Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only- iKunywdan, VUivApapox. fcdibut and, PuAJiiJuuL in, fisüdh. Ún/duuf, VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1958. JULIUS 3 Az álarc lehullt s az alóla kibukkant vörös em­berre egymásután mutogat Dulles külügyminiszter, Mac­millan angol miniszterelnök: “Lássátok ott van a maga mez­telenségében a moszkovita, ki­nek ti, honfitársaim, hinni szerettetek volna gyenge pil­lanatokban. Arra akartatok rá­venni bennünket, hogy üljünk le egy asztal mellé vele s együnk egy tálból cseresznyét. Most a magyar ügy, Nagy Imre és társai hivatalos legyilkolása megérti még a legegyszerűbb amerikaival, avagy angollal is, hogy miért nem lehet Moszkva szavában bízni.” Valahogy igy érvelnek Nyu­gat államférfiai és az érveléssel nem mer szembeszállni senki a másik oldalról. Még az óvatos Nehru is “katasztrofális követ­kezményt” jósol a magyaror­szági gyilkosságnak s még az egyik indiai komunista főko­lompos is határozottan kétség­bevonja Nagy Imre és Maiéter megölésének helyességét. Ázsi­ában, Afrikában és mindenütt a világon óriási a visszahatás. Az az érzésünk, hogy Hrus­­csovék ma szívesen feltámasz­tanák Nagy Imrét, ha mindent vissza lehetne ezzel csinálni. Belpolitikailag bizony osan használt a kivégzés. A szovjet kormányzat újra megmutatta, hogy könyörtelenül kiirtja azo­kat, akik, bármilyen vonatko­zásban is ellenzéki tógát ölte­nek magukra. Megfélemlítették Gomulkát is A Moszkvától'eltérő vonala­kon mozgó lengyel főkomunis­­ta ma már szidja Titót és majd­nem nyakló nélkül bírálja Nagy Imrét. A lengyel nép Utálkozva figyeli Gomulka “megtérését.” — Kénytelen volt,— mondják Varsóban — hiszen a Szovjet bennünket is letaposott volna, ha Gomulka nem enged a huszonegyből. Belpolitikai vonatkozásban nagyon is hasznos volt Nagy Imre meggyilkolása. De külpo­litikailag? Soha ilyen károkat a Szovjet még nem szenvedett. A ma­gyar szabadságharc következ­tében a Szovjet nem kapott akkora külpolitikai pofonokat, mint most. Nem törődik ezzel? Kénytelen törődni. Sőt Moszk­vában az idegek kezdik fel­mondani a szolgálatot. Ma már a new yorki tüntetésből is jelentős külpolitikai bonyoda­­lom*származik. A magyarság­nak ezután még öntudatosab­­ban, egész tömegeivel kell tün­tetnie ! A 49-ik államnak örülünk mi is minden jó amerikaival együtt. Washingtonban ragyognak az arcok és ragyognak szerte az egész országban. Már hiába keresnők a sötét.arcokat, akik­nek nem tetszik az, hogy Alas­ka az Egyesült Államok 49-ik állama lett. De ujjongás közben ne fe­ledkezzünk meg valamiről. Arról, hogy néha milyen las­san haladnak jó irányban a dolgok? Az alaszkaiaknak 42 évi szívós munkába került, hogy a hires északi terület el-Nyugtával dicsérd a napol, Előfizetési nyugtával — a Lapot! nyerje az USA lobogóján a 49-ik csillagot. Mi tudjuk, hogy Amerika malmai hasonlatosak az Isten malmaihoz. Lassan őrölnek, de hibátlanul! Néha azonban a gyors őrölésre is szükség vol­na. Például, valamelyes politi­kai irányvonalat le kellene fektetni a közép-keleteurópai népek érdekében is. Az az ér­zésünk, hogy Washingtonban csak “ad hoc” intézkedések vannak a közép-keleteurópai népek sorsával kapcsolatban. Ahogy adódik. Washingtonban aszerint próbálkoznak, hogy milyen hangulatban vannak Moszkvában. Márpedig ez va­lahogy nincs helyén. Valami­kor volt a “felázabaditás” poli­tikája. Ma már ez nincs, elfuj­­ta a szél. De valaminek lennie kellene. Meddig megy még a “majd csak előrángatunk va­lami intézkedést” politika? INKÁBB MUNKANÉL­KÜLI ITT AMERIKÁBAN, MINT HALÁLRA DOL­GOZNI MAGÁT MA­GYARORSZÁGON Május 29-én a budapesti Kos­suth Rádió megemlékezett az amerikai munkanélküliségről. Közben olyan megjegyzéseket tett, amelyekből világosan ki­csendül a magyar nép elkesere­dettsége az uralkodó rendszer­rel szemben. “A Csepeli Vas és Fémműben találkoztam egy fiatal asszonnyal, aki délutános müsakra siettett. Útközben igy panaszkodott: Nekünk csak a munkához van jogunk, de ab­ból aztán annyira, hogy akár be­le is fulladhatunk. A rádió e­­gyik névtelen levélírója igy rea­gált egyik műsorunkra: “Nem kell sajnálni az amerikai mun­kanélkülieket, ott olyan világ van, hogy munka nélküli is job­ban megélnek az emberek, mint nálunk munkából.” TEHERKOCSIBAN EL­BÚJT MAGYAR VASU­TAS MENEKÜLÉSE Nemrég a passaiui német ha­tárállomás rendőrei nagyot néz­tek, amikor egy egyenruhás magyar vasutas és felesége elő­­bujtak egy magyar nádat Né­metországba szállító teherkocsi­ból. A vasutas, egy kisebb ma­gyar állomás forgalmi tisztje, régóta szeretett volna nyugatra menekülni. Egy Németországba irányított nádszállitmány meg­adta a lehetőséget tervének vég­rehajtására. Miután nappal a náddal megrakott teherkocsit az előírásoknak megfelelően le­plombálta, éjjel ő maga és fele­sége kellő elemózsiával és két kanna ivóvízzel ellátva bebújtak a kocsi belsejében elhelyezett nád közé, a teherkocsi egyik szellőztetőnyilásán keresztül. Két nap múlva a teherkocsi megérkezett Passauba anélkül, hogy a forgalmi tiszt menekülé­sét észre vették volna Magyar­­országon. A REZSIM LECSAP AZ ORVOSOKRA Az Egészségügyi Miniszté­rium'grtesitője szerint mostan­tól kezdve magyar orvosoknak megtiltják a magánpraxist. Hi­vatalosan az állami egészség-Rettegnek a kom­munisták Nagy és társai kivégzése után a magyarországi kommunista propaganda mindent elkövetett, hogy igazolja a kivégzéseket. A legképtelenebb állítások és pár­huzamok felsorolása elárulják, hogy ők- maguk sem hisznek en­nek a taktilkának a legcseké­lyebb meggyőző erejében. El­lenben a propagandából kicsen­dült a kommunisták rettegése a jövőt illetően. Junius 20-án Kiss Károly ezeket mondotta egy be­szédében : “Különösen azoknak hívom fel a figyelmét, akik könnyen felejtenek, akik elen­gedik a fülük mellett a párt éber­ségre szóló felszólítását. Az é­­berség nemcsak azt jelenti, hogy jól bezárjuk az Íróasztal fiókját, meg a kasszát, hanem lépjünk fel bátran és határozot­tan mindenfajta ellenséges meg­nyilvánulással szemben. Foly? tassunk eszméi harcot a revizio­nista és nézetekkel szemben és há kell jól fogjuk a fegyvert, a szocializmus védelmében. ügyi szolgálatban fennálló nagy orvoshiánnyal okolják meg ezt a drasztikus lépést. A forrada­lom után 500 magyar orvos me­nekült nyugatra. Az ügyvédek nacionalizálását megelőző kor­szakhoz hasonlóan az orvosok teljes nacionalizálása előtt több orvost perbe fogtak, azzal vá­dolva őket, hogy a forradalom alatt a forradalmárokat támo­gatták. ISMÉT NŐ A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA A budapesti rádió közölte, hogy ‘legutóbbi intézkedések szerint közbiztonságba helyezik az árdrágító üzéreket, a huligá­nokat, a spekulánsokat, a társa­dalmi tulajdon osztogatóit, az orgazdákat és azokat a szemé­lyeket, akik illegális, kétes jöve­delmi forrásból élnek, nem vé­geznek rendes munkát, vagy egyáltlán nem akarnak dolgoz­ni.” Azt azonban elhallgatta a pesti rádió, hogy tulajdonkép­pen a kommunista rendszert kellene közbiztonsági őrizetbe helyezni, mert az felelős az álta­lános nyomorért, ami kiterme­li az úgynevezett “gazdasági bűncselekményeket.” UJ ZAVARÓÁLLOMÁS A Veszprém melletti Szentki­rályszabadján nagyteljesítmé­nyű rádió zavarállomás áll épí­tés alatt. Az építkezést március 3-án.kezdték szovjet és keletné­met mérnökök tervei alapján. Az uj állomás 2x25 kilowatt tel­­pesitményt ad. Az építkezést szeptember 1-re tervezik befe­jezni. Március 5-én, 11-én 37 láda berendezés érkezett, Kelet- Némeaországból és Leningrád­­ból az állomásra. A építkezé­sek vezetője keletnémet, a tech­nikusok egy része cseh. A Buda­pesti Vörös Szikra gyárból két mérnök tartózkodik a helyszí­nen. Az építkezések befejeztével a szolnoki zavaróállomás meg­szűnik. (A zavaróállomások a nyugati rádióadások zavarását és vételük lehetetlenné tételét szolgálják.) NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI nyugtával A LAPOT! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Gondolkozz . . . 1776 JULIUS 4 Jefferson, a Függetlenségi Nyilakozat szerzője A mindennapi élet tele van érdekességekkel. Ha valaki nyitott szemmel jár az életben, rengeteg olyan dolgot talál, ami változatossá teszi a saját életét. Vannak az életnek esemé­nyei, melyek negatívumok, de mert eléggé általánosak, talán fel sem tűnnek. Ezek egyike a HAZUGSÁG. Mi is a hazugság? A hazug­ság az, amikor valaki az igaz­sággal ellenkezőt állít. Történ­het ez szóval, vagy tettel. Egy társadalmi “defekt”-nek is mondhatnók ezt, ami igen sok­szor nevetségessé is teszi az embert. Ha az emberek csak egy pennyt tennének a szegények perselyébe minden egyes ha­zugságért, akkor a világon nem volna szegény ember! A leg­érdekesebb az, hogy annak el­lenére, hogy tudjuk, hogy a másik ember hazudik, mégis hiszünk neki, sőt még sokszor mentegetjük is. Ugyanakkor ott vannak a komoly becsület­beli szabályok: 1. A kultur ember nem ha­zudik. 2. A hazug ember jellemte­­len. 3. A hazugság hitelvesztés. 4. A hazug ember barátot vészit és ellenséget szerez ma­gának. ... És igy folytathatnánk vége hosszat és nem tudnánk a végére érni. És az érdekes, hogy ezt mi mind nagyon jól tudjuk és mégis mennyi hazug­ság van az életben. Ha valakit hazugságon fogunk, nyomá­ban szégyen és pirulás jön. Minden nagyítás nélkül azt mondhatjuk, hogy a minden­napi ember többet hazudik, mint igazat mond. Ugyan mi­ért? Azt szokták mondani, hogyha az ember megmondja az igazat, akkor csak ráfizet, vagy legjobb esetben: beverik a fejét. Kérdezheti valaki: Mikor és hogyan hazudnak az embe­rek? Lássunk csak néhány pél­dát : 1.üzletben: a legjobbnak tartják azt, ami a leghivá­­nyabb. Ugyanígy van ez az árakkal is —- olcsónak hirde­tik, pedig drága. Valótlan dol­gok tömkelegét hozzák fel, ha­rn i s áltatások halmazával, hogy másokat kiadásokba ke­verjenek, sőt, tönkre tegye­nek. 2. Ruházat: A finom ruha sokszor kiéhezett testet takar, holott a kiilszin jómódot árul el, csak hiúságból. 3. Jármüvek: Hires márká­jú autókban nyomorultak is ülnek. 4. Beszéd: Meggyőz ően ígérnek, amit sohasem tarta­nak meg s ezt előre tudják. Barátságot ígérnek, hogy köl­csönt kérjenek, amit nem is akarnak vissza adni sohasem. 5. Példa: Meggyőződés el­lenére kellemes és példaadó be­nyomást keltenek, csak addig, amig jobb állást el nem érnek. A mai egész társadalmi élet azért olyan vértelen és jellem­­telen, mert minden a hazugsá­gon épül fel. Hazudni ma már valóságos epidémiává vált, sőt vannak emberek, akik egészen furcsák, ha véletlenül igazat mondanak. Ezt meg is szokták jegyezni, hogy ime most az egyszer igazat mondott. A tünet általánossága azon­ban senkit sem ment fel a tár­sadalmi morál alól. A valóság az, hogy aki hazug ember, becstelen ember. Még akkor is, ha milliók, vagy kiváltságosak, vagy felelősek is teszik ezt, úgy hogy senki sem mer nekik vissza szólni, vagy az okozott erkölcsi kár miatt felelősségre vonni, mert hatalom van a ke­zükben. Az ember elmúlhat, de a morál Örökké fennmarad! Ezért van az, hogy ma olyan kevés az őszinte jóbarát, vagy azért lett annyi őszinte jóba­rátból ellenség, mert hazudtak egyszer, valahol. Ha az igazmondásodért be is törik a fejedet, még mindig több, mint hazugsággal egy­szer a közutálat és megvetés tárgya lenni! Aki hazudik, önmagát veti meg! A hazug embernek társadal­milag csak megtűrt az élete és mintegy fölösleges teher esik ki részvét nélkül a társadalom­ból, a tisztes emberi életből. Sajnos, ma az igazság ron­gyos ruhában, szegényen jár, de még mindig büszke öntudat­tal akkor, amikor a hazugság kacérkodik hamis gyöngyeivel. SPEKTÁTOR 1769. év tavaszán egy szikár, szeplősarcu fiatal ügyvéd, Thomas Jefferson, kihajtott a “Virginiának” nevezett angol gyarmatban fekvő birtokáról, hogy Williamsburgban, a fővá­rosban, első közhivatali állását elfoglalja. Huszonhatéves volt akkar az öröklött földbirtok tulajdonosa; egy személyben tudós és feltalá­ló, kivételes tehetségű építész, műkedvelő zene-virtuóz, irodal­már és könyvgyüjtő. Bár egyál­talán nem voltak politikai ambí­ciói, szellemi fölénye és szokat­lan képességei miatt, őt szemel­ték ki képviselőnek a virginiai Főt. Vojtovich Gyula halála Főt. Vojtovich Gyula görög katolikus lelkész, a Fords, N. J.-i St. Nicholas egyházközség pásztora junius 29-én, a<St. Pé­ter kórházban New Brunswi­­ckon 66-éves korában meghalt. Magyarországon, Fulanka köz­ségben Született, édesapja is görögkatolikus pap volt, a bu­dapesti egyetemi szeminárium­ban végzett s 1917 márciusá­ban szentelték pappá. 1920- ban jött Amerikába. Haláláig kárpátorosz nyelvű görögkato­likus egyházközségeknél plé­­bánoskodott. Temetése szer­dán ment végbe, Elko T. Mik­lós püspök végezte a szertar­tást. A Szent Mihály temető­ben helyezték örök nyugalom­ra. Béke poraifa! Bélyeggyűjtők gyűlése A Magyar Bélyeggyűjtők E- gyesülete hétfőn, julius 7-én este 7 órai kezdettel havi rendes gyűlését és szokásos csere-estjét New Brunswickon, az Atléta Klub székházában (198 Somer­set St.) Ezen a gyűlésen fog­ják számbavenni a júniusban el­kezdett tagszerzési mozgalom addigi eredményét és az ősszel kibocsátásra kerülő amerikai Kossuth-bélyeggel kapcsolatos érdekes tervekkel is foglalkozik a gyűlés, amelyre úgy a tagokat, mint az érdeklődőket ezúton is meghívja a Vezetőség. A TERMELŐSZÖVETKE. ZETEK LÉTSZÁMA A rezsim állítása szerint je­lenleg több mint 2,650 termelő­szövetkezeti központ működik Magyarországon. A forradalom előtt a termelőszövetkezetek száma elérte az 5,000-et. A ter­melőszövetkezetek ma már több, mint egy millió kát. holdon, te­hát az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének több, mint 12% án gazdálkod­nak. Ebben az évben a tagok száma meghaladta a 130,000 főt. törvényhozásban, kerületének választói. Mint a gyarmatok többi lakó­ja, Jefferson is ismerte az akko­ri angol uralom visszaéléseit. A tizenhárom amerikai gyarmat kereskedelmét igazságtalan kor­látozások alá vetette és arányta­lan adókkal sújtotta a 3000 mér­­földnyire fekvő London, anél­kül, hogy az adófizetőket meg­kérdezte volna. Nem csoda, hogy miután Jefferson helyet foglalt az 57 választói kerület képvise­lői között és megbizonyosodha­tott arról, hogy a többiek is sza­badulni kivannak a rájuk erő­szakolt lealázó helyzetből, a ki­vételes tehetségű férfi az ellen­állás egyik vezére lett. A gyűlés több bátor határozati javasla­tot fogadott el, leszögezve azt a tényt is, hogy a királynak nincs joga adót kivetni a gyarmatok­ra. Nem lehetett meglepetés az, hogy Virginia gyarmatnak az angol király által kinevezett kormányzója, feloszlatta a reni­tens törvényhozást és a birtoká­ra visszatérő Jeffersonnak al­kalma volt, hogy megforgassa a­­gyában a helyes és igazságos kormányzás alapfeltételeit. Mi ben nyilvánul meg á zsarnok­ság? Milyen kormányforma az, amely kizárja az önkényeske­dést? Melyek a népnek istenad­ta jogai, amit elvitatni tőle nem lehet? Szorgalmasan áttanulmá­nyozta a politikai tudományával foglalkozó addig megjelent mun­kákat. A logika szabályait kö­vetve, kialakult benne az a filo­zófia, amelyenk szenvedélyes hi­ve lett azután egész életén ke­resztül. Amikor a legközelebbi évek folyamán az angolok önkényes­kedései arra kényszeritették a tizenhárom gyarmat lakóit, hogy egyesüljenek és 1776-ban az anyaországtól való elszakadá­sukat jelentsék be, egyhangúan Jeffersont kérték fel arra, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot megszövegezze, ő késznek mu­tatkozott arra, hogy az ember természetes jogait leszögezze, olyan formában, amire addig még senkisém vállalkozott. “Minden,’ embert egyenlőnek teremtett az Isten, elidegnithe­­tetlen jogókkal ruházva fel őket, az élethez, :a szabadsághoz és a boldogsághoz való joggal.” A boldogsághoz való jogot Jeffesr­­son előtt még senkisem tette meg politikai követelménynek. “Ha a kormány e jogok el­pusztítására törekednék, a nép­nek jogában áll a kormányt megdöteni vagy megváltoztatni és újat szervezni.” Az idei julius 4-én mi, akik amerikaiknak valljuk magun­kat, a Függetlenségi Nyilatko­zat aláírásának 182 éves fordu­lóját ünnepeljük, annak a hal­hatatlan koiratruik emlékét, • a­­mely az emberi jogok: igazságát az egész világ előtt igazolta. Common Council LÁNCSZEMEK... Morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Szinte fülembe vág a kórus: Feszítsd meg! —Mert jobbat várt.— Erőszak-dzsungel, gyűlölet-trópus: “Ki van még?!” —A többi bárd.— S morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Négy, száz, vagy ezer . . . mind egyre megy: “Kötélre!” —Mert messze néz.— “Az irmagja sem maradjon meg! Majd lesz rend!” —Megáll az ész!— N morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Kötél! Golyó! . . . Kötél! Golyó! . . . Így Morzsolják. —Én, hiszek egy . . . S nem tudják', hogy ellened, ó hit, Fegyverrel győzni nem lehet! NOVA TIBOR. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents