Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 2. szám

JJkl Only* <Kjluujjcüüjcui. ThiwApapuK. fcdit&iL and. (ptdbluduuL in. (p&AJth. I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Ümbßi^ VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. JANUÁR 12. sának ügyét s minden rendelke­zésre álló erővel győzzék meg a Dühöngnek a kommunisták a karácsonyi üzenetek miatt... Benjamin Franklin Meleg biztatás a hideg háborúban Újra teljes erővel tombol a hi­deg háború. A “genfi szellem­nek” már az utolsó maradványát is elfujta a szibériai szél. Hrus­­csev, az önmagától megrészegült szovjet kommunista vezér dur­ván röherészve, vagy dühösen hadonászva öklendezi a maga nyilatkozatait. Ezek a nyilatkozatok főleg az Egyesült Államoknak szólnak. Hruscsev odáig ment, hogy meg­dorgálta Eisenhower elnököt és Dulles Külügyminisztert a rab népeknek küldött karácsonyi és újévi üzenetük miatt. Hasonló üzentek máskor is áthatoltak már a vasfüggöny falán, de a mostani üzenetek, “valami mi­att” kétségtelenül izgatóbban hatnak a moszkvai emberekre, mint hatottak a megelőző idők­ben. Hasonló üzenteket a múlt­ban igyekeztek a budapesti vörö­sek nem tudomásul venni, most pedig úgy üvöltöznek, mintha valaki a tyúkszemükre lépett volna. Ebben a hangulatban aztán pörölycsapásként hatott Dulles külügyminiszter^újabb nyilatko­zata. Meg kell vallani, a külügy­miniszter jól választotta meg az időpontot. Az ellenfél felszisz­­szent a fájdalomtól, mire a jó boxoló behúz neki még egy bal­egyenest. Dulles ezúttal gondoskodott arról is, hogy necsak a nyilatko­zat, hanem a körülmények is fá­jó sebet üssenek a vöröseken. A külügyminiszter meghívta hiva­talába a rab nemzetek politiku­sait,— magyar részről a Nem­zeti Bizotmmány képviselőjét — és az ő jelenlétünkben adta köz­zé azt a nyilatkozatot, amely vol­taképpen nem mond semmi újat, az előző hivatalos állásfoglalások ismétlése, de nyugat és kelet je­lenlegi viszonyában nagyjelentő­ségű. Ismeretes, hogy a genfi barát­­kozás idején és az utórezgések tartama alatt az amerikai állam­vezetés hivatalos képviselői óva­kodtak a vörös emberek “izga­tásától.” Most aztán, amikor már az utórezgések is eloszlot­tak, egyenesen harci riadóként hangzik Dulles szava. Nézzük csak, hogyan is hang­zik a hivatalos közlemény lénye­gesebb része? “A küliigyminiszr tér megismételte a Fehér Ház december 30.-i nyilatkozatát, mely szerint a rab népek békés felszabadítása, mindaddig, amig az megvalósul, továbbra is egyik fontos célja az Egyesült Álla­mok külpolitikájának. Dulles külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogad el a Szovjetunióval olyan kompromisszumot, amely a rab népek elnyomásába való bele­nyugvásként volna magyaráz­ható.” Az emigrációs politikusok né­hány jelentős kívánságot is ter­jesztettek a külügyminiszter elé. Ezek közül az egyik az volt, hogy az Egyesült Államok kép­viselői minden nemzetközi érte­kezleten újból és újból hozzák fel a rab országok felszabaditá-VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek es nekünk if javunkra lesz! világot a felszabadítás szüksé­gességéről. Állást foglaltak to­vábbá ezek -az emigránsok az úgynevezett nemzeti kommuniz­mus, a titóizmus mindenféle for­mája ellen is! Természetes, hogy az Egye­sült Államok vezető államférfiai tökéletesen tudatában vannak, hogy a nyugat számára micsoda nagy értéket jelent a magyar és a többi népek gazdasági és poli­tikai ellenállása. Jónéhány mo­dernül felszerelt hadosztály ka­tonai értékénél is többet ér, pél­dául az, hogy a magyar nép uj-­­ból elutasítja magától a kom­munizmust és némán szenvedve is megmarad a nyugat szövetsé­gesének. A Szovjet megbélyegzése A washingtoni kongresszus­ban egyre több hive van annak a gondolatnak, hogy az Egyesült Államok törvényhozó testületé a rab népek leigázása miatt minő­sítse a Szovjetuniót támadónak és mint ilyent bélyegezze meg. Ha ez a határozat keresztül­megy, újabb rendkívül figye­lemreméltó lépés lesz a Szovjet elleni hidegháborúban. Ennek a határozatnak egy esetleges “forró háborúban” is óriási je­lentősége volna. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok irányvezetésének egyik sarkalatos tétele, hogy sohasem lép fel támadóként. De ha a kon­gresszus a Szovjetet eleve táma­dónak bélyegzi, egészen más ér­telmezést kap ez a tétel, főleg, ha az amerikai példát más sza­bad országok törvényhozótestü­­letei is követelik. Egy szomorú történet Egy humorosnak nevezett tör­ténet jár sorban a nyugati világ lapjaiban. Nekünk ez a történet nem hu­moros, hanem nagyon is szomo­rú. Rendkívül érdekes gazdasági tárgyalás volt legutóbb Moszk­vában, — igy szól a történet, — a szovjet érdekeltségű országok bevonásával. Az elnök — termé­szetesen szovjetember, — vitte a szót. * — Ismeretes, — mondta, — hogy Bulgária téglagyártása el­sőrangú. A téglát Lengyelor­szágba kell szállítani s ennek fe­jében Bulgária ruházati cikke­ket kap . . . A bulgárok tapsoltak. — A következő lépés az, — hogy Bulgária ezt a ruházkodási anyagot Csehszlovákiába expor­tálja, s cserébe gépeket kap. A bulgárok újra tapsoltak, — bár ezúttal halkabban. — De menjünk csak tovább, — igy az elnök, — a cseh gépe­ket Magyarországra kell szállí­tani, aminek fejében a magya­rok kitűnő szalámit küldenek. A bulgárok hangosan tapsol­tak. — Végül, —fejezte be árucse­reforgalmi expozéját az elnök, — ez a szalámi a Szovjetunióba exportálandó, amiért cserébe kapják a bulgárok a téglagyár­táshoz oly múlhatatlanul szüksé­ges kitűnő agyagot . . . Ezzel az elnök az értekezletet bezárta. A bulgárok egész halkan tap­soltak. Az Egyesült Államok elnöké­nek és külügyminiszterének ka­rácsonyi üzenetei, melyeket a Free Europe Rádió is haza-su­gárzott Rab-Magyarországba, úgy a moszkvai, mint a budapes­ti kommunista vezérek körében nagy izgalmat keltettek, ugyan­akkor pedig uj reménykedést, lelki erősítést nyújtottak a ma­gyar népnek. A Szabad Nép december 31.-i száma részletesen közli Hrus­­csevnek a moszkvai parlament­ben elmondott kirohanását, aki szerint ezek az üzenetek “durva beavatkozást jelentenek olyan szabad és szuverén államok bel­­ügyeibe, amelyek tagjai az E- gyesült Nemzetek Szervezetének ... Ezek az amerikai személyisé­gek a népi demokratikus orszá­gokban levő uj rend megváltoz­tatását kívánva vissza akarják állítani ezekben az országokban a kapitalista rendet, vissza akar­ják adni a kapitalistáknak a gyárakat, a nagybirtokosoknak a földeket. Harriman ur (New York állam kormányzója, az USA volt moszkvai nagykövete) azt akarja, hogy ezekbe az or­szágokba ne csak a kapitalisták térjenek vissza, hanem maga is láthatólag továbbra is garázdál­kodni szeretne Magyarország Az immár ötötdik éve működő Woodbridge-i Amerikai Magyar Kulturegyesület január 22-én, vasárnap este 7 órai kezdet­tel ismét nívós hangversenyt rendez a High School Barron Avenue-i auditóriumában. Ez az egyre népszerűbbé váló magyar egyesület élénk tevé­kenységet fejt ki a magyar kul­túra ápolása és megismertetése terén. Ez lesz már a második hangversenye és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy hasonló nagy­szabású hangversenyt társadal­mi egyesület Woodbridge város­ban a magyarokon kívül nem rendezett. A klasszikus zene ked­velői bizonyára örömmel fogják Buffaloban lesz a William Penn kug­lizó verseny A William Penn Fraternális Egyesület (Verhovay-Rákóczi) igazgatósága egyhangúlag elfo­gadta a bizottságnak azt a ja­vaslatát, hogy az 1956 évi Or­szágos Kuglizóversenyt, Buf­falo, N. Y.-ban tartsák meg és pedig 1956 május 12. és 13. nap­jain. A William Penn Fraternális Egyesület uj alapszabályai 1956 január elsejével léptek érvény­be. Á világrekorder Iharos súlyosan megsérült Iharos Sándor, az ötszörös vi­lágrekorder, az ausztráliai ver­senyei alkalmával súlyos boka­sérülést szenvedett. Az orvosi vizsgálat eredményeképen Iha­ros kb. 3 hónapig nem verse­nyezhet. gazdasági életében, ahogyan ezt azelőtt tette (?), mielőtt Ma­gyarországon megvalósult a né­pi-demokrácia hatalma.” A Szabad Nép ugyanezen szá­mában “Durva beavatkozás” cí­mű cikkében külön támadja a Szabad Európa Rádiót is a kará­csonyi vzenet sugározása miatt, amely “az idén sem moderálta magát.” “Sajnálatos és elítélen­dő — írja a fő bolseviki sajtó­termék — hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke is részt kért e csöp­pet sem karácsonyi szellemű üzengetésből, ‘együttérzését’ tol­mácsolta a népi demokráciákból megszökött’ vagy kiűzött min­denfajta hazaárulók iránt és kü­lönböző ‘reményeit’ fejezte ki.” Hasonló szellemben nyilatko­zott Hegedűs András miniszter­­elnök újévkor, a bolseviki gépe­zet pedig megindította a tiltako­zó táviratok áradatát a külön­böző üzemekből (Pamutipar, MÁVAG stb.) a “Béketanács­hoz,” melyekért a párttitkárok fogalmaznak és természetesen senki sem bolond otthon azok­nak ellenmondani. A kommunista vezetők dühön­gése mutatja, hogy a rendszer legérzékenyebb pontján érzi ta­megragadni ezt a kedvező alkal­mat, hogy az ének és zeneművé­szet remekeiben gyönyörködhes­senek. Liszt, Verdi, Chopin-szer­­zemények, hegedű, zongora és énekszámok lesznek a progra­mon, amelynek egyik attrakció­ja a 25-tagu énekkar szereplése lesz. A közreműködő művészek már Európában megalapozták hírne­vüket. Maria Madrisotti, (Mar­kos Lajps, a jeles magyar festő­művész neje) a milánói Scala Operának volt tagja, coloratura soprano, hangja és megjelenése egyformán elragadó. Mezei Zsigmond, a budapesti Operaház volt tagja basszus­hangjában szülőhazánk népe a háború előtti években gyönyör­ködött. Amit vele az óhaza veszí­tett, az ma a mi szerencsénk. A két jeles énekművész mel­lett külön említésre méltó Pong­­rácz István zongoraművész, va­lamint Kovács József, a kiváló hegedűművész. És hogy a tánc­művészet kedvelőinek is szerez­zen a rendezőség különleges él­vezetet, meghívta a new yorki magyarság., kedvenceit: Kapin Arankát és Vitánus Györgyöt, akik klasszikus és magyar tán­cokat fognak lejteni. A hivatásos művészek előtt, mintegy nyitányképpen, egy woodbridgei legényke, Raymond Lolargo elemi iskolás diák, Liszt Ferenc második magyar rapszodáját fogja játszani har­monikáján. A műsort a rendzeőség két részre osztotta, 10 perces szünet­tel. Ha a közönség pontosan 7 órakor a helyén ül, úgy ezt a mű­sort 10 óra előtt be lehet fejezni. Gondoskodjék jegyeiről minden­ki (jegyek a tagoknál kaphatók — csupán $1.00 a belépődíj) és foglalja el helyét 7 óra előtt. A jegyek számozatlanok, aki ko­rábban jön, az első sorokban jut­hat üléshez. “March of Dimes” 18 éve folyik már a gyermek­kori bénulás) a “polio” elleni harc az országban “March of Dimes” gyüjtőkampány néven. A kampány alatt befolyt ösz­­szegekkel már annyit sikerült elérni, hogy ezen veszedelmes betegség ellen kisebb-nagyobb eredménnyel felvehették a küz­delmet s a tudományos kutatá­sok, a felvilágosító munka s azok orvosi, kórházi kezelések által, akiknek anyagi tehetsé­gük azt egyébként nem engedte volna meg, sokan visszanyerték egészségüket. Az idén közel harminc millió dollárt kívánnak az egész or­szágban a polio elleni küzdelem sikeres folytatása érdekében gyűjteni. Ebből az .összegből a legújabb ellenszert, a védőoltást országszerte alkalmazhatják. Ez a szer sikeresnek mutatkozott a polio-betegségének megelőzésé­re. Megéri kinek-kinek, hogy gyermeke meg legyen védve a polio betegsége ellen? Megéri, hogy ha akár önmaga, akár gyermeke ezt a betegséget meg­kapja, megfelelő kezelésben ré­szesítsék, ha anyagi tehetsége nem volna hozzá? Ha igen, ad­jon tehetsége szerint a polio el­leni küzdelem folytatásához a “March of Dimes” gyüjtőkam­pány alatt, lehetőleg többet, mint tavaly adott, úgy hogy az országosan szükséges pénz ösz­­szegyüljön! Senki sem tudhatja, kire sújt le ez az álnok betegség s éppen ezért, mindenkinek azon kell lenni, hogy végül megtalálják az ellene való teljes sikerű védeke­zést, amivel egyszer s minden­korra megszüntetik a pusztítá­sait. Ezért adjon, ha eddig nem adott, tehetsége szerint, cente­ket, dollárokat vagy többet, a­­hogy módjában áll. A gyüjtőkampány január 3- án kezdődött és január 31rén végződik. Magyar műsor a televízión Január 15-én, most vasárnap délután 1 órától 1:30-ig a Chan­nel 5, WARD állomásról magyar műsort élvezhetünk, amelyet az Arthritis Rheumatism Founda­tion javára, a szenzációs Tele­­thone program keretében mutat­nak be. A Telethone gyűjtési akció minden évben rendez ilyen 24 órán át egyhuzamban tartó műsort, a leghíresebb művészek közreműködésével. Ez a mostani 24 órás műsor az 5-ös állomáson szombaton délután 5 órakor kez­dődik és ennek keretében a ma­gyar számokra vasárnap délu­tán 1 órakor kerül sor. Magyar művészeink ének és táncszámai, magyar cigányzene, válogatott számok kerülnek műsorra. A magyar műsor beiktatásáért Yager Lajost, az'Amerikai Ma­gyar Szövetség keleti kerületé­nek nagyszerű elnökét illeti el­ismerés. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tőságnál. 1956. január 17-én lesz Ben­jamin Franklin születésének 250-ik évfordulója. Világszerte készülődnek az alkalom megün­neplésére, a nemzetek közti jobb megértés előmozdítása érdeké­ben. Több mint 500 társadalmi egyesület és 40 ország kormá­nya külön-külön tervezi és tart­ja meg az ünnepségeket és ért­hető az egész világ hódolata az ember előtt, aki az emberi sza­badságjogok bajnoka volt min­denütt a világon; ezenkívül tu­dós, államférfi, iró, kiadó és az emberiség nevelője. Franklin Benjámin a szabad­ság legelemibb kellékének tar­totta, hogy az emberek gondola­taikat szabadon közölhessék. E- nélkül nincs igazi tudás, hala­dás, szabadság és béke. Ennek a szabadságnak, amit nem sza bad magától értetődőnek tarta­ni, a kivívását és megőrzését tet­te élete céljává. Első közszerep­lése — 16 éves korában — a saj­tószabadság érdekében történt és halála pillanatában — 84 éves korában — a rabszolgák felsza­badításán, a négerek oktatásán és alkalmazási lehetőségein dol­gozott. Gyakorlati ember lévén, nem csak szavakkal, hanem tettekkel érvelt. Első fellépése az volt, hogy a Neiv England Courant kiadását átvette James bátyjá­tól, akit az angolok, tárgyilagos bírálatai miatt, börtönbe vetet­tek. Ezzel megmentette a lapot. Ugyanakkor ritka bátorsággal a következő idézettel nyitotta meg újságja uj korszakát: “Gondolkozási szabadság nél­kül nem haladhat a tudomány, szólásszabadság, nélkül nincse­nek közszabadságok, amelyek­hez pedig minden embernek ve­leszületett joga van . . . Aki a né­pet béklyóba kívánja verni, a szólásszabadság megnyirbálásá­val kezdi el.” Mirabeau, a francia államfér­fi szavai szerint Franklin “a re­flektor fényével világított be az európai politikai viszonyokba... ő, aki megzabolázta a villámot, megfékezte a zsarnokságot is . . . a kis ember szabadságjogainak kiterjesztését vívta ki minde­nütt.” Franklin hangsúlyozta, hogy minden nemzet sajtója az, amely elsősorban felelős a szabadságok tiszteletbentartásáért. “Az új­ságíró nemzete jóhirnevének a letéteményese.” Figyelmeztet arra, hogy a legcsekélyebb mu­lasztás a zsarnokság bírálatá­ban végzetessé fajulhat. Egyik legékesebben szóló cikké­ben: A nyomdász védelmében a következőket Írja: “Ha a véle­mények megoszlanak, minden véleménynek joga van a nyilvá­nossághoz. Az igazság végül úgyis győzelmet arat a hamisság felett.” Szegény Richard álnév alatt Irt bátor és szókimondó nyilat­kozatai elragadták az amerikai gyarmatok közönségét, Pennsyl­vania Gazette cimü lapja pedig csakhamar a legtöbb példány­számot érte el Amerikában és a egtobb hirdetést közölte. Sze­gény Richard Naptárja New Yorkban és New Englandban comoly anyagi sikert is hozott magával, úgy hogy 42 éves korá­ban már megengedhette magá­nak, hogy nyugalomba vonuljon ís hátralévő életét a tudomá­nyok előmozdítására és nemzete javára fordíthassa. Egyik legfőbb sikere a hir­­nedt “Stamps Tax” rendelkező- Beinek az eltörlése volt, ahtít az i londoni utjának köszönhetünk. Áz eredeti törvényt az angol parlament 1765-ben hozta jneg, súlyos illetékeket szabva okmá­­íyokra, könyvekre, ujságpapi­­'osra, stb. Életbeléptetése az ímerikai sajtó ekzisztenciáját fenyegette, úgy hogy az itteni apók gyászkeretben közölték a airt a közönséggel. Bej amin a­­íonban megjelent az angol par­­.amentben, mire az ellenzéki Pitt és Burke őmellé állottak. Az eredmény az lett, hogy a tör­vényt visszavonták s az ameri­­kai sajtó szárnyai felszabadul­tak egyszer és mindenkorra. Uj vészjelzés lesz légitámadás esetén--------­­t Washingtoni jelentés szerint a Polgári Védelmi Tanács egy uj olcsó közvetlenül a lakásokba leadandó vészjelzés tervezeten dolgozik, mellyel a lakosság 99 százalékát légitámadás esetén a veszélyre figyelmeztétnék. Az uj vészjelző tervezet a la­kások villanyvezetékén keresztül adná a jelzést egy központi vil­lanytelep közvetítésével. Az el­járás módja ma még titok s ha teljesen bevál, ki fogják próbál­ni nagy városokban. Bejelentették a híradásban azt is, hogy azért a régi vészjel­zések, szirénák megszólaltatása s rádiókon keresztül való figyel­meztetés is megmaradna. Iáivá inütíSw"­Diszhangverseny Woodbridge, N. J.-hen január 22-én, vasárnap este AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY' polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents