van, az egyik iskolás, a másik jövőre megy iskolába. Jelentkezők Írjanak az alábbi cimre: Dr. Horváth, 11 Park Ave., Tarrytown, N. Y. 'l Nem ismerik el tör­vényesnek őket Az uralmat bitorló magyaror­szági kommunisták jelentős erő­feszítéseket tesznek, hogy a rendszert nemzetközi vonalon el­ismerjék. Ennek érdekében meg­bízottaik beutazzák szinte az egész világot, kereskedelmi és kulturális szerződéseket kötnek, s ezeket az alkalmakat kihasz­nálják, hogy nemzetközi vonalon az illető országoktól támogatást kapjanak. Mindezek ellenére erőfeszíté­seik két jelentős vonalon, leg­alább is eddig, csődöt mutatnak. Az egyik az Egyesült Nemzetek, ahol eddig négy esetben nem fo­gadták el a rendszer megbizot­­tainak mandátumát, a másik a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Az utóbbi most lezajlott ülésén a magyar kommunisták rendkívüli erőfeszítéseket tettek mandátu­muk elismertetéséért. Ennek el­lenére a Genfben, júniusban le­zajlott ülésen a rendszer megbí­zottai mandátumát nem fogad­ták el, ami azt jelenti, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ezzel a döntésével ismét hitet tett-a forradalom mellett, ahol a magyar népnek törvényes kor­mánya volt és azóta ez nincs. A Fülöp Szigetek delegátusa kije­lentette, hogy itt az ideje, hogy a magyarországi vezetők bizto­sítsák a magyar népnek az alap­vető emberi jogokat, különösen az egyesülés és gyülekezés sza­badságát. Szt. István koronája nyomában... Az osztrák sajtót nemrég újból foglalkoztatta Szent Ist­ván koronájának a sorsa. Állí­tólag a Duna valamelyik hídja alatt sülyesztették a Duna vi­zébe. Más verzió szerint a Du­na partján ásták el menekülő magyarok. Kincskutatókat iz­gatja a kérdés és mindig akad valaki, aki nekilát ásni, vagy búvárkodni, abban a remény­ben, hogy több szerencséje lesz, mint elődeinek. Horthy Miklós emlékiratá­ban a következőket Írja a ko­ronával kapcsolatban: “A hozzám: beosztott, ma­gyarul is beszélő amerikai hadnagy összehozott Pajtás ezredessel, a koronaőrség pa­rancsnokával, aki a magyar koronázási jelvényeket tartal­mazó vas ládát kimentette az országból. Pajtás ezredes je­lentése szerint a lezárt vaslá­dát az amerikaiak vették őri­zetbe. A korona azonban nem volt benne. Mint már többször előfordult a magyar történelem során, ezúttal is elásták és pe­dig Ausztriában. Később hal­lottam, hogy végül is sértetle­nül az amerikaiak őrizetébe került.” Ismeretes, hogy a vasládá­ban volt az ország kardja, jo­gara és almája. A láda három Mit szólna ehhez Amerikában egy telektulajdonos? Ha valaki az amerikai viszo­nyokat, közbiztonságot, magán­tulajdon-védelmet, stb. össze a­­karná hasonlítani mondj uk a mai magyarországi, kommunista rendszerben fennálló viszonyok­kal, a legalkalmasabbnak a bu­dapesti rádió junius 29-iki adá­sából vett alábbi jellemző “eset” lenne. (Mit szólna egy amerikai ház és telektulajdonos például ahhoz, hogy ha az ő telkén, min­den előzetes bejelentés nélkül el­kezdenének egy iskolát, vagy más középületet építeni? Sok minden furcsaság történt és tör­ténik ebben a mi nagy orszá­gunkban, de ilyesmi még csak el sem képzelhető itt!—Szerk.): “Tüsző Ferenc holládi hallga­tónk panaszt tett, hogy udvará­ra egyik reggel öt teherautó állí­tott be, téglákkal megrakodva. A meglepett gazda megtudta, hogy a kertjében iskolát fognak építeni. Miért nem szóltak előbb neki? S miért nem veszik meg tőle a telket, vagy sajátítják ki?” HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Független Magyar Nap A perth amboyi Független Magyar Református Egyház ez évben is megrendezi hagyomá­nyos és szokásos Magyar Nap piknikjét. A Független Magyar Nap julius 24-én, vasárnap lesz a Danish Home Grove-ban, (New Durham Rd. Metuchen). A zenét most is a Kára-Németh rádiózenekar fogja szolgáltatni, ami a sikernek és igazán jó ma­gyaros mulatsjgnak egyik bizto­sítéka. Délre már készen lesz a finom magyar ebéd, válogatott magyar ételek, mint lacipecse­­nye, gulyás, töltött káposzta, fánk, sütemények és — termé­szetesen — lesz mindenféle jó hüsitő-ital is bőven. A rendező­ség, az egyház összes szerveze­teinek odaadó munkája tagjai, mindent elkövetnek, hogy a ven­dégek jól érezzék magukat. Je­gyezze fel mindenki magának ezt a dátumot: julius 24, vasárnap —- s legyen ott ezen a mindig si­került, mindig hangulatos, ba­rátságos szabadtéri magyar mu­latságon ! kulcsának egyikét a miniszter­­elnök, a másik kettőt koronaő­rök kapták kézhez. Amikor Horthyt magukkal hurcolták a németek, Szálasi a “nemzetve­zető” úgy akarta törvényes lát­szatát adni uralmának, hogy elővétette a koronát és arra tet­te le esküjét. Közben az oroszok mr a ma­gyar fővárost ostromolták. Nagy nehézségek árán az utol­só percekben sikerült csak át­menteni a koronát és jelvénye­ket Aus'ztriába. Német kato­nák egyizben vízbe akarták dobni a ládát, mert kellett ne­kik a szekér, amely a ládát vit­te. Állítólag a nyilas miniszte­rek szét akarták osztani maguk között a korona drágaköveit, de a koronaőrség még idejében eldugta a koronát egy széna­pajtában. Közben üzenetet küldtek a közeledő amerikai 7-ik hadseregnek, segítségüket kérve. A segítség nem maradt el és a koronát Augsburga vit­ték. Eisenhower tábornoknak jelentették 'Ja történteket. A korona-ládá| tanuk jelenlété­ben felnyitották és elképedve tapasztalták, hogy a korona nincs benne. Nyomban hivat­ták Pajtás ezredest, aki meg­magyarázta,s hogy a nyilasok­tól és a náciktól tartva elásatta a koronát (Ausztriában. Autón vitték az ezredest a helyszín­re. Mattseeben, a tó partján egy hordóban rejtőzött a ma­gyar nép ereklyéje. Végre va­lóban amerikai .kézre került a kincs, amelynek mai értéke több mint 600 millió dollár. Hová vitték a koronát in­nen? Egyesek szerint Rómába, ahol a pápa őrizetére bízták. Más verzió szerint Washing­tonban pihen, várva az alkal­mat, hogy visszakerüljön a magyar fővárosba. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy Rendelje meg rokonainak, évre $3.00, külföldre $4.00. Béke-harangok Amikor Eisenhower elnökünk elindult Európába, az úgyneve­zett párisi “summit” tanácsko­zásra (amiből, mint tudjuk, nem lett semmi Kruschev gonoszsá­ga miatt) Anjerikaszerte temp­lomtornyokban és más középüle­tekben, ahol csak Charillon ha­rangjáték van felszerelve, meg­szólaltak mindenütt a harangok s a béke himnuszát játszották ugyanabban az időpontban, 15 percen át . . . George Schulme­­rich harangjátékgyáros felkér­te az összes intéményeket a ha­rangok megszólaltatására, ame­lyek az amerikai nép érzületét visszhangozták . . . “Amióta a Szabadság-harang először hir­dette 1776-ban a nemzet szabad­ságát, a harangok szava e nép lekének vágyát, érzületét szim­bolizálja a béke és szabadság eszményében” — mondotta Mr. Schülmerich. “A harangszó, még a rakétalövegeknek ebben a mo­dern világában is megrázó erő­vel hirdeti ősapáink istenes ér­zéseit, szent hagyatékainkat...” Julius 10-én: Magyar Református Nap Az idei Magyar Református Nap 8 egyházközség közös ren­dezésében juli-us 10-én, vasár­nap lesz a Farcher’s Grove­­ban, Springfield Road, Union, N. J.-ben (a 22-es utón a “Flagship”-től nyugatra mint­egy fél mérföldnyire van a Springfield Road, ahol már kis magyar és amerikai zászlók fogják jelezni az útirányt). Reggel 10 órakor angol-ma­gyar nyelvű kulturális prog­ram lesz, 11 órakor szabadtéri magyar-angol i s t e ntisztelet, déli 12-től 2-ig ebédidő, dél­után 2-től kezdve műkedvelő előadás, ének, zene és sport­­jrogram, délután 3 órától kezdr ve pedig zene, tánc, kellemes további szórakozás. Hidi Ká­roly jónevü zenekara muzsi­kál. Finom magyar ételekről és italokról gondoskodik a rende­zőség, nyolc magyar reformá­tus egyházközség legjobbjai­­ból alakult nagybizottság. Az idei Magyar Református Napot a következő egyházak rendezik közösen: Elizabeth-i, Franklin-i, Manville-i, Ne­­wark-i, New Brunswick Somer­set Utca-i, Trenton-i, Wood­­bridge-i és Yonkers-i. A rende­zésben résztvevő egyházak elöljáróinál és lelkészi irodái­ban kaphatók a csekély 1 dol­láros belépőjegyek. (Minden résztvevő egyház az általa el­adott és felhasznált jegyek árát saját pénztárában tartja meg, te hát érdeke az egyhá­zaknak minél több jegyet elad­ni előre!) Mint minden évben, az idén is nagy várakozással tekint a magyarság ez elé a Magyar Református Nap elé, amely közeli és távolabbi vidékek ma­gyarjainak kedves találkozó alkalma szokott lenni kint a jó Isten szabad ege alatt, szép helyen, kellemes környezet­ben. Julius 10-én már kora reg­geltől kezdve, Istennek tetsző szórakozási alkalma nyílik mindenkinek a Union, N. J.­­ben levő Farcher’s Grove-ban, ezen a gyönyörű piknikhelyen, ahvá nem nehéz eltalálni. Köz­ponti fekvése révén alkalmas ez a hely úgy a keleti irányból oda igyekvőknek, mint a nyu­gati irányból jövőknek. New­­arkról a Somerset Bus Co. au­tóbuszai óránként, minden óra előtt 5 perccel indulnak a Broad St.-ről, a Washington Parktól. A Flagship-en túl egy fél mérföldnyire kell leszállni az autóbuszról a Springfield Road-nál, Unionban. Keleti irányból jövők is könnyen meg­találják a helyet. Készüljünk s legyünk ott a Magyar Református Napon va­sárnap, julius 10-én! Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS Vannak dolgok, miket szívesen mulasztunk el, még ak­kor is, ha évenként ötvenkétszer van alkalom arra, hogy azt meg­­tegyük. Előfizetőink évente öt­venkétszer nézhetik meg, hogy mikor jár vagy mikor járt le az újságjuk és aki hátralékban van, láthatja, hogy itt az ideje a fizetésnek. — Csak egy tele­fonhívásba kerül s kollektorunk kimegy á pénzért . . . Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A JAPÁN BUMERANG Miután Hiroshima és Naga­saki városokat az amerikai lé­gierő atombombái percek alatt üszkös romokká változtatták, a könnyen békülő amerikai úgy érezte, hogy elégtételt kapott Pearl Harborért. Truman el­nök kormánya háborúért nem a japán népet, hanem az ott uralkodó félfeudális rendszert vonta felelősségre. Ez az elgon­dolás késztette Amerikát arra, hogy megtorlás helyett az ot­tani rendszer demokratizálásá­ban keresse a megoldást. 1945-óta hat billió dollárt költöttünk Japánban. A japáni termelés már régen túlhaladta a háború előtti színvonalat. Az 1959 esztendő 11 százalék emelkedést mutat. Ma Japán a világ negyedik ipari hatalma. MacArthur tábornok megszál­ló csapatai nem elnyomókként, hanem segítőtársként közeled­tek a japán néphez. A háború befejezésekor a japán föld­művelők 48 százaléka bérelt földet müveit. Amerikai nyo­másra a japán kormány 4,500,- 000 aker földet osztott ki a nincstelen farmerek között. Ma csak a földművesek 9 százalé­ka bérli a földjét. Az amerikai mintájú alkot­mány szervezkedési és sztrájk­jogot biztosított a munkások­nak. A parlamentbe titkos szavazattal küldték képviselő­iket a japánok. Köztük az ed­dig elnyomott japán nők, akik egyenjogúságukat szintén Amerikának köszönhetik. VÉKONY DEMOKRATA MÁZ Normális időkben Amerika terve sikerülhetett volna. A japán nagyszerű imitátor. A szupermarket és az amerikai pirosító, no meg az amerikai rázós muzsika, amellyel a mai Japánban lépten-nyomon talál­kozunk, csak a felszínen mo­zognak. Idő kellett volna ah­hoz, hogy a megszálló hatalom által diktált demokratikus re­formok -a japáni élet mélyébe szívódhassanak. Vörös Kína és a Szovjet Unió azonban nem engedhetik meg, hogy Ázsia kellős köze­pén egy demokratikus, pros­peráló Japán épülhessen. Mi, akaratlanul bár, a kulisszák mögött leselkedő vörösök szá­mára hajtottuk a vizet. íme egy néhány kirívó példa: A közoktatás átszervezésé­nek idején azt követeltük, hogy a régi rendszerhez hü pedagó­gusok ne jussanak szerephez, így történt, hogy a Nikkyoso (tanítók szakszervezete) 600,- 000 tagja felett “uj elemek” ragadták meg a vezetést. Nem puszta véletlen az, hogy ezek áz uj elemek a régi, elcsépelt marxista nótát fújják és a ja­pán iskolákban marxista taní­tók mérgezik a gyermekek agyát. A munkásvédelmi törvények szövegezése idején azt köve­teltük, hogy a szakszervezeti tagdijat, amerikai mintára vonják le a munkás béréből. Gombamódra nőttek a szak­­szervezetek Japánban — de nem volt vezetőségük. A ku­lisszák mögött bujkáló vörösök azonnal befurakodtak az álta­lunk teremtett légüres térbe. Akira Iwai, egy 32 esztendős kommunista párttag lett a 3,-500,000 tagot számláló Sohyo szakszervezeti központ főtit­kára. DIVAT DIÁKNAK LENNI 1848 március 15. RÉGEN VOLT! Abban az időben a vi­lág fiatalságához lassan ért el a hir. Régen elfelejtette min­­deneki, hogy a Duna-medencé­­ben egy maroknyi diák direkt­­akciója robbantott ki egy sza­badságharcot. 1956 októberre azonban, a rádió és a gyors repülőgép kor­szakában robbant bele a re­ményvesztett ifjú generáció tudatába. Magyarországon el­bukott az ifjúság által ger­jesztett forradalom. De Kore­ában és Törökországban puszta demonstrativ akció kormányo­kat buktatott meg. A japán diákság nem Ame­­rika-ellenes. Hiszen minden szabadságát Amerikának kö­szönheti. A Zengakuren diák­­szervezet lavina módjára nőtt. 677,000 tagot számlál. Mint a többi uj tömegszervezetek ese­tében, a diákságnál sem voltak vezetésre alkalmas uj elemek, így lett Nobuo Aruga 22 éves joghallgató a szervezet veze­tője. Mig az édesapja császár­­híi ezredes volt a mandzsuriai fronton, a fiatal Aruga tagja lett a kommunista pártnak és a háttérből operálok becsusz­­tatták a diákok élére. Ha már idáig szerencsésen eljutottunk, akkor illő lesz a sötétben bukálók vezérét is be­mutatni. Sanzo Nozaka, a ja­pán kommunisták vezetője 68 éves. A huszas évek elején ke­rült Moszkvába. A második világháború kitörése idején már a Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt. A komintern küldte Kínba, hogy az ottani vörösök tanácsadója legyen. Japán behódolása után puszta udvariasságból ameri­­kai repülőgépen vittük haza Japánba. Mi minden alkalmat megadtunk neki, de mégsem tudott egy nagy vörös pártot építeni. Mintegy 40,000 tagja van a Japán Kommunista Párt­nak. Az öreg róka tehát mással csináltatja a munkát. Eisen­hower látogatása előtt közel másfél millió dollár futott be Nozaka egyébként sovány pártkasszájába. A guruló ru­belek következményét láthat­tuk azután a lapok első olda­lán. Minden tüntető diák napi­dijat kapott. Kiabálás $1.00, kődobálás $2 naponta. Veszé­lyesebb munkáért dupla. Amikor tehát bosszankodva olvassuk a lármás japán ki­sebbség sikereit, vegyük te­kintetbe a fentieket. Tulnagy adagokban adtuk a szabadsá­got a félfeudális japán népnek. Nem volt idejük megemészteni. UTOLÉRNI ÉS TÚL­HALADNI — Amerika egy rettentő or­szág! A munkások éhen halnak a kapitalista elnyomás alatt! :— hadarja a kis Iván. — Nagyszerű fiú vagy! Meg tudnád-e mondani, hogy mi a hét éves terv célja? — kérdezi a szovjet tanító. — Utolérni Amerikát! — fe­leli Iván. VaüaKOLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszí THURSDAY— I960. JULIUS 7

Next

/
Thumbnails
Contents