Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-14 / 24. szám

PERTH AMBOY HERALD JJvl Only* diumicüxian, TlawApafu^ foUbuL unci (publibJrvuL in ft&AJth, Omboy, CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1956. JUNIUS 14. Az amerikai sajtó ama része, amelyiket baloldali­nak nem nevezhetünk, mert vi­sítva tiltakozna a gyanusitgatás ellen s igy legfeljebb csak a “ka­cér” jelzővel merjük illetni, egyre többet foglalkozik Bulgá­­nyin és Hruscsov mesterek a­­merikai látogatásával. Ezt a lá­togatást már mint befejezett tényt könyveli el. Elemezi a szovjet főemberek ide jövetelé­nek politikai jelentőségét s az ebből fakadó gazdasági lehető­ségeket és igy tovább. Ha lapok nem is azok, de a módszer, amelyiket gyakorol­nak feltétlenül komunistá: ad­dig kell valami nemlétezőről be­szélni és írni, amig az emberek agyába bevonul, mint valami létező. Hivatalos meghívásról még szó sincs, de az amerikai ember agyába már beszivárgott a gondolat, hogy Hruscsov és Bulgányin, egy külön amerikai használatra készült mosollyal egyszer csak betoppannak. A politikusok nem érnek rá a kér­déssel foglalkozni, még kevésb­­bé tiltakozni, mert őket a nagy belpolitikai harc erőinek szaka­datlan átrendezése és felvonul­tatása köti le. A kevesek közöt Knowland szenátor az, aki felfigyelt erre a különös sajtókampányja. Azt mondta a szenátor egy gyűlé­sen : Ezeknek a lapoknak a mun­katársai megpukkadtak volna mérgükben, ha annak idején — például Hollandia, Luxemburg és Belgium bekebelezése után— az amerikai kormány hivalatos látogatásra hívta volna Hitlert és Gőringet. A szovjet diktáto­rok ennél sokkal több országot kebeleztek be, ennél sokkal több népet igáztak le. Hát akkor ezek miért rokonszenvesek? — kér­dezte a szenátor. Feleletet egyik lap sem adott. A szerkesztők úgy tettek, mint­ha nem hallották volna. S vall­juk meg, nehéz is volna felelni. Legalább is tiszta lelkiismeret­tel felelni. Ugyanarról a sajtóról beszé­lünk, amelyik a második világ­háború idején és után Uncle Joe-nak, Jóska bácsinak becézte Sztálint és mint kedves, joviális öregurat lopta be az amerikai nép tudatába. Az éppen olyan bűnös dolog volt, mint ahogy az most Niki­­táékkal. A régi trójai fa-ló históriája jut eszünkbe azzal kapcsolato­san, hogy Moszkvába látogató­ba hívták az amerikai hadsereg, a légierő és a haditengerészet főparancsnokait. Voltaképpen a kérdésről elmélkedni sem kelle­ne, hiszen az elnök elutasította a kedvesnek jelzett meghívást s igy csak a légierő főparancsno­ka látogat el a szovjet főváros­ba. Ugy-e mindenki ismeri a tró­jai fa-ló históriáját? Az ókor vak költője, Homeros irta le bő részletességgel. A görögök hosz­­szu ideig ostromolták Trója vá­rát, de bevenni nem tudták. így aztán cselt vetettek. A görö­gök hajóra szálltak, jelezve, hogy feladják a reménytelen os­tromot. Ajándékba azonban hagytak a várfalak alatt egy ó­­riási méretű, fából készült lo­vat. Az ujjongó trójaiak bevon­tatták a városba a különös aján­dékot és bőséges áldomást ittak. Ámde éjjel, amikor a részeg trójaiak szanaszét hevertek, a fa-ló belsejéből kimásztak a gö­rög katonák, kinyitották a ka­pukat, a lesben álló görög had­sereg berohant, felkoncolta a vár népét. Trója elveszett. Nem vagyunk naivak. Tudjuk, hogy az amerikai haderő gépezete mozgásba jönne a Moszkvában vendégeskedő katonai főpa­rancsnokok nélkül is, ha erre szükség volna. De a trójai fa-ló históriája más vonatkozásban is érvényes. A szovjet propaganda elhitetné a világgal, hogy ime, nincs ne­kik titkuk, hiszen mindent meg­mutattak a legfőbb amerikai hadvezetőségnek . . . Ezt a tró­jai fa-lovat lopnák be a hiszéke­nyek fülébe. A hiszékenyek pe­dig nem tudják, hogy a Szovjet­ben csak egyféle látnivaló van. Az, amit a vörösek kifejezetten mutogatni akarnak. Az amerikai magyarnyelvű vörös újság vájjon mikor szánja rá magát egy kis szánom-bánomra ? Pél­dát vehetne az amerikai Daily Workertől. “Hibás volt a felfo­gásunk, szörnyű a tévedésünk,” —írja a Daily Worker,—s utá­na acsarkodva marcangolja még épen maradt csontjait. Nem tudunk meghatódni. Ehhez bátorság, férfiasság nem szükséges, hanem éppen az el­lenkezője. Az amerikai komu­­nista lap főszerkesztője alányal a hatalom uj urainak, Hruscsev­­nek és Bulgányinnak. Ugyan­olyan lelkesen alányal, mint a­­hogy annak idején alányalt Sztálinnak. A magyarnyelvű komunistá újság is pedzi már, dehát Deák elvtárs kissé szemérmes termé­szetű. Nyelve nem olyan rugal­mas, hogy ily gyorsan kanya­­ritsa. Lassan, lassan azonban az ő nyelve is beleilleszkedik abba a hajlatba, ahová most minden hithü komunistának be kell il­lesztenie. Mert hát: a talpnyalás mes­tersége nem is olyan egyszerű dolog . . . Kenyér mellé zoknitartó... A Győri Hírlap Írja 1956 má­jus 5-én: “Nem könnyű Gyön­­gyösszentivánon moziba menni. Ha egy-egy jobb filmet játsza­nak, csak úgy lehet jegyet vál­tani, ha más filmhez is jegyet vált a mozilátogató. így történt ez legutóbb is. A Gróf Monte Christo cimü film előadására a mozi vezetősége csak úgy volt hajlandó jegyet adni, ha egy másik filmhez is váltanak je­gyet. A mozilátogató közönség­nek azonban más a véleménye, ők maguk szeretnék eldönteni, hogy melyik filmet nézik meg. Addig is, amig ez bekövetkezik, a földmivesszövetkezet dolgozói elhatározták, hogy csak abban az esetben adnak a mozi veze­tőjének kenyeret, ha zoknitartót is vesz hozzá.” A furcsa hírnek az a magya­rázata, hogy Magyarországon a közönség nem hajlandó a paran­csolt szovjet propaganda fil­mekbe jegyet váltani s olyan­kor üres a mozi . . . “MAGYAR REFORMÁTUS NAP” Manville mellett, a Johns Manville üdülő-helyen lesz a Református Nap junius 24-én, vasárnap Tíz környékbeli református egyház népe fogott hozzá nagy igyekezettel, hogy a 24-ik Ma­gyar Református Nap-ot, a ke­let-amerikai magyarság egyik legnagyobb közös megmozdulá­sát az idén is teljes siker koro­názza. A jerseyi és környező ál­lambeli magyarság ezrei adnak egymásnak találkozót ezen a na­pon s öröm látni azt a hatalmas magyar csoportot, amely felér egy jókora óhazai magyar falu teljes lakosságával . . . Az idei Magyar Református Nap junius 24-én, vasárnap lesz a Manville melletti Johns Man­ville gyár üdülő-telepén, amely ez idő szerint egyik legalkalma­sabb, legszebb hely piknikek, szabadtéri mulatságok tartásá­ra. A Református Napot rende­ző egyházak gondoskodnak a szabadtéri istentiszteletre és nagy piknikre igyekvők megfe­lelő szállításáról. (New Bruns­­wickról és környékéről már d.e. fél 10-től kezdve ingyen autó­busz-járat lesz a Sorperset utcai templomtól.) A Református Magyar Nap szabadtéri Istentisztelettel kez­dődik, délelőtt fél 11 órakor, me­lyen a szolgálatot a résztvevő egyházak lelkészei végzik. Délre már készen lesz a finom ebéd; nyolc egyház nőegyleteinek tag­jai készítik a finom, magyaros Rákosi bukását várják... Amióta Kruscpev elmondotta Sztalint-leleplező beszédét s éle­sen kikelt a “személyi kultusz” ellen, nemcsak a szovjetben, de az összes vasfüggöny-mögötti országokban bizonytalanná vált a Sztalin-embrekék sorsa . . . Magyarországon Rákosi Má­tyás, akinek mostanáig úgyszól­ván a kezében volt a legfőbb i­­rányitó hatalom, nyomban tak­tikázni kezdett s beszédeiben töredelmes beismeréseket tett, igy meg úgy sajnálkozva a “személyi kultusz” s miegymás túlkapásai miatt . . . Bukását és a sülyesztőben való eltünte­tését azonban ennek dacára is már minden percben várják. Az volt a feltevés, hogy Tito moszkvai útja után gyors utón ’’menesztik” a köpcös Matyit. Molotov külügyminiszter vá­ratlan és feltűnő lemondása u­­tán most a “Republica” c. bel­grádi jugoszláv lap, mint az “idők jelét” regisztrálja, hogy: “a szovjet külügyminiszter a sa­ját kezdeményezésére, Tito el­nök Moszkvába érkezését be sem várva” hagyta ott tisztét és hozzáteszi a lap még azt is, hogy: “Most itt az ideje, hogy a többi sztálinista is kövesse példáját . . . Rákosi Mátyásnak és Sztá­lin többi hívének most követnie kell Molotov példáját!” Akárhogy is forduljanak a dolgok Magyarországon, legyen bár jobb, vagy rosszabb a hely­zet a Szovjetben végbemenő nagyvonalú változások nyomán szülőhazánkban is, annyi bizo­nyos, hogy Rákosi Mátyás elta­karodásával a magyar nép egy minden hájjal megkent, kivert, agyafúrt gazembertől szabadul meg s nem kell többé ennek a Moszkvában kitanult, szovjet polgárként Magyarországra ér­kezett, betegre hízott gonosz Sztalin-legénynek ördögi vigyo­­rát néznie . . . izü ennivalókat, a férfiak pedig megfelelő hűsítő italokról gon­doskodnak. A zenét ezúttal is a közked­velt Kára-Németh zenekar szol­gáltatja, ami azt jelenti, hogy jó hangulatban nem lesz hiány . . . tánc, vidám nótaszó teszi so­káig emlékezetessé ezt a napot. Az idei Magyar Református Napra a rendezőség lapunk ut­ján is szeretettel hívja a közeli és távolabbi vidékek magyarsá­gát. Felekezeti különbségre te­kintet nélkül mindenki jól fogja érezni magát a nagy pikniken, amely immár a 24-ik itt Jersey­­ban. Még ha netán esős, vagy esőre álló időjárás is lenne, a piknik meg lesz tartva, van fe­dett hely is bőven. Jegyek lőre is megválthatok a különböző egyházak lelkészi hivatalaiban, vagy a rendezőség tagjainál. A rendezőség, illetve “nagy­bizottság” legközelebbi gyűlését pénteken, junius 15-én este tart­ja a newarki református egy­ház termében. Mátyás király ijját kiállítja New York­ban a Metropolitan A hires Fifth Avenue-n, a magyarlakta 82-ik uccával szemben levő Metropolitan Mu­seum nagyszabású tárlaton mu­tatja be a négy-ötszáz évvel ez­előtti lovagi torna és hadviselés szerszámait. Három hatalmas teremben sorakoznak fel egy­más mellett az akkori kor pán­cél-öltözetei, vértjei, fegyverei. Régmúlt idők feledésbe ment uralkodóinak felbecsülhetetlen értékű sisakjai, szablyái, dár­dái, fokosai és alabárdjai kerül­tek “Arms and Armor” címen kiállításra. Büszkén mondhatjuk el, hogy harmadgenerációs magyar tu­dós, név szerint Grancsay Ist­ván hozzáértését dicséri a nagy­nevű muzeum fegyvertári be­mutatója. Külön köszönettel is tartozunk neki azért, amiért az általa még a második világhá­ború előtt Bécsben megvásárolt óhazai kincsekből is többet kiál­lított. A legértékesebb ezek kö­zül Mátyás király bálnacsontból készült keerszt-ijja, melynek nyelét elefántcsontu faragott, művészi díszítés ékesíti. Az ősi magyar címer, alatta csőrében gyűrűt tartó, karmában levelet szorongató hollóval: megannyi mementója a legnagyobb rene­szánsz király, az igazságos Má­tyás dicső uralkodásának. Ugyagncsak rendkívül érde­kes az a korabeli magyar pajzs, mellyel még a mohácsi vész ide­jén is védekezhettek az akkori honvédek. Grancsay, aki a Met­ropolitan Museum fegyvertárá­nak igazgatója, a középkori páncélzat leírására megkapta a muzeum pazar kiállítású “Bul­­letin”-jának e havi teljes szá­mát, amit az Amerikai Magyar Szövetség készséggel beszerez 25c eredeti áron bárki részére. Ugyancsak megrendelésre elké­szítteti Mátyás király személyes ijjának fényképét, 4x6 inch nagyságban 50c, 8x10 inch nagyságban pedig $1.25 lemá­­soltatási árban. (Cim: AMSz. 527 Mills Building, Washington 6, D. C.) A Vatikán Grösz érsek magatar­tásáról A Vatikán hivatalos lapja, az “Osservatore Romano” május 20-i számában foglalkozik Grösz József kalocsai érseknek a kom­munisták által való rehabilitá­­sával. Az Osservatore Romano szerint az érsek szabadonbocsá­­tását nem lehet az Egyház felé megbékitési gesztusnak minősí­teni, mert egyrészt Mindszenty bíborost a börtönből való kibo­csátása óta szigorú internálás­nak vetették alá, másrészt a püspökre 1950-ben tenorral rá­­kényszeritett megegyezés to­vábbra is érvényben van. Az Osservatore Romano meg­állapítja, hogyha a szándék a katolikus egyház jogainak hely­reállítása lett volna, akkor nem “kegyelmeztek” volna- meg Grösz érseknek, hanem hamis­nak minősítették volna a váda­kat, amelyek alapján öt év előtt életfogytiglani fegyházra Ítél­ték. Az érseket akkor helyezték vád alá, amikor elutasította az 1950-i kényszer-megegyezést. Az Osservatore Romano él azzal a gyanúperrel, hogy Grösz ér­sek legújabb kijelentései nem valódiak és nem felelnek meg az egyházfő szabad akaratának. Képkiállitás Woodbridgen A woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület junius 22, 23 és 24-én a School Street-i Auditóriumban (a református egyház helyiségében) képkiálli­­tást rendez, amelyen művészi festményeikkei résztvesznek is­mét: Markos Lajos, Juharas István, valamint Nagy Éva (Dr. Szafir Pál Perth Amboy-i ma­gyar orvos felesége) és több más neves magyar művészünk. A festmények mellett szobrok, kerámiai művészi tárgyak is ki­állításra kerülnek. A woodbridgei Kulturegyesü­let előző kiállításaitól eltérően ezúttal nem egy bíráló bizott­ság, hanem a kiállítást megte­kintő közönség szavazata fogja eldönteni, hogy melyik fest­ményt és melyik művészt tartja az egyesület által kitűzött díjra legméltóbbnak. Belépti dij nem lesz. Magyar művészeink munkáját buzdító és méltányoló szép feladatot tel­jesít a woodbridgei Kulturegye­sület ezen újabb kiállításnak a megrendezésével, mi pedig e helyről is biztatjuk, kérjük ma­gyar testvéreinket, menjenek el minél többen s nézzék meg a gyönyörű művészi munkákat s aztán adják le szavazatukat ar­ra a festményre, amelyik nekik a legjobban tetszik. Pozsonyban is hulla­nak NEM-lapok *--------­A Kaposvárott megjelenő So­mogyi Néplap április 17-i jelen­tése szerint “Április 12-én reg­gel egy “Szabad Európa” pro­paganda léggömb ereszkedett le Bratislavában. A 140 cm átmé­rőjű léggömb a Panenska-uti evangélikus templom tetejére. Ugyanaznap a lakosság és a bratislavai közbiztonsági szer­vek nagymennyiségű ellenséges röpcédulát gyű jöttek össze.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a Lapot! FT. HORVÁTH LŐRINC VASÁRNAP TARTJA HÁLAADÓ ARANY-MISÉJÉT George W. Ahr trentoni püspök jelenlétében, fényes papi segédlettel történik a nevezetes halaadó-mise, Father Horváth pappászentelésének aranyjubileumi ünnepe, mely után fényes banket lesz Metuchenben Pappászentelésének 50-ik év­fordulója aklamából most vasár­nap, junius 17-én délelőtt fél Í1 órakor tartja- aranymiséjét Főt. Horváth Lőrinc, a Perth Am­boy-i Mária Magyarok Nagy­asszonya római katolikus egy­házközség plébánosa az egyház templomában, amelynek im­már 28 éve papja. A hálaadó ünnepélyes nagy­misén Bishop George W. Ahr trentoni megyéspüspök őexcel­lenciája prezidiál, Msgr. S. Fo­ley lesz a segéd-pap, Ft. M. A. Kanopka és Ft. Patrick J. László (Carteret) lesznek a püspök deaconjai, Főt. John C. FT. HORVÁTH LŐRINC Reiss helyettes püspöki kancel­lár pedig a püspöki ceremónia­­mesteri tisztet fogja betölteni. Az aranymisét'celebráló Fa­ther Horváth mellett Ft. Gás­pár János passaici plébánös lesz a segéd-pap, Ft. Thomas Kazmer deacon, Ft. Vincze Mi­hály al-deacon és Ft. Huber J. Antal c ártere ti plébános a ce­­remoniamester. A szent beszé­det Msgr. Köller Endre, a cle­velandi Szt. Margit egyház plébánosa fogja mondani. A hálaadó jubileumi szent­mise után, délután fél 2 órai kezdettel a Metuchen-i Pines étteremben fényes aranyjubi­leumi bankett lesz. ❖ , sfs , Sf: Father Horváth Lőrinc Fel­­sőszolnökon született, 1883 ju­nius ll-én. Édesapja Horváth György volt, édesanyja leány­­neve Hahzek Róza. A szent­gotthárdi .állami gimnázium és á szombathelyi Norbertinum és papnevelde elvégzése után, 23 éves korában, 1906 junius- 27- én István Vilmos szombathelyi püspök szentelte pappá.' Hét . éven át mü kodött, mint kispap e püspöki körzetben, Vizlend­­ván, Muraszombaton és Vasvö­­rösváron. Számos meghívásnak eleget téve, 1913 augusztus’ 16- án érkezett Amerikába s itt Philadelphiában kezdte el mű­ködését, megszerezve a Szent Szív egyházközséget. A Roeb­­ling-i Holy Assumption egy­házközségnek is ‘ egy időben plébánosa volt. 1916-bán a South Bend, Indiana-i Szt. Ist­ván egyházközség plébánosává nevezték ki, ahol abban az idő­ben nagy harcok dúltak ma­gyar katolikusok között. Ugyanott megszervezte a Magyarok Nagyasszonya egy­házközséget és hívéivel templo­mot épített. Ez az egyházköz­ség South Behd egyik legna­gyobb egyházává fejlődött. Fa­ther Horváth mindkét egyház­­község hívéit kiszolgálta ebbén az időben, 1923-ban a Wind­­ber, Pa.-i St. Mary’s egyházhoz kapott kinevezést, majd 1928- ban a trentoni püspökséghez jött s itt a Perth Amboy-i Ma­gyarok Nagyasszonya egyház­­község plébánosává nevezték * ki, ahol 28 éve tölti be hivatá­sát, hívei nagy seregének igaz örömére. Pappászentelésének arany­jubileuma alkalmából e helyről mi is szeretettel köszöntjük Főt. Horváth Lórincet, aki lap­jainknak is sok-sok éven át pártfogója, támogatója volt. Nagyszabású harangjáték Washington­ban Nándorfehérvár 500-ik évfordulóján A National Capitol Parks közreműködése és az Amerikai Magyar Szövetség anyagi hoz­zájárulása folytán teljes órán át tartó harang-hangverseny lesz az ország székes-fővárosban jú­lius 20-ikán, pénteken esti 8 órai kezdettel. Pontosan 500 év­vel azután, hogy Hunyadi János a Dunán felvette a harcot II. Mohamed szultán roppant hajó­hadával és Szilágyi Mihály ma­roknyi várvédő 3000 török ágyú torkából szakadt a kénköves zá­por — Washingtonban 49 ha­rangon parádés hangverseny fogja hirdetni a magyarság is­tenhitét és a jobl) jövendőben való bizakodását. Az Egyesült Államok elismer­ten legelső “carillon” művésze, Dr. Kamiéi Lefévere európai hangverseny körútját megsza­kítva érkezik akkorra vissza, hogy a Fehér Ház közelében rendezendő szabadtéri zeneün­nepség fénypontjaként, együtt ünnepeljen a főváros magyar­ságával és az ez alkalomra Wa­shingtonba zarándokolok soka­ságával. A Lincoln és Jefferson Memorial között, a japán cse­resznyefák szó mszédságában felállított 49 harangon csak a legritkább alkalommal adnak hangversenyt. A holland király­nő adományozta több százezer dollár költséggel öntött haran­gok használatát a United States Department of the Interior en­gedélye tette lehetővé. Lefévere zenedoktor hang­versenye a Hunyadi indulóval veszi kezdetét és az “Isten áldd meg a magyart,” valamint a “Csillagsávos lobogó” zsolozs­májával végződik. Régi zsoltá­rok és amerikai népdalok leg­szebbjei éppenugy szerepelnek a műsorban, mint a megzenésí­tett Miatyánk, Schubert Ave Máriája és Brahms magyar tán­cai. A Potomac Parkban rende­zendő harangjáték hangverseny teljesen ingyenes és mérföldek­re hall írató. Az amerikai sajtó, rádió, sót televízió máris érdek­lődést mutat az ünnepség iránt, mely irőrelathatólag országos viszonylatban is igen jó szolgá­latot fog. tenni az amerikai és tengerentúli magyarság ügyé­nek, AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents