Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 1. szám

PERTH AMBOY NEW .JERSEY Ara 10 cent THURSDAY — 1960. JANUÁR 7 Nehéz esztendő elé nézünk és ezt főleg külpoli­tikai vonatkozásban értjük. Helyesebben mondva két al­kudozó esztendőre számítha­tunk, amikor Kelet és Nyugat közt a találkozások és megbe­szélések — csúcson és csúcs alatt — egymást érik majd. Az alkudozás nem volna baj. A jó politikusnak még a leg­lehetetlenebbnek látszó hely­zetekben is alkudozni kell az ellenféllel. A baj csak akkor kezdődik, amikor az alkudo­zásból megalkuvás lesz. És et­től tartunk. A ko-ekzisztencia, az egy­más mellett élés fuvolásainak tábora Nyugaton növekvőben van. Legerősebb ez a tábor Angliában, de ma már Ameri­kában is felsorakoznak, szer­vezkednek, hangot adnak és erős politikai nyomást gyako­rolnak. Közös ismertető jelük az, hogy mindent elhisznek, amit Hruscsov állít. Elhiszik, példá­ul, hogy a Szovjetunió valóban békét akar s nincsenek világ­hódító szándékai. Annyira hisz­nek Hruscsovban, hogy legszí­vesebben minden amerikai hid­rogénbombát beledobálnának a tengerbe, visszarendelnék a külföldön állomásozó amerikai katonákat és leszerelnék. Már most, azonnal, hogy jóindula­tunkban ne kételkedjék a vörös diktátor. A józan ész, a hideg megfontolás, nem ját­szik szerepet elgondolásukban és mérhetetlen a felháborodá­suk, hogy Európa élesen szem­befordul a megalkuvás szelle­mével. Párizsban, Bonnban, Rómában és Európa többi köz­pontjaiban rebellió van, még­pedig egyre erősödő arányok­ban. Ezt a rebellis'szellemet ame­rikai sajtókörökben rendsze­rint eltúlozzák, károsnak tün­tetik fel, a nyugati szövetség felbomlásának kórokozóját lát­ják benne, illetve szeretnék lát­tatni. Pedig az európaiak nem akarják a nyugati szövetséget felborítani. Ellenkezőleg, friss erővel akarják megtölteni. Ha­tározottabban akarják megfo­galmazni a nyugati világ küb politikáját, mert a jelenlegit elavultnak tekintik. És főleg azt akarják, hogy Európáról az európaiak nélkül ne dönthes­sen senki. Szerintünk tiszteletreméltó ez a felfogás, már csak azért is, mert sem a franciák, sem a németek nem akarnak külön utakon haladni, Amerikától és Angliától függetlenül. Ellen­kezőleg, minden igyekezetük együtt maradni, de. a laza szö­vetséget még szilárdabb egy­ségbe kovácsolni. Párizsban és Bonnban igen helyesen úgy látják, hogy Hruscsov csak kapni akar, ad­ni nem. Elsősorban azt akar­ja, hogy a Nyugat ismerje el a jelenlegi vasfüggöny mö­götti helyzetet. Nem kér for­mális egyezményt, csak hallga­tólagos belenyugvást. Hrusesovot nem izgatja túl­ságosan, hogy ezt a hallgatóla­gos beleegyezést nehezen tud­ja majd kicsikarni. Neki már az is jól jön, hogy Kelet és Nyugat közt a tárgyalások egymást érik az elkövetkezen­dő korszakban. Közép-keleteu­­rópában a helyzetét már ezek a megbeszélések is csak erősi­tik. A leigázott népek meg sem mukkannak, ha a Nyugat lan­gyos magatartását kell nap nap után tapasztalniok. Egy vasfüggöny mögötti vélemény ideiktatása, úgy hisz­­szük, időszerű. Egy magyar­­országi ember valakinek igy mondta el véleményét Kelet és Nyugat viszonyának alakulá­sáról : — A nyugati újságírók elhi­tetik a közvéleménnyel, hogy mi magyarok és a többi rab né­pek a kiegyezést, a megalku­vást akarjuk. Egyszerűen ha­zugság. A szovjet diktátor most megjátsza a békeapostolt, pedig Hruscsov egyszerűen csak időt akar nyerni. De a Nyugat hisz neki. Hruscsov nem zseni, de él az adott hely­zettel. Békét hirdet ő, az erő­szak megtestesülése s ezzel el­­andalitja a Nyugatot, S mert a Nyugat el akar andalodni, ez az emberiség nagy tragédiája! Mit lehet ehhez még hozzá­tenni ? János pápa karácsonyi szózata BEJELENTÉS Perth Amboy és környéki előfizetőink figyelmébe Amidőn e helyről is köszöne­tét mondunk Barsi Andrásnak munkásságáért, aki az 'elmúlt években a Hiradó előfizetési dijait kollektálta Pei’th Am­­boyban és környékén, egyben bejelentjük, hogy 1960 január 1-től kezdődőleg NAGY TIBOR látja el ezt a munkakört, aki máris megkezdte előfizetőink látogatását, hogy az esedékes előfizetési dijakat felvegye. Kérjük olvasóinkat, fogadják öt szeretettel és ugyanolyan barátságos, igaz magyar ér­zéssel, amivel mi ezt az újsá­got évtizedek óta Írjuk szá­mukra és pontosan, minden csütörtökön a perth amboyi postán szétküldjük; Nagy Tibor alig 3 éve van Amerikában, az 1956. évi sza­badságharc menekültjeként ér­kezett ide s bár angol nyelvtu­dása már lehetővé tette, hogy amerikai téren helyezkedjék el, örömmel állott munkatár­saink sorába és szabad idejét nemcsak szerkesztőségünkben tölti, de végiglátogaja ennek a so.kévtizedes amerikai magyar újságnak sok-sok régi barát­ját, hűséges olvasóit ép úgy, mint azokat, akik az utóbbi években szegődtek olvasótábo­runkhoz, megismerve ennek a lapnak se jobbra se balra el nem kanyarodó, gerinces ame­rikai magyar szellemét. Nagy Tibor lakáscíme: 158 William St., Perth Amboy; te­lefonszáma Hlllcrest 2-1585. Kérjük Perth Amboy és kör­nyéki olvasóinkat, hogy aki egy bizonyos napon és időpont­ban óhajtja, hogy megbízot­tunk kimenjen házához az elő­fizetési díjért (és az esetleges hátralékért), hívja közvetlenül Nagy Tibort az itt megadott telefonszámon. XXIII. János pápa december 23-án a Szent Konsistorium termének trónszékén mondot­ta el hagyományos karácsonyi szózatát, melyben a tévelygő­ket Krisztushoz való megtérés­re hívta fel s hangoztatta, hogy csak Krisztus békéje hozhatja meg az igazi békét. — A Bethlehembe vezető ut jelenti a helyes utat a béké­hez, amelynek forró vágya aj­kunkon és mindnyájunk szivé­­ban van. A nemzetközi béke alapja csak az igazskg lehet —• mondotta — mert a nemzetkö­zi kapcsolatokra is érvényes a keresztény mondás: “Az igaz­ság szabaddá fog tenni téged.” (János: 32.) őszentsége megemlékezett a szegényekről és Ínségesekről, a missionáriusok áldozatos ön­zetlenségéről és külön a Vas­függöny mögötti papság, a “Né­maság Egyháza” ma is üldöz­tetést szenvedő mártírjairól. Eisenhower elnök barátsági kőrútjára célozva elismerőleg szólt azokról, akik a békét va­lóban szolgálni kívánják és el­ítélően beszélt a kommuniz­musról, anélkül, hogy nevén nevezte volna. Karácsony napján őszentsé­ge mintegy 60,000 főnyi hall­gatóság előtt mondta el újabb szózatát a Vatikán erkélyéről. Enyhe, szép időben áldást osz­tott “urbi et orbi,” Rómának s a világnak: — Kívánjunk fényt, örömet, békét — mondotta. — A fény Jézus Krisztus s mi e fény gyermekeinek érezzük magun­kat. A karácsony az ő tanítá­sainak igazságát és az egymás iránti szeretet édességét jelké­pezi. Maradjon meg e napnak öröme egész éven át szivetek­ben! Uralja lelkiismereteteket a béke. Béke Isten és az egyház törvényeinek betartása, a rend szolgálata, a kötelességek tel­jesítése, a család, az ország és az egész világ békeszeretete által. őszentsége mégis mételte, hogy az erőszak és a naciona­lizmus eszmekörét el kell vet­ni, “igazi béke nem lehetsé­ges, amig e bajok gyökerét, amelyek aláaknázzák az or­szágok egymásközti viszonyát, nem vágjuk ki.” A Szer.tatya ezután vissza­vonult lakosztályába, ahol a napot Angelo Rótta érsek, a Szent Péter Bazilika igazga­tója, volt magyarországi pápai nuncius társaságában tölttötte. Meghalt Gyulay Sándor Karácsony napján, decem­ber 25-én, Los Angeles, Cali­­forniában meghalt Gyulay Sándor, a Wm. Penn Fraterná­­lis Egylet igazgatója, a volt Verhovay Segély Egylet egy­kori főszervezője és igazgató­ja, aki 1920-ban vándorolt Amerikába Erdélyből, a csik­­megyei Gyergyószentmiklós­­ról. Gyulay évtizedeken át Det­­roitban élt családjával és 1944- ben költöztek Californiába, ahol a Verhovay Egylet szer­vezői munkáját folytatta. Nyolc éven át volt igazgatója az egyesületnek és legutóbb múlt év szeptemberében vá­lasztotta újra a konvenció Pittsburghban; 61 éves volt. Gyászolja, bánatos özvegye, férjezett leánya, fia, három unokája, testvéíöccse (az óha­zában) és sok-sok jóbarátja, is­merőse szerte Amerikában. Temetésén az egyesület köz­ponti elnöke, Révész Kálmán, valamint Macker Gyula alel­­nök személyesen vettek részt. Bélyegháboru A szovjetek nemrég kibo­­csájtottak egy bélyeget, mely Glezos görög kommunista ve­zér képét ábrázolja. Feleletül a görög kormány most kibo­­csájtott egy bélyeget, amely az oroszok által kivégzett Nagy Imre portréját örökíti meg. A Nagy-bélyegen a következő fel­­| irat van: “Szabadságot minden népnek!” A RAVASZ TETSZHALOTT Úgy élek, mint a bűvész, ki föld felett lebeg, s maga. alá szövi a tartókötelet. Mint ágon ősz gyümölcse, mely várja, hogy lehull» aggódom s nem mocorgok meggondolatlanul. Távol gyökéi től, törzstől — nem véd, apám, anyám — Már csak éppen hogy fenntart, nem táplál a kocsány. Látszólag nincs barátom, nincs álmom, nincs hitem, tempótlan, mint egy hulla, úszom a semmiben. De most, hogy minden oszló, kétes, bizonytalan, a ravasz teszhalottnak nagy küldetése van. • Átélni és kivárni: ez is csak hősi lét, mikor nincs méltó tábor: örült, ki did, ki véd. Igaz táborteremtő, ki mindennel szakit, magányban, de szövi a jövő szálait. flisz azért, mert magános, hidd el, nincs egyedül, vérző, éber f ülekhez sóhaja, elrepül. S e fojtott, halk panasz-szó egyszer vihart terem, végig szánt öt világon és minden tengeren. V­Leomlanak rögeszmék és zsarnok vakhitek, a Mészáros Igazság egyszer végsőt liheg, s trónjára ül kegyosztási a Derűs Értelem. — Ezt vallom. S addig élek, amig hirdethetem. NYÉKI LAJOS Az amerikai álom A moszkvai kiállítás egyik legnagyobb szenzációja a RAMAC volt, a Felelőgép. Ra­­mac az Egyesült Államokra vonatkozó 4,000 különféle kér­désre automatikusan felelt. A gép azután összegezte azt is, hogy milyen kérdést hányszor intéztek hozzá. Amerikában hozzászoktunk már az ilyenféle készülékek­hez. Nem lep meg, ha a gép összead, oszt és szoroz. Nem le­pődünk meg, ha feleletet ka­punk olyan kérdésekre, hogy mi az átlagos téli hőmérséklet Floridában, mennyi levélbé­lyeg kell az európai levélre, hány éves Eisenhower elnök, stb. De a tiz leggyakrabban feltett kérdés egyike ez volt: “Mi Amerika legfőbb célkitű­zése?” Vagyis: “Mi az ameri­kai álom?” Gépek száraz tényekkel dol­goznak és valószinütlennek lát­szott, hogy a gép álmokat is magyarázzon. Pedig a RA­MAC azonnal felelt erre is, tö­mören, mint ahogy követke­zik: “Az amerikai álom az, hogy minden ember a maga módja szerint kereshessen bol­dogulást, tisztelje Istenét, sza­badon gondolkozhasson, gyü­lekezhessen és beszélgessen, ír­hasson, kellő oktatásban része­süljön és választói jogot gya­­korolhásso'n.” JtAMAG összevont feleletet adott, amely részletesebben kifejtve á következőket jelen­ti: Amerikai Álom elsősorban is a szabadság. Szabadság ah­hoz, hogy külön véleményünk lehessen, jogunk a bírálathoz, kimondhassuk a magunk véle­ményét és cselekedjünk belá­tásunk szerint, a nép képviselői által hozott törvények keretén belül. Hogy olyan templomba járhassunk, amely a mi elgon­dolásainkért küzd. Szavazhas­sunk szabadon, tehát választ­hassunk a jelöltek között és megváltoztathassuk a vélemé­nyünket, ha úgy találjuk, hogy jelöltünk nem tett eleget Ígé­reteinek. Amerikai Álom a törvény előtti egyenlőség és egyenlő le­hetőség a boldoguláshoz. Em­berek között fennállanak kü­lönbségek: van gazdag és sze­gény, bölcs és észtelen, fekete és fehér ,angolszász és földközi tengeri tipusu, protestáns, ka­tolikus és zsidó. A különbségek fennállanak, de az Amerikai Álomban ezek lényegtelenek. A törvény mindannyiunkra nézve ugyanaz. Életünket és tulajdonunkat úgy védi, mint a szomszédunkét. Mindannyi­unknak jogunk és alkalmunk van a tanuláshoz. Az egyik ember szavazata annyit ér, mint a másiké. Az Amerikában élők között nincs uralkodó osztály és nin­csenek alárendeltek. A kor­mány irányítja a népet, de meghallgatja kívánságait és ahhoz alkalmazkodik. A kato­naság és rendőrség nem a nép ura, hanem szolgája. De vájjon amerikai-e ez az álom és nem minden ember vágya és törekvése ez az egész világon? A különbség az, hogy nálunk e vágy majdnem töké­letesén megvalósult, mig má­sok csak epekednek utána! Szerencsések vagyunk, hogy ebben az országban részesed­hetünk a szabadságok megva­lósításában és támogatnunk; Két uj esperes az Amerikai Magyar Református Egyházban Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház Keleti Egyház­megyéje múlt áprilisban tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy a jobb szolgálat érdekében két részre oszlik. 1928-ban eredeti­leg hat egyházzal alakult meg az akkori független egyház keleti egyházmegyéje, 1959-ben húsz egyházközség tartozott a keleti egyházmegyéhez. Az uj két egyházmegye: new yorki és keleti 1960 január 1-én kezdték meg önálló működésűket. Az egyháztanácsok Nt. Ábrahám Dezső perth amboyi lelkipász­tort választották meg a keleti egyházmegye esperesének. Kele­ti egyházmegyébe tartoznak a New Jersey állam területén ta­lálható egyházak. E Egyházme­gyei gondnok Szentmiklóssy Albert perth amboyi presbiter lett. A new yorki egyházmegye esperesévé pedig Nt. Csordás Gábor new yorki lekészt válasz­tották meg, aki 1955-től a régi egyházmegye esperese volt. Egy­házmegyei gondnoknak a new yorki egyházak Kiss Ist,ván poughkeepsiei presbitert vá­lasztották meg. Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Csor­dás Gábor esperesek és Szent­miklóssy Albert egyházmegyei gondnok ünnepélyes beiktatása 1959 december 27-én vasárnap délután volt a perth amboyi ma­gyar református templomban. Alkalmi beiktató beszédet mon­dót Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, aki az esküt kivette, szolgálatok­ban segédkezett Tiszt. Komjáthy Aladár roeblingi lelkész, a régi keleti egyházmegye jegyzője. A Keleti Egyházmegye népe nagy reménységgel tekint Nt. Ábrahám Dezső esperesi szolgá­lata felé. A new yorki egyház­megyében pedig Nt. Csordás Gá­bor esperes folytatja azt a ki­váló szolgálatot, melyet 1955-től végzett a régi egyházmegye élén. A MAGYAR SAVINGS & LOAN ASSOCIATION ÉVI JELENTÉSE A végtelen idő fájáról újra le­pergett egy levél: egy esztendő. Sáfárkodásunkról mint minden ev utolján, most is ucö/.imÄuin».^ nyitott pénz-piacon értékesítette több rövidlejáratu kötvényét. Felment a kölcsön kamat-láb, A Magyar Savings and Loan vagyonálománya 1959 december 31 zártával $1,113,032.00, va­gyis 13.31 %-al emelkedett. A teljes vagyon összege a zárlat­kor $9,476,641.00 — jelenti Ko­sa Imre, ügyvezető igazgató. Az elmúlt évben volt legna­gyobb a verseny a takarékbeté­tek után. Maga az Egyesült Ál­lamok pénzellátó hivatala is a Jib építkezés szemmellát­­hatóan csökkent. A Magyar Savings and Loan az 1959-ik évben 3797 betétes számlájára $241,408.74-t osz­tott szét. Ezt az osztalékot kész­­pénézben kifizette, vagy az osz­talékot a betétes számlájára irta. Ez 3 7c -os osztaléknak felelt meg. Az 1960-ik esztendőre a kamat 3(4% lesz. A kamatot, vagy osz­talékot junius 30 és december 31-én írják a betétekhez. Az 1059-évi betétek összege $973,442.00, vagyis 12.2 %-os e­­melkedés. Az év zártával az ösz­­sze betétek összege elérte a $8,953,228.55-1. Az 1959-évi betétek összege $973,442.00, vagyis 12.2%-os e­­melkedés. Az év zártával az ösz­­szes betétek összege elérte a $8,- 953,228.55-t. Betáblázott első helyi kölcsönt adtunk ki 1959-ben, $1,402,-836.00 összegben, ami 20.5% e­­melkedést jelent. Az év végén $8,232,483.00 kölcsön van kint. Tartalék-emelkedés $117,739.- 10, vagyis 38.21%. Végösszeg $425,903.76. Bankhelyiségünket a múlt év­ben megnagyobbítottuk és pár hét múlva a bank első részében is a követelményeknek megfele­lő újítások lesznek, hogy üzlet­feleinknek minél jobb és minél gyprsabb kiszolgálást adhas­sunk. Minden kamaotzó betét, ami intézetünknél van elhelyezve $10,000-ig biztosítva van a Fede­ral Savings and Loan Insurance Corporation által. Akinek több mint $10,000 dollárja van, több betétet is nyithat, hogy minden betét biztosítva legyen. Tanács­csal készséggel szolgálunk. A Magyar Savings and Loan­­nál tekintélyes pénz összeg van lehelyezve a város, község, kül­városok részéről, valamint me­gyei betétek, árvapénzek, stb. Az állam különböző részeiből vanak itt iskolai betétek is. Kölesöneink kizárólag első­helyi betáblázott kölcsönbe van­nak fektetve és csakis lakóhá­zakra. Házvételre, vagy építésre is adunk kölcsönt és minden köl­­cson-ügyet egy héten belül elin­tézzük. Ijesztő statisztika 1959-ről. .. New Jersey állam közbiz­tonsági hivatala összeállította az 1959. évi forgalmi balese­tek statisztikáját, amely ijesz­tően mutatja, hogy az autóbal­esetek az elmúlt évben 758 ha­lálos áldozatot követeltek álla­munkban, néggyel többet, mint előző évben. Middlesex megye országutjain lelte halálát leg­több ember tavaly: 73, szem­ben az 1958 évi 55-el. Mericer megyében, az állam fővárosá­nak helyén 33, mig Passaic me­gyében 40, Bergen-ben 55, iludson-ban 51, Essex-ben 50, Camdenben 43, Unionban 26, Somerset megyében 18 halálos autóbaleset történt 1959-ben (a többi megyéket érdektelen­nek tartjuk felsorolni). Meg­jegyzendő, hogy a 758 halált okozó baleset több mint 25 billió mérföldnyi autóforga­lomban történt, ami minden 100 millió mérföldnél 3 halálos áldozatot jelent, ez pedig kb. 6 százalékos javulást jelent 1958-al szemben. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> at valamilyen okból nem kapj} pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postába hatóságnál. kell azt, hogy ezeket a sza­badságokat a föld minden ré­szén élvezhesse mindenki. AMERICAN COUNCIL VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM . ■ ■—i '■ ■■■.---------------=—.. ■ ■■■• .. ■■ AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJuL O/UiJ. ^fnntjnhinH O'louiApapaA- fyjiisuL SUlcL ßubilAhsuL UL ßsAih- ÚJTtJbűÉ^.

Next

/
Thumbnails
Contents