Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-03 / 27. szám
CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only- iKunywdan, VUivApapox. fcdibut and, PuAJiiJuuL in, fisüdh. Ún/duuf, VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1958. JULIUS 3 Az álarc lehullt s az alóla kibukkant vörös emberre egymásután mutogat Dulles külügyminiszter, Macmillan angol miniszterelnök: “Lássátok ott van a maga meztelenségében a moszkovita, kinek ti, honfitársaim, hinni szerettetek volna gyenge pillanatokban. Arra akartatok rávenni bennünket, hogy üljünk le egy asztal mellé vele s együnk egy tálból cseresznyét. Most a magyar ügy, Nagy Imre és társai hivatalos legyilkolása megérti még a legegyszerűbb amerikaival, avagy angollal is, hogy miért nem lehet Moszkva szavában bízni.” Valahogy igy érvelnek Nyugat államférfiai és az érveléssel nem mer szembeszállni senki a másik oldalról. Még az óvatos Nehru is “katasztrofális következményt” jósol a magyarországi gyilkosságnak s még az egyik indiai komunista főkolompos is határozottan kétségbevonja Nagy Imre és Maiéter megölésének helyességét. Ázsiában, Afrikában és mindenütt a világon óriási a visszahatás. Az az érzésünk, hogy Hruscsovék ma szívesen feltámasztanák Nagy Imrét, ha mindent vissza lehetne ezzel csinálni. Belpolitikailag bizony osan használt a kivégzés. A szovjet kormányzat újra megmutatta, hogy könyörtelenül kiirtja azokat, akik, bármilyen vonatkozásban is ellenzéki tógát öltenek magukra. Megfélemlítették Gomulkát is A Moszkvától'eltérő vonalakon mozgó lengyel főkomunista ma már szidja Titót és majdnem nyakló nélkül bírálja Nagy Imrét. A lengyel nép Utálkozva figyeli Gomulka “megtérését.” — Kénytelen volt,— mondják Varsóban — hiszen a Szovjet bennünket is letaposott volna, ha Gomulka nem enged a huszonegyből. Belpolitikai vonatkozásban nagyon is hasznos volt Nagy Imre meggyilkolása. De külpolitikailag? Soha ilyen károkat a Szovjet még nem szenvedett. A magyar szabadságharc következtében a Szovjet nem kapott akkora külpolitikai pofonokat, mint most. Nem törődik ezzel? Kénytelen törődni. Sőt Moszkvában az idegek kezdik felmondani a szolgálatot. Ma már a new yorki tüntetésből is jelentős külpolitikai bonyodalom*származik. A magyarságnak ezután még öntudatosabban, egész tömegeivel kell tüntetnie ! A 49-ik államnak örülünk mi is minden jó amerikaival együtt. Washingtonban ragyognak az arcok és ragyognak szerte az egész országban. Már hiába keresnők a sötét.arcokat, akiknek nem tetszik az, hogy Alaska az Egyesült Államok 49-ik állama lett. De ujjongás közben ne feledkezzünk meg valamiről. Arról, hogy néha milyen lassan haladnak jó irányban a dolgok? Az alaszkaiaknak 42 évi szívós munkába került, hogy a hires északi terület el-Nyugtával dicsérd a napol, Előfizetési nyugtával — a Lapot! nyerje az USA lobogóján a 49-ik csillagot. Mi tudjuk, hogy Amerika malmai hasonlatosak az Isten malmaihoz. Lassan őrölnek, de hibátlanul! Néha azonban a gyors őrölésre is szükség volna. Például, valamelyes politikai irányvonalat le kellene fektetni a közép-keleteurópai népek érdekében is. Az az érzésünk, hogy Washingtonban csak “ad hoc” intézkedések vannak a közép-keleteurópai népek sorsával kapcsolatban. Ahogy adódik. Washingtonban aszerint próbálkoznak, hogy milyen hangulatban vannak Moszkvában. Márpedig ez valahogy nincs helyén. Valamikor volt a “felázabaditás” politikája. Ma már ez nincs, elfujta a szél. De valaminek lennie kellene. Meddig megy még a “majd csak előrángatunk valami intézkedést” politika? INKÁBB MUNKANÉLKÜLI ITT AMERIKÁBAN, MINT HALÁLRA DOLGOZNI MAGÁT MAGYARORSZÁGON Május 29-én a budapesti Kossuth Rádió megemlékezett az amerikai munkanélküliségről. Közben olyan megjegyzéseket tett, amelyekből világosan kicsendül a magyar nép elkeseredettsége az uralkodó rendszerrel szemben. “A Csepeli Vas és Fémműben találkoztam egy fiatal asszonnyal, aki délutános müsakra siettett. Útközben igy panaszkodott: Nekünk csak a munkához van jogunk, de abból aztán annyira, hogy akár bele is fulladhatunk. A rádió egyik névtelen levélírója igy reagált egyik műsorunkra: “Nem kell sajnálni az amerikai munkanélkülieket, ott olyan világ van, hogy munka nélküli is jobban megélnek az emberek, mint nálunk munkából.” TEHERKOCSIBAN ELBÚJT MAGYAR VASUTAS MENEKÜLÉSE Nemrég a passaiui német határállomás rendőrei nagyot néztek, amikor egy egyenruhás magyar vasutas és felesége előbujtak egy magyar nádat Németországba szállító teherkocsiból. A vasutas, egy kisebb magyar állomás forgalmi tisztje, régóta szeretett volna nyugatra menekülni. Egy Németországba irányított nádszállitmány megadta a lehetőséget tervének végrehajtására. Miután nappal a náddal megrakott teherkocsit az előírásoknak megfelelően leplombálta, éjjel ő maga és felesége kellő elemózsiával és két kanna ivóvízzel ellátva bebújtak a kocsi belsejében elhelyezett nád közé, a teherkocsi egyik szellőztetőnyilásán keresztül. Két nap múlva a teherkocsi megérkezett Passauba anélkül, hogy a forgalmi tiszt menekülését észre vették volna Magyarországon. A REZSIM LECSAP AZ ORVOSOKRA Az Egészségügyi Minisztérium'grtesitője szerint mostantól kezdve magyar orvosoknak megtiltják a magánpraxist. Hivatalosan az állami egészség-Rettegnek a kommunisták Nagy és társai kivégzése után a magyarországi kommunista propaganda mindent elkövetett, hogy igazolja a kivégzéseket. A legképtelenebb állítások és párhuzamok felsorolása elárulják, hogy ők- maguk sem hisznek ennek a taktilkának a legcsekélyebb meggyőző erejében. Ellenben a propagandából kicsendült a kommunisták rettegése a jövőt illetően. Junius 20-án Kiss Károly ezeket mondotta egy beszédében : “Különösen azoknak hívom fel a figyelmét, akik könnyen felejtenek, akik elengedik a fülük mellett a párt éberségre szóló felszólítását. Az éberség nemcsak azt jelenti, hogy jól bezárjuk az Íróasztal fiókját, meg a kasszát, hanem lépjünk fel bátran és határozottan mindenfajta ellenséges megnyilvánulással szemben. Foly? tassunk eszméi harcot a revizionista és nézetekkel szemben és há kell jól fogjuk a fegyvert, a szocializmus védelmében. ügyi szolgálatban fennálló nagy orvoshiánnyal okolják meg ezt a drasztikus lépést. A forradalom után 500 magyar orvos menekült nyugatra. Az ügyvédek nacionalizálását megelőző korszakhoz hasonlóan az orvosok teljes nacionalizálása előtt több orvost perbe fogtak, azzal vádolva őket, hogy a forradalom alatt a forradalmárokat támogatták. ISMÉT NŐ A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA A budapesti rádió közölte, hogy ‘legutóbbi intézkedések szerint közbiztonságba helyezik az árdrágító üzéreket, a huligánokat, a spekulánsokat, a társadalmi tulajdon osztogatóit, az orgazdákat és azokat a személyeket, akik illegális, kétes jövedelmi forrásból élnek, nem végeznek rendes munkát, vagy egyáltlán nem akarnak dolgozni.” Azt azonban elhallgatta a pesti rádió, hogy tulajdonképpen a kommunista rendszert kellene közbiztonsági őrizetbe helyezni, mert az felelős az általános nyomorért, ami kitermeli az úgynevezett “gazdasági bűncselekményeket.” UJ ZAVARÓÁLLOMÁS A Veszprém melletti Szentkirályszabadján nagyteljesítményű rádió zavarállomás áll építés alatt. Az építkezést március 3-án.kezdték szovjet és keletnémet mérnökök tervei alapján. Az uj állomás 2x25 kilowatt telpesitményt ad. Az építkezést szeptember 1-re tervezik befejezni. Március 5-én, 11-én 37 láda berendezés érkezett, Kelet- Némeaországból és Leningrádból az állomásra. A építkezések vezetője keletnémet, a technikusok egy része cseh. A Budapesti Vörös Szikra gyárból két mérnök tartózkodik a helyszínen. Az építkezések befejeztével a szolnoki zavaróállomás megszűnik. (A zavaróállomások a nyugati rádióadások zavarását és vételük lehetetlenné tételét szolgálják.) NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI nyugtával A LAPOT! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Gondolkozz . . . 1776 JULIUS 4 Jefferson, a Függetlenségi Nyilakozat szerzője A mindennapi élet tele van érdekességekkel. Ha valaki nyitott szemmel jár az életben, rengeteg olyan dolgot talál, ami változatossá teszi a saját életét. Vannak az életnek eseményei, melyek negatívumok, de mert eléggé általánosak, talán fel sem tűnnek. Ezek egyike a HAZUGSÁG. Mi is a hazugság? A hazugság az, amikor valaki az igazsággal ellenkezőt állít. Történhet ez szóval, vagy tettel. Egy társadalmi “defekt”-nek is mondhatnók ezt, ami igen sokszor nevetségessé is teszi az embert. Ha az emberek csak egy pennyt tennének a szegények perselyébe minden egyes hazugságért, akkor a világon nem volna szegény ember! A legérdekesebb az, hogy annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a másik ember hazudik, mégis hiszünk neki, sőt még sokszor mentegetjük is. Ugyanakkor ott vannak a komoly becsületbeli szabályok: 1. A kultur ember nem hazudik. 2. A hazug ember jellemtelen. 3. A hazugság hitelvesztés. 4. A hazug ember barátot vészit és ellenséget szerez magának. ... És igy folytathatnánk vége hosszat és nem tudnánk a végére érni. És az érdekes, hogy ezt mi mind nagyon jól tudjuk és mégis mennyi hazugság van az életben. Ha valakit hazugságon fogunk, nyomában szégyen és pirulás jön. Minden nagyítás nélkül azt mondhatjuk, hogy a mindennapi ember többet hazudik, mint igazat mond. Ugyan miért? Azt szokták mondani, hogyha az ember megmondja az igazat, akkor csak ráfizet, vagy legjobb esetben: beverik a fejét. Kérdezheti valaki: Mikor és hogyan hazudnak az emberek? Lássunk csak néhány példát : 1.üzletben: a legjobbnak tartják azt, ami a leghiványabb. Ugyanígy van ez az árakkal is —- olcsónak hirdetik, pedig drága. Valótlan dolgok tömkelegét hozzák fel, harn i s áltatások halmazával, hogy másokat kiadásokba keverjenek, sőt, tönkre tegyenek. 2. Ruházat: A finom ruha sokszor kiéhezett testet takar, holott a kiilszin jómódot árul el, csak hiúságból. 3. Jármüvek: Hires márkájú autókban nyomorultak is ülnek. 4. Beszéd: Meggyőz ően ígérnek, amit sohasem tartanak meg s ezt előre tudják. Barátságot ígérnek, hogy kölcsönt kérjenek, amit nem is akarnak vissza adni sohasem. 5. Példa: Meggyőződés ellenére kellemes és példaadó benyomást keltenek, csak addig, amig jobb állást el nem érnek. A mai egész társadalmi élet azért olyan vértelen és jellemtelen, mert minden a hazugságon épül fel. Hazudni ma már valóságos epidémiává vált, sőt vannak emberek, akik egészen furcsák, ha véletlenül igazat mondanak. Ezt meg is szokták jegyezni, hogy ime most az egyszer igazat mondott. A tünet általánossága azonban senkit sem ment fel a társadalmi morál alól. A valóság az, hogy aki hazug ember, becstelen ember. Még akkor is, ha milliók, vagy kiváltságosak, vagy felelősek is teszik ezt, úgy hogy senki sem mer nekik vissza szólni, vagy az okozott erkölcsi kár miatt felelősségre vonni, mert hatalom van a kezükben. Az ember elmúlhat, de a morál Örökké fennmarad! Ezért van az, hogy ma olyan kevés az őszinte jóbarát, vagy azért lett annyi őszinte jóbarátból ellenség, mert hazudtak egyszer, valahol. Ha az igazmondásodért be is törik a fejedet, még mindig több, mint hazugsággal egyszer a közutálat és megvetés tárgya lenni! Aki hazudik, önmagát veti meg! A hazug embernek társadalmilag csak megtűrt az élete és mintegy fölösleges teher esik ki részvét nélkül a társadalomból, a tisztes emberi életből. Sajnos, ma az igazság rongyos ruhában, szegényen jár, de még mindig büszke öntudattal akkor, amikor a hazugság kacérkodik hamis gyöngyeivel. SPEKTÁTOR 1769. év tavaszán egy szikár, szeplősarcu fiatal ügyvéd, Thomas Jefferson, kihajtott a “Virginiának” nevezett angol gyarmatban fekvő birtokáról, hogy Williamsburgban, a fővárosban, első közhivatali állását elfoglalja. Huszonhatéves volt akkar az öröklött földbirtok tulajdonosa; egy személyben tudós és feltaláló, kivételes tehetségű építész, műkedvelő zene-virtuóz, irodalmár és könyvgyüjtő. Bár egyáltalán nem voltak politikai ambíciói, szellemi fölénye és szokatlan képességei miatt, őt szemelték ki képviselőnek a virginiai Főt. Vojtovich Gyula halála Főt. Vojtovich Gyula görög katolikus lelkész, a Fords, N. J.-i St. Nicholas egyházközség pásztora junius 29-én, a<St. Péter kórházban New Brunswickon 66-éves korában meghalt. Magyarországon, Fulanka községben Született, édesapja is görögkatolikus pap volt, a budapesti egyetemi szemináriumban végzett s 1917 márciusában szentelték pappá. 1920- ban jött Amerikába. Haláláig kárpátorosz nyelvű görögkatolikus egyházközségeknél plébánoskodott. Temetése szerdán ment végbe, Elko T. Miklós püspök végezte a szertartást. A Szent Mihály temetőben helyezték örök nyugalomra. Béke poraifa! Bélyeggyűjtők gyűlése A Magyar Bélyeggyűjtők E- gyesülete hétfőn, julius 7-én este 7 órai kezdettel havi rendes gyűlését és szokásos csere-estjét New Brunswickon, az Atléta Klub székházában (198 Somerset St.) Ezen a gyűlésen fogják számbavenni a júniusban elkezdett tagszerzési mozgalom addigi eredményét és az ősszel kibocsátásra kerülő amerikai Kossuth-bélyeggel kapcsolatos érdekes tervekkel is foglalkozik a gyűlés, amelyre úgy a tagokat, mint az érdeklődőket ezúton is meghívja a Vezetőség. A TERMELŐSZÖVETKE. ZETEK LÉTSZÁMA A rezsim állítása szerint jelenleg több mint 2,650 termelőszövetkezeti központ működik Magyarországon. A forradalom előtt a termelőszövetkezetek száma elérte az 5,000-et. A termelőszövetkezetek ma már több, mint egy millió kát. holdon, tehát az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének több, mint 12% án gazdálkodnak. Ebben az évben a tagok száma meghaladta a 130,000 főt. törvényhozásban, kerületének választói. Mint a gyarmatok többi lakója, Jefferson is ismerte az akkori angol uralom visszaéléseit. A tizenhárom amerikai gyarmat kereskedelmét igazságtalan korlátozások alá vetette és aránytalan adókkal sújtotta a 3000 mérföldnyire fekvő London, anélkül, hogy az adófizetőket megkérdezte volna. Nem csoda, hogy miután Jefferson helyet foglalt az 57 választói kerület képviselői között és megbizonyosodhatott arról, hogy a többiek is szabadulni kivannak a rájuk erőszakolt lealázó helyzetből, a kivételes tehetségű férfi az ellenállás egyik vezére lett. A gyűlés több bátor határozati javaslatot fogadott el, leszögezve azt a tényt is, hogy a királynak nincs joga adót kivetni a gyarmatokra. Nem lehetett meglepetés az, hogy Virginia gyarmatnak az angol király által kinevezett kormányzója, feloszlatta a renitens törvényhozást és a birtokára visszatérő Jeffersonnak alkalma volt, hogy megforgassa agyában a helyes és igazságos kormányzás alapfeltételeit. Mi ben nyilvánul meg á zsarnokság? Milyen kormányforma az, amely kizárja az önkényeskedést? Melyek a népnek istenadta jogai, amit elvitatni tőle nem lehet? Szorgalmasan áttanulmányozta a politikai tudományával foglalkozó addig megjelent munkákat. A logika szabályait követve, kialakult benne az a filozófia, amelyenk szenvedélyes hive lett azután egész életén keresztül. Amikor a legközelebbi évek folyamán az angolok önkényeskedései arra kényszeritették a tizenhárom gyarmat lakóit, hogy egyesüljenek és 1776-ban az anyaországtól való elszakadásukat jelentsék be, egyhangúan Jeffersont kérték fel arra, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot megszövegezze, ő késznek mutatkozott arra, hogy az ember természetes jogait leszögezze, olyan formában, amire addig még senkisém vállalkozott. “Minden,’ embert egyenlőnek teremtett az Isten, elidegnithetetlen jogókkal ruházva fel őket, az élethez, :a szabadsághoz és a boldogsághoz való joggal.” A boldogsághoz való jogot Jeffesrson előtt még senkisem tette meg politikai követelménynek. “Ha a kormány e jogok elpusztítására törekednék, a népnek jogában áll a kormányt megdöteni vagy megváltoztatni és újat szervezni.” Az idei julius 4-én mi, akik amerikaiknak valljuk magunkat, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 182 éves fordulóját ünnepeljük, annak a halhatatlan koiratruik emlékét, • amely az emberi jogok: igazságát az egész világ előtt igazolta. Common Council LÁNCSZEMEK... Morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Szinte fülembe vág a kórus: Feszítsd meg! —Mert jobbat várt.— Erőszak-dzsungel, gyűlölet-trópus: “Ki van még?!” —A többi bárd.— S morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Négy, száz, vagy ezer . . . mind egyre megy: “Kötélre!” —Mert messze néz.— “Az irmagja sem maradjon meg! Majd lesz rend!” —Megáll az ész!— N morzsolják a láncot, mint mi az olvasót! Kötél! Golyó! . . . Kötél! Golyó! . . . Így Morzsolják. —Én, hiszek egy . . . S nem tudják', hogy ellened, ó hit, Fegyverrel győzni nem lehet! NOVA TIBOR. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
