Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-28 / 26. szám
CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only- Tiunycüáan, 'YhuuoApap&b* faditsuL and, (publiAhsd, in, fisüdtK, CLmbny, VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. JUNIUS 28. Választási színjáték szórakoztatja úgyszólván állandóan a szabad világ népeit, köztük elsősorban a nagyhatalmak lakosságát. Ha Angliában lezajlik a választás, kezdődik Franciaországban és négyévenként megismétlődik Amerikában. A választás^ igenis szükséges a demokráciákban. Egy félszavunk sincs ellene. De az Isten szerelmére, hát szakadatlanul választanak valahol? A három nyugati nagyhatalom kormányai úgyszólván sohasem lehetnek szabadok a maguk döntéseiben, mert közelegvén a választás, a nép hangulata mindennél fontosabb. Itt járt Adenauer nyugatnémet kancellár, itt járt Pineau francia külügyminiszter. Úgyszólván semmi nagyfontosságu döntés sem történt. Nem azért, mert Eisenhower elnök beteg, hanem azért mert Dulles most okosabbnak tart minden hallgatást a legbölcsebb beszédnél . . . Hja, kérem, a választások! Számtalan példát lehetne felhozni, hogyan bénitja meg a küszöbön levő (küszöbnek egy évet kell venni) választás a nyugati nagyhatalmak minden közös akcióját. Ha az egyik országban választás van, a másik két ország kormányának is ahhoz kell igazodnia . . . Például, az emlékezetes genfi konferencia alkalmával az angol választók érzékenységére kellett tekintettel lenni. Egy másik példa: Washingtonban nem látják semmi jelét annak, hogy Tito elpártolt volna a nyugattól ... A jámbor polgár azt kérdi — és joggal — “mi az, hát engem már a saját kormányom is hülyének néz?’’ Pedig igen egyszerű minden. Hivatalosan nem szidhatja az amerikai kormány Tito mestert, mert hát akkor azt kérdik a választók: szóval elismered, hogy a Ttiónak hibás politikai értékelés alapján adtuk a dollármilliókat? A jámbor polgár várhat 1957 január második feléig, hogy végre azt, ami megtörtént, megtörténtnek ismerje el Washington is. is. A régi jó világban érdekes lehetett, hogy most itt választanak, majd amott. De ma, az atomkorszakban? amikor a Szovjet majomügyességgel kezeli a labdát? Nem lehetne, például egy évben tartani meg az amerikai, az angol és francia választásokat? Akkor három évig semmiféle néphangulat sem idegesitené a nyugati nagyhatalmak kormányait. Az, ami most van, külpolitikai vonatkozásban, kész paralizis. retné még mindig egyesíteni a dunai népeket. A kommunista “kolhoz-államok tetején, .persze, maga Tito ülne, .teljes vörös marsali díszben és megfelelő nagyhatalmi mámorban. A két kommunista állam-tömb — tehát a keleti, szovjetorosz és a dunai Titóféle — szorosan együttműködne, de külön szereposztással. Most csak az a kérdés, hogy Moszkvában mit szóltak mindehhez? Illetve, mit gondoltak? Valószínűleg azt gondolták: vigyázni kell erre a konkurrens cégre, különben a fejünkre nő... S ez pedig könnyen meglehet. Moszkvában nagy volt az ölelkezés. De azért lehetett némi tartózkodás is. Legalább is erre vall, például, hogy Rákosit még nem áldozták fel a Tito nevű szörny kénye-kedvére. Lehet, hogy megteszik, de az is lehet, hogy nem. Talán Moszkvában alkalmasnak látják Rákosit a Tito kicselezésére? Túlságosan nagy a szerelem most Moszkva és Belgrád közt, semhogy Titónak ellentmondanának. Legalább is nyíltan nem. De azért az ördögmotolla dolgozik valahol a színfalak mögött. Az események kihatásának mi is szemtanúi lehetünk. Tito elvtárs tarsolyában bizonyára sokminden van, amiről niajd csak ezután szerzünk tudomást. S minket, magyarokat, ennek a tarsolynak a tartalma szerfölött érdekelne. Tito mindig emlegetett egy eszmét, amelyről sok szó esett Moszkvában. Legalább is feltételezzük. Tito egy tömbben sze-A Katolikus Liga a menekültekért JÓLMENŐ Tavern szalon-üzlet, házzal együtt, jutányos áron, betegség miatt eladó. Érdeklődni: Biró Péter ingatlanforgalmi broker-nél, 98 French St. New Brunswick, N.J. vagy Mrs. Sütő Ferencné eladó ügynöknél. Tel. CHarter 9-0611« Az Amerikai Magyar Katolikus Liga a magyar menekültek bevándorlásának lehetővététele érdekében a jelenleg érvényben lévő “Refugee Relief Act” meghosszabbítását és módosítását kérte az amerikai törvényhozástól. Félő azonban, hogy a kongresszus nem kívánja napiréndre tűzni a magyar menekültek számára is életbevágóan fontos ezen törvényjavaslatnak letárgyalását, illetve hajlandók megelégedni egy kompromisszum-szerü félmegoldással, mely távolról sem elégítené ki a magyar menekültek érdekeit. Éppen ezért igen nagy jelentőséggel bírna, ha a magyar egyesületek, mint pedig magánszemélyek táviratokat intéznének illetékes szenátoraikhoz és congressmen-jeikhez, kérve a törvényjavaslat megszavazását. A Katolikus Liga az alábbi módosítások elfogadását kérte: 1. A Refugee Relief Act meghosszabbítását általában. 2. A gypgyult tüdőbetegek, akik családjuktól elszakítva élnek Európában bevándorlásának engedélyezését. 3. Az öreg, beteg és kivándorlásra' alkalmatlan menekülteknek Európában való fokozott támogatását. 4. Az árvák örökbefogadási illetőleg bevándorlási korhatárának felemelését 14 éves korig. 5. Az 1948 előtt menekültek útiköltségének egy a USEP szervezethez hasonló alapból való fedezését. Szeretettel kérünk minden amerikai magyart, hogy tegyen eleget a fenti felhívásnak és intézzen táviratot szenátorához vagy Congressmen-jéhez. A táviratok iratok rövid szövege a következő is lehet: VOTE LANGER-BILL E-3876 TO PASS. Torkára folytották a szót a magyar falu népének is... Ezt nem holmi antikommunista tényezők állapítják meg, hanem egy “legvonalasabb” kommunista iró„ Aczél Tamás, egyike a két budapesti Írónak, akik megkapták a bolsevizált világ egyik legmagasabb kitüntetését, a Sztalin-dijat. Aczél Tamás a Béke és Szabadság május 16-i számában megjelent riportjában megállapítja, hogy a falu érdeklődése teljesen megszűnt a politika és a közügyek iránt. “Az ilyen közügyekbe való avatkozás nem egy és nem is két embernek égette már meg az ujját.” Aczél sze“Budapest hangulata bizakodóbb” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a Ufót! Külföldi üzletember, aki május közepén járt újból a magyar fővárosban, melyet régebbről is jól ismer, Londonban a következőkben vázolta benyomásait, tapasztalatait : “Az emberek hangulata, öszszehasonlitva a tavalyival, bizakodó. Ugyanannyit kell dolgozniok, mindenki agyon van hajszolva, a szegénység sem változott, de nem reménytelenek, mint egy évvel ezelőtt. Jó kedvük van és elhiszik, hogy a politikai enyhülés folytatódik. Pedig a megélhetés keserves, az élet drága. Két személynek a létminimuma 2000 forint havonta, s ebből sem szórakozásra, sem ruházkorásra nem marad. Egyedülálló személy havi 1000 forintból még jól sem lakhatik mindig. Egyre több azonban a nagyjövedelmü kitételezett : a pártfunkcionáriusok mellett elsősorban a művészek, színészek, szobrászok, festők, irók, utánuk az orvosok következnek, főleg a specialisták. A mérnökök is megkeresnek a vállalatoknál havi 3500-6000 forintot. A kezdő mérnök fizetése havi 1500 forint. A munkások élnek a legnehezebben, mert ruházkodásra nem telik és ők nem kapnak külföldi csomagokat. A női munkaerőt rosszul fizetik, havi 800-900 forintból bajos megélniük. De akár nagyjövedelmü valaki, akár keveset kereső, mindenki megszakadásig kell dolgozzon. Fáradt az emberek arca, ,ez nagyon feltűnik. Olyan boldogság volt számukra a május elsejei három napos munkaszünet, hogy másról sem beszéltek. Aki csak tehette, vidékre utazott, hogy ne legyen kénytelen résztvenni a felvonuláson. A középosztálybeliek helyzete nem változtot: őket szó nélkül kiteszik a lakásukból, áthelyezik, éhbérrel fizetik. A “kitelepitetteket” hol vissza engedik költözni Pestre, hol nem. Sok börtönből szabadult ember viszszakapta a lakását. Az optimizmusuk abból áll, hogy azt hiszik: Rákosi megbukik és fokról-fokra szabadok lesznek. Egyetlen nagy gondjuk, hogy Rákositól megszabaduljanak. Hogy ki jönne a helyébe, nem tudják. Amikpr a rádió bejelentette, hogy felszedik az aknákat a határon, mámorosak voltak a boldogtásgtól s már szabad utazási lehetőségekben reménykedtek. Háborús felszabadításról már senki nem beszél, tavaly még ebben reménykedtek. Az Andrássy utat — a Sztálin utat — mindenki “volt Bálványutca” néven emlegeti. rint a falu körülveszi “a félelemnek az a bántó levegője, amely akkor is lakatot tesz a szájra, ha szív beszélni szeretne.” Az oka ennek? “A faluban egy fajta védtelenség, kiszolgáltatottság alakul ki. Kevés ember akad, akit igy vagy úgy meg ne bántottak, meg ne hurcoltak volna. Rossz visszhangot ver még ma is az egyházi ünnepek megkurtítása, ebben a nem vallásos népben a hatás tisztán és kivehetően a vallásosság megerősödése felé mutat. N. N. igazgató-tanítónő szerint például Husvét hétfőjén, rendes tanítási napon, alig egy-két gyermek lézengett a tantermekben, a többieket szüleik nem engedték iskolába.” Aczél szerint a falusi emberek életét “órárolórára megismétlődő tüszurásnyi kellemetlenségek keserítik el . . . Nem egy esetben nyilvánvaló rágalmak odakerülnek az illető dossziéjába a többi mellé.” Cikke végén Aczél Tamás leszögezi, ,hogy “a járás, a megye megbízottjai a tévedhetetlenég és csalhatatlanság mezében Ítélkeznek elevenek és holtak felett és ítéletük ellen nincs fellebezés. A forrása ezeknek a túlkapásoknak “ a szólás és birálatszabadság hiánya^yagy ennek a legkülönbözőbb módon történt megtorlása.” KAPCSOLÓDJUNK BE mindenütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségeibe, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. Parádé Plainfielden julius 4-én . t Central Jersey lakossága a Függetlenségi Nyilatkozat napját nagy parádéval ünnepli meg julius 4-én reggel Plainfielden, amelyen négy állam zenekarai vesznek részt. A felvonulásban több mint 20 zenekari együttes szerepel és közöttük a vermonti Plainfield High School bandája lesz a nagy attrakció. A Fort Dix-i katonabanda és a New York Naval Base tengerész zenekara is részt vesznek a parádéban. A South Philadelphia-i hires vonószenekar a Mummer’s Unit festői jelmezekben két méter hosszú tollas kalapokkal vesz részt a menetben. South Planfield, amely ezidén ünnepli fennállásának 30 éves jubileumát, vezeti be a menetet, utánuk vonulnak fel Middlesex megye többi küldöttségei Oak Tree-ből, Potters Crossingból, Metuchenből, Dunellenből és Middlesexből. Somerset megyét North Planfield, Watchung, Warrenville, Greenbrook és Bound Brook küldöttségei képviselik. Union megyéből Fanwood, Scotch Plains és Plainfield egységei képviselik. Az ünnepségen részt vesz Joseph B. Johnson Vermont állam kormányzója is, aki a Hillside temetőben Julian Scottnak, a Vermont állam által adományozott síremlékét, fogja felavatni. Scott, aki annak idején vitézségéért megkapta a Congressional Medal of Honort a polgárháborúban Vermont ezredében szolgált majd Plainfielden telepedett le és mint művész országos hírre tett szert. Hivatalos felhívás! Az Immigration and Naturalization Service illetékes osztálya azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy nem-polgár olvasóinkat figyelmeztessük a következőkre: Mostanában az úgynevezett “vasfüggöny” mögül erős propaganda indult meg az irányban, hogy a menekült tömegek egységét megbontsák. Sok esetben egyénekhez intézett hazacsalogató leveleket küldenek s azokban hazatérésre biztatják őket. A jelenleg érvényben levő amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy az itt élő nempolgárokat, amennyiben volt hazájukba visszatérni óhajtanának, e szándékukban megakadályozhatnánk. Minden esetre azonban jó tudnia mindenkinek azt, hogy habár még nem polgár itt, de semmiféleképen sem kötelezhető arra, hogy az Egyesült Államok területét elhagyja, hacsak nem törvényes eljárás utján. Tehát senkit, akarata ellenére — amennyiben ittartózkodása törvényes — nem kényszerithetnek a távozásra. Amennyiben bárki “propaganda jellegű” hazacsalogató levelet kap bárhonnan is, azonnal jelentse a lakóhelyéhez legközelebb eső Immigration and Naturalization Service hivatalnál! Természetes, hogy nemcsak magyarországi menekültek kapnak ilyen leveleket, hanem a többi, kommunista megszállás alatt szenvedő országok fiai is. Washingtonban nemrégiben kezdte meg tárgyalásait egy külön kongresszusi bizottság, mely ezzel az üggyel is foglalkozik. Levelek százezrei bizonyítják, hogy milyen fondorlatos eszközökkel igyekeznek a kommunisták a legerősebb anti-kommunista egységnek a megbontására. Kimutatható, hogy újabban már megszerezték azoknak a címét is, akik az otthonhagyottak érdekében más névvel jutottak ki a vérbosszú elől a szabad nyugatra és már azokat is hazacsalogatják az óhazai rokonokkal íratott levelekkel, mézes-mázosan ecsetelve, hogy mennyire megváltozott az óhazában mindén. . . Nem kétséges azonban, hogy mindazok, akiket igy tudnának karmaikba kaparintani, milyen sorsra jutnának . . . He * * Van már bizonyíték arránézve is, hogy itteni kommunista nyomda-termék “cimszalagjáról” levett (megszerzett, ellopott, vagy megvásárolt) címre érkezett odaátról kommunista hazacsábitgatási propagandairat. (A cimszalag egyes címeiben előforduló jellegzetes hiba ugyanaz volt az odaátról jövő címezésben is, ami a bizonyítékot kétségtelenné teszi!) Vigyázzon jól mindenki, hogy kinek adja oda nevét és címét, milyen lapot járat és KIK kezelik annak a “cimszalagját,” mert a leggaládabb turpisságnak válhat szenvedő alanyává! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapj 8 pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatóságnál. “Fourth of July” JÖVŐ SZERDÁN, JULIUS 4-ÉN ÜNNEPELJÜK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 180-IK “SZÜLETÉSNAPJÁT” Julius negyedikén Amerikában nemcsak a nemzeti f iigetlenség születésnapját ünnepeljük, hanem mindazt, amit azóta is áldoztak érte békében és háborúban, verejtékben és vérben. A függetlenség kikiáltásának története kevés szóban is megírható, bár alapeszméinek megérése és azután kitörése, hosszú történelmi folyamat eredménye. Északamerikai gyarmatok polgárai rengeteg sérelmet szenvedtek el az angol királyságtól kezdettől fogva egészen 1774-ig, amikor is a 13 gyarmat lakói képviselőket küldtek ki Philadelphiába, hogy a méltánytalanságokat megszüntessék. Ez a gyülekezet volt a “Continental Congress.” A testületileg összefoglalt panaszok sem vezettek azonban sikerre és a tanácskozásokban résztvevőket bántalmazták, sőt be is börtönöztélj; az angol kormány bérencei. Ezt a tűrhetetlen helyzetet a gyarmatosok tovább már nem voltak hajlandók eltűrni és 1776. junius 7-én a virginiai Richard Henry Lee határozati javaslatot terjesztett a Congress elé, amely szerint “az Egyesült Gyarmatok szabad és független államoknak nyilváníttatnak, amelyek nem tartoznak többé hűséggel az angol koronának és a Nagybritanniával való minden politikai köteléktől felmentetnek.” Három nappal későbben, e határozat kellő megszövegezésére a Congress bizottságot választott, amelynek tagjai: Thomas Jefferson, John Adams, Benjamin Franklin, Roger Sherman és Robert Livingston lettek. Tizenkétnapi munka után a bizottság előterjesztette a nyilatkozat fogalmazványát, amelyet kisebb változtatásokkal, julius 4-én elfogadtak és aláírtak. A Nyilakozat célja nemcsak a függetlenség kikiáltása volt, hanem a kikiáltás jogosságának a bebizonyítása is. Szabatosan és ékesszólóan sorolja fel az okokat, amelyek az amerikai hazafiakat arra késztették, hogy Angliához való hűségűket megtagadják. Uj korszakot nyitott meg a történelemben ez az okmány, amely a nemzetek önrendelkezési jogának irásbafoglalt első megnyilvánulása. Szerkesztői jól tudták, hogy III. György angol király lázadóknak fogja őket nyilvánítani és ezért kellett a világgal közölniük, hogy ők olyan kormány alatt kívánnak élni, amely nem zsarnokoskodik polgárain, hanem az érdekeiket szolgálja. Az első szakasz összefoglalja a tényeket, amelyek az elszakadást megelőzték. A második leszögezi minden nép jogát, ahoz, hogy uj kormányt alakítson, ha a régi a zsarnokság útjára tért: “Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy: minden ember egyenlőnek teremtetett, akiket a Mindenható bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel, mint az élet, szabadság és a boldogulás utjának szabad megválasztása, E ■jogok biztosítására a nemzetek kormányokat állítottak fel, ,amelyeknek hatalma a kormányzottak hozzájárulásán alapszik. Ha tehát a kormány e jogok megsemmisítésére törekednek, a népnek jogában áll a kormányt felcserélni, eltávolítani és olyan kormányt választani, amely boldogulásának és biztonságának előmozdítására alkalmasabbnak látszik.” A Nyilakozat leszögezi azt is, hogy a gyarmatok polgársága türelemmel szenvedte át eddigi sérelmeit és szép szóval kísérelte meg az orvoslást. Fel is sorolják az elszenvedett méltánytalanságokat, amelyeket III. György intézkedései okoztak. Nem a sérelmek maguk vezetnek a függetlenség kikiáltásához; ezek csak a királyi zsarnokság szemléltetésére emlittetnek fel. Csak amikor a kérvények süket fülekre találtak és a békés eszközök hasztalanoknak bizonyultak, folyamodtak a polgárok forrdaalmi eszközökhöz. _ Az igazságok, amelyeket Washington, Jefferson, Hamilton, Adams és a többi honalapító lefektettek, nem maradhattak Amerika kizárólagos kincsei. A Nyilatkozatot örömrepesve jsmételgették Európa népei — és okultak is belőle. A postahivatal “zónakönyvecskéi” Arthur E. Summerfield főpostamester, Washingtonban, bejelentette, hogy az ország 106 nagyobb városainak zónáit ismertető “zónakönyvecskéket” készített a postahivatal s azokat díjmentesen kaphatják meg az üzletemberek, vállalatok, cégek, szervezetek és egyének, akik igazolhatják, hogy azokra szükségük van. Minden nagyobb, összesen 106 város zónáját egy-egy zónakönyvecske tartalmazza s a könyvecskében egy kis térkép is van, mely a város zónabeosztását mutatja és ezenkívül fel vannak sorolva a nevezetesebb épületek, intézmények, szállodák stb. A postahivatal ezekkel a könyvecskékkel a postai kézbesítés gyorsabbá s egyszerűbbé tételét kívánja előmozdítani. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hírt és mi szívesen közreadjuk lapunkban, AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
