Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-03 / 49. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JhjL Oulu, KungahiaH- WnwApafioA, früfauL and, (pubkáJuuL in. ßsüdth, (bnboy. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM PERTH AMBOY. *NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1959. DECEMBER 3 Pokoli színjáték tanúja a nagyvilág s napjaink történetírója hiteti enkedve rázza a fejét. Hruscsov valószí­nűleg belement volna abba, hogy kivonja a szovjet csapa­tokat Magyarországról, de Moszkva budapesti prokonzul­­ja, Kádár János könyörgésére marad a véres ármádia. Kádár bebizonyította Hrus­­csovnak, hogy a szovjet csapa­tok kivonása a rendszer teljes összeomlásához vezetne. Érzé­keltette a minden Szovjetek legfelsőbb urával, hogy a ma­gyarországi párt erős voltáról mesterségesen terjesztett hírek nem felelnek meg a valóság­nak. A magyarországi párt gyenge s nem vihart, hanem egy lenge szellőt sem képes ki­állni. Elmondta Kádár a Szovjetek urának, hogy a csehszlovák és román példa Magyarországon nem irányadó. A csehszlová­kok hithü ‘kommunisták ma­radtak az elmúlt évek során s azok is maradnak ezután is, pedig egyetlen szovjet katona sem tartózkodik az országban. A románok sem moccannak. Az ok mindkét nép jellemében keresendő. Nem igy a magyarok — ma­gyarázta Kádár. A magyarok oly mélységesen utálnak és gyűlölnek mindent, ami szov­jet, hogy a függetlenség első leheletére elsöpörnék a pártot, annak minden tartozékával együtt. A gazdasági nyűgöt is leráznák, efelől nincs két­ség. Jelenleg Magyarország ezer gazdasági lánccal van a Szovjetunióhoz fűzve. Köztük az acélt, az olajat is a Szovjet­uniótól kapja. De ez mind nem számítana. A magyar nép dü­he nem ismerne határt, Moszk­va helytartóinak nem volna már maradásuk. És igy történt, hogy Hrus­csov meghajolt az érvek előtt. Belátta, hogy Kádárnak igaza van. Pedig Hruscsov ügyes manővert eszelt ki. A szovjet csapatok részleges, vagy teljes kivonásával egyszerre maga felé fordította volna a Nyugat rokonszenvét s egyben a sza­bad világban szakadatlanul morzsolódó kommunista pár­tok is megerősödnének. Többet ért volna mindez Hruscsovnak a szovjet csapatok magyar­országi állomásozásánál. El­végre az országnak amúgy sincs stratégiai jelentősége, az ottani légi támaszpontok fon­tossága is minden nap csökken, a rakéták tökéletesedésével. Igen, Hruscsov meghajolt az érvek előtt. Köznevetség tár­gyává mégsem teheti a Szov­jetuniót. Esetleg az egész vi­lág azon mulatna, hogy a kis magyar nép újból, megsebezte a nagy vörös medvét. Bebizo­nyosodhatna ország-világ előtt, hogy a szovjet hatalom csak a szuronyok és tankok árnyéká­ban tartható. Maradnak tehát a szovjet csapatok, amig “a nemzetközi helyzet megkívánja,” mint Ká­dár mondta. Ezzel a frázissal palástolja Kádár János a maga és pártja halálos félelmét. A “nemzetközi helyzet” olyan takaró, ami mindent beborít. Az ENSz vitája kétségtelenül zavarba hozta nemcsak a budapesti, hanem a moszkvai kommunista vezér­kart is. Erre nem számítottak. Azt hitték, hogy a Camp David “szellemével” lekenyerezhetik Amerikát és a világ háborgó lelkiismeretét. De Amerika és a világ kí­vánta, hogy a nagy nemzetközi fórum elé kerüljön újból a magyar ügy. Washingtonban éppen olyan jól tudják, mint Moszkvában, hogy az ENSz tárgyalásnak gyakorlati érté­ke nincs. De azért kellemetlen, nagyon is kellemetlen. A nem­zetközi tárgyalásoknak sokat árt a magyar ügy. A csúcson és a csúcs alatt. Ezt Hruscsev is tudja. Bang-Jensen nevét ne felejtsük el. A becsület me­zején esett el, a magyar ügyért. A magyar éjszakában emléke mindig ragyog, mint valami fényes csillag^ annak jeleként, hogy megvirrad. Főleg, ha még akadnak Bang-Jensenek. Washington eredeti levele George Washington egyik levele, melyet 1754-ben inté­zett Dinwidle kormányzóhoz, egy londoni árverésen 2,000 dollárért kelt el. A vevő a new yorki John Fleming volt. Haydu Györgynek, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnökének távirata Henry Cabot Lodge-hoz, az Egyesült Államok U.N. képviselőjéhez “Hűséggel Mindhalálig” volt a jelszava a magyar Kováts Mi­hály ezredesnek, aki mint Washington György lovasságának pa­rancsnoka áldozta életét Amerika szabadságáért. “Hűséggel Mind­halálig” lesz a jelszava mostantól kezdve a történelmi Magyaror­szágról származó egymillió amerikainak annak elismeréséül, hogy Ön olyan nagyszerűen és lendületesen terjesztette elő és védel­mezte a magyar ügyet. Az Egyesült Államok legkülönbözőbb és legtávolabbi részeiből beérkező telefon és levélbeli megkeresések azt bizonyítják, hogy az Ön határozott kiállása felébresztette a reményt itt és az emberek száz millióiban, akik a vas függöny mö­gött imádkoznak az Ön jól megérdemelt sikeréért. Hálával: GEORGE K. HAYDU Az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke NAGYFONTOSSÁGU GYŰLÉST TARTOTT A WILLIAM PENN FRATERNÁUS EGYESÜLET UJ IGAZGATÓSÁGA A William Penn Fraternális Egyesület szeptemberi konven­cióján megválasztott uj igazga­tóság első gyűlését 1959. novem­ber 20-án, 21-én és 22-én tartot­ta meg Pittsburgh, Pa.-ban, az Egyesület központi székházá­ban. A nagyfontosságu gyűlés ösz­­szehivását az tette szükségessé, hogy az Igazgatóságnak ki kel­lett neveznie az Egyesület főor­vosát, jogtanácsosát, központi szervezőjét és Investment Ma­­nagarét a következő négy eszten­dőre. A gyűlésen az Igazgatóság minden tagja jelen volt, Gyulay Sándor californiai igazgató ki­vételével, aki súlyos operáción esett át a gyűlést megelőző hé­ten. Az Igazgatóság a rendkívüli igazgatósági gyűlésnek elnökévé teljes egyhangúsággal Révész Kálmán központi elnököt válasz­totta meg s a gyűlés jegyzői tisz­tét ez alkalommal Lénárt Gyula igazgatóra ruházta. A nagyfontosságu gyűlés az uj Igazgatóságot hatalmas tágyso­­rozattal állította szembe s igy tudjuk, hogy szolgálatot teljesít lapunk, amikor közöljük a gyű­lés fontosabb határozatait s a kinevezések, választások ered­ményeit. TISZTSÉGEK BETÖLTÉSE Az Igazgatóság négy eszten­dőre, teljes egyhangúsággal, az Egyesület főorvosává Dr. Gö­­möry C. Sámuel eddigi főorvost, Investment Managerré Phillips J. Richárdot és az Egyesület központi szervezőjévé, Charles Elemért nevezte ki. Jogtanácsosnak titkos szava­zással Banes B. Gay lett a követ­kező négy esztendőre megvá­lasztva. Az Igazgatóság az Egyesület hites számvevői teendők ellátá­sával Harley N. Bruce and As­­ciatés Actuary céget bízta meg a következő négy esztendőre. Az Igazgatóság 1960. tava­szán tartandó igazgatósági gyű­lésén választja meg állandó el­nökét, ugyancsak akkor határoz­za el, hogy a következő négy esz­tendő során az igazgatók közül kire bízza az Igazgatóság jegy­zőjének teendőit. TAGSZERZÉSI VERSENY, TÁRSASUTAZÁS EURÓPÁBA A gyűlés egyik legnagyobb jelentőségű határozata az volt, hogy az Igazgatóság magáévá tette Révész Kálmán központi elnök előterjesztését és javasla­tát és elhatározta, hogy 1959. december 1.-vel egy hatalmas tagszerzési versenyt indít, mely versenyben az Egyesület minden tagja, úgy a felnőttek, mint gyer­mekek benevezhetnek. A nyer­tesek New Yorktól Párisig és Pá­­ristól New Yorkig szóló repülő­vagy hajójegyet kapnak és két hetet igénybevevő társasutazást, melynek minden költségét az E- gyesület fizeti. Azon győztesek számára, akik nem akarnak re­pülőgépen menni, lehetővé van téve, hogy az egyik legmoder­nebb oceánjáró hajón tegyék meg az utat az európai kikötőig s ugyanakkor érkezzenek meg, amikor a repülőgépen utazók Pá­­risba jutnak, hogy közösen foly­tassák útjukat az osztrákok vi­lághírű fővárosáig, Bécsig s hogy onnan hova látogatnak el, az mindenkinek a magánügye. A nyertesek kötelezettsége az, hogy útlevelüket a szükséges ví­zumokkal sajátmaguk szerezzék meg s hogy I960, szeptember kö­zepén együtt induljanak az Air France, a világ legnagyobb re­pülőtársaságának külön erre az alkalomra kibérelt jet gépein. Akik visszaemlékeznek az Egyesület 1£ 38-ban rendezett tagszerzési versenyére és társas utazására, nagyon jól tudják, hogy az ötven nyerteshez 150 társas utas csatlakozott, akik szinte diada menetben tették meg az utat New Yorktól Buda­pestig s onnv. vissza. Az IgazgmrcSág jóleső öröm­mel vette tudomásül, hogy Egye­sületük központi titkárát, Stel­­kpvics J. Albert-et az egymillió tagot képviselő Pennsylvania Fraternal Congress, Wilkes Barre, Pa.-ban tartott konven­ciója, melyen Révész Kálmán központi elnök is résztvett, tel­jes egyhangúsággal második al­­elnökévé választotta meg. Révész Kálmán központi elnök a Penn­sylvania Fraternal Congress el­nöki tisztségét 1951-ben látta el. DETROITBAN LESZ AZ I960 ÉVI KUGLI VERSENY Az Igazgatóság teljes egy­hangúsággal Detroit városának ítélte oda az 1960 Decoration Day week endj én tartandó orszá­gos kugliveráenyt és Testvérisé­­gi Napokat, melyek levezetését a Fraternális Ügyosztály ad­minisztrátorára, Cher J. Ferenc­­re bízta. Az előjelek szerint min­den remény megvan arra, hogy az 1960 május 28-án szombaton, 29-én vasárnap és 30-án hétfőn Detroitban tartandó ünnepi al­kalmak minden tekintetben pá­ratlanok lesznek. A franciák atom­bombája Mint ismeretes, sem Ameri­ka, sem Anglia nem voltak haj­landók közölni atomtitkaikat Franciaországgal, mely tele van szovjetkémekkel. A fran­cia kormány elhatározta, hogy saját maga fog atombombákat gyártani, melyeknek próbarob­bantásai tavasszal lesznek a Szaharában. Bár a U.N. és szá­mos más ország ellenezték ezt — a franciák nem tágítanak szándékuktól. BANG JENSEN ÖNGYILKOS LETT ...(?) Bang Jensen dán diplomatát (jobbfelöl) aki az Egyesület Nemze­teknél merészen kiállt a (magyar szabadságharcosökért s mert a vallo­­másttevök névsorát inkább elégette, semhogy kiadja s ezzel bajba ke­verje azok óhazai hozzátartozóit, elbocsátották a U.N.-nél viselt állásá­ból. Ez tavaly törént. Az amerikai magyarság lelkesen ünnepelte Bang Jensen-t férfias magartartásáért s ezt a fenti képet azon a tisztelet­­adó banketten készített róla és feleségéről New Yorkban Keviczky Kál­mán. — Világszerte nagy megütközést keltett minden jóérzésü ember­ben most a hir, hogy Bang Jensen-t holtan találták egy erdőben . . . Tarkólövés ölte meg, de azt, hogy önkezésel oltotta-e ki életét, vagy a kommunisták tették el “láb alól,” mert “igen sokat tudott,” még nem sikerült bizonyossággal megállapítani. ŐRIZD A SZÓT... Nem halt meg még a szó. A szó örök. Hiába zárja megrettenve máma, az elnyomás penészes börtönök s bolondok csattos kényszerzubbonyába, a szó az él. Ne gondold, hogy beteg. A törzs erős, csupán a kéreg száraz. De igy őrzi a régi nedveket és igy őrzi az egységét a fának. őrizd te is. Hisz benne úgy viszed az életed, mint bujdosó a kincsét . . . Viszed házadat, házadat s viszed a régi ajtók megrozsdált kilincsét, Egy rossz fedőt, egy lábost . . . Ott lapul batyudban mind s mellettük megleled, — talán lecsúszva —; nézd meg majd alul, Aranyt, Petőfit, Adyt, Józsefet. S egy rézkilincs, pár lábos, rossz fedő közé még annyi álom s kincs kerülhet. Ha megnyugodtál, bölcsen vedd elő a zsákod s nézd át, hisz a menekültek sietnek mindig. S egy repedt kanál, — kis régi nadrág, régi ismerőse — anyád törvényét őrzi itt. S talán, ha nézve majd., hogy még elég erős-e? fiad sikoltoz törvénye alatt, fiad könnyén át régi arcod látod és megbocsájtó, szép, anyás szavak vesznek körül majd. Rendezd át a zsákod. őrizd a szót, hogy megőrizd magad! FAY FERENC AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGE Jó célra ad az, aki a postán nevére és címére érkező bélyeg-ivekért beküldi adományát a Szövetségnek! ÚJBÓL SÜRGETI A U. N. A SZOVJET KIVONULÁSÁT MAGYAR­­ORSZÁGRÓL Sir Leslie Munro főmegbizott hatásos érvelése meggyőzte a nemzetközi szervezet közgyűlését—Khrushchev buda­pesti látogatásával egyidöben folyik a vita a magyar kér­désről—bizonyítékokat terjesztettek be a kivégzésekről Ugyanazon a héten, amidőn Nikita Khrushchev, a magyar nemzet virágának: ifjúságunk­nak mészárosa kommunista cse­lédeivel ünnepelteti magát Bu­dapesten — “Magyar Hét” zaj­lik le az Egyesült Nemzetek new yorki üvegpalotájában is. Az amerikai fődelegátus, Henry Cabot Lodge mesteri okfejtésé után Peru veterán diplomatája, a mélyen vallásos Dr. Victor Andres Belaunde, mint a köz­gyűlés elnöke szavazást rendelt el a General Assembly tárgyso­rozatát megállapító bizottság, ban. E szavazás során egyedül Oroszország, Cseh-Szlovákia és Románia kommunista megbízot­tai tiltakoztak a magyar kérdés újratárgyalása ellen. Ezt az elő­zetes határozatot 51 szavazattal 10 ellenében a teljes közgyűlés is magáévá! tette; csak a színesek egy része nem szavazott: Lapzárta miatt a december 2- án kezdődő vita lefolyását csak jövő héten ismertethetjük. Mó­dunkban van azonban Sir Leslie Munro new-zealandi nagykövet és “United Nations Representa­tive on the Hungarian Question” 15 oldalas jelentésének egyes ki­magasló részleteit olvasóinkkal ismertetni. Az egész földkerek­ségen közszájon forgó “Munro Report” a közeli jövőben nyom­tatásban is napvilágot lát; az haza sorsát tanulmányozni ó­­hajtóknak készséggel küldi meg az Amerikai Magyar Szövetség, 1761 R St., N.W., Washington, D.C. Sir Leslie kitér jelentésében arra, hogy a Kádár delegáció tagjaival megpróbálta barátsá­gos társadalmi formában felven­ni a kapcsolatot. Ezek azonban hallani sem akartak semmiféle helyszíni szemléről, illetőleg egy U.N. bizottság Magyarországba látogatásáról. Amidőn pedig le­velet intézett hozzájuk, azt ér­demi válasz nélkül egyszerűen visszaküldték. Az orosz delegá­ció, amelyet a U.N. határozat ér­telmében szintén felkeresett Munro nagykövet, Írásban ak­ként nyilatkozott, hogy a U.N. egyhangú határozatát nem is­meri el magára kötelezőnek, sőt az ügy bolygatását “törvényte­lennek” nyilvánítja ... 9 Munro főmegbizott ezekután rendkívül tanulságos kérdéseket intéz jelentésében a világ közvé­leménye által elmarasztalt kom­munista kormányoknak. Miként igyekeznek állandóan Magyaror­szág belügyének elkönyvelni az 1956-os vérfürdőt — ugyanak­kor pedig hangoztatni azt a hi­telre sehol sem találó*dajkame­­sét, hogy nem a magyar nép lá­zadt fel, a hatalmon levők túlka­pásaival szemben, hanem az nyugati ügynökök munkája volt. Munro késznek nyilatkozik ar­ra, hogy az utóbbi vádat is ki­vizsgálja, annak dacára, hogy Budapestről eddig egyetlen kéz­zelfogható bizonyítékot sem vol­tak képesek szolgáltatni ... A U.N. jelentés ezekután ada­tokat sorol fel, miszerint a vö­rös terror rendületlenül tovább tart Magyarországon. Kádár és társai ugyan felháborodva til­takoznak, mégis állandóan pozi­tív adatok szivárognak külföldre a politikai üldöztetésekről, ki­végzésekről,' bebörtönzésekről, deportálásokról, kilakoltatások­ról, emberrablásokról és általá­ban a sztálinista kinzási mód­szerek felújításától. Még ma, há­rom évvel a forradalom után is rögtönitélő bíróságok ítélkeznek sok helyütt; olyan perekben, a­­melyek vádlottja mindössze a­­lapvető emberi jogait gyakorol­ta — amelyeket a nyugati or­szágokban az államhatalom véd és nem üldöz — ma is nép- és vérbiróságok “Ítélkeznek” Ma­gyarországon ! Ugyancsak részletezte Munro nagykövet, hogy a kommunista pártügyészeknek a hatalfnát is­mét kibővítették; eszerint politi­kai ügyekben sem Írásos bizo­nyítékokra, sokszor még tanúra sincs szükség az elitéltetéshez. Adatokkal bizonyítható, hogy e­­lőzőleg ártatlanként felmentet­teket ugyanabból a vádból kifo­lyólag súlyosan elitéinek, ha va­lamelyik kommunista megkíván­ja házát, pár hold földjét, avagy állását . . . “Szolgáltasson adatokat a bu­dapesti kormány, milyen más ország küldött tankokat a véd­telen magyar lakosság ellen” — mondotta Munro. “Mit képzel­nek elérni a csökönyös mellébe­széléssel, amikor minden ' ép­eszű ember látja, hogy csak ö­­rosz szuronyokkal képesek ural­mukat a magyar nép felett ér­vényre juttatni. Maga Kádár je­lentette ki tavaly, hogy a politi­kai terror-rendőrség és a szov­jethadsereg ‘védelme’ nélkül e­­gyik napról a másikra megdőlne a kommunizmus Magyarorszá­gon. Miféle közigazgatás az — tette fel a kérdést a new-zealan­di tekintélyes diplomata—-ame­­(Folyt, a 4-ik oldalon) CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
Thumbnails
Contents