Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-01 / 31. szám
CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only* 3/unrjnhieiM ThutiApapofL EditsuL and, (publiAhad, in, ßsüdh. Űntbaif, VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM. PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1957. AUGUSZTUS 1. Újabb ENSz-jelentés várható szeptemberre, a közgyűlés összehívásáig. Anderson dán megbízott, az ENSz különbizottságának az elnöke, a magyar ügyben kiadott jelentés után úgy nyilatkozott, hogy a munka nincs befejezve. A nagy port felvert jelentésben nincs benne az, hogy a magyarországi kommunista kormányzat milyen eszközöket használt a szabadságharc szellemének kiirtására. Tragikusan nagy történet a magyar szabadságharc második fejezete, attól kezdve, hogy megkezdődtek a statáriális kivégzések, a deportálások, kirakatperek, internálások. Valóban a történetnek ezt a részét is olvasnia kell a szabad világnak. Az ENSz-jelentés első része érdekes olvasmánynak bizonyult. A nyugati világ valósággal szétkapkodta a prózai éposz hősi részét. Szrette olvasni, ahogy egy maroknyi nép, úgyszólván puszta ököllel nekiment a vad kolosszusnak. Szerette olvasni, ahogy az öreg és fiatal, a gyermek és az anyja együtt harcolt a budapesti barikádokon. Ilyen hősies kiállásra aligha volt példa a múltban és — le mérnök fogadni •— nem lesz példa a jövőben. Magyarországon lobbant fel utoljára az emberi hősiesség, gombnyomásos korsza kunk nemzedéke szájtátva figyelte a csodát. Szép lobbanás volt. Nagy szerencsénk, hogy a világ még ma sem tud szabadulni az igézetétől. Mert ha magyar ügyben valami történik, abban nekünk, magyaroknak vajmi kevés érdemünk van. A leszerelési kísérlet újra megbukott. Nincs benne semmi különös, hiszen sokszor került már kátyúba a leszerelési tanácskozás. Sőt már nem egyszer volt úgy is, hogy a leszerelési konferenciát rögtön háború követte. Jelenleg a nagyhatalmak arra igyekszenek, hogy a másik félre hárítsák a hibát. Stassen, Eisenhower elnök leszerelési főmegbizottj a a támadások szakadatlan pergőtüzében van az angliai és nyugateurópai sajtó részéről. Stassent nem szeretik a franciák és a németek, de még az angolok sem. Eisenhower elnök kénytelen volt átküldeni Dulles külügyminisztert Londonba, hogy csináljon rendet a szövetségesek közt. Stassen leváltásáról sokat rebesgettek egy időben. Valószínűleg most sor kerül rá, bár Eisenhower, elnök nem szereti váltogatni az embereit. H'i’uscsov és Zsukov közt könnyen kitörhet a “balhé.'’ Hruscsov, azt szeretné, ha cimborái, mint Konyev marsai és Malinovszky tábronok egy sor• ba kerülhetnének Zsukovval, mert ennek népszerűsége mármár kezd elviselhetetlen lenni. Zsukov nem óhajt magának vétélytársakat és az sem tetszik neki, hogy Hruscsov katonai ügyekbe üti az orrát. De lehet, hogy nem is igaz; a ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső atalakitasat, va íamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefoni CHarter 7-8484. Zsukov-Hruscsov kocolódásról szóló hir. Elvégre holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Minek is vájná? A Kádár-rezsim aljasságban már túlszárnyalta Rákosiékat. Jelen pillanatban a gyermekeket szervezik be, hogy a párt részére szüleik mellett végezzenek besúgói szolgálatot. Uj ruhát, kirándulást, sőt készpénzt kapnak a besúgói szolgálatra vállalkozó gyermekek . . . Cziffra György, ggy novemberben nyugatra menekült honfitársunk világraszóló sikereiről számolnak be az európai és amerikai lapok. Cziffra György zongoraművész és néhány évvel ezelőtt megnyerte a Liszt Ferenc-dijat. Menekülése után Bécsben zongorázott először. Játéka valósággal felvillanyozta az elkényeztetett bécsi zenekritikusokat. “Liszt Ferenc életre kelt Cziffrában” — ezt irta az egyik bécsi kritikus. Párizsi nagy sikerei után most Amerikában hangversenyezik Cziffra György. Masaryk emlékbélyeg Az amerikai post emlékbélyeget hoz forgalomba Thomas G. Masaryk néhai csehszolvákiai köztársasági elnök arcképével. Masarykot Amerikában mint nagy demokratát s “Csehszlovákiai atyját” tisztelik. De Csehszlovákia a n t i d emokratikus szélhámosság jegyében született meg. Magyarországot szétrombolták azon címen, hogy egyegs körzeteinek lakossága között számos idegen nemzetiségű ember él és csináltak egy Csehszlovákiát, amelyben több volt a nemzetiség, mint Magyarországon. Masaryk és Benes a Nyugat félrevezetésével erőszakolták ki, hogy közel egy millió magyart megkérdezésük nélkül a esetiekhez csatolt át a trianoni szörnybéke: mint a barmokat hajtották át őket egyik országból a másikba. Aki ebben a barbarizmusban főbünös volt, nem emlékbényeget, hanem lesújtó történelmi ítéletet érdemel! A gép sem tökéletes Svédország egyik kis városkájában, Vetlanában nagy újítást vezettek be. Az öreg harangozó nyugdíjba vonult s hogy ne kelljen uj harangozót felvenni, a toronyba egy kis villanymotort építettek be, amely a harangokat mozgásba hozta. A technika Vívmánya azonban nem egészen megbízható, — bár feltehető, hogy az öreg harangozó is követett el néha műhibákat és hol kevesebbet harangozott, hol többet, — mert a napokban rövidzárlat következtében a gép éjnek idejénmegindult s több mint félórán keresztül zengtek a harangok. A lakosság körében irtózatos riadalom támadt, mert azt hitték, hogy kitört a harmadik világháború . . . HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! A kommunisták aknamunkája miatt nem kap munkát Angliában 3,500 magyar bányász A new yorki Daily News Londonból keltezett hosszú tudósítást közöl 3500 magyar bányászról, akik a szabadság harc után Angliába kerültek. Sokan közülük nem kapnak munkát az angol bányákban, mert Arthur Horner, a bányász-unión főtitkára és a unionnak az ő utasításait követő számos helyi vezetője elitélik, hogy résztvettek a szabadságharcban. Hoimer hírhedt kommunista és azzal dolgozik a magyarok ellen, hogy angol bányászoktól vennék el a kenyeret. A magyar bányászok közf nagy az elkeseredés és tovább akarnak menni Kanadába vagy a U.S.-be, heten közülük pedig hazatértek Magyarországra, ahol a cikk szerint, egyiküket tárgyalás nélkül agyonlőtték, kettőt birósági ítélet alapján kivégeztek, egyet pedig arra kényszeritettek, hogy a rádióban beszédeket tartson, mily rossz sorsban van részük mindenütt a menekülteknek és felhívást intézzen hozzájuk, hogy térjenek haza “építeni a dolgozók uj Magyarországát.” Egy skótországi táborban 350 magyar menekült éhségsztrájkot rendezett és azzal fenyegetődzött, hogy Londonban tüntető felvonulást fognak rendezni, mert nincs kedvük Angliában élni és Amerikába szeretnének menni. Erre az egész tábort áthelyezték az ország egyik legeldugottabb zugába és félő, hogy ott az elfelejtett emberek sorsára jutnak. Amerikai magyar Máriapöcs-i búcsú három napos ünnepség lesz Ohio-ban Az amerikai magyar Máriapócsön (Troy Township, Ohio), ebben az évben is meg lesz tartva a búcsú. A hívek kérésére, ebben az évben nagyobbszabásu ünnepségek között fogják tartani az óhazai máriapócsi kegykép könnyezésének emlékét. A. búcsú augusztus 9-én, pénteken este kezdődik és három napon át fog tartani. A püspöki szentmisét Elkó Miklós pittsburghi gör. kát. püspök fogja végezni, nagy papi segédlettel. A búcsú szónokai Father Minya Lajos, redemptorista atya és az amerikai magyarok között jólismert Békési István jezsuita atya lesznek. A püspöki szentmise alatt Elkó püspök is fog beszélni. , A clevelandi Szt. János templomtól autóbusz fog közlekedni. A távolabbról érkezők számára, előzetes bejelentés alapján a Szt. János egyházközség iskolatermében, szállásról gondosko-A Vatikán a koexistencia ellen dik a rendezőség. Jelentkezni lehet a következő címen: Shrine of Our Lady of Mariapoch, 2779 Ambler St., Cleveland 4, Ohio. A máriapócsi búcsú célja az amerikai magyarok lelki életének mélyítése s az annyira óhajtott magyar egység megvalósításának előmozdítása. A kongresszus szünete Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja vezércikkben foglalkozik a Pax elnevezésű lengyelországi kommunista társutas katolikus szervezettel. A lap megjegyzéseket fűz Piaseckinek, a szervezet vezetőjének legutóbbi nyilatkozatához. Piasecki a Pax teljes ülésen azt hangoztatta, hogy Lengyelországban nincsen helye katolikus pártnak. Piasecki nyilatkozatából kitűnik, — írja az Osservatore Romano, hogy a Pax elnevezésű mozgalom céliktüzése ma sem változott. A szervezet néhány tagja újra meg akarja nyerni Lengyelország katolikus hívőit a kommunizmusnak. Egyenetlenséget kíván köztük szítani és meg akarja valósítani a lehetetlen feladatot, nevezetesen a katolicizmus és kommunizmus megbékélését. Valuta feketepiac Magyarországon Nyugateurópai lapok közlése szerint egy dollárért a budapesti piacon nyolcvan forintot adnak. A kormány tehetetlen a fekete piaccal szemben. A kongresszust augusztusban hosszú nyári szünetre napolják el s valószínű, hogy a szenátusban addig nem ér véget a déli képviselőktől annyira kifogásolt polgárjogi törvény tárgyalása. Eisenhower elnök, amint elnapolták a kongresszust, Newportba (Rhode Island) megy nyaralni. Az uj polgárjogi törvény főütköző pontja, hogy Brownell szöv. főügyész olyan pontot vett fel benne, hogy ha a fehérek és négerek közös iskolalátogatása ellen akciók történnek vagy egy négert elütnek választói jogától, fegyveres karhatalom legyen igénybevehető a tettesek ellen. A déliek kifogásolják azt is, hogy ily esetekben a tettesek nem esküdtszék, hanem egyesbiró elé kerülnének. (Déli esküdtszékek sokszor a fehérek számára elfogultan Ítélkeztek, még néger gyilkosság esetében is.) A republikánus Brownell javaslatának úgy a republikánusoknál, mint a demokratáknál sok hive van, de a déliek távbeszédekkel fenyegetődznek a szenátusban és ezért tárgyalások indultak, hogy e pontok, amelyek pedgi a legfontosabb részei a javaslatnak, kimaradjanak vagy módosuljanak. Egyes republikánus vezetők nem nézik jószemmel e tárgyalásokat. Eredeti szövegében szeretnék keresztülvenni a javaslatot, hogy a választásokon megtörjék a demokratáknak a déli államok néger szavazói közti túlsúlyát. Eisenhower elnök legutóbbi egyik sajtókonferenciáján biztosította a déli szenátorokat, hogy sohasem élne azon jogával, hogy szövetségi karhatalmat rendeljen ki a fafi atrocitások tettesei ellen és kész a javaslaton eszközlendő módosításokhoz hozzájárulni. “ADYFALVA” ' A román kommunisták Ady Endre, a halhatatlan magyar költő szülőhelyét, az 1918-ban elrabolt Szliágymegyében lévő Ér mindszent községet Adyfalváravára keresztelik át. A román kommunisták ezzel “nemzetiségi t ü r e 1 mességüknek” akarják jelét adni, de ez semmi. Szilágy megyét azon a címen csatolták el, hogy Erdélyhez tartozik, holott köztudomás szerint a Nagyalföld része volt. Ez közönséges csalás volt, de magának Erdélynek elszakitása volt aztán csak az igazi nagy gazjság! Ady megértést szeretett volna a román nép és a magyar nép között (“Dunának, Oltnak egy a hangja.”) Költők mindig idealisták, naivak. A románok azonban, noha vereséget szenvedtek a háborúban, jól választották meg szövetségeseiket, a nyugati hatalmakat és "kíméletlenül megrabolták Magyarországot Erdélytől és egy csomó “erdélyi,” valójában alföldi megyétől. Ady emlékét, szándékait, érzését nagyon megcsufolja a mostani több mint kétes értékű “megtiszteltetés.” A háromszáz éves Kleopátra Nem a világszép egyiptomi királynőről van szó ezúttal, hanem a hamburgi cirkusz háromszázéves teknősbékáról, amely az egyiptomi szép királynő nevét viseli. Nemrégiben ismeretlen tettesek elpáholták a fiatal (mert a teknősbékák között háromszáz év nem nagy idő s Kleopátra valóságos bákfisnak számit), teknőst. A rendőrség a cirkusz igazgatóságának jelentése alapján természetesen heves, de teljesen eredménytelen nyomozásba kezdett. Már úgy látszott, hogy nyoma veszik Kleopátrának, amikor egy nap váratlanul feltűnt a városban: az utca egyik oldaláról igyekezett a másik oldalra. — Kleopátra hát megkerült, de titok maradt: ki lopta el ? S hogy szökött meg? Bár a cirkusz igazgatóságát ez a kérdés hidegen hagyja, a rendőrség meg törje a fejét. Rosszmájú öngyiíkos Hosszú nyomozás, számos orvosi vizsgálat és kísérlet után zárult le végre egy különös ön? gyilkossági ügy a németországi Mülheimben. Pá hónappal ezelőtt az egyik szálloda szobáj ában holtan találtak egy férfit, akit pisztolylövés ölt meg. A nyomozás azonnal megindult a gyilkos után. Hosszú hónapok nyomozása után most végre kiderült, hogy az illető személy öngyilkosságot követett el, de a halál beállt aelőtt még volt annyi idejé és ereje, hogy a pisztolyt, amellyel agyonlőtte magát, a zsebébe csúsztassa. Pontosan kapja-e a íapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj £ pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatőságnál. Általános megdöbbenéssel fogadta az ország közvéleménye a legutóbbi elnöki sajtókonferencia olyan értelmű kijelentését, miszerint Zukov orosz táborszernagynak rég rebesgetett Amerikába látogatása elé nem támasztana akadályokat az Egygesült Államok kormánya. Sőt még azt is hozzátette a hírlapírók érdeklődésére Eisenhower elnök, hogy ezt olyan esetben lehetne megvalósítani, ha Wilson amerikai hadügyminiszter adhatná vissza Moszkvában Zukov látogatását. A sajtókonferenciát követő 24 órában több szenátor, közöttük az eddig magyarbarátnak ismert H. Alexander Smith is már-már beleegyezését adta Zukov hivatalos fogadtatásához. Viszont Dulles külügyminiszter haladéktalanul érintkezésbe lépett a Fehér Házzal, kifejtvén a Kruschev kormányt teljhatalomra segítő Zukov meghívásának kivihetetlenségét. Kifejtette a külügymniszter, hogy az Egyesült Államok nemzetközi helyzetét súlyosan aláásná a kommunisták katonai főparancsnokával folytatandó, teljesen indokolatlan barátkozás. Az elnöki, sajtókonferencián elhangzottakról ezekután hivatalósan megállapították, hogy azok nem érdemben vonatkozhatok a kérdésre, mindössze Eisenhower elnök visszaemlékezéseit idézték a második világháború idejéből, midőn Zukovval személyesen találkozott. A State Department sajtófőnöke, Lincoln White, külön táj ékozattót bocsátott ki a rendkívül kínos nyilatkozattal kapcsolatban, határozottan kijelentvén, hogy Zukov meghívásáról szó sem volt és nem is szerepel a külügyi kormányzat tervei között. A képviselőházban egymást érték a bizalmas tárgyalások, mert az elsólás széles körben ejtette gondolkozóvá még azokat az amerikaiakat is, akik általában nem érdeklődnek külpolitikai kérdések iránt. A nagy lapok belső oldalaikon temették el az idirekt “meghívást,” egyhangúan azzal szemben foglalván állást. Méltó keretek között tért ki a fájó kérdésre Alvin Bentley, a nagy magyarbarát képviselő, múlt vasárnap New Yorkban. Mint a budapesti amerikai konzulátus vezetője az orosz megszállás elején, Bentley az egykor Magyarországon állomásozó amerikai katonatisztek vacsoráján gyönyörű beszédben tiltakozott minden olyan elgondolás ellen, hogy bármely orosz kormánytagot Amerika venégként fogadja. Zukovval kapcsolatban megállapította, hogy az Egyesült Államok az egész civilizált világ megvetését érdemelné ki, ha a “Butcher of Budapest” személyét bármilyen formában megtisztelnék. A new yorki Plaza Hotelben rendezett díszvacsorán Colonel Dallas Townsend, az ezelőtt 10 évvel Budapesten állomásozó katonai kirendeltség helyettes parancsnoka, jelenleg igazságügyi államtitkár elnökölt. Beszédében kitért Magyarország történelmi szerepére, hangsúlyozván, hogy sem a magyar nép,' sem pedig a szabad világ nem nyughatik bele abba, hogy a kommunista uzsorapolitika és ázsiai állapotok áldozatává váljék Európa egyik legértékesebb része. “Nem, nem soha!” felkiáltással fejezte be beszédét Townsend államtitkár. A régi Budapestről készült film bemutatása után az orosz pusztításokat ' is bemutatták mozgóképen, majd Mindszenty hercegprímásnak kiszabadulásakor elmondott beszédét közvetítették hangszalagon. VÉGRE BEENGEDIK TITO TÁBORAIBÓL VÉREINKET Hosszadalmas és javarészben titokban tartott előkészületek után az Egyesült Államok is megkezdte a Jugoszláviába szorult magyar menekültek kisegítését. Egyelőre Amerika kullog a sor legvégén a beengedett magyarok száma tekintetében, de illetékes körök hangoztatják, hogy a jóakarat megvan és ez mindössze a kezdet. Elsősorban is azokat engedik be, akiknek itt rokonaik vannak; de segíthetünk szeretteinkén úgy is, ha saját államunk szenátorával avagy kerületük congressmanjével sürősen iratunk levelet az érdekükben. Ausztrália és Franciaország egyenként 2-2000 magyar menekültet fogad be Jugoszláviából. A kis Belgium közel 1,600-nak adott máris menedéket. Nyugat- Németország 1,000 vérünket segítette szabad világba Tito vörös “paradicsomá”-ból. Svédország és Svájc közel 600-at fogadott keblére. Norvégia és Ausztria egyenként 300-300-nál többet, Olaszország 163-at, Izrael 156-ot engedett az egyre roszszabbodó jugoszlávia táborokból. Az Egyesült Államok egyelőre 113 menekülttel kezdte meg magyarmentő működését Jugoszláviából. Senki sem hajlandó elárulni Washingtonban, végeredményben hány vérünk részére teszik majd lehetővé, hogy amerikai földön kezdhessen uj életet. Ez attól függ, milyen közeli rokonok sponzorságát fogadják majd el; ha ugyanis az unokatestvérek is rokonoknak fognak számítani a bevándorlási hatóságok szemében, akkor újból több ezerrel megnőhet az amerikai magyarság létszáma. polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP V AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY “NEM, NEM, SOHA”— EZ A VÁLASZ ZUKOV MEGHÍVÁSÁRA Kádár és a Kreml Egy svájci újságíró mondja: — Amikor legutóbb Budapesten jártam, éppen ülésezett a parlament. A folyosón találkoztam egy régi kollégával, aki azóta miniszter is volt, rab is volt, de most megint felfelé megy a csillaga a kommunista égbolton. Lelkesen próbálta magyarázni nekem, hogy a Szovjetunió baráti segitőkészségével ugyan élénk figyelmet szentel a magyar belügyeknek, de a végső szót mégiscsak mindig Kádár mondja ki. Megkérdeztem: mi ez az utolsó szó? “Hát az, — hangzott a válasz, — hogy a szovjet javaslatok után mindig a magyar miniszterelnöké az utolsó szó. Vagyis ő az, aki azt mondja, hogy: igenis . . .”
