Hiradó, 1955. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-25 / 34. szám
Az árvizek pusztítása Most, hogy a medrükből kilépett vizek végigpusztitottak öthat államot, az ember megilletődve áll meg az élet rohanásában. Emlékezetben végig futunk a hasonló nagy katasztrófákon. Olvastuk, hogy Indiában, ha az esős évszak beáll, a nagy árvizek elkerülhetetlenek. Ilyenkor semmi, de semmi fel nem tartóztathatja útjukban a vizeket. A piszkos, hömpölygő ár magával ragad embert, állatot egyaránt. S ha aztán a vizek ujrá visszatérnek medrükbe, az indiaiak újra benépesítik az elpusztult vidéket, ültetnek, házat építenek. S aztán egyszer újra elsöpri őket is mindenestől az ár. Az elpusztultak helyére uj emberek lépnek. Mert emberben nincs hiány Indiában. S nincs hiány bennük a Sárga Folyó mentén sem. A kínaiak is milliószámra pusztulnak el a nagy folyók árterületén. Mentésükre senki sem gondol. Minek is? Miért kellene Kínában embert menteni? Túlsók van amugyis belőlük. S a Duna kiöntéseire is gondolnunk kell. Sokan vannak itt, Amerikában, akik azért kényszerültek a szülőföldet elhagyni, mert életük munkáját pusztította el a nagy magyar folyó. Az volt a baj, hogy Magyarországon sohasem volt elég pénz a Duna-part kellő rendezésére, s különösen nem Trianon után, amikor szegény lett az ország. S a magyarországi árvizek túlnyomó része éppen Trianon miatt következett be. Minden megfontolás nélkül húzták meg az uj határokat. Egy egész vasúti és közúti rendszert szabdaltak kényük-kedvük- szerint a hatalmasok. Nem törődtek azzal sem, hogy az egész Kárpátmedence egyetlen, oszthatatlan vízrendszer. A folyókat összeszabdalták az uj határokkal. így következett be aztán a tragédiák sorozata. Ha, például, nagy volt az olvadás1 a Tisza felső folyását környező havasokban, erről a csehek és a románok “jóvoltából” nem szerezhetett tudomást semmiféle budapesti hatóság. Magyarországon csak akkor tudták meg az árvizveszedelmet, amikor már menekülni is késő volt. íme, országunk jónéhány államán végigsöpört az árvíz. Az elpusztult drága emberéletek mellett a kár milliárdokra megy. Egy technikailag pompásan felszerelt, egész kontinensre rugó ország sem tud védekezni a szörnyű veszedelem ellen. Igaz, hogy csökkentheti. De tessék elképzelni, hogy milyen méreteket ölthetett volna a katasztrófa, ha New Jersey, Connecticut, Pennsylvania és a többi államok nem együttes erővel védekeztek volna? Ha csak amúgy “trianoni” módon történt volna az ellenintézkedés...? Akarnok-bizottságok Az amerikai magyar élet hullámai újra és újra magasra csapnak. Az ember hiába reménykedik abban, hogy végre is lecsillapulnak a szenvedélyek s s aztán összefogunk mindannyian, egy akarásban, egy cél érdekében. Mint nyári zápor után a gomba, úgy nőnek a semmiből a különféle bizottságok. Van olyan bizottság, amelyik egyenesén Magyarország felszabadítását tűzte zászlajára. Igen szép dolognak tartjuk. A cél nemes, számunkra egyenesen szent. Ne értsük félre egymást, nem a célkitűzésben van a hiba. A hiba ott van, hogy ezekkel a bizottságokkal nem állnak szóba azok, akik a világ sorsát intézik. Nem áll szóba, például, a State Department. Hiába ostromolják ilyen, meg amolyan levelekkel a washingtoni külügyminisztérium falait. Ezekre a levelekre unott arccal és begyakorlott fürge ujjakkal választ is ir egy gépirónő s aztán valamelyik tizenötödik titkára a tizenötödik ügyosztály egyik tizenötödik beosztottjának meg is nézi a levelet, — de ez minden. Távol áll tőlünk, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is kételkedjünk az említett bizottságok hazafias érzelmeiben. Kitűnő emberek, bárcsak volna belőlük sok, még több. De meg kell mondjuk, nincs reális érzékük. Még nem jutottak el oda, hogy csakis valamennyi amerikai magyar összefogásával lehet eredményt elérni, ha eredményt egyáltalán el lehet érni. Ezek a mi derék magyar testvéreink nem óriások, s reméljük, nem is képzelik annak magukat. Egyszerűen csak jóindulatú magyarok, akik tenni szeretnének valamit. De az Isten szerelmére, több arányérzéket, uraim! Csak együttes munkával lehet valamire menni. Különben kár a levélpapírért. Szerény véleményünk szerint az Amerikai Magyar Szövetségben volna a helye, minden jószándéku magyarnak. Ennek a keretei megengednek minden nemes célkitűzésű magyar munkát. Uj terrorhullám Magyarországon A csatlós mindig túltesz a gazdáján,— a cseléd dölyfösebb, a pribék kegyetlenebb, mint akitől a parancsot kapja. A moszkvai főpribékek most versenyezve mosolyognak és minden alkalmat megragadnak, hogy derűs és gondtalan képüket láthassa a nyugati világ. Ha nem is mondják ki szó szerint, érzékeltetik, hogy a Szovjetben elmúlt a sztálini kegyetlen korszak. Ezt akarták bizonygatni Genfben is és ennek jegyében rendeztek csónakkirándulást Moszkvában, — hogy csak ezt a kettőt említsük. Ezzel szemben a magyarországi kommunisták dühödtebbek, mint valaha. Újra teljes 'lendületben van a kényszerlakhelyre hurcolás, az internálótáborok, börtönök zsúfoltak, a rendszer hivatalos pribékj ei géppisztollyal járnak az utcákon. Félelem és reménytelenség lett úrrá megint a magyar népen. Moszkvában Molotov csónakáztatja a nyugati nágyköveteket, Budapesten pedig a követségeket éjjel-nappal vörös köpök őrzik, megfigyelve minden ki- és bemenőt. Lehet, hogy mindez Moszkva parancsából történik. Moszkva a maga vigyorgó ábrázatával maga felé vonja a világ érdeklődését s közben'a csatlós kormányok csak végezzék a maguk dolgát, mintha nem lett volna Genf és nem lett volna csónakáz-Word from fhe Highest Summit HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÚL A nagy amerikai lapokban megjelent fenti “cartoon” a vasfüggönyön túli rabnépeket a régi, ezeréves Nagy-Magyarország töviskoszoruval sújtott határaival s az égre tekintő, szabadulását váró családdal szimbolizálja ... A fénysugár nem a genfi hegycsúcsról, hanem az égből jön számukra . . . “Boldogok akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa . . Többszáz amerikai napilap a magyar nép igazságáért A Szent István ünnepét megelőző hetekben hol ennek, hol annak az angolnyelvü nagy újságnak a vezércikkoldalát valamennyiünk fájó szivéhez közelálló kép ékesítette. A mesterkézre valló rajz kis családot ábrázol a vasfüggönyön túl, amint az ezeréves Magyarország körvonalaihoz hasonlító töviskoszoruval övezetten az ég felé tekint apa, anya és gyermek. A háttérben a kétes értékű genfi négyhatalmi értekezletet érzékelteti egy hófedte hegycsúcs, mig a magasságokból fénycsóva irányul a csapdába szorult kis családra, ezzel a felírással: “Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa . . Az Amerikai Magyar Szövetség hálával tartozik a John F. Dile irányítása alatti chicagói National Newspaper Syndicate hírszolgálati vállalatnak azért, hogy L. D. Warren festőművész rajzát száz meg száz amerikai napilapban, több millió példányszámban hozta forgalomba. A nagy híriroda nem csupán teljesen önzetlenül, egyetlen dollár hozzájárulás nélkül eszközölte ezt a kétségtelenül hatalmas szolgálatot, hanem még meg is ajándékozta az amerikai magyarságot a “Word from the Highest Summit” (“Szózat a Legmagasabb Hegycsúcsról”) cimü megrázó rajz sokszorosítási jogával. Eszerint az Amerikai Magyar Szövetségnek módjában áll több ezer példányban, berámázásra tatás. Lehet, mert Moszkvától minden aljasság kitelik. De van egy más lehetőség is. Az is feltehető, hogy a magyarországi kommunisták a saját szakállukra csinálják mindazt, ami most Magyarországon végbe megy. De ebben az esetben csak egy következtetés Vonható le: a magyarországi vörösek a vesztüket érzik. L. D. WARREN rajzolómüvész, a sikerült “cartoon” szerzője alkalmas finom papiroson valamennyi rendes tagját megajándékozni ezzel a művészi képpel, mely a magyarság szabadságtörekvéseit oly lélekbemarkoló időszerűséggel rögzíti meg. Minden magyarázó szónál ékesebben világit rá népünk helyzetére Warren művész e remeke, tehát kiválóan alkalmas dísze lehet minden amerikai magyar otthonnak. Angolul beszélő fiataljaink, szomszédaink, ismerőseink állásfoglalására az Egyesült Államok egyik legelterjedtebb sajtóirodájának tekintélyével gyakorolhat maradandó benyomást ez a drámai hatású “cartoon” (kar-tun). Mindenki, aki $2 évi tagdiját beküldi az Amerikai Magyar Szövetségnek, teljesen díjtalanul kapja meg postafordultával a National Newspaper Syndicate e pompás, magyarbarát alkotását. A 8x10 inch méretű különlenyomatot a Szövetség központjától (527 Mills Building, NW, Washington 6, D. C.) igényelhetjük, amig a készlet tart. A Public Service uj részvény és bond kibocsájtásai A Public Service Electric and Gas Company augusztus 8-án kérvényt nyújtott be a New Jersep Public Utility Commissioners tanácsához, amelyben 250.- 000 $ 100-os névértékű kedvezményezett részvényes $35.000.- 000 értékű tartozási kötvény kibocsájtásához és forgalombahozásához kéri a tanács hozzájárulását. A kötvények keltezési dátuma 1955 okt. 1. lesz és azok 1975 okt. 1-én érik el teljes értéküket. A terv az, hogy a kedvezményezett részvények és kötvények forgalombahozatalát október elején kezdik meg. A kedvezményezett részvények eladása külön transakció lesz és egyik eladása sem függ a másiktól, eladásból befolyó bevételek több rövid lejáratú bankkölcsön törlesztésére és a különböző telepek beruházási költségeinek fedezésére lesznek fordítva. PATRONIZE OUR ADVERTISERS SZEMTANÚ A JUGOSZLÁVIAI MAGYARSÁG ÉLETÉRÖL A délvidéki magyarság jelenlegi viszonyait jól ismerő bácskai magyar jparos két hónappal ezelőtt érkezett szabad földre. Elmondja, hogy Titonak a Kominformból való kilépése után a magyarság helyzete megjavult: “Bizonyos kisebbségi jogokat helyreállítottak.” A délvidéki magyarság erősen nacionalista beállítottságú: “A meggyőződéses vörösök száma még a 10%-ot se mérheti el.” Az újvidéki magyar rádió műsorából csak a helyi jelentőségű híranyagot hallgatják, mert ez állomás adásaiban sok a “kommunista szólam.” A budapesti rádió műsorából a sporthíreket és zenét hallgatják. A Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja adásait nem zavarják Jugoszláviában. A “kisebbségi intézmények” vezetői Tito csekélyszámu magyasanyanyelvíi híveiből kerülnek ki. E- zért a magyarság zöme tartózkodó magatartást tanúsít ezen intézményekkel szemben. Újvidéken “sok a magyar felirat,” magyar kultur kör, újság, könyvkiadó van, magyar szinielőadásokat tartanak és magyar sportegyesület működik. Petőfiről, Dózsáról, Táncsicsról neveztek el utcákat. Újvidéken magyarnyelvű gimnázium, a környező magyar falvakban magyarnyelvű iskolák vannak. UJ SZOBROK BUDAPESTEN 1954 végéig 43 uj szobrot, kutat állítottak fel a fővárosban. Köztük van a gellérthegyi Szabadság-emlékmű, a Sztálin-szobor, a lelőtt szovjet prlamentér, Osztapenko kapitány szobra, az uj Kossuth-csoportozat, J ózsef Attila szobra, az “Agronómus lány” (mely Nagyatádi Szabó István alakja helyére került a Kossuth Lajos-térre), az “Olvasó munkás” Csepelen és a következő kisebb szobrok, mellszobrok, kutalakok: Bartók Béla, Olvasó lány, Táncosnő, Bányász, Úttörő kislány, stb. A milléniumi emlékművön már ott van Rákóczi, Thököli alakja, rövidesen Kossuth következik, majd a két megmaradt Habsburg király helyére a Köröndről Bocskai és Bethlen szobrát helyezik át. Helyükbe Balassi Bálint, Szondy és — a múzeumba szállítandó Pálffy-szobor helyére — Vak Bottyán kerül. Készül Móricz Zsigmond hatalmas szobra s egy egészalakos Bartók-szobor is. Négy művész pályázik a Tanácsköztársaság emlékművének elkészítésére. A Kerepesi-terrfetőben emlékművet állítanak a “forradalomért,” a munkásosztály szabadságáért elesett és kivégzett hősöknek.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A washingtoni Capitol kibővítése Kilencvenkét évi szolgálat után az Egyesült Államok parlament-épületének kibővítését tervezik, hogy az ország törvényhozóinak több mozgási szabadságot biztosítsanak, anélkül azonban, hogy az épület hagyományos külsejét, különösen a kupoláját megváltoztassák. Ha Eisenhower elnök és a képviselőház javaslatai megvalósulnak, az épület keleti szárnyának arcvonalát 40 lábbal meghosszabbítják. Az építkezés 42 hivatalszobával, két tárgyaló teremmel, egy vendéglővel fogja szaporítani a meglevő helyiségeket. Ugyanakkor összhangzásba fogják hozni a középső rész stílusát a két (képviselőházi és szenátusi) szárnnyal. Néhány évvel ezelőtt egy törvényhozó a kupolát kemény férfikalaphoz hasonlította, amelynek tetején királyi korona díszeleg. Már 1860-ban “építészeti követelmény”-nek nevezték ezt a kibővítést. 1905-ben javasolták először a 40 lábnyi kiszélesítést. Eisenhower elnök erre a javaslatra hivatkozott, amikor a kibővítés mellett foglalt állást. Akik az átalakítás mellett szólalták fel, azt állítják, hogy az épület hiányos anélkül, a kibővítés ellenzői viszont nem akarnak változtatni a történelmi műemléken. Az épület eredeti terve Washington György agyában született meg, aki a Capitolban “a méltóságot, egyszerűsége és célszerűséget” kívánta összeegyeztetni. Egy műkedvelő építész, Dr. William Thornton orvos nyerte el az 500 dolláros első dijat a tervezésre hirdetett pályázaton. Észrevehető azonban, hogy Thomas Jefferson, a kor legnagyobb építésze, a virginiai állami székház remekműveivel, nagy hatással volt Thorntonra. Az alapkövet Washington 1793-ban rakta le, muzsikaszó és ágyudörgés közepette. A szertartás után ökörsütés volt a Capitol telkén. Az épület lassan vette föl mai formáját. A két szárnyat eredetileg csak durva fából készült gyalogjáró'kötötte össze s az udvaron nyilvános és sokat látogatott kutak állottak a közönség rendelkezésére. 1812-ben az angolok felégették a Capitolt s a restauráció alkalmával a két szárnyat körönddel kötötték öszsze, amelyre végül is a kupolát helyezték el. A polgárháborúban az unió önkénteseinek engedték át a tárgyaló termeket, a pincékben pedig lisztet raktároztak be, amit a fenyegetett Georgetown pékjeitől szereztek be. A szabadság eszméjét kifejező szobrot Thomas Crawford mintázta Rómában és 1863-ban helyezték el ünnepélyesen. Azóta nem változott a Capitol külseje. A kilencmillió font súlyú kupola 2 öntött vas félgömbből áll, amelyeket minden 4 évben 1000- 1000 gallon festék felhasználásával kizölditenek. A dóm alátt 14 holdnyi területet foglalnak el a törvényhozói épület helyiségei. A mértföldekre rugó folyosók mentén 435 hivatalszoba van vendéglők, konyhák, orvosi rendelők, stb. Érthe- 11 tő azonban, hogy 92 év leforgása után több helyiségre van szükség.
