Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 1. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JkiL Only* diunyahian. TbiwApapsi^ fcdiisuL and. (piihli&ksid. in. (psiAik. (Amhoy. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1956. JANUÁR 5. A “Gloire” népe KATOLIKUS LIGA MEMORANDUMA í V Ezeken a hasábokon sokszor irtunk már a franciákról és nem titkoltuk, hogy nem szeretjük őket. Nem tehetünk róla. Meg­győződésünk, hogy ők okozták Európa katasztrófáját és most legjobb utón haladnak az egész világ rombadöntése felé. A francia nép választott. S a választás eredménye a nyugati féltekén még a közömböseket is megdöbbentette. Az első hírek­re Washingtonban óvatosan csak annyit mondtak: az amerikai népet mély szomorúsággal tölti el az eredmény. Rövidesen bizonyára még töb­bet modanak és — reméljük.— most már még többet tesznek. Ha most, a francia választások után sem “értékelik át” Wash­ingtonban a külpolitikát, azért majd egyszer a felelősség igen nagy lesz. 1 Mi történt voltaképpen Fran­ciaországban ? A választásban résztvevő tucatnyi párt közül a kommunisták kapták a legtöbb .szavazatot. Szinte megduplázták képviselőik számát s ezzel, ha még teljesen nem is kaparintot­ták meg a hatalmat, döntő sze­rephez jutottak Franciaország oöi'sáiiak Intézésében. A franciák szeretik magukat a dicsőség, a gloire népének ne­vezni. Most közel öt millió fran­cia polgár akadt, aki szavazatát a vörösekre adta. Elképpesztő! A magyar nép ezelőtt tiz eszten­dővel, a háborútól tönkretéve, a szovjet szuronyok árnyékában el merte, el tudta utasítani a vö­röseket és a nyugati világ dédel­getett kedvence, több milliárd amerikai dollár haszonélvezője, a francai nép szivére ölelte őket. Az előbb azt mondtuk, hogy Európa katasztrófáját ők, a franciák idézték elő. És ez szó­­ról-szóra igy van. Középeurópá­­ban feldaraboltak egy birodal­mat, amely Európa egyensúlyát jelentette. Ebben a birodalom­ban izekre tépték Magyarorszá­got, azon a címen, hogy külön­böző népek lakják s ezeknek a népeknek joguk van dönteni sa­ját sorsukról. Viszont sohasem kérdezték meg ezeket a népeket, hogy voltaképpen hová is akar­nak tartozni . . .! ők, a franciák ezzel szemben, saját birtokukon belől nem érvényesítették és nem is akarják érvényesíteni a népek önrendelkezési jogát. Szétmarcangolt Clemenceau egy ezeréves országot, Magyarorszá­got, de ők, a franciák nem akar­nak függetlenséget adni a ma­rokkói, az algier-i araboknak. Az északafrikai francia “te­vékenységből” rengeteg erkölcsi kár származik a nyugati világ és külön az Egyesült Államok szá­mára. De azért az Egyesült Ál­lamok ölhetett kezekkel, jóindu­latúan szemlélte és szemléli ezt a tevékenységet. A kedvenc — reméljük ■— most már eljátszotta kis játéka­it. A pohár betelt. Franciaor­szág nem lehet vezető nagyhata­lom. Erre nincsenek meg a fel­tételek. A háború óta csak ártott a két főpartnernek, az Egyesült Államoknak és Nagybrittániá­­nak. A francia nép beteg, dekadens nép. Más, szabad, egészséges né­pek felfelé törnek, a franciák le­felé haladnak. Nem titkoljuk, hogy nem rokonszenvezünk ve­lük. Hanyatlásának önmaga az oka. Mély meggyőződésünk, hogy a nyugati világ csak erősö­dik, ha ebben a világban a fran­ciáknak csak jelentéktelen sze­rep jut. A kongresszus egy esztendeje Nincsen ember hiba nélkül. Ország sincs. Az Egyesült Álla­mok remek ország, boldogok va­gyunk, hogy lakói lehetünk. Ha van valami hiba benne, akkor azt az egész évre terjedő válasz­tási küzdelmet nevezhetjük an­nak. Mostantól fogva egy teljes esztendeig az Egyesült Államok népét és politikusait semmi egyéb nem érdekli, csak a vá­lasztás és annak mindenféle ve­lejárója. Ideális állapot lehetett régen, amikor a nagy elődök megszerkesztették az alkot­mányt. De nem ideális ma, ami­kor a világnak csak egy szikra kell és lángbaborul. Régente, a­­mikor a nagyvilággal nem kel­lett törődni, sem az amerikai kontinens védelmével, üdítő do­log lehetett az a tudat, hogy mostantól kezdve egy esztendeig csak a magunk saját, “családi ügyeivel” törődünk. Ma ka­tasztrofálisnak látszik. Nem titkoljuk, hogy félünk ettől az évtől. Nem olyan évnek látszik, amikor Amerika megen­gedheti magának a senkivel és semmivel nem törődés fényűzé­sét. Vagy azt, hogy csak a vá­lasztópolgár kedve szerint in­tézze mind a belső, mind a külső ügyeket. Bárcsak ne lenne iga­zunk. Budapesti árak A budapesti Népszava decem­ber 17-i száma az alábbi tárgya­kat ajánlja megvételre: (a jel­zett összegek a legalacsonyabb árakat jelzik) Börkeztyü 98.— Ft-tól, gyap­­jusál 87 Ft-tól, patrasz ing hu­­zózárral 140.— Ft-tól, pouplin ing (fehér és színes) 95.— Ft­­tól, satin ágykabát 200.-Fttól, zsebkendő 6.50 Ft-tól. (A magyar munkás átlagos havi keresete 1200-1Í00 foript. — Szerk.) Nyugtával dicsérd a napol, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga Mindszenty József Bíboros, Magyarország herceg­prímásának elfogatása 7-ik év­fordulója alkalmából memoran­dumot intézett Eisenhower El­nökhöz, John Foster Dulles, Sec­retary of State-hez és Dag Ham­­merskjoldhoz, az Egyesült Nem­zetek főtitkárához, valamint az US törvényhozáshoz. Ebben a memorandumban a Liga újból fel kívánja hivni a világ sorsa intézőinek figyelmét arra az ég­bekiáltó igazságtalanságra, a­­melyet a kommunista Magyar­­ország kormánya a Bíboros Egyházfejedelemmel szemben elkövetett. A memorandum hazug propa­gandának bélyegzi a magyar népköztársasági kormánynak azt a kijeelntését, hogy a Her­cegprímás börtön büntetését megszakította és őt ideiglenesén szabadlábra helyezte. A Ma­gyarországról érkező hirek sze­rint a Bíboros ma ugyanúgy meg van fosztva szabadságától, mint eddig. Azt sem lehet meg­állapítani, hogy a bánásmód, a­­melyben jelenlegi letartóztatási helyén részesül, enyhébb-e az A Fáy Fisher Andor szerkesz­tésében megjelenő “Magyar Bá­nyászlap” vezető helyen közölte alapitója és munkatársa Himler Márton nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy pert indított a pittsburghi “Magyarság” cí­mű hetilap szerkesztője, Szebe­­dinszky Jenő, valamint a sértő .cikk Írója Fáy Zoltán és Rév. Markovits Pál és Rév. Brachna Gábor, a lapot előállító nyomda­tulajdonosai ellen. Himler Márton a $300,000 dollár kártérítést követelő pert azért indította meg, mert a pittsburghi “Magyarság,” amely személyét már régóta támadja, olyari cikkeket közölt, amelyeket Himler súlyosan sérelmesnek ta­lált nemcsak személyét illetőleg, hanem az amerikai titkos kato­nai szolgálat szempontjából is. A per előzményei: Himler Márton, aki évtizedeken keresz­tül ismert amerikai magyar új­ságíró volt (az Amerikai Ma­gyar Szövetségnek életrehivója és évekig titkára is), a má­sodik világháborúban kormány­szolgálatba lépett és a háború befejezése után az ő feladata volt a győztes hatalmak által há­borús bűnösöknek nyilvánított magyar kormányférfiak, tisztek és szélsőjobboldali politikusok, valamint nyilas gonosztevők el­fogása és kiadatása az akkori magyarországi kormánynak. Jobboldali emigráns magyar lapok már /évek óta élesen tá­madják Himler Mártont és azt állítják, hogy ő saját belátása szerint bosszuállóan azokat fo­gatta el és adta ki Magyaror­szágnak, akiket ő minősített há­borús bűnösnek. Súlyosan kifo­gásolják, hogy Himler Márton e munkája során sok “tisztességes magyar hazafit” is kiszolgálta­tott a magyarországi rendszer­nek. Himler Márton ezzel szemben azt jelentette ki, hogy mint kor­mánytisztviselő, ő csupán a szö­vetséges ellenőrző bizottság ál­tal háborús bűnösnek nyilvání­tott személyeket adta át a ma­előbb alkalmazott szigorú mód­szereknél. A nemzetközi jog és a szabad világ keresztény társadalma er­kölcsi érzékének arculcsapása a kommunista magyar kormány eljárása. A Katolikus Liga memoran­dumában i yomatékosan kéri a világpolitika legfőbb intézőit, hogy újbóli tiltatkozásukat je­lentsék be a magyar kormány­nál és követeljék a Bíboros azon­nali szabadonbocsájtását. Az egész keresztény világ kö­telessége hitet tenni Mindszenty Bíboros ügye mellett; ez nem­csak magyar ügy, hanem az egész müveit világ erkölcsi rend­jével szöges ellentétben álló erő­szak, mely sürgős orvoslást kí­ván. Addig nem lehet szó a kom­munista és a szabad világ között ti békés együttélés bármely for­májáról, amig a kommunista or­szágok kormányai a keresztény világnézet és a katolikus egyház szabad terjesztését oly eszközök­kel akarják örökre elnémítani, hogy főpapjaikat bebörtönzik és ezzel a brutális eszközzel akar­ják meggátolni az egyházak sza­bad működését. gyarországi hatóságoknak s igy csak a rábízott feladatot teljesí­tette, hivatali esküjéhez híven. A jobboldali emigráns sajtó­ban évek óta folyik Himler Már­ton ellen a sorozatos támadás. Himler a támadásokra ezideig nem válaszolt. Az amerikai kor­mányhatóságok, — akikhez Himler Márton ellen bizonyára sok feljelentés érkezett magyar jobboldali körökből, — nyilván­valóan teljes bizalommal van­nak Himler Márton iránt, mert nemcsak a demokrata, hanem a republikánus kormányzat alatt sorozatos fontos külföldi megbí­zásokkal halmozzák el. A magyar szempontból rend­kívül érdekes per tárgyalására a pittsburghi szövetségi bíróság e­­lőtt kerül sor. A per kimenetele elé az amerikai és külföldi ma­gyarság széles rétegei nagy ér­deklődéssel tekintenek, mert va­lószínű, hogy a per során a há­ború utáni magyar élet sok isme­retlen kérdésére derül fény. Himler Márton a pert azért indította meg, hogy az amerikai magyar közvélemény előtt, ame­lyet évtizedekig szolgált, bebizo­nyíthassa, hogy ténykedését az akkori amerikai rendelkezések és parancsok alapján folytatta. Jelentkezni kei! a nem-polgároknak Mindazoknak, akik ebben az országban laknak, akár külföldi állampolgárok, akár hontalanok (DP) 1956 január 2 és 31 kö­zött be kell jelenteni állandó lak­címüket a Bevándorlási Biztos­nál (Commission of Immigra­tion and Naturalization). A je­lentkezés a Form 1-53 számú űr­lapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy Bevándor­lási és Polgárosodási Hivatalnál kapható. A kitöltött és aláirt űr­lapot személyesen kell a posta­hivatalban, vagy a bevándorlá­si hivatalban átadni. Nem sza­bad a postaszekrénybe dobni. Himler Márton 300,000 dolláros pere a pittsburghi “Magyq^ág” és cikkirója ellen 50 ÉVES A “SZABAD SAJTÓ” Passaic-i lapunk, a “Szabad Sajtó” 1956-ban ünnepli fennállásának 50-ik arany jubileumi évét. A lap elindulásának körülményeit mi magunk nem na­gyon ismerjük, e pillanatban azt sem tudnánk megmondani, hogy ki volt az alapitója, szerkesztője és kik voltak a lap tulajdonosai és szerkesztői az elmúlt 50 év alatt. A Szabad Sajtó “történetét” azonban tanulmány tárgyává tettük s an­nakidején, a jubileumi év során kiadandó nagy arany jubi­leumi számunkban bővebben fogunk foglalkozni ezzel. (Hisz­­szük, hogy amerikai magyar “történész'eink,” régi újságos­­társaink és mindazok, akik ismerik a Szabad Sajtó történeté­nek egy-egy szakaszát és akik megbízható adatokkal tudnak szolgálni, segítségünkre lesznek abban, hogy összeállítsuk ennek a sok vihart kiállott, sok viszontagságon átment, de ma mégis erősebben, “biztonságosabb talajon” álló lapnak félév­százados történetet.) Arra kérünk mindenkit Passaicon és környékén, — min­denkit, aki szivén viseli a magyar szó, a magyar betű, a ma­gyar sajtó ügyét,—hogy az 50-ik jubileumi esztendőben álljon teljes szívvel a Szabad Sajtó mellé, vegye pártfogásába ezt a lapot, mint az itt élő magyarság régi helyi lapját. És azt az igyekezetei, amellyel az elmúlt néhány év óta mi próbáljuk jobbá, gazdagabbá, tartalmasabbá tenni a Szabad Sajtót, ho­norálják magyar honfitársaink azzal, hogy uj előfizetőket szereznek a lapnak, terjesztik, népszerűsítik 50 éves helyi lap­jukat . . . Meggyőződéssel, őszintén mondjuk: önmaguknak is jót tesznek ezzel! A Szabad Sajtó, 50-ik aranyjubileumi esztendejébe lépve, magyar testvéri szeretettel és együttérzéssel köszönti olvasóit s az év folyamán egy gazdag jubileumi számmal, esetleg jubi­leumi ünnepéllyel fogja méltóképen emlékezetessé tenni és megünnepelni fennállásának 50-ik évét. FT. KISS GYULA KARÁCSONYI RÁ DIÓ - ÜZENETE MAGYARORSZÁGRA Bolsevista Magyar­­ország az UN-ben A bolseyista sajtó szerint “Magyarország örömmámorban ünnepli az Egyesült Nemzetek Szövetségébe való felvételét.” Az irányított örömmámor első­sorban a röpgyülések ezrein nyilvánul meg, amelyeket min­den üzemnek meg kell rendeznie. Mjndenekelőtt — mint minden hasonló esetben — a Szovjet­uniónak kell hálát rebegni. Aho­gyan a Szabad Nép december 16.-i vezércikke írja: “A Szovjetunió kiharcolta Magyarország felvételét. Test­véri köszönet, hála érte!” Ugyanakkor, természetesen, élesen támadják az Egyesült Ál­lamokat, “amely 10 éven át meg­akadályozta, hogy a szabadság országutjára kitört népidemok­ratikus országok csatlakozhas­sanak a világszervezethez.” Ám még nagyobb a biine a magyar emigrációnak: “Az ENSz gyűlés határozata csattanós válasz a hazai reakciónak és a külföldre szökött, hazaárulásban utazó gyászmagyaroknak is, akik tiz esztendőn át is mindent megtet­tek, hogy rágalmaikkal, ‘bead­ványaikkal’ gátat vessenek tag­felvételünknek.” (Ennél szebb elismerés aligha érhette volna az emigrációt!) A Szabad Nép de­cember 17.-i száma közli a “Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának csatlakozási okiratát az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyához.” Eszerint: “A Magyar Népköztársaság kormánya ezen­nel kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyában foglalt kötelezettsége­­ket.ket.” A legfőbb kötelezett­ség: a szabadságjogok megvaló­sítása és biztosítása. Vájjon most a magyar bolsevista állam helyre fogja állítani a megsem­misített szabadságjogokat? Amerikai Magyar Szövetség vacso­rája jan. 15-én Az Amerikai Magyar Szövet­ség keleti kerülete nagy vacsorát rendez január 15-én, vasárnap este a new yorki Fehér Terem­ben (408 East 82nd St., New York) és erre New Jersey min­den magyar érzésű polgárát szí­vesen látja. A vacsorajegy ára 3 dollár. A baráti társaságok már most foglaljanak asztalokat. A vacsora keretében a washing­toni külügyminisztérium egyik magas tisztviselője mond beszé­det. Ezenkívül remek műsor is lesz, amit legközelebbi számunk­ban közlünk. A szomszédos te­remben az ifjúság táncolhat, Ré­­vay István zenekarának muzsi­kájára. Ä magunk részéről is biz­tatjuk a Jersey-i magyarokat, hogy vegyenek részt minél na­gyobb számban az AMSz keleti kerületének vacsoráján, hiszen a szövetség pártolása egyik leg­nagyobb feladatunk. Jegyekért, helyfoglalásért ír­janak erre a címre: Louis Yager, 422 East 92nd St., New York. Vagy hívják telfonon, az ATwater 9-5539 számon. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se biztosítva legyen. Ft. Kiss Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke az alábbi rádió-üzenetet küldte karácsonykor Magyarországra, amit rövidhullámon továbbítot­tak : “Az Ur 1955-ik esztendejében újból megkondulnak a karácso­nyi harangok, hogy hirdessék a világnak a Megváltó születését. Mi magyarok, akik messze szü­lőhazánktól szétszórtan élünk a világban, mélyen átérezziik a ka­rácsonyi ünnepek jelentőségét. Tudjuk azt, hogy a vörös el­nyomás ellenére is megszólalnak a harangok Magyarországon és az ájtatos hívek, ha körülmé­nyeik megengedik, ott is a temp­lomba sereglenek e nagy ünne­pen. Lelkűket azonban nem a karácsony, hanem az advent szelleme tölti el. Imádságaikban a várakozás, a sóvárgás hangja szólal meg a megváltás után, mely ismét szabaddá, emberré teszi majd a magyarok millióit és lehetővé teszi, hogy szabadon vallhassák meg hitüket, szaba­don élhessenek keresztény élet­­közösségben. Legyetek meggyőződve szere­tett magyar testvéreim arról, hogy mi, távollévő magyarok minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az Ur segedelmével ti is igaz karácsonyt ünnepelhessetek szép hazátok földjén. Nem szű­nünk meg dolgozni, fáradni a­­zért, hogy enyhítsük rabságotok keserveit, letöröljük a könnye­ket, mosollyá változtassuk só­hajtásaitokat. Mi nemcsak a \ világ fegyve­reivel harcolunk érettetek. Az imádság, a könyörgés sokszor hathatósabb fegyver, mint a leg­­bölcsebb érvelés, vagy a leghan­gosabb és legeredményesebb propaganda. A magyar hazát az isteni gondviselés óvta ezer esztendőn keresztül a fenyegető veszedel­mek közepette, ő mentette meg attól, hogy a keleti tatár hordák megvessék lábukat a Duna völ­gyében. Az Úristen kegyelme szabadította meg az országot a 150 éves török rabságtól, amikor úgy látszott, hogy hazánk örök időre szakad három részre, szét. Az isteni gondviselés fogja is­mét megtenni a csodát. Magyar­­ország újból szabad és boldog ország lesz, de ezt csak azr imád­­ságos lelkek erejével érhetjük el. Egyesülnünk kell egy imádsá­­gos kereszteshadjáratban a vas­függönyön innen és túl, hogy annak erejével vívjuk ki a ma­gyar igazság diadalát. A szent karácsony ünnepén mi, boldo­gabb magyarok, szeretettel ál­lunk mellettetek szívben és lélek­ben. Ott imádkozunk veletek az éjféli misén, együtt könnyezünk és szenvedünk veletek abban a biztos hitben és meggyőződés­ben, hogy ismét eljön a kará­csony, amelyen együtt örvend­hetünk a Megváltó születése fe­lett!” “Cadillac” kocsik Ausztráliában A legújabb kimutatás szerint Ausztráliában mindössze 17 da­rab Cadillac automobil szalad az országutakon. Ebben az évben viszont 4,000 “Volkswagen”-t akarnak importálni a “mélyen lenti” országba, mégpedig üzem­­anyag-tkarékossági szempont­ból. Ezek a német gyártmányú kocsik ugyanis a legkevesebb ü­­zemanyagot fogyasztják. Mint­hogy az ausztrál gazolin-terme­lés nagyon csekély, az importált benzin igen drága, a kis német Volkswagen-eknek bizonyosan nagy keletjük lesz. A Volkswagen-t itt Ameriká­ban is nagyban fogják gyártani ebben az évben, még pedig itt New Jerseyben, a North Bruns­­wick-i volt Studebaker gyártele­pen, amelyet a német cég meg­vásárolt. Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban,

Next

/
Thumbnails
Contents