Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-06 / 23. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FQRDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only* ^iungwaan. VbuvApapiUL fcdiisuL and. fiubÜAhad. in. ßnhih. CLmbotf. VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1957. JUNIUS 6. Hruscsov a televízióban úgy viselkedett, ahogy elvárták az elvtársai. Fennhéjázó volt, hetyke. Egyes kijelentései azon­ban tökéletesen beleillenek a “semleges Európa” körül kiala­kult gondolatmenetbe. Walter Lippmantól kezdve az amerikai és nyugateurőpai pub­licisták és politikusok egész so­ra már rég pengeti a húrokat s székről lapunkban is beszámol­tunk. Nyersen megfogalmazva úgy hangzik ezeknek a nyugati embereknek a véleménye, hogy a két szembenálló nagyhatalom lépjen hátrább egy óriás lépés­sel. így Európa — s benne a kö­zépső rész is, Magyarországgal — megszálló csapatok nélkül marad, viszont az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió garan­tálnák az. egész földrész bizton­ságát. Hruscsov lényegében azt mondta, hogy a Szovjet vissza­vonja haderejét Magyarország­ról és a többi rab országokból, ha az Egyesült Államok és Ang­lia hasonlóan kivonul Nyugat­­európából. Washingtonban és Londonban egyelőre nem kap­nak az ajánlaton, nem fogják szaván a vörös embert. Mert Washingtonban és Londonban másképp gondolták ki az egé­szet. Más menetrend szerint. Előbb egy kisebb arányú lesze­relés, — földi és légi ellenőrzés­sel — s aztán Németország, egyesítése s végül . . . . Ez mind rendben volna. Csak­hogy félünk valamitől. Wa­shingtonban újra aktahegyeket gyártanak s ami ezekben az irathegyekeben nincs benne, pusztulnia kell. Áz elmúlt évben is voljtak ilyen irathegyek a wa­shingtoni külügyminisztérium­ban. Jónéhány magas külügyi tisztviselő megsértődött, hogy az események nem úgy követ­keztek be, ahogy ők okosan meg­jósolták és szépen kicirkalmaz­­ták. ök abban a hitben élnek, hogy a történelemnek kötelessége az ő pompás koponyájuk szerint igazodni. Néha fordítva törté­nik. A magyar jelentés r ránk következő héten napvilá­got lát. Az Egyesült Nemzeték különbizottsága- befejezte mun­káját és a vaskos írásbeli jelen­tés a delegátusok kezébe kerül. Minden jel arra vall, hogy nem hívják össze a rendkívüli közgyűlést a magyar ügy letár­­gyalására. Nem Hammerskjöld vezértitkáron múlik. Csakis a delegátusok követelhetik. Az amerikai magyarságnak most, kellene összpontosult erővel megmozgatn iminden fát — el­sősorban magát Amerikát. Igazi rámenőssel ki lehetne kényszerí­teni a közgyűlés összehívását. Nagy események sorozata megy végbe a világban. A nagy­hatalmak elhatározták, hogy nem háborúznak. Nem adták egymásnak becsületszavukat és nem is Írtak nagypecsétes szer­ződést, de álláspontjuk ezúttal csakugyan komoly. Szándékosan egyik fél sem indít háborút, még a Szovjet sem, hacsak valami mellékkörülmény folytán ki nem robban. Akkor aztán aligha lesz más mód, mint letarolni a föld felületét . . . A tudósok szerte a' világon követelik az atom-hidrogén kí­sérletek abbahagyását. Szerin­tük már ez is elég a föld meg­­mérgezéséhez. Valószínűleg iga­zuk van. Hruscsov reméli, hogy néhány éven belől annyi tejet fejnek majd a Szovjetben, mint az Egyesült Államokban. Szerte a világon kétkedve fogadják a hencegést. Egy amerikai tudós bebizonyította, hogy a szovjet átlagtermelés 25-30 évvel kullog az amerikai mögött. A legérde­kesebb, hogy a cári Oroszország is pontosan annyival kullogott az akkori amerikai termelés mö­gött . . . ! Franciaországban “véletle­nül” megint kormányválság van. Gallup újabb válságot jó­sol. Az Egyesült Európa komoly formát öltött. Kialakulóban van a harmadik világhatalom. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefoni C Harter 7-8484. 2,000 nélkülöző ma­gyar családon segít aNewYork-iak adománya A New York-i magyar egyhá­zak és egyletek nagybizottsága május 15-én tartott ülésén elha­tározta, hogy gyűjtéseinek eredményéből kétezer ruhacso­magot küld kétezer Ínséget szenvedő magyar család cimére az óhazába. A gyűlésen, amelyen Dr. Szoó József elnökölt, tizennyolc New York-i egyház és egylet képvi­seltette magát. Megjelent és fel­szólalt Kővágó József, Budapest volt polgármestere is. A gyűlés által a csomagok céljára meg­szavazott 12,000 nollárt a Coor­dinated Hungarian Relief New York-i ruhaosztályának utalják át, amely adakozásból össze­gyűjtött ruhákból készíti és kül­di el a csomagokat Magyaror­szágra. Ezzel a New York-i magyar egyházak és egyletek olyan pél­dát mutattak, amelyre egész Amerika magyarsága - büszke lehet és amely követésre méltó. Ma,- amikor az óhazai magyar­ság megmutatta, hogy egységes tud lenni a legnehezebb körül­mények között is, a szabad vi­lágban élő magyarságnak a New York-i egyházak és egyle­tek példáját kell követnie, ha valóban komoly a segítő szándé­ka. Segítsetek, hogy segíthes­sünk! ,.. És a világ félre­­fordit ja tekintetét... A budapesti rádió május 23- án két újabb kivégzésről adott hirt. A hivatalosan bevallott ki­végzések száma ezzel 78-ra emelkedett. Sajnos, sem az Egyesült Nem etekben, sem más világ­­forumckon nem történik semmi az ellen, hogy akasztják, eéyre akasztják azokat a magyarokat, kik Patrick Henryvel vallották a “Give Me Liberty or Give Me Death” (Szabadságot vagy ha­lált!) hősi jelszavát! “Három mülábat, egy hallókészüléket és három szemüveget szereztünk” Persze, nem egy embernek, hanem hét újonnan érkezett ma­gyar menekültnek a Coordinat­ed Hungarian Relief Camp KKilmer-i irodájában. Ki sze­rezte? Te meg én, kedves ma­gyar testvérem, akik a nehezen megkeresett dollárjaink bekül­désével tettük lehetővé, hogy ez az iroda segithessen az uj me­nekülteken. A most közreadott zárójelen­tésben olvassuk, hogy az elmúlt hónapkoban 5,862 személy ügyes -bajos dolgát intézték és ezek között 1,567 személy részé­re szereztek állást és otthont. Mindezeknek az intézésére több mint ötezer telefonhívásra volt szükség, nem is szólva a renge­teg iv kitöltéséről, menekültek szállításáról, csomagok hurco­­lásáról, kórházi beutalásokról, stb. A Camp Kilmer-i irodát a New Brunswick-i magyarság ál­dozatosságával, az Amerikai Magyar Szövetség hehji fiókja létesítette. Három alkalmazott­ja és rengeteg önkéntes munka­társa napi 10-12 órát dolgoztak s hetenként hét napot. Rengeteg ruhát osztottak ki az arra rászo­rultak között, az első tolmács­könyveket ők szerezték be, há­romezer szabályfüzetet nyom­tattak ki magyar nyelven, közel 200 önkéntes munkatárssal lát­ták el a táborban működő ame­rikai kirendeltségeket, több mint 700 személy részére küld­tek távisatot Ausztriába, hogy Amerikába jöhessenek, renge­teg rokont, ismerőst kerestek és találtak meg az elszakadt csa-November 4 után is harcolt: halálra ítélték A Népszabadság május 22.-i és 23.-i száma tudósítást közöl Praszmayer Ágoston, “Maiéter összekötője” és társai főtárgya­lásáról a Fővárosi Bíróság kü­­löntanácsa előtt. “Praszmayer október 24-től kezdve résztvett ellenforradalmi fegyveres akci­ókban. A Práter-utcai ellenfor­­radalmár-központban k a p ott fegyvert és itt csatlakozott egy 30 tagú bandához, amelynek tagjai a József-körúton harcol­tak. Praszmayer később Maiéter Pál összekötője lett. November 4 utná nem tette le a fegyvert, hanem tovább harcolt. Ekkor már a Rákóczi-téren táborozó fegyvereseknél látni, majd ami­kor szétverték őket, mintegy 120-an a Royal-szállóba fészkel­ték be magukat.” A különtanács “bűnösnek mondta ki Prasz­mayer Ágostont a népi demok­ratikus államrend megdöntésé­re irányuló cselekmény kezde­ményezésében, fegyveres rab­lásban és tiltott határátlépés kí­sérletében, ezért halálra Ítélte. Társait fegyver- és lőszerrejte­getés bűntettében mondta ki bű­nösnek a biróság. Ezért Kovács Istvánt hat évi, Hyuli Istvánt 8 évi, Hajdúk Jánost 5 évi, Mol­nár Erzsébetet egy évi börtönre ítélte. A vád és védelem felleb­bezett.” (Szóval: vígan folyik a szabadságharcosok irtása, a kommunisták amnesztia-ígére­tének teljes félrerugásával. A rettenthetetlen szabadságharco­sokat igyekeznek holmi közönsé­ges bűncselekmények vádjával is bemázolni, szabadságharcuk egyes természetes aktusai “rab­lásnak” bélyegezve.) ládok összehozásában, több mint 200 személynek adtak pénz se­gélyt. Oldalakon át folytathat­nánk még azt az. áldozatos mun­kát, amit önfeláldozó magyar testvéreink Camp Kilmer-ben végeztek. A legfontosabb azon­ban mindezek fölött az volt, hogy a menekülteket magyar szóval és magyar szeretettel fo­gadták. Segítsetek, hogy segíthes­sünk! (A Coordinated Hungarian Relief céljára adományokat készséggel továbbit lapunk szer­kesztősége is.) TÜNTETÉS NEW YORKBAN A budapesti vörös báb-kor­mány, Kádár és társai 50,000 munkanélküli magyart “szállít” le a Szovjetnek . . . mint barmo­kat, fejenként 100 Dollárért ad­ják el rabmunkáha a magyart... Ez ellen minden becsületes ér­zésű emberpek, minden lehető módon tiltakoznia kell! Most szombaton, junius 8-án d.u. 2 órai kezdettel New York­ban, az Egyesült Nemzetek épü­lete előtt a magyarság nagy tö­meg-tüntetése lesz a Kádár-kor­mány és a Szovjet gazságai el­len. Legyünk ott Jerseyből is minél többen, magyarok! MAGYAR ÜGYBEN ADOTT KI JELENTÉST A KONGRESSZUS Az Egyesült Államok képvi­selőházának külügyi bizottsága öt tagú vizsgáló-bizottságot küldött a közelmúltban Euró­pába, hogy részben a táborok menekült magyarjaival közvet­len kapcsolatot létesítsen, rész­ben pedig helyszíni szemle alapján állapítsa meg a ma­gyar tragédiával kapcsolatos tényállást. Az Edna Kelly, Brooklyn, new yorki képviselő­nő vezetésével Európa több or­szágában megfordult bizott­ság dereka,'■r^.iiunkát végzett, sőt, jelentését már nyilvános­ságra is hozta. A magyar szempontból rendkívül érdekfeszitő jelentés felkarolja a vasfüggönyön túli más, szintén rabszijra fűzött népek sorsát és a múlt őszi óha­zai események tanulságaképen az amerikai külpolitika gyöke­res megváltoztatását követeli. Mindössze James G. Fulton pennsylvaniai képviselő véleke­dik utóiratában akként, hogy az Eisenhower kormány “min­den tőle telhetőt megtett az adott körülmények között.” A bizottság többi tagja, Armi­­stead I. Seiden, Alabama; Frank M. Coffin, Maine; Alvin M. Bentley, Michigan és Kelly elnöknő ezzel szemben vala­mennyien a legélesebben szor­galmazzák a rabnépek hatha­tósabb megsegítését. Az Amerikai Magyar Szö­vetség központja (melynek következetes memorandumai, táviratai és kilincselései nem kis mértékben készítették elő a talajt a Congress külügyi vizs­gálóbizottságának európai ta­­nulmányutjához) különlenyo­­matokat készitteet e történelmi jelentőségű beszámolóból. Az államnyomdában máris mun­kába vett, 32 oldalas füzet ki­válóan alkalmas arra, hogy amerikai barátainkat, köz­ügyek iránt érdeklődő ismerő­seinket meggyőzzük a magyar kérdés globális fontosságáról. Ugyancsak beszédes bizonysá­ga a “Report of the Special Study Mission to * Europe on American Policy toward the Satellite Nations” cimii tanul­mány annak, hogy a rabnemze­tek orosz kiszipolyozástól men­tesítése a világbéke egyik leg­sarkalatosabb előfeltétele s mint ilyen ,az Egyesült Álla­mok elsőrendű létérdeke. Mindössze néhány fejezet címét soroljuk fel magyarra fordítva, hogy olvasóink abból is következtethessenek e hiva­talos amerikai kiadvány hihe­tőleg korszakot változtató tar­talmára. 1. Uj amerikai külpolitiká­ra van szükség a rabnemzetek felé. 2. Ez nem lehet sem hábo­rúra uszítás, sem pedig a fele­lősség elől bujkálás. 3. Pontos körvonalazás le­hetőségéig minden eshetőségre legyen előre kidolgozott meg­oldás. 4. Európa u j j á építésének alapvető feltétele a rabnem­zetek önállósága. 6. Az orosz gyarmat-uralom eddig csak sejtett borzalmai­nak könyörtelen leleplezése. 7. A magyar szabadságharc megdöntötte a szovjet esejéről elterjedt legendát. 8. A habozó kormányok az­óta hátat fordítottak a kétkula­­csosságnak. 9. Önkéntesek szerepe a vár­ható újabb fellobbanásokban. 10. Egy nemzedék lehetősé­geit vesztette el a szabad világ. 11. Miként dobta el az Egyesült Államok világhatalmi vezető-szerepét. 12. A következetlenség této­vázáshoz és végül kapkodás­hoz, rettegéshez vezetett. 13. A szavakat nem követte tett. 14. A kémelháritás és kiérté­kelés csődje. 15. A magyar szabadság­­harc végzetes négy napja. Oldalakon keresztül taglalja továbbá az amerikai képviselő­ház tagjainak hivatalos jelen­tése a menekültek bevándorlá­sával kapcsolatos kérdéseket s gondokat. Részletesen beszá­­mo 1 az európai táborokban sínylődök jogos panaszairól is és ugyancsak kilátásba helyez későbbi jelentéseket, javasla­tokat, melyeknek előkészítésén több színvonalon lázas műnké folyik. Úgyszintén a lengyel kérdést — melynek tanulmá­nyozására Alvin M. Bentley, a nagy magyarbarát személye­sen utazott a helyszínre —­­szorosan egybekapcsolja a kül­ügyi bizottság a magyarral, ezzel is nyomatékosan hang­súlyozván, hogy az óhazai sza­badságharc nem választható el a vasfüggönnyel elszigetelt nemzetek felszabadításának égető szükségétől. Az Amerikai Magyar Szö­vetség a tanulmány nagy hord­­erejére való tekintettel kívá­natra díjtalanul megküldi e fontos angolnyelvü füzetet minden tagjának, jóakarójá­nak és pártfogójának. Cim: American Hungarian Federa­tion, 527 Mills Bldg., N. W., Washington 6, D. C. Követeljük mindenütt a deportálások megakadályozását! 50,000 szabadságharcost visznek Szibériába! Az Amerikai Magyar Szövet­ség washingtoni központja táv­iratilag hívta fel a Fehér Ház, a State Department és a befolyá­sos szenátorok és képviselők fi­gyelmét arra a legújabb ijesztő hírre, hogy Magyarország bi­torlói fejenként 100 dollárnak megfelelő összegért 50,000 sza­badságharcost adtak el Oroszor­szágnak. A iabszolgakereske­­désnek e förtelmes feleleveníté­se ellen a világ közvéleményének felrázását sürgette a Szövetség, mely egyidejűleg felkérte a United Nations miharabbi pozi­tív fellépését a deportálásokkal szemben. Az Egyesült Nemzetek ta­nácsülései ugyan szünetelnek, viszont az úgynevezett Steering Committee legutóbb éppen -a magyar kérdést tárgyalta, ami­dőn “a legközelebbi fejleménye­kig” elnapolta magát. A Szövet­ség ezért arra kérte ezt a U. N. kormányzó bizottságot, hogy haladéktalanul tűzze ki napi­rendre a magyarok deportálása elleni tiltakozását. Táviratilag kérte fel erre az AMSz kzponti titkára a Steering Committee el­nökét, valamint a bizottság 15 “PAULA NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St.„ New Brunsv/ick, N. J., vászonkötésben $3.75. A drágulás növeke­dése várható a nyári hónapokra A washingtoni statisztikai hi­vatal adatai szerint az április­ban 0.3 százalékkal nőtt az élet­­tartás költsége. A megélhetési kiadások 1947—49 óta 19.3 szá­zalékkal emelkedtek, vagyis ma $1.20-ért lehet annyit venni, mint akkor egy odllárért. Külö­nösen az élelmiszerek, elsősor­ban a hús és gyümölcsök árában van emelkedés. A kávé ára né­mileg csökkent. Az autó és gép­ipari munkások, akiknek a meg­élhetési költségek szerint emel­kedő bért biztosit a kollektiv szerződés, automatikusan két cent órabér emelést kapnak. A statisztikai hivatal azt jó­solja, hogy a drágulás, kivált az élelmiszereknél a nyári hóna­pokban még növekedni fog. Fiatal menekültek jelentkezése Az elmúlt mintegy félév alatt érkezett, szabadságharcos menekült magyar testvéreink, 18 évestől 34 éves korig, akik megkapták az állandó ittartóz­­kodásra az engedélyt (zöld sze­mélyazonossági igaz olványo­­sok) jelentkezzenek a lakásuk­hoz legközelebb működő helyi sorozó-bizottságnál, nyilvántar­tás végett. Az amerikai hadseregbe fel­vételüket kérhetik 18-34 éves korig; a tengerészeihez 18-31 éves korúak kérhetik felvételü­ket. NAG1! MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak­kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép, ára $1.00. Kapható a Magyar Hirnök Könyvesboltjában, 216 Somerset St, New Brunswick, N. J. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a topot! tag-államának vezetőit, hogy a világ közvéleményének felrázá­sával vegyék elejét a “geno­cide,” népirtás e legújabb válto­zatának. Egyidejűiéi? a külügyi kér­désekben vezető szerepet játszó szenátorok és képviselők köz­benjárását is kérte a Szövetség,. hogy tekintélyük latbavetésével birják rá a kormányt az eddigi­nél határozottabb és minden­esetre tevékenyebb álláspontra. Báchkai Béla központi titkár személyesen kopogtatott be szá­mos kimagasló törvényhozóhoz a kivihetőnek látszó gyakorlati megoldások legsürgősebb foga­natosításának érdekében. Leg­több helyen nemcsak megértőén nyilatkoztak, hanem ígéretet is tettek, hogy közbenjárnak, sőt állandóan felszínen tartják a magyar kérdést. Ugyanakkor nyomatékosan felhívja a Szövetség az Egyesült ÁÁllamok magyarságát, külö­nösképen mindazokat, akiknek a kongresszus tagjaihoz kapcso­lataik vannak, Írjanak< vagy még inkább táviratozzanak sa­ját kerületük washingtoni kép­viselőjéhez azonnal, hadd érez­zék a deportálás elleni országos hangulat nyomását. A közvéle­mény ereje a leglomhább bürok­ratikus gépezet is mozgásba hozhatja — ne mulasszuk el te­hát hangunkat hallatni rabszol­gasorsra ítélt véreink érdeké­ben ! Negyven magyart visszaküldték... Az Immigration Service egyik körzeti commissioner jé­­nek, P. A. Esperdynek nyilatko­zata szerint az ideérkezett uj menekültek közül mintegy negyvenet kellett kommunista gyanús voltuk, vagy más okok miatt visszaküldeni Ausztriába. Ssperdy szerint január óta mintegy 60 uj menekült ment vissza önként Amerikából. A főok a honvágy, vagy a család nem tud utánuk jönni. Se sör, se bor, se pálinka Budapesti híradás szerint nagy a hiány^ Magyarországon a szeszes italokban. Rendelet jelent meg, hogy egy üveg bornál, sörnél vagy pálin­kánál többet nem adhatnak el egy személynek az italmérő üz­letekben. Vendéglőkben pedig egy pohár sört, bort, vagy pá­linkát szabad csak egy vendég­nek kiszolgálni. Közel 35 millió kato­likus Amerikában Az 1957 évre most megjelent hivatalos Catholic Directory szerint az Egyesült Államokban, Alaszkában és Hawaiin élő ka­tolikusok száma 34,563,851. Ez tiz év altti 1,252,854 főnyi emel­kedést jelent. HÁZVEZETŐNŐ, lehetőleg magyar, alkalmazást nyerhet Keyport-on, a város legjobb negyedében, modern házban. Érdeklődni telefonon: KEyport 7-0310, vagy Keyport 7 0589. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents