Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1956-09-27 / 39. szám
polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJlJL Only* TiimyaJiian. (YkuvApapsüc frdibuL and. (pubüiJwcL Jul (psAih. Cünbojy. VOL. XXXY. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM. Mindszenty néma szavát jobban megérti a világ, mintha az esztergomi bazilika szószékéről csendülne fel Magyarország hercegprímásának a hangja. Mindszenty nevét ismerték nyugaton már előbb is s akik ismerték nagy embernek, nagy főpapnak tartották, de amióta a martalócok elhurcolták az esztergomi hercegprimási palotából, alakja óriásira nőtt. Most jelent meg George N. Shuster, a new yorki Hunter College elnökének a könyve Mindszenty Józsefről. A könyv cime: “In Silence I speak.” Nagy esemény ez a könyv a mi magyar életünkben, bármelyik hitfelekezethez tartozzunk is. Egy tekintélyes amerikai ember nyúlt a magyarországi ellenállás nagy alakjához, Mindszenty Józsefhez. Nem lett egy jottányival sem nagyobb vele napjaink hőse, de nagyobbak lettünk vele mi, esendő, széthúzó, veszekedő magyarok, akik sehogyse akarjuk — vagy talán nem is tudj uk ? — megérteni' a mai idők legfőbb parancsszavait. Vannak helyek ezen a világon, ahol ezt a szót “magyar” nem ismerik, de Mindszenty nevét igen. Ez a tény önmagában is elég annak érzékeltetésére, hogy Mindszenty makulátlan reverendája árnyékában mi, magyarok is csak emelkedhetünk a világ szemében. Ne azon busongjupk, hogy a világ mily szüklátkörü s minket magyarokat, egyeseket és tömegeket nem érfékei eléggé . . . Ha magunkba szádunk, bevallhatjuk, hogy mi itt nyugaton nem sokat tettünk azért, hogy a magyar név csillogóbb legyen. Az az ember, aki önkéntesen vállalta a hosszú évek szenvedését hitéért és nemzetéért egyedül többet tett, mint mi valamennyien. Néma beszédét megérti a világ, bármilyen nyelvet is beszéljenek^, népek. Csak éppen mi, magyarok nem értjük meg, pedig legékesebben éppen mihozzánk szól, mert érettünk hozta a legnagyobb áldozatot, amit ember egyáltalán hozhat. “Szeptember végén” címmel irta meg Petőfi Sándor talán legszebb lírai versét, de rajta kívül a költők, százai próbálkoztak meg több-kevesebb sikerrel, hogy rímekbe öltöztessék a langysugaru szeptember hangulatát. A festők ecsetjének is szép témája volt és az ma is, de még nem akadt művész, aki tökéleteset alkothatott volna, amelyikre rámondhatnók valamennyien: ez kifejezi azt, ami az emlékeinkben él. Főleg- azok az emlékek! Anyáink, nagyanyáink ilyenkor a befőzéssel szorgoskodtak, piros levek csordultak üvegekbe, kannákba. JJiót zörgettek, álmát rakosgattak, mindig volt valami, amit összegyűjtöttek a kertből, mezőről. S apáink, nagyapáink, lopóval a hónuk alatt a pince felé somfordáltak, azzal biztatva önmagukat, hogy elvégre helyet kell készíteni a mustnak . . . Mi itt ebben a boldog Amerikában néha nyitott szemmel is tudunk álmodni. Visszaálmodni magunknak a múltat, egy-egy színes szeptembervégi napot. Ezer kép rajzolódik ki bennünk, sokkal több, mint amennyit a leghíresebb művész valaha is papírra vethetne, vagy a legjobb költő rímekbe szedhetne. Biztosan akkor is voltak bajok. De azokat elfelejtjük. Biztosan akkor is rálőttek valamelyik közép-vagy délamerikai ország elnökére s valahol volt egy Szuezhez hasonló puskaporos hordó, — de ezt mind-mind elfelejtettük. Csak az a kép maradt meg, ahogy nagyaynánk a kötényében hozta a három legpirosabb, legillatosabb almát és áradó szeretettel felénk nyújtotta .. . szeptember végén . . . Páger Antal vesszőfutása Eddig a magyarországi bolsevista sajtó a szabad világból hazacsalogatott néhány szerencsétlen, önmagával meghasonlott visszatérőt agyba-főbe magasztalta. Kezdetben ez történt az Argentínából visszatért Páger Antallal, a jeles színésszel is. Ámde alig néhány nappal hazatérése után a sajtó, mintegy adott jelre, élesen nekitámadt a saját hibájából immár ketrecbe került áldozatnak. Legkeményebben P a r r a g i György, a Magyar Nemzet főszerkesztője ront neki Págernek, a lap szeptember 12.-i számában. “A magyar kormány amnesztia rendelete — Írja Parragi — lehetővé tette Páger Antalnak, a nyilaskorszak egyik leghirhedtebb uszító színészének hzatérését ... De ugyanakkor nem hallgathatok a magyar közvélemény nagy része felháborodásáról amiatt a mód miatt, ahogyan Páger hazajöhetett és afelett a magatartás felett, ahogyan a hazaérkezésnek első óráiban viselkedett. Nyilatkozataiban a pökhendiség, bizonyos leereszkedő gőg nyilvánult meg. Ugyanakkor azonban egy szóval nem adott hangot a megbánásnak, az elkövetett súlyos politikai hibák, az emberiség ellen elkövetett magatartása feletti bünbánatnak ... A. meaculpa, a bünbánat emberi hangja sokkal inkább találta volna meg az utat a magyar közvéleményhez, mint a fölénynek, a hányaveti cinizmusnak az a hangja, amelyet Páger itthon megütött . . . Visszatérésének j e 1 entőségét őmaga játszotta el.” “Rock and Roll” Ez a neve annak az egészen “modern” és egészen az őrjöngésig menő uj táncnak, amely valósággal hatalmába kerítette a fiatalságot . . . Az uj jazz-tánc már Angliában is olyan méreteket öltött, hogy maga Erzsébet királynő is szükségesnek tartotta “betekinteni” . a táncőrület titkaiba s elrendelte, hogy mutassák be neki a “Rock around the clock” c. amerikai filmet, amelyet számos angol városban betiltottak, mert a fiatalságot túlságosan lázba hozta . . . Hollywoodban készülnek már a további hasonló “rock-and-roll” táncos filmek ... HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. SZEPTEMBER 27. Merészebb hang az óhazai sajtóban “Legyen szabad megmondani az igazságot és észrevenni az embertelenségeket” Háy Gyula, a magyarországi kommunista “irólázadás” egyik vezére, vezércikket irt az írószövetség közgyűlésével kapcsolatban az Irodalmi Újság szeptmeber 8.-i számába. Háy Gyula szokatlan nyíltsággal követeli az irodalomra éssajtóra rakott szájkosár teljes eltávolítását s lényegében mindazt hazugságnak bélyegzi, aminek hirdetését a Párt rákényszeritette a toll fegyverforgatóira. Szószerint közöljük az alábbi részletet: “Az Írónak is, mint bárki másnak, minden korlátozás nélkül szabad legyen: megmondani az igazságot; kritzálni akárkit és akármit; szomorkodni, szerelmesnek lenni; a halálrá gondolni . . .hinni Isten mindenhatóságában, Istent tagadni; kételkedni bizonyos tervszámok helyességében; nem marxista módon gondolkodni; marxista módon gondolkodni akkor is, ha az igy születő gondolat még nem szerepelt a kötelező erővel meg-Amint már megírtuk, a Social Security társadalombiztosítási törvény legújabb módosításai szerint a dolgozó nők már 62 éves korban jogosultak nyugdíjba menni. Sok kérdés közül, ami ezzel kapcsolatban felmerült, kiemelünk néhányat, ami — reméljük — segíteni fog annak eldöntésében, hogy mikor érdemesebb nyugdíjba menni: 62 éves korban-e, vagy pedig jobb várni még három évet és a 65-ik életév betöltésekor igényelni a Social Security nyugdijat? Kérdés: Ki kap több nyugdijat, aki 62 éves korában megy nyugdíjba, vagy aki még vár hárorti évet? Felelet: Néhány kivételes esettől eltekintve, általánosságban azt mondhatjuk, hogy úgy az önállóan kereső nő, mint a férje után nyugdíj-jogosult feleség kevesebb összegű nyugdijat kap, ha 62 éves korban megy nyugdíjba, mint aki 65-ik életéve betöltésekor kéri nyugdiját. Kérdés: Mit jelent ez a gyakorlatban? Felelet: Ha' egy dolgozó nő 62 éves korban megy nyugdíjba, akkor csak a 80%-át kapja annak az összegnek, amit 65 éves korban kapna. A férje után nyugdíj-jogosult feleség pedig csak 75%-ót. Kérdés: Mit jelent ez pénzben kifejezve? Felelet: Ez, természetesen attól függ, hogy kinek mennyi a heti, illetve havi keresete. De vegyünk néhány példát: Ha egy nő átlagos havi keresete $100.00, akkor $44.00 nyugdijat kap havonta, ha 62 éves korában kéri nyugdiját és $55.00-öt, ha 65 éves korában megy nyugdíjba. Ha az átlagos havi kereset $350.00, akkor a havi nyugdíj összege 86.80 a 62 éves nyugdíjasnál és $108.50. a 65 évesnél. Ez az utóbbi esetnél $21.70 különbséget jelent havonta, illetve $260.40-et évente. Kérdés: Mit jelent ez egy nyugdíjas házaspárnál, ahol csak a férj dolgozott? Felelet: Ha mindketten 65 éves korban mentek nyugdíjba és a férj átlagos havi keresete (például) $350.00-et tett ki, akcsonynak találni olyan emberek életszínvonalát is, akik fizetésének emelése: még nincs tervbevéve; igazságtalannak találni, amit hivatalosan még igazságosnak mondanak; nem szeretni egyes vezetőket; s . . . észrevenni, hogy pusztul a város, mert nincs pénz a házak tatarozására; elitélni némely vezetőember életmódját, beszédmodorát, munkastílusát; az emberiességért sikraszállni ott is, ahol kevésbbé érzékeny lelkek nem vesznek észre embertelenséget; szeretni Sztálinvárost; nem szeretni Sztálinvárost . . . rossznak tatáin iirásokat, amelyet tekintélyes emberek példamutatónak ítéltek és viszont fütyülni bizonyos irodalrhi Ítéletekre, stb., stb. Ki tagadhatán, hogy ebből sok minden nemrégen még szigorúan, szankcióktól terhesen tilos volt — legalább is gyakorlatilag — és ma is inkább megtűrt dolog s nem egyszerűen, kereken és minden más megengedett dologgal egyértelműen szabad.” kor kettőjük együttes nyugdija $162.80 lesz. Ha azonban a feleség már 62 éves korában elkezdte a nyuglfc>4 élvezni,- a havi összeg csak $i49.30 lesz, amikor a férj is nyugdija megy. Kérdés: Ha valaki 62 éves korában megy nyugdíjba, az eredeti, alacsonyabb nyugdijat fogja kapni élete végéig? Felelet: Általában: igen. Úgy az önállóan kereső, mint a férjezett nő esetében a 62 éves korban történt nyugdíjba menéskor folyósított alacsonyabb összeg ugyanaz marad és nem emelkedik akkor sem, amikor a nő eléri a 65-iik életévet. Abban az esetben, azonban, ha a férjezett nő férje előbb hal meg, mint a feleség, a teljes özvegyi nyugdíj folyósítandó, tekintet nélkül arra, hogy az illető nő 62 éves, vagy 65 éves-e. Kérdés: Tehát kivétel van az özvegyek esetében? Felelet: Igen. A nyugdíjra jogosult férj elhalálozása után a feleség minden csökkentés nélkül jogosult az özvegyi nyugdíjra, már 62 éves korában. Kérdés: Mi történik akkor, ha egy nő 63, vagy 64 éves korában megy nyugdíjba? Felelet: Minden hónap után, amennyivel többet dolgozik 62 és 65 életéve között, ennek megfelelően magasabb összegű nyugdíjra jogosul. Kérdés: Ha egy nő 62 éves korban megy nyugdíjba és kiskorú gyermekei vannak, azoknak a segélyére is vonatkozik-e a csökkenés? Felelet: Nem. Az összeg, amit az általa eltartott személyek (dependents) után kap, sohasem csökken. Kérdés: Mikor kezdik el folyósítani a 62 éves nők nyugdiját? Felelet: Az első csekket 1956 decemberében fogják kiküldeni a november havi nyugdíjra. A nyugdíjért mindenkinek, aki arra jogos, folyamodni kell. A Social Security hivatalban mindenki megkaphatja az ehhez szükséges űrlapokat és minden további felvilágosítást. (Fenti cikkünket közszolgálat képen, olvasóink javára közöljük — Dr. Nagy János kitűnő összeállításában.) Hét megye megszűnik Magyarországon A budapesti rádió szeptember 18-i közlése szerint a minisztertanács javaslatot fogadott el, mely szerint 7 megye ' és 39 járás megszűnik, beolvasnak a szomszédos közigazgatási egységekbe. A megszűnő megyék: Békés, Heves, Komárom, Nógrád, Tolna, Vas és Veszprém vármegyék. A katolikus papságot is igyekeznek hazacsalogatni A budapesti Kossuth Rádió szeptember 11-i adásá közli, hogy a papi “Békebizottság” legutóbbi ülésén Beresztóczy Miklós, a bizottság elnöke bejelentette: “Sok katolikus ' pap hagyta el az országot rossz szándék nélkül. Az amnesztia az ő számukra is lehetővé teszi, hogy visszatérj enek hazáj ukba.” Aránylag elég jelentős számban sikerült katolikus papoknak a szabad világba jutniuk az egyházüldözés elől s azok komoly szerepet játszanak az emigráns magyarság gondozásában. Aligha hisszük, hogy egy is közülük engedne a papi békebizottság tragikus sorsú elnöke csábításainak. Mécs Lászlót kiengedték a börtönből Mécs László, az ismert és népszerű papköltő, hosszú börtönbüntetés után, amnesztia folytán kiszabadult. Vele együtt még 14 pap és egy apáca szabadult ki : Ádám László, Bitszray. László, Braun Iván, Csizmadia Imre, Fekete Péter, dr. Fűzi Sándor, Ikvay László, Telkes József, Pálos István, Sülé Ferenc, Süveges Jenő, Szakács Károly, Udvarhelyi Béla, Varga György és Valér Vilma. A kiszabadult papok között van Ikvay László is, a keresztény munkásifju mozgalom egyik legtehetségesebb fiatal papja, akit a rendszer csupán azért, mert résztvett a keresztény munkásifjak — akkor még törvényes — szervezésében, több mint 6 évig tartót börtönben. Tildy Zoltán szabadlábon Nyolc esztendei “házi őrizet” után Tildy Zoltán a volt magyar köztársasági elnök is visszanyerte szabad mozgási lehetőségét: szeptember 15.-én megjelent a budapesti mezőgazdasági kiállításon és interjút adott a rádió munkatársának, megütve, hogy 8 éven át csak a lapokból és a rádióból voltak értesülései arról, hogy mi történik a világban. Pontosan kapja-e m mr a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatóságnál. Különös dolog történik néha a szavakkal. Egyet-egyet felkap valamelyik irányzat, látszólag teljesen kisajátítja és úgy viszi át a köztudatba, mintha csak ő használhatná azt, égy az általa kiválasztott fogalom meghatározására még akkor is, ha az oda nem illő és inkább fogalomzavaró hatása van. így történt ez a a “népi” szócskával is. Odaát különféle függönyökön túl (vas-függöny, bamb usz-függöny) nagyon divatba jött. Mindenből népi-t csináltak. “Népi-Demokrácia,” “Népi-Köztársaság,” stb. Bizony gondolkodóba esik az ember, hogy ugyan mi baj 'lehet azzal a demokráciával, mely önmagától értetődően nem lehet más, mint “népi” és azzal a köztársasággal, melyet minden le-Jó üzlet a kommunista gyász... Amikor bírói ítélet alapján Julius és Ethel Rosenberg kommunista házaspárt a Sing Sing börtönben a villanyosszékben kivégezték, az-egész világ kommunisáti tengernyi krokodilkönnyet préseltek ki -a szemükből. És virágraszóló propagandát kezdtek az “ártatlan atomkémek” dicsőítésével. Budapesten például utcát is neveztek el az “ártatlan” hazaárúlókról és Amerikában, ráadásul, gyűjtési kampányt indítottak a “temetési költségek” fedezésére és a Rosenberg-gyerekek megsegítésére. A kampánybizottság működését az amerikai hatóságok alaposan átvizsgálták és á következőkét állapították meg: Gyűjtöttek összesen 302,530 dollárt. Ebből kiadtak a temetésre és a gyermekek részére összesen 5,042 dollárt. A maradékot — vagyis 297,488 dollárt — elköltötték kiadásokra, tüntetések rendezésére, a gyűjtők jutalmazására és egyéb kiadásokra. Az “egyéb kiadásokból” biztosan a legtöbb pénz az elv-' társak zsebébe vándorolt . . . Cseppet se lennénk meglepve, ha kisülne, hogy a new yorki magyarnyelvű vörös lap is pénzelt ebből az “alapból,” mint ahogy bizonyosan pénzel az óhazai vörös kormány különböző propaganda alapjaiból is! Csakhát: elfelejtették bejelenteni Washingtonban, hogy igy egy “külország fizetett ágensei.” Szén és olaj-hiány Magyarországon Magyarországon a szén- és olajhiány olyan mérteteket öltött, hogy a vasutak egy részét is le kellett állítani, mert nincs mivel fűteni a mozdonyokat ... A magyarországi olajkutak és hires szénbányák teljes gőzzel termelik ugyan a fűtőanyagot, de a valóság az, hogy a Magyar Állami Vasutak “MÁV” jelzésű vaggonjain ez a három betű pontosan ezt jelenti: “Mindent Ázsiába Visznek” . . : A magyar terményeket, a magyar nép verejtékének gyümölcsét nem a magyar nép, hanem a Szovjet élveki! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a ^pcZ! xikon úgy ismer, mint “népi” akaraton nyugvó kormányformát ... ha külön jelzővel kell annak lényegét kihangsúlyozni .. . ? De most más baj is történt a “népi”-séggel: Az Amerika Hangja rádió a minap azt “merészelte” világgá sugározni, hogy az amerikai Kapitalizmus : “népi” Kapitalizmus (People’s Capitalism). Igen. Az a gazdasági rendszer, amelyben élünk, amely a magántulajdon szentségén, a vállalkozói szabadságon és a tőkegazdálkodáson nyugszik, az amerikai népet kapitalistává tette, közvetlen, vagy közvetett tulajdonosává az iparnak és aktiv, vagy passzív részesévé annak a hitelrendszernek, amely az egész egységét mozgásban tartja:' Az á 10 millió vállalati tulajdonos, a 70 millió bankbetétes, a 115 millió életbiztositott (a biztositó társaságok a legnagyobb hitelezők) és millipi azoknak, akik a tőzsáén keresztül hosszabb-rövidebb ideig, de részesei, ennek a kapitalista kolosszusnak, teszik azt elsősorban és a szó valóságos értelmében “népi”-vé . . ,, És ez odaát nagy megütközést keltett, hogy Amerika, amelynek állomformája, egész politikai rendszere mindenkor a nép akaratán nyugvó volt, most még gazdasági rendszeréről is azt állítja, hogy népi. ők ugyanis nem mondhatják, hogy az ő kapitalizrpusk. (Sztalini-államkapitalizihus) népi, de nem is akarják, mert abból nagy keveredés származna.. Inkább, előhozzák Sztálin jól kipróbált közgazdászát Varga Jenőt, aki azután két ízben is 5-5,000 szavas cikkben és tiz nyélvert igyekszik bizonyítani, hogy az amerikaiaknak nincs igazuk ... És ha igazuk is van a részvényeseknek kifizetett osztalék összege oly elenyészően csekély, hogy nem jöhet számításba az egyéb kereset összegéhez viszonyítva.. . Igen, de miért nem ? Mert az egyéb kereset olyan magas, hogy azt ő már nem is meri leírni : 1955-ben az egyéni-jövedelem 306 billió volt, amiből “csak” 11 billió volt osztalék jövedelem és 217 billió a munkabér és fizetés. Soha ne legyen rosszabb! A marxista logika nehezen tud ezzel megbirkózni, mert a tények és számok beszélnek, náluk pedig azokról hallgatni kell. Az Amerika Hangjának igaza van. Az amerikai kapitalizmus “népi” és mindig az is volt, féltve vigyázva arra, hogy a munkás mindenkor megkapja munkája ellenértékét, a tőkés tőkéje hozadékát, a vállalkozó pedig az előző két tényező termelő-képessé tételéért a vállalkozói hasznot,- mert e három tényezőnek harmóniája vezet a legmagasabb élet-nivóhoz, biztositj a az egyén szabadságát és teszi hatalmassá a nemzetet, melynek szavazó polgára lenni •egyben közvetlen részvételt is jelent annak irányításában és “népi”-nek való megtartásában. És most a választás esztendejében, amikor beleszólunk saját sorsunk intézésébe, úgy hisszük, hogy a belpolitika mindennapi kérdésein túl, — melyben lehetnek köztünk ellentétek, — nemzetünk alapvető gazdasági és világnézeti elveiben nincs közöttünk különbség; egyek vagyunk. állapított igazságok közt; ala-A 62 évés nők nyugdijáról PERTH AMBOY HERALD EGYEK VAGYUNK IRTA: DR. NAGY JÁNOS
