Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-02 / 27. szám

PERTH AMBOY HERALD JJul Only, diiuu^vdan, 71 eujApafiul. frdtisuL and. (publióJvuL in. fisudk. űmha/f. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 38. ÉVFOLYAM NO. 27. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY ■ 1959. JULIUS 2 Divatos hely lett Moszkva— ki gondolta volna ezt még nem is olyan régen? S tegyük hozzá, az amerikaiak tették azzá. Az rendben van, hogy hivatalos személyek — kor­mányzók, szenátorok, kong­resszusi képviselők — elnjen­­nek a Szovjetunióba s megné­zik mindazt, amit megenged­nek nekik. Rendben van? Nem egészen. Az egyik volt kormányzó, or­szágos nevű ember, elment Hruscsov terrorbirodalmába, több hetet töltött ott s élmé­nyeiről beszámolt az egyik nagy amerikai lap hasábjain. Beszámolói tele vannak gyer­mekes lelkesedéssel s néha a naiv önámitásnak olyan fokára jut, ami már egyszerűen főben­járó bűnnek számit. Miért? A kitűnő amerikai semmi kivet­nivaló sem lát a szovjet rend­szerben. Csak lelkesedik, hogy itt is építenek, amott is egy gyártelepet szerelnek fel és a muszkák, Hruscsovtól lefelé csak a békéért sóvárognak. S ezt elhiteti az amerikai olva­sók százezreivel, ha nem mil­lióival. És az amerikai olvasó szíve­sen elhiszi, mert ő is békéért sóvárog. Nem szívesen számol azzal, hogy kényelmes életét valaha megzavarhatja valami. Egy nagynevű amerikai biró is elment Moszkvába, ahol megmutattak neki egy börtönt. Félreértés ne essék: egy bör­tönt. Ez a börtön olyan korsze­rű volt, s a rabok benne olyan megelégedettek, pirospozsgá­sak, mintha csak egyenesen az amerikai bírónak rendezték volna be. És a jó amerikai bi­ró, akit egy életen keresztül nem tévesztett meg a bűnözők * hada, aki mindig megtalálta a helyes ítéletet, ezúttal áldoza­tul esett a huszadik század Potyemkin falának. Hol vannak a többi börtönök? Ezt már nem kérdezte meg vendéglátóitól az illusztris jo­gász, hanem repülőgépre pat­tant, hazajött és lelkendező cikkben számolt be arról, amit látott, amit látni engedtek ne­ki. Cikkéből kiderül, hogy nincs is már a Szovjetunióban börtön és ami van, az is inkább üdülőnek számit. Sajnos, ezt is elhiszi az amerikai nyájas olvasók igen jelentős része. Miért is ne hinné? Szakember irja, aki a saját szemével lát­ta. Az amerikai ember pedig sokat ad a saját szemére. Előkelő hölgyek rajzanak Moszkva felé, innét, Ameriká­ból. Régente Párizsba mentek, vagy megbámulták a Mont­blanc hófödte csúcsát, esetleg etruszk szobrocskákat vásárol­tak a Vezúv lábainál. Most Moszkvába mennek. Sikk lett Moszkva. London unalmas, Strassbourgban sincs semmi érdekes már, de Moszkva! Van abban valami borzongató gyönyör, hogy őladysége a va­daknak hirdetett emberek közt sétál, a Kreml tövében. Safari Afrikában, ahol oroszlánbőgés rezegteti a leve­gőt és séta Moszkva utcáin, ahol egy uj és ismeretlen világ tárul a szem elé lépten-nyo­­mon — valóban megér min­den pénzt, dollárban is. Szerencse, hogy ezek az elő­kelő, borzongató gyönyörre éhes hölgyek még nem Írtak cikkeket, esetleg cikksoroza­tot. De ami késik, nem biztos, hogy múlik. A szovjet hirverés Amerikában soha nem látott méreteket öl­tött. A new yorki kiállítás, a 200 tagú táncegyüttes behirde­­tésére oldalakat bérelnek a legnagyobb lapokban. Tegnap Mikoján volt itt, ma Kozlov ejti ámulatba Amerikát, hol­nap Hruscsov jön. Dáridós barátkozás ez, amelynek még csak az elején tartunk. Közben ugyanezek a jó ba­rátok az egész nemzetközi éle­tet feszültségben és izgalom­ban tartják. A háború pere­mén táncolnak, csak úgy jó kedvből és barátságból. Pedig hát ők békét és csakis békét akarnak. Hruscsov akár min­den nap is megmondja. Ebben á nagy barátkozási lázban ki gondol Magyaror­szággal, Tibettel és a többivel? Ha az ember előhoz ilyes­mit, megütközést vált ki. Take it easy! Magyarországra is nagyarányú rokon-látogatás indult meg, amirőí majd annak­idején, amikor a látogatók visz­­szaérkeznek és elmondják ta-* pasztalataikat, még sokat fo­gunk írni. Türelem rózsát terem... Tömegesen futnak be az ér­deklődő levelek az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központjához, melyben zöld igazolványt elnyert szabad­ságharcosaink szüleik behoza­tali lehetőségét szorgalmaz­zák. Illetékes amerikai hivata­lokban kijelentették, hogy aki három év múlva, mint ameri­kai polgár kérvényezi szülei vagy gyermekei bevándorlá­sát: az megelőzi azokat, akik már most megkezdik az eljá­rást. Az amerikai polgárok közvetlen családtagjait ugyan is gyorsított menetben hozzák ki, már amennyiben kiutazási engedélyt kapnak. Egyébként az egész bevándorlási törvény reformján dolgoznak és igy legokosabb bevárni az uj ren­delkezések életbeléptetését. A FELVIDÉKI MAGYAR TANÁRI KAR MEGŐRIZ­TE MAGYARSÁGÁT A szlovák kommunista párt május 7-iki gyűlésén több fel­szólaló emlékezett meg a felvi­déki magyar pedagógusok hely­zetéről. Sok magyar pedagógus a felvidék visszacsatolásának ide­jén is tanított. A magyar peda­gógusok magyar nemzeti beállí­tottságúak és igy gondolkozá­suk élesen szembenáll az uralko­dó vörös csehszlovákizmussal. A szónokok szerint a kulturális biztos hivatala az utóbbi időkig elhanyagolta a felvidéki ma­gyar iskolák ügyeit. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye: Amerikában is hangversenyez a szabadságharcos nagyzenekar New Brunswick, Trenton, New York, Cleveland, Detroit, Pittsburgh, Buffalo, Bridgeport, stb. még nem szerződtette vendégszereplésre a Philharmonia Hungarica 60 tagú művész-együttesét. Cselekedjünk gyorsan, mig nem késő! Az Egyetemi Énekkarok em­lékezetes 1936-37 évi diadalut­­ja óta nem történt Amerikában zenei téren olyan nagyfontossá­­gu magyar esemény, mint amire ez ősszel kilátásunk van. A Bécs­­ben és a közeli Badenben lendü­letes hangversenyzenekarrá ösz­­szeforrott, menekült magyar ze­neművészek egymásután aratták Európa kulturcentrumaiban di­adalaikat és mielőtt véglegesen megtelepednének a nyugatné­metországi Mari iparvárosban, legalább 19 koncertet szándé­koznak adni Északamerikában. Szeptember 29-én nyitják meg kőrútjukat Montrealban, a rá­következő este pedig Canada fő­városában, Ottawában díszes kö­zönség előtt csillogtatják meg tudásukat: Október elsején To­ronto legelső hangversenytermé­ben, a Massey Hall-ban lépnek fel. Október 6-ikán szerepelnek először amerikai környezetben, még hozzá a patinás múltú Vir­ginia állam egyetemén, Char­­lottesville-ben adván koncertet. Október 8-án a lóversenyeiről hires Lexington, Kentucky-ban, 12-én ismét Virginiában, a leg­nagyobb haditengerészeti flotta­bázisként elismert Norfolkban hangversenyeznek. A magyarlakta városok közül mindössze Washington (október 7), Chicago (nov. 8-9) és Minne­apolis (nov. 4) kötötte eddig le a zenekart. Ennek következtében a Philharmonia Hungarica kénytelen volt más szimfonikus zenekarok által kevésbbé látoga­tott városokban megállapodni vendégszereplési dátumokban. Ezek a következők: Október 13 Raleigh, N. C.; 14-én Greenville, S.C., 15-én Columbia, S.C.; 18- án Tougaloo, Miss.; 20-án Shreveport, Lousiana; 25-én Lincoln, Neb.; 26-án Lawrence, Kansas; 27-én, Kansas City, Miss, és 28-án, Norman, Okla. Nov. 2-án Rapid City, South Dakotában lép fel a kiváló zene­kari együttes, 4-én a Philhar­­monia Hungarica művészeti fő­igazgatója és a szó szoros értel­mében “atyja,” Doráti Antal, a Minneapolis Symphony világ­hírű karnagya látja őket vendé­gül Minneapolis-St. Paulban. Onnan Chicagóba utazik a 60- tagu nagyzenekar. A fővárosban a Coordinated Hungarian Relief felkéréséibe Hadik László buz­­gólkodik megfelelő fogadtatásu­kon és főként azon, hogy meg­teljen a negyedfélezres befoga­dóképességű Constitution Hall. A fentiekből is látható, hogy sem időből, sem pénzből nem fut­ja, hogy a menekült muzsiku­saink rátermettségét igazoló művészegyüttes a nyugati ten­gerpartra elkerülhessen. Viszont még mindig megvan a lehetősége annak, hogy a nagy magyar góc­pontok, legalább Cleveland, Bridgeport, New Brunswick és más jerseyi városok, New York, Buffalo, Pittsburgh és Detroit leszerződtesse a vendégszerep­lésre érkező Philharmonia Hun­­garica-t. Átlagosan $4,000 egy­­egy hangverseny kiadási költsé­ge; ügyes megrendezés esetén egy-két vagy több ezer dollárt is lehet a jegyek eladása után jó­tékonycélra fordítanunk. Magyarlakta városok, magyar egyházak, magyar egyletek! A Philharmonica Hungarica felka­rolása valamennyiünk együttes érdeke, ne mulasszuk el tehát az alkalmat. Akinek közelebbi fel­világosításra van szüksége a megoldási lehetőségekre vonat­kozóan, forduljanak bizalommal Hadik Lászlóhoz, a Coordinated Hungarian Relief címén: 1761 “R” Street, N.W., Washington, 9, D.C. Isten áldása Bármit cselekszünk, hasztalan,— Csak múló percnek élünk, És eltűnik majd nyomtalan Isten áldása nélkül! Ki jóra ösztönöz, segít, Ki mindnyájunknak Atyja, Munkáink apró köveit Szilárdan összetartja. A jó Isten megszenteli A kezdetet s a véget; Szivünk virággal lesz teli, Ha, az ő napja éltet. De bármi épül, hasztalan, Csak múló percnek épül, És el fog tűnni nyomtalan Isten áldásán nélkül. RUDNYÁNSZKY GYULA HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL KOLLEKTIVIZÁLÁS FILMEKKEL A földművelésügyi miniszté­rium az idén a mezőgazdasági oktatás céljára és a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás népszerű­sítésére tömegével állít elő fil­meket. A filmeket a megyei film­tárakban tartják. Egy-egy me­gyei filmtár 60-70 mezőgazdasá­gi film másolatával rendelkezik. A filmek bemutatásával meg a­­karják gyorsítani a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának megindítását, iJeive a gazdálko­dásnak magasabb színvonalra való emelését. MÉG A HALOTTAKTÓL IS FÉLNEK A Rákoskeresztúri temetőben egy 150 ezer 150 méter terüle­tű parcellába temetik el a sza­badságharc után kivégzett poli­tikai foglyokat. A kivégzések nagyrésze a temető közelében lé­vő gyüj tőfogházban történik. Egy sírba rendszerint több ha­lottat temetnek. A kivégzés előt­ti napon megássák a sirt és in­nen tudják a temető látogatói, hogy ismét kivégzés lesz a gyiij­­tőfogházban. A sirok teljesen jeltelenek, még sirdombok sem léteznek. Ez a 150 négyzetméter­nyi terület már majdnem telje­sen betelt. Halottak napján a karhatalmisták riadóautóval és rádiókocsival őrzik az “ellenfor­radalmárok” temetőjét. A hoz­zátartozók elől nincs elzárva ez a terület, de senki sem tudja, hogy barátja, vagy rokona a par­cella melyik részén nyugszik. LENGYELEK BENYOMÁ­SAI MAGYARORSZÁGON Egy lengyel gazdasági kül­döttség járt Pesten nemrég. Csepelre is ellátogattak és mun­kásokkal beszélgettek. A lengye­leket mindenütt megkülönbözte­tett szívességgel fogadták. A magyarok lépten-nyomon kifeje­zésre juttatták a lengyelek irán­ti megbecsülésüket és köszöne­­tüket az 1956 októberi magatar­tásukért. Az oroszokat ma is mélységesen utálják Magyaror­szágon. Az oroszok után pedig a cseheket utálják leginkább. Sen-Pontosan kapja-e - a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. ki sem felejtette el a csehek á­­ruló magatartását a magyar for­radalommal kapcsolatban. A nyugatban való kiábrándultság ma is igen erős. A legfontosabb belső problémának a magyar forradalom emlékének az ifjú­ságban való ébrentartását tekin­tik. A “KELETI BLOKK” GAZ­DASÁGI EGYÜTT­MŰKÖDÉSE A legutolsó “Kölcsönös Gaz­dasági Segély Tanács” ülését Ti­ranában tartották. Elhatároz­ták, hogy a rabországok és a Szovjet-Unió közti gazdasági összmüködés' programmjának kifejlesztését 1959 és 1965 közt minden rendelkezésre álló esz­közzel tökéletesítik. Az ipari te­vékenységek összehangolását végrehajtották. 1965-ig a szén­­termelést 21 százalékkal fogják emelni. Az öntött vas és az acél termelést 70-80 százalékkal eme­lik. A Szovjet-Unió megdupláz­za a vasszállitmányokat a rabor­szágokba. Egységes villamos­­energia hálózatot vezetnek be az egész keleti blokkban. 220,000 voltos magasfeszültségi vezeté­keket építenek Oroszországból Nyugat Ukrajnába és Nyugat Ukrajnából Lengyelországba, Romániába, Kelet Németország­ba, Csehszlovákiába és Magyar­­országba. MAGYARORSZÁGON IS BE AKARJÁK VEZETNI AZ OROSZ NEVELÉSI RENDSZERT Csehszlovákiában és Bulgá­riában uj, az orosz nevelési rendszerhez • hozzáidomitott rendszert vezettek be. Ilku Pál, a kárpátaljai eredetű nevelésü­gyi miniszterhelyettes április közepén Szegeden beszédet mon­dott a magyarországi általános iskolai és gimnáziumi tanítási rendszer készülő reformjáról. Az uj nevelési rendszer alapja a teoretikus tanítás mellett a pár­huzamosan bevezetendő fizikai munka. A diákokból tehát szak­munkásokat és technikusokat kell elsősorban nevelni és csak egy kis hányaduk részesülhet felsőfokú kiképzésben. MAGYARORSZÁGNAK VISSZA KELL FIZETNIE A “TESTVÉRI SEGÍT­SÉGET” Gogu Radulescu román he­lyettes kereskedelemügyi mi­niszter a prágai COMECON ér­tekezleten kijelentett, hogy Ma­gyarországot a forradalom leve-Fourth of July JULIUS NEGYEDIKÉ Száznyolcvanhárom évvel ezelőtt lelkes amerikai hazafi­ak gyülekeztek Philadelphia városában. Az amerikai tele­pesek és az angol birodalom között a háború már kitört és az u. n. Continental Congress' kiküldöttei azon tanácskoztak, hogy Amerika teljes függet­lenségét tüzzék-e ki a háború végcéljául. Aránylag rövid ta­nácskozás után a gyűlés 1776. julius 4-én elfogadta a “Füg­getlenségi N y i 1 a t k ozatot,” mely az amerikai nemzet ön­rése után a Romániától kapott anyagi segítség visszafizetésé­re kényszeritették. KITERJESZTIK A PESTI TELEVÍZIÓADÁSOKAT Elkészült a szentesi televízió közvetitőállomás alapja. Az é­­pitkezéshez szükséges csaknem 100,000 téglát a Mecsek Csong­­rád-megyei téglagyárainak mun­kásai munkaidő után készítették el. A közvetitőállomás építését a terv szerint jövőre fejezik be. Elkészülése után kb. 100 kilo­méteres körzetben teszi lehető­vé a televizióvételt Budapest környékén. KELET-NÉMET PROVO­KÁTOROK MAGYAR CSALÁDOKAT UGRAT­NAK BE Budapesten a tavasz eleje óta ismét egyre több külföldi fordul meg. Kisebb részben tu­risták, nagyobb részük nyugati üzletember, vagy keleti kül­­“döttségi tag.” A pestiek ma már nem viselkednek oly biza­lommal és közvetlenséggel az idegenekkel szemben, mint az­előtt. Ismételten előfordult, hogy otthoni — rendszerint “reakciósnak” bélyegzett — családokat Magyarországra érkező állítólagos “német tu­rista” keresett fel, aki Nyugat­németországban élő hozzátar­tozójuk üdvözletét tolmácsol­ta és igy beférkőzött gyanút­lan vendéglátó bizalmába. El­utazása előtt felajánlotta, hogy bizalmas természetű üze­neteket hajlandó Nyugatné­metországban lakó rokonok számára továbbítani a cenzúra kijátszásával. Röviddel a “nyugati” vendég távozása után az AVO közegei jelen­tek meg és meggondolatlanul közölt adatok alapján a család egy vagy több tagját letartóz­tatták. Kiderült, hogy az ott­hon élő olyan “osztályellensé­gek” provokativ utón történő lebuktatására, akiknek Nyu­gatnémetországban rokonaik élnek, az AVO és a keletnémet SSD között szoros együttmű­ködés áll fenn. állóságának és szabadságjoga­inak alapköve. Katonai szempontból a fel­kelők helyzete korántsem volt irigylésre méltó. George Wa­shington viharvert csapatai csak néhány nappal azelőtt ismét súlyos vereséget szen­vedtek Long Islandon — előző balsikerek után — és hire kelt annak is, hogy New York vá­rosát megtámadták az ango­lok. A szabadságharc vezérei, akik Philadelphiában gyülé­­seztek, a már-már veszendőbe ment függetlenség mellett tör­tek lándzsát és örökbecsű sza­vakba öntötték minden nemzet és minden ember jogát a sza­badsághoz és halálos ítéletet mondtak ki minden zsarnok-A Függetlenségi Nyilatko­­sági törekvés ellen, zat magától értetődő igazság­nak nyilvánítja azt, hogy “minden embert egyenlőnek teremtett Isten, az élethez, a szabadsághoz és a boldogulás­ra való törekvéshez való elide­geníthetetlen jogokkal. Ha az uralmon levő kormány e jogok eltiprására tör, a nép a kor­mányformát módosít hatja, vagy megdöntheti.” Az ok­mány sérthetetlennek nyilvá­nítja az embernek, mint Isten teremtményének egyéni joga­it; megbélyegzi az idegen uralkodó zsarnoki uralmát és kimondja, hogy “az Egyesült Gyarmatok ténylegesen és jo­gosan szabad és független ál­lamok.” A nyilatkozat határo­zatainak biztosítására az alá­írók felajánlják “életüket, va­gyonukat és szent becsületü­ket.” John Adams, az aláirók egyike, aki később az Egyesült Államok elnöke lett, igy szá­mol be az eseményekről fele­ségének irt levelében: “Bizo­nyos vagyok benne, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat el­fogadásának napját késői nemzedékek is évforduló gya­nánt fogják megünnepelni, pompával és szertartásosan, harangzúgással, tűzijátékok­kal, sport és színházi előadá­sokkal és pedig a kontinens egyik partjától és másikig, az idők végtelenségig.” John Adams jóslata betel­jesült. Amerikaikak e napon leteszik a szerszámot és a tol­lat és vidám ünnepi hangulat­ban emlékeznek meg a halha­tatlan hősökről, akik arányta­lanul hatalmasabb erőkkel szemben, a sikertelenségtől vissza nem riadva, szembe­szálltak a zsarnoksággal, hogy az amerikai szabadságot ki­vívják, minden nemzet bámu­latára'és okulására. AMERICAN COUNCIL AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents