Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-28 / 48. szám

JhjL Only- MujtgaALcuL WowApapaJL fcditsuL and fiubüähsuL in. fisüdk. ÚJmbay. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1957. NOVEMBER 28 Az elnök betegsége Eisenhower elnök a hét ele­jén ismét “ágynak eá^tt.” Orvo­sai kedden hivatalos jelentést adtak ki, mely szerint az el­nök agy-véredényében egy pa­rányi vér-rög magakasztotta a vérkeringést. Ez okozta rosz­­szullétét. “Gutaütésről nincs szó,” mondották az orvosok, a valóság azonban az, hogy az elnöknek hosszabb idejű teljes pihenésre lesz szüksége. Az elnök szerepét és nagy­részben hatáskörét Nixon alel­nök teölti be, aki a december közepére tervezett NATO gyű­lésen is Eisenhower elnök he­lyett fog résztvenni Párisban. Eisenhower elnök újabb hir­telen megbetegedésének hírét aggodalommal vette Amerika népe és az egész világ, hiszen a történelem legkritikusabb idő­szakát éljük s Amerika egyszer már egy ilyen kritikus időszak­ban egy halálosan beteg el­nökkel vett részt a történelem csinálásban, 1945-ben. Igaz, hogy a legutóbbi elnökválasz­táskor már nyíltan beszéltek arról, hogy Eisenhower elnök mellé nemcsak alelnököt, de esetleges “leendő elnököt” is választ Amerika népe Nixon személyében. Tüdővészes rokonok beengedése Tüdővészes betegeket eddig semmiféle köriilipények között sem engedtek be az Egyesült Ál­lamokba. Az uj törvény ezzel szemben elrendeli, hogy ameri­kai polgár vágy állandó tartóz­kodásra bebocsájtott külföldi polgár házastársa, kiskorú gyermekei, vagy szülei, még ak­kor is bevándorolhassanak, ha tüdővészben szenvednek. Szük­séges azonban, hogy az ameri­kai hozzátartozók biztosítékot tegyenek le arra, hogy belföldi kórház vagy szanatórium a be­vándorló kezelését azonnal meg­kezdi és ez a kezelés mindaddig tart, amig a beteg meg nem gyógyult. Ez a rendelkezés 1959. junius 30-án hatályát veszti. Büntetett előéletet is elnézhetnek Az igazságügyminiszter en­gedélyezheti a fenti közeli roko­nok bebocsátását, ha a beván­dorló egyébként az általános fel­tételeknek megfelel, annak elle­nére is, hogy a múltban bünte­tett, vagy erkölcstelen cseleke­det követet el. Be kell azonban bizonyítani, hogy a bevándorló kizárása rendkívüli hátrányt jelentene a belföldi rokonokra nézve és hogy a beengedés nem ütközik egyébként országos ér­dekekbe. A konzul félrevezetését is elnézhetik Az uj törvény megbocsátja a bevándorló hamis vallomását nemzetiségére, vagy születési adatra vonatkozóan, ha őt 1945. december 22. és 1954. november 1. között engedték be az ország­ba, amikor sokan menekültek el a Vasfüggöny mögötti terüle­tekről. A korábbi bevándorlási törvény az ilyen személyek fel­tétlen deportálását rendelte el. Be kell azonban bizonyítani, hogy a hamis bevallás nem abból a célból történt, hogy a kvóta-­­törvényt ki.: áfszák, hanem hogy elkerüljék, hogy kommunista uralom alatt álló országba küld­jék vissza őket, ahol üldöztetés­nek volnának kitéve. Nem deportálhatok azok a fentemlitett közeli rokonok sem (házastárs, kiskorú gyermek, szülő) akik csalással, vagy fél­revezetéssel szerezték meg az a­­merikai vízumot, sőt ilyen roko­nok függőben lévő vizumkérvé­­nyei sem utasíthatók el azon cí­men, hogy a múltban csalással, vagy félrevezetéssel igyekeztek vízumot szerezni. Common Council. Az Egyesült Magyar Se­gélyakció, illetve az Amerikai Magyar Szövetség művészi ki­vitelű bélyegei elkészültek. Az október 23-ára emlékeztető zá­róbélyeget 500,000 levélben viszi szerteszét a világba a posta. Ennyi megtépett magyar zászló hirdeti a magyarság tragédiáját s ugyanennyi jaj­­kiáltás mondja: SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK! Az emlékbélyeg gyönyörű rajzát Dohányos István hires festőművészünk készítette, aki­nek nevét gyakran láthatjuk a Saturday Evening Post és más amerikai vezető magazinok címlapjainak képe alatt. A na­pokban levél érkezett Dohá­nyos Istvántól a Coordinated Hungarian Relief-hez. A le­vélben nem számla volt a bé­lyegrajzért, hanem egy 600 dolláros csekk. A Westport, Connecticut-i Magyar Segély­akció, amelynek Dohányos Ist­ván az elnöke, küldte hozzá-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon! CHarter > 7-8484. járulását az országos munká­hoz. Köszönjük, Westport! Köszönjük, Dohányos István! Bárcsak sok ilyen magyar akadna. Akadnak még, ha nem is elegen. Odaát, a nyugati par­ton, San Franciscóban vannak ilyen magyarok, akik minden­napi gondjuk, munkájuk mel­lett gondolnak a tengerentúli­akra. Salló János, a San Fran­ciscoi Magyar Segély elnöke 1,000 dollárt juttatott el a Co­ordinated Hungarian Reliefhez a Jugoszláviából idetelepitett magyarok megsegítésére. Kö­szönjük, San Francisco! Kö­szönjük, Salló János! Nemcsak az országos segélyakció nevé­ben, hanem a nyomorult, meg­viselt, meghajszolt magyarok nevében is köszönjük, akikből még mindig 25,000 van odaát. Karácsony közeledik. A sze­retet és remény ünnepe. Gon­dolj azokra, akik reménytelen­ségükben felénk kiáltanak: “Segítsetek, hogy mi is emberi életet élhessünk!” DR. MÁDAI BÉLA a CHR főtitkára A NEW YORK I WALL STREET Mindenütt a világon ismerik e nvet, amely a tárgyilagosak előtt a pénzügyi világ központ­ját jelenti, a tőkés társadalom ellenfeleinek szemében gyűlölt és minden rosszért felelős cél­pontot a tudista és az idegenve­zető szempontjából nézve a new yorki értéktőzsde és néhány nagy bankház székhelyét. Csak kevesen ismerik azonban a tör­ténetét : honnan vette a nevét és hogyan alakult azzá, amit ma képvisel. A Wall Street a new yorki Manhattan sziget déli cucsához közel, kelet-nyugati irányban keresztezi New York leghosz­­szabb utcáját, a Broadway-t. A new yorki alsó városrész szim­bóluma, amely körül az ország legnagyobb pénzintézeteinek és vállatainak palotái épültek fel az évek folyamán. Az utca nevét attól a kőfaltól nyerte, amelyet 1653-ban emel­tek az akkori hollandus kolónia: New Amsterdam északi határá­nak a védelmére. Ez a fal csak 118 évvel később, 1771-ben ke­rült lebontásra, amikor az an­gol gyarmattá alakult városka a falon túl is terjeszkedni kez­dett. 1792-ben történt először, hogy néhány kereskedő a Wall Street-et Szegélyező egyik tere­bélyes fa alatt hetenként több­ször is terjeszkedni kezdett. 1792-ben történt először, hogy néhány kereskedő a Wall Street­­et szegélyező egyik terebélyes fa alatt hetenként többször is ösz­­szejött, hogy az amerikai kor­mány kölcsönkötvényeiben a­­dás-vételi ügyleteket bonyolít­son le. Ez a pad az utszéli fa alatt, volt a new yorki “Stock Exchange” (értéktőzsde) for­mája. Az utcát ma felhőkarcolók szegélyezik, amelyek valóságos völggyé alakitják/át. A 11-ik szám jelzi a New York Stock Exchange épületet, amely köz­Az AFL-CIO egyesült szak-1 szervezet valószínűnek tartja, hogy az amerikai irodai mun­kások nagyobb mértékben fognak szervezkedni a közel­jövőben. A “fehérgalléros” munkás talajt vészit; korábbi előnyei lassanként veszendőbe men­nek. A szellemi munkások azonban felismerték a helyze­vetlen távbeszélővel és távíróval van a világ sok pénzügyi köz­pontjával összekötve. Körülbe­lül 1200 nagyvállalat részvényét jegyzik a “Big Board”-on, amelynek 650 tagja kis vagyo­nokat fizetett felvételi jogosult­ságáért. A Wall Street-nek más törté­nelmi nevezetessége is van. A Tőzsdével átellenben volt a Co­lonial City Hall, a Városháza, ahol 1735-ben Zenger John Pe­ter ékesszólóan védte meg a jo­gát, hogy a híreket szabadon kö­zölhesse, leszögezve ezzel az amerikai sajtószabadság alap­tételét. Ebben a City Hall-ban gyakran gyűltek össze később amerikai hazafiak, hogy tilta­kozzanak a gyarmatok lakóinak elnyomása ellen. Helyén való volt tehát, hogy amikor az épü­letet 1788-ban átalakították, ott létesítették a Federal Hall-t, amely az Amerikai Egyesült Államok első törvényháza lett. Itt tette le az első elnök, George Washington esküjét, amit ma az ott felállított és közismert Washington Szobor jelez. Mu­zeum let ta Federal Hall-ból, amit elsősorban vidéki látogatók és ifjúsági csoportok látogat­nak. A Wall Stree't felhőkarcolói­­nak árnyékában a hétköznapi üzleti órákban élénk forgalom mutatkozik az ott sürgő-forgó emberi hagyabolyban. Csak ke­vesen vetnek ügyet a közeli Tri­nity Church klasszikus épületé­re, amelynek udvarában sok el­felejtett és sok ismeretes nem­zeti hősünk teteme nyugszik. Itt fekszik Alexander Hamil­ton, az ország első pénzügymi­nisztere, akit Burr Aaron volt alelnök golyója terített le pár­bajban, William Banford, a vá­ros első hírlapkiadója és Robert Fulton, a gőzhajó lángeszű fel­találója. tét és mihelyt általánossá lesz a tudat, hogy a helyzet igy megváltozott, a fehérgalléro­sok sokkal nagyobb mértékben fognak szervezkedni. Ha a meglevő szakszervezetek mél­tányolni fogják a fehérgalléro­sok igényeit, azok hozzájuk fognak csatlakozni. Sok irodai munkás máris szervezve van; igy az újság-Egyházi és egyleti vezetők a magyar Segélyakció élén Az egyesült magyar segély­akció, a Coordinated Hungarian Relief október 22-én tartotta meg rendes évi tisztújító köz­gyűlését Washingtonban. A közgyűlésen Dr. Cholnoky Tibor, neves New York-i sebész­professzort választották meg el­nökül a leköszönő Révész Kál­mán helyére. Dr. Cholnoky, az Amerikai Magyar Szövetség volt alelnöke, akinek a nevéhez fűződik többek között a máso­dik világháború utáni Amerikai Magyar Segélyakció new yorki osztályának elnöksége és az ez évi április 3-án dendezett nagy­sikerű bankett a Waldorf Asto­ria Hotelban, most érkezett visz­­sza európai előadókor útjáról. Alelnökökké Suta Pétert, az American Life Insurance Asso­ciation elnökét, Bridgeport, Connecticut-bói és Főt. Béky Zoltánt, a Független Magyar Református Egyház főesperesét, Trenton, N. J.-ből választották meg. Újraválasztották a tisztikar három tagját: Hámory Dezső titkárt, Király $mre pénztárost és Eszenyi László ellenőrt. A közgyűlés megerásitette ál­lásában Dr. Máday Béla főtit­kárt, Nt. Csordás Gábor szerve­zési igazgatót és Falussy Alajos jogi tanácsadót. Az igazgatóságba a követke­ző uj tagokat választották be: Bánáthy Béla, Monterey, Cal.; Donald Canter, San Francisco, Cal.; Nt. Daróczy Mátyás, Cleveland, O.; Colonel Jack B. Dunn és Haydu György, Plain­­field, N. J.; Fiók Albert, Pitts­burgh, Pa.;; Dobozy Arthur, Dr. Horváth Ferenc és Edmund C. Rowan, Washington, D.C.; Edward Kirchner, New York.— irók, zenészek, repülőgépgyár­tók és szállító munkások, tech­nikusok, postások és telefonke­zelők. De a 18 millióra rugó amerikai irodai munkásnak csak törpe kisebbségét képvi­selik ezek. Az irodai munkások fele mint titkár, gyors- és gépirónő, könyvelő és pénztáros dolgo­zik. Harminc százalékuk diplo-Amig a két sputnik eszeve­szett sebességgel rohan fejünk felett és mi kissé szégyenkezve és bün-bakot keresve sietünk a Szovjetet a technika versenyé­ben “utolérni” (bár vélemé­nyünk szerint egyáltalán nem maradtunk le), addig ő szép csendben igyekszik teret nyer­ni egy másik nagy és veszedel­mesebb versenyben. Igyekszik meghódítani Ázsiának és Afri­kának elmaradt és eddig még egyik csoporthoz sem tartozó tömegeit. Afro-Ázsia, ahogyan ezt a nagy térséget és kialakulóban levő harmadik hatalmi terüle­tet (a Szovjet és a Nyugat mel­lett) hívják, a föld lakóinak egyharmad részét foglalja ma­gában. Ez az a háromszögű te­rület, melyet Algir-Addis Aba­ba és Teherán között tudunk megrajzolni, beleértve az arab olajmezőket és a nyugat élet­csatornáját a Szuezt. Ennek a csoportnak fontos­ságát hangsúlyozta ki Nixon alelnök a múlt héten, amikor azt mondotta: “Hogy a kom­munizmus meghóditja-e a vilá­got, az attól függ, hogy mi tör­ténik a még sehová sem tartozó harmadikkal . . .?” A harc megindult. A fojto­­gatás^ gyujtogacás folyik, si­­mogatással, ígérgetéssel és a diplomácia sérthetetlensége mögé bujt politikai agitátorok seregével. A most még függet­len Sudan kicsiny fővárosában a Szovjet követségnek például háromszor annyi személyzete van, mint nekünk és 80 tagú “kereskedelmi” bizottság tár­gyal vég-nélkül, nyilvánvalóan nem azért, hogy gazdasági fel­lendülést idézzen elő ebben a kicsiny, de még mindig kapita­lista országban, hanem hogy teret nyerjen a Nílus völgyé­ben úgy saját maga, mint" a ve­más ember: tanítók, mérnökök, könyvszakértők és ápolónők. A többiek az eladás mesterségé­nek szolgálatában állanak, mint bolti segédek, biztosítási és ingatlan-ügynökök. A szellemi munkások cso­portja egyre szaporodik. Az el­ső világháború végén csak 34 százalékát képviselték az or­szág nem-földmüvelő munká­sainak, ma már 52 százalékát. Ennek ellenére is, az u. n. kék­gallérosok, azaz gyári, közle­kedési, épitőmunkások és bá­nyászok nagyobb előnyöket vivtak ki maguknak az utolsó évtized folyamán, mint a szel­lemi munkások és elnyerték az psszes kedvezményeket, melye­ket azelőtt csak az utóbbiak élveztek: fizetett szünidőt, ün­nepnapokat, betegszabadsá­got, stb. A fizikai munkások al­kalmazásával kapcsolatos ked­vezmények ma már jelentéke­nyebbek, mint a szellemi mun­kásokéi. Nem valószínű, hogy ez igy folytatódjék. A fehérgalléro­sok többsége ma a női nemhez tartozik, akik lassanként nem­csak kisegítő kenyérkereset­nek fogják tekinteni foglalko­zásukat, hanem állandó tagjai­vá válnak a munka hadseregé­nek. Amikor ez bekövetkezik, a nőknek a szakszervezetekkel szemben való idegenkedése is meg fog szűnni. Common Council le barátságban levő Egyiptom részére. Ha a Szovjet Sudant megszerzi, akkor egyrészt ha­lálos nyomást tud gyakorolni Ethiopiára, amellyel máris szo­ros “kereskedelmi” és “kultu­rális” kapcsolatban van, más­részt harapófogóba fogja Egyiptomot, mielőtt még a Jor­­dan-i királygyilkosság kirob­bantaná a középkeleti, vagy ha úgy tetszik, harmadik világhá­borút. Jordan királyára, Husseinre ugyanis kimondották a halálos ítéletet. Damaszkusz utcáin — a Szovjet által felfegyverzett Szíria fővárosában — a tömeg Hussein meggyilkolását köve­teli és ugyanezt teszi a kom­munista agitátorok által izga­tott palesztiniai-arab tömeg is, mely Jordán lakosságának a többségét alkotja. Maga a jordani rádió kétség­­beesetten állapítja meg, hogy “Hussein napjai meg vannak számlálva.” Hussein pedig Amerika-barát. Talán a történelem ismétli meg önmagát? Az első világ­háború a Balkánon egy kis or­szág politikai szemétdombján királygyilkossággal kezdődött, melybe világhatalmak keve­redtek bele. Talán a 'harmadik világhá­ború is egy kis országnak a nagyhatalmak által fölkavart politikai patkányfészkéből fog kirobbanni, szintén királygyil­­kossággál ? Ha" ezeket a tényeket átgon­doljuk, akkor tudjuk megérte­ni a tuniszi fegyverszállítás bonyodalmát, melyet a nyugat­­európai szintérre is átplántálta az egyenetlenség csiráját. Tuniziának fegyver kellett. Franciaország nem adott, mert attól félt, hogy az algériai fel­kelőknek is jut belőle. Amerika és Anglia teljesítették Tunizia kérését, mert ellenkező esetben a Szovjet szállított volna és akkor Tunizia is Szíria sorsára * jut, ami egy nagy lépéssel vit­te volna előre Afro-Ázsia bolse­­vizálását. Amerikának tehát nem volt más választása, még akkor sem, ha a franciák hirtelen haragjukban a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőznek, mert bizonyára meg fogják érteni, hogy kevesebb veszélyt jelent az a pár fegyver, ami az egyébként sem jelentős meny­­nyiségü szállítmányból az al­gériai felkelőknek jut, mint az afro-ázsiai olaj-tömbnek bolse­­vizálása, mely halálos csapás lenne egész Nyugat-Európára. Amikor ezeket az eseménye­ket feljegyezzük, szeretnénk azt hinni, hogy az amerikai külpolitika Budapest, Szuez és Szíria tévedésein okulva mód­szert változtat és rátér a kez­deményezés útjára, még akkor is, ha az pillanatnyilag nem tetszik egyik, vagy másik szö­vetségesünknek. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! “AZ ANDAUI HID,” James A. Mi­chener-nek a magyar szabadság­harcról irt megrázó erejű müve megjelent magyar fordításban és kapható lapunk kjnyvosztályán. Ára szép kemény vászonkötésben 3.7£». WEST KEANSBURG-ban kiadó egy 3-szobás, fürdőszobás modern, uj duplex ház, nagy pincével, olajfü­­téssel, melegvízzel, stb. Érdeklődök Írjanak (angolul): Marie Grill, M.R.l, Box 193, Keyport, N. J. (Tel. este 8 után: KEanshurg 6-1977-J) ZRÍNYI utolsó éneke (Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz szerzője “Zrínyi dala . . .” és “Zrínyi második éneke...” c. iker-költeményeinek mintájára és azok szellemében irta,—állítólag—egy előttünk is­meretlen menekült magyar költő ezt a szomorúan aktuális, gyönyörű verset . . . Hangtónusa s a költemény egész menete olyan, akárcsak Kölcsey irta volna ... * Bárki legyen is e költemény szerzőöe, hazája, fajtája szerencsétlen sorsát fájlaló magyar ember Istenhez szálló imája van benne ... — Szerk.) Te lásd meg, Isten, szenvedő hazámatlo A porban huzza megroncsolt fejét, Egy ezredévnek tenger szenvedését Tetézve nyújtja sápadtan feléd. Vihart sepert a népek országutján S ronggyá foszlott szét minden vak remény Lesb-e virág a letarolt mezőkön? S csitlag-fény népem elborult egén? Királyi vérből, Árpád törzsökéből Koldus condra az, ami megmaradt. Attila kincsét széjjel szórtuk volna Gyermek kezekkel ezer év alatt? Ősi bűnödnek átka sújtott, tépett, Vétkeztünk — tudjuk, — s érte elbukunk . Te láattad, Isten, ne akarjad mégis, Hogy elátkozzön minden unokánk! S ha az imánknak nincs ereje immár, Mert bűnben fogant minden gondolat . . . Ne mi értünk, de értük hallgass miránk, Kik nyugszanak a hős sírok alatt. Nöjjön virág a megszentelt vérükből, Mely eltakarja a bűnök nyomát, Te szánd meg, Isten, szenvedő hazámat, Látod, hogy tépett, megronesolt hajó . . . Kormánya tört, sebtől összezúzva, S a népe fáradt, sebtől elhaló. Kitárja vérző szivét a világnak, Melyben legaárvább, ő csak egyedül . . . Végsőt sikolt, ha rajta nem segitsz És roncsa lassan . . . lassan elmerül. S daloljanak majd édes, magyar aljlckal Szebb jövőről a boldog unokák. GÁSPÁR JENŐ (*Kölcsey “Zrínyi második éneke” c. versének első sora. Te lásd meg, ó soi‘s, szenvedő hazámat . . .”)’ Common Council A “fehérgallérosok” is szakszervezetekhez csatlakoznak AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AFRO-ÁZSIA Irta: "DR. NAGY JÁNOS Az uj bevándorlási törvény enyhítő intézkedései Köszönet Dohányos Istvánnak és a San Franciscoiaknak!----------------------:-------------­­í ' .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents