Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-22 / 12. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL Only- diunyahian. TlsiwApjapsiA. fyttisd. and. (publi&hsuL in. fisudth. CLmJbny. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1956. MÁRCIUS 22. Egy nagyjelentőségű határozat Az Amerikai Magyar Szövet­ség keleti kerületének valóban nagyszabású szabadságünnepé­lyén a közönség, mint nagy-gyü­­lés egy határozatot fogadott el. A tavalyi határozat belekerült a kongresszusi naplóba s a keleti kerület az ideit is megküldi va­lamennyi kongresszusi tagnak és társadalmi vezetőembernek. A határozat bizonyára érdekli olvasóinkat s ezért teljes egészé­ben közöljük a szöveget. így hangzik: “Szerte a világon 1848 már­cius 15.-ének emlékét ünnepük a magyarok, most, amikor a szovjet zsarnokhatalom immár több mint tiz év óta tartja rab­igában a magyar népet, erő­szakkal és fondorlattal megaka­dályozva Magyarország függet­lensége visszaállítását és az em­beri jogok érvényesítését. Tekintve, hogy a magyar nép, megfosztva a szabad vélemény nyilvánításától, nem fordulhat a szabad világhoz igazságot kérve, azért mi, magyar szár­mazású amerikaiak, mint nagy­gyűlés, másfélmillió apierikai nagyar képviseletében — a ma­gunk és a Magyarországon né­maságra kárhoztatott testvére­ink nevében beszélve kijelent­jük: A Szovjettel békés együttélés­ről tárgyalni hiábavaló erőlkö­dés, tartós békéhez úgysem ve­zethet, mert tartós béke csakis úgy lehetséges, ha minden nép­nek, kicsinynek és nagynak egy­aránt megadják az önrendelke­zési jogot, illetve ezt a gyakor­latban is megvalósítják. Tiltakozunk a magyarországi csatlóskormánynak az Egyesült Nemzetekbe való fevétele ellen, mert ez a csatlóskormány sem­miféleképpen sem beszélhet a magyar nép nevében és az Egye­sült Nemzetek kebelébe való fel­vétel ténye nem szolgál mást, mint ebben a világszervezetben a szovjet szavazatok szaporítá­sát. A hatalmas Egyesült Államok szabadságszerető polgáraihoz fordulunk, kérve, hogy ne néz­zék tétlen közönnyel a népek leigázását, mert a terjedő vörös veszedelmet csakis határozott szembefordulással lehet vissza­húzódásra kényszeríteni. Legyenek p o 1 g ártársaink, mint voltak a múltban, a sza­badság bajnokai! Álljanak az élre, vezessék a küzdelmet a vi­lágkommunizmus ellen. Végül pedig alázatos lélekkel fejezzük ki hálánkat azért, hogy ebben az áldott Egyesült Álla­mokban, az alkotmány védelme alatt szabadok lehetünk, háborí­tatlanul élvezve az ország lakói­nak kijáró jogokat s egyben ki­fejezzük eltökélt szándékunkat, hogy magyarországi testvérein­kért tovább folytatjuk a küzdel­met mindaddig, amig a magyar nép valóban szabad választások eredményeként maga dönthet sorsa felől.” Egy kis belpolitika Stevenson esélyei nem csök­kennek a demokrata pártban. Legalább is egyelőre nem. Min­den jel amellett szól, Hogy ő lesz a demokraták elnök jelölt je. Lausche ohioi kormányzó óva­tosan játszik, talán tulóvatosan. Talán ezért van az, hogy a de­mokrata párt részéről nem kap­ja meg azt a támogatást, ami nélkül komoly eséllyel nem in­dulhat. Vannak, akik azt hiszik, hogy csodák történhetnek s egy­szerre Lausche nevét felkapják. Egyelőre ennek semmi jele. Ke­­fauver szenátor, úgy látszik, képtelen legyőzni a déliek vele szemben megnyilvánuló ellen­szenvét. A délieken kívül még sokan nem szeretik Kefauvert. Ennek ellenére Tennessee állam szenátora nagy buzgalommal dolgozik tovább és — tegyük hozzá — nem kis bátorsággal is. Harriman egy helyben topog. Ott áll, ahol kezdte, egy lépéssel sem jutott előbbre. Tehát ma minden jel arra mu­tat, hogy Stevenson a demokra­ta párt elnök jelölt je. A republikánusoknál az a'lel­­nök-jelölttel van a baj, még­pedig nem is kicsi. A pártban Nixonnak több az ellensége, mint a barátja. Ha Eisenhower azt mondaná, hogy az idei választásokon is Nixont szeretné partnerének, nem lehetne senkinek ellenveté­se. De nem mondja. így aztán Dewey volt new yorki kormányzó neve került előtérbe. A világ körül Egyre többet suttognak ar­ról, hogy Eden angol miniszter­­elnök visszavonul, mégpedig sa­ját pártja kényszerítésére. Egyre több szó esik, hogy az arab államok szövetségbe tömö­rülnek s ennek vezére Nasser, Egyiptom “keménykezü embe­re” lesz. A Szovjet különben azzal biz­tatja az arabokat, ha meghirde­tik a “szent háborút” Izrael el­len, akkor legalább 50 ezer üz­­bég “önkéntest” kaphatnak ma­guk ..mellé segítségül. Helyi csa­tározásoktól eltekintve, komoly háború kitörésében nem hisznek az idén felelős amerikai körök­ben. Az angolok szeretnék elkö­telezni Amerikát, ha mégis ki­törne a háború Közelkeleten, ebbe fegyveresen is avatkoznék be. Erre a választási évben Amerika aligha lesz kapható. S közben Marokkótól Indo­kináig ég a föld. A kis háborúk egész sora csillapulás helyett egjlre terjed. A Szovjet dolgo­zik. Mindezt Dulles ázsiai kőr­útjával igazán nem lehet ellen­súlyozni. POLDINI EDE 97 ÉVES Nemcsak a magyar, de való­színűen a világ zeneszerzői kö­zül is a legidősebb élő zeneszer­ző Poldini Ede, aki 1956 júliusá­ban tölti be 97. életévét. Vissza­vonultan, de teljes szellemi fris­seségben és Svájcban a Genfi-tó mellett. Számos operát irt, igy a “Vadrózsá”-t, “Vasorru bo­szorkányát. M a g y arországon legnépszerűbb operája a “Far­sangi Lakodalom,” amely bár az utóbbi években keveset játszot­ták, nagysikerű darabja volt az Operaháznak. “KAPÁVAL-KASZÁVAL VERNÉK KI A FALUBÓL A KOMMUNISTÁKAT” Dunántúli, értelmes paraszt­legény menekült ki január vé­gén Ausztriába s a következő­­kép vázolta faluja hangulatát: “A Szabad Európa rádiója kitartást ad az embereknek, úgyszintén a röplapok is, mert azt mondja mindenki: ha Ame­rika nem törődne velünk, nem tartaná üzemben azt a rádiót és nem költené pénzt léggömbökre. Vigasztalást is jelent az a tudat, hogy van valahol valaki, aki ma­gyarul meg meri mondani véle­ményét az oroszoknak, illetve a kommunistáknak. Bálint gazda tanácsai pedig sok esetben gya­korlati hasznukra is vannak. Az emberek nálunk már alig vár­ják, hogy felhívja a népet a kommunisták kiverésére. Én mondom, ha Bálint gazda be­mondja a rádióba, hogy ‘gye­rünk !’ kapával-kaszával verik ki a faluból á kommunistákat s az amerikaiaknak egy puskalö­vést se kell leadni, elszalad az egész csürhe.” “A kommunisták is nagyban figyelik a Szabad Európa Rádi­ót, félnek is tőle. Ha valamelyi­kük nevét bemondja a rádió, a többi is ‘frászt’ kap az ijedtség­től, mert úgy képzelik ők is, — mi meg igy reméljük — hogy valami- amerikai ÁVH nyilván­tartja ezeket, s ha változás lesz, máris viszik őket. Magam is ta­núja voltam, mikor a nyáron a tanácsházán a kommunista el­nök irodájából kihallatszott a Szabad Európa rádió műsora. Két rendőr is hallgatta s nagy zavarban voltak, mikor rájuk nyitottam az ajtót.” “Nagy divat nálunk röpcédu­lákat este a sötétben kommunis­ták ablakára ragasztani vagy udvarukba bedobni. Még Sop­ronban is vittek be legények a Nemzeti Ellenállási Mozgalom röpcéduláiból s ott este a sötét­ben elszórták az utcán. Helyes­lem a programot s bár már lát­nám őket otthon személyesen is.” VASÁRNAP reggel 10 órakor angol nyelven, 11-kor pedig magyar nyelven tartunk isten­tiszteletet. Hittestvéreinket sze­retettel várjuk az Isten házába. Miss Truman esküvője Margaret Truman, az Egye­sült Államok 34-ik elnökének le­ánya jegybe lépett Daniel Clif­ton újságíróval, a New York Times külföldi hirosztályának segédszerkesztőjével és a napok­ban bejelentették azt is, hogy es­küvőjüket április 21-én fogják megtartani New Yorkban. Miss Truman 41 éves, North Caro­lina-! származású vőlegénye be­leegyezett abba, hogy a fiatal­­asszony folytassa karrierjét, már csak azért is, mert az NBC rádió- és televízió állomással szerződése van, amit be kell tar­tania. New Yorkban fognak lak­ni. Sokáig komolyan tartotta ma­gát a hir, hogy a Truman-lányt államunk kormányzója, Robert B. Meyner fogja elvenni, habár egyikük sem nyilatkozott soha “ebben az irányban.” Látták őket együtt legutóbb tavaly ősz­szel a princetoni footballriiérkő­­zések elkalmával, de ez nyilván csak “politikai barátság” volt és semmi más . . . Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Tinódi Lantos Sebestyén (1510-1556) t» halálának négyszázadik évfordulójára: KÓBORLÓ ELŐDÖM Irta: Mécs László Rólad gondolkozom szép tavaszi estén kóborló elődöm: Tinódi Sebestyén. Te is keseregtél végvárak el estén, mig nemzeted vérzett fájdalmak keresztjén. Akkor is szörnyű volt az idegen éhség, magyar kenyér kellett, magyar föld és szépség; telhetetlen zsáku volt török, német népség, akkor sem segített végvári vitézség . . . Nemcsak a föld oszlott a négy égi tájra, de szétrepedezett a lelkek világa, de szétszakadozott Krisztus királysága, keresztény keresztényt ahol fogta, vágta. Egy kicsiny lehellet fene vihart ellett, ennek szultán kellett, annak császár kellett, ördög-fával gyújtott magyar magyar mellett s idegen: pecsenyét sütött a tűz mellett. Akkor a végvárak sorra ?nind elestek. Te a sok szomorú helyet felkerested krónikád a hősről példaképet festett s máshol feltüzelted az alvót, a restet. Beálltát krónikás kóbor lantolónak urak lakomáján ország-ragasztónak amennyi ereje van az igric-szónak: egységben az erő s erőben a holnap. Egy legyen magyar és egy a keresztény, ezt hirdette lantod, Tinódi Sebestyéri: im ezt hirdetem niost, végvárak elestén, amig fajunk vérzik fájdalmak keresztjén. Te még lovon jártál, lovon jött reátok a török, á német s minden magyar átok, — mi már gyorsvonaton — s a pokol kitátott torkából vonaton jött a magyar átok. Autón, vonaton széjjelszaladt minden ami itt egyesült ezeréves hitben. Összeszedni mindent ki tudna még itten ? Csúnyán megvert minket a haragvó Isten. Kálvin Debrecenje s pápás Pannonhalma farkasszemet néztek, egynek sincs nyugalma, magyarnak magyaron van csak diadalma s gyűlöletet őröl a magyarok malma. Mikről te nem tudtál: uj bajok nasztnak, örökre ellenség a szegény s a gazdag, mindakét oldalon fegyverek virrasztnak s rakatlan rothad a hires magyar asztag. Kóbor lantos lettem, latomyiak szavára figyelt már Kolozsvár, figyelt Patak vára, Munkács, Ungvár, Pozsony, Léva, Losonc vára, a magyar vágyaknak voltam a futára. € Ragasztója lettem minden széthullónak: amennyi ereje van az igric-szónak, amennyit kimenthet egy kis élet-csónak, ha világra szóló árvizek bomolnak. Az én ragasztékom Krisztus ragasztéka: szeretetet tömök szörnyű szakadékba, szeretet lámpását viszem a szurdélcba, szeretet lámpását viszem a kastélyba. A csíki virágok méze édességes. , Bakonyi, sárosi virág méze édes: legyen minden lélek magyar mézre éhes, magyarok, épüljön az uj magyar Méhes! Lehetünk szétvágva harminchét határba s hordhatjuk a mézet a közös kaptárba, csak a Méhes álljon ragyogón kitárva, uj. határok felett minden égi tájra. Autón, vonaton széjjelszaladt minden, megújult lelkekben megújulhat minden, csak a Méhes álljon fényesség es hitben — szegény magyarokat segítse az Isten! MÉCS LÁSZLÓ a modern óhazai poéták egyik legnagyobbika, jelenleg mint “osztály­idegen,” a kommunisták börtönében sínylő­dik. Legszebb költeményeiből Watson Kirk­­connell, az Acadia University elnöke for­dított többet, angolra 25 évvel ezelőtt, a “Magyar Múzsa” lírai anthologia számára. A bitorló kormányok tehetetlenek a ballonokkal szemben FIGYELEM! a 400 év előtti rrtagyar történelem legendás kobzosa, az egyszerű jobbágy­ivadékból az akkori kor vezető “újságírójává” emelkedett Ti­nódi Sebestyén egyik eredeti szerzeményének négy szólamra irt kottáját éneklcarokpiak a kí­vánt példányban készséggel megküldi az Amerikai Szövet­ség, 527 Mills Bldg., NW., Wa­shington, D. C. A Vasfüggöny mögötti orszá­gok kommunista kormányai új­ra tiltakozó jegyzékeket küldtek az Egyesült Államoknak a Free Europe “Szabadság-ballonjai” ellen. Nagyon szorgalmasak e jegyzékküldésben és különösen a csehszlovákiai kormány vesz magának sok fáradságot, hogy mindenféle légi balesetek mesé­jét találja ki, amelyeket szerinte e ballonok okoznak. Most azon tanácskoznak Moszkvával, mit tehetnének e propaganda ballo­noknak, az igazság szavának el­hárítására, de eddig semmi ha­tékony eszközt nem találtak ki. A propaganda-ballonokat a “Free Europe Press” a bajor határ három pontjáról küldi be a Vasfüggöny országokba. Mindegyik az ország nyelvén irt röpujSágokat visz magával, a­­melye'ket a Free Europe munka­társai írnak a bitorló rezsimek ellen. Eddig 400,000 ballon re­pült a Vasfüggöny mögé, kere­ken 260 millió propaganda új­sággal. Az első ballonok Magyaror­szágon, a Balatontól délre, majd Közép- Magyarországon, Buda­pesten és az ország északnyuga­ti részén ereszkedtek le, de még a hortobágyi puszta környékére is jutott belőlük. Magyarorszá­gon és a többi rabországokban vadászgépekkel és léelháritó á­­gyukkal próbáltak dolgozni elle­nük, de sikertelenül. Ha véletle­nül el is találnak egy ballont, cs^k azt érik el vele, hogy a röp­lapok tömege más helyen zápo­rozik alá, mint ahol tervezve volt, de ott is mohón nyúlnak utána az emberek, ha “tiszta a levegő.” Eddig csak 86,331 D P kapott vízumot A Satte Department adatai szerint a 209,000 menekült kvó­tán kívüli beengedéséről szóló, 1953 évi törvény alapján eddig 86,331 személy, az engedélyezett számnak kevesebb, mint 45 szá­zaléka kapott vízumot. Közülük mintegy 68,000 személy 1956 február 1-ig megérkezett az Egyesült Államokba. A State Department megjegy­zése szerint a “fennálló körül­mények között” jelentékenyen kevesebben fognak a törvény 1956 december 31-i lejártáig ví­zumban részesülni, mint ameny­­nyit a törvény engedélyez.”' En­nek egyik főoka az, hogy a felté­telek között túlságos sok a meg­szorítás, úgy hogy “a törvény inkább kizár, mint beenged.” Más vélemények szerint a helyzetnek oka abban keresen­dő, hogy a bevándorolni szán­dékozók politikai kivizsgálása és egyéb hivatali akciók mene­te túlságosan lassú. A State De­partment úgy látja, hogy mint­egy 20 százalékkal kevesebb me­nekült fog a törvény lejártáig bejönni, mint a mennyire a tör­vény felhatalmazást ad és ezt kizárólag arra a körülményre veztik vissza, hogy nincs elég amerikai “sponsor,” aki kezes­séget vállal, hogy a bevándorolt­nak munkakeresete és lakása lesz. Dr. Paul C. Empie, a Na­tional Lutheran Council igazga­tója ezzel szemben azt állítja, hogy sponsor van elég, a kor­mány azonban tervszerű huza­vonával késlelteti »’ törvény hi­ánytalan végrehajtását. NAGY MAGYARORSZÁG cérképe, a visszacsatolt felvidéki es erdélyi 1940-es határvónalak­­xal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. Véget ért a hosszú Westinghouse sztrájk Az amerikai modern munkás­élet egyik leghosszabb ideig tar­tó sztrájkja, a Westinghouse Electric Corporation elleni 156 napos sztrájk, illetékes kor­mány-közegek köz vetítésével kedden befejezést nyert, miután az International Union of Elec­trical Workers és a gyár vezető­sége között megegyezés jött lét­re s az uj 5-éves szerződést mindkét fél elfogadta. (A West­inghouse gyár Edison-i telepé­nek munkásai ma, csütörtökön szavazták meg a szerződés fel­tételeit a New Brunswickon megtartott taggyűlésen.) A sokszáz millió dolláros üz­leti és munkabér-veszteséggel járó sztrájk a mammut-cég kü­lönböző gyártelepein mintegy 14,000 munkást érintett, akik több mint 5 hónapon át szenved­ték a munkanélküliség áldatlan állapotát, amikor még munka­­nélküli segélyre sem voltak jo­gosultak. (Igen sok munkás más állandó munkát vállalt s igy a sztrájk végeztével a Westing­house Edison-i, illetve Me­­tuchen-i televízió-telepén is uj munkásokat fognak felvenni. Akit érdekel, jelentkezhet!) Az uj szerződés az 1UE szak­­szervezetbe tartozó munkások- ' nak 5 centtől 22 centig terjedő órabér-javítást biztosit, a sztrájk-előtti átlagos $2.10 óra­bérhez adva. A szakmunkások­nak további 12 centes emelést ad az uj egyenség és a nyugdíj és biztosítási feltételeket is javí­tották. (1958-tól kezdve a tár­saság az alkalmazottak biztosí­tását teljes mértékben fizetni fogja.) Middlesex Megyei választási tanácsos BÍRÓ PÉTER közismert, népszerű new bruns­­wicki magyar honfitársunkat Robert B. Meyner kormányzó a Middlesex County Board of Elections tagjává nevezte ki s a napokban tette le a hivatali esküt. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents