Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-12 / 50. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJvl fltthj ^OingaAÍíUL YlaivApajaaA. £dtisuL and, pubiiAhsuL in, fisiAék, Úmlmif. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM________________ Emlékezzünk... és... emlékeztessünk! Összesen 100,000 ívben, 5 millió példányban küldte ki magyaroknak az Amerikai Magyar Szövetség, amerikai­aknak az Egyesitett Magyar Segélyakció ezidei karácsonyi bélyegét. Dohányos István, a “Saturday Evening Post” or­szágos hirü festőművészének munkája fiatal óhazai iskolás­lányt ábrázol, vállán karabély­­lyal, amint piros-fehér-zöld lo­bogót lenget. Az 1956. októ­beri magyar szabadsgharc egyik legkimagaslóbb diadalá­nak megörökítésére a zászló közepéről hiányzik az orosz uralmat pelképező sarló és ka­lapács: kivágták azt a bátor honfiak, honleányok. Az amerikai és a magyar ideálok soha olynn közel nem jutottak egymáshoz, mint ép­pen a magyar szabadságharc idején. Évtizedeken át nem Ír­tak annyit világszerte a ma­­• gyár kérdésről, mint 1956 ősze óta. Ezt az érdeklődést van hi­vatva ébren tartani, melenget­ni, ápolgatni az AMSz és az EMS karácsonyi bélyege. Jut­tassuk el tehát minél szélesebb körben a népünk célkitűzései­nek, a nyugati civilizációhoz való tartozandóságának e be­szédes jelképeit. Ugyancsak kérjük honfitár­sainkat, ne hagyják kialudni a magyar mécsest, mely az Egyesült Államok székesfővá­rosából igyekszik világosságot lobbantani a nagy magyar éj­szakába. Amint az Amerikai Magyar Szövetség a kormány­­szerveknél, törvényhozásban és általában politikai és társadal­mi vonalon követ el minden tő­le telhetőt a magyar jövő fel­virágoztatása érdekében, úgy az Egyesitett Segélyakció az anyagi támogatásra leginkább rászorulókon próbál segíteni: ruhát, élelmiszert küldve még az óhaza nyomorgóinak is. Karácsonyi bélyegeink kivá­lóan alkalmasak arra, hogy az ujesztendő folyamán is fel­használjuk azokat borítékaink hátlapján. A megváltásukért beküldött jószivü adományokat művészi levelezőlapon nyug­tázza a Szövetség. Ha bárki nem kapott volna e gyönyörű kivitelű karácsonyi bélyegek­ből sajátmaga és amerikai is­merősei részére, az Amerikai Magyar Szövetség készséggel küld belőlük egy, vagy kívá­natra több ivet. Cim: Col. Ko­­vats Memorial Bldg., 1761 R St., N.W., Washington 9, D. C. Uj szerzemény a magyar feltámadásért Különleges zenei élvezetben volt részünk mindazoknak, akik a washingtoni földművelésügyi minisztérium dísztermében je­len lehettek az Agriculture Symphony Orchestra közelmúlt hangversenyén. Az ünnepi mű­sor középpontjában uj zenemű állott, ezzel a szokatlan címmel: “In Memóriám — to the Heroes of MAGYARORSZÁG.” Dr. Frederick Fall, a pompás együttes nagytehetésgü karna­gyának vezénylő pálcája alatt legjobb tehetségét nyújtotta a nagy zenekar, mely a modern hangszerelésü szerzeményt len­dületesen adta elő. Grace Brad­ford fiatal amerikai mezzo­szoprán énekesnő mélyen atér­­zett előadásban énekelte a szóló számokat, melyek az 1956 októ­berében elesett és azóta a kom­munizmus kinzókamráiban síny­lődő magyarok tragédiáját ér­zékeltették a termet megtöltő közönséggel. A fővárosi angolnyelvü sajtó meleg elismerésben részesítette a szerzőt, aki eredetileg francia származású, de rokonai látoga­tóban megfordult gyerekkorá­ban Magyarországon is és örök-Magyarok - segítsetek! Az Amerikai Magyar Szövet­ség megfeszített igyekezettel szolgálj a népünk érdekeit. Fenn­tartásának egyharmadát orszá­gos testvérsegitő intézményeink biztosítják. A legszükségesebb kiadások kétharmadrészét vi­szont egyházaink, egyleteink és egyéni adakozóitól várja a Szö­vetség. re megszerette a magyar népet. Serge de Gastyne az amerikai repülőhadsereg hivatalos zene­szerzője, kinek e magyar tárgyú munkája Philadelphiában ha­marosan nyomtatásban is meg­jelenik és igy más zenekarok ré­szére is hozzáférhető és előad­ható lesz. A 286,000 példányszámban közkézen forgó “Washington Evening Star” napilap többek között a következőket irta a hangversenyről: “A United States Air Force Symphony mutatta be első al­kalommal a ‘Magyarország” cí­mű nagy zenekari szerzeményt, melyet örömmel hallhattunk új­ból az Agriculture Symphony tolmácsolásában. Rövid idő alatt immár másodízben harsant fel a múlt őszi magyar szabadság­­harc hőseinek emlékére kompo­nált zenemű; ez még az olyan Üstökösszerű pályát megfutó szerző esetében is ritkaság, mint de Gastyné. A második előadás után még inkább megerősödött bennünk a tudat, hogy ‘Magyar­­ország’ e zenekari változata is örökéletü . . . “Szünet előtt Serge de Gas­tyne egészen váratlan meglepe­tésben részesült, midőn gyönyö­rű magyar nemzeti viseletben megjelent a színpadon egy igen csinos washingtoni magyar lány: Mészáros Hajna, aki az Amerikai Magyar Szövetség felkérésére egy Szent István ki­rályt és a béke történelmi ma­gyar határokat ábrázoló dom­­bormüvet nyújtott át az ünne­pelt zeneszerzőnek, minthogy a magyar szabadság jelképével tünetevén ki a szabadságharc­nak zenei emléket emelő de Gastyne-t.” PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1957. DECEMBER 12 MAGYAR SZÍNHÁZ IDEGENBEN Irta: DR. NAGY JÁNOS A magyar kulturélet, a ma­gyar szellem ébrentartásáért és különösképen a magyar szó á­­polásáért aggódó, idegenbe­szakadt magyarság felejthetet­len szép karácsonyi ajándékot kapott attól az öt színésztől, a­­kik Petőfi Színpad néüen a “Kék róka” cimü Herczeg remekmű­vel New Yorkba varázsoltak egy pesti színházi estet, olyat, amilyen csak Pesten lehet, amilyen csak egy igazi magyar színházi est lehet. Tökéletes volt! Nemcsak azért, mert az öröm és csodál­kozás szivárvány-szemüvegén keresztül talán a kevésbé jót is tökéletesnek láttuk, hanem mert valami olyan született meg azon a színpadon és abban a kis színházban, ami példájá­val talán megváltoztatja Ma­­gyar-Amerikát és közelebb vi­szi minden igaz magyar álmá­hoz: a magyar egységhez. Ne ijedjen meg senki, ez ne/n politika, még csak nem is kísérlet arra, hogy emigráci­ónknak ezt a drágagyöngyét valamelyik “csoporthoz” tarto­zónak tekintsük. Éppen ellen­kezőleg: úgy éreztük és azzal a hittel távoztunk az előadás­ról, hogy az az öt színész és az a társulat, mely az egész előadás mögött áll, ledöntötte a falakat, amik magyart a ma­gyartól elválasztanak, párt, vallás, származás, vagy éppen volt társadalmi, vagy hivatali állás miatt és egyesítette őket a magyar művészet, a szép ma­gyar beszéd és a visszaálmo­dott Budapest élvezetében. Valaki azt mondotta, hogy a magyar szabadságharcban a legcsodálatosabb az volt, hogy senki nem kérdezte senkitől, hogy kicsoda, honnan jött, ha beállt a sorba és harcolt. Ezen az előadáson is az volt a csodá­latos, hogy átragyogta a ma­gyar művészet mindent átölelő lelkesedése és voltak pillana­tok, amikor a művészek játéka és a nézők visszafojtott-lélek­­zetü összeolvadása a színpad­dal, szinte fizikailag is érezhe­tővé tette a művészi élmény teljességét, mely a személyte­lenné válás pillanatában követ­kezik be. A művészekről mit is írjunk? Hogy tökéletesek? Igen. Azok. Szabó Sándor néma játéka, amivel Thrill báró léha “fel­vágását” kiséri, az előadó-mű­vészet teljessége. Felejthetet­len! Érett művész, hibátlan alakítással! Szörényi Éva művészete any­­nyira átjárta a darabot, hogy akkor is érezni lehetett jelene­tét, amikor nem volt a színpa­don s az utolsó jelenet asszony­­nyá alázatosodott Cecilje még az elveinkkel egyébként ellen­kező válás-komplexumot is el­felejtette, annyira emberi volt. Kürthy Péter, a mi Péterünk, (New Brunswick-i) öreg Pau­­lus-a, ha lehet még közelebb hozta őt hozzánk. Aranyos közvetlensége tökéletesen ala­kította ki a melegszívű, tragi­komikus sorsú professzor alak­ját. A legemberibb akkor volt, amikor holtvágányra futott házasságának zűrzavarában az őszinte szeretet és vonzódás fellobbanását érezte Lencsi­­ben. A boldogságkereső ember szinte gyermekes örömének hi­bátlan alakításával ennél a je­lenetnél beigazolta, hogy nagy művész. Bárczy Kató is ebben a jelenetben tetszett legjob­ban. Fiatalos hangossága, ele­ven játéka, kedves szemtelen­sége, kissé elnagyolt “Cecil”­­utánzása, érdekes szint adott az előadásnak. Dekány László Thrill báró rövid és ellenszen­ves szerepében ügyesen hang­súlyozta ki a jellemtelen “nő­­csábász” alakját. Amikor eljöttünk, úgy érez­tük, hogy egy élménnyel let­tünk gazdagabbak. Sajnáltuk azokat, akik nem voltak ott. ... És az jutott eszünkbe, hogy vájjon nem lehetne-e a magyar élet többi vonalán is — például a sajtó és a társa­dalmi megmozdulások terén is — összeszedni a legjobbakat, veszekedés nélkül és megmu­tatni magunknak is és a világ­nak is, hogy tudunk szépet, tö­kéleteset nyújtani, mert tu­dunk csak magyarok lenni. Lehet védekezni az űrrakéták ellen Az Egyesült Államok légi­haderejének kísérleti csoportja azt tanulmányozza, hogy^ a vi­lágűrbe kilőtt és felrobbantott atombombákkal meg lehessen semmisíteni az oda kilőtt mü­­bolygókat, vagy rakétákat. Hivatalosan m dott jelentés szerint 16 tudós annyira jutott kísérletével, hogy keresztülvi­­hetőnek tartja a teljes védeke­zést, a földrészek között közle­kedő rakéták megsemmisíté­sét. Ez nagyban biztosítaná az amerikai kontinens védelmét. McPherson Morgan ezredes, a kutató-csoport vezetője kije­lentette, hogy érzésük szerint meg tudják semmisíteni a re­pülő atomtöltésü vagy, egysze­rű irányított rakétákat. BETHLEHEMI KIRÁLYOK... Irta: JÓZSEF ATTILA Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk, Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, segíts, édes Istenem. Istenem, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. ügy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott fényes csizmánk is megrongott, hoztunk aranyat hat marékkai, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. lrul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóészakát kívánok! KOSSUTH HÚGA A VILÁG HIRES ORVOSNŐI ÉS ÁPOLÓNŐI KÖZÖTT HUGONNAI VILMA, AZ ELSŐ MAGYAR ORVOSNŐ Irta : BALASSA BÉLA orvosi könyvtáros Ft. Horváth István az uj amboyi plébános George W. Ahr trentoni me­gyéspüspök a Ft. Horváth Lő­rinc halálával megüresedett Perth Amboy-i Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániára Father Horváth Ist­vánt nevezte ki plébánosnak, aki december 10-én már meg is kezdte működését az amboyi r. k. magyarság egyházközsé­gében. Ft. Horváth István neve és személye nem ismeretlen az it­teni magyarság előtt, hiszen pappászentelése után mindjárt itt, az amboyi magyar plébáni­án kezdte meg papi működését, mint segédlelkész. New bruns­­wicki magyar szülők gyerme­ke; Brunswickon járta közép­iskoláit s mi sem természete­sebb, hogy végül is ezen a vi­déken és magyar egyházköz­ségben kapott plébánosi kine­vezést. A perth amboyi magyar ka­­tolikuso egy háború-előtti, ré­gi segédlelkészüket kapták most vissza Ft. Horváth szemé­lyében, aki a világháborút mint katona-pap, tábori lelkész szolgálta végig derekasan. Szeretettel és régi barátság­gal köszöntjük Father Hor­váth Istvánt, a Perth Amboy-i Magyarok Nagyasszonya ro­mai katolikus egyházközség uj plébánosát! Kruscsev Moszkvá­ba invitálta Eisen­hower elnököt Kruscsev, az ujsütető szov­jet diktátor egy mozskvai saj­tókonferencián agyba-főbe di­csérte Zsukovot, az elcsapott hadügyminisztert, mint kato­nát, de mint politikusról, úgy mond, nincs valami jó véle­ménnyel róla. Kijelentette, hogy Zsukov jelenleg szabad­ságon van és annak letelte után megfelelő beosztást keres számára. Kruscsev kijelentette még, hogy örömmel vennék Eisen­hower elnök és Dulles külügy­miniszter moszkvai látogatá­sát. Washingtonban nem kí­vántak reflektálni e kijelentés­re, amely nem hivatalos meg­­hivási formák között történt. Kruscsev a sajtókonferencia folyamán azt állította, hogy Anglia csatlósa az Egyesült Államoknak, e kijelentését azonban néhány perccel ké­sőbb visszavonta. Megismétel­te azt a nézetét, hogy “atomhá­ború esetén a kommunizmus le fogja győzni a kapitalizmust és győzelmes lesz az egész vi­lágon.” HA VISSZAESÉS MUTATKOZIK az üzletében, ... ha nem sikerül egy mulatság vagy hasonló “ren­dezés,” . . . ha nem kap j a meg az itteni magyarságtól azt a párt­fogást, amire számított és ami: — talán joggal — elvárt, saját magát okolhatja érte, ha nem hirdette azt a mi lapnukban...! A magyarság; a mi olvasóink hoz­zá vannak szokva ahhoz, hogy ha valami érdemes dolog készül vagy ha valamely cégnek emlí­tésre érdemes üzenni való ja van, arról a mi lapunk utján, kedvelt itteni lapjuk utján értesülnek... A washingtoni vezető napi­lapok (The Sunday Star, The Washington Post and Times Herald) valamint a New York Times részletesen ismertették azt a kiállítást, amely “Women Doctors” név alatt nyílt meg október 30-án Washingtonban az Armed Forces Medical Mu­seum helyiségében (Independ­ence Ave. és 9th St., S.W.). A kiállítás főként portré­illusztrációban mutatja be azokat a nőket, akik az orvos­­tudomány, vagy a betegápolás terén világviszonylatban is ki­tűntek. A magyar-származású láto­gatónak bizonyára megdobban a szive, amikor Lady Wortley Montague fényképe mellett egy 1848-as idők magyaros ru­házatát viselő hölgy portréjá­nak alján ezeket a sorokat olvassa: MESZLÉNYINÉ, KOSSUTH ZSUZSANNA The sister of the great Hungarian patriot, Louis Kossuth, Suzanne during the Hungarian struggle for independence against Austria in 1848-49 when Russian troops aid­ed the Austrians, nursed the sick and wounded from the battlefields of this war. The remarkable thing about Suzanne Kossuth is that she was the “Angel of the Battle­field” 14 years ahead of Clara Barton, and was the “Lady With Lamp” six years before Florence Nightingale went out to the Cri­mea.” A terem másik oldalán van elhelyezve egy névjegyzék, a mely több mint 50 kiváló orvos­nőt vagy ápolónőt sorol fel a világ minden részéből és Kos­suth Zsuzsán kívül ott szere­pel : COUNTESS VILMA HUGONNAI First woman to graduate from a Hungarian medical school. Kossuth Zsuzsanna és Hu­­gonnai Vilma kiléptek az isme­retlenség homályából és az amerikai tudományos társada­lom beállította őket abba ref­lektor fénybe, amely — oz or­vostudomány és ápolás terén — a világ legnevezetesebb nőit kívánja megvilágítani. Közismert, hogy a nőknek a tudományos pályákon való si­keres elhelyezkedését hosszú és szívós harc előzte meg, hi­szen az egyetemi oktatás csu­pán a férfiak részére volt szá­zadokon keresztül kisajátítva. Ez természetesen Magyaror­szágon sem volt másként és igy nem csoda, hogy amikor Hu­­gonnai Vilma 1880-ban buda­pesti egyetemünkhöz orvos­doktori diplomáért folyamo­dott,, kérelme legnevesebb or­vos-professzoraink ellenzésére talált. Ennek a magyar nőnek érde­me főként abban nyilvánul meg, hogy a lehetetlent pró­bálta elérni és hogy a sikerte­lenség nem szegte kedvét, sőt szívós kitartással 15 év után azt sikerrel megismételte. Ér­dekes tény, hogy amikor 1880- ban a magyar orvosdoktori diplomáért folyamodik, már kész orvos, amit azonban fo­lyamodványában elhallgat. Itt van a washingtoni National Library of Medicine birtoká­ban az a diszsertáció, melynek alapján Hugonnai Vilmát a zü­richi egyetem 1878-ban sebész­szülész doktorrá avatja. Hugonnai Vilmának 15 évig kellett várakoznia, amig egy miniszteri rendelet, 1895 má­jus 14-i kelettel meg nem nyit­ja a nők előtt is az orvosi fa­kultás kapuit. így kerül fela­vatásra gróf Hugonnai Vilma, Wartha Vince műegyetemi ta­nár neje, mint a legelső magyar orvosnő, 1897 május 14-én. irodalomban is fennmaradt, mert Fischer-Dückelmann né­met orvosnő munkáját lefordí­totta és “Nő mint háziorvos” cimmel 1907-ben adta ki 2 kö­tetben. Ezen munkája ugyan­csak itt Washingtonban, a Li­brary of Congress-ben megta­lálható. A “Fekete Vasár­nap” borzalmait hozta szinre a “Vérmedve” Több mint egy hónapig mu­tatták be New Yorkban Pat iWilmot amerikai Írónak a ma­gyar szabadságharc vérbefojtá­­sáról szóló drámáját. A múlt év november 4-én lejátszódó, há­rom felvonásos darab pattogó ütemben vonultatja fel az oro­szok által körülzárt Budapest egyik összelőtt sarkának életét. A “Truce of the Bear” az első olyan színdarab amerikai szín­padon, melynek Írója, rendező­je és a közreműködő színészek valamennyien született ameri­kaiak voltak — az egész dráma pedig elejétől végéig kizárólag a magyar gájdalmat ecsetelte. A darabnak olyan a jellege, hogy egyetemi műkedvelők is bemutathatják; sőt, már tár­gyánál fogva is, kiválóan alkal­mas magyarlakta egyházakban, egyletekben való előadásra, mi­ért is magyarra lefordítását is tervbevette a szerző. Az utolsó előadás után rög­tönzött ünnepséget rendeztek a színház igazgatósága, a szerző és a szereplők tiszteletére. Hay­­du György, az Amerikai Magyar Szövetség ujonnán megválasz­tott országos elnöke beszéddel köszönte meg a mélyenszántó eszmefuttatásokban gazdag da­rab szinrehozásában fáradozók­­nak, amiért a magyar népet ért sorstragédiát a nagyközönség elé tárták. A szerzőnek és Thomas F. Carey dominikánus profesz­­szornak, a Blackfriars’ Guild igazgatójának díszes Szent Ist­ván dombormüvet adott át, a szereplők pedig valamennyien egy remekbe készült piros-fe­hér-zöld zászlócskát kaptak em­lékül. Foreign Book Shop 216 SOMERSET STREET MEW BRUNSWICK, N J Kérje legújabb, 32-oldalas könyv- és hanglemez­ár jegyzékünket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents