Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-31 / 22. szám

PERTH AMBOY HERALD JhjL Only. dtuiujwáüJL TbuvApafWc EdiisuL and, (publiAÍwd, in, (psi/dth, Cbnbmp VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. MÁJUS 31. Hunyadi és Kapisztrán a szombat , esti történelmi színjáték hősei NAGY ÉRDEKLŐDÉS ELŐZI MEG A SZT. ISTVÁN HALLBAN ESTE 8-KOR KEZDŐDŐ ELŐADÁST A MENEKÜLTEK ÉDESANYJA LIGONIERI NAGY NAPOK Jubileumi emlék-istentisztelet, teremavatás A NÁNDORFEHÉRVÁRI győzelem és a déli harangszó 500 éves jubileuma alkalmából a Passaici Magyar Kultur Klub emlékbizottsága junius 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel­­j ótékonycélu szinielőádást ren-Egyszer elfoglalván egy ma­gyar várost, a török annyira megfészkelte magát abban, hogy alig lehetett tűzzel kiégetni on­nan. Mintha igazolni akarná a muzulmán tradíciót, hogy soha el ne hagyjon egy lakott helyet, melyet elfoglalt, önkényt, és fel ne adjon várost, hova mecsetet épített (lásd Cserei Mihály: Erdély histériája). Nem is em­lékezik a történetírás olyan ese­tekre, hogy a török kapituláció utján engedett volna át valami várat, hacsak erővel el nem vet­ték tőle. Ahol ilyen török város kelet­kezett, azt teljesen elzárták ava­­' tatlanok és a külvilág elől, beke­rítvén azt palánkokkal (“vas­függöny”!), miken át csak sük kapukon volt bejárás. Az ilyen Mozartról festett Munkácsy-kép Detroitban Az ácsinasként világgá ment Munkácsy Mihály élettörténete nyitott könyv itt Amerikában is,' ahol a mester szintén meg­fordult, sőt “Siralomházban” cimü, megrendítő olajfestmé­nyét philadelphiai rendelésre készítette. Ugyancsak minde­nütt ismert “Krisztus Pilátus előtt” és “Golgota” cimü monu­mentális két képe, amelyek cso­dálatára ezrek és ezrek látogat­nak el minden Nagyhéten a phi­ladelphiai hires Wanamaker áruházba. Kevesen tudják viszont, hogy Mozart, a nagy zeneköltő utolsó óráit megörökítő jelenetet is megfestette Munkácsy és a ha­talmas kép a Detroit Art Insti­tute birtokában van. Tekintet­tel arra, hogy az egész világ most ünnepli Mozart születésé­nek 200 éves fordulóját, az Amerikai Magyar Szövetség megszerezte a detroiti Munká­csy remekmű nagyalakú fény­képének terjesztési jogát és a felbecsülhetetlen értékű fest­mény fotómásolatát eredeti ár­ban,, 75 centért bárki megren­delheti. Mivel Mozart1 egyes szerzeményei a török hódoltság alatti Magyarroszágot érintik, a Szövetség beszerezte a New York Philharmonic Symphony kiadásában megjelent Mozart életrajzot is és azt 50 centes ön­költségi áron szintén megküldi érdeklődőknek. Cim: AMSz, 527 Mills Bldg., NW. Washington 6, D. C.) dez a Szt. István r. k. egyház­­község dísztermében. Bemuta­tásra kerül “Nándorfehérvár” c. történelmi színjáték 3 felvo­násban. Szerző Ft. Borshy En­gelbert, OFM. Belépődíj $1.50. Az előadás igen látványosnak ígérkezik. városrészt merő török kalmárok lakták, kik vásárt ütöttek a vár­őrség által rabolt portékákkal s egészen Bagdadig kereskedtek a spahik által összegyüjtögetett marhákkal és rabszolgákkal (a marha és kincs, tehát az anyag mindig többet ért szemükben, mint az ember, a lélek). Már akkoriban nem igen volt Magyarországon mit rabolni mást, mint gulyákat és rabszol­gákat. Hanem hisz’ a szép, deli termetű hajadonokat, s az iz­mos, munkára tearmett legé­nyeket folyvást kelendő áru­cikknek lehetett tartani, miket a portyázók poto mpénzért vesz­tettek az erzerumi kalmároknak és ezek viszont kelméiket és füs­tölőiket méregdrágán adhatták el nekik. így lett évről-évre mindin­kább keletibb jellegű vásártere a török szatócs-világnak meg­annyi régi magyar város. Egyik faház a másik hátára épült, ke­resztbe, hosszába, melyik effen­­dinek hogy jutott eszébe. Utol­jára utca is alig maradt ben­­nök, hanem az emberek a szom­széd házain keresztül jártak a magukéba: szóval egész Ma­gyar hon egy török csiflik alak­ját vette magára, ahol cifraság és ragyogvány fedezte a szeny­­nyet, az utcákon esztendős sze­mét és gazdátlan kutyák csordái s a Pecze partján túl lovas bas­kírok hosszú dárdákkal őrzötték a lopott csordákat. * * * Népünk nagy mesemondója, Jókai Mór Amerika-szerte is nevet szerzett a magyarnak, hi­szen vagy 70 elbeszélését lefor­dították. Az utolsó angolnyelvü Jókai regény azonban már az első világháború előtt teljesen kifogyott és ma már a nevére is alig emlékeznek. Mégis, fenti tárgyát, Magyarország török megszállásának borzalmas rész­leteit, Hunyadi hadvezéri láng­elméjét és a Nándorfehérvárt védő magyar sereg emberfeletti hősiességét tudományos részle­tességgel igazolja Il-ik Moha­med szultán udvari történetíró­ja, Kritóvoulos. A görög szem­tanú feljegyzéseit a Konstanti­nápoly melletti Bebek serálj könyvtárában lelte meg Charles T. Riggs amerikai történész, aki azt angolra le is fordította. Prof. Lewis Thomas szerkeszté­sében a Princeton University Press adtaki a ránknézve fontos kötetet, melyet érdeklődők ré­szére a bolti áránál 30 százalék­kal olcsóbban készséggel besze­rez az Amerikai Szövetség. Kétszázötven menekült, aki ez országban uj hazára talált, egy amerikai repülőtisztnek kö­szönheti itteni boldogulását. A repülőtiszt 12 évvel ezelőtt hősi hahlált halj; és Mrs. Alfred Abe­les, az illinoisi Wilmette város­kában, megkapta azt a bizonyos sürgönyt a hadügyminisztertől, amelytől más anyák örökre gyászbaborulnak. Mrs. Abeles azonban más utat választott ar­ra, hohgy egyetlen fiának emlé­két ápolja. Férjével, aki egy nagy válla­lat igazgatója, megállapodott abban, hogy háhzukhoz hívnak egy fiatalembert, Mikola Mar­­chenkot, egy akkoriban odaér­kezett ukrán menekültet és fel­ajánlják neki, hogy megoszt­ják vele házukat és beíratják az egyetemre, úgy ahogy azt a saját fiukkal tették volna. Négy évig lakott náluk Mikola és most az arcképe ott függ Abele­­sék vendégszobájában, az el­hunyt repülőtiszt képe mellett. Nikola Marchenko elvégezvén az egyetemet, a matematikából tanári oklevelet szerzett, ma természetesen amerikai polgár, aki lengyel lányt vett el felesé­gül. Mrs. Ables pedig folytatta a nemes kísérletet és jobb sorsra érdemes fiatalembereknek is al­kalmat adott, hogy kiképezzék magukat. A többi már önmagá­nak köszönheti az, aki boldogu­lásra talált ebben a szabad or­szágban. Abelesék vendégszobája azó­ta ritkán lakatlan. Negyven me­nekült lakott ott már azóta, akik átmeneti hajlékot találtak Abe­­leséknél, amig jobban megvet­hették lábukat Amerika földjén. “Nem érezzük többé egyedül magunkat, mondja az anya, aki enyhülést talált fájdalmábra, mialatt segítséget osztogatott. Mrs. Abelest a wilmettei First Congregational Church hívei a Displaced Persons Com­mittee elnökévé választották. Két telefonja is van, hogy a négy tagból álló bizottság mun­káját irányíthassa, amely eddig 250 katolikus, protestáns, zsidó és mohamedán menekültet segí­tett a boldogulás útjára, akik 11 európai nemzet szülöttei. A bizottság munkájának egyik része abból áll, hogy Wil­mette jobbmódu polgárait rá­bírják arra, egy-egy szobájukat bevándorlóknak adják át, amig azok megfelelő álláshoz nem jutnak. Az újonnan érkezette­ket mindig szívesen látják Abe­lesék házában is kalácsra és ká­véra és ott megbeszélhetik prob­lémáikat. Angolul itt kezdenek el társalogni és megszokják az amerikai atmoszférát. Ha ruha­neműre van szükségük, a bizott­ság tagjai gondoskodnak róla és megteremtik a kapcsolatot a jö­vendőbeli munkaadókkal. Mrs. Abeles azt mondja, hogy “ezek az üzletemberek annyira meg vannak elégedve az anyaggal, amit ők szolgáltatnak, hogy el­halmozzák őket megkeresések­kel.” Ha az újonnan érkezett állást kapott, a bizottság előlegezi az első hónapi házbér és fűszer­­számla összegét, amig csak az első heti bér nem válik esedé­kessé. “Mindenki visszafizeti ezt a kölcsönt, sőt gyakran ka­matot is kapunk, hogy még töb­bet tehessünk a legközelebbi bevándorló csoport érdekében, A 25 éves Horváth János, aki Magyarországról menekült el, mondta Mrs. Abelesnek: “Ha valamikor amerikai polgárrá leszek, én is tudni fogom a kö­telességemet. Nemcsak arra lesz gondom, hogy magam megéljek, hanem arra is, hogy másoknak szerezzek érvényesülési lehető­séget.” Mrs. Abeles emberbaráti ér­zéseit dédanyjától örökölte, Herriet Beecher Stove-tól, aki a “Tamás Bácsi Kunyhója” cimü könyvnek a szerzője, amely munka 100 évvel ezelőtt a rab­szolgák felszabadítására megin­dult mozgalom egyik rugója volt. Egy példánya ott fekszik Mrs. Abeles könyvespolcán, de vendégei közül sokan már ott­honról ismerik a negyven nyelv­re lefordított munkát. Rákosi: “Vádolom magamat” (FEP) Rákosi Mátyás a bu­dapesti pártaktiva ülésén beszé­det mondott, amely lényegesen különbözik az elmúlt évek alatt elmondott megnyilatkozásaitól. Ez a' beszéde lényegében már vádirat önmaga ellen, mert olyan tényeket mond el Rákosi, amik önmagukban bűncselek­mények. “Meg kell mondani nyíltan és őszintén, hec? abban, hogy ná­lunk . . . súlyos törvénytelensé­gek előfordulhattak, hibás va­gyok magam is, aki a párt leg­fontosabb posztján álltam . . . — mondta. — Az akkori párt­vezetés nem dolgozta ki és nem valósította meg az Államvédel­mi Hatóság, párt és állami el­lenőrzésnek olyan rendszerét, amely lehetetlenné tette volna a törvénysértéseket. Ez volt a fő­hiba és ebben hibás vagyok ma­gam is. Ez tette lehetővé Béri ja ügynökeinek, Péter Gábor és bondájánalc^ garázdálkodását. Pártunk központi vezetősége le­vonta ebből a szükséges tanulsá­gokat és mindent megtesz, hogy hasonló esetek többé meg ne is­métlődhessenek.” Az utolsó mondat után, mint a rádió közli, dörgő taps követ­kezett, amit természetesnek tar­tunk, hiszen az elvtársak is örülnek, hogy a biztonságukért nem kell minden percben re­megniük. “Szigorúan titkos” Rákosi május 18-i beszédében érdekes példákat hozott fel “a bürokratizmust tenyésztő ren­deletekre,” ahogy ő maga mon­dotta. “A vasútépítési tervező vállalatnál a szolnoki állomás tervdokumentációjában külön lapon szerepelnek az olyan ‘lé­tesítmények,’ mint őrbódé, a vécé, a kerítés és a rajzok mind­egyikén a vállalat főmérnökén kívül még tiz személy aláírása is szerepel, azonkívül a ‘titkos «ügykezelés’ irattári száma és természetesen a vörös pecsét a “szigorúan bizalmas” felirattal. (Nagy derültség.)” Pontosan ugyanannyit ér a kommunista apparátus számtalan más “szi­gorúan bizalmas” adata. Min­den terrorrendszer betegesen vonzódik a “titkosság”-hoz. A U.P. elnöke a cen­­tenáris Haraszthy ünnepségek élén Nincs amerikai újságolvasó, aki ne tudná, mit jelent a táv­irati híradások forrásának meg­jelöléséül szolgáló “UP” betű pár (kiejtése: Ju Pi). A United Press több mint 6,200 napi és hetilap szereksztőségét látja el rendszeresen cikkekkel és az amerikai közvélemény formálá­sának egyik legsúlyosabb ténye­zője. Ennek a hatalmas vállalat­nak az elnökét, Frank H. Bar­­tholomew-t sikerült az Ameri­kai Magyar Szövetségnek meg­nyerni, hogy az 1957-ben esedé­kes Haraszthy centenárium or­szágos népszerűsítését és ameri­kai körökben irányítását vál­lalja. Haraszty Ágoston, mint Kos­suth párthive, politikai üldözte­tése elől már 1840-ben kivándo­rolt Amerikába. Először Wis­consin államban alapított közsé­get, ami Sauk City néven fontos mezőgazdasági központtá gya­rapodott. A magyar szabadság­­harccal egyidejűleg lábrakapott vadnyugati aranyláz Californi­­ába csábította Harasztyt és tár­sait, ahol több telepet, sőt, San Franciscóban hatalmas ércol­vasztót létesítettek. A Bács-Bod­­rog megyei Futtákról kivándo­­rot Haraszthy Ágostont azon­ban mégis jobban érdekelte a természet és, visszatért eredeti szerelméhez: a szőllőtermelés­­hez. Ennek jövőre lesz pontosan 100 esztendeje, ami kiváló alkal­mat nyújt a magyar kivándorló országépitő erényeinek méltatá­­tára. A.San Franciscotól 40 mér­­földnyire levő Sonoma és Buena Vista között, a holdról elneve­zett, festői völgyben vásárolt 1857 elején 560 acre kiterjedé­sű területet. Példás szakszerű­séggel, a természettudós türel­mével és az alkotó telepes jövő­belátásával ott vetette meg Ha­raszthy Ágoston a modern cali­­forniai szöllészet és borászat alapjait. Nincs Magyarország­nak olyan vulkánikus hegyvidé­ke, avagy homoki szőllőtermelő tája, ahonnan Haraszthy ,ne hozatott volna nemes szőllőve­­nyigét, amivel aztán tudomá­nyos felkészültséggel végzett kí­sérleteket, még hozzá teljes si­kerrel. Az Amerikai Magyar Szövet­ség kidásában még ez évben megjelenik egy eredeti, múlt századbeli fénykép-felvételekkel élénkített angolnyelvü füzet, mely a Californiai Történelmi Társaság adataival tárja a nagyközönség elé Haraszthy Ágoston legendás életét. Cali­fornia törvényhozása máris “Historic Site” nevezetességre emelte az eredeti Haraszthy pincét, melyben ma is “Hunga­rian” címkével préselnek finom palackolt borokat, melyeken ott diszlik az alapitó család ősi cí­mere is. California bortermelő szövetkezetei máris vállalkoztak arra, hogy az AMSz 1957-ben kiadandó Haraszthy bélyegeit a 100-ik évfordulóra sok-sok ezer üvegre ráragasztják, ezáltal is terjesztvén a magyarság jó hí­rét és teljesítményeit. A Szövet­ség a jubileumot a helyszínen is méltó keretek között óhajtja megünnepelni, még hozzá az 1957-ben ott rendezendő szüreti mulatságra tervezett autókirán­dulással. Vasárnap, május 27-én délu­tán 4 órakor megkondult a Li­­gonier, Pa.-i Bethlen Otthon kis templomának Molnár-harangja fent a Mófia hegyen, ahova ez alkalommal a zuhogó eső dacára is hálaadó istentiszteletre és ju­bileumi emlékünnepélyre jöttek közeli és távoli vidékekről a: lel­kes magyarok. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület alapításának 60-ik és a Bethlen Otthon szere­­tetház fenállásának 35-ik évfor­dulóját ünneplő gyülekezet szép emlékistentiszteletnek volt ta­núja és részese s lelki gyönyörű­séget, felüdülést nyert Nt. Bö­szörményi István egyházkerüle­ti elnök mély gondolatokban gazdag alkalmi prédikációjá­ból .. . A templomi szertartás után a vendégsereg a Bethlen Otthon uj épületéhez, a szép, tágas, mo­dern “Testvériség Teremhez” vonult le, ahol Dr. Újlaki Fe­renc elnök szertartásosan és ün­nepélyes szavak kíséretében ad­ta át a kulcsokat Nt. Kecskemé­­thy József igazgatónak s avatta fel az uj épületet, amely nem­csak a Bethlen Otthon nevelt­jei, de az egész amerikai ma­gyar református élet és külön­böző szervezetei számára régen óhajtott, alkalmas gyülésterem lesz a jövőben. A REFORMÁTUS EGYE­SÜLET 25-IK KONVENCIÓJA Az Amerikai Magyar Reior­­mátus Egyesület négyévenkénti szokásos és előirt nagygyűlése, ezúttal éppen a 25-ik, hétfőn, május 28-án reggel 10 órakor istentisztelettel kezdődött a templomban, majd az uj terem­ben, a himnusz eléneklése és ima után Nt. Dr. Újlaki Ferenc elnök formálisan megnyitotta a közgyűlést. Bemutatta a test­véregyletek kiküldött vezetőit: Révész Kálmánt, a Wm. Penn Fraternális Egylet elnökét és Stelkovits Albert titkárt, Char­les Elemér kp. szervezőt, a Bridgeporti Szövetségtől pedig Suta Pétre kp. elnököt és Szege­­dy István titkárt, akik üdvözlő­beszédet mondottak. Az ameri­kai magyar sajtó részéről Dié­­nes Lászlót, lapunk szereksztő­­jét és Fáy Fisher Andor szer­kesztőt, mint meghívott újság­írókat mutatta be az elnök, a­­kik szintén üdvözlőbeszédet mondottak. Úgyszintén a Ref. Lelkészegyesület nevében Nt. Harangi László, alelnök, a Pres­biteri Szövetség nevében Dr. Szakáts István alelnök, a Ma­gyar Nemzeti Bizottmány nevé­ben Pfeiffer Zoltán, az egyházi testületek képviseletében pedig Nt. Böszörményi István, a Ma­gyar Egyházkerület elnöke, Nt. Béky Zoltán, a Független Ref. Egyház főesperese és Nt. Nagy Ferenc, a Presbiteri konferen­cia elnöke mondottak üdvözlő­beszédet. A konvenció tagjainak, illetve a delegátusoknak igazolása so­rán megállapítást nyert, hogy a közgyűlésnek 90 alkotó tagja van, 78 képviselővel. Behívták a szervezőket is, valamint a köz­ponti hivatal három tisztviselő­jét. Nt. Molnár Ágoston, az Elm­hurst College magyar szakosz­tályának vezetője szép beszéd­ben kérte a közgyűlést a további támogatásraj majd Báchkai Bé­la, az Amerikai Magyar Szövet­ség titkára mondott beszédet, amely rendkívül érdekes és érté­kes előadásnak is mondható. Részletesen ismertette a Szövet­ség tevékenységét 'és azt a ma­gyar munkát, amihez a Refor­mátus Egyesület további támo­gatását kérte. A közgyűlés nyomban meg is szavazta az ed­digi évi hozzájárulás folytatá­sát és a jelenlevők együttesen elénekelték a magyar himnuszt. A központi főtisztviselők je­lentéseit hallgatta meg ezután a nagygyűlés, amelyket az egye­sület hivatalos lapja teljes ter­jedelmükben közzétett. (Követ­kező cikkünkben foglalkozni fo­gunk ezzel, ismertetve a Refor­mátus Egyesület négy év alatt elért igazán nagyszerű eredmé­nyeit.) A napidijak és útiköltség megállapítása után a közgyűlést elnök kedd reggelig imával és közös énekkel bezárta. Kedden délelőtt még folyta­tódtak a főtisztviselők jelenté­sei, közben azonban nagygyűlés meghallgatta Nadányi Pál be­szédét, aki a Voice of Amerika magyar szekciója részéről jelent meg s üdvözölte a konvenciót, megköszönve mindazt a segítsé­get és együttműködést, amit az egyesület washingtoni főtiszt­viselőitől kap. A közgyűlés táviratban üd­vözli az Egyesült Államok elnö--" két, Pennsylvania állam kor­mányzóját és District of Colum­bia biztosítási ügyogsztályának fejét, úgyszintén külön deklará­ciót készítenek el a világ ma­gyarságához és reformátussá- * gához, amelyeket másnap olvas­nak fel elfogadás végett. A különböző bizottságok be­osztása után azok megkezdték munkájukat s a teljes gyűlés va­lószínűleg csütörtökön ül ismét össze. ■ * Az amerikai magyarság ne­vében és jellegében magyarnak változatlanul megmaradt test­­vérsegitő intézménye, a Refor­mátus Egyesület 25-ik nagygyű­lése igazi lelki felüdülést, táp­lálékot jelent mindannyiunk számára . . . — idil — Visszahívták Szarkát A budapesti Szabad Nép má­jus 20.-i közlése szerint Szarka Károly washingtoni követet, aki egyúttal az Egyesült Nemzetek­nél is képviselte Magyarorszá­got, visszahívták és külügymi­niszterhelyettessé nevezték ki. Két jelenlegi külügyminiszter­helyettes — Szarkán kívül Sik Endre — töltötte be ezelőtt a washingtoni követi tisztet. Szarka Londonban attasé, majd New Delhiben Magyarország indiai követe volt s valószínű, hogy a külügyminisztériumban a keleti ügyek intézését veszi át. « Részlet Jókai Mór: TÖRÖK VILÁG MAGYARORSZÁGON cimü történelmi regényéből (Találó idézet és egyben prófécia) A nándorfehérvári diadal 500-ik évfordulójára (Angol változatban készséggel bárki­nek megküldi az Amerikai Magyar Szö­vetség, 527 Mills Bldg. Washington 6, D. C., tetszés szerinti példányban.) AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
Thumbnails
Contents