Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-04 / 27. szám
PERTH AMBOY HERALD JHjl Only- MuwaJÚan, Yl&wAfiap&L tdiisuL and, fiuJblitJuuL. in, fisüdtk. Cbnboy, VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1957. JULIUS 4. 4th of July AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK “SZÜLETÉSNAPJA’ Uj magyar honfoglalás Washingtonban Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY az Amerikai Magyar Szövetség ez évi igazgatósági elnöke Becsből komor tárgyalások hírét hozza felénk a szél. Varga Béla New Yorkból Kéthly Annához repült . . . Hozzá repült még Nagy Ferenc Párisból és Király Béla Turinból. A jelszó: emigrációs egység. Kéthly Anna — nem tudni mi okból — nem szereti Varga Bélát. Nem valószinü, hogy a római katholikus egyház és a marxizmus közti örök ellentét miatt. Varg Béla katholikus pap, Kéthly Anna pedig szociáldemokrata, tehát marxista. De az ellenszenv oka nem ez. Elvégre mindketten tudtak már együttműködni kommunistákkal is. Sőt mind a négyen! Az igazság az, hogy Kéthly Anna még new yorki tartózkodása idején sem óhajtott tárgyalni Varga Bélával. Kéthly Annát, a Nagy Imre-kormány egyetlen nyugaton élő tagját puhitgatták abban az időben. Rá akarták venni, hogy lépjen bé a Magyar Nemzeti Bizottmányba, igy ismerve el Varga Béla felsőbbségét. Kéthly mereven elutasította. Most aztán Varga Bélának le kellett nyelnie a keserű labdacsot és elrepült Kéthlyhez. Ez, persze, azt jelenti, hogy el kell fogadnia Kéthly feltételeit. Az uj emigrációs képviselet úgy alakul, hogy Kéthly diktálja. Ma neki van a legnagyobb tekintélye nyugaton. Nekünk, amerikai magyaroknak csak annyi megjegyzésünk van ezekhez az “egység-tárgyalásokhoz,” hogy az uj emigrációs képviselet éppen úgy távol lesz az amerikai magyar tömegektől, mint ahogy távol maradt kilenc esztendő keresztül a most megszűnt Magyar Nemzeti Bizottmány is. Attóltartunk, hogy a magyarországi tömegekhez sem jut közelebb. Az ENSz-ülés csak szeptemberben tárgyalja a magyar ügyet. Hiába minden erőfeszítés, ezen már változtatni nem lehet. Lodge, az amerikai főmegbizott szerint “káros is volna” a közgyűlés korábbi összehívása. Addigra — mondja ő a szabad világ illetékesei, továbbá az újságírók alaposan átrágják magukat a különbizottság jelentésén és előkészítik a közvéleményt. Lehet, hogy igaza van. Kívülről nem láthatja az ember az összes mérlekelendő körülményeket. Arany sérti lehetne várni, hogy a közgyűlés összehívására megijedneek az oroszok és kitakarodnak Magyarországról. Maga a jelentés azonban nagy dolog. Moszkvában és Budapesten prüszkölnek tőle és megvan rá az okuk. Hruscsov egyideig azt hitte, hogy visszamosolyogja magát a nyugati világ kegyeibe. A jelentés ezt a tervet keresztül húzta. Hruscsov egyre kevesebbet mosolyogd Nem érdemes. Mao, a kínai kommunista vezér sokat töpreng a középkeleteurópai országok, köztük Magykrország miatt. Elhatározta, például, hogy bejárja ezeket áz országokat és megpróbál gyógyirt keresni a sebekre. Elég furcsa. Maonak megvan a maga 600 millió napi problémája otthon. Annyi problémája van, ahány alattvalója. Ezekkel sem bir, Minek neki még további 100 millió probléma? Dr. Teller Ede a többi atomtudósokkal együtt figyelmeztette Eisenhower elnököt, hogy a londoni leszerelési konferencia atom-vonatkozásainak káros következményei lehetnek. Ha nem szabad majd az atomfegyverekkel kísérletezni, az atomtudomány nem halad a maga utján és ebből Amerikának csak hátrányai lehetnek. Rendben is volna, ha Amerika megkapná az ellenértéket. De az oroszok nem adnak semmit. Hát akkor miért . . . ? AMERIKÁBA JÖN A MENEKÜLT ZENEKAR? Közvetlen a szabadságharc kitörése utált nagy sikerrel vezényelt Minneapolisban Rozsnyai Zoltán, a budapesti hangversenyzenekar, karmestere. A- merikai támogatással azóta sikerült összegyűjteni a legtehetségesebb menekült magyar muzsikusokat a Bécs melletti Baden bei Wien-ben, ahol hónapokon át kitartó szorgalommal gyakoroltak. Múlt vasárnap tartották meg nagyszabású hangversenyüket az osztrák fővárosban, Yehudi Menuhin hires californiai hegedűművész vendégfelléptével. A Philharmonia Hungarica néven megszervezett együttes szerepléséről a világlapok zene-kritikusai a legnagyobb elismeréssel számoltak be az amerikai sajtóban is. Tekintettel arra, hogy á menekült magyar zenekar jelek szerint nem tud állandó otthonra találni Európában, az Amerikai Magyar Szövetség amerikai körutat készít elő részükre. Mint a szabadságharc kitörésekor Ausztráliában versenyző olimpiai sportolók esetében is, a bevándorlási engedélyt már sikerült is biztosítani Rozsnyai Zoltán hangversenyzenekara részére. Deportálás régi bűnökért A Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel kimondta, hogy az 1952 évi McCarran- Walter-féle bevándorlási törvénének visszaható ereje van. Ez azt jelenti, hogy ennek az újabb törvénynek értelmében deportálni lehet olyan egyéneket, akik korábbi törvények alapján deportálástól mentesek voltak. A főbiróság most kimondta, hogy a régi törvény alapján élvezett mentesség nem érvényes és az uj törvény alkalmazható oly esetekben is, amelyek a korábbi törvények szerint nem vontak maguk után deportálást. Az uj törvény szerint deportálási ok az, ha egy idegent kétszer elitélték súlyosabb bűncselekmények miatt, akkor ds, ha ez sok év előtt történt. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! Nem jut előbbre a “Parolee-k” és bevándorolni vágyók ügye Francis E. Walter pennsylvaniai képviselő javaslatot terjesztett be a képviselőházban, Eisenhower elnöknek a bevándorlási törvényt módosító javaslata kiegészítésére. Walter tudvalévőén a Ház bevándorlási bizottságának elnöke és a McCarran-Walter bevándorlási törvény társ-szerzője. Walter javaslata szerint mintegy 36,000 uj bevándorló jöhetne az országba, főként bevándorlotak hozzátartozói és szakemberek. Fenn kívánja tartani a régen elavult, 1920-as kvóta rendszert, amely kedvezőtlen a Vasfüggöny oszágokra, a melyekből most a legtöbb menekült kívánkozik Amerikába. (A magyar kvóta például csak évi 887 fő.) Másik hiánya Walter javaslatának, hogy nem foglal állást a magyar szabadságharc után csupán ideiglenes vízummal bejött “paroleek” státuszának végleges bevándorlásra' való átváltoztatása érdekében. Ez széles körökben kelt visszatetszést nemcsak az újonnan érkezettek, de azon amerikai körökben is, amelyek a kérdés humánus megoldása mellett vannak, már azért is, mert a kommunista uralom elől menekültekről van szó. A szenátusban John F. Kennedy' dem. szenátor adott be hasonló javaslatot, szintén.a régi kvóták fenntartásával. Eisenhower módosító javaslatának a mostani időszakban való tárgyalására kevés a kilátás, aminek oka főként a magyar ujmenekültekkel szemben kezdetben oly lelkes kongresszusi hangulatnak indokolatlan lelohadásában keresendő. Az ennek megváltoztatására magyar körökből és amerikai leberálisok részéről történt erőfeszítések eddig sajnos, nem vezettek eredményre, pedig úgy a paroleek, mint az Az októberi nemzeti forradalom és novemberi szabadságharc legforróbb napjai óta nem volt oly óriási nemzetközi sajtónyilvánossága a magyar ügynek, mint a június 20-át követő napokban, amikor is nyilvánosságra került az Egyesült Nemzetek Szövetsége ötös bizottságának jelentése a magyarországi helyzetről. A legtekintélyesebb amerikai sajtóorgánumok a magyar ügy iránt érzett legteljesebb jóindulattal, a Szovjet unió és hazai bábkormánya felé a legellenségesebb hangnemben tárgyalók az ötös bizottság lesújtó megállapításait a Szovjet által előidézett borzalmakról. A New York Times junius 21-i száma lodalakon át foglalkozik a magyar kérdéssel; — a Time magazin biztató hangú cikkben állapítja meg, hogy még van lehetőség a magyar ügy kedvező elintézésére; a New York World-Telegram junius 21-i cikke “kopaszfejü hazugnak” és bűnözőnek minősiti Nikita Hruscsovot az amerikai televízió számára adott nyilatkozatáért, stb., stb. A Szovjetunió urai és magyarországi bábjaik dühös tagadással, arcátlan hazudozással és aterror fokozásával felelnek bűneik, véres terroruralmuk le-J leplezésére W nemzetközi megbélyegzésére. Ugyanakkor mindent elkövetnek, hogy a világ figyelmét másfelé tereljék: szovjet oldalról a londoni leszerelés; tárgyalások folytatásánál, a békés koegzisztencia hangoztatásánál e szempont fontos szerepet játszik. Ezeknek a vegyes hatást keltő tárgyalásoknak, alkudozásoknak egy előnye mégis van: a bőbeszédű és a bodkát kedvelő Hruscsov időnként “elszólja magát” és valami kis betekintést ausztriai és más nyugateurópai táborokban veszteglő menekültek méltán várhatják, hogy ügyük mielőbb kedvező módon nyerjen megoldást. enged a szovjet kényurak gondolataiba, esze járásába. Ilyen volt legutóbb az amerikai televízió számára adott Hruscsov intervju, amikor is Mr. Schorr egyebek közt ezt kérdezte tőle: — Az ön véleménye szerint szovjet csapatok és páncélosok nélkül meddig tartana a Kádárrezsim Mágyarországon ? Hruscsov igy válaszolt: — Hát csináljunk próbát. Vigyék el maguk (az amerikaiak és szövetségeseik) capataikat Németországból és Franciaországból és mi a mieinket elviszszük Németországból, Lengyelországból és Magyarországból, és látni fogjuk, hogy a Kádárrezsim — és ez a magyar nép rezsim je — élni és virulni fog alátámasztás nélkül is. Mindenki jól tudja, hogy ennek épp az ellenkezője az igaz és hogy jelenleg a Szovjet urai mindenképp birtokukban óhajtják tartani a leigázott rabállamokat, azonban maga az a tény, hogy ily cserealku lehetőségéről nyíltan beszél a kommunista diktátor (amit Sztálin soha nem tett volna meg), mutatja, hogy megérhet odáig a helyzet, különösen a szovjet számára kétségbeejtően alakuló gazdasági tényezők nyomása alatt, hogy komoly tárgyalások indulhatnak meg az említett három államnak a szovjet igából való kiengedéséről, talán valamiféle semlegesítési egyezménnyel, talán éppen az 1945 februári jaltai egyezmény tényleges végrehajtásával, amely tudvalévőén 50-50%ban állapította meg a hatalmi befolyás arányát a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak közt Magyarországot illetően. (Románia tekintetében 85 százalékos befolyást biztosit a jaltai egyezmény a Szovjetuniónak és nyilván nem véletlen, hogy Hruscsov az említett intervjuban sem Románia, sem Bulgária kiürítéséről nem beszélt.) A jaltai egyezmény végrehajtása korátnsem elégíti ugyan ki a jogos magyar igényeket, azonban a mai szörnyű helyzethez viszonyítva máris megváltást jelentene- rab nemzetünknek és jelentős lépés volna a teljes felszabadulás felé. Miután sem az USA, sem az európai nyugati államok nem hajlandók háborút indítani Magyarország felszabadítására, a jövőbeli fejlődés reális lehetősége csak a fenti módon képzelhető el. A magyarországi kommunisták persze hallani sem akarnak semmiféle változásról, s azt hiszik, hogy terror-uralmukat időtlen 'időkig tartani tudják szovjetorosz segítséggel. De a Szovjetuniónak súlyos bel- és külpolitikai, s méginkább gazdasági gondjai vannak. Előbbutóbb kénytelen lesz komoly engedményekre, ebben még a mai vigasztalannak látszó helyzetben is reménykedhet a magyarság. Mikor komoly hírek érkeznek Lengyelország. szovj etllenes közhangulatáról, mikor Mao Ce Tung, a kinai kommunista diktátor kezd másfajta ideológiát hirdetni, mint Moszkva, mikor a rabállamok tönkretett gazdasága kezd teherré válni a Szovjetunió számára, nem lehet már hosszú évek kérdése a rég várt kibontakozás eljövetele! Történt valami amines hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban Értelmes emberek előtt fölösleges újra meg újra hangoztatni, hogy amerikai magyarságunk tekintélyes és befolyása, állami és szövetségi kormányzatunkra való hatóképessége országos viszonylatban való központi megs zervezettségének függvénye. Hiszen erre már több mint 50 esztendővel ezelőtt rájöttek elődeink s meg is alapították az Amerikai Magyar Szövetséget. Az elmúlt félszázad viszont olyan korszak volt, amikor ez a ráeszmélés a köztudatban elhalványódott s csak akkor élénkült fel újra, amikor valam inagy nemzeti veszedelem itteni népünk magyarságtudatát fellángoltatta. Egy ilyen felmelegedésre soha olyan szükség nem volt, mint épen most, amikor az egész világot fenyegető vörös veszedelem közepette az óhazai magyarság egész nemzeti és fizikai létét a teljes megsemmisülés fenyegeti. Van-e, lehet-e értelmes és jóindulatú magyar közöttünk, aki ezt kétségbe vonhatná? Ez lévén a helyzet, Szövetségünk igazgatósága elérkezettnek látta az időt arra, hogy saját fedelet szerezzen az idáig ide-oda vándorolt s alkalmatlan és reprezentálásra végképen elégtelen bérelt helyiségekben kínlódó Magyar Szövetségi Irodánknak. örömmel jelenthetjük, hogy junius 10-én sikerült nagyon méltányos áron és igen kedvező Meghalt Tarnócy Árpád Tarnóczy Árpád költő és újságíró, az “Akroni Magyar Hírlap” kiadó-szerkesztője, junius 25-én 68 éves korában elhunyt. Tarnóczy Árpád, az amerikai magyarság egyik büszkesége: kiváló költő, iró és újságíró, a magyarság minden igaz ügyének bátor és szívós harcosa nincs többé. Elment az örök utón, de távozása nem csak egy ember elmúlását jelenti, hanem egy neves emberét, művészét, hazafiét, — igaz magyarét. Halála nemcsak hozzátartozóinak, Akron magyarságának, hanem egész magyar-Amerikának pótolhatatlan vesztesége. Gyászloja özvegyén kivid: egész Amerika inagyarsága. “Passport to Life” Ezen a címen julius 9-ikén, kedden este másodszor is bemutatják az American Broadcasting Company televízió műsorain azt az igaz történetet, amidőn több hazánkfiának sikerült a kommunista őröket megtévesztvenyugatra menekülni és uj' életlehetőséghez jutnia. írjunk köszöntő sorokat a televíziós cégnek, ha tetszett a program ! fizetési feltételek mellett ($37,- 000.00) egy olyan négy-emeletes épületet vásárionunk, amely a főváros diplomáciai negyedében fekszik s minden tekintetben alkalmas arra, hogy abban úgy Szövetségünk, mint az Egyesített Magyar Segélyakció (Coordinated Hungarian Relief, Inc.) elhelyezkedést találjon a méltóképen képviselni tudja amerikai magyarságunk mindnyájunk számára odázhatatlanul fontos ügyét. Mondnyájan tudjuk, hogy Szövetségünk sohasem volt gazdag s most sem az. Azokból a nehezen adott pennyk-ből s dollárokból, amiket esetenként öszsze-össze könyörögnünk sikerült, nem igen jutott arra, hogy a rövid takarón túl nyújtózkodjunk. A szükség azonban törvényt bont. Most meg kellett ezt tennünk abban a reményben, hogy magyarságunk végre belátja saját érdekének parancsoló kötelezettségét s nem zárja el sem szivét, sem erszényét egy olyan saját központi otthon létesítésétől és fenntartásától, amely épen ezeket az érdekeket van hivatva szolgálni. Meg van tehát már a fővárosi ház, amit néhai jó vitéz Kováts Mihály ezredes emlékéről kívánunk elnevezni. Hiányzik azonban még a pénz, amely a Szövetségnek az első lefizetés által kiürült kasszáját feltölthetné. Jó lélekkel és a szükség tudatában fordulunk tehát itt egyetemlegesen Magyar-Amerika egyházaihoz, egyleteihez s általában egész magyarságunkhoz, kérve őket arra, hogy külön-külön is kiküldött kérésünket tegyék komoly megfontolás tárgyává. Generózus adományaikkal segítsék végre Szövetségünket ahhoz, hogy a megvásárolt fedél alatt további jó szolgálatokat tehessen — nekünk, mindnyájunknak magyaroknak, akikben még nem vált savóvá az ősi vér . . . Amikor pedi gelérkezik ez év őszén annak ideje, hogy a szükséges berendezés és tatarozás után egyetemleges magyarságunk első washingtoni otthonát hivatásának átadhatjuk, illetve felavathatjuk: tekintse majd ezt magyarságunk saját ünnepének s jöjjön minél gyakrabban és minél nagyobb számban látogatóba a fővárosba, ahol saját házában mindig szívesen látott családtag lesz! Egyéni adományainkat, nyári mulatságok, piknikek felajánlott bevételét, egyházak, egyletek megajánlásait küldjük a külön felkérésig is már a Szövetség uj címére, az országos székház címére: American Hungarian Federation Col. Kovats Memorial Building 1761 R Street, N.W. Washington 9, D -C. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, valamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon! CHarter 7-S4S4. JULIUS 4 EMLÉKEI... Egy szabad nemzet születése perceit örökítette meg a fenti kép . . . A Függetlenségi Nyilatkozat benyújtása a Kontinentális Kongresszushoz, 1776-ban. Az eredeti 13 állam képviselői mind eláirták a nevezetes okiratot. Az Independence Hall Philadelphiában, ahol a Függetlenségi Nyilatkozatot a Kongresszus elfogadta, Washingtont főparancsnoknak kiáltották ki és az Egyesült Államok Alkotmányát megszerkesztették. Az emberi jogok és szabadság szimbóluma, a philadelphiai ‘'Szabadságharang,” amelyet minden nevezetes alkalommal megkonditottak. (A harang 1835-ben repedt meg.) Az Independence Hall-ban ma is látható ez a hires harang. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND A “magyar ügy”
