Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-02 / 5. szám
PERTH AMBOY HERALD JJvl flWy, KuHfjahian. cYlüWÁpapAX> SditacL. jcwcL fiubliAhjuL in- ßsudh- ÜJmbßif. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM. PERTH AMBCj{, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. FEBRUÁR 2. Magyar repülő tragikus légiharca szovjet üldözőjével A magyarországi kommunista gazdálkodás A kommunisták terv szerint dolgoznak, de ezek a tervek sohasem akarnak sikerülni. Ezzel ellentétben a nyugati világ gazdasági életében látszólag ipinden tervszerütlenül történik, mégis megy minden, mint a karikacsapás. Mi az oka a kommunista gazdálkodás csődjének? Erre nem lehet egyszerűen megfelelni. A közgazdászok könytárakra menő köteteket Írtak róla. A legfőbb tényező kétségtelenül az, hogy hiányzik a munkásból a lelkesedés. Hiába mondja a kommunista párt, hogy tiéd a gyár, magadnak dolgozok, — ez a szóla mma már hatástalanul pereg le a munkásról. A munkás gyomra korog, keresetéből nem viszi semmire. Alább néhány idézetet adunk a magyarországi kofnmunista lapokból. Olvasóink talán nem mindig értik meg a kommunista tolvajnyelvet, de annyit mégis felfognak, hogy nágyon rosszul mennek a dolgok. Tessék tehát! “Az öntödei selejt milliós károkat okoz. Az öntödék selejtveszteségéből évente egy közepes nagyságú uj öntődét építhetnénk.” — Népszava, 1955 X. 16. “A tervszerütlenség gátolja a belföldi igények pontos kieíégitését és exportkötelezettségeink teljesítését. Ugyanakkor ez nagymérvű pazarlást is jelent.” — Szabad Nép, 1955. X. 19. “Szeptemberben a negyedéves terv teljesítése érdekében sok üzemben “kirabolták” az üzemet, felélték a félkészraktárt és minden mozgatható alkatrészt tessék-lássék módon összeszerelte ...” — Szada Nép, 1955. X. 23. “Sok üzemben előfordult, hogy olyat gyártottak, sokszor terven felül is, amire sem idehaza, sem külföldön nem volt szükség, sok termékből pedig a szükséges mennyiséget sem készítették el.” — Szabad Nép, 1955. X. 30. “A prototípusokat, az uj gyártmányokat rendszerint nagyon lassan készítik el ...” — Szabad Nép, 1955. X. 30. “Gépiparunk, vegyiparunk, könnyűiparunk és a többi iparágunk még mindig jelentős mértékben elmaradt a technika nemzetközi haladásától.” — Szabad Nép, 1955. XII. 5. “Október hónapban a vállalatok 25.4 százaléka nem teljesítette tervét.” — Szabad Nép, 1955. XII. 10. “A Vaskohászati Igazgatóság bár globálisan már több mint 20 ezer tonna anyagot termelt terven felül, mégis sok tétellel '• adósa az országnak.” — Népszava, 1955. XII. 18. “Bár az üzemek többsége befizette az államkasszába a számukra előirt nyereséget, mégis több száz ipari és mezőgazdasági vállalat veszteséggel dolgozik. A termelés a legtöbb üzemben egyenetlen, nagy az anyagpazarlás.” — Szabad Nép, 1956. I. 1. “Üzemeink az évvégi hajrában felemésztették az alkatrészeket, a fél-készgyártmányokat s az újév első napjaiban mindez súlyosan visszaütött.” — Szabad Nép, 1956. 1. 14. Bulgányin megkapta a magáét Személyes üzenet formájában a szovjet miniszterelnök a “Tente-baba-tente” cimü dalt küldte el Eisenhower elnöknek. A moszkvai pribékek úgy gondolták, hogy a szundikálásra amúgy is hajlamos amerikai közvélemény nem tud ellenállni ennek a szivet-lelket lágyító dalocskának. Csak aludjatok, jó amerikaiak, — ha nem is szavakban, de tartalomban igy hangzott a levél, mert mi itt Moszkvában vigyázunk álmaitokra. Tudjátok — ugy-e tudjátok? — hogy mi nágyon jó barátaitok vagyunk és még jobbak akarunk lenni. Mi, itt Moszkvábah szakadatlanul azon törjük a fejünket, azért okozunk magunknak álmatlan éjszakákat, hogy megóvjuk a világbékét. Ez á cél lebeg előttünk és mi nem kímélünk sem időt, sem fáradságot, sem rubelt . . . Igaz, hogy közben az atomerő fejlesztésébe szánjuk állami költségvetésünk jelentékeny részét, de ne higyjetek az izgatóknak. Ne higyjetek annak a híresztelésnek, hogy mi hidrogénbombákat gyártunk. A kapitalista műszerek hamudnak, amikor Szovjetoroszországban nukleáris robbantásokat jeleznek. BBevalljuk ugyan, hogy olykor robbantgatunk, de ez is a világbéke érdekében történik. Meg akarjuk változtattni a folyók irányát, a hegyek fekvését. Azt akarjuk hogy a Volga északnak haladjon és az Ural hegység kelet-nyugati irányba helyezkedjék, mert újabb ötéves tervünk szerint ez a világbéke legfontosabb kelléke. Nem, ne higyjétek kedves amerikaiak, hogy mi háborúra, mindent megsemmisíteni akaró atomháborúra készülődnénk, hiszen ismerhetitek vaj szivünket. Mi a Volga irányának megváltoztatásával a kukorica magasságát is növelni akarjuk, messze túlszárnyalva —- óh, ne haragudjatok ezért! — az iowai kukoricát, még pedig egy méter hosszal. Nem, nem igy hangzik Bulgányin levele, amit Eisenhower elnökhöz intézett. Más bárgyú mese volt benne. Csakhogy a bárgyú mesék ideje — reméljük; — lejárt. Eisenhower elnök válaszát a Szovjetben nem teszik ablakba. Tettek kellenek, nem mesék, — ez az elnök válaszának a lényege. Truman volt elnöktől kezdve pártállásra való tekintet nélkül az összes amerikai politikusok és a nyugati világ államférfiai elismerésüket fejezik ki az E- gyesült Államok elnökének, hogy Bulgányin bárgyú meséjét viszaküldte a szerzőnek. Ottó Amerikában Habsburg Ottó, a régi osztrák-magyar uralkodóház feje — akit hívei ma is Magyarország törvényes királyának, illetve trónörökösének tekintenek, január 16-án repülőgépen New Yorkba érkezett, január 17-én pedig Washingtonba utazott tovább. Megérkezése napján new yorki magyarok zártkörű fogadást rendeztek tiszteletére, meghívott vendégekkel. Bécsben igen nagy feltűnést keltett és az osztrák sajtó meszszemenő kommentárjaira ad alkalmat két szovjet gyártmányú MÍG gép légiharca osztrák terület felett. A Reuter-ügynökség bécsi jelentése és az ezt kiegészítő osztrák jelentések szerint január 20-án az alsóausztriai Pamhagen falu mellett, nem messze az osztrák-magyar határtól, egy szovjet MÍG gép üldözőbe vett egy másik szovjet gyártmányú MÍG léglökéses (jet) gépet, amelyről később kiderült, hogy magyar pilóta vezette. Az üldözésben résztvett még egy másik szovjet léglökéses gép is. A magyar pilóta gépét üldöző MÍG nekirohant ellenfelének; az összeütközés következtében mind a két gép meggyulladt és felrobbant. A magyar pilóta életét vesztette, az orosz, akiről később kiderült, hogy Konoklov Nikoláj repülőkapitány, — ejtőernyőjével le-Régen elmúlt az idő, amikor csak kifogástalan egészségű és biztonságos foglalkozású egyének kaphattak életbiztosítást. Az Életbiztosító Intézetek Országos Szövetségének jelentése szerint, az elmúlt évben 100 jelentkező közül 98 részére állítottak ki halálesetre szóló, rendes biztosítási kötvényt. (Rendes életbiztosítás az, amelyet többezer dollár erejéig, más családtagok javára kötnek.) Az életbiztositó intézetek különböző okok következtében jutottak abba a helyzetbe, hogy szabályaikat enyhítsék. A legfontosabb, az orvostudomány rohamos haladása, ami a betegségek megelőzését és gyógyítását egyre jobban megkönnyíti. Más fontos ok az, hogy a vállalatok munkásaik testi épségéről egyre jobban gondoskodnak. Az életbiztosítók ezenkívül azt a politikát követik, hogy megfelelően magasabb dij ellenében, “rendkívüli kockázatot” is vállalnak, azokért, akiknek egészsége kívánni valót hagy hátra, vagy kockázatos foglalkozással keresik kenyerüket. Az elmúlt évben a kiállított kötvényeknek azonban csak 8százaléka volt “rendkívüli kockázatra” alapítva. A szabaályok enyhítése és a rendkívüli kockázat elvállalása következtében, életbiztosításhoz jutottak olyanok is, akiknél az orvosok előre nem haladt szívbajt, cukorbetegséget, tüdővészt, epilepsziát, köszvényt vagy rokkantságot állapítottak meg. Az egész ország területén rendkívül kevés jelentkezőt utasítottak el az életbiztositó társaságok, kockázatos foglalkozás miatt. A íentemlitett két százalékból csak 1/2 százalék esik azokra, akiknek foglalkozása találtatott olyan veszélyesnek, hogy éetlbiztositási kötvényt nem kaphattak. A fenmaradó iy2 százalék legnagyobb részét előrehaladt szívbajban szenvedők képezték. Az Életbiztositó Intézetek Országos Szövetsége hangsúlyozza azt, hogy ha a rendes életbiztosítási kötvényt kiállították, az évi dij állandó marad, bármilyen kedvezőtlen változás állott be a biztosított egészségében, szállt. A vizsgálat kiderítette, hogy az elpusztult magyar pilóta gépét valósággal átlyuggatták a szovjet repülőgép golyói. A magyar pilóta kétségtelenül osztrák területre akart menekülni a maga szovjet gyártmányú MÍG gépével és ebben igyekezett őt Konoklov kapitány minden eszközzel megakadályozni. Konoklov kapitány azt állította a vizsgálóbizottság előtt, hogy egy ismeretlen, idegen nemzetiségű gép szállt be magyar területre, ő ezt üldözte és nem vette észre, hogy áthatolt osztrák területre. Konoklov nyilvánvalóan hamis magyarázata sem oldja meg a kérdést: miért szovjet MÍG gépek védik az u. n. légiteret? Kétségtelen, hogy a szovjet urai ellen fellázadó pilóta és annak üldözője a nagy pápai katonai repülőtérről szálltak fel. Az osztrák kormány az ügyben tiltakozó jegyzéket intézett a magyar bolsevista kormányhoz. vagy bármilyen kockázatos foglalkozást vállalt is el. Viszont ha a “rendkívüli kockázattal” járó magasabb dijat megfizettük; fia egészségünk később lényegesen javul, vagy a kalandos foglalkozást abbahagytuk, a biztositó társaság a normálisra fogja az évi dijat leszállítani, amit tőlünk követel. Ha pedig ez megtörtént, utólagos változások — akár egészségi állapotban, akár foglalkozásban — nem okozhatnak többé díjemelést. Sok kötvényt állítanak ki orvosi vizsgálat nélkül, és pedig a rendes életbiztosítási kötvények egy harmadát. (A társaságok csak bizonyos mérsékelt összeg erejéig bocsátanak ki ilyan kötvényeket.) Orvosi vizsgálat nélkül kapnak kötvényt azok, akik csoportos élebtiztositást kötnek (bizonyos vállaltok alkalmazottai, hasonló foglalkozású egyének, egyletek, stb:) vagy akik egyes pénzintézetektől korlátolt összegű kölcsönt vettek fel. A nép vallásossága szálka a Szovjet szemében... A szovjet mindent megkísérel a közismerten istenfélő kárpátaljai nép vallásos érzületének letörésére. Mint a- Zákarpatská Pravda január 7.-i száma jelenti, a kárpátijai állami könyvkiadó “A marxizmus megalapítói a vallásról és a vallásosság leküzdéséről” címen könyvet jelentetett meg. A kiadvány Marx és Engelsnek a vallással foglalkozó írásait foglalja egybe, továbbá “útmutatásokat tartalmaz a vallásos érzület kiküszöbölésére irányuló küzdelemhez.” EGY AUTÓBUSZ A DUNÁBA ZUHANT A 39-es budapesti autóbusz, eddig meg nem állapítható okokból, január 3-án áttörte a Margit-hid korlátját és a Dunába zuhant. Az autóbusz vezetője és kalauza, akik a kocsin tartózkodtak, meghaltak. Más utas az autóbuszon nem volt. Száz közül 98 ember kap életbiztositást HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Csípő Vilma menyasszony Csípő Lajos közismert régi Perth Amboy-i közjegyző, utazási és ingaltan-forgalmi iroda tulajdonos és neje bejelentették leányuknak, Vilmának az eljegyzését A. John Calhoun-nal, — Mr. és Mrs. Anson F. Calhoun, Watertown, N. Y.-i lakosok fiával. CSÍPŐ VILMA Miss Csípő 1946-ban végezte el a Perth Amboy highschoolt, majd a Douglass College-ben tanult New Brunswickon, ahol 1950- ben hitoktató oklevelet, illetve mestetri fokozatot nyert el. Két évig az amboyi Presbiterian Church vallásoktatási igazgatója volt, jelenleg pedig az 5-ös számú iskolában tanít. Vőlegénye, Mr. Calhoun a Potsdam, N. Y.-i State Teachers’ College végzett növendéke, aki 1951- ben kapta meg Bachelor of Science diplomáját zeneoktatásból. Utána bevonult katonának s a hadseregben a chaplain segédjeként működött, mint orgonista és énekkar-dirigens. Jelenleg a mesteri fokozat elnyerésén dolgozik a princetoni Westminster Choir College-ben és az és az amboyi Presbyterianus egyház orgonistája és énekkar-vezetője. AZ OSZTRÁKOK KÉT MAGYAR FIÚT VISSZATOLONCOLTAK A Reuter-ügynökség január 20-i bécsi jelentése szerint két 12 éves magyar fiú áthatolt a drótkadályokon és aknamezőkön és Ausztriában keresett menedéket. Elmondták, hogy otthon kliátástalannak érezték az életet és a szabad világban akarnak tanulni. Az osztrák rendőrség, azzal a megokolással, hogy 14 éven aluliak, visszatoloncolta őket a határon és átadta a két fiút a magyar bolsevista hatóságoknak, tekintet nélkül arra, hogy mint menekülőkre milyen súlyos büntetés vár rájuk. Az eljárás nagy meütközést keltett osztrák körökben is. Jellemző a két fiú menekülése arra, hogy a magyar ifjúság milyen kitünően érzi magát a fiatalok bolsevista “paradicsomában.” A ZSIDÓ EMIGRÁCIÓ A berlini zsidó Emigrációs Hivatal január 12-i kimutatása szerint 1954 október 1 és 1955 szeptember 30,-a között a szabályos útlevéllel a vasfüggöny mögül Izrael államba kivándoroltak száma a következőképen alakult: Magyarországról 239, Lengyelországból 193, Bulgáriából 186, Romániából 157, a Szovjetnióból 58. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot! RÁKOSI ELFOJTOTTA AZ ÍRÓK LÁZADÁSÁT Bécsi Reuter-jelentés szerint Rákosi Mátyás elfojtotta az egy hónapig tartó irólázadást, melyben több mint 100 iró vett részt. A lázadás “a magyar irodalomra kényszeritett ideológiai kényszerzubbony ellen” tört ki, ahogy a jelentés fogalmazza. Megfigyelők szerint “az irók — mind tagjai a kommunista elitnek, akik ugyan most ‘vizsgálatnak’ vannak alávetve — bebizonyították, hogy az egész országra kiterjedő elégedetlenség terjedt el magában a pártban is.” “Nagy Imre — folytatja a Reuter-jelentés — aki 1953-ban Rákosi helyére került, jelentős szabadságot biztosított az Íróknak, mielőtt Rákosi áprilisban megbuktatta. A konfliktus szeptember 16-án került nyilvánosságra Benjámin László egyik versének közzétételével, aki Darvas Józsefet támadta, mint ‘a művészetek ex officio atyját.’ Egy másik költemény tiszteletlenül emlegette Rákosit. Rákosi akkor személyesen közölte a Kommunista írók Szövetségével, hogy ‘elmulasztotta a helyes szocialista vonal követését.’ A lázadás akkor omoltt össze, amikor a párttagok az írószövetségben valamivel később egy határozatot fogadtak el, mely teljes engedelmességet fogadott a pártnak. Rákosi elfojtotta a lázadást, ezzel egy újabb lépést téve a kommunista fegyelem helyreállítására, mely teljesen felbomlott a Nagy-rezsim alatt.” A REMÉNY ÉL . . . . Nemrég szabad földre menekült, 35 éves budapesti gyári szakmunkás igy fejezte ki meggyőződését az otthoni helyzettel és hangulattal kapcsolatban: “Akármilyen erős az elnyomás és akármilyen sok is az elmúlt tiz esztendő, odahaza a reményt nem vesztette el senki. Magyarországon mindenki csak a háborúban reménykedik, mert az eddigi tapasztalatok szerint békés utón és konferenciázások által éppúgy nem lesz változás, mint eddig. Változás csak akkor történhet és csak akkor szűnhet meg az elnomás, ha a két nagyhatalom összekap. Ha kitörne a háború, akkor a nép vagy átállna vagy tettlegesen ellenállna. A háborútól senki sem fél, sőt örülne neki, mert vagy megdöglik az ember, vagy jobb élete lesz. A mostani helyzet lassúpusztulást jelent, ami rosszabb a halálnál.” KŐSZEGEN NINCS KENYÉR December közepén Kőszegen ismételten komoly zavarok mutatkoztak a város kenyérellátásában, egyes üzletek még a szokásos mennyiséget sem kapták meg. A környékbeli lakosság egyebek közt azt követelte a városi tanácstól, hogy özv. Németh Jánosné vegyeskereskedőnek utaljanak ki több kenyeret, hogy ne kelljen kilométereket gyalQ- golniok egy kiló kenyérért. TITÓ-DICSÉRET — HÁTULRÓL A kommunista propaganda bármilyen rovasz módszerekkel is dolgozik, gyakran követ el olyan feltűnő hibákat, amelyeket alig lehet nevetés nélkül kisérni. Az elmúlt években minden, ami Titóval vagy Jugoszlácsak rossz és csapni való volt. Most minden az ellenkezője. Minden, ami Tito körül mozog, csak jó és szép lehet. így történt a budapesti fiatal zeneszerzők kamaraestjén is, amelynek az egész műsorát a kritikus rendkívül erősen bírálta és nivótlannak minősítette. Csupán egy szereplővel tett kivételt, aki “jugoszláv népdalokat énekelt.” A bíráló itt tehetséget, elmélyülést fedezett fel. Szerencséje volt az előadónak, hogy a műsorát nem 1949-ben adta elő. Vájjon akkor milyen kritikát kapott volna ? KOMMUNISTA PANASZ A SZLOVÁKIAI MAGYAROK ELLEN Dénes Ferenc, a pozsonyi Uj Szó főszerkesztője, újévi vezércikket irt a lap január elsejei számába: “Könyörtelen harcot” hirdet idegen ideológiák, de különösen annak leveszélyesebb formája: a burzsoá-nacionalizmus ellen.” “Csak a népeink közötti megbonthatatlan egység” —írja, biztosíthat eredményeket az uj esztendőben. Dénes nem ok nélkül panaszkodik újra a magyarság “burz s o á - n a eionalizmusára.” A szlovákiai magyarság megtanulta már a kommunizmus rendszerében való tájékozódást. Szaván igyekszik fogni a rendszert, minden ponton, ahol nemzeti létét biztositó újabb lehetőséget észlel. Tudvalevő, hogy bár a kommunisták több magyarnyelvű iskolát és tanitézetet létesítettek, mint a két háború között volt, a magyarság csak nem nyugszik és még több iskola felállitása érdekében fejt ki nyomást. “Reakciós uszításnak tüdható be” — panaszolja az Uj Szó — “az olyan nem egy esetben elhangzott kívánság,” mely szerint néhány magyar fiatal részére külön felsőbb iskolák felállítását kívánják. A magyarság a tisztán magyar iskolákban s intézményekben látja nemzetiségi fennmaradásának védelmét. “Nem bírom megérteni” — Írja a lapban Tóth Tibor pozsonyi tanár — az olyan szülők állásfoglalását, akik idegenkednek attól, hogy gyerekük elsajátítsa egy más nép nyelvét.” “Nem egyszer tanúi vagyunk annak” — folytattatja — “kulturális és közéletünkben egyaránt, hogy magyar polgártársaink túlságos érzékenységről tesznek tanúbizonyságot, abban is rosszakaratot, szándékolt sértést keresnek, ahol esetleg hibáról vagy talán még tévedésről sem lehet szó . . . magyar sérelmeket keresnek.” Dénes Ferenc újévi szemrehányása valóban indokolt: a kommunisták képtelenek konszolidálni és megnyerni a nyelvi tekintetben mind szabadabbra eresztett szlovákiai magyarságot. “Karácsony ismét közeledik” — írja egy szerkesztőségünkhöz érkezett, október 27-én keltezett, délszlovákiai levél — “vájjon hányszor fog kelleni még a kommunisták részére beszolgáltatnunk? Nézzétek a Saar népének gerincességét, mi is hasonlóknak bizonyulnánk, ha szabad választásokat engedélyeznének . . .” VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lamagának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön- 1 nekünk tó lovunkra lesz! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
