Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-24 / 4. szám
PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Q*ihf Kungnhian. ‘YlouiApnpQA. £jdjUsuoL jo/uL (pubiiAJisicL in. fijudh. Cbnbsuf. VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. Az emigráció képviselete körül fodrozódnak a vizek, s nyugalmi helyzetükbe egyelőre nem is jutnak. Arról van szó, hogy ki képviseli az otthoni magyar népet; a Magyar Nemzeti Bizottmány néven évek óta Amerikában, New Yorkban működő politikai testület, vagy az, amelyik most alakult Strassbourgban, aszabad s á gharc után frissiben menekült politikusokból? A kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, s csak igen kis mértékben múlik azon, hogy géz, vagy az az emígrációs réteg ide, vagy oda szavaz. Meggyőződésünk, hogy emigrációs politikai testületre, amelyiket a nyugati nagyhatalmak elismernek, illetve tudomásul vesznek, igenis, szükség van. Az is meggyőződésünk, hogy az emgiráció ezúttal sem tud kiválasztani magából olyan tiz embert, akikben mindenki megegyezik. Nem tudott a múltban sem. Igaz, hogy az uj emigráció sokkal egységesebb, mint a régebbi. Clevelandtól Bécsig mindenfelé akadnak bizottságok, ilyen Vagy amolyan hangzatos megjelöléssel, de közülök mindössze kettő marad a felszínen, tehát versenyképes. És versengés képes is. Az egyik a new yorki, a másik strassbourgi. Történtek kísérletek a kettő egybefogására. A new yórki Bizottmányból lemondtak nehányan és a strassbourgiakhoz szaladtak, de azok csak' másodrangu helyeket adtak nekik. Nagyjából uj emigrációs testület ez, az élen Kéthy Annával, Kővágó Józseffel és Király Bélával. A strassbourgi alakulatnak a nyugateurópai országokban lesz talaja. A hivatalos Franciaországnak sok köze van ahhoz, hogy éppen Strassbourgban alakult meg a legújabb magyar emigrációs testület. A franciák és más nyugateurópai nemzetek úgy látják, hogy Amerika túlságosan lassú, az alkalmas pillanatokat elszalasztja, az európai ügyekhez nem ért eléggé, ennélfogva igen fontos, hogy Európában székeljen a magyar emigrációs politikai testület. Jelek szerint, az Egyesült Államok kitart — nem hivatalosan — saját Magyar Nemzeti Bizottmánya mellett, Varga Bélával az élen. Kissé foghijjasan a kilépések miatt, a Bizottmány tovább működik s akik a new yorki Bizottmányt baloldalinak tartották, hát azoknak azt ajánljuk, hogy olvassák el a Strassbourgban megalakult Magyar Forradalmi Tanács névsorát. Egyelőre csak ennyit. Alkalomadtán visszatérünk a kérdésre. Ausztria bajban van a magyar menekültek miatt, s számunkra ez annál fájdalmasabb, mert ez a kis ország többet tett a magyar ügyben, mint bármelyik a többi országok közül. Most aztán a nyakán maradtak a magyar menekültek tízezrei és a bécsi kormány egyszerűen képteln gazdaságilag megoldani ezt a kérdést. A nyugati szabad országok csak immelámmal felelnek az osztrák kormány sürgető felhívásaira. Pénz nincs, a kivándorlás elakadt. ’ Hozzájárult még ehhez, hogy a budapesti kommunista kormány úgyszólván naponkint kellemetlenkedik. Raab kancellár kénytelen volt legutóbb dü(Folyt. a 4-ik oldalon) Brack Miklós Becsbe utazott, az “Ikka” igazgatóival tárgyalni További intézkedésig az Ikka 25% kedvezményt nyújt Telefonbeszélgetés és többszöri kábelváltás után a budapesti “IKKA” igazgatósága Bécsben tárgyalja és beszéli meg Brack Miklóssal, a NeAV York-i U.S. Relief Parcel Service igazgatójával azokat a módosításokat, amelyek a jelen körülmények között szükségesek ahhoz, hogy a már 8 éve működő IKKA-akció utján továbbra is a leggyorsabban és legelőnyösebb módon lehessen vámmentesen óhazai szeretteinket rendszeresen támogatni. Brack Miklós igazgató, akinek a második világháború előtt irodája és szeretetcsomag. tárolására raktárháza volt Budapesten, az elmúlt negyedszázad alatt évenként 3-4-szer utazott Budapestre, hogy ott olyán megállapodásokat i g yekezzen kieszközölni, amelyek úgy az amerikai csomagküldők, mint az óhazai címzettek érdekeit szolgálják. Most is ez a cél vezérli őt, amikor rossz egészsége dacára, fáradságot és költséget nem kímélve átrepül Ausztriába. A Budapestről kapott kábeltávirat alapján Brack Miklós igazgató ezúton közli olvasóinkkal, hogy további intézkedésig az Ikka 25%-os kedvezményt nyújt a megrendelőknek. Ez úgy értelmezendő, hogy: ha, például, megrendelő itt befizet egy “Mado” csomagra 20 dollárt, akkor a címzett a “Mado” csomagon kívül 5.— dollár értékben még más cikket is kap. Ha pedig, tegyük fel, a megrendelő “szábadválasztásra” fizet be 100.— dollárt a U.S. Relief Parcel Service New York-i, 315 E. 79-ik utcai főirodájában, vagy gyüjtőállomásaink, akkor a címzett 125.'— dollár értékű árut, vagy forintot kap kézhez. Ez a kedvezmény az Ikka-csomagokat értékesebbé és népszerűbbé teszi. Magyarországon nagy gyógyszerhiány van s ezért a gyógyszerek ára emelkedett. Gyógyszerek továbbra is vámmentesek és a U.S. Relief Parcel Service utján megrendelhetők. Brack Miklós bécsi tárgyalásairól, visszaérkezése után, tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. (Reméljük; hogy az IKKA vezetőembereigen lesz annyi belátás, hogy a mai súlyos helyzetben a legméltányosabb feltételek, illetve árak mellett teszik lehetővé óhazai hozzátartozóink és szeretteink támogatását a budapesti raktárakból közvetlen és leggyorsabb módon kiutalt értékes . csomagokkal!—Szerk.) PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1957. JANUÁR 24. Fekete napok Magyarországon Kérdések— válasz nélkül... Irta: Dr. NAGY JÁNOS A budapesit vörös bábkormány két vezetője: Kádár János miniszterelnök és Marosán György “államminiszter” résztvettek a szovjetblokk mozskvai tanácskozásain, mialatt a rabországra Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere és az orosz tankcsapatok vigyáztak. Tárgyaltak Csu-En-láj kinai miniszterelnökkel is, aki minden befolyását latba veti, hogy a lázongó európai rabországok nyílt, vagy lappangó ellenállásával szemben a Szovjetunió helyzetét erősítse, mint annak jóban-rosszban megbízható szövetségese. (Nemsokára kiderül, mi lesz e támogatásért Kina ellenszámláj a.) A moszkvai tárgyalások nyomán Magyarországon még jobban kiéleződött az általános helyzet; Az ipari munkásság forrong, a főiskolai diákság nyugtalankodik, a letartóztatottak száma növekszik, mind több halálos ítéletet hoznak a rögtönitélő katonai “bíróságok” s ezekből többet már végre is hajtottak. A kivégzettek közül legismertebb Dudás József, a “forrófejű” forradalmár,” aki nagy zavarokat okozott még Nagy Imre általában népszerűnek mondható rövidéletü kormányának is radikális kövteeléseivel és a külügyminisztérium fegyveres megszállásával. Dudást Nagy Imre kormánya letartóztatta, de a november 4.-i nagy orosz támadást követő zűrzavarban megszökött s elrejtőzött. Egy hónap előtt megint a politikai rendprség kezére került s titkos tárgyaláson halálra ítélték (azóta már ki is végezték). Ugyanaz lett a sorsa a Bakonyban működő fegyveres felkelők egyik vezetőjének, a 20 éves Horváth Istvánnak,is. Egy másik bakonyi felkelő csoport tagjai 5-10 évi börtönbüntetést kaptak. Budapesten halálra Ítélték fegyverrejtegetésért Péntek Ferenc postást és C. Varga Istvánt. Békéscsabán két halálos ítélet hangzott el a gyulavári zavargások miatt: a 20 éves Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra Ítélték, de kegyelemre terjesztették fel őket az Elnöki Tanácshoz. Szilágyi István 15 évi, Zsótér Mátyás 13 évi, Boros Ferenc 13 évi, kilenc társuk 5-12 évig terjedő börtönt kapott. . A budapesti rádió január 12-i közlése szerint halálra Ítélték Romik Sándor rendőrt is, mert egy Bajzák József nevű részeg embert lelőtt, mikor az ellenállt Rossz volt? — jó volt? mügén volt átkos némaságom az ó-hazában? nem tudom. Csak azt tudom: szaladt a toll, betelt a toll, betelt a papiros . . . asztalfiók s nehány bolond hálandó megértették, hogy mi kincs. Jó-e?, rossz-e? milyen e mosti szabadságom az Uj-ha-'+lym? nem tudom. Itt minden ember: fenség. Nem kérdezik, ki mit csinál, mit vall és mit hisz el? s ha nem bántja a másét, kezet rá senki nem emel . ^ . De azt tudom: erre felé tűnődni nem szabad . . . itt nincs idő a percek selymén hálni, mert ember és a gép is lemarad. % West-Hartford, 1956 XII. 20 a letartóztatásnak. Marcalibán Ammer Istvánt Ítélték halálra emberölés címén és kivégezték. Ugyanez a ródióhir közli, hogy január 11-én este 7 órakor fegyveres felkelők Bakonyszentlászló mellett megtámadtak egy tehervonatot. Részleteket a rádió nem mondott, csak annyit, hogy a vonatvezető megsebesült s a támadók később elmenekültek. Nyilván élelmiszert s egyéb ellátási cikkeket zsákmányoltak a vonatról. Január 12-én közölte a budapesti rádió az Elnöki Tanács rendeletét a rögtönitélő bíráskodás kiterjesztéséről. Eszerint (Folyt, a 4-ik oldalon) Itt tenni kell! Smit alkotsz: felemésztni. Mi még ma van, holnapra nincs sehol. A nagy parancs: dolgozni és nevetni. K iközte ténfereg, keservesen lakói. Az életem gyerekcipőben jár ma. Ajkam dadog, s az álmom is be kába. Magyar és ember — ó nagy idegenségi — ily torzszülöttként hull mások nyakába? Az ut pora még itt van a cipőmben. A félelem is lassan száll belőlem. Ma mindenki ajnároz és kínál . . . akarást, gyógyulást türelmesen kivár. I Mégis, miért sir a szemem? . . . Szabadságért siratom . . . [lényegem! Az utóbbi hetek eseményei és a világot irányítani igyekvő politikusok utazgatásai egyre jobban igazolják azt a tényt, hogy a. szuezi és magyarországi ügy annyira felkavarta és annyira váratlanul érte a világot, hogy valóban fel kell adni az eddigi politikai irányvonalat és uj utat kell keresni. A második világháború alatt és után a részben gazdasági kényszerből, részben erőszakkal létrehozott nagy egységek, szövetségek nem bizonyultak életképesnek és további sorsuk a két szembenálló nagyhatalom: az Egyesült Államok és a Szovjet magatartásától függ. A nyugati világ tisztán láthatta, hogy bármilyen akció, ami az Egyesült Államok tudta, vagy éppen jóváhagyása nélkül történik, csak addig a pontig lehet eredményes, ameddig az az Egygesült Államok politkiai vonalvezetésébe bele illik. Eden bukása, a szuezi és magyar kérdés megoldatlansága és a U.N. fél-megoldásokat hozó tárgyalásai az Egyesült Államok “békét minden áron” hirdető és követő politikájának az eredménye. Az események azonban, — éppen mert nem nyertek teljes megoldást — egy olyan lépésre késztették az elnököt, ami merőben ellentétesnek látszik eddig követett politikájával. A szuezi ügyben elitéltük az angol-francia erőszakos akciót, melyet ők — legalább is saját bevallásuk szerint — egy várható Szovjet beavatkozás megelőzése céljából indítottak és ugyanakkor most az amerikai kormány kér felhatalmazást a kongresszustól hasonló lépés megtételére arra az esetre, ha “a Közép-Kelet államainak függetlenségét a Szovjet fegyveres támadással veszélyeztetné.” Ezen a látszólagos ellentmondó irányváltozáson a vélemények erősen megoszlanak. Vannak, akik azt mondják, hogy az elnök most ugyanazt akarja megtenni az amerikai katonaság életének és az amerikai polgárok pénzének feláldozásávál, amit az angoloknak és franciáknak nem engedett megtenni saját katonaságuk és saját pénzük feláldozásával és az az “ür” (vacuum), ami az angolok és franciák kivonulása után keletkezett Szueznél, az Egyesült Államok hibás politikájának eredménye. Véleményünk szerint, bármennyire hibás is volt az Egyesült Államok politikája úgy a szuezi, mint a magyar ügyben, az elnöknek ez a. lépése mégis egy határozott lépés előre azon az uj utón, amit követni kellett volna a két esemény kirobbanásának kezdetén. Erőt és határozottságot kell mutatni, a szándék tisztaságának kihangsulyozásával, mert a támadó, vagy támadni szándékozó csak akkor ül tárgyaló asztalhoz, ha arra egy ellentámadás lehetőségével kényszerítik. Ez a felhatalmazás azonban, amit az elnök kért, cs^ik az első lépés lehet a megkezdett utón, hiszen kongreszszusi “üzenetének” elolvasásakor azonnal a kérdések egész sora halmozódik fel előttünk. 1. Miért kér az elnök felhatalmazást egy jövőbeni támadás esetére, amikor a jelenlegi váltság sincs még megoldva és főképpen : miért kér csak a Közép- Keletre felhatalmazást, amikor Közép-E urópában is ugyanez a probléma vár megoldásra, egy ugyanolyan agresszió formájában, amilyet Szueznél visszaparancsoltak. Vagy talán azok a nemzetek, amelyek egy korábbi “tévedés,” vagy agresszió, vagy be nem tartott megállapodás következtében vesztették el függetlenségüket, már nem érdemesek arra, hogy a nyugat, vagy az Egygesült Államok védelmében részesüljenek? Még akkor sem, ha függetlenségükért a maguk részéről már emghozták a legnagyobb áldozatot? Vagy.gtalán ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet az Egyesült Államok kormánya változhatatlánnnak ismeri el? 2. Mit kíván az elnök csinálni a megoldhatatlan Szuez-i kérdésben és a magyar kérdésben? Ott hagyja a U.N.-nél, mely gyengének bizonyult akkor, amikor szovjet aggresszorral állt szemben, de eredményes volt, amikor a becsületes és szavukat-tartó demokráciákkal vonatta vissza csapataikat? Ha ez áll, akkor az a lépés, amit a kormány egyik oldalon előre tesz, a másik oldalon reménytelenül egy helyben marad, hacsak nem terjeszti ki a felhatalmazást a U.N. határozatinak keresztülvitelére is és ezáltal nem emeli ki az U.N.-t abból az erkölcsi holtpontból, amelybe éppen a magyar ügy eredménytelen kezelésével jutott. Vagy talán el kell fogadnunk a szovjet diktatúrát az U.N.-ben is és csak -akkor szabad erélyes intézkedést hozni, ha saját szövetségeseinkről van szó? 3. Miért kér az elnök felhatalmazást arra, hogy az amerikai kormány egyedül is használhasson csapatokat, ha arra szükség van és nem a szövetségeseinkkel és NATO-val együtt? Vagy talán annyire megrenduült a bizalom egymásban, hogy jobb ha egyedül intézkedünk? És végül, nekünk magyaroknak van egy tiszteletteljes nagy kérdésünk: nem lehetne a magyar kérdést a Közép-Európai semleges övezet kérdésének komoly alapon való tárgyalásával egy légpéssel ugyancsak előbbrevinni, ha már az elnöki felhatalmazás szövegéből kimaradt? Meyner kormányzó esküvője Pompás külsőségek közt zajlott le Robert B. Meyner new jerseyi kormányzó és Helen Day Stevenson esküvője. A menyasszony rokona Adlai Stevenson volt demokrata elnökjelöltnek, aki személyesen vett részt az esküvőn, a politikai és társadalmi élet számos más kiválóságával együtt.. NAGYMAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalakkal. A Losonczy mérnök által készített nagyalakú falitérkép ára . $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. 1VÁNI ZOLTÁN SIRATOM: LÉNYEGEM AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP 'COM£ ONE! COME ALL! STEP RIGHT UP Van, aki nem dől be neki...
